Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-03 / 27. szám

foly a beszéd a szájából, mintha könyvből olvasná; ti csak ámultok, bámultok a tudományán, feleségedet bántja a világtól való elmaradottság, más házakhoz ilyen tárgyakat vesznek, csak nektek nincs. Mondhatom, nagysád kérem, deklamál a vendég, hogy minden intelligens háznál ez az első kellék, aztán ezek mind finomabbak, tartósabbak és olcsóbbak, mint amit az idevaló kereskedők árulnak, de meg nekik nincsen is ilyen. Te pedig a nagy háborúban véssz a feleségednek eg\ viganó félét, nó ráadásul magadnak egy hegyes orrú cipőt s szent a békesség, több pénzed úgy sincs s ezeket ki akarod fizetni. De a vigéc a szemedbe kacag, hogy magad is megszégyenled magad. Balek ! Hát ki látott ilyet? fizetni! A szombathelyi vagy pesti iks ipszilon cég nem koldus; fizethet ön majd később is. Igen ? Ezt tudva, több szükséges dolgot megvásárolsz s egy félév alatt letörleszted. S az utas úr megint szánalmasan mosolyog reád, kedves barátom és atyámfia! s azt mondja, hogy ne törődjék ön azzal, mikor hogy fizeti, tiz forintjával, vagy két forintjával, fél év alatt, vagy másfél év alatt, vagy öt év alatt, akkor és úgy, a hogy önnek jobban tetszik, letörlesztgeti. S jön a selyem paplan, takaró, liegyesomi, laposorru csizma, zsebkendő, még egy néhány nyakravaló, egy őszi ruhára való, summa summarum 99 írt. Te aztán fizetgeted. Egyszer valami csapás ér, vagy egyszerűen csupa kényelemből két-három hónapig szünetelsz, úgy is csak olyan laza szóbeli szerződés, — vagy pláné nem is szünetelsz, s már leróttál 50 frtot. Kapsz egy levelet az ügyvédtől. Három sorból áll s így szól : Iks Ypszilon „ügyfelem" megbízásából felszólítom, 8 nap alatt fizesse meg neki a 49 frtot s nekem e levél írásáért az 1 frt 5 krt, különben a költséges perre viszem a dolgot. Mintha mondaná, hogy összesen most még csak 50 frt 5 kr., de 8 nap múlva már 100 frt 5 kr. lesz. Beszélhetsz te a vigécz egyezségéről, ő már túljár hetedhét országon, új cégnek a megbízottja már. Hónap közepe lévén, kamatos kölcsönt véssz s elküldöd a pénzt az utolsó öt krajcárig. Pedig ügyvédnél nem is csináltál ruhakontót. S azt hiszed, hogy csak neked jőn ilyen levél ? Mindenik ilyféle cég tarthat külön magának egy ügyédet. Ez az ügyvéd naponta megir 30 levelet (mindössze csak 90 sor) s naponként megvan a 30 forintja. Mert új meg új anyagról naponként gondoskodnak a kiküldött házalók. Olyanok ezek, mint az egérfogónál a szalonazsir bűze, a jó szagra halommal csődülnek a jámbor egerek a csapdába, a vigéczek által képviselt cégek üzletébe, hol aztán a kelepcének egy billentyűje, az ügyvédi háromsoroslevél, mint nyaktiló, csap a nyakatokra, ügyefogyott jámbor állatemberek! Hát csak azért mondom atyámfiai, hogy vigyázzatok a házalókra és a házatokra. Ezt zárjátok be, azokat pedig botozzátok ki, akár megerősíti a miniszter úr, akár nem azt a bizonyos szabályrendeletet. 33vendégeket nyomon követve, lakásukat ós kilétüket sikerült kitudnom. Néhány hét múlva véletlenül találkoztam a vendégek egyik férfi tagjával és ekkor bemutatva magamat, tudakozódtam az indó háznál látott szép ismeretlen felől s megtudtam, hogy szegény, de nagy tiszteletnek örvendő család 21 éves leánya. Ekkor családi viszonyaimnak előzetes ecsetelésével tudomására hoztam uj ismerősömnek, hogy komoly szándékból szeretnék a családdal megismerkedni; eszközölje ki, hgy elfogadjanak. Ez megtörtént és én a második látogatás alkalmával megkértem kezét, feleségem lett, azonban magával hozta a gyógyithatlan, tüdővész csiráját és rövid tiz havi betegeskedés után, eljött érte a földi szenvedések egyedüli megváltója — a halál. Most már tapasztalnom kellett, hogy a végzet intézkedéseinek határozott irányt szabni földi halandó nem képes. Nem szándékom eltitkolni elölted, hogy e rövid boldog házas életem ideje alatt is találkoztam régi eszményképemmel és nem birtam tekintetét kerülni. Második özvegységem idejében sokszor találkoztam vele, midőn ő a dúsgazdag magányzó nejével, illetve nagynénjével a ligetben sétált. Egy alkalommal nagynéje és annak férje társaságában láttam meg s mivel a férjet mindig üdvözöltem, ezúttal őket is, később pedig külön is köszöntöttem, de hozzá közeledni nem merészeltem. Ez időben következett, be nehezen várt névünnepe, a melyen eltökéltem, hogy ez alkalomból félre vetve az illem merev szabályait, üdvözölni fogom. Üdvözöltem is, de névtelenül; azonban, nem tudom, mi uton, megtudta, honnan kapta az üdvözletet. Annyit már bizonyosat állithatok, hogy e vakmerőségem nem gerjesztett haragot szelid lelkében, sőt ha Gyakornok jelölt! állások a posta- és távirdánál. A kereskedelmi m. kir. minisztérium posta- és távírda vezérigazgatósága a posta- és távírda, valamint a távbeszélőnél betöltendő gijakornok jel ölti állások tárgyában az alábbi pályázatot bocsátotta ki, melyre az érdekeltek figyelmét felhívjuk: A m. kir. posta-és távírda, valamint távbeszélőnél betöltendő 108gyakornokjelölti állásra pályázatot nyitok. Ezen állásokra az 1883. évi I. t. c. 14-ik §-a alapján mindazok pályázhatnak, a kik középiskolát vagy ezzel egyenrangú más tanintézetet érettségi vizsgával sikeresen végezték, 18-ik életévüket betöltötték és magyar állampolgárok. Ezen feltételeken kiviil a pályázók községi erkölcsi bizonyítvánnyal fedhetetlen előéletüket, közhatósági orvosi bizonyítvány nyal pedig ép és egészséges, a posta és távirda szolgálatra testileg is alkalmas voltukat tartoznak igazolni. A pályázat alá bocsátott állásokat a kerületi posta és távirda igazgatóságok fogják betölteni, számszerint minden igazgatóság tizenkettőt (12) a sajátkezíileg irt és születés, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal felszerelt kérvények a már közszolgálatban állók által elöljáróságuk, a közszolgálatban nem lévők által pedig az illető szolgabíró vagv polgármester utján folyó évi julius hó 31-ig, a szerint, a hol a pályázók alkalmaztatást óhajtanak nyerni, a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári vagy zágrábi posta és távirda igazgatóságokhoz nyújtandók be, s amennyiben az említett határidőig pályázók kellő számmal nem jelentkeznének, később érkező folyamodványok is elfogadtatnak. A pályázók közül kiválasztottak az illető posta és távirda igazgatóság felhívására, az igazgatóság vezetőjénél személyesen jelentkezni tartoznak, aki azután felfogadásuk iránt végleg hatáioz. A felfogadott posta és távirda gyakornok jelöltek eskü helyett ezt pótló fogadalmat tesznek, Egy (1) forint napidíjban részesittétnek s a következő feltételek mellett lépnek szplgálatba: 1. Állásukat az illetékes posta és távirda igazgatóság felhívására f. évi •szeptember hó 1-én, vagy ha az igazgatóság másképen rendelkeznék, ehhez képest elfoglalni tartoznak. 2. Kötelesek a posta és távirda igazgatóság 'által kijelelendő hivatalnál, melynek fegyelmi hatósága alatt állanak-, a posta és távirda kezelést gyakorlatilag elsajátítani s ott rendes szolgálatot teljesíteni. 3. 1899. évi szeptember hó 1-én saját költségükön Budapestre illetőleg Zágrábba fognak áthelyeztetni, a posta és távirda tisztképző tanfolyam szabályszerű hallgatására. 4. A posta távirda tanfolyam tartama alatt, mint annak rendes hallgatói, a tanfolyami szabályzatnak minden tekintetben alávetik magukat, teháta beiktatási és tandijakat is, ha ezek alól a szabályzat alapján föl nem mentetnek, fizetni kötelesek. 5. Napidijaik élvezetében a tanfolyamnak 10 hóra terjedő ideje alatt is megmaradnak, de ennek fejében a tanfolyam székhelyén levő posta és távirda igazgatóság rendelkezése szerint szabad idejükben szolgálatot teljesíteni tartoznak. 6. Akik ezen feltételeknek eleget nem tesznek és a kiknek magatartása, vagy megbízhatósága kifogás alá esik, valamint azok is, akik a posta távirda szolgálatra más okok miatt alkalmatlanoknak találtatnak : a szolgálat, illetőleg ezen próbaképeni alkalmaztatás alól felmentetnek. 7. Azok viszont, akik gyakorlati alkalmaztatásuk alatt teljesen beválnak, a posta és távirda tisztképző tanfolyam szabályszerű elvégzése után posta és távirda gyakornokká neveztetnek ki, az 1893. évi IV. t. c 11-ik §-ában megállapított segélydijjal, azaz ha felsőbb tanintézetet végeztek, évi 500 frt, különben évi 400 frt járandósággal ; a posta és távirda tanfolyam szabályzata által előirt szakvizsga sikeres letételével pedig igényt szereznek a X-ik fizetési osztályba sorozott s az 1893. évi IV. t. a látszat nem csal, a névünnep napján való találkozásunk alkalmával egy bájos mosolylyal jutalmazta meg figyelmességemet. Ezen időtől fogva szívélyesen fogadta köszöntésben nyilvánuló hódolatomat, ami kimondhatatlanul jól esett lelkemnek. Egy alkalommal azonban, midőn lakásom előtt unatkozva, az ablakon kitekintő s rendszerint feltűnő módon öltözni és viselkedni szokott szomszéd nőmmel akaratom ellenére beszélgetni kényszerültem, imádottamat láttam felénk közeledni s midőn már oly közelbe ért hozzánk, hogy arcvonásai tisztán kivehetők voltak, megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy örökké derűs arcát a harag lángja boritá el, beszédes szeme sújtó villámokat lövelt és tekintetét céltudatosan tőlem elfordítva, mereven az utca túlsó oldalára irányzá, hódolatteljes üdvözletemet pedig nem fogadti el. Szomszédnőm észre vette a szándékos föl sem vevést és azt a megjegyzést tette : Önt ugyan szépen lefőzték! — De hát mivel bántottad meg- őt, kérdém; mert felfogásom szerint lehetetlen feltenni, hogy egy nő a férfi által nyújtott hódolat illemes kifejezését ily sértőleg mellőzze? — Azt én nem tudom, talán soha meg sem tudhatom, tehát felvilágosítással sem szolgálhatok ; csak annyit jegyzek meg elbeszélésem kiegészítéséül, hogy azóta nem keresem a vele való találkozást, még lakásuk környékét is elkerülöm. — S miként szándékozol magadat rehabilitálni? Kérdém Kálmán barátomat, midőn mély sóhaj kíséretében élettörténetét befejezte. — Semmikép. Viselem a reám mért büntetést addig, míg súlya alatt össze nem roskadok. c.-ben meghatározott illetményekkel járó posta és távirda tiszti állásokra s ha ily állásokra hely üresedés hiánya miatt azonnal kinevezhetők nem volnának, addig m ig kineveztetésiik bekövetkezhetik, posta és távirda segédtiszti minőségben nyernek alkalmazást. Színház. Junius 24. Feri kisasszony; egy ujabb fajtájú termék a víg drámák mezejéről, mely nálunk szintén a Vígszínház deszkáin látott először napvilágot. Nálunk hasonló műfajjal Beöthy í.ászló tott kísérletet, dc — amint az ö Három Kázmérjánál láttuk, úgy a Kéri kisasszony előadásából nyert benyomás alapján is konstatálhatjuk, hogy az ilyen és ebez hasonló amerikai bohózatok nem a magyar ember Ízléséhez valók és legkevésbbé illenek magyar színészekhez. Angol, vagy amerikai bohócok és jongleurök kellenek a/, ilyen bohózatokhoz, akik többetgimnasztikáinak a színpadon, mint játszanak. Egyébként Pesti (Frank Staynor), Nagy (Fred Anderson) és Klenövics (Mac Stujj) jobb ügyhöz illő buzgalommal komédiáztak szerepükben; jó volt Balázsi (Nagybácsi) és Oláhné (Mann) is. Junius 25. Varázsgyiirü. Planquettehez méltó zenéjú opörette. Árkossytól (Nikolas) és Felhő Rózsitól (Michelette) felette kedves és sikerült alakítást láttunk ; nem különben Pestitől (De Chavannes) is. Feltűnő jól működött a kar. Dobó Sárika és Láng evezős tánczát valóban illik, hogy megdicsérjük. Junius 26. Igen jó összjátékban került színre Géczy István egy újabb népszínműve: A fekete rigó. A színdarabban sok új és eredeti motívum van, csak a kivitele hiányos egy kissé; valószínűleg a kellő műgond hiányát érzi. — Junius 27. Pesti Kálmán, a társulat kedvelt comicusának jutalomjátékául Csalj meg édes. A Bisson-féle francia vígjátékot nem a legjobb hírek előzték meg nálunk, és bizonyára ennek tulajdonítható, hogy dacára a darab újdonságának és Pesti Kálmán jutalomjátékának, a közönség, főleg a női nem, csak gyéren gyülekezett össze a színházban. És jobb is tették azok, a kik otthon maradtak, mert az olyan fajta vastag sikamlósságok, mint amilyenektől ez a darab hemzseg, joggal kelthetnek viszszatetszést a jobb érzésű közönségben. Ha beszélhetünk beszélhetünk a szerelem élettanáról, akkor — valóban megtörténhetik a Csalj meg édes-hez hasonló dolog — méltán beszélhetünk a házasságtörés psichologiájárói is, és akkor ez a darab egy fejezet abból. A szereplök tőlük telhetőleg igyekeztek a legjobbat producálni. így például sikerült alakítások voltak Pesti Kálmán Rataboulja, Kardos Ede Mesangeja, Makó Aida Florestine-je, Vajda Ilona Heloise-ja és a többi is. Junius 28., 29. és 30-án ismét vendégszereplést volt alkalmunk látni. Ezúttal Csongori Mariska, jelenleg a bécsi Burg-szinház tagja, mutatta be közönségünk előtt már nem ismeretlen művészetét. 28-án a Virágcsata Ilona szerepeben, 29-én a Gyerekasszony Borcsa szerepében, végül 30-án az Üdvöske Bettina szerepében lépett fel, és mind a három este igen szép sikert aratott. Ami a vendégművésznő játékát illeti, arról csak teljes elismerés hangján szólhatunk, ügyesebben mozogni a színpadon alig lehetséges, mint ahogy ő mozog. De amilyen szívesen ismerjük el művészetét e játékban, ép oly nyiltan constatáljuk, hogy énektehetsége és hangbeli képessége messsze mögötte marad alakító művészetének. Egyforma jó volt mind a három szerepben, de mégis, talán legjobban tetszett a Gyerekasszony Borcsájában, ahol igazán tüzröl pattant menyecske volt. Az előadásra egyébként is teljes sikerrel folytak le, és egyik szereplő ellen sem emelhető kifogás. Dr. — 3THelyi, negyei és voygcs hirck. Lapunk jelen száma ebben az évnegyedben első levén, tisztelettel kérjük az előfizetés szives megujitását, valamint a hátrálékos összeg mielőbbi beküldését. Községi- és körjegyzőknek, úgy szintén tanitóknak lapunkat évi két forint kedvezményes áron küldjük. A LAP KIADÓHIVATALA. A hercegprímás diszpolgársága Balaton-Füred község Vaszary Kolos bíboros hercegprímást, aki évek hosszú során át köztük töltötte a nyarat, díszpolgárává választotta meg s az erről szóló okmányt egy küldöttség által adta át, amely küldöttségnek szónoka Segesdy Miklós ev. ref. lelkész volt és tagjai: Nánai Sándor vincellériskola igazgató, Barcsay Boldizsár jegyző, Bedegy József biró és Pálfy Gábor esküdt. A bíboros hercegprímás lekötelező szívességgel fogadta a küldöttséget és köszönetet mondott a község figyelmeért. Festetics György gróf szobra. Az országos gazdasági Egyesület a földmivelésügyi miniszter megkeresésére magára vállalta Festetics György gróf szobrára a gyűjtést s hogy ennek érdekében a mozgalmat az ország gazdaközönsége körében megindítja s egyúttal szoborbizottságot alakított, amely a napokban tartotta Budapesten első gyűlését, amelyen a bizottság elnökévé gióf Dersewtfy Aurél, jegyzőjévé Jeszenszky Pál választattak meg. A bizottság a gyűjtést szeptember hóban indítja meg, amikorra felhívást bocsát ki s gyiijtő iveket küld az összes törvényhatóságoknak, városoknak, gazdasági egyesületeknek, gazdasági tanintézeteknek, biztosító társulatoknak s a lapok utján az egész gazdaközönségnek. A veszprémi egyházmegye köréből. Ő felsége a király Szalag Mihály veszprémi székesegyházi kanonoknak a boldogságos Szűzről nevezett bélavizi, dr. Rhédey Gyula kanonok és veszprémi plébánosnak pedig a Szent-Lambertről nevezett vásárhelyi címzetes apátságot adományozta. Királyi táblai birói kinevezés. 6 felsége a király Simon Lajos czáktornyai járásbirónak az itélőtáblabirói cimet és jelleget adományozta.