Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)

1898-03-27 / 13. szám

okoknak egész tömege szól amellett, hogy a biztosításügy reformja, amelynek hasznosságát, szükségességét és sürgősségét minden mérvadó tényező elismeite, minél előbb ténvleg keresztül vitessék. A halogatásra és várakozásra nincs semmi elfogadható ok, ellenben a viszonyok alakulása számtalan szempontból a leghatározottabban sürgeti a reform ügyét. Hosszú, majdnem két esztendei szünet után a napokban ismét szárnyra kelt a bir: a biztosítás reformjának keresztülvitele a "legközelebbi időben komolyan testet ölt. Vájjon higyjünk-e a hírnek, nem tudjuk. De határozottan azok közé tartozunk, akik megvalósulását a legmelegebben óhajtják. Tisztában vagyunk azzal, hogy kereskedelmi törvényünknek a biztosításra vonatkozó része elavult, túlhaladott. Ez a törvény teszi lehetővé, hogy a biztosításügy terén a legképtelenebb állapatok uralkodnak Magyarországon s a legexotikusabb biztositó vállalatok ellenőrzés nélkül dolgoznak itt, akárcsak — Közép-Afrikában. Pedig a hatósági ellenőrzés sehol sem szükséges olyan nagymértékben s oly szabatossággal, mint a biztosításügynél, amely — ott, ahol becsületesen működik, —a takarékosságnak és a nemzeti vagyonosodásnak legkiválóbb fejlesztői közé tartozik. De ha ellenőrzés nélkül s minden felügyeleti garancia nélkül dolgoznak az ily vállalatok, akkor tárva nyitva áll a polgárok zsebe s azon a címen, hogy biztosításügyről van szó, olyan rendszer fejlődhetik ki, amely hosszú időkre kompromittálja a biztosítás eszméjét. Hol van még olyan állapat, mint nálunk a biztosításügy terén? A világ minden részéből s kivált Amerikából épen Magyarországon találnak menedéket azok a vállalatok, amelyek jEurópa minden más országából kimenekültek. Igen jól ment ott is a dolguk mindaddig, amig nem jött a hatósági ellenőrzés! Mert semmitől sem félnek azok a jövevény vállalatok, azonban az ellenőrzés és felügyelet . . . ez nagyon kellemetlen nekik. S bizony nem is tűrte el ezt köziilök talán egy sem, hanem gyorsan kivonultak és egyenesen Magyarországba jöttek. Itt van az ő Eldorádójuk. Itt nem ellenőriz, nem ügyel reájuk senki. Ez kell nekik. S ennek köszönhetjük, hogy majdnem napról napra ujabb és ujabb biztositó társaságok telepszenek le nálunk túlnyomó részben kimondhatatlan idegen névvel. A székes főváros utcái tele vannak ilyen kimondhatatlan cégtáblákkal, a vidék pedig el van árasztva az új társaság ügynökeivel, akiknek révén a biztosítást szerző hírhedtté vált az egész országban. A törvényszéknél óriási arányban szaporodnak a biztosítási pörök, melyek szigorú törvény hiányában jobbára bizony az amúgy is megcsalt fél terhére dőlnek el. Hát meddig tartson még ez az állapot ? Az igazságügyi kormánynak végre is be kell látni, hogy a halogatás nagy veszedelmet rejt magában és jobban kellene sietnie, nehogy későn jöjjön a törvény. Mert ha sokáig húzódik a dolog, ugy mire a törvény életbe lép, a jelenlegi viszonyok tönkreteszik az egész biztosítási eszme renoméját. Ha eddig kereskedelem-politikai okok visszatartottak bennünket attól, hogy élesen megrendszabályozzuk az amerikai biztositó társaságokat: úgy most épen a kereskedelem-politikai okok valósággal utalnak arra, hogy ezt minél határozattabban megtegyük. Amerika gazdasági harcot hirdet ellenünk és a legkíméletlenebb vám rendszabályokkal lép fel, melyek már is sok miliónyi kárt okoztak kivitelünknek. Ezt nem lehet, nem szabad eltűrnünk s már elvből is vissza kell torolnunk a sérelmet. Ép úgy, mint a nyugateurópai államoknak, nekünk is az amerikai biztositó társaságokat elvből üldöznünk kell. 8 hogy gyakorlati okok is ajánlatossá teszik ezt az eljárást, ennek a körülménynek lehetőleg fokozni kell az üldözés szigorúságát. Ezek a vállalatok kíméletet nem érdemelnek s a nemzetközi jog szerint nem is igényelhetnek. Az amerikai biztosító-társaságok megrendszabályozásának módja az új biztositásügyi törvény volna s igy megérhetjük, hogy az amerikai vámemelés közvetve megszerzi nekünk azt, amit eddig hiába vártunk: a biztosítás ügy reformját. Ha tényleg így volna, akkor Magyarország már eleve is nyereséggel indulna a küzdelembe s megszűnnék az a megszégyenítő állapat, hogy negyven idegen biztositó vállalat küzd itt benn nálunk a mi kilenc hazai biztositó intézetünkkel szemben. A zalaegerszegi tűzoltó egylet közgyűlése. A zala-egerszegi önkénytes tiizoltó egyesület évi rendes közgyűlését Boschán Gyula elnök elnöklete alatt f. hó 20-án délután 2 órakor tartotta. Elnök a megjelent tagokat szívélyesen üdvözölvén, a közgyűlést az alapszabályok értelmében határozatképesnek nyilvánítja és megnyitja. Nagy Antal egyesületi titkár felolvassa az egyesület lefolyt évi működéséről szóló elnöki jelentést, amely szerint az egyesület a mult évben a főparancsnoki állást nem töltötte be, mivel a főparancsnok állandó távolmaradása nem volt bizonyos s az alparancsnok a csapat kiképzése és vezetése körül teljes erélylyel buzgólkodott; az egyesület a folyó kiadásokon kívül a szertár felépítésére és a fecskendő vételárára az 1895 és 1896. években 4000 frtot adott ki s igy az egyletnek még 1.392 frt 69 kr. tartozása van ; a választmány a város képviselőtestületéhez egy szabályrendelet tervezetet nyújtott be, melynek életbe léptetése esetén a háztulajdonosok az egylet részére csekély dij fizetésére lettek volna kötelezve, azonban a városi tanács tárgyalásra a tervezetet nem tűzte ki; hogy a folyó kiadások fedezhetők legyenek, a várostól nagyobb évi segély kérendő; az egylet tartott 1 közgyűlést, 3 választmányi ülést, melyeken 33 ügyet intéztek el; a csapat kivonult 3-szor, 8. gyakorlatot tartott s két tűzesetnél segédkezett; az egyletnek van 58 működő, 141. pártoló, 13 segélyező és 7 alapító tagja. A közgyűlés a felolvasott jelentést tudomásúl vette a jelentésben foglalt indítványhoz képest a képviselőtestületet megkeresi az évi segélynek 300 forintra való felemelése tárgyában. Olvastatott a választmány kebeléből kiküldött számvizsgáló bizottságnak jelentése az egyesület 1897. évi számadásainak megvizsgálásáról. A jelentést, mely szerint az évi bevétel az előző évi pénztármaradványnyal együtt 842 frt 95 kr., a kiadás 447 frt 70 kr. volt s igy a pénzmaradvány 395 frt 25 kr., a közgyűlés tudomásúl vette s egyúttal a számadást az alapszabályok értelmében felülvizsgálat végett a közgyűlés által választott számvizsgáló bizottságnak adja ki. Az 1898. évi költségvetést 1 009 frt 35 kr. bevétellel, 9,719 frt kiadással s igy 290 frt 35 kr. remélhető pénztármaradványnyal a közgyűlés elfogadta. Ez után elnök maga és tiszttársai, valamint a választmány nevében megköszönve a megválasztásukkal beléjük helyzett bizalmat, állásáról lemond s felkéri a közgyűlést korelnök választására. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elnökének újból közfelkiáltással Boschán Gyulát választotta meg s elnöklete alatt egyhangúlag a választást következőleg ejtette meg : JJdvardy Ignác alelnök, Nagy Antal titkár, Gombás István pénztárnok, Hajilc István ügyész, dr. Fürst Béla orvos, Heigly János szertárnok ; választmányi tagok : Csertán Károly, Balaton József, Botfy Lajos, Fangler Mihály, Balassa Benő, Breisach Sámuel —- pártoló tagok sorából; Horváth Gyula, Mórocz József , Iiózer József — a működő tagok sorából; számvizsgáló bizottsági tagok: Szulczberyer Alajos, Fischer László és Weisz Tivadar. A közgyűlés elhatározta, hogy az egy év óta üresedésben volt főparancsnoki állást betölti s főparancsnoknak egyhangúlag Borbély György állami főgymnasiumi tanárt választotta meg és küldöttségileg kéri fel ez állás elfogadására. Az egyleti orvos tiszteletdija az 1898-ik évre 50 frtban állapíttatott meg. A számvizsgáló bizottság javaslatához képest a közgyűlés az országos tűzoltó egylet választmányát megkeresi az iránt, hogy Gombás István egyesületi pénztárnoknak, aki tiz éven keresztül kifogástalanúl és teljesen ingyen vezeti az egyesület számadásait, tiz éves szolgálati érem adassék. Végül a közgyűlés dr. Grünwald Samu egyleti tag indítványára úgy az elnöknek, mint a tisztviselői karnak és választmánynak buzgó működéseért jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét. Egyéb tárgya a gyűlésnek nem levén, elnök a közgyűlést bezárta. ^zala-egerszegi kerületi betegsegélyző pénztár közgyűlése. A zala-egerszegi kerületi betegsegélyző pénztár évi rendes közgyűlését Kovács László elnök elnöklete alatt f. hó 20-án tartotta. Dacára, hogy a közgyűlés másodszor lett egybehiva, a tagok igen gyér számban jelentek meg, amivel ezen üdvös intézmény iránt, való közönyösségüknek adták tanújelét. Elnök a megjelenteket üdvözölvén, a másodszor egybehívott közgyűlést a? alapszabályok 27 §-a értelmében határozatképesnek nyilvánította. A mult évi közgyűlés jegyzőkönyve felolvastatván, tudomásúl vétetett. Előterjesztetett az igazgatóság jelentése a pénztái egy évi működéséről, melynek főbb adatait lapunk egyik előző számában közzételtük. Az igazgatósági jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Az 1897. évi megvizsgált és helyesnek talált számadást a felügye'őbizottság jelentésével együtt a közgyűlés elfogadta s az 1897-ik évre nézve úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak a felmentvényt megadta. Az 1898 ik évi költségvetést az igazgatóság javaslatához képest 33.375 korona 95 fillér bevétellel, 31.398 k. 02 f. kiadással és igy 1.677 k. 93 f. remélhető pénztármaradványnyal a közgyűlés elfogadta. Az alapszabályok 22 §-a értelmében 6 igazgatósági tag és pedig Kovács László és Breisach Sámuel a munkaadók, Heincz Károly, Schupfenhauer Frigyes, Nagy Ferenc és Baksa Kálmán a biztosításra kötelezettek sorából kisorsoltatván, következett a kisorsolás folytán megüresedett 6. igazgatósági helynek választás utján való betöltése Megválasztattak: Kovács László és Breisach Sámuel a munkaadók sorából, Schupfenhauer Frigyes, Reisinger Rudolf, Jámbor Sándor, Baksa Kálmán a biztosításra kötelezettek sorából. A felügyelő bizottság tagjaivá megválasztattak: Deutsch Ferenc, Kummer Gyula a munkaadók sorából, Weisz Lajos, Goldfinger Dezső, Szommer Sándor és Horváth Lajos a biztosításra kötelezettek közül. A választott bíróság tagjaivá lettek: Puer István, Ján Ferenc és Bencze György a munkaadók közül, Fenyvesi Simon, Riesz Elek, Portisch János Fuchsz Jenő, Fischer Frigyes és Trebitsch Jakab a biztosításra kötelezettek közül. Helyi, megyei cs vegyes hirek. Kaszinó estély. A zala-egerszegi kaszinó folyó hó 24-én estélyt rendezett. Az estély újdonság számba ment, mert köztudomásúlag a kaszinói estélyek az utóbbi években annyira összenőttek a megyei közgyűlések és hasonló megyei összejövetelekkel, hogy alig tudtuk elképzelni a nélkül. A 24-diki kaszinó est majdnem kizárólag városi jelleggel bírt és talán részben ennek köszönheti, hogy a szokottnál sokkal kedélyesebb hangulatban voltak együtt a megjelentek reggel 4 óráig. Az estélyen jelen voltak : Árvay Lajosné, dr. Graner Adolfné, Hertelendy Margit, Joób Ervin, dr. Kayser Emiiné, Lányi Kálmánné, Skublics Imréné, SkubliesJAntika, Skublics Jenőné, Skublics Gizella, Skublics Lenke, Szabó Ferencné, Szirmay Béláné, Szigethy Mariska, Udvardy Vincéné, Wáchter N.né (Bécs), Wáchter Gina úrhölgyek. Új tűzoltó főparancsnok. A zala-egerszegi önkénytes tűzoltó egyesület küldöttsége Boschán Gyula egyleti elnök vezetése alatt f. hó 22-én volt Borbély György állami főgyimnásiumi tanárnál, értésére adva, hogy az egyesület f. hó 20-án tartott közgyűlésén egyhangúlag tűzoltó főparancsnokul megválasztotta s kérte, hogy a választást elfogadni szíveskedjék; mire Borbély Györ'gy a küldöttségnek kijelentette, hogy a kitüntető bizalom elől nem térhet ki s a főparancsnoki állást elfogadja, amit a kül-s döttség örömmel vett tudomásúl. Kínevezés és előléptetés. A vallás- ós közoktatásügyi m. kir. miniszter Hoffmann Mór nagy-kanizsai polgári iskolai igazgatói cimmel felruházott tanítót a IX-ik fizetési osztály harmadik fokozatába kinevezte és Halász Gizella keszthelyi polgári leányiskolái segédtanitónőt a Xl-ik fizetési osztály második fokozatába előléptette. A kereskedelmi kör estélye. Az idei böjti mulatságok sorozatát a kereskedelmi kör nagyobb szabású házi estélye nyitotta meg folyó hó 19-én. Az estélyre változatos programmot sikerült összehozni a serény rendezőségnek és habár a műsoron megnevezett szereplők illusfris társasága eleve biztosította az est sikerét, mégis az egész, est, illetőleg a műsor minden egyes pontja várakozáson felül sikerült. Sebők Samú főgymnásiumi tanár olvasott fel egy kis csevegést a mulandóságról, és felolvasása, annak dacára, hogy a közérdeklődés kétségtelen az est ismeretlen énekesnője felé irányult, mindvégig lekötve tartotta a figyelmet. Utána Wáchter Gina, bécsi dilettáns énekesnő lépett a pódiumra és Bischitzky zongora-tanár kísérete mellett elénekelte Faust két meglehetős nehéz áriáját. A kisaszony, akit a rendezőségnek sikerült az estélyre Bécsből lehívni, igen rokonszeves megjelenés, aki diseréten és igen jól bánik terjedelmes, erőteljes és színdús hangjával. Még Faustnál is jobban tetszettek második felléptekor énekelt könyebb Schubert dalai, ugy hogy ez alkalommal ének számait kénytelen volt egygyel meg is toldani. A rendezőség mindkét fellépte alkalmával szép virágcsokorral kedveskedett az énekesnőnek. Nem kisebb volt a tetszés, amelyben dr. Gráner Adolf és Schnürmacher Zsigmond együttes zongora, illetve hegedű játéka részesült, akik először Bethoven egyik sonátáját, másodszor Alard: 11 Trovatore-ját játszották el megszokott művészettel. Kivülök még Tuczy János főgymnásiumi tanár szerepelt az estélyen Czuczor „Pistika" cimii költeményének elszavalásával. Ézzel a programm ki is volt merítve, és kezdetét vette a tánc, amely hajnalig eltartott. Köszönetnyilvánítás. A zala-egerszegi népkonyha javára a városi szegényalapból 25 forintot voltak szívesek adományozni, amely összegért hálás köszönetet mond az elnök. A zala-egerszegi ügyvédi kamarának névjegyzéke szerint 1897. végén a kamara ügyvédi lajstromába bejegyezve volt 169 ügyvéd és 33 ügyvédjelölt. A 169 ügyvéd közül 99 (58.58%) van vármegyénk területén és 70 (41.42%) Somogyvármegye területén. A vármegyénk területén levő 99 ügyvéd lakóhely szerint igy oszlik meg: Alsó Lendván van 9, Baksán 1, Boldogfán 1, Csáktornyán 5, Keszthelyen 7, Köves-Kállán 1, Letenyén 3, Nagy-Kanizsán 35, Perlakon 5, Sümegben 6, Tapolczán 9, Zala Egerszegen 17. A vármegyénkben levő 99 ügyvéd közül 44 esik a zala-egerszegi és 55 a nagy-kanizsai kir. törvényszék területére. Tapolca város képviselőtestülete Glázer Sándor városbíró elnöklete alatt tartott ülésében a polgári iskola építéséhez szükséges 10.000 frt kölcsön felvételet elhatározta; a tiizoltó egylet részére évi 140 frt segélyt szavazott meg; Wallner Károly képviselő helyébe, akit elöljáróvá választottak, sorshúzás utján ifj. Leszner Józsefet hívják be képviselőnek; a róm. kath tanítók kérelmét lakbérük megállapítása tárgyában szavazattöbbséggel nem teljesítették. A nagy-kanizsai izr. jótékony nőegylet f. hó 20-án tartotta Vidor Samuné elnök elnöklete alatt évi rendes közgyűlését az egyesületi tagok élénk részvétele mellett. Rosenfeld Lajos egyleti titkár felolvasta jelentését az egyesület egy évi működéséről, amit a közgyűlés helyesléssel vett tudomásúl. Az egyletnek jelenleg van 1 tiszteletbeli, 66 alapító és 295 rendes tagja; vagyona 12.876 frt 14 kr. Az évi számadást a számvizsgáló bizottság jelentése alapján a közgyűlés elfogadta s a pénztárnoknak a felmentvényt megadta. A közgyűlés utolsó tárgyát a választás képezte, melynek eredménye: választmányi tagokká megválasztattak Kürschner Ignácné, Eberispanger Lipótné, Blau Lajosné, Rosenfeld Adolfné, Weiser Józsefné, Tauber Alajosné, Ledofskí Arminné, dr. Neumann Edéné, Pollák Armínné, dr. Rothschild Jakabné, Grünhut Alfredné; számvizsgáló bizottsági tagok lettek : Rothschild Samuné, Grünhut Henrích, dr. Ollóp Mór. Gyászhír. Rédei Lajosné született Ivopeczky Gizella asszony, az itteni anyakönyvvezető s lapunk munka társának neje, f. hó 22-én élete 23-ik évében, hosszan tartó kinos szenvedés után, tüdővészben Alsó-Lendván jobb létre szenderült. Erdő birtokosok gyűlése. A keszthelyi városi erdőés legelő birtokosság f. hó 25-én Hencz Antal elnöklete alatt tartotta évi rendes közgyűlését. A szép számban megjelent erdőbirtokosok az igazgatóság 1897. évi működéséről előterjesztett jelentést, valamint a pénztári számadásokat is jóváhagyólag tudomásul vették. A birtokosság 1897. évi bevétele az előterjesztett pénztári számadások szerint 3.405 frt 27 kr., az évi kiadás 639 frt 31 kr. és igy a pénztári maradvány 1.766 frt 06 krt tesz. Az erdőbirtokosság vagyona 683 kat. hold erdőből, 105 kat. hold legelőből és 5 kat. hold csapásból áll; készpénz vagyona 3 342 frt 28 krt tesz. Eljegyzés. Rotschild Ödön, a sárvári elektromos őrlési vállalat részvény-társaság Ella malmi főkönyvelője, jegyet váltott Korányi Etelka kisasszonynyal, Korányi Mór helybeli kereskedő kedves leányával.