Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)

1898-02-27 / 9. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1898. évi 9-ik számához. II. A miskolczi kereskedelmi- és iparkamara értesítése szerint kamarakerületünk területén egy szédelgő egyén magát Kolbe M. fiai diósgyőri papirgyáros cég képvisiselőjének adja ki, diósgyőri papírra megrendeléseket vesz fel, e helyett külföldi selejtes árut szállít s evvel egyrészt a hazai ipar érdekét, másrészt nevezett papírgyár jó hírnevét sérti. Miután Kolbe M. fiai diósgyőri papirgyáros cég sem utazókat, sem semmiféle más kereskedelmi képviselőket nem alkalmaz, figyelmeztetjük kerületünk érdekelt köreit, hogy a ki magát ilyennek adja ki, szédelgőnek tekintendő s a hazai ipar érdekében üzelmeiben korlátozandó. Sopron, 1893. évi február havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. •zenéjét szerzé Szentirmay Elemér, Magyar népdaluk (egy-• Helyi, megyei ós vegyes hirck. A hercegprímás köszönete. Vaszary Kolos bibornok hercegprímás a keszthelyi ipartestülethez, amely testület őt születése évfordulóján feliratban üdvözölte, a következő szívélyes levelet intézte T. Oppel Károly úrnak, ipartestületi elnök Keszthely. Édes örömmel töltötte el lelkemet szülővárosom derék ipartestületének születésnapomra küldött és kiváló figyelemről, őszinte szeretetről tanúskodó üdvözlete. Midőn jó kivánataikért forró köszönetet mondok, kérem egyszersmind az egek mindenható Urát, hogy az ipar felvirágoztatására és közös szülővárosunk jólétének emelésére irányzott törekvéseiket bőséges áldásával kisérje és sikerre vezesse. Fogadja a T. Ipartestület szeretetem további zálogául főpásztori áldásomat. Budapest, 1898. február 18-án Vaszary Kolos m. k., bibornok, hercegprímás, esztergomi érsek. Értekezlet a Balaton-parti vasnt ügyében. Vármegyénk főispánja a Balaton parti vasút ügyében értekezletre hivta meg úgy Veszprém-, mint Zala vármegye érdekeltségét. Az értekezlet március hó 6-án délután 2 órakor lesz Balaton-Füreden. Bírói áthelyezés. Ő felsége a király dr. Strausz Sándor magyar-óvári kir. járásbirósági albirónak a zalaegerszegi kir. járásbírósághoz saját kérelmére leendő áthelyezését megengedte. Bízalomnyilvánítás. A csabrendeki állami elemi iskola tantestülete f. hó 21-én tartott rendkívüli gyűlésében visszautasította azokat az alaptalan vádakat, amelyeket Várossy Gyula országgyűlési képviselő f. hó 18-án az országgyűlésen dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, vármegyei tanfelügyelő ellen intézett s amely vádakkal szemben maga dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter f. hó 19-én bz országgyűlésen a legfényesebb elégtételt adta a megtámadott tanfelügyelőnek, kimutatva beszédében, hogy Várossy Gyula országgyűlési képviselő boszúbúl, mert a képviselő bátyja, Várossy Mihály, nem neveztetett ki — alkalmatlansága folytán —- polgári iskolai igazgatónak, támadta meg a vármegye tanfelügyelőjét, akivel egész Zalavármegye közvéleménye meg van elégedve. Egyúttal a csabrendeki állami elemi iskolai tantestület a kir. tanfelügyelő iránt tántoríthatlan bizalmának, törhetlen ragaszkodásának adott jegyzőkönyvileg kifejezést. A zala-egerszegi kereskedő ifjak önképző egyletének helyiségében f. hó 19-én Sebők Samu állami főgimnásiumi tanár igen érdekes és tanulságos előadást tartott a világkereskedelem útjairól. Március 5-én dr. Csák Károly megyei árvaszéki ülnök fog tartani előadást Ja nemzetgazgaságtan köréből. Eljegyzés. Szántó Ferenc, a Fonciére Pesti Biztosító intézet helybeli titkára, eljegyezte Gottlieb Eugénia kisasszonyt Grácban. A tapolczai kafh. Nőegylet három évi eredményes működés után idei közgyűlésén a tisztviselői kart és a választmányt bárom évre újból megválasztotta, miután előzőleg jegyzőkönyvileg fejezte ki buzgó működésükért elismerését és köszönetét. Az egylet védnöknője Skublics Gyuláné, igazgató Ley József plébános. Elnök Csendes Józsefné, alelnöknő Takács Jenőné, titkárnő Franki Károlyné (Glaser Sándorné volt titkárnő megválasztása dacára kérte felmentését a bizalom megköszönése mellett), pénztárosnő Vastagh Jánosné, ellenőrnő Tuss Antalné, jegyző Vida József. Választmányi tagok : Beszedits Edéné, Beszedits Gizella, Czumf Istvánné, Glaser Sándorné, Handlery Gusztávné, Iluppán Gyuláné, Kocsy Józsefné, Makkay Gézáné, Mojzer Ferencné, Nagy Mihályné, özv. Redl Józsefné, Stephanek Jánosné, Szabó Józsefné, Szentmiklóssy Gyuláné, Szigeti Ödönné, Szita Elekné, Szollár Jánosné, özv. Szvaty Ágostné, Takács Alice, Téts Károlyné, Ujváry Péterné, Ulrich Józsefné, Vlasits Izabella, Vörös Ferencné. Arany lakodalom. F. hó 20-án tartotta Keszthelyen Fűzik János nejével egybekelésüknek ötvenéves évfordulóját gyermekeik, unokáik s nagy számú rokonság jelenlétében. Az egyházi áldást dr. Dunszt Ferenc apát-plébános adta az agg párra, aki egyúttal igen szép beszédet intézett a ritka párhoz arany lakodalmuk alkalmából. A zala-egerszegi önkéntes tűzoltó-egylet 1898 ik évi március 2ü-án délután 2 órakor az elemi iskolai helyiségben rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Évi jelentés felolvasása. 2. Számvizsgáló bizottság jelentése. 3. Tisztviselők és főparancsnok választása. 4. Költségvetés megállapítása. 5. Egyleti orvos tiszteletdijának megállapítása. 6. Esetleges indítványok tárgyalása. Jegyzet. A mennyiben a közgyűlés nem leend határozatképes, az 1898. évi április 3-án ujabbi közgyűlés fog tartatni, mely közgyűlés, tekintet nélkül a megjelenő tagok számára, határozatképes lesz. A zala-egerszegi daloskör négy havi fennállása után f. hó 21-én rendezte első estélvét a „Korona" szálló emeleti helyiségében elég szép számú közönség részvétele mellett a következő műsorral: Késő vágy, szövegét, irta Vörösmarty Mihály, zenéjét szerzé di. Horváth Ákos, Szomorú/in szól a magyar nóta, zenéjét szerzé Zsaskovszky F., A mámi meg a táti, humorisztikus kar, szövegét és veleg) férfi karra átirta Fortuner Elek. A daloskör ezzel az első fellépésével kiérdemelte a jelen volt közönség tetszését és elismerését; különösen tetszett a műsor utolsó pontja, a Magyar népdalok, mit közkívánatra ismételniük kellett. A dalestélyt reggelig tartó tánc követte. Dalárok hangversenye. A keszthelyi Iparosok Dalköe fényesen sikerűit hangversenyt rendezett folyó hó 21-én. A hangverseny kimagasló tárgyát Orbán Lajos csornapremontrei kanonok, főgymnasiumi tanár humoros felolvasásaképezte. Az Amazon szálló tágas nagytermét színültig megtöltő közönség az egész felolvasást zajos tetszés nyilvánítással fogadta s befejeztével percekig tartó éljenzéssel adott kifejezést tetszésének. A szavalatok sorát Veháp Károlin nyitotta meg, aki teljes sikerrel adta elő Lampérth Géza „A kis libapásztor" című költeményét; ezután Szabó Ilonka adta elő Keltái Jenő „Söprik a pápai utcát" cimű költeményét. Mindkét kisasszony szavalatát viharos éljenzéssel fogadta a közönség. A dalkör tagjai négy számot énekeltek kiváló sikerrel. Ugy 10 óra tájban vette kezdetét a tánc, melyben a négyeseket 66 pár táncolta. A kedélyes mulatság reggel 6 órakor ért csak véget. Toronyóránk kijavítása. Sok ,panasz merült már fel a közönség körében toronyóránk megbizbatlan járása ellen. Utoljára a városi képviselőtestület is foglalkozott ezzel az ügygyei s mult hó 22-én tartott ülésében elhatározta, hogy a toronyórát kijavíttatja árlejtés utján, egyúttal árlejtést hirdet annak kezelése tárgyában. A városi tanács ez érdemében 5.072|kg. 97. sz. a. a következő árlejtési hirdetményt bécsátotta ki: »Zala-Egerszeg rend. tan. város képviselő testületének 1898 január 22-én tartott rendkívüli közgyűlésében 918|kig. 98.5072|97. sz. a. hozott határozatából a város tanácsa a zala-egerszegi róm. kath. templom torony óráinak kezelésére az 1898, 1899. és 1900. évre nyilvános árlejtést hirdet. A kezelésért megállapított évi díj kikiáltási ára 120 frt. Felhivatnak tehát a város területén lakó szakképzett órás mesterek, hogy a városháza tanácstermében 1898. március 10-én cl. e. 10 órakor megtartandó nyilvános árlejtésen megjelenni szíveskedjenek, a mely alkalommal a városi torony órák szerkezetének teljes kiigazítási munkálata szintén árlejtés utján a legolcsóbb ajánlattevőnek fog kiadatni. Zala-Egerszeg, 1898. február 23-án. Botfy Lajos s. k. polgármester. Névváltoztatás. A m. kir. belügyminiszter Stefánits Mihály keszthelyi lakós vezetéknevének „Szerdahelyi"-re kért átváltoztatását megengedte. Az also-lendvai takarékpénztár részvénytársaság 1897. évi mérlege szerint a vagyon: pénzkészlet 6.54y frt 8 kr. jelzálogkölcsön 420.090 frt 23 kr., váltótárca 351.637 frt 13 kr., előleg 1.451 frt, átmeneti kamat 13.182 frt 62 kr., óvás-, iper- és bekeblezési költség előleg 823 frt 71 kr., leltár 530 írt, intézeti házak 86.255 frt 70 kr., ingatlan birtok 250 frt, Ukk-csáktornyai h. é. vasúti törzsrészvények 1.500 frt, adósok 615 frt 36 kr., házbér 1.054 frt 71 kr., gyűjtő- és előleg tőke 9.306 frt = 893.245 frt 54 kr. Teher : alaptőke 40.000 frt, tartaléktőke 40.000 frt, külön tartalék-alaptőke 12.000 trt, nyugdij-alapfőke 10.700 frt, betét 596.441 frt 74 kr., betét kamatadó 1.562 frt 67 kr., visszleszámitolás 153.249 frt, átmeneti kamat 9.515 frt 58 kr., betétkamat 15.284 frt 94 kr., hitelezők 116 írt, osztalék 145 frt, tiszta nyereség 14 230 frt 61 kr. = 893.245 frt 54 kr. Az igazgatóság a közgyűlésnek javasolja, hogv a tisztanyereségből részvényenként 25 frt fizettessek ki, 800 frt a nyugdijalapra, 2.255 frt 70 kr az intézeti házak leírására, 474 frt 91 kr. jótékony cé lókra, 400 frt tiszti jatalékokra forditassék, a megmaradó 300 frt pedig az 1898-ik évre vitessék át. Babona. Hogy faluinkban a köznép között meny nyíre uralkodik még mindig a babona, a következő, megtörtént eset is igazolja : F. hó 23-án este Salomvár Czigányhegyen eddig ismeretlen okból kigyuladt ifj. Éder Ferenc lakóháza, amely a benne levő takarmánnyal együtt a tüz martaléka lett. A kár. amennyiben a ház biztosítva volt, megtérül. A tüz alkalmával a szél kelet-nyugati volt, míg a hegy északról délnek húzódik s így a szél a szikrát s a lángot kivágta a közeli mezőkre. Szóka Gyuláné fogott egy egész kenyeret s azt az égő ház melletti házra felvitette, biztatván a benne lakó Samu Jánost, hogy így a ház, mivel a kenyér rajta van, nem gyullad meg. S bár a ház, ha védve nem is lett volna, meg nem gyullad, mivel a szél még szikrát sem vitt reá, azért a tudatlan nép abban a balhitben ól, hogy a kenyér mentette meg a házat a meggyulladástól. Aranyár kelet pótlék március hónapra. A pénzügy miniszter az aranyban szedendő vámoknál a hivatalos aranyárkelet pótlékot (agiót) március hónapra 19'|a °

lo-ban állapította meg. A Zoltán-fé e csukamájolaj kedvező hatásáról az orvosi kar igen elismerőleg nyilatkozik, mert tudva levő dolog, hogy e készítmény teszi lehetővé ez áldásos gyógy szer használatba vételét, s különösen szükséges, hogy meg honosodjék nálunk is az angol divat, hogy gyermekeink 2—3 éves korukban csukamájolalajt igyanak s ezzel a sok scrophuloticus bántalom kifejlödese meggátolható. A gyermekeket erőteljessé csak e szer neveli. Tanítói pályázat. Nagy-Lengyelbe (Zalamegye) rk. kántortanító kerestetik. Szép lakás, gazdasági épületekkel és házi kerttel. — Évi jövödelme 459 frt 40 krban állapíttatott meg. — Pályázati határidő március 10-ke. Az állomás azonnal elfoglalandó. Az iskolaszéki elnökség. Állategészségügyi kimutatás vármegyénkben f. hó 20-án: Lépfene: Keszthely-Polgárváros 1 udv., Zalabér 1 udv., összesen 2 község 2 udvar Raqadós száj- és körömfájás: Puszta-Ederics 1 major. Sertésvész: Bocska, Dobri, Felső-Szemenye, Káptalanfa, Kis-Csernecz, Pálovecz, I'ördeföld, Rigyácz, Tűrje, Újudvar, Zala-Koppány, ZalaSzent-Balázs, összesen 12 község. Vetőmagvak ára 100 kilogrammként Budapesten Mauthner Ödön értesítése szerint: Vörös lóhere uj 38—45 frt, Vörös lóhere mult évi 34 38 frt, Lucerna (magyar) mult évi 40-50 frt, Lucerna (francia) uj 68 -73 frt. Lucerna (olasz) uj 45—55 trt, Baltaczim 13—13'^ frt, Mohur 5

3U—6 frt, Bükköny 6—6^4 frt. I E O D _A_ L O UVQ 1848 A X—XI füzet jelent meg most a Jókai Bródy Rákosi féle „Negyvennyolc"-ból. Azt már régen tudjuk, hogy itt valamit ingyen kap a közönség, csak azt nem tudjuk elképzelni, hogy mit.; a képeket, a szöveget vagy a papirostV De azt sem tudjuk, hogy győzik? íme szakadatlan sorban jönnek az emlékek, hősök és vértanuk, s csak most eszmélünk arra, mennyi szép és érdekes emlékünk maradt erről a nagyszerű korról. Szinte elcsodálkozunk, hogy nem jutott eszébe valakinek eddig összegyűjteni ezeket a képeket ereklyéket, emlékeket? A mostani két füzet a Debrecenbe menekülést és a január elején történt dolgokat foglalja magában. Itt látjuk az egykorú lapok czimlapját facsirnölékben, a kassai, vízaknai, Tokaj körüli csatákat, Görgei átkelését a Sturecen. Közbe kerül egy-egy londoni kőrajz, egy-egy Munkácsy és Itoskovics kép is. Az érdekes műből 1 füzet ára 30 kr. Kapható Révai Testv. irod. i. t. t. könyvkereskedésében. A kert. A kertészet ágait magába foglaló kertészeti szaklap 3-ik száma következő tartalommal jelent meg: Dr. Rodiczky Jenő : Ligetéke csészekürt. M. Ö.: Articsóka termelése: Novotlmy Miklós: Mák termelése. Katona Zsigmond : Royal Askot, Mauthner Ödön : Trágyázzuk a gyümölcsfákat, Band Henrik: A nemesgaly befolyása az alanyra és viszont, Lonkay Antal: Gyümölcsfák telepítése kiirtott erdő területeken. Csérer Gyula: A Lycaste Skinneri Triska Sándor: Az orgonák (Syringa) hajtatása a téli idényben. Mauthner Ödön : Nemesia compacta tricolor. Giebenhain J. : A begoniák tenyésztése. Vitályos: Szétszedhető gyümölcsállvány. Vitályos : „Amerikai mezőgazdaság" Katona Zsigmond: Kantonatelepi immúnis talajú szőlője. Rácz Károly : A rigolozás fontossága. Wagner János: A városok befásitása. „Amerikai mezőgazdaság". Szines műmelléklet. Ilitek. Apró szakközlemények, Szerkesztői üzenetek. Fametszetek. A Magyar Könyvtár, mely oly sikerrel versenyez a néiunk annyira elterjedt Reclam-féle füzetekkel, ismét hat számot bocsát világgá. A sort mint 23. szám Byron egyik leghatalmasabb alkotása, a „Manfréd" kimű drámai költemény nyitja meg, melyet Ábrányi Emil, a kiváló költő és műfordító, ültetett át magyarra és látott el bevezetéssel. A következő szám Porzó (Ágai Adolf) négy gyönyörű elbeszélését tartalmazza A 25. füzet a modern francia színműirodalom egyik méltán leghíresebb termékét, Sardou „Vájunk el"-jét adja. Fordítása Fái Béla tollát dicséri. A 26. füzet élén Deák Fereucz neve áll, az ő leghíresebb beszédét, az 1861-iki első felirati beszédet kapjuk benne, melyet a középiskolai tanterv szerint minden gymnasiumban olvastatnak, mely azonban minden művelt magyar ember könyvtárában is he'yet kell hogy foglaljon. A 27. füzettel a görög irodalom terére is rálép a „Magyar Könyvtár", az antik görög tragédia legfelségesebb alkotasát, Aischylos „Leláncolt Prometheüs"-át közölve, Zilahy Károly erőteljes és hű fordításában. Végre a 28 füzet Bársony István egy pompás elbeszélés gyűjtemenye: „Vadásztörtenetek". Egy-egy füzet ára 15 kr. Kaphatók minden könyvkereskedésben. Hallatlan' olcsó szépirodalmi lapra hívjuk fel olvasóink figyelmét, mely amellett, hogy minden más képes szépirodalmi heti lapnál olcsóbb, ezeket ugy a közölt cikkek irodalmi értékét tekintve, mint a nyújtott illusztratiók művészi kivitele tekintetében jóval fölülmúlja. Ez a „Képes Családi Lapok" cimü illusztrált szépirodalmi hetilap. Igazi kincse ez a lap tulajdonosának ; regényei, elbeszélései, kritikai és ismeretterjesztő cikkei — valamint költeményei is, a legjobb irok tollából kerülnek ki. A „Képes Családi Lapok" előfizetési ára egy évre 6 trt, félévre 3 írt, negyedévre 1 frt 50 kr. Aki az előfizetési 6 frton kívül még 80 krárt, vagy a 3 frton kivül még 40 krárt illetve az 1 frt 50 kron kivül még 20 krárt küld be csomagolásig postaszállítási költségre, annak a kiadóhivatal négy, kettő, illetve egy jutalom regényt is küld különös kedvezménykép. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal Bpest, V., Vadász utca 14. A magyar nép múltja és jelene. Irta: BenedekElek 7. füzet A Hunyadiak korával foglalkozik Benedek jubileumi munkájának 7-ik füzetében Életeleven mozgalmassággal zajlanak le előttünk a nemzeti dicsőség és önérzet e nagy napjai, mindőn az uralkodó és 9 nép szive szeretetben és lelkesedésben egy érzéssé dobbant össze; midőn Mátyás, az igazságos, erős keze vas erélylyel tartotta féken az arisztokráciának a nép elnyomására és kiszipolyozására irányuló hajlamait és urnák és parasztnak egy mértékkel osztotta az igazságot! Mint a nagy munkának eddig megjelent részében, ugy ebben a füzetben is diadalmaskodik a szerzőnek objektivitása, mely mindig és mindenhol az igazság felderítésére irányul. Mária Terezia kora. Az Athenaeum részvénytársaság pontosan beváltotta igéretét. „A magyar nemzet története" cimü tiz kötetes nagymunkának (milleniumi kiadás) megjelenése tekintetében. Három év alatt csakugyan be lesz fejezve ennek a maga nevében páratlanul álló, fényesen kiállított és a legjelesebb irók tollából kikerült történeti munkának kiadása, mely mű terjedelmére nézve is legnagyobb az eddig megjelent magyar történelmi munkák között. Eddig megjelent az I—VI. kötet, valamint a IX-ik, összesen tehát hét kötet, hátra van még a VII. VIII. és X kötet. A VIII. kötetből, mely Magyarország történetét a szathmári békekötéstől a bécsi kongresszusig, 1711—1815-ig öleli fel, most jelentek meg az első, a sorozatban a 142—144 füzetek. Ezt a kötetet Marczali Henrik, a Mária Terézia korszakának legsikeresebb kutatója és leghivatottabb történésze irja. A korszak Mária Terézia atyjának, a Habsburgház utolsó férfi tagjának, III. Károlynak trónralépte körülményeinek ismertetésével kezdődik és Marczali igen behatóan ismerteti a Rákóczy mozgalmakra következő csendes évek történetét, midőn a kétségbeesés harcát a lemondás, a levertség követi. Ezekhez a füzetekhez igen érdekes műmellékletek vannak csatolva. Egy szines kep „Magyar katonák a hétéves háborúból" ; „József és Lipót főhercegek"; „A péterváradi ütközet". Ezen kivül majdnem minden lapra esik egy szöveg