Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)

1898-06-05 / 23. szám

Falusi kisgazdák kirándulásai. A falusi kisgazdák tervbe vett kirándulása tárgyában a földmivelésügyi m. kir. miniszter az ország összes gazdasági egyesületeihez 72321/IV. 1. 1897. sz. a. a következő leiratot intézte : „A gazdasági ismeretek terjesztésének leghatékonyabb eszköze a közvetlen szemlélet lévén, a falusi kis gazdának alkalmat kívánok adni arra, hogy a tárcám kezelésében levő mezöhegyesi, kisbéri, bábolnai és fogarasi ménesbirtokokat, kisebb csoportokban megtekinthessék. Ezen tervezett kirándulások föltételeire nézve a következőkről értesítem az egyesületet: 1. A kirándulásokban ez alapon csakis falusi kis gazdák vehetnek részt kisebb csoportokban, égy szakember (földbirtokos, állatorvos) vezetése alatt. A kirándulások leginkább a nyár folyamán, de esetleg télen is történhetnek a kirándulók vidékéhez legközelebb eső birtokra. Mezőhegyesre télen egyszerre csak 30 egyén, nyáron 100 egyén, Kisbérre télen 80 egyén, nyáron 150 egyén, Bábolnára julius hó 1-től február hó 28-ig legfeljebb 20 egyén, ez időtől junius hó 30-ig mintegy 100 egyén tehet kirándulást, Fogarasra pedig úgy télen, mint nyáron csak kisebb csoport rándulhat, mert az utóbb nevezett birtokos a látogatóknak éjjeli szállás nem adható s így ezen birtokot leginkább csak a környékbeliek látogathatják meg. 2. A vasúti oda és vissza utazás költségeit a gazdasági egyesület előlegezné a kirándulóknak, s azokat az egyesületnek visszatéríteném. A vasúti költségek mérséklése érdekében egyidejűleg megkerestem a kereskedelemügyi m. kir. miniszter urat, hogy a szóban levő kirándulások résztvevőinek kedvezményt engedélyezzen. A kereskedelemügyi miniszter ur határozatáról pótlólag értesitendem az egyesületet. 3. A vasútvonal kiinduló pontjához szükséges fuvar költségeit a kirándulók viselik, az illető ménesbirtok vasútállomásától a birtokra pedig a birtok fuvarjain szállíttatnak be a látogatók. 4. Élelmezést és éjjeli szállást a birtokon díjtalanul kapnak a kirándulók. 5. A birtok igazgatósága a kiránduló csoporthoz egyik tisztviselőjét rendeli ki, — aki a csoportot foglalkoztatja és kalauzolja. 6. Az egyes csoportok szervezését a gazdasági egyesület teljesíti, s ha szervezés megtörtént a csoport tagszámáról s a kirándulás idejéről az illető ménesbirtok igazgatóságát értesíti, s ha ez a kirándulás ideje ellen észrevételt nem emel, az illető igazgatóság által meglelölt időben a a csoportot az egyesület útnak indítja. Az egyesület egyúttal gondoskodik, a vasúti utazási kedvezmény kieszközléséről (a yótlólag közlendő módon) az uti költségeket előlegezi s a kirándulásról nekem is részletes jelentést tesz. 7. Az egyes ménesbirtok gazdasági viszonyait ismertető adatok és a birtokra vonatkozó egyéb felvilágosítások az illető birtok igazgatóságától szerezhetők meg. Ismerve a gazdasági egyesületeknek a gazdasági szakoktgtási ügy iránti érdeklődését, §gy remélem, hogy a t. egyesület a falusi kis gazdák tervezett kirándulásait nagy érdeklődéssel szervezni és támogatni s mindazon teendőket elvállam szives lesz, melyek a tervezet szerint az egyesületre hárulnak és sikeresen csakis az egyesület által vihetők keresztül." Polgármesteri jelentés az 1897. évről. A képviselőtestület május 21-én tartott rendes közgyűlésén felolvasott polgármesteri jelentés alapján a közigazgatás egyes ágaiban az 1897-ik évben városunkban előfordult eseményeket a következőkben ismertetjük : Közigazgatási ügyek. A tisztviselők közül Seregélyes Megdöbbentő katasztrófa. Iszonyú szerencsétlenségről tudósít jáki levelezőnk. Az országnak legrégibb s legemlékezetesebb temploma, a jáki templom, összeomlott s több száz embert maga alá temetett. A templomot renoválni akarták, de gondatlanságból a falbontáskor alól kezdték a munkálatot s a mit sem sejtő munkásokra, mint égszakadás, zuhant le az egész épület, s gyászos temetője lett annyi embernek. A jáki templom története. Ez a bencésrendii apátság még a 13. századból való. Gróf Jáki Márton az alapítója. Omodi nevü győri püspök szentelte fel. Iviállotta a tatárdulást. Később a törökvilágban a lángok martaléka lett a monostor, de újra felépítették, s Román stíljével, kettős tornyával s homlokán számos szenképpel díszelgett a mai napokig. A külföldi utazók el nem mulasztották a megtekintését. Mindezeknek most vége van. A katasztrófa. Csöndben folyt a munkálat a renoválás körül. Egyszer csak fülsüketítő, menydörgésszerü robajra fut össze a falu népe. A templom környékén a porfelleg beborította az eget s a sürü sötét porfellegben haldoklók nyöszörgése hallatszott. Ez tartott egy negyedóráig. Mikor a látóhatár megtisztult, látták az emberek, hogy a templom helyén egy rettenetes rom van, s azután fogtak hozzá, hogy a romok alól kiássák az embereket. Kit a halottas kamrába, kit a kórházba szállítottak s a község szekerei alig győzték a szomorú terhet hordani. Minthogy a romokban még szakadatlanul keresik az embereket: a halottak és sebesültek száma még tisztán meg nem állapítható. Károly városi aljegyző elhalálozván, helyébe Fülöp József bánok-szent-györgyi jegyző választatott. Az év folyamán beérkezett 5 128 közigazgatási, 1.547 katonai, 312 iparügyi, 822 gyámügyi, 4.279 adóügyi, 1.018 illetékügyi, összesen 13.106 ügydarab, melyek közül 13.084 drb nyert elintézést. Beérkezett ezen kívül 520 db. kisebb polgári per, melyek mind elintézést nyertek. Képviselőtestületi ülés volt 2 rendes és tizenöt rendkívüli, melyeknek fontosabb határozatait tüzetesen felsorolja a jelentés. Az 1897-ik évben egy szabályrendeletet alkotott a képviselőtestület, a házaló kereskedésnek eltiltása tárgyában. Letelepedett 3 családfő, 11 pedig ideiglenes lakhatási engedélyt nyert. Az 1897. évre megállapított névjegyzék szerint országgyűlési képviselőválasztásra jogosult szavazó felvétetett 731; közülök 6 régi jogcímen, 182 földbirtok, 111 házbirtok, 306 jövödelem és 126 értelmiség címén. Az újonc sorshúzás január 11-én, a fősorozás március 19-én volt. Az átvonult katonaság száma 1.270, a szállás napok száma 3897, a kincstári lovak száma 823, az átvonuló katonatisztek száma 109, szállásnapok száma 198, katonaság és csendőrség részére előállított fogatokszáma 83, jelentkező katonaság száma 679, nyilvántartásban levő népfelkelők száma 1.122. Sorozás alá került 57 az I, 42 a II, 38 a Ill-ik korosztályból. Besoroztatott 35 az ujoncjutalék, 5 a honvédség számára. Rendőr közigazgatási ügyek. A rendőrkapitánysághoz beérkezett 2.570 közigazgatási, 556 kihágási ügy. Feljelentés történt lopás mia't 31, sikkasztás miatt 12, csalás miatt 3, testi sértés miatt 8 esetben, Tüz volt 6 esetben; 4 esetben a tüz oka a legnagyobb valószínűség szerint gyújtogatás, 1 esetben vigyázatlanság volt, míg egy esetben az ok kideríthető nem volt. Sertésvész miatt október 5-én a város zár alá helyeztetett s csak december 24 én oldatott fel a zár alól. Cselédkönyv 135 adatott ki. 75 városi szegény között 2.863 frt 10 kr. osztatott ki. — Az áruba bocsátott ételek és italok különböző időben megvizsgáltattak. Piaci vizsgálat hetenkint kétszer tartatott. Kihágási ügyek. A kihágási feljelentések folytán az év folyamán 495 egyén lett büntetve; a büntetést 239 szenvedte el összesen 421 napi elzárással. Pénzbüntetésekből 351 frt 80 kr. folyt be, melyből 76 frt 50 kr. az adóhivatalba, 275 frt 30 kr. a városi pénztárba fizettetett be. Illetőségi helyére kötött levéllel 43 egyén lett elküldve. Közegészségügy. Az 1897. év a közegészségre nézve nem volt kedvező. Alig mult el egy járvány, követte a másik; főleg a kanyaró, szamáikehe nagy mérvet öltött. Hogy e járványok aránylag kevés kis beteget ragadtak el, annak tudható be, hogy az év azon szakában voltak ezek a fertőző betegségek, amikor a rosz lakásokat is lehetett kellőkép szellőztetni. Roncsoló toroklob esete is volt, amely ellen a serum sikerrel használtatott. Az influenza állaudó fertőző kórnak tekinthető, mely főkép a korosabbakegészségét veszélyezteti komolyan. Ilykép városunk területén a népszaporodás nagyon csekély; született 312, meghalt 234. A közegészségügyi személyzet dr. Thassy Gábor tiszti orvosi vizsgálatot tett szepetki körorvossal szaporodott. — A védhimlőoljtás majd az egész éven át folytattatott és pedig a karról-karra való oltás mellőzésével kizárólag dr. Pécsy Dani-féle oltónyírk használata mellett, kifogástalan jó és biztos eredménynyel. Beojtatott 234 gyermek, újra oltatott 257, összesen 491. A városi adóhivatal és pénztár. Beérkezett 4.279 ügydarab, melyek mind elintézést nyertek. Egyenes adóban a 23.971 frt 48V2 kr. hátrálékkal együtt befizetendő lett volna 79.757 frt 79 kr., befizettetett 57.995 frt 337a kr., maradt hátralék 21.762 frt 45V2 kr; hadmentességi díjban tartozás 2.341 frt 81 kr., lerovás 503 frt, hátrálék 1 838 frt 81 kr.; fegyveradóban tartozás 174 frt, lerovás 82 Irt, liátrálck 92 frt; kereskedelmi- és iparkamarai illetékben tartozás 985 frt 27 kr., lerovás 403 frt 08 kr., hátrálék 582 frt 19 kr.; összesítve kezelt megyei betegápolási, katona beszállásolási és vasúti pótadóban tartozás 4.615 frt 45 kr., lerovás 4.820 írt 65 krt., túlfizetés 205 frt 20 kr., vármegyei útadóban tartozás 10.040 frt 03V2 kr., lerovás A gyász. A kórházat és halottas kamrát ezer meg ezer ember ostromolja. Ki az urát, ki a feleségét, ki a fiát, ki az apját, ki a barátját keresi s mindeniknek szivszakgató a fájdalma. De megnyugosznak Istenben vetett erős hittel s hozzálátnak a végtisztességhez, a halottak eltakarításához. Egész Ják egy nagy temető s a híres templom nincs többé! így szól az utolsó hir. Persze a belügyminisztérium ból megindul a számonkérés, hol az építészeti hivatal ? miféle dolog ez ? Jákon és környékén megindulnak az ügyészek, szolgabirók, kérdezik a szerkesztőtől, miféle beszéd ez ? Egy szó sem igaz ebből. A szerkesztő szalad a hirrovatvezetőhöz, a hirro vatvezető szalad a vidéki levelezőhöz, a levelező szalad a Zalamegyéhez, a Zalamegye szalad a Dunántúlra, Dunántúl szalad a szombathelyi újsághoz, Szombathely szalad a tudosítóhoz, a tudósító szalad hozzám, én szaladok a fájós lábu napszámoshoz s kérdem, mi történt ? Azt mondja, hogy ez a hóhér akasztófa virág rálépett a tyúkszememre. Ilát maga mit csinált? Én meg nyakon vertem, hogy a feje — koppant. Azt hiszi kedves nagyasszonyom, hogy csak a szerves világban van fejlődő átalakulás? Van a szervetlen világban is. A szerves világban belülről indul a fejlődés, mint a kis mákból lesz a nagy tölgyfa; a szervetlen világban idegen elemeknek külső hideg lelketlen hozzáragadásával nőnek a testek, mint a hogy a borkő rárakódik a fogra, a liszt megfogja a molnárt, a folyó iszapja megnöveli a deltát, — a disznó orrába néha aranyperecet szúrnak, a kalapra bokrétát, a sapkára bojtot, a posztó nadrágra arany vitézkötést s a szamár hátára selyemnyerget raknak. Sőt van még egy világ a világon, melyről megvallom nem tudom megmondani, hogy szerves-e, vagy szervetlen. 5.429 frt 13 kr., hátrálék 4.610 frt 90V2 kr.; községi pótlékban hátrálék 1896-ról 11.908 frt 71V4 kr., 1897. évi előírás 43.237 frt 63Vo kr., összesen 55.146 frt 34

5/i2 kr., lerovás 42.329 frt 06 kr., hátrélék 12.817 frt 28

5/i2 kr., vagyis összes tartozás a megelőző évi hátrálékokkal együtt 153.060 frt 69

u/i2 kr., lerovás 111.562 frt 25Va kr., hátrálék 41.703 frt 64

5/i2 kr., túlfizetés 205 frt 20 kr. A vagyon kimutatás szerint a házi- és közbirtokossági pénztár, valamint az összes alapok vagyona kitesz 1,233.249 frt 57

8/i2 kit, melyre teher van 707.220 frt 98°/i2 kr. és így a tiszta vagyon 526.028 frt 59

2/i2 kr. A városi árvapénztár állását illetőleg 1897. végén maradt 398 ft 68V2 kr. készpénzben, 45. 941 ft 44 kr. kötvényekben, 108.525 ft 63 kr. takaiékpénztári betétekés értékpapírokban, vagyis összesen 154.865 ft 8OV2 kr. Magán feleknél kamatozás végett elhelyezve van 21.393 ft 58 kr. A tartalékalap 2.061 ft 02V2 krt tesz ki. Letétpénztár. A városi közigazgatási letétpénztárnál 1897. végén kezelés alatt maradt 788 ft 68V2 kr. készpénz, 12.162 ft 11 kr. takarékpénztári betét, 117.108 ft 63 kr. értékpapírokban, míg az árvapénztárnál 96 ft 85Va kr. készpénz, 3.264 ft 71 kr. takarékpénztári betétekben, 270 ft értékpapírokban. Erdőügy. Az 1897, évi 7 hold turnuson a nagyobb fákat nyilvános árverésen eladták 1.296 ft 60 kron s maradt 34V2 öl fa, 14 db. szálfa, 59 db. hidpadló. Az 1895. évi turnust beültették, az 1896. évi pedig irtás alá kiadatott. Az erdő a bazitai határszélen körül árkoltatott; a felső erdőn 16 hold az államnak amerikai szőlőtelep készítésére kiadatott s az itt volt akácfák árverés utján 86 ft 89 kron eladattak; 30 hold terület pedig irtás alá kiadatott,, mely területet szintén akácfával ültetik be. Utak. Az 1897. évre felvett 2.879 kézi és 417 igásnapszámból természetben leszolgáltak 176 kézi, 216 igás napot, amelyek a mezei utakra illetve a mellék utcák kavicsozására használtattak fel. A váltságösszegből az avas és berek aljai utat mintegy két kilometer hosszúságban felárkolták, tégla- és kavics fedanyaggal megcsinálták; továbbá 4 cement hidat és 4 fahidat készítettek újból, mig a többit kijavították s a város területén levő összes árkokat kitisztogatták. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot. A földmivelésügyi minisztériumhoz az állandó gazdasági tudósítóktól beérkezett jelentések alapján a „Foldmivelési Értesítő"-hm a vetések állásáról és a mezőgazdasági állapatról f. évi május hó 20-áról Dunántulra vonatkozólag közzétett adatok nyomán közöljük a következőket: A buza részben most kezd ka'ászolni, a korai ,erősebb vetések sok helyen már kitolták kalászukat. A vetések az utóbbi napok alatt sokat gyarapodtak s a sarjuhajtások is megerősödtek. A bujább vetések részben megdőltek, főleg ott, a hol sok volt a csapadék és erősebb szél uralkodott. A rozsda bár csak szórványosan, de sokhelyen jelentkezik, azonban csupán a buza alsó levélzetén észlelhető. A rozs legtöbb helyen most virágzik, részben már elvirágzott. Az időjárás a virágzására nem mindenütt kedvező ; egyes részeken a sok eső és szél károsították ; Fehér, Győr és Tolna vármegyék egyes vidékein a köd, Somogyban a fagy, Baranyában pedig a jég okozott kisebb nagyobb károkat. A rozs egész vidéken kevés kivétellel mindenütt ritka, de a szára magas, erőteljes nagy kalászt hozott. Moson és Zala vármegyék egyes járásaiban a szél a jobb rozsokból sokat megdöntött. A terméskilátások az utolsó 10 nap alatt keveset változtak. Az árpa szépen bokrosodott, erőteljes és részben szárba indult. Az árpavetések jó része buja és azok sarlózását mindenütt megkezdték. Leggyengébben áll az árpa Baranya, Somogy és Vas vármegyék egyes részeiben, hol a hűvös éjszakák következtében többé-kevésbbé visszamaradt és részben sárga színű. A rozsda több vármegyében, nevezetesen Baranya, Győr, Moson, Somogy és Zala különböző részeiben az árpa levélzetén is kezd mutatkozni, több Talán mind a kettő. Ez a szellemi világ. Mert szellemi világnak kell neveznünk a történet előadását, a nyelvművészetet, a mesét, a phantazia költeményét, a hírt stb. Ezek is nőnek, apadnak, — soványodnak, híznak, — átalakulnak az élet folyamában, mint a hernyóból lesz a pillangó s ekkor szervileg alakulnak ; de alakulnak úgy is, mint az egyiptomi piramis, egy porszemre annyit hordanak még, hogy az égig ér, — vagy mint a ház, mely porondból, vizből, kőből, fából és vasszegekből van olyan nagy alkotmánnyá összerakva — ez már szervetlen fejlődés. A szellemi világ hol szervesen, hol szervtelenül megy át mérhetetlen metamorphosison. Ha példának okáért Madam Fama sovány szúnyog alakjában ma a világra pottyan, holnap mint szarka csereg a háztetőn, majd fecskeszárnyakat öltve bejárja a délvidéket kövér kacsa, könnyű vadlúd, s nehéz túzok képében, a Saharán otromba Sturcz lesz belőle, ismét elapad s mint éhes kánya és gyilkos körmű sas csap le áldozatára. A tropikus égövön a nap leperzseli a szárnyát, de származnak helyébe éles hegyes fogak s hiéna módra a holt ember testébe is beleharap. Mint farkas és oroszlán, bőgi tele a rengeteget s Indiában már elefánt lesz a szúnyogból. Végre kifáradva beleheveredik egy nagy pocsolyába s itt már nem lehet tudni, hogy disznó, hal, vagy víziló ? szárnyas, pikkelyes, vagy emlős-e ? se füle, se farka. — Az állatmutogatóknak jó préda ez a szörnyeteg. Persze nehezen jutnak hozzá. Próbálják hálóval, horoggal, csapdával megfogni, — csak sikerül s hordozni kezdik a világ körül Jónást, a monstruózus állatot; de, égbekiáltó bosszúság! mikor szülőföldjére jutnak, a mutogatok szemeláttára s a közönség nagy hahotájára átváltozik új alakra, s lesz belőle egy szemétdombon tengődő mindenkitől jól ismert, közönséges — szamár. B. Gr.