Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)

1898-01-16 / 3. szám

Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság január havi üléséi dr. Jtínkovich László gróf főispán őméltóságának elnöklett alatt f. hó 11-én tartotta. , , Elnöklő főispán őméltósága az iilést megnyitván üdvözölte a bizottságba beválasztott új tagokat s az új év alkalmából úgy nekik, valamint a bizottság régi tagjainak kitartást kívánt a vármegye javára irányuló ügybuzgó működésükhöz. Az alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes agaiban december hóban előfordult eseményekről felolvastatván, helyeslőleg tudomásúl vétetett. A közigazgatási bizottság tudomásúl vette a decemberi közgyűlés átiratát, mely szerint Eperjessy Sándor, Kollei István, Ziegler Kálmán, dr Gyömörey Vince, Hertelendy Ferenc és Barcza László a közigazgatási bizottság tagjaivá meg választattak. Ezután az egyes albizottságokat alakította meg, illetve egészitette ki a bizottság következő képen: A gyámi gondnoksági ügyekben beadott felebbezések tárgyalására az 1877. évi XX. t.-cz. értelmében alakított küldöttség tagjai főispán őméltóságának elnöklete alatt Csertán Károly alispán, Árvay Lajos vármegyei főjegyző, Thassy Miklós árvaszéki elnök, Thassy Kristóf megyei t. főügvész — hivatalból, Eperjessy Sándor, Skublics Jenő, Ziegler Kálmán a közigazgatási bizottság által megválasztva, Barcza László, dr. Gyömörey Vincze, Bogyay Máté főispán őméltósága által kinevezve. Az 1879. évi XXXI. 24. t.-c. §-a értelmében alakított erdészeti albizottság tagjai Csertán Károly alispán elnöklete alatt Háczky Kálmán, Skublics Jenő. A törvényhatósági pátadók egyénenkénti kivetése tárgyában beérkező felszólamlások elintézésére az 1883. évi XV. t.-cz. 12. §-a értelmében hivatott küldöttség tagjai: Eperjessy Sándor, dr. Gyömörey Vincze, Skublics Jenő, dr. Vizlendvay József. Az 1886. évi VI. t.-cz. 53. §-a értelmében alakított fegyelmi választmány tagjai: Eperjessy Sándor, Hertelendy Ferenc, Háczky Kálmán a választott tagok, Gernya László, dr. Iluzsicska Kálmán és Lányi Kálmán a kinevezett tagok közül. Az 1876. évi VI. t.-cz. 38. §-a értelmében eljáró börtönvizsgáló küldöttség tagjaivá főispán őméltósága kinevezte: a)azala-egerszejikir. törvszéki börtönre: Skublics Jenő, Háczky Kálmán, Thassy Kristóf, Hertelendy Ferenc, b) a tapolczai és b.-füredi járásbirósági fogházra: Hertelendy Ferenc ; c) a sümegi járásbirósági fogházra: Barcza Lászlói; d) az alsó-lendvai járásbirósági fogházra: Ziegler Kálmán ; e) a nagy-kanizsai kir. törvényszéki börtönre. Eperjessy Sándor, Koller István, di. Ruzsicska Kálmán, dr. Vizlendvay József; f) a perlaki és csáktornyai járásbirósági fogházra: Ziegler Kálmán ; g) a keszthelgi járásbirósági fogházra Bogyay Máté; h) a letenyei járásbirósági fogházra: dr. Vizlendvay József bizottsági tagot. Az 1876. évi XXXI. t. c. 120. §-a értelmében alakított erdei kihágási másodfokú bíróság tagjai főispán őméltóságának elnöklete alatt Csertán Károly alispán, Árvay Lajos főjegyző, Háczky Kálmán, Skublics Jenő, Hertelendy Ferenc, dr. Gyömörey Vince rendes tagok, Bogyay Máté, dr. Vizlendvay József, Koller István, Barcza László póttagok. Ezután a bizottság több mezőrendőri és erdei kihágási ügyben hozott másodfokú határozatot. A monostor-apátii körjegyző mellé alkalmazandó segédjegyző tartási dijához a belügyminiszter — a bizottsághoz intézett, felolvasott rendelete szerint — évi 150 frttal hajlandó hozzájárulni az esetben, ha a segédjegyző anyakönyvvezető helyettesnek is kinevezhető. A ságodi iskola ügyben a közigazgatási bizottság határozat ilag kimondotta, hogy a közbirtokossági birtokok jövedelmei és az iskola alap vagyon jövödelmei a költségvetés keretébejövőre is felveendők; a kiskomáromi iskolánál a javítási költségeket illetőleg az építési anyag előállítására s az iparos munkák teljestésére az urodaiom lett kötelezve, míg a szekeres napszám kiszolgáltatására a hivek; a szt.-gróth-polgárvárosi rí. k. iskolánál az építési költségek viselésére a kiilbirtokosok is köteleztettek, mint a belbirtokosok. és ez az, hogy a magyar tárgyakat nemcsak terjedelmesen, hanem egyszersmind alaposan és irályilag szép alakban adja elő. Ez valódi unikummá teszi a Pallas Nagy Lexikonát, mely ennélfogva igénytelen nézetem szerint nem közönséges könyvkiadói vállalat, hanem valóságos közművelődési tényt képez. Es igy nem is szükséges a közönségnek úgynevezett „hazafias áldozatkészségéhez" folyamodni, hogy e vállalatot támogassa, hanem azt hiszem, hogy Önök Lexikona minden művelt magyar családra nézve, mely nincsen azon helyzetben, hogy egész könyvtárt tartson magának és különben sem rendelkezik azzal az idővel, hogy terjedelmes szakmunkákat olvasson, nélkülözhetetlen szükséget képez. Főleg a mai időben, midőn az egész világ újságot olvas, mindennap előfordul az, hogy ilyen újságolvasó, vagy egy előtte nem teljesen világos kifejezés vagy előtte ismeretlen földirati, vagy történelmi adatra nézve bővebb felvilágosítást kíván. Ezt minden fáradságos utánjárás nélkül az Önök Lexikonjában megtalálja Majdnem félszázad óta ismervén a mi irodalmi és könyvkiadói viszonyainkat, jól tudom, hogy még azesetre is, ha, amit hiszek és remélek, az Önök Lexikona a közönség részéről a részvét azon mértékével találkozik melyet bőven megérdemel, hogy mondom még akkor is a munka kiadása a Pallas társaság részéről igen tetemes anyagi áldozattal jár, melyért Önöket 'nemcsak az első hanem még talán egy második, vagy harmadik kiadás sem fogja kártalanítani. De szolgáljon önöknek megnyugtatásul annak tudata, hogy Önök ez óriási munka béltartalma által a magyar közönséget, annak pompás igazán művészies kiállítása által az egész művelt világot meggyőzték arról, miszerint Magyarország mé» ily munkának is ugy szellemi, mint anyagi előállításában Fridrich Márkus és Domokos Ignác zala-egerszegi lakós bérlők kérvénye, hogy a községi pótadó fizetése alól mentessenek fel. elsőfokú határozathozatal végett kiadatik Zala-Egerszeg rendezett tanácsú városnak. A belügyminiszter a szent-péteruri körjegyzőségben hajlandó levén egy anyakönyvvezetői helyettes állást szeivezni: a járási főszolgabíró felhivatik, hogy hozzon javaslatba alkalmas egyént a kinevezésre. A zala-egeiszegi közkórházhoz megrendelt redőknek 375 frtot tevő árát a tartalékalap terhére a közigazga tási bizottság kiutalta. A vármegyei t. főorvos jelentése szerint a keszthelyi kórháznál a kórházakra vonatkozólag a miniszter által az 1876. évi 51.661. sz. a. kiadott körrendelet egyes pontjainak egyáltalán nincsen, vagy csak alig van elég téve s oly helyiségekben is vannak betegek, amely helyiségeket a bizottság még 1896. évi határozatával megtiltott: a közigazgatási bizottság a járási főszolgabíró utján szigo ruan utasítja Keszthely város elöljáróságát, hogy a miniszteri rendeletnek haladék nélkül tegyen eleget s addig is, mig az uj kórházat felépíti, a betegeket alkalmas bérházban helyezze el. A belügyminiszter Nagy-Kanizsán 800 frt fizetés mellett egy, hivatali köteléken kivül álló s csupán anyakönyvi teendőkkel foglalkozó anyakönyvvezető helyettest a belügvi tárca terhére hajlandó levén kinevezni: a pá lyázat kikirdetése iránt a szükséges intézkedés megté tetett. A közigazgatási bizottság tudomásul vette a kereskedelemügyi miniszter körrendeletét, amely szerint a vasúti állomásokon felállított kisebb álló gőzkazánokat vizsgázott mozgony gépkezelők is kezelhetik. A községi közdűlő közutak állapotárol szóló alispáni jelentés felterjesztetik a kereskedelemügyi miniszterhez. Gétye községnek a szent-péteruri postahivatal kézbesítési köréből a zala-apátii postahivatal kézbesítő körébe való áthelyezése ellen — a főszolgabírói jelentés szerint — közigazgatási szempontból akadály nem forogván fenn: a közigazgatási bizottság az áthelyezést "fogja a pécsi posta- és távírda igazgatóságnak javasolni. A kereskedelemügyi miniszternek a községi közdűlő közutak kezelése és fentartása tárgyában beadandó jelentések miként való szerkesztése ügyében érkezett rendeletét a közigazgatási bizottság tudomásul vette s a rendelethez csatolt mintát megküldi a jáiási főszolgabiráknak, valamint a városi polgármestereknek, hogy a járások illetve a város területén levő községi közdűlő közutakra vonatkozólag a minta nyomán évenként január 5-ig a vármegye alispánjához jelentést tegyenek. Előterjesztetett a Balaton tavi gőzhajó társaság kérvénye, melyben a közte és Zalavármegye között fenálló és a részvénytársaság segélyezésére vonatkozó szerződésnek 1899. utáni időre leendő meghosszabbítását kéri. A közigazgatási bizottság a balatoni kultus emelése szempontjából a gőzhajó társaság segélyezéséi a maga részéről mél tányosnak ismeri ugyan ; tekintettel azonban azon kürillményre, hogy a társaság a zalamegyei partokon levő állomásokra nézve eddig sohasem tartott fenn előnyös hajó jártatokat, a kérvényt oly hozzáadással adja ki a vármegye alispánjának, hogy a szerződés meghosszabbítása iránt a tárgyalásokat oly értelembeu folytassa, hogy a gőzhajó társaság egy uj hajó beszerzésével a megye lakosságának jogos igényeit teljesen kielégítő hajó járlatokat léptessen életbe s a vonatkozó menetrendeket kellő időben bemutatni köteles legyen. Az államépitészeti hivatal az 1898-ik évre szóló kavics felosztási kimutatást beterjesztvén, a kimutatás véeményezés végett kiadatik a járási utibizottságoknak. Kir tanfelügyelő jelentése szerint a miniszter elhatározta, hogv Szent Gróthon a r. kath., ág. ev. és izr. elemi iskolák helyébe 1899. január hó 1-től kezdődőleg egyelőre 6 tanerővel áüami iskolát állit fel, egyidejűleg úgy az építkezés, mint a szervezés többi mozzanatait is végleg megállapította. — Meglátogatta a kiskomáromi, komárvárosi, b.-magyaródi r. k. iskolát. — A miniszter rendeletéből Dráva vásárhely és A.-Domború községek elöljáróságával tárgyalt az államosítás még függőben levő járulmányai felett. — Meglátogatta a tekenyei r. k. iskolát, a n.-kanizsai iparos tanonciskolát, a sándorházi r. k. felveheti a versenyt bármely más nemzettel, ahol ily vállalatok még anyagilag is tetemes haszonnal járnak, másfelül pedig az, hogy a magyar kultúrának megbecsülhetetlen és a nemzet részéről soha eléggénem hálálható szolgálatot tettek. Ha Önök azt hiszik, hogy a hazai irodalom egy veteránjának ezen önzetlen Ítélete, mert nagy sajnálatomra én magam nem tartozom a Lexikon munkatársai közé, a magyar olvasó közönség előtt bármily csekély értékkel birhatna, ezen igénytelen soraim közzététele ellen semmi kifogásom nincsen. Budapest, 1897. év december hó 30-án. Fogadja igaz tiszteletem kifejezését. Dr. Falk Miksa. TJ-tószóMély hálával vagyok eltelve, mert befejezve látom azt a vállalkozást, mely sokak véleménye szerint annyira fölülmulta a hazai viszonyok mértékét, hogy az ügy legjobb barátjai is féltették, intették tőle magát a vállalkozót. A Pallas Magy Lexikonának legutolsó levele is megvan és a munka egészben csaknem egy negyedével múlja felül amaz arányokat, amelyeket részint elbírhatatlan nagyoknak, részben megközelíthetetleneknek itéltékazok, akik ebben a dologban szakértők. Az íme befejezett vállalkozást a legteljesebb anyagi es erkölcsi felelősség tudatában indítványoztam és kezdeményeztem, de egyszersmind a legteljesebb bizalommal a magyar olvasó és tanulni vágyó közönség iránt Tudtam iskolát. — Jelen volt a csáktornyai tanítóképezde pótképesítő vizsgálatán. A pölöskei községi iskola második tantermének államsegélye s az iskola személyi ügyeinek rendezése céljából tárgyalt az iskolaszékkel és elöljárósággal. Kotorban az iskola személyi ügyeiben a tantestühlettel ülést tartott. A miniszter a zala-egerszegi állami elemi iskolánál a fejlesztendő uj osztályok ügyében bekivánta az osztályok népességéről és köbtartalmáról az adatokat. — Végül tüzetes jelentést tett a 66 542 számú miniszteri rendeletnek a millenium emlékét megörökitő iskolai nemzeti ünnepélyekre vonatkozó rendelkezéseiről, amelyek iránt a közvetlen felügyelete alatt álló iskolák gondnokságait és iskolaszékeit felhívta. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete, melylyel a zalabéri r. kath. iskola részére évi 340 frt, a szepezdi ág ev. reszére évi 82 frt, a göntérházai községi iskola részére évi 251 frt államsegélyt folyóvá tett, érdekelt községeknek másolatban megküldetik. Szelencze község 1892, 1893. 1894, 1895-ik évi, Mura-Szerdahely község 1893, 1894, 1895, 1896-ik évi, valamint Kotor község 1896-ik évi iskolai alapvagyon számadásait — a megyei számvevőség jelentése alapján — a közigazgatási bizottság jóváhagyta, mig Dobri község 1890, 1891. 1892, 1893, 1894. és 1895-ik évi hason számadásai járási főszolgabírónak a számvevőség által jelzett intézkedések végrehajtása céljából kiadatnak. Bánok-Szent-György és Balaton-Henye község kérvénye államsegélyért, továbbá a szalapai és szent-andrási államilag segélyezett róm. kath. iskolák tanító választási okmányai az államsegély folyóvá tétele céljából a vallásés közoktatásügyi miniszterhez felterjesztetnek. Gáborjaháza községnek az iskola építésére 1899-ig újabb halasztást a közigazgatási bizottság nem adott, hanem felhívja az iskola fentartó községet, hogy az építkezést e tavasszal felelősség terhe mellett megindítsa. Vlasits József, Szalay Dénes, Matuanó Gizella és Reiner Mária nagy-kanizsai közs. népiskolai rendes tanítók megválasztása jóváhagyatott. A tanítók föld jövödelme ügyében 74,371/97. sz. a. kibocsátott miniszteri rendelet alapján a járási főszolgabírók felhivatnak, hogy a tanítói földek jövödelmeit minden községben az iskolafentartó, illetve elöljáróság, gondnokság, illetve iskolaszék s a tanító együttes meghallgatása mellett végérvényesen állapítsák meg, erről jegyzőkönyvet vetessenek fel s azt f. évi március 10-ig a közigazgatási bizottsághoz terjesszék be. A miniszternek rendeletét a gazdasági ismétlő iskolák ügyében tett előzetes munkálatoknak teljes megelégedéssel tudomásul vételéről s a további tárgyalásoknak irányáról oly felhívással vette a bizottság tudomásúl, hogy a tanfelügyelő a miniszteri rendeletből kifolyó intézkedések figyelembe vételével a részletesebb tárgyalásokról a szervezés keretének tüzetesebb megállapítása s a miniszterhez való felterjesztés céljából a közigazgatási bizottság kebeléből kiküldött bizottsághoz jelentést tegyen s ez a bizottság javaslatát annak idejében terjeszsze be. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál november végén hátrálékban volt 15.431, decemberben beérkezett 3.005 s így elintézés alá került 18.436 ügydarab; ebből decemberben elintéztek 3 553 dbot s így december végén hátrálékban maradt 14.883 ügydarab. Az irodánál november végén hátrálékban volt 1.673, decemberben leírás végett kiadatott 3553 s igy elintézés alá került 5228 ügydarab, melyből decemberben leírtak és expediáltak 3.170 dbot s igy december végén az irodánál hátrálékban maradt 2.058 ügydarab. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint december hóban állami adóban befolyt 387.257 frt 4772 kr. Az 1897-ik évben összesen befolyt 3,039.869 frt 517a kr.. amely az 1896-ik évben befolyt 2,627,333 fit 45V2 krral szemben 412.536 frt 06 kr. kedvezményt tüntet fel. Az 1897. december végén hátrálékban maradt 935.985 frt 84 kr. egyenes adóban, 99.425 frt 6772 kr. hadmentességi dijban, 1,114.144 frt 0472 kr. szőlő-dézsmaváltságbin, 372.274 frt 60 kr. bélyeg- és jogilletékben, 8082 frt 47 kr. illeték egyenértékben, 59.894 frt 3672 kr. fogyasztásiés italadókban, 11.075 frt 86 kr. italmérési illetékben, vagyis összesen 2,600.882 frt 8572 kr. Leírásba hozatott az egész 1897-ik évben: a) egyenes adóban 134.309 frt hogy a Pallas Nagy Lexikona megtalálja azt, — aki oly régen és oly nehezen várja, — a művelt magyar olvasót. Hittem és biztam, mert láttam a magyar műveltség nagy erősödését, példátlan recipiáló képességét, áldozatkezségét és biztos ítéletét, amelylyel meg tudja különböztetni igazi lelki szükségeit. Má pedig látom és vallom : hogy a magyarság, mint könyvvevő közönség is, aránylag elől áll a nagy nemzetek között, csak a szükséges, hasznos, jó könyvvel forduljanak hozzá. Amidőn mély hálát érzek a közönség iránt, hálámat, köszönetemet és nagyrabecsülésemet mindenekelőtt a Pallas Nagy Lexikona szellemi megalkotóival szemben tartozom leróni. A közönség ereje és pártfogása, társaságom anyagi áldozata és bátorsága mind hiába lett volna, ha nem sikerül megtalálnom a szerkesztőt és a szerkesztőséget, a Lexikon munkatársait, az élő és aktív magyar tudományosságot, amely mint egy hatalmas, érett, kész é§ pontos szervezet, munkálkodott. Csudálkozással néztem működését és életem egyik nagy gyönyörűsége, hogy társaságom szolgálatában nekem jutott a szerencse ama nagyszerű munkásságnak megadni a materiális eszközöket, hogy a nyilvánosság elé az én kezdeményezésem hozta a Pallas Nagy Lexikonát. E nagy könyvért legyen a dicsőség az egész magyarművelődésé és legyen belőle okulása és öröme minden rástudó magyarnak. Budapesten, 1897. Karácsony havában. Gerö Lajos dr. a l'allas irodalmi és nyoriidai részvén) társaság igazgatója.