Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)
1898-04-17 / 16. szám
Melléklet a „ZALAMSGYE" 1898. évi 16-ik számához. S hosszú csönd állott be. De a félszázad előtt megtestesült Ige újból feltámadott, s ma a magyar nemzet szabadon, büszkén ünnepelheti és ünnepli meg a magyar szabadság születése napját. E dicső napnak emlékéhez fűződik örökre a szabadság lánglelkü dalnokának, Petőfi Sándornak a neve. A kultusz, a melyet a magyar nemzet e névvel űz, a legszentebb, a legmagasztosabb: a maga géniuszát, nemzeti létének ősforrását tiszteli és dicsőíti benne. Í5 midőn a Petőfi-társaság általános nemzeti szépirodalmi célokon kívül a Petőfi-kultusz ápolását és terjesztését tűzte ki magának feladatul, nemzeti missziót vállalt magára, amelyért hála és elismerés illeti meg. A Petőfi kultusznak egyik ragyogó momentuma az, a melyben a Petőfi-társaság közkincsesé teszi mindazt, a mi értékeset és szépet irók és művészek produkáltak Petőfi dicsőítésére. A Petőfi-Album, a. mely most ' hagyta el a sajtót, méltó arra, hogy ereklyegyüjteményhek tekintse minden magyarul érződj ember. Akikre a Petőfi-társaság az Album szerkesztését bizta, jogos önérzettel jmutathatnak rá, hogy megbízatásuknak híven, a magasztos Célnak megfelelően tettek elegét. Összegyűjtötték a Petőfi-Albumban a legérdekesebb egykorú följegyzéseket s a modern magyal irodalom termékeiből mindazt, a mi a költő életének és műveinek megvilágítására szolgálhat. Elvonul előttünk az egész — fájdalom oly rövid — korszak, a melyben Petőfi lángesze és lánglelke nagy és jelentős része volt egy örökké emlékezetes nemzeti mozgalomnak. Oly irók, mint Jókai, B. Eötvös József, Arany János, Gyulai Pál, Gr. Teleki Sándor, Szana Tamás, Endrődy Sándor, Bartók Lajos, Vámbéry Ármin, Vajda János és számosan a régibb és ifjabb írói gárdából, akiket e nagy géniusz inspirált, festőink legkiválóbbjai, Munkácsy, Zichy Mihály, Roskovits, Lotz stb, áhítattal -és szeretettel járultak hozzá, hogy a Petőfi-kultusz a nemzet dalnokához méltón nyilatkozzék meg és terjedjen szerteszét az országban, kunyhókban és palotákban. A 260 oldalra terjedő nagy negyedrét alakú Album külsőleg is„ méltó ahhoz a nagyjelentőségű emlékhez, a melynek szolgálni hivatva van. Az Athenaeum r t. hiven kiadó tradícióihoz, a melyeket még Emich Gusztávtól örökölt, a ki Petőfi összes költeményeinek első kiadója volt, büszkeségét helyezte abba, bog} a tartalom gazdagságához a keret is illő legyen. Oly emlékkönyvet kap a kezébe a magyar közönség a Petőfi-Album-mal, a mely mindenkoron ébren fogja tartani a mai nemzedéknél is a legnemesebb kultuszt, a melynek hazafi csak áldozhat: a nemzeti géniusz kultuszát. Helyi, jegyei ós vegyes hirck. Április 11-ike városunkban. Április 11-én, mint az 1848-iki törvények szentesítésének ötvenéves jubileuma alkalmával, városunk ünnepi diszt öltött; a köz- és magán épületeken lengő nemzeti zászlók hirdették nemzeti ünnepünket. Regei 9 órakor a róm. kath. plébánia templomban ünnepélyes hálaadó isteni tiszteletvo.lt, amelyet Balaton József apát-plebános a káplánok segédlete mellett tartott. A hálaadó isteni tiszteleten megjelent a vármegye tisztikara, élén dr. Jankovicli László gróf főispánnal, a helyben állomásozó honvéd huszár tiszti kar, a csendőrség, a kir. törvényszék, kir. járásbíróság, kir. ügyészség, kir. pénzügyigazgatóság, kir. tanfelügyelőség, kir. állami építészeti hivatal, kir. közjegyzőség, kir. erdőgondnokság, kir. posta- és távírda hivatal; a városi hatóság a városi képviselőtestületnágy számának kíséretében, a zala-egerszegi ügyvédi kamara, az izr. hitközség, az állami fögymnasíum, felső kereskedelmi, polgári fiú, polgári leány iskola, állami elemi iskola tantestületei s óriási számú közönség. Mise alatt Schill Imre kántor vezetése alatt a zala-egerszegi daloskör négy szólamú hazafias énekeket énekelt, betétül pedig Skublics Antika egy Mária éneket. Az izraelita hitközség hazafias ünnepségét reggel 8 órakor tartotta szép számú hivők részvétele mellett. Az ünnepség napján délután 1 órakor főispán őméltós'ágánál ebéd volt, amelyre a különböző hivatalok, hatóságok és testületek főnökei voltak hivatalosak. Ebéd alatt az első tósztot maga a főispán mondotta; beszédében méltatta a nagy nap emlékét s éltette a felséges Uralkodót s az egész uralkodó családot, mit a vendégek állva hallgattak s a beszéd végén kitört az éljen riadás. Balaton József apát-plebános a vendégek nevében lelkes szavakban a főispánt éltette. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő szép beszédben emlékezett meg április 11-ének jelentőségéről és történelmi fontosságáról. Végül főispán őméltósága megköszönvén a róla való megemlékezést, felkérte a jelen voltakat, hogy őrizzék meg szivünkben e napnak emlékét. Iskolai Ünnepély. A zala-egerszegi összes tanintézetek április 11-ének, mint az 1848-iki törvények szentesítésének félszázados emlékezetére, f. hó 14-én rendezték iskolai ünnepségüket, amit külsőleg is jeleztek a tanintézetek épületein lengett nemzeti lobogók. Az elemi iskolai tanuló ifjúság reggel 7 J/2 órakor, az állami főgymnasium, a felső kereskedelmi, polgári fiú- és polgári leányiskola tanuló ifjúsága tantestületeik vezetése mellett reggel 8 órakor mentek a róm. kath. templomba hálaadó isteni tiszteletre. Mise után az elemi iskolai tanulók saját osztályaikba vonultak, ahol mindegyik tanitó saját növendékeivel ismertette meg a nap jelentőségét; a tanulók szavalata és. éneke egészítette ki az iskolai ünnepségét. — A polgári fiú-, polgári leány- és felső kereskedelmi iskola tanuló ifjúsága mise után a polgári fiúiskola rajztermébe gyúlt egybe, hol dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, vármegyei tanfelügyelő és szép számú közönség részvétele mellett folyt le az ünnepség, amely a Himnus eléneklésével vette kezdetét, mely után Gay Károly tanár hazafias szellemtől áthatott lelkes beszédet intézett atanuló ifjúsághoz, amelyben fejtegette az 1848-iki március 15. és április 11-ének történeti jelentőségét, a kettő közötti összefüggést; a történeiemből vett megradó példákkal fejtegette a magyarnak haza- és alkotmányszeretét s királya iránti törhctlen hűségét; végül hazaszeretetre s a király iránt való tiszteletre buzdította a tanuló ifjúságot. Beszédét lelkes ' éljenzéssel fogadták. A felsőkereskedelmi iskolából Erdős írnák és I'ados Béla felső osztályú tanulók, a leányok közül llagymássy Hona III., Hajnal Stefanie, Kovács Ida, Németh Gizella, Rechnitzer Ilona és Ritscher Ilona IV. osztályú tanulók szavaltak hazafias verseket; a sikerült szavalatokat a közönség és a tanuló ifjüság sürü és lelkes éljenzése kisérte. Közben a Talpra magyar-t énekelték: bezárás előtt dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő szólt buzditólag nagy hatással a tanuló ifjúsághoz, mire a Szózat eléneklésével a hazafias ünnepség véget ért. Az állami főgymnasiumi ifjúság mise után a tornacsarnokban gyúlt össze, a tanári karnál s szép számú hölgyközönséggel. Modgyesy Lajos igazgató megnyitójában nagyobb körvonalokkal jelezte a reform mozgalmat s annak fényes diadalát. Tuczy János, a történelem tanára, tartotta az emlék beszédet igen megnyerő szabad előadással s az ifjúsághoz mért kidolgozással. Hoffmann Arthur és Andalics Lajos tanulók elszavalták, előbbi a Vörösmarty hymnusát, utóbbi Petőfinek ismét magyar lett a magyar kezdetű költeményét. Gyönyörűséggel hallgatta a hölgyközönség a diákoknak négy hangon elénekelt Hymnusát és Szózatját, melyeknek begyakoroltatásában és vezetésében Szappanos Péter tanár buzgólkodott. A csáktornyai tanítóképző intézetben április 11 -két f. hó 13-án ünnepelték meg. A megnyitó beszédet Hargitai József igazgató mondotta s szavalt két intézeti növendék. A uapot Ujla.ky Vilmos Vl-ed éves növendék méltatta. Az ünnepély elején az intézet énekkara a Hymnust, a végén a Szózatot énekelte. Deák Ferenc egy ismeretlen levele. A haza bölcse 1848 junius 22. Debrecen város közönségéhez országgyűlési képviselővé egyhangúlag s közfelkiáltással történt választása alkalmából, mikor már igazságügyminiszter s 1845. május 19 óta Debrecen város díszpolgára volt, levelet intézett. Deák nem fogadja el a debreceni mandátumot, de a követ kező magasztos megokolással: „Igen tisztelt sz. k. városi község! Mennyivel élénkebb örömet gerjesztett bennem a magyar Alföld ősi, tősgyökeres fővárosának, a romlatlan magyar nemzetiség tűzhelyének Debrecennek, azon kitüntető s megtisztelő figyelme, miszerint engemet országgyűlési képviselőjévé választván, a bizodalomnak azon legbecsesebb nemével ajándékozf tt meg, mely szabad alkotmányos országban minden alkotmányosan érző polgárra nézve a legszebb megbecsíiltetés: annyival inkább fájlalom, hogy a kitüntető bizodalom fölhívását elfogadnom nem lehet. Kedves szülőföldem, Zala, melyet már más alkalommalis képviselni szerencsém volt, — azon vidék, melyben életem legnagyobb részét töltöttem, mely látta bölcsőmnek ringását melyhez a legszorosabb, legszentebb láncok kapcsolnak, — parancsolt újra velem s követévé választott A kegyelet ezen érzelmének, a gyermekkor óta szakadatlanul edződött szoros baráti s rokoni kapcsolat ezen szent kötelességének tulajdonítsa a tisztelt választó község, hogy nagybecsű fölhívásának nem engedhetek, s arra forró köszönetem kijelentésén kivül, csak azon Ígérettel válaszolhatok, hogy legyek bár Zala vagy Debrecen követe, minden esetre szeretett hazánk követe leszek s ennek javára körömhöz s tehetségemhez képest munkálni, mig élek és mozgok, soha meg nem szűnöm Amit a közös haza érdekében jót és üdvöst, szóval és tettel ezrközölnöm sikerül, az egyformán szolgál a Duna és Tisza, a Mura és Hortobágy vidékének hasznára, meit egy hazában csak egy közérdek, egy végcél lehet." A nemesi pénztári választmány évnegyedes gyűlését Inlcey László elnök elnöklete alatt f. hó 13-án tartotta. A megüresedett választmányi tagsági állásra Háczky Kálmán földbirtokost választotta. A választáson kívül a gyűlés tárgyát folyó ügyek elintézése, segélyezések megszavazása képezte. Bizalmi feríiak kiküldése. A közigazgatási bizottság; f. hó 14-én tartott üléséből az állami közutakon az 1898-ik évben foganatosított építések és szállítások felülvizsgálására saját kebeléből bizalmi fór fiak úl kiküldötte: a Budapest gráczi állami vasút Zalabér—tapolczai szakaszára dr. Gyömörey Vincét, Petend—tapolczai szakaszára és a NagyKanizsa—tapolczai állami közút Tapolcza—keszthelyi szakaszára Hertelendy Ferencet, a Keszthely—balatonmagyaródi szakaszra Bogyay Mátét, a Balatonmagyaród -• nagy-kanizsai szakaszára és a Pécs—varazsdi állami közút Nagy-Kanizsa—csáktornyai szakaszára dr. Vizlendvay Józsfet, a Pozsony—varasdi állami közút Alsó-Lendva— varasdi szakaszára Ziegler Kálmánt, a Pozsony—Varasdi állami közút Alsó-Lendva—zala-lövői szakaszára Orosz Pált, mint a közigazgatási bizottság tagjait. A megyei állandó választmány f. hó 15-én dr. Jankovich László gróf főispán őméltóságának elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a vármegye 1897 ik évi házipénztári, továbbá a vármegyei, valamint Nagy-Kanizsa és Zala-Egerszeg rendezett tanácsú városok 1897-ik évi árvaszámadásait, nem különben a vármegyei pénztár által kezelt összes alapok 1897-ik évi számadásait tüzetesen megvizsgálván, azokat a vármegyei számvevőség jelentése alapján elfogadta és a vármegyei törvényhatósági közgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A szóban forgó számadások a törvény értelmében megtehető felszólamlások eszközölhetése végett a vármegyei első aljegyzői irodában közszem lére kitétettek s ott a hivatalos órák alatt betekinthetők. Halálozás. Súlyos csapás érte Oltay Guidó szentgyörgyvári földbirtokost. Fiatal neje született cserszeggárdai Csesznák Stefánie hosszas szenvedés után elhunyt. Férjén kívül Malvin és Laci gyermekei gyászolják. — A korán elhunyt, közszeietetben állt urnő temetése folyó hó 10 én volt óriási részvét mellett Szentgyörgyvárott, ahol a családi sírboltban helyezték el örök nyugvó helyére.— Béke poraira ! A közigazgatási bizottság május havi gyűlését — tekintettel a május hó 2-án tartandó megyei rendes közgyűlésre — május hó 3-án fogja tartani a megyei rendes közgyűlés befejezése után. A zala-egerszegi felső kereskedelmi iskola ügyében a városi képviselőtestület részéről megválasztott küldöttség a napokban fog Budapestre utazni s Botfy Lajos polgármester vezetése mellett dr. Wlassics Gyula vallásés közoktatásügyi miniszternél tisztelegni, kérve az iskolának, mint az ország egvik legnépesebb felső kereskedelmi iskolájának, meghagyását. — A zala-egerszegi kereskedelmi kör f. hó 15-én a felső-kereskedelmi iskola ügyében népes értekezletet tartott, amelyen elhatározták, hogy az iskola fenntartása ügyében tőlük telhetőleg mindent elkövetnek; küldöttségileg keresik fel a vallás- és közoktatásügyi minisztert, amely küldöttség a város képviselőtestülete részéről megválasztott küldöttséggel együttesen fog a miniszternél tisztelegni. Sümegh város képviselőtestülete Gyömörey Gáspárnak, mint a vármegye részéről kiküldöttnek, elnöklete alatt f. hó 7-én rendes közgyűlést tartott, amelynek fő tárgyal az 1897-ik évi számadások megvizsgálása képezte: A gyűlésen Malomsoky János tételről tételre felolvasta a város háztartásáról, a téglagyárról, a reáliskola és felső-leányiskoláról, valamint a városi kórház forgalmáról egybeállított számadásokat, melyeket előzőleg a számvizsgáló bizottság tüzetesen megvizsgált és r aelfogadásra ajánlott. A közgyűlés a számadásokat elfogadta s egyúttal a kezelés tekintetében egyes, a célnak megfelelő újítások behozatalát határozta el. Hymen. Eperjesy Imre gépészmérnök, szegedi szakiskolai tanár eljegyezte Szalay Irma kisasszonyt, Szalay Lajos nagy-kanizsai ügyvéd kedves leányát. Jutalom a magyarnyelv terjesztéseért. A vallásés közoktatásügyi m. kir. miniszter Mencsey Ká oly csáktornyai községi, Tóth Sándor perlaki állami és Brauner Lajos hodosáni állami iskolai néptanítókat a magyarnyelv terjesztése körül kifejtett dicséretes buzgalmukért 50—50 forint jutalomban részesítette. Birói kinevezés. 0 felsége a király az igazságügyi miniszter előterjesztésére dr. Kobilicz Elek szegszárdi törvényszéki aljegyzőt a perlaki kir. járásbírósághoz albirónak nevezte ki. Tapolcza város képviselőtestülete Glázer Sándor városbíró elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a szépészeti és építészeti bizottság tagjaivá Franki Károly, Marton Gyula, Ilirsch Lipót, Horváth Jenő, Redl Gusztáv, Frisch Lipót, dr. Löwensohn Mór, Stephanek János, Frisch László, dr. Beszedits Ede, Vastagh János és Szvaty Béla választattak. A polgári iskola építésére beérkezett ajánlatok közül a képviselőtestület Laskay Emil keszthelyi építőmesternek ajánlatát fogadta el s egyúttal megbízta a városbírói, hogy a szerződést a vállalkozóval kösse meg s az építkezés céljából szükséges összeget a kőszeghi takarékpénztárnál szerezze be. Eljegyzés. Dr lábián Zsigmond nagy-kanizsai ügyvéd eljegyezte Nagy-Kanizsán Nyuly Gizella kisasszonyt. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Bauschenberyer János pécsi pénzügyi fogalmazó gyakornokot a zala-egerszegi pénzügyigazgatósághoz pénzügyi fogalmazóvá ideiglenes minőségben kinevezte. A keszthelyi ipartestület f. hó 11-én tartotta évi rendes közgyűlését Opel Károly elnöklete alatt, melyen az 1897. évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és tu másulvétele után Pölcz Pál jegyző terjesztette elő az (ipartestület 3897. évi működéséről általa nagy gonddal egybeállított terjedelmes jelentést, mely szerint az ipartestületnek a lefolyt évben 356 tagja volt, tartott 12 elöljárósági ülést, melyben 251 ügydarab nyert érdemleges elintézést. A békéltető bizottsághoz két panasz utaltatott; mindkettőt, jogerős határozattal intézte el. Az Unterberger-féle alapítványból kiosztott 1000 frt segélyt. Nyilvántartatott 635 segéd és 281 tanonc; közűlök felszabadult 51, felbontatott 35 szerződés és így az év végén maradt 195 tanonc. Kiállíttatott 65 uj munkakönyv és 9 ideiglenes igazolvány. A könyvtár áll 790 kötet magyar műből. A jelentés tudomásul vétele után a pénztári számadásokra vonatkozó számvizsgáló bizottsági jelentés terjesztetett elő, melynek alapján pénztárosnak a felmentvényt, jegyzőkönyvi köszönet nyilvánítása mellett megadta. A közgyűlés a volt tisztviselőket közfelkiáltással újból megválasztotta, és igy elnök lett Oppel Károly, elöljárósági tagok: Bognár István, Gerstl Károly, Károlyi Gábor, Kenyeres József, Laky Péter, Meizler Károly, Polgár Antal, Regensperger Ferenc, Reinhold Lajos, Salamon János, Scheiber József, Zitterbarth Kálmán ; —- póttagok : Albel István, Buchberger Gusztáv, Király Lajos, Neuwald Adolf, Stefanies Jenő. Stegmüller Károly ; — számvizsgálók : Hofmann Arnold, Fizári Alajos és Veiép Ferenc. A tisztújítás megtörténte ntán az 1898. évi költség előirányzat 2905 frt, 09 kr. bevétellel és 656 frt kiadással állapittatik meg. Alapszabály megerősítés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter a balatonvidéki phylloxera ellen védekező egyesület módosított alapszabályait mult évi 70.111 szám alatt kelt hatáiozatával jóváhagyta. Névmagyarosítás. A m. kir. belügyminiszter Mandelbaum Viktor zala-egerszegi felső-kereskedelmi iskolai tanuló vezetéknevének „Mosonyi"-ra kórt átváltoztatását megengedte. A kongrua összeírás végeredménye a zágrábi érseki egyházmegyehez tartozó muraközi plébániákra vonatkozólag az alispán elnöldetealatt működött bizottság által következőleg állapíttatott meg: Beliczán bevétel 1.214 ft77 kr., kiadás 389 ft 09 kr., a kongruába beszámítható tiszta jövödelem 825 ft 68 kr., Mihályfalván b. 809 ft 78 kr., kiadás 53 ft 25 kr., t. j. 756 ft 53 kr.; Tüske-Szent-Györgyön b. 2237 ft 50 kr ; k. 924 ft 30 kr., t.j. 1.313 frt 20 kr., Draskoveczen b. 1.134 ft 34 kr., k. 378 ft 89 kr., t. j. 755 ít 45 kr.; Szelenczén b. 2.134 ft 13 kr., k. 531 ft 72 kr., t. j. 1.602 ft 41 kr., Mura-Szent-Mártonban b. 952 ít 96 kr., k. 420 ft 70 kr., t. j. 532 frt 26 kr.; Dekanoveczen b. 781 ft 1472 kr, k. 71 ft 61 kr, t. j. 709 ft 53V 2 kr.; Szoboticzán b. 1.644 ft 29 kr, k. 760 ft 03 kr, t. j. 884 ft 26 kr. ; Mura-Vidon b. 1.126 ft 73Vs kr., k. 192 ft 25 kr, t. j. 934 ft 48V2 kr. ; Perlakon b. 1.478 ft 94 kr , k. 726 ft 95 kr , t. j. 751 ft 99 kr.; Mura-Csányban b. 926 ft 45 kr, k. 314 ft 79 kr, t. j. 611 ft 56 kr.; Szent-Márián b. 1.086 ft 47 kr, k. 405 ft 20 kr, t. j. 681 ft 27 kr.; Alsp-Domborűban b. 1.003 ft 937*
