Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-24 / 30. szám

megállítani és a társadalmi életetet más mederbe terelni. Be kell várni türelmesen azt az időt, mikor a társadalom maga fog undorral elfordulni az alakoskodástól. A Zalavármegyében alakított borellenőrző bizottságok szervezeti szabályai és ügyrendje. I § A mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. XXIII t. cz. végrehajtása tárgyában 1897. évi augusztus hó 23-án 53850. sz. a. kiadott kereskedelemügyi m. kir. miniszteri rendelet alapján'Zalavármegye területén Z.-Egerszeg és N.-Kanizsa r. t. városokban s a sümegi, z.-szent-gróthi, keszthelyi, pacsai, nagy-kanizsai, csáktornyai, perlaki, Ietenyei, alsólendvai, novai és zala-egerszegi járásokban 1—1, a tapolczai járásban pedig 3 borellenőrző bizottság alakíttatik. A tapolczai járás 3 borellenőrző bizottságának működési területe a következő : a) Tapoleza vidéke, mely magában foglalja Tapolcza nagyközséget s a diszeli, gulácsi, 1. tomaji, nemes-vitai, t.-dörögdi, tördemiczi és m.-apátii községeket; b) Kővágó-őrs vidéke, mely a k.-kállai, kékkúti és szent-antalfai községekből áll; c) B.-Füred vidéke, mely B.-Füred nagyközségre s a csopaki, f.-őrsi, nemes-pécselyi és örvényesi községekre terjed ki. II. §. Minden bizottság egv elnökből és 8 tagból áll. A bizottság „elnökét és tagjainak felét a főispán nevezi ki, a tagok másik felét pedig a törvényhatósági közgyűlés választja. A bizottságba mindazok kinevezhetők és megválaszthatok, a kik annak működési területén laknak. A ki az 1893. 26. t.-cikkbe vagy az annak végrehajtása tárgyában kibocsátott miniszteri rendeletbe ütköző kihágásért büntetve volt, bizottsági tag nem lehet. Minden bizottság maga választja és a szükséghez képest esetről-esetre maga helyettesíti jegyzőjét tagjai sorából ; de jogában áll a bizottságnak a székhelyén vagy ülési helyén (VII.) székelő községi vagy körjegyzőt is a jegyzői teendőkkel megbízni, a ki ezen megbízásnak pontosan megfelelni köteles; a r. t. városok és nagyközségek azonban magok jelölhetik ki jegyzőik sorából azt, a ki a jegyzői teendőkkel megbizható. Az irodai teendőkkel az a község bizható meg, a mely a bizottság székhelyét képezi, vagy a melyben a bizottság ülésez. Ezen községek ama teendőket pontosan ellátni tartoznak. III. §. A bizottsági élnök és a bizottsági tagok kinevezése, illetőleg megválasztása három-három évre terjed; ugyanazok az egyének azonban újra kinevezhetők, illetőleg megválaszthatok. Ila valamelyik bizottsági tag ezen állásáról lemond, továbbá ha meghal, vagy más ok miatt a bizottsági tagokra bizott teendők ellátására képtelenné válik: a bizottság elnöke vagy helyettese tartozik ezen körülményt a törvényhatóság első tisztviselőjéneK (alispán) azonnal bejelenteni. IV. §. A bizottsági elnök és a bizottsági tagok ezen állása tiszteletbeli, tehát sem fizetéssel, sem díjazással (napidíjakkal, utazási vagy ügyviteli költség megtérítésével stb.) nem jár. A bizottságok és tagjaik azonban egymásközt és a a hatóságokkal díjmentesen levelezhetnek, ha a levél borítéka (esetleg távirat) a következő jelzéssel: „borellenőrző bizottsági ügyben díjmentes" ellátva és azon a feladó megnevezve van. V. §. A borellenőrző bizottság megalakuló ülését ezen szervezeti szabályzat és ügyrend megállapításától számítandó 30 napon belül tartozik megtartani s azon elnökhelyettest választani köteles. Ezenkívül a bizottság negyedévenként legalább egy ülést tartani köteles, amelyen az elnök vagy helyettese a lefolyt időben tett intézkedésekről, a bortörvénybe ütköző kihágások gyanúja miatt tett feljelentésekről, az ezen kihágási ügyekben hozott ítéletekről, az ezek ellen történt felebbezésekről jelentést tesz s az elnök, valamint az egyes bizottsági tagok általában előadják a bortörvény ^^

MIIIIII i

«M

Mm—i

MBM^—t—ami kat s mellemre hullatják forró könycsepjeiket. Azt gondolhatják némelyek, hogy én érzéketlen vagyok. Oh nem. Nagyon nehéz nekem elviselnem, amint iiegyes tollával át-meg áthasogatja gazdám fehér keblemet s a fekete tintával véres fájdalmakat csepegtet belém. Égetnek ezek engemet is, mert szivekből kifacsarodott fonó könycseppek. De elviselem e súlyos terheket, osztozom, hogy ama gyászosok könyebbüljenek. Mert szeretet vagyok. Színem elé kerül mindenki, hogy jutalmát elvegye: gyilkos és ártatlan egyaránt. Nem menekülhet előlem a bujdosó Káin sem. Előkeresem a Herostrateseket, kik felgyújtják a Diána templomát, és saját kezükkel font koszorujokat letépem homlokukról és sárt mázolok oda. Rátalálok az Amerikába szökött sikkasztókra, — villogó he gyes tőrt mártok beléjök, mely még a kopor sóban is szurkálja, égeti keblök belsejét. Sőt önként jelentkeznek nálam sorban a többiek is: ki apjára emelte kezét botorul, ki eldobta fiát gonoszul, ki megcsalta hitvesét álnokul, ki elhagyta, vagy eladta hazáját hűtlenül. szivökbe ésagyvelejökbe vágom éles körmömet. Megmarcangolomőket. Elő lelkiismeret vagyok. S birói székem előtt egyenlőn jelenik meg mindenki, hogy jutalmát elvegye. Gyöngének és hatalmasnak egy a jutalma, ha jól szolgálták a közügyet. S ha hibások voltak: a koldusi malnkó és a királyi korona egyenlően megreszket előttem. Mert én az igazság nyelve vagyok. Baran Goló végrehajtása körül szerzett tapasztalataikat és erre vonatkozó esetleges javaslataikat. VI. §. Az V. §-ban említett negyedéves üléseken kívül a borellenőrző bizottság annyiszor tart ülést, ahányszor ennek szüksége felmerül. Az ülések napját az elnök vagy helyettese tűzi ki s az ülést ő hívja egybe. Két bizottsági "tag kívánságára az elnök vagy helyettese köteles a bizottságot ülésre egybehívni. Az üléseket, sürgős eseteket kivéve, 3 nappal előbb kell összehívni. VII. §. A r. t városi bizottságok az illető város, a járások az illető járás, a vidékiek pedig az illető vidék székhelyén (I. §.) tartják rendszerint üléseiket, azonban kivételes esetekben más helyen is ülésezhetnek. Az üléseket az elnök vagy helyettese, ezeknek akadályoztatása esetén pedig a jelenlevők által maguk köziil erre felkért bizottsági tag vezeti. A bizottsági ülés határozatképes, ha ezen az elnöklőn kívül legalább két tag jelen van. A határozatok szótöbbséggel hozatnak és jegyzőkönyvbe foglalandók. Szavazatok egyenlősége esetén az a vélemény tekintetik a bizottság határozatának, a melyre az elnök szavazott. VIII. §. Minden borellenőrző bizottság tartozik a törvényhatóság első tisztviselőjének évenkint január hónapban írásbeli jelentést tenni a bizottság előző évi működéséről ; e jelentésben a bizottságok a bortörvény sikeres végrehajtása czéljából szükségeseknek tartott javaslataikat is megtehetik. Az alispán a jelentések beérkezte után összehívja a hatóságokat együttes ülésre, mely a jelentéseket kiosztja és javaslatait az illetékes hatósághoz terjeszti. IX. §. A borellenőrző bízottságnak feladata általában véve a borforgalomnak az 1893. XXIII. t.-czikk szempontjábál való megfigyelése, a minden községnek tekintetében az illetékes hatóságok és a jogaikben sértett érdekkörök nyomra vezetése s a kihágások kiderítésére irányuló eljárásnak megkönnyítése. E czélból a borellenőrző bizottságnak, valamint a bizottság minden egyes tagjának egyenként is feladata, hogy azon területen, a melyre a bizottság működése kiterjed, állandóan éber figyelemmel kisérje a bortermelési és borforgalmi viszonyokat abból a szempontból, hogy vájjon ott nem készít ettetnek e, illetőleg nem hozatnak-e forgalomba olyan italok, amelyek az 1893. XXIII. t.cikkre, illetőleg a törvény végrehajtása tárgyában 1897. é.'i augusztus hó 23-án 53850. sz. a. kiadott kereskededelemügyi miniszteri rendeletbe ütköznek és nemkö vettetnek-e el más oly cselekvények, a melyek az idézett törvényben és rendeletben tiltva vannak. Mihelyt a bizottság bármely tagja e tekintetben alapos gyanúra okot szolgáltatható körülményeket észlel, vagy épen valamely tiltott cselekmény elkövetéséről tudomást szerez: tartozik erre a bizottság elnökét, vagy ennek helyettesét figyelmeztetni. Ha az elnök vagy helyettese a bizottsági taggal egy véleményben van, illetőleg az egy bizottsági tagtól vett figyelmeztetéshez hozzájárul, ezt az illetékes elsőfokú hatóságnak akár szóval, akár írásban azonnal bejelenteni köteles. Ha az elnök a bizottsági taggal az ettől vett figyelmeztetésre nézve nem értene egvet, tartozik erről az illető bizottsági tagot azonnal értesíteni. Ellenben ha ily figyelmeztetést nem valamelyik bizottsági tag egymagában, hanem legalább két bizottsági tag együttes megállapodás alapján tesz, akkor az elnök a bejelentést az illetékes elsőfokú hatóságnak azonnal még akkor is megtenni tartozik, ha a figyelmeztetéssel nem értene is egyet. X. §. A IX. §. második bekezdésében említett feljelentéseket előzetesen a bizottsági ülés elé terjeszteni nem szükséges, sőt a dolog gyorsabb elintézhetése végett, valamit azért is, hogy a gyanusitott felek figyelme föl ne keltessék, a feljelentés rendszerint bizottsági ülés összehívása nélkül a IX. §-ban előirt módon haladéktalanul megteendő az illetékes hatóságnál; utólagosan azonban a feljelentések a legközelebbi bizottsági ülésen bejelentendők. XI. §. A feljelentésnél, valamint általában mindenkor, kellő óvatósággal és tapintatossággal kell a bizottságnak, valamint az egyes bizottsági tagoknak is eljárniok, egyrészt azért, hogy a gyanúsított egyének az ellenök tervezett eljárásnak hírét ne vegyék s azt meg ne hiúsíthassák, de másrészt azért is, hogy alaptalanul senki se gyanusíttassék. XII. §. Az 1893. XXIII t.-c. végrehajtása tárgyában 1897. évi 53850. szám alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet 34. §-a értelmében a borellenőrző bizottság, illetőleg ennek elnöke vagy helyettese által tett feljelentés alapján az illetékes I. fokú hatóság — anélkül, hogy a feljelentésre okot szolgáltató kerülményeknek s a gyanú alaposságának előzetes mérlegelésébe bocsátkoznék, köteles azonnal, mihelyt a feljelentés megtörtént, a kihágási eljárást a gyanúsított fél ellen megindítani. XIII. §. Ha a borelienőrző bizottság vagy annak bármely tagja a hatóság által a'gyanúsított fél pincéjében, elárusító vagy más helyiségeiben foganatosítandó helyszíni szemlénél vagy a későbbi tárgyalásoknál jelen lenni kíván, ezt a hatóság meg nem tagadhatja. Ily esetben az előző §-ban említett végrehajtási rendelet 34. §-a értelmében köteles a hatóság a bizottságot vagy az illető bizottsági tagot a helyszíni szemle, illetőleg a tárgyalás megtartásának idejéről előzetesen értesíteni; köteles továbbá a hatóság a szemle megtartásánál, valamint a későbbi eljárás folyamán is mindig tekintetbe venni azokat a körülményeket, a melyekre figyelmét a bizottság vagy egyes bizottsági tag felhívja. Igy különösen a gyanúsított boraiból eszközlendő mintavétel alkalmából azokból a hordókból (vagy más edényekből), a melyeket, mint gyanúsakat, a borellenőrző bizettság vagy annak egyik tagja megjelöl, az eljáró hatósági közeg mindenesetre köteles mintát venni (az előirt mennyiségben, t. i. minden egyes fajta borból 4 -4 félliteres palackban. XIV. §. Ugyancsak az említett végrehajtási rendelet szerint az I, II. és III. fokú Ítéletek az illetékes borellenőrző bizottsággal, mint az 1893. XXIII. t.-cikkbe ütköző kihágások által jogaikban sértett érdekkörök állandó képviselőjével, írásban minden esetben közlendők, tehát akkor is, ha az eljárás nem a bizottságnak, illetőleg a bizottság elnökének vagy helyettesének feljelentése alapján tétetett is folyamatba. XV. §. Arra az esetre, ha a bizottság az I. vagy II. fokú ítéletet nem tartaná elég Szigorúnak, joga van a bizottságnak, illetőleg a bizottság elnökének vagy helyettesének az ellen — a szabályszerű három napi határidő, alatt — a II., illetőleg III. fokú hatósághoz felebbezni A felebbezést indokolni nem szükséges, hanem elegendő, ha a bizottság elnöke vagy helyettese az Ítélet kézbesítéséből számított 3 napi felebbezési határidő alatt egyszerűen bejelenti, hogy az ítélet ellen felebbez. XVI. §. A bizottságnak és tagjainak a IX—XV. szakaszokban általánosságban körülírt feladatán és eljárásán kivül különösen a következőkre is kiterjed feladata és eljárása: 1. ellenőrzi és a szükséghez képest felülvizsgálja a községi elöljáróságoknak a szőlő-törköly összeírására és felhasználásának felügyeletére nézve az idézett rendelet 5. §-ában előirt eljárását, mely célból: a, a községi elöljáróságok az összeírás a'apján készített kimutatást egy példányban a bizottsághoz is beterjeszteni kötelesek; b, az elsőfokú hatóságok a közlekedési intézetektől a törkölbor szállításáról beérkezett jelentéseket hivatalos másolatban a bizottsággal közölni tartoznak; 2, ellenőrzi a bortermelést és a borforgalmat s e célból : a, a bortermelőket, borkereskedőket, vendéglősöket, koicsniárosokat és általában véve mindazokat, a kik akár csak kicsiben is boreladással vagy kiméressei foglalkoznak, folytonosan figyelemmel kiséri; b, az előző pontban megnevezettek, kivéve azon bortermelőket, a kjk borok vételével és eladásával rendszeresen nem foglalkoznak, kötelesek mindazon helyiségeiket, a melyekben boraikat és az idézett végrehajtási rendeletben felsorolt mindazon anyagokat tartják, a melyek a must és bor okszerű kezeléséhez használtatnak, a bizottságnak e szabályzat életbe lépte utón 15 nap múlva, a később netán bekövetkező változásokat pedig 8 nappal előre bejelenteni; c, a b. pontban megnevezettek kötelesek a szabályzat életbelépte után egy hó alatt összes bor- és anyagkészletöket mennyiség, a bornál pedig egyúttal a minőség, (fehér, siller, vörös, asztali, pusagabor, aszú, törkölybor), származási hely és lehetőleg a faj (kadarka, riszling, stb.) feltüntetése mellett is Írásban bevallani a községi elöljáróságnál, a mely a bevallási ivet a borellenőrző bizottsághoz beterjeszteni tartozik : d, a b. pontban megnevezettek tartoznak az általok termelt, vásárolt, eladott, elfogyasztott és a pincekezelésnél apadásba ment borról s a b. pontban említett általuk beszerzett és felhasznált avagy eladott anyagokról, az előző pontban felsorolt adatok feltüntetése s az eladó vagy vevő megnevezése mellett külön bevételi és kiadási könyvet vezetni, legalább öt évig megőrizni, évenkint lezárni és a zárlat eredményét (bevételi és kiadási összeg s a maradvány) a bizottságnak 15 nap alatt bemutatni; e, a közlekedési intézetek arról, hogy náluk ki, mennyi bort vagy anyagszert (b. pont) kinek a cimére adott fel és hozzájuk kitől, honnét, kinek cimére, mennyi bor vagy anyagszer érkezett, azon bizottságot, melynek működési területén fekűsznek, azonnal értesíteni s a bizottságnak vagy egyes tagjainak e részben szóbeli megkeresésre is fölvilágosítást adni tartoznak; f, a bizottság vagy bármely tagja jogosítva van bármikor megvizsgálni, váljon a b. pontban megnevezettek föntebb felsorolt kötelezettségeiknekpontosan megfelelnek-e; azonban ilyenkor az illető községi elöljáróságnak legalább egy tagja meghívandó és jelen lenni köteles ; g, a bizottság készletellenőrzést rendelhet el és foganatosíttathat a b. pontban megnevezetteknél bármely tagjával, mely esetekben azonban a községi elöljáróság meghívandó és annak legalább egy tagja jelen lenni tartozik; h, a bizottság vagy báimoly tagja alapos gyanú és sürgősség esetén, ha t. i. a késedelem addig is, amíg a hatóság intézkedhetik, veszélylyel járhatna a tekintetben, az idézett törvénybe és rendeletbe ütköző tiltott cselekmény nyomai vagy az annak fölfedezésére vezető nyomok eltávolíttatnak: a b. pontban megnevezettek üzlethelyiségeit, pincéit és raktárait, valamint az általuk feladott vagy részökre érkezett szállítmányokat is megvizsgálhatja s ilyenkor azok könyveit, iratait is betekintheti, vagy pedig a körülményekhez képest azoknál a bor- és anyagiiészletre a közöltekre, feladott vagy beérkezett szállítmányokra, vagy ezek egy részére nézve a tényleges állapot fentartása érdekéből zárlatot alkalmazhat, de a hatóság erről a vizsgálat megkezdése előtt értesítendő s a községi elöljáróság^ illetőleg rendőrség támogatása előzetesen kikérendő, a mely a közbenjárást meg nem tagadhatja, az eljárás pedig, a mint a hatóság megérkezik, annak azonnal átengedendő. XVII. §. Kihágást követnek el és amennyiben cselekményük az idézett törvény vagy rendeletek, avagy más törvény vagy szabály alapján súlyosabb büntetés alá nem esik, 100 koronáig terjedhető pénzbiintetetéssel, ismétlés esetén ezenfelül 5 napig terjedhető elzárással is büntetendők az előző szakasz b. pontjában megnevezettek : ha a jelen szabályzatban előirt kötelességeket nem teljesítik ; ha a bizottságot, vagy annak egyes tagjait az előző szakaszokban előírt feladatuk gyakorlásában akadályozzák. A pénzbüntetés az illető község szegényalapja javára fordítandó. A községi elöljárók mulasztása fegyelmi uton torlandó meg. XVIII. §. Ezen kihágások elbírálására az idézett törvény 7. §-ában kijelölt hatóságok illetékesek. XIX. §. Ezen szabályzat hatálya a vármegye egész területére kiterjed.