Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)

1898-05-22 / 21. szám

gróf, Puteani Géza báró, Nagy Károly, Fischer Dávid, Fischer Gedeon, Malatinszky Ferenc, Szűcs Zsigmond, Zathureczky Zsigmond, Fitos Márton, Strausz Sándor, Barcza László, Botka János, Csiliagh Gyula, Nagy László, ifj. Rajky Lajos, Dezső Béla, Kócza János, Grunner Károly, Szily Dezső, dr. Haudek Ágoston, Fábiánits Gyula, ifj. Háczky Kálmán, dr. Gyömörey Vince, Nusszer János, Ebenspanger Ernő, Csertán Károlv, Vizy Géza, Skublics Jenő, Vizlendvay Sándor, Matisz Lajos, I Tájik István, Talabér László, Csertán László, Bezerédj Lajos, Skublics Imre, Arvay Lajos, Udvardy Ignác,'Boschán Gyula, Baranyay Ödön, dr. Mangin Károly, Botfv Lajos, Tresztyánszky Ödön, Nunkovics Vilmos, Csutor János, Orosz Pál egyesületi tagok, utóbbi úgyis mint jegyző. 'Elnök ur elfoglalván az elnöki széket, üdvözli a szép számmal megjelent tagokat — és az ülést megnyitja. Első sorban az egyesületi titkár olvasta fel az átdolgo­zott egyesületi alapszabályok tervezetét. Ezen tervezet nem terjed ki a régi alapszabályok Vl-ik fejezetére, mely a vidéki gazdakörökkel foglalkozik és mivel a felolvasott tervezet szö­vegezésében is némely változások szükségesek, újbóli átvizs­gálás céljából kiadatik egy bizottságnak, mely ma követ­kezőképpen alakult: elnök: dr. Jankovich László gróf; tagok: Háczky Kálmán, Koller István, Csertán Károly, Szily Dezső, Grunner Károly, dr. Haudek Ágoston, dr. Gyömörey Vince, Boschán Gyula, Barcza László, Skublics Jenő, Orosz Pál. Ezen bizottság ülését már f. hó 17-én megtartja s az uj alapszabály tervezetet, egy ezen célra legközelebb össze hívandó rendkívüli közgyűlés elé tojeszti jóváhagyás végett. 2/22. A vármegye »szarvasmarha tenyészkerüieteinek« célszerű s a mai viszonyoknak megfelelő újbóli beosztása és megállapítása került tárgyalás alá. Mivel azonban ezen nagy fontosságú ügy helyes elbírálása-és megállapításához szükséges adatok a vármegye járásaiból még nem érkeztek be, azon időre hallasztatott, midőn a megkívántató adatok majd az egyesület rendel­kezésére államinak. 3/42. 44. A gazdasági egyesület igazgató választmányának újbóli megalakításáról és a számadásvizsgáló bizottság választásáról. Az egyesület 1897. évi december 5-én tartott tiszt­újító közgyűlésén, az idő előre haladottsága folytán, az igazgató választmány megalakítható nem volt; ekkor azon határozat hozatott a 3/897. sz. alatti végzéssel, hogy az előbbi igazgató választmányban lévőket mindaddig megvá­lasztottaknak tekinti az egyesület, míg a legközelebbi közgyűlés az igazgató választmányt újból alakítja. Az alapszabályok 23 §-a élteimében az igazgató választmány minden 3 év elteltével újból alakul meg. Egyesületi titkár ennek folytán előterjeszti azon válto­zásokat, melyek a lefolyt 3 év alatt az igazgató választ­mányban történtek. Az egyesületből kiléptek, vagy a megyéből végképen eltávoztak : Áuguszt Zsigmond, Svastics Pál, Szigethy Antal, Svastics lienő, Sümegi Kálmán, Tresztyánszky Lajos és Kovács Károly, összesen 7-en. Elhaltak: Kozáry Aurél, Csaby Lajos, Baán Kálmán, Gsesznák Sándor, Csigó Pál, Glavina Károly, Kaiser József, Koller Ferenc, Kollár János, Svastics Károly, Tolnay Károly, Véssey László, összesen 12-en, így az igazgató választmány összesen 19 taggal fogyott. Miután a kögyülés ügybuzgó tagjai eltávozása és elvesztése feletti őszinte sajnálatának adott kifejezést, az igazgató választmányt következőképen alakítja meg: Újból választattak: dr. Haudek Ágoston, gróf Batthianyi József, gróf Batthiányi Ernő, Hertelendy József, Grunner Károly, Tresztyánszky Ödön; a többi életben levő tagjai az igazgató választmánynak pedig ismét beválasztattak, mely igy újból alakulván, annak teljes névsora a következő: Árvay Lajos, Balaton József, Barcza László, Bezerédj dették, hogy az emberevő vademberek a legsötétebb Afrikából európai körútra indultak fehér emberhúsra sóvárogván s a spanyol-amerikai harcmezőn keresztül törtetve, néhány amerikait elfogtak s azok közül egyet itt fognak fellalatozni, miután eljárandották körülötte tomboló vad táncukat. Voltak, akik e;re megszeppentek. Megtörtént, hogy egy szegény vén anyóka összeszedte apró krajcárjait s elment a mészárszék ha két porció hust vásárolni, hogy csapjon egy jó ebédet, mert holnap — ugy mond — ki tudja, hol leszs kivel leszen a paradicsomban. Az ember élete nem biztos, azt mondja. Ilyet nem látott és nem hallott. Tudja mi a jégverés, látott sáskajárást, érte és átélte a rosz világot, mikor futni kellett, mikor a falvakat felgyújtotta s az embereket csakúgy kaszabolta az ellenség, látta a szegénységet s a szomorú éhenhalást, pestist, ördögöt-poklot, mert megvénhedett, kenyerének javát megette, — de olyant még mesében sem hallott, hogy az embert elevenen megegyék, hogy vademberek törjenek ránk. En — azt mondja - le is számoltam már az élettel, nem sokat törődöm vele, ha megesznek is, ugy sem sok gyönyörűsége van az én fonnyadt életemnek már. A mészárszékben megpróbálták vigasztalni az öreget, hogy nem jőnek el ide a vadak. „De lelkem! levelet hor­doztak, hogy holnap már itt lesznek." Most már túl vagyunk a félelmen. De akik nem jöttek el a vadakat megnézni, hihetőleg a tőlük való fél tökben, hogy utólagosan is legyenek megnyugtatva, sza­mukra elmondjuk, hogy történt. Hát ugy történt, hogy Eisenstádter Zsigmond ur sütött egy óriási fehérkenyeret, melynél csak az a kemence volt nagyobb, amelyben "meg­sült. Ez a kenyér emberalaku volt. Megvolt a szeme, szája, orra, füle s szájából kilógott egy nagy — marha­nyelv. Olyan volt, mint a Sphinx, nagvságia is vetekedett az ókoriak Sphinx-épitményével. S Eisenstádter ur meg­építette ezt a szörnyeteget 15 frtért, sőt a végin ezt a 15 frtot is felajánlta a tűzoltó testületnek. Ez még csak a fehér ember históriája. Ezt megjkell Lajos, Bezerédj László, Bogyay István, Bogyay Máté, Botka János, Batthiányi József gróf, Batthiányi Ernő gróf, Csertán Károlv, Csertán László, dr. Czinder Istán, Ilervarics Imre, Der­varics János, Deák Mihály, Eítner Sándor, Festetics Tasziló gróf, Forintos Kálmán, Farkas József, dr. Gyömörey Vince, Gyömörey Gáspár, Grunner Károly, Hajós Mihály, Hertelendy Ferenc, Hertelendy József, dr. Haudek Ágoston, Inkey László, Imreh Antal, Kemény Andor, Kőnigmajer János, Malatinszky Ferenc, Nedeczky Jenő, Nagy Károly, Nunkovics Vilmos, Putheani Géza báró, Szűcs Zsigmond, Szűcs Dezső, Skublics Jenő, Skublics István, Skublics Gyula, Skublics Zsigmond, Szily Dezső, Széchenyi Béla gróf, Tarányi Ferenc, Thassy Mihály, Töreky Aladár, Tresztyánsyky Ödön, Virius Vince, Vizlendvay Sándor, dr. Vizlendvay József, Zathureczky Zsigmond, Zathureczky Márton. Összesen 53 tag. Az egyesület elnöke, alelnökei, titkárja, úgy a vidéki körök elnökei, alelnökei és jegyzői, — hivataluknál fogva az igazgató választmány tagjai az alapszabályok 22. §-a értelmében. A gazdasági egyesület számadás vizsgáló bizottsága ezen ülésen a következőképen választatott meg: elnök: Skublics Jenő; tagok: Kőnigmajer János, Udvardy Ignác, Malatinszky Ferenc, Árvay Lajos, Fitos Márton. Utasítja a közgyűlés a számadás vizsgáló bizottságot, hogy a legszigogúbban foglalkozzék a hátralékok behajtá­sával és azokat V2 év alatt vegye be.A hátralékosok jö­vőre az év bezárásával, név szerint közzé teendők, az egyesületi »Értesítöben«, a közzé teendő adatokat a szám­adás vizsgáló bizottság szolgáltatja az ügyésznek. Adjon továbbá véleményt arról, mely összegek behajthatatlanok és törlendők. Foglalkozzék továbbá azzal, hogy a cheque számla behozatala az egyesület fizetései- és követeléseire nézve alkalmazható-e és célszerűnek bizonyulna-e ? 4/4. és 5. A »Keszthely-vidéki gazdakör« az 1898-ik évre, évi segély cimén 400 frtot kér kiutaltatni, oly formán, hogy az anyaegyesülettől vetőmag beszerzésre 1891. aug. 7-én kölcsön vett 600 frt tökéből ezen 400 frt az 1898. évi segély címén beszámíttassák; a ínég fenn maradó 200 frtot pedig az egyesülethez befizeti. Az egyesületi közgyűlés a kért 400 frt évi segélyt meg­adja : illetve, a kör kívánságához képest a 600 frt köl­csönből leszámítja. A 200 frt pedig tényleg már befizet­tetvén az anya egyesülethez, így a 600ft forgótőke teljesen kiegyenlítetett; a mutatkozó 30 frt egy évi kamatot pedig az anya egyesület a Keszthely-vidéki gazdakörnek elengedi. Miről a kör elnöksége ezen határozat közlésével értesíttetik. 5/7. Az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás m. kir. kormánybiztossága kérdést intéz az egyesülethez az iránt, melyek volnának azon termények vagy tárgyak, melyek­kel az egyesületi tagok a kiállításon részt venni óhajta­nának ? Az »Ertesítő«-ben közzé teendő, 6/11, Földmivelésügyi m. kir. miniszter ur leirata, a népies gazdasági előadások és vándor tanítások helye, ideje, tárgya és egyéb részletei érdemében, Egyesületi titkár jelenti, hogy ezen tanítások szervezésével a nágymltságú minisztérium által meglévén bízva, az erre vonatkozó s végleges tervezetet a magas minisztérium­hoz ápril hóban felküldte s hogy az előadások f. évi október hóban a megye minden vidékén megkezdődnek; miről annak idején az összes érdekeltség jó előre értesítve lesz, Tudomásúl szolgál. 7/15. Földmivelésügyi m. kir. miniszter ur körrendelete, melyben arra hívja fel az egyesületet, hogy a munkás törvény üdvös voltát a néppel és munkásokkal minél szélesebb körben ismertesse. Az egyesület saját érdekében is felkéri tagjait buzgó közreműködésre. enni. Erre vállalkoztak a pozvai sátoros cigányok. Hat darab daliás legény s három menyecske. Zúgó örömmel vállalkoztak. Pillanatra megdöbbentek, hogy miféle felfor­dult világ jött rajok, hogy még fizetést is kapnak, ha esznek a fehér kenyérből és szalámiból. Felbokrétázták magokat mint a zulukaíferek királya, rohantak mint Guagemala, Urutuay, S Paraguay benszülöttei, üvöltöttek, mint az afrikai sakál, körbe táncoltak az áldozat körül, mint könnyüvérü cigánymenyecskék szoktak elegáns lejtéssel — s mint becsületes jámbor éhesemberek, ették a temérdek embernek fehér húsát, melyben a csontok csupa szalámi rudakból állottak. Igy egyesültek a fekete emberek a fehér emberrel. A sok hókusz-pókusszal járó fáradhatatlan rendezés­ből Gombás István pénztárnoknak jutott ki az oroszlán rész. A mi a majális punctum saliensét illeti, a tűzoltó szerek javára tiszta jövedelemként egybegyűlt 121 frt 78 kr., a bruttó bevétel 255 frt 68 kr. volt, a miből — tekintve a 25—40 kros jegyek olcsóságát, elég nagy kö­zönségre lehet következtetni. Szép összeget tesz ki ebben a felülfizetés is. A tűzoltó testület tisztelettel fejezi ki köszönetét újságilag is azoknak, akik szívesek voltak felülfizetésökkel a testület alapját növelni. A felülfizetők a következők: Eisentadter Zsigmond (tárgyban) 15 frt, Farkas Dávidné 5 frt, Boschán Gyula 3 frt 75 kr., dr. Fürst Béla, Ivummer Gyula 175—175 frt, dr. Hajós Ignác, Kaiser Albert, Szultzberger Alajos 160—L60 frt, Hajik István 1 frt 50 kr., Breisach Sámuel 1 frt 25 kr., Szőcs csendőr százados l;frt 20 kr., Borbély György, Fangler Mihály, dr. Fürst János, Horváth Gyula, Henrich Vilmos, dr. Isó Jánosné, Rosenberg Henriette, Szalay János, Tahy Rozália, Udvardy Ignác 1—1 frt, Botfy Lajos, dr. Czinder István, Graner Béla, Henrich Pál, dr. Halász Miksa, Krosetz István, Krosetz János, Varga Vilmos 75—75 kr., Buchvald Róbert, Berger N., Goldfinger János, Gróz Károly, Házy János, Klein Jakab, Mayer János (Árkosháza), Németh M., Udvardy Vince, Vinhoffer Rezső, N. N., N. N. 60—60 kr., Bencze György, dr. Bárdió György, Balassa 8/16. Ugyanazon ministerium leirata a munkás törvényből kifolyólag szükséges »aratási szerződési ürlapok« szerkesz­tése és szétosztása tárgyában. Egyesületi titkár jelenti, hogy ily szerződési terve­zetet, különösen gazdálkodási szempontokat tartva szem előtt, már nyújtott be a tek. megyehatósághoz további fel­használás céljaira. Tudomásúl szoluál. 9/23. Földmivelésügyi m. kir. miniszter ur leirata a vár­megyében létesítendő szénkéreg ráktárakról. Köszönettel tudomásúl vétetik. 10/26. Földmivelésügyi m. kir. miniszter úr leirata a vár­megye területén felállítandó egy, vagy esetleg több paraszt minta gazdaság tárgyában. A vidéki gazdaköröknek véleményadás végett kiadatik. 11/29. Földmivelésügyi m. kir. miniszter ur felhívja a gazda­közönség figyelmét a mezőgazdasági termékek, termények és cikkek hamisítását tilalmazó törvényre és annak végre­hajtására. Köszönettel tudomásúl vétetik. 12/30. Földmivelésügyi miniszter ur a »gabona zsizsik« irtását ismertető »Utmutatás« 10 példányát megküldi. Egyesületi tagok között szétosztattak. 13/32. Földmivelésügyi m. kir. miniszter úr leirata a gaz­dasági ismeretek terjesztésére rendezendő kirándulásokról, melyek célja: az állami gazdaságok megtekintése. A rendelet az »Érteiítöben« közzé teendő, hogy az minél szélesebb körben ismert legyen. Egyesületi titkár egyéb iránt jelenti, hogy az alsó­lendvai járásból, ugy a »nagy-lengyeli gazdakőr«-böl már néhány csoport jelentkezett ezen kirándulásokra. Tudomásúl szolgál. 14/33. Földmivelésügyi m. kir. miniszter ur rendelete a »Jan José« pajzstetü Amerikából való behurcolásának meg­akadályozása tárgyában. Tudomásul szolgál s közzé teendő az »Értesilő«-ben és a »Zalamegye« cimü lapban. 15/38. Ugyanazon minisztérium leirata, melyben az »állandó gazdasági tudósítók« havi jelentéseinek minél szélesebb körben leendő ismertetésére hívja fel az egyesületet. Közzé teendő az »Értesítőben« és a »Zalamegve« cimü lapban. i/.,™ lo/39. Miniszteri leirat a mező gazdasági szeszfőzdéknek nyújtott állami kedvezmények tárgyában. Tudomásul szolgál. 17/41. Földmivelésügyi m. kir. miniszter ur megküldi az 1897. évi október hó 11-én jÖ Excellentiája saját elnöklése alatt Keszthelyen tartott szölőszeti értekezlet teljes jegy­zőkönyvét. Értesíti továbbá az egyesületet, hogy a »Balaton melléki« szőlőket, — felújítás céljából szakközegei által bejáratja és megvizsgáltatja, hogy a különféle telepviszo­nyoknak megfelelő szőlő felújítási módok megállapíthatók legyenek ós a leginkább megfelelő mód minden egyes területre nézve ajánlható legyen. Az egész ügy vezetésére felkérte: báró Radvánszky Béla kir. korona őr ur Ö Excellentiáját, mint a szőlőszet terén kiváló ismeretekkel biró szakférfiút. A bizottság junius hó második felében fog a Balaton mellékre kiszállani. A gazdasági egyesület közgyűlése hálás köszönettel értesült a miniszter ur Ö nagyméltósága meleg érdeklő­déséről, melylyel — a zalavármegyei szőlők — felújítása iránt viseltetik; és a bizottság fogadására ezen üléséből egy küldöttséget választ és küld ki : Dr. Jankovich László gróf egyesületi elnök vezetése Benő, Fürst Sándor, Grünwald N., Hunyady Sándor, Horváth Gyula, Lázár Lajos, Lebest N., dr. Mangin Károly, Rosenkrancz János, Vörös Ferenc, N. N. 50—50 kr., ilj. Pál Ferenc, ilj. Riedlmayer János, N. N. 40—40 kr., Fangler Miklós 35 kr., Bertalan Bandi, Horváth Lajos, Nyul Antal, Schwaitz József, N. N. 30—30 kr., Bita Lajos, Bauer N., Keszly Ferenc, Kovács Károly, Orosz Pál, Pirity Gyula, Sipos Antal, Vizy Géza 25—25 kr., Grünbaum Samu, Háuk Ferenc, Klein Ignác, Lónyay N , Lusker János, Mikii József, Perlaky N., Rosenberg L., Rosenberg Géza, Szabó János, Sinkó József, N. N., N. N. 20—20 kr., Goldner János, Horváth József, Jakabffy N., Plihál Adolfné, Vucskics Ignác, N. N., N. N., N. N., N. N., N. N., Csendőr őrsvezető 10—10 kr., Herényi Ferenc 5 kr. Meg kell említeni, hogy a Lázár vendéglője nem nagyon olcsó, de elég pompás borokkal állott elé s a nagy vendégközönséget jóiziien ellátta. Még csak azt jegyezzük meg, hogy a tűzoltók ma­jálisa, vagy bármiféle kukulloriuma jobban fog majd sike­rülni, ha maga a testület is jobban „kirukkol." -- Egy ekkora városnak legalább is száz gyakorlati tagból álló tűzoltó testületének kellene lenni. Itt félannyit sem láttunk. Másodszor micsoda morális törvény mondja azt, hogy gyakorlati tűzoltó vagyis rendes működő tag csak bizonyos iparágakat űző ember legyen. Itt pedig ugy látszik, hogy a tűzoltók a társadalomnak csupán egy rétegéből valók. Ha ez nem csupán véletlenül, hanem elvszeriileg van igy : nagyon hamis elv. Sem a gazdagság, sem a szegénység, sem a rang, sem a hivatal nincs miért távoltartsa az embert attól az egylettől, mely csupán testi ügyességet, szivnemességet és lelkibátorságot kíván. Szólunk evvel a fiatalságnak ama részéhez, kikben ezek az erények meg­vannak. Jól tennék azok, ha kivétel nélkül sorakoznának. Mert hogy egyéb jó eredményt ne említsünk, akkor már magában egy ilyen kis majális is jobban sikerülne. — tudóst: ó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom