Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)

1898-11-13 / 46. szám

maradt gyermekek számára, hol szakavatott kezek pótolnák a szülői gondos nevelés és szeretet hiányát Néhány megyében van ugyan már árvaház, ahol a teljesen árva gyermekeket részesítik megfelelő nevelésben és készítik elő az iparos pályára; de ez még nem elég; mert ezek az árvaházak nem adnak menedéket a törvénytelen gyermekeknek Igaz, hogy nálunk Magyarországban még nem szaporodtak el valami megrettentő módon az anarkisták; de ez nem ment föl bennünket az intézkedés köte­lességétől; mert azok a rongyos, kócos, züllött kül­sejű suhancok, akik egyes városok vasúti állomásain várakoznak a bőrönd-szállításra, mind aféle anarldsta növendékek. A lelkük, a szivük kitűnő talaj az anar­kizmusnak. Csak gonosz kéz kell, hogy beléjük hintse a magot. Ezeknek a züllött, télig-meddig kitaszított, neve­lésben nem részesült alakoknak mindegyik csoportja kiáltó, intő jel arra, hogy tenni kell valamit, míg jobban el nem szaporodnak, míg az elhanyagolás veszélye imminensebbé nem lesz. P]zt pedig csak a nevelő-intézeteknek megyénkint való felállításával lehet meggátolni. Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság november havi ülését, dr. Jankovich László gróf főispán elnöklete alatt f. hó 8-án tartotta. Az alispáni havi jelentés a vármegye területén a közigazgatás egyes ágaiban október hóban előfordult ese­ményekről felolvastatván, helyeslőleg tudomásúl vétetett. Skublics Jenő bizottsági tag indítványára a közigaz­gatási bizottság feliratikig megkeresi a belügyminisztert az iránt, hogy a jövő évtől kezdve Badacsonyban a fürdő idény megkezdésétől szüretig csendőr különítményt léte­sítsen a közbiztonsági szolgálat teljesítésére. Egyes anykönyvi kerületekben üresedésbe jött anya­könyvvezetői, vagy anyakönyvvezető helyettesi állások be­töltése iránt tesz a bizottság a belügyminiszterhez előter­jesztést s a bottornyaiban Medved Lajos, a puszta magyaródiban Szerdahelyi Elek, az orosztonyiban Pungor Imre jegyzőnek anyakönyvvezetővé, a kotoriiban Kollay Lajos nyug. jegyzőnek, a dráva-vásárhelyi ben Hadrovics József községi Írnoknak, a nagy-kapornakiban Várkonyi Ödön jegyző-irnoknak, a nagy-lengveliben Pödör István jegyzősegédnek és a dióskáliban Szász Domokos jegyző­irnoknak anyakönyvvezető helyettessé való kinevezését hozza javaslatba. A dobrónaki anyakönyvvezető tiszteletdíjának fel emelése, továbbá a zala szent-gróthi anyakönyvvezető kerületben második anyakönyvvezetői állásnak szervezése tárgyában a főszolgabírói és anyakönyvi felügyelői jelentés alapján a bizottság előteijesztést tesz a belügyminiszterhez. Csáktornya és Poltstrau között Miksavárnál létesí­tendő vasúti megállóhely létesítése tárgyában a kereske­delemügyi miniszterhez felterjesztés tétetik. Hasonlóan felterjesztést intéz a bizottság a csáktor­nyai vasúti állomás közelében lévő közúti átjárónál eszkö zölni szokott vasúti tolatások okozta forgalmi zavarok megszüntetése tárgyában. A kereskedelemügyi miniszter leiratára a bizottság hozzájárulását nyilvánítja, hogy Gógánfa és Sümegh között Nyirlak elnevezéssel a 7-ik számú őrháznál feltételes meg­állóhely, továbbá a déli vasút vonalán Zala-Szent-Jakabon megállóhely létesíttessék. Zala-Egerszeg város tanácsának jelentése szerint Matics József épülete a m. á. v. osztálymérnökség elő­terjesztése szerint a szabványos tüztávlaton kivül esik. A szombathelyi üzletvezetőséghez az előterjesztés nyilatkozat­tétel végett megkiildetik. Csakugyan nagy szamárságot követtem el ama bolond phantasiámmal, s még inkább, hogy tudtul is adtam nekik. Hogy nagyeszüségemet megréperáljam, buzgalom­mal vettem résst a szalonnasütésben. Mondhatom bizony, hogy a legnagyobb philosophia a szalonnasütésben van. Ez pedig úgy kezdődik, hogy az első felvonásban nagy cserépedényeket töltünk meg jó egerszeghegyi »murcival«, körbe heveredünk a már sár­guló gyepre, venyigéből lobogó lángot rakunk — s egy­egy meghegyezett mogyorófanyársba Öklömnyi szalonnát húzunk s azt addig melengetjük, míg a hátunkról patakkal foly a viz s az orrunk megpörkölődik. — Én a szalonnát a hamuba ejtettem s ezért a szalonnasütő társaság lecsapolt a papságról. — Hanem azért megettem hamustól, nehogy szellemi fogyatkozást állapítsanak meg rólam. A folytatá­sát nem mondom. Az utolsó felvonás csak az elsőnek ismétlése vala, hogy hangzott bele a hegyek vidéke. Itt be is fejezhetném elmélkedésem főtárgyát, ha nem volnának sokan, akik lenézóleg kérdezgetik: ugyan mirevaló ez a sok handa-banda? Ugyan mi összefüggés van a szalonna és a szellem között? Megmondom hát a gyengébbek kedvéért. Kérem, a dolognak ez a genesise: A szalonnasütés nemzi a fáradságot, a fáradság nemzi az étvágyot, az étvágy nemzi a szallonnaevést, cz nemzi a »murcit« és a murci nemzi az okosságot. Ilát még ha tovább üzném-füzném a dolgot, azt is kisütném s oda­lyukadna ki a dolog, hogy a szalonnában nemcsak okos­ság, de igazság is van, mert a murciban már benne van, mint a hogy szokták mondani: in vino veritas. Hanem a dolognak emez oldaláról a jövő szüret után fogok tudo­mányos értekezést készíteni. G-oló. Előterjesztetett a m. á. v. szombathelyi üzletvezető* segének átirata, melyben tudatja, hogy l'kk—csáktornyai vasút vonal mentén az 511 + 43 szelvénynél Bak község által kérelmezett átjáró létesítése ellen nincs észrevétele, ha a község a 60 frtban megállapított költséget fedezi előzetesen. Az átirat másolatban érdekelt községnek meg­kiildetik. Olvastatott a kereskedelemügyi miniszter rendelete, melyben tudatja, hogy Pacsán egy távirdaállomást ez idő szerint nem állíthat fel; gondja lesz azonban arra, hogy mihelyt a törvényhozás által a távirda és távbeszélő hálózat intenzivebb fejlesztésére megfelelő hitel fog rendelkezke­zésére bocsáttatni: úgy a pacsai távirda állomás feliállítása iránt a tárgyalást megindítja. A miniszter leirata másolatban érdekelt községnek megküldetik. A közigazgatási bizottság a főszolgabírókat felhívja szigorú intézkedésre az iránt, hogy a kikötő hidakra jár­művekkel járni tilos. A pénzügyminiszter rendeletére intézkedett a bizott­ság az egyenes adók 1899. évi, illetve 1899., 1900. és 1901. évekre vonatkozó kivetésének megindítása tárgyában. Kir. tanfelügyelő jelentése szerint az állami iskolák melié szervezendő gazdasági ismétlő iskolák ügyében az intézkedéseket ai egész vonalon megindította. — Gróf Festetics Jenő a jános-falusi mellé állítandó áll. iskola részére 3 hold földet ajándékozott. — A miniszter meg­bízásából jelen volt a tapolczai áll. vincellér iskolánál zalamegyei tanítók számára rendezett szőlészeti és borá­szati tanfolyam záró vizsgálatán. Ugyanitt a jelen volt tanítókkal értekezletet tartott, hogy nyert szakismereteik mikép volnának érvényesíthetők vidékeik viszonya szerint a gazdasági ismétlő iskolázás keretében. — Meglátogatta a lentii, lenti-kápolnai, lenti-szombathelyi r. k iskolákat. A Máhomfán talált zúgiskola bezáratása iránt intézkedett. — Járási főszolgabíróval meglátogatta a felső-nemes-apátii iskolát s megtekintette az alsó-nemes-apátii iskola új épü­letét ; meglátogatta a bessenyői és botfai községi és a csatári r. k. iskolát. A csatári tanteremnek kibővítése, a botfai iskola hiányai miatt a helyszínén intézkedett. A söjtöri iskolát meglátogatva, a kisdedvédelem, faiskola és gazdasági ismétlő iskola viszonyait tárgyalta meg a képviselőtestülettel és iskolaszékkel. A miniszter a nagy­kanizsai községi elemi iskolák államosításának feltételeit újabban megállapítván, a további intézkedések érdemében a nagy-kanizsai polgármestert személyesen megkereste; egyúttal ott megtekintette a községi polgári leányiskola parallel osztályának elhelyezését. Lenti-Szombathely, Teskánd, Barabís, Kerka-Szent­Mihályfa, Vindornyafok községek tavasszal iskolaépítésre, Yindornyalak az iskola épület helyreállítására és felsze­relésére köteleztetett, Martincsevics Júlia okieves óvónőnek a csáktornyai ovodához segéd óvónővé való megválasztását a bizottság megerősítette. Andersz Károly sormási és Polyák Mátyás csáktor­nyai tanítók új díj-leveleit a közigazgatási bizottság meg­erősítette. A sényei tani tó választást a közigazgatási bizottság jóváhagyja s az államsegély folyóvá tétele végett jelentést tesz a miniszterhez. A minisztérium az akalii ág. ev., palozuaki, mindszentkállai, aszófői, balaton magvaródi, csernyeföldi r. k. iskolák tanítóinak ötödéves korpótléka címén 50—50 trt államsegélyt engedélyezvén, erről érdekeltek értesít­tetnek. A csáfordi, galamboki, tördemiczi iskolák ujabb kérvényei az 50 frt ötödéves kopótléknak államsegély utján való fedezése tárgyában a miniszterhez fel terjesztetnek. A szentgróth-polgárvárosi, nemes-apátii, hosszufalusi, kerka-némethfalusi,nagy radai,salomvári,hotticai,petesházi, akalii, csáfordi, mikefai, bagonyai iskolák tanítói részére az 50 frt ötödéves korpótlék cimén a miniszter állam segélyt nem engedélyezett, miről érdekelt községek érte­síttetnek. A nagy-kanizsai tanitóválaszíáshoz elnökül Eperjessy Sándor bizottsági tag kiküldetik. A kapezai építkezésről a főszolgabírói jelentés tudomásul vétetett. Kir. tanfelügyelő bemutatta a közigazgatási bizott­ság végzésével beszerezni rendelt adatokat s ezek kapcsán a nagy-kanizsai izr. hitközség előterjesztését azon panaszos kérvény éidemében, amelyet több nagy-kanizsai izr. elemi iskolai tanitó és tanítónő adott be lakbérük és ötödéves korpótlékuk rendezése tárgyában. — Miután a becsatolt okmányokból kitűnik, hogy panaszos tanitók és tanitónők összes illetménye már alkalmaztatásuk kezdetétől 500 frtban állapíttatott meg, sőt a nagy-kanizsai izr. hitközség annak dacára, hogy idő közben polgári fin- iskolát állí­tott. s kereskedelmi iskoláját felső kereskedelmi iskolává fejlesztette, panaszos tanitók fizetését 720 frtig kiegészí­tette; tekintettel továbbá az 1896. évi május 16-án, 23675. sz. a. kelt. miniszteri rendelet konkrét intézkedé­sére: az 1893. évi 26. t. c. oly értelmezésének, mely a hitközséget a tanitók és tanitónők mai fizetésével szem­ben is külön, részükre megválasztatásuk alkalmából sem biztosított lakbér kiszolgáltatására kötelezné, hely nem adható. Más részt a hittan és torna tanításért a meg­bízatáskor megállapított tisztelettíj addig, mig a meg­bízott ezen kötelezettségének is kifogástalanul meg felel, meg nem csonkitható. A hitközségnek a tantestületet az 1893. évi 26. t. c. értelmében megillető évütödös kor­pótlék jogosultságáról tett kijelentése ulán még csak azt jegyzi meg a közigazgatási bizottság, hogy nyugdijlevo­nás csak a nyugdíj meghatározásánál beszámithatlan lak­bér levonásával fennmaradó összeg után foganatosítható. Az árvaszéki elnök jelentése szerint szeptember hó végén a fogalmazói karnál hátralék volt 13.551, október havában beérkezett 3.688 s igy elintézés alá került 17.149 ügydarab; ebből októberban elintéztek 4 372 dbot, s igy október végén hátralékban maradt 12.777 ügydarab. Az irodánál szeptember végén hátralékban volt 822, októbei hóban leirás véget kiadatott, 4.368 s igy elintézés alá került 5 190 ügydarab, amelyből október hóban leírtak és expediáltak 4.381 dbot s igy október végén hátralék­ban maradt 809 ügydarab. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint október hóban a vármegye területén befolyt 406.461 frt 61 Va kr adó. Október végén hátralék volt a vármegye területén: 1,516.780 frt 72V« kr. egyenes adóban, 124.981 frt 82 kr. hadmentességi díjban, 925.509 frt 21 kr. szőllő­dézsinaváltságban, 325.254 frt 90 kr. bélyeg- és jogille­tékben, 9.655 frt 24 kr. illeték egyenértékben, 23.361 frt 26 L/a kr. fogyasztási- és italadókban, 4 106 frt 58Va kr. italmérési illetékben, vagy összesen 2,929.659 frt 74Va kr. — Leíratott az év elejétől fogva ; a) egyenes adóban 77.237 iit 4OV2 kr., b) hadmentességi díjban 6.259 frt 46 kr. c) szőllődézsmaváltságban 143.393 frt 28 kr. Fizetési hulasztás október hóban 2 esetben adatott 5.046 frt 63 kr. tartozásra; ideiglenes házadómentesség 42 épületre. Közegészségügy. I)r. Háry István vármegyei t. főorvos a vármegye­ien létező bábakörök uj beosztása, valamint a bábák képzésr tárgyában a megyei közigazgatási bizottság novemberi ülésében a következő előterjesztést tette: A statisztikai adatok tanúsága szerint majdnem minden ember előtt ismeretes hazánkban a nagy gyermek­halandóság, válamint más részt az az elszomorító körül­mény, hogy az anyákat meg a gyermekágyiláz nagy száza­lékban ragadja magával. Ezen bajnak oka nagy részt abban rejlik, hogy a megfelelő számú szülésznők hiányában a vajúdóknál olyan nők segédkaznek, akik úgy szólván az eljárás lényegének alapismeiete nélkül és a kellő tisztaság figyelmen kivül hagyásával gyakran egyik vagy másik, vagy mindkettő háláját okozzák. Ennek megszüntetésére az 1876. évi 14 t.-c 146. §-a rendeli, kogy minden 1 500 lakost számláló község szülésznőt alkalmazzon; amelyek pedig ezen lélekszám­mal nem birnak, községi szülésznőt közösen alkalmaz­hatnak. Ezen rendelkezésnek azonban a vármegye területén nagy részt nincs elég téve; mert az eddig érvényben levő 193 községi vagy szülésznői körből csak 38 van betöltve okleveles szülésznővel. Van még ezen kivül 28 okleveles magánbába, 182 főorvosilag képesített úgynevezett parasztbába. Megjegyzem azonban, hogy a perlaki járásban majdnem minden koro­sabb nő szülészettel foglalkozik, de ezek száma az utóbbi összegben bent nem foglaltatik. A bábák fizetése egyénenként 10—120 frt összegben van megállapítva. A szülésznők kikópezéséről gondoskodandó, dr. Taufer Vilmos egyetemi tanár általános javaslatára főor­vos elődöm előterjesztésére 1891. december 14-én a törvényhatósági közgyűlés elhatározta ugyan, hogy a zala-egerszegi és nagy-kanizsai közkórházakban 3—3 hónapig tartó, másodrendű bábaképző iskolát állit fel. Azonban a felmerülendő költségek előteremtésére j 1 vaslatba hozott pótadó megszavazása évről-évre elodáz­tatott s végre az egész ügy felelésbe ment és nyomorúsá­gos szülésznői állapotunk azóta előbbre nem haladt. Feltétlenül kívánatos tehát ezen, már továbbra halaszthatlan állapoton segíteni olykép, hogy 1) az eddigi, nagy részben helytelen szülésznői körök helyett a járási és körorvosok közbenjöttével szer­kesztett körök alakíttassanak az ./' alatti egybeállítás szerint; 2) amennyiben a szülésznő megélhetésnek lehető biztosítása adja a kedvet arra, hogy e pályára többen jelentkezzenek, méltóztassék a községeknél oda hatni, hogy a községi és kör-szülésznők évi fizetése, úgy a vagyono­soktól egyes szülések után járó dijai annyira emeltessenek, hogy megélhetésük biztosítva legyen; 3) mivel a szülésznők kiképzése azoknak kisebb műveltsége mellett legcélszerüebben és legjobban gyakor­latilag eszközölhető és pedig az e célra mintaszerűen berendezett állami szülésznői iskolában, azért a főorvosi vagy másodrendű bábái iskolai tanitás, mint teljesen sikert nem igérő, elvetendő. Kívánatos tehát, hogy a törvényhatóság az 1876. évi 14. t.-c. 140. §-a értelmében hasson oda, hogy a községek, ha másképen nem. úgy saját költségükön szülész­nőket képeztessenek. 4) Hogy pedig szegényebb községek vagy körök is okleveles bábákat nyerhessenek, a szülésznők nagy hiá­nyának megszűntéig ha a megyei ösztöndíj előteremtése nem volna eszközölhető: úgy felkérendő volna a vallás­és közoktatásügyi miniszter ur Önagyméltósága az iránt, hogy a vármegyei tanulók részére a szombathelyi és pozsonyi szülésznő képző intézetnél több ösztöndijat engedélyezni kegyeskedjék. Szíveskedjék a tekintetes közigazgatási bizottság ezt a nagyfontosságú ügyet magáévá tenni s azt a tör­vényhatósági bizottsági közgyűléshez pártolólag előter­jeszteni." A közigazgatási bizottság a vármegyei t. főorvosnak a közegészségügy tekintetében oly kiváló fontosságú elő­terjesztését egé'<z terjedelmében magáévá tette s annak értelmében fog a legközelebbi törvényhatósági közgyűlés­hez előterjesztést, tenni. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. 1. A földmivelésügyi m. kir. miniszter ur f. é. szeptember hó 29-én 39909 IV. sz. a hozzánk intézett felhívása folytán ismételten figyelmeztetjük érdekelt gazdaközön­ségeinket azon értékcsökkenésre, mely az állatoknak tör­zsükön való bélyegezésóből a bőröknél beáll s felkérjük

Next

/
Oldalképek
Tartalom