Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)

1898-12-18 / 51. szám

eső, a szeszmérőgép jelzései szerint adózó szeszfőzde részéről kivitel céljaira adómentesen raktároztatik: f) az olyan czukor, a melyet cukor-adó terhel; g) az egves feleknél jelentéktelen mennyiségekben készletben levő cikkek, a melyek az egyes magánfeleknél 5 liter alkoholt, 25 liter likőrt, 10 kilogramm cukrot vagy cukorárut vagy 5 liter sört, az illető cikkekkel kereskedést vagv ipart uzö feleknél pedig 10 liter alkoholt, 50 liter likörtj 20 kilogramm cukrot vagy cukorárut és 25 liter sört meg nem haladnak. 11. Azok, a kiknek Budapest székes-főváros vagy Pozsonv szab. kir. város adóvonallal körül zárt területen a fenti'10. g) pontban kitüntetett mennyiségeket meghaladó cukor-, vagy sörkés§etük van s e készleteket a fenti 10 a) gint értelmében bejenteni nem kötelesek, taitoznak gondoskodni arról, hogy ezen készletek tartályai a eukorfogyasztási adózárjegyekkel, illetve sörzárjegyekkel elláttassanak. 12. A fenti változások az 1888. évi XXIV. t.-cz. szerint fizetendő szeszadót, az 1888. évi XXIU. t.-cz. szerint fizetendő cukoradót és a sörtermelés megadóztatására nézve fennálló törvények és szabályok értelmében fizetendő söradót nem érintik. Figyelmeztetés a postát igénybe vevő közönség érdekében. A pécsi posta- és távírda igazgatóság a karácsonyi időszakban összetorlódni szokott küldemények szállítása érdekében lapunk utján a közönség fiyyelmébe a következőket ajánlja: Minden egves küldemény a tartalomnak megfelelően, de mindenesetre* jó anyaggal és tartósan csomagolandó. Élelmi szerek, játékok, gyümölcs, szövet, kalap, ruha, fehérnemű külön-külön burkolandók. Ezüst és arany neműeket, továbbá pénzt a fennebb fölsorolt tárgyakkal együvé csomagolni nem tanácsos, mert esetleges kártérítésnél figyelembe nem vétetnek ^ s már a nyomozásnál is a tényállás kiderítését hátráltatják. A csomagoknak általában ugy kell göngyölve lenni, hogy egyrészt a göngyölet (burkolat) a küldemény tartalmát'külső befolyás ellen megvédje, illetőleg hogy tartalmukhoz a burkolat és a pecsétek megsértése nélkül hozzá férni ne lehessen, másrészt hogy a tartalom más küldeményeken szállítás közben kárt ne tehessen Jelentékenyebb értékű yak, kivált ha nedvesség, dörzsölés, nyomás vagy üt Jtal könnyen megsérülhetnek pl. csipkék; selyem kelmék, stb. értékük, terjedelmük és súlyukhoz képest megfelelő módon, közönséges vagy lonakjával kifelé fordított viaszos vászonba, bőrbe, szükség esetén vászonnal körülburkolt dobozba teendők és jól körülkötözendők, vagy jó szerkezetű erős faládába csomagolandók. Ékszerek, drágaságok tokban elhelyezve, azon feliil vászonnal körül burkolt erős fadobozba, vagy faládacskába zárva és jól körülkötöz/e és lepecsételve adandók fel. Csekélyebb értékű tárgyak csomagolásához, ha azok nedvesség, dörzsölés, nyomás, vagy ütés által egy könynven nem sérülhetnek meg elégséges, ha jó minőségű és többrétű csomagoló papirb; burkoltatnak és egy darabból álló erős zsineggel többszö ösen körülköttetnek. Csomagolás nélkül csak bezárt utazó táskák, bőröndök, jól abroncsolt ho-dók, erősen beszegezett ládák, továbbá már nem vérző egy-egy drb. vad adható fel. — Több drb. vad, péld. nyul, fácán, fogoly stb. csakis csomagolva adható postára. A kosarakba helyezett tisztított szárnyasokat tartalmazó küldemények cinriratát úgy kell alkalmazni, hogy a leszakadás lehetősége kizárassék s e célból legcélszerűbb, ha azok cimiratát keresztkötésekkel erős zsineggel a kosárra kötjük vagy pedig a cimiratot faládácskára ragasztjuk vagy irjuk, s a cimtáblácskát sodronnyal vagy erős zsineggel mindkét végénél fogva a csomaghoz tartósan hozzákötjük, hogy a szállítás alatt a cím le ne szakadhasson. Célszerű a küldemény cimiratát belül is elhelyezni. A burkolat, összefoglalása végett a küldeményre, különösen a varrásba, illesztékre és zsinegre annyi pecsétet kell alkalmazni, a hány elégséges arra, hogy a küldeményt a pecsét megsértése nélkül fölbontani ne lehessen. A pecsótelésre egyáltalán csak jó minőségű, erős, tartós pecsétviaszt szabad használni. Vignetták csak a csekély értékű küldemények lezárására használandók. Minden csomaghoz szállítólevél szükséges, melynek a csoma;,ra irt összes cim adatokat kell tartalmaznia. A címzés a szállítólevél adataival egybehangzóan tisztán, olvashatóan és tüzetesen (vezeték és keresztnév, társadalmi állás, lakhely, község vagy puszta, utolsó posta, vármegye, utca, házszám, emelet, ajtószám) magára a csomag göngyöletére irassek, hogy a címzett, főleg ha a küldemény nagyobb városba szól is, könnyen és késedelem nélkül feltalálható legyen. Ha a göngyöletre irni egyáltalában nem lehet, az esetben azon papírlapot, melyre a. cim írva van, nemcsak széleivel, hanem egész lapjával kell a csomagra és pedig mindig az azt összekötő zsineg alá, ragasztani. Gyorsan romló tárgyaknál szükséges hogy a záradék: „gyorsan romló",törékeny tárgyaknál pedig a záradék : „törékeny" vagy a szokásos palack alak szembetünőleg kitétessék. A Budapestre és Bécsbe szóló élelmi szereket tartalmazó küldemények fogyasztási.adó alá esnek. A bor és húsfélét tartalmazókat pedig, bárhova szóljanak, utólagosan fogyasztási adóval terhelik meg ; szükséges tehát, hogy a szálitó levélen és csomagon a fogyasztási adó alá eső küldemény minősége és mennyisége kilogramm, darab vagy liter szerint megjelölve legyen ; mert különben a küldemény rendeltetési helyén megadóztathatás céljából fölbontatik, mi a kézbesítést felette késlelteti. A torlódás lehető csökentése céljából, de meg azért is, hogy a küldeményeket még az nap biztosan tovább küldeni lehessen, igen kívánatos, hogy a küldemenyek föladása a délelőtti időben történjék, a célból a posta kerület nagyobb hivatalainál f. év december hó 20—24-ig bezárólag a küldemények a déli órákban is felvétetnek. IST épraj zi rovat. Karácsom mysteriumok. — Betlehemesek. — Néprajzi pályázatunkra elsőnek a Betlehem-járását küldötte be X. dolgozótársunk, kijelentve, hogy a díjra nem reflektál, annálinkább helyeselve azt az elvűnkét, hogy a néprajzi adatokat össze kell gyűjteni, addig, amig lehet, a mig nem késő, mert — úgymond s nagy igaza van benne: ma még járják pl. a betlehemest itt-ott, de szemlátomást gyérülnek a hívei, ugyszólva ez a kedélyesség is szárad ki az emberekből. Előbb csak a városon hagynak fel vele, azután a falvakban is. — Ma még elő tudja adni némelyik gyermek azt a dramatizáló jelenetet, de a szövegét máris hieroglifként darálja le, sem ő nem érti, amit mond, sem pedig mi. — S ha épen felhagynak vele, rendre az emléke is elmarad. Pedig az efféle mysteriumok figyelemre méltó dolgok voltak mindig az irodalom történetid nézve is. Ezek voltak csirái a drámának. A karácsoni és húsvéti gyermekversek, különösen azok a veszekedő, tréfás, párversek, dialogusok már önmagokban is elég érdekesek, s ha komolyabb jelentőséggel bírnak is, de itt-ott ki-kicsillan belőlük a poézis —, s ha ez sem. akkor is méltók a megfigyelésre a népélet sajátságának jellegzéseért. A most még általánosan ismert zalai betlehemetek dramatizálásában itt-ott több élénkséget, jobb összefüggést vár az ember. A jobb kapcsolat talán meg is volt, csak idővel kopott le egy-egy kapcsa a jó rendnek, s ezért olyan, mintha tővel-hegygyei volnának oda dobva a mondatok. De ám jó felmutatni azért ezt is az esetleges összehasonlításért. Talán más vidéken más szöveggel, változatosabb tartalommal, erőteljesebb jelenetezéssel, rövidebb vagy hosszasabb kidolgozásban adják elő. A zalai betlehemesekben a három pásztor elég jó alak. Az idealismust alapos realismussal humorizálják, midőn a Megváltó születésekor nem feledkeznek meg a sósperec ropogtatásáról s a kulacs bor hajtogatásáról sem. Nevök is ezzel függ össze: egyiket Szalonnás-wak, másikat Töpörtös-nek hijják; a harmadik Coredon, az idyllikus. Beszédükben itt-ott kielégítő rythmus van ! A kar éneke is elég megnyerő hangon .szól, vallásos zamattal. Nem értéktelen benne az a sok népies ikerszó sem. — Ismertetése (lehetőleg meghagyva a dialektust is), a következő : Öt alakja van. Legkisebb az angyal-gyerek, aki viszi a betlehemi istálót, benne a jászollal, a benne fekvő kis Jézuskával, — belső oldalai Mária és más szent-kepekkel kirakgatva. Közepében ég egy gyertya. Oldalánál van mindig egy kardos katona. A járást december első estéjén már megkezdik. — Egyikök bekéredzik a házhoz s ha beengedik, ketten bemennek, a jászolos istálót leteszik az asztalra s ketten elfújják a következő Angyal éneket: Menyből az angyal — lejött hozzátok — Pásztorok, pásztorok! Hogy Betlehemben — nagy sietséggel — lássátok : — Az Isten fia — ki ma született — jászolban fekszik, Barmok közt nyugszik — Szent fia, Szent fia. Erre a katona beszédje ez: Szerencsés jó estét! Áll fére te banya, ne tiézz ugy, mint a vasvella; talán fogaid csikorognak az ősztől (csősztől?) elpottyantott vadra. Jer bé te gazda, mert különben jőnek a pásztorok, kik nektek uj hirt mondanak öntözött (?) bakosnak (V) vérével, erősen felfegyverkezett népé/el; nem jöttünk az urnák (a gazdának) szemit nézni, hanem az angyaltól küldött Betlehemet jól megőrizni. Az Lsö pásztor, Szalonnas beszéde, (Szulánds-nak mondják), ki eddig künn állott: Szalonnás jó estét néked szerelmes házi gazdám! Elvesztettem pajtásomat, azt jöttem felkeresni, de minek elöttö föltalálom, fölhajtom sörös (falun boros) gulacsomat, megkóstollom dicsőséges boromat. Il-ik pásztor, Töpörtős, a komikus lép be s dadogva mondja: Tö-tö-töpörtős jó estét néktek szerelmes pajtásaim ! Látom, ti csak hajtogatjátok az üres") kulacstokat, de nem várjátok be jó barátotokat. Szalonnás felel-. Netarts engem háló-pajtásodnak, hanem tarts jó barátodnak, mert liegyéken-völgyeken eleget kerestelek, de sehoí sem találtalak. Hát tudnál-e arról a vén dadus öregapádról hirt mondani? Töpörtős felel: Tudok bizony! Oda künn az ajtó mögött pilléri-pellőri a penészles szakállát, sírva hajtogatja az üres kulacsát, de az sem várja be a jó barátját. Mind a négy énekli: Jónapot Mária! Istennek szent anyja; hogy üdvösséget szültél, Jézus anyjává lettél, áldott vagy, boldog vagy, mi is dicséretet mondunk hát néki. Mit adjunk hát néki, ajándékot néki, hogy kedvét találhassuk, szüntelen imádhassuk : egy bárányt, egy sajtot llven szegény pásztoroktól elég lesz, talán még az aranynál is többet tesz. Katona: Ej pajtás, pajtás! Már kilenc-tíz óra felé jár az idő, jó volna szegény pásztoroknak egy kis éjszakai nyugvás. (S a két pásztor lefekszik és szörnyen horkol). Az Angyal egyedül: „Glória, glória! szent Szűz! Deusz floride, pásztorok! E Betlehem floride Jesu mater szalutáre, kántáre." Katona: „HaPod-e Gyurkó és te Ferkó, midőn az Angyal glóriát kiált, mely ti néktek azt jelenti, hogy ma született Krisztus Jézus az egész világ megváltója.-- Keljetek fel pásztorok, pásztorok! íme nagy csodát láttok: az angyalok énekelnek, glóriá-kat örvendeznek. Pásztorok, pásztorok Betlehembe siessetek! Alle-alle-lujja! Énekelnek mind: Állj fel pajtás! — Most állottam talpra! Már megcsendült a fülemben az angyal mondása, hogy kis Jézus született rongyos istállóba. Oda megyünk, vagyon bátorságunk, reméljük, hogy kis Jézust meg látjuk. *) Célzás arra, hogy a gazda töltse meg. Gyere pajtás menjünk el, te is lehetsz társunk. Velünk van a jó dudásunk — a régi bojtárunk. Katona: Ej pajtás, pajtás! Nyilván csodálkoztam, de még a vén dadusról sem magyarázhattam. A vén Koredon pásztor kívülről: Pásztorok, pásztorok mit cselekedtetek; erről a vén dadus öregapátokról elfeledkeztetek. Katona: De mink bizon nem félünk, kár nékün megélünk. Koredon: Glóriá-ról uj hirt mondok: Pásztor barátim mi dolog ? A pajtáknál történének : az angyalok énekelnek. Kelj föl szarvas a jászol mellől s ki bétöltesz eget földet . . . (?) Katona: Ifjú pásztor született, Isten bárányává lett. A bűn és a szeretet, rongyos Koredon beeshetsz. Koredon beesik az ajtón : Itt is ott is elestem. A szitykes-szutykos szógálóba botlottam. Szitykes-szutykos szógáló kelj föl az ágyból; takarodj ki a konyhába, hozz ezeknek a szegény pásztoroknak egy kulacs bort! Nossza édes pásztor barátira, hogy-mikép vagytok? Katona: Mink bizony meg vagyunk. Hát te vén ringyos rongyos Koredon hol voltál? Talán az Angyaltól intést vettél, hogy vélenk Betlehemet akarsz járni! De tudsz-e imádkozni? Koredon; Mit, imádkozni!? Tudok bizony —jó sós perecet porcogatni, meg egy kulacs bort felhajtani! Ha nem hiszitek el, tegyétek meg velem ezt a próbát; fujját.oií meg az oláh-dudát, majd eljárom kedvem szerint az alföldi nótát, össze-vissza szórom ezt a ringyes-rongyos subát! Katona: Koredon, Koredon! Haggy töl tréfás-alvás nyelveddel; minket az isteni szándékban ne botránkoztass. Koredon : Mit, ne botránkoztas ! ? Mink bizony nem félünk, kár nékün megélünk. — Nossza édes pásztor bárátim, mondjunk ennak az érdemes házi-gazdának egy víg-örvendetes nótát egy penészles húszasért, vagy egy körmöc márjásért! Ének, mindnyájan: Pásztor társim mit hallottam, igaz-e, való-e ? Jertek vélem Betlehembe, kérdezzük: úgy van-e, hogy elmúlt éjszakán fiacskát szült a szénán? — János, Palkó, Bencze, Istók juhászok, bojtárok zárjátok be az aklokat az aklos bojtárok. Mézes-mákos, turós-lepényt siessetek sütni, hogyha vélem Betlehembe elakartok jönni. Koredon te örülhetsz, örülhetsz, hogy mi vélünk eljöhetsz. Hogy kedvedet töltheted, töltheted s kis Jézust szemlélheted. — Örüljön a ház ura, mindeneknek lakója, hogy meg szánja valóját(?), valóját, húszasát vagy márjását; egy kis fáradságunkért, szives utazásunkért mennyországba jer pajtás, ottan lészen jó tartás: sör, bor, mint tenger, ott ihatik az ember; egyik angyal trombitál, a második furuglál, a harmadik táncot jár s miden ember igy ugrál. — Nossza pásztorok, pásztor társim induljunk, hogy Betlehembe, sietve menve, lássátok : az Isten fia, ki most született: jászolban fekszik, barmok közt nyugszik, szent fia. — Üdvözlégy te kisdedecske, betlehemi hercegecske, ez élet után éljünk, légy ezeknek vezérjük, ugy, ugy, ugy, ugy, ugy, áldott kis Jézus alugy ! Pásztorok fölkeljünk,*) Betlehembe menjünk; ott született Isten fia, kit ápolgat Szűz Mária, szívesen, kedvesen. — Fújd föl te Palkó, szép öcsém Jankó dudádat, vesd a vállodra, görbe hátodra, bundádat. — Szerencsés jó estét! S ezzel egy-két hatost kapva eltakarodnak. *) Érdekes nyelvtani sajátsága a parancsoló módnak : keljünk fel helyett, mely csak ezen a vidéken honos. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. i. A Spanyolországban f. é junius hó 28. életbe léptetett és az áru értéke után 2 V2% ot tett kiviteli adó f é. október hó 6 án kiadott spanyol királyi rendelettel ugyanazon hó 10-től kezdve megszűnt. Miről az érdekelt körök ezennel értesíttetnek. Sopron, 1898. évi december havában. II A vendéglőkben, korcsmákban és egyéb nyilvános helyeken kimérésre és mértékként használt palackok és poharak koronabélyeggel való hitelesítése 1899. január 1-éjétől kezdve kötelező. Az ez iránt kibocsátott redelettel 1897. aug. 21', 31482. sz., kapcsolatban a keresked. miniszter ur f. é. november hó 22-én 75138/VIII. sz. a. kijelenti, hogy a hitelesítési kötelezettség alól való mentesség tekintetében a termelők által forgalomba hozott, finom borral töltött palackokra megállapított kivitelt kiterjeszti a kereskedők által bedugaszolt, lepecsételt, illetőleg egyéb alkalmas módon maradandólag elzárt állapotban forgalomba hozott, illetőleg vendéglőkben, korcsmákban és egyéb nyilvános helyen árusított palackborokra is. Miről az érdekelt körök ezennel értesíttetnek. Sopron, 1898. évi december havában. III. A m. kir. államvasutak szombathelyi üzletvezetősége az 1899 év folyamán vonalain szükséges építési homok, 2000 köbméter terméskő és kőtörmelék szállítására pályázatot hirdet. Az ajánlatok a fönnevezett üzletvezetőség I. osztálya anyag- és leltárbeszerzési csoportjához küldendők, még pedig legkésőbb f. é. december hó 28 d. e. 10 órájáig. Miről az érdekelteket oly megjegyzéseel értesítjük, hogy a részletes pályázati föltételek a m. kir. á. v. szombathelyi üzlatvezetőségének említett osztályában (Szombathely, üzletvezetőségi épület, 10 ajtó) a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők, vagy az államvasutak budapesti nyomtatványtáránál 25 kr. beküldése ellenében megszerezhetők. Sopron, 1898. decembar havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara.