Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-31 / 31. szám

a költségvetést jóváhagyás végett beterjeszti a közigazgatási bizottsághoz. Végül a közkórházi bizottság a közigazgatási bizottság f. évi julius 13-án tartott ülésében 798. sz. a. hozott végzésére kimerítő jelentést tesz, hogy a kórházi 1897. évi jelentés és az 1899-ik évi költségvetés ez ideig miért nem terjesztetett be, valamint Rigó Ferenc közkórházi alorvos betegségi ügyében s a betegsége tartamára történt helyettesítés módjáról. Útmutatás a és szölöiloncza irtására. Ugy a régi, mint a most már rendes termést adó újabb telepítésű szőlőkben, legyenek' azok hegyiek vagy homokiak, utóbbi három év óta aggasztó módon szaporodik a szőlőmoly (Cochylis ambiguella) és egyes helyeken hozzá csatlakozik már — bár ez időszerint még szórványosan — a szölöiloncza (Tortrix pilleriana). Eme két rovar kártételeinek meggátlására szolgáló védekezésmódok ismertetése előtt, lássuk előbb röviden e két állat életmódját. I. A szőlőmoly évente kétszer szokott mutatkozni. Az első nemzedék hernyói május elejétől körülbelül junius utolsó harmadáig találhatók, a mikor kezdetben a fürt apró bimbóit, később a nyíló virágzatot, majd az apró kötődött bogyókat pusztítják. E hernyó eleinte igen parányi és zöldes szinü, később szennyes-rózsás vagy ibolyásszürkés, legtöbbször azonban szennyes-zöldes, de feje és az utána következő első testíz feketés-barna ; teljesen fel nőtt korában 8—10 milliméter hosszú. E hernyót a fürtön sohasem lehet szabadon látni, mert amig egész kicsi, belefurakodik a bimbókba, miközben azokat íinom pókszálakkal összekötögeti, későbben pedig részint az elrágott virágokból, részint azok elváló hulladékaiból ugyancsak a szájából eregető pókszálakkal a fürt gerezdei között hosszúkás fészket készít, a melynek belsejét kibéleli. E fészekben tartózkodik és innen indul ki, hogy kártételeit folytassa. Egy hernyó készíthet azonban egymásután több fészket is; innen van, hogy az ember abból egy fürtön 5—6-ot is talál, de hernyót csak egyben. Junius végén teljesen kifejlődött és vagy az eddigi fészkében, vagy inkább a karón és szőlőtőke alkalmas repedésében, de nem ritkán a szőlő kötözésére használt anvagban készített külön burokban bebábozódik. Bábja csak mintegy 6 milliméter hosszú és világosbarna. Junius végén szórványosan, julius elején tömegesen kikel e bábból a szőlőmoly, mely valamivel nagyobb és termetesebb a közönséges ruhamolynál. Arról lehet könynyen rá ismerni, hogy hátán, ha szárnyait háztető formájára összeteszi, a felső szárnyain egy kis nyereg alakú és kávésbarna szinti harántsáv húzódik; a felső szárnyak hegyén a nyereg alakú rajzhoz hasonló szinü pont van. A nappalt a levelek alsó felére húzódva tölti, csak este röpköd, miközben párzik és vagy a már félig kifejlődött bogyókta, vagy azok nyeleire egyet-egyet, összesen mintegy 30—40 petét tojik, amely fehéres és szabad szemmel nem igen vehető észre. Az ebből a petéből kikelő kis hernyócska tehát a szőlőmoly második nemzedéke, mely szinre és teimetre majdnem teljesen azonos a juniusi hernyóval; julius- és augusztusban a bogyókba furakodik. Azokat részben egészen kirágja, részben csak kikezdi, de szálaival mindig összefonogatja. Az igy megtámadott és összecsomózott bogyók, melyek legtöbbször a fürt hegyén vannak, rothadnak nemcsak, mert már amúgy is megvannak sérülve, hanem azért is, mert rájuk telepednek a különböző gom bák is. Még mielőtt a szüret ideje beköszönt, a hernyó elhagyja a fürtöt és vagy a tőkére, vagy a karóra vándorol, hol bebábozódási helyet készít magának, a melyben október végéig eleinte mint hernyó vesztegel s csak azután bábozódik be. Ilyen báb alakjában ki is telel. Május elején, de ha meleg a tavasz, akkoi már április végén megjelenik a moly a jövő évben újra, mely petéit a bontakozó hajtásokba, illetőleg azokban a bimbókra tojja; e petékből kél ki az a nemzedék, mely tavaszszal és nyár elején a virágfürtöket szokta rongálni. II. A szölöiloncza a szőlőmolytól nemcsak nagyságra, de életmódjára nézve is különbözik, mert évenként csak egy nemzedéke van. Kártételét május eleje, közepe táján, tehát a szőlőmolylyal egyidejűleg kezdi és junius közepéig, esetleg végéig folytatja. Eleinte csak a hajtások hegyein rágcsál, a melyeket előbb többé kevésbbó összefon ; de ha a hernyó nagyobb, akkor már az alsóbb levelekre száll le; itt. is mindig fészket készít magának olyanformán, hogy vagy egyszerűen behajlítja és leköti a levél egyik-másik karélyát, vagy hogy egy levél ráncos bemélyedésében maga fölé szálaiból egy fedőt sző s abban él, vagy végül, hogy összefon néha több levelet vagy fürtöt is, ebben tanyázik s onnan rágja az elérhető zöld részeket. Ha a fészkéhez közel már nincs mit rágnia, akkor odébb áll s más helyen ismét ujabb fészket készit. A hernyó eleinte pici, sárgás-zöld, majdnem olyan, mint a levél szine, de egy-két sárgás-zöld hernyó akad akkor is közte, feje és feje után következő első testszelvényének felső része fényes feketés-barna vagy fekete; hátán, az első testszelvény után következő testrészén, két hosszú sorban kis fehér, vagy zöldes pontocskákból piszkos-zöld. vagy vörhenyes szőrök erednek ; testének alsó szine világos-zöld. Hosszúsága 30 40 millim. Igen élénk és fürge hernyó; legkisebb érintésre kiveti magát a fészekből, ugy hogy azután a zöld lomb között nehéz rátalálni. Julius elején vagy néha valamivel későbben a kaiókon és tőkén, de sokszor a leveleken elhelyezett 12—14 millim. hosszú barna szinii bábokból kikél a lepke. Ez is éjjeli állat s a nappalt a levelek alsó felén meghúzódva tölti, agyagszin sárga, de ez a szin igen sok színárnyalatú, felső szárnyán a tőnél egy folt és azután három harántsáv van, mely a szárny alapszínénél mindig sötétebb szinti. Az este rajzó és ugyanakkor párzó pille petéit 10—20, legtöbbször 50-60, de olykor 150 -200 darabból álló csomóban a szőlőlevél felső lapjára tojja. E petecsomó eleinte halvány-zöld, de kikeléskor feketés-szürke Melléklet a „ZALAMEGYE" 18

98. évi 31-ik számához. A petékből kikelt hernyók kikelés után rögtön, a nélkül, hogy rágnának, elszélednek és alkalmas helyen, kivált a karókon és a tőke elváladozó kérge alatt telelőre húzódnak, honnan azután jövő évben ismét a fakadó f.zőlőhajtásokra vándorolnak föl, hogy kártevésüket itt újból megkezdjék, Ez a rovar — a szőlőilonca — mint éppen honi eseteink mutatják, vidékenkint és kisebb-nagyobb időszakokban igen nagy károkat okoz, sőt ha csakugyan tömegesen mutatkozik — mint az éppen Magyarország déli részén a 80 as évek elején megtöitént — tönkre teheti az egész termést is, miért is okvetetlenül szükséges, hogy kártételeinek gátat vessünk. III Minthogy a szőlőmoly és a szőlőilonca az ország legtöbb részén ez idő szerint még csak szórványosan földúlnak elő, legfőbb súly e két rovar hernyójának irtására fordítandó; mert az ilyen korban könnyen föltalálható s ugyancsak könnyen irtható is, s mert ez az eljárás aránylag véve a legolcsóbb munkával, de egyúttai a legjobb sikerrel jár. Addig, mig a moly hernyója (május elejétől junius közepe tájáig) a fürtön élősködik s ott a megrágott szőlővirágzat részeiből készített gubóiban él. nem kell egyebet tenni, mint kötözés alkalmával a tőke virágzat-fürfjeit egymásután végig megnézni s a kis hernyó fészkét leszedni. Minthogy pedig egyik-másik hernyófószek üres, azért nem kell a hernyót magát keresni, a mi hiábavaló időtöltéssel jár, hanem le kell szedni valamennyi gyanús fészket. Hogy a szedő munkások (legjobbak arra munkásnők) szedés közben a fürtöket ne igen rongálják, célszerű, ha azok hernvócsiptetőkkel vannak fölszerelve. Ez a hernyó-csiptető pedig házilag készíthető, a mennyiben ahhoz csak 35—40 cm. hosszú és 3 millim. vastag átinéiőjü nyers (nem izzított) drótdarab szükséges, a melyet közepe táján egyszer vagy kétszer karika alakjára kell hajlítani, de ugy, hogy a drót két vége, mint a nagy U betű két szára, egymással párhuzamosan álljon. Az igy készített csiptető két szárát azután kalapácscsal laposra kell kalapálni s a szótkalapált hegyét reszelővel egyenesre igazítani. Hogy pedig a csiptető összeérő két lapos hegyével a hernyófészket jobban és biztosabban megfogni lehessen, jó, hogy ha ez a két hegye belülről érdes, mely érdességet neki szintén a reszelő élével lehet adni. E csíptetővel azután az egyes hernyófészek a fürtnek nagy sérelme nélkül szedhető ki, és vagy megsemmisíthető kézzel, vagy — a ki munkásait ellenőrizni akarja — szedetheti azt fészkestől egy kis — vagy egy harmadnyira vizzel telt — edénybe (legjobban : övre kötött befőztes üvegbe). A munka eleinte, mig a munkások belejönnek a kellő gyakorlatba, lassú, de azután szaporán halad. Hol nagy a fertőzés, ott tanácsos, hogy 8—10 munkás után egy megbízható felvigyázó munkás menjen, a ki a munkát ellenőrzi s a hanyag munkást az elhagyogatott hernyók felszedésére utasítja IV. Ugyanúgy történjék a szőlőilonca nagyobb hernyójának szedése azzal, hogy miután ez a zöld hernyó igen fürge és a levél érintése után fészkéből legtöbbször hirtelen kiugrik, a munkás legyen figyelmes a hernyó ezen ugró tulajdonságára is. Miután ez a hernyó az egy kissé összesodrott levelekben él, legjobb az ilyen levélrészt egyszerűen letépni és a hernyót összenyomni. Keresésénél figyelmeztetőül szolgáljon az, hogy a mely szőlőtőke levél zete igen meg van rágva (olyan, mintha jég érte volna), ott bizonyára meg van a szőlőilonca hernyója is. V. A sző'őmoly második nemzedéke a fürtöt bántja és pedig körülbelül julius elejétől augusztus közepe tájáig, esetleg még szeptember elejéig : egyes példányok akadnak ilyenkor is. Itt is csak a kézzel való szedetés tanácoos és pedig ugy, hogy a hernyó csíptetőt itt egy kis, de hosszú águ olló helyettesíti: ezzel le kell vágni a fertőzött (rothadó) fürtrészt, hogy igy azzal eltávolítsuk a hernyót s megakadályozzuk a fürt további rothadását. A levágott fürtrészeket pedig egy mélyebb edénybe kell összegyűjteni s azután vagy foiró vizben megsemmisíteni vagy trágyalébe fojiani. VI. Minthogy pedig egyik-másik helyen a hernyók egy része mégis kikerülheti a szedő munkások kezét, s azok telelés végett már augusztus vége felé, vagy az időjáráshoz képest későbben is a tőke alsó kérges része, vagy a karókra húzódnak, szükséges, hogy a hernyó itt is irtassák. Ez történhetik ősszel ós folytatásképen tavasszal; ősszel a betakarásig, tavasszal a bontás és esetleg metszés után március végéig. Az irtás itt következőkép történjék : A munkás a tőke alsó részéről a kérget előbb kézzel lebántja és összeszedi ; a tőkét azután kisebb drótkefével ledörzsöli, hogy igy az ott meghúzódott hernyókat (s október közepe után) esetleg már bábokat megsemmisítse. Minthogy azonban a hernyó a régibb csapokba is belehuzódhatik és ezek a csapok nem egykönnyen távolithatók cl: ezeket a csapokat ugy kell megtisztítani, hogy azok belébe egy hegyes dróttal (árral) a munkás egyszer-kétszei beleszúr s a rovart is megsemmisíti. Ila pedig a karók igen repedésesek, vagy rajtuk marad az illető fa kérge is, ugy megtisztítandók azok is; s jövőre nézve legcélszerűbb csak sima karót alkalmazni s a régi kérges karókat fokozatosan ilyenekkel fölcserélni, mert nem ok nélkül való kifogás az, hogy a régi homoki u. n. „gyalogszőlők"-ben, hol karó nem volt, nem volt szőlőmoly sem. Itt a hernyó telelőre mindig a tőke nyakára és a régi csapok közé húzódott, de ezeket télire betakarták s akkor annyi pusztult a hernyóból, hogy alig maradt belőle valami, azaz kártékonnyá nem igen vált. Most azonban, hogy minden valamire való szőlőben van karó is, a molyhernyok azokban is telelnek át, ezekből fertőzik újból és egyre tömegesebben a fejlődő szőlőt. S ez oknál fogva tehát nagy figyelem fordítandó a karók tisztántartására még akkor is, ha azok simák. Vaskaró vagy drótmívelós ilyen szempontból véve minden esetre a takarónál jobb volna, Ennyiből áll az összes irtóeljárás, a mely ez idő szerint gondosan és általánosan alkalmazva lehetővé teszi, hogy ugy a szőlőmoly, mint a szőlőilonca kártétele meggátoltassák. A fertőzött viiágzatnak és fürtöknek különféle anyagokkal való permetezése, a rajzó molyok ellen való tüzelés és lámpások alkalmazása eddigelé még nem adott teljesen kielégtő eredményt s igy mellőzendő. Legjobb eredménye és általánosan jó hatása azonban csak akkor lesz meg a védekező eljárásnak, ha azt az érdekelt birtokosok mindnyájan és egyöntetűen hajtják végre. Posta- és távírda segédtiszti tanfolyam. A kereskedelemügyi miniszter á posta- és távirdánál kezelési szolgálatra alkalmazandó és az Xl-ik fizetési osztályban 500 forinttól 700 forintig emelkedő évi fizetéssel, továbbá az 1893. évi IV. t.-c. által megállapított lak pénzilletmények kel javadalmazott posta- és távirda segédtisztek kiképzésére folyó évi szeptember hó 15-étőI kezdve hat hónapra terjedő gyakorlati tanfolyamot nyit: 1) a budapesti posta és távirdaigazgatóság kei ületében Váczott és Zólyomban ; 2) a kassai, kerületben Iglón és Sátoralj a-Uj helyen ; 3) a kolozsvári kerületben ISrassóban és Maros-Vásárhelyen ; 4) a nagyváradi kerületben Aradon és Debreczenben ; 5) a pécsi kerületben Kaposvárott és Nagy-Kanizsán: 6) a pozsonyi kerületben Nyitrán és Zsolnán : 7) a soproni kerületben Győrött és Szombathelyen: 8) a temesvári kerületben Szabadkán és I'ancsován; 9) a zágrábi kerületben Eszéken. Ezen tanfolyamokra hallgatókul fölvétetnek : a) első sorban az 1873. évi II. t.-cikk 5-ik §-a értelmében kisebb hivatalnoki alkalmaztatásra igényjogosultsággal biró igazolványos katonai altisztek ; b) postamesteri vagy kiadni minőségben szolgáló oly férfiak, a kik a gimnázium, reáliskola, vagy polgári iskola negyedik osztályát, a vagy ezekkel egyenrangú más iskolák megfelelő osztályait sikerrel elvégezték; c) ugyanezen iskolai előképzettséggel biró és 18-ik életévüket meghaladott más férfiak; végül ha ily pályázók kellő számmal nem jelentkeznek, d) a fenti iskolai előképzettséggel rendelkező, lG-ik életévüket betöltött ifjak is. A felvétetre megkívántatik továbbá annak igazolása, hogy folyamodó 1. a 35-ik életévét még nem haladta túl; 2. magyar állampolgár; 3. a magyar — illetve ha horvát-szlavonországi illetőségű — a horvát nyelvet szóban és Írásban tökéletesen birja ; 4. fedhetetlen élőéletfl; 5. a posta- és távirdaszolgálatra testileg is teljesen alkalmas, mely utóbbi körülmény közhatósági otvosi bizonyítványnyal igazolandó. A tanfolyamok hallgatói beiratási cs tandíj fejében tiz forintot kötelesek fizetni s ezen dij lefizetése alól csak az igazolványos katonai altisztek mentetnek fel. A tanfolyam szabályszerű bevégzése és aa előirt szakvizsga letétele után a hallgatók a posta-és távirda segédtiszti állásra képesítést nyernek, illetve a posta- és távirda segédtisztjelöltek létszámába fölvétetnek s magatartásukés hasznavehetőségükhöz képest posta- és távirda segédtisztekké neveztetnek ki, a d) pont alatt említett hallgatók azonban kineveztetósre csak 18-ik életévük betöltése után számíthatnak. A kik ezen tanfolyamba belépni óhajtanak, saj tkezűleg irt, születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal felszerelt kérvényüket, folyó évi augusztus hó 31-ig és pedig a már közszolgálatban állók rendes elöljáróságuk utján, a többiek pedig az illető szolgabíró vagy polgármester közvetítésével, a fentebb említett és a tanfolyam helyére nézve illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz nyújtsák be CSARNOK, imszt, dunszt és dunszt. Irta: Szántó Fereiio. Óh nagymosás és nagytakarítás, ti a férfivilág rémei, mivé törpültetek! Mint reszkettem, ha hazajövet a függönyöket leszedve, a szőnyegeket felszedve, a székeket az asztalra borítva találtam, vagy szárító köteleken, nedves ruhákon keresztül juthattam csak lakásomhoz! Most már nem lélek tőletek többé! Semmivé törpültök a dünsztoláslioz képesti Dunsztolnak nálunk egész nap. El-el nézegetem, feleségem mint préselgeti szűk üvegekbe ezeket a szegény gyümölcsöket, azután cukros vizet önt rájuk, hogy meg ne szomjazzanak, a sütőbe teszi, hogy meg ne fázzanak, nemsokára egy cédula ragyog az üvegeken »Cseresnye 1898« és kész a dunszt. Feleségem örömtől ragyogó arccal mutogatja, én ünnepélyesen megesküszöm, hogy ennél szebb dunsztokat életemben nem láttam, ő boldog mosolylyal köszöni meg a bókot, és elutazik a dunsztolás fáradalmait kipihenni. Szalmaözvegy lévén, felhasználom az arany szabadságot és ellátogatok a fiatal asszonyokhoz. Először is Ellához megyek, kinek már leánykorában is udvaroltam. Szívélyesen fogad, és kezdődik a csevegés. Tudja, ebben a forró időben csak egy örömem van, a dunsztjáim. Olyan gyönyörűek! Velük csevegek egész nap, mintha élnének: naponta százszor is megnézem, dédelgetem, még meg is csókolom őket! Úgy eljátszadozom velük, mint egy kis leány a babájával. Ah önök férfiak el sem tudják képzelni, mi nekünk a dunszt! Valóságos élet elixír! Ila bármily rosz kedvem van, csak a clunsztjaimra nézek és rögtön elfelejtek minden boszuságot. Ekkor már mosolygok. Mint mikor ön egy finom Ízletes ebéd után végig dül a díványon, rágyújt egy illatos havannára és kék füstje között édes ábrándokba merül. Ez nekünk a dunszt!! De nézze is meg, níncs-e igazam? Ezzel bevezetett a speizba és szívszorongva leste a hatást. Én leborultam az asszonyi művészet romekei