Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)

1898-05-29 / 22. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1898. évi 22-ik számához. Járulás tárgyában a képviselőtestület elfogadta a tanács javaslatát, mely szerint a város a szükséges költségek viseléséhez hozzájárul azzal, hogy a költségek ne a teriilet nagysága, hanem az egyenes adó arányához képest vettessenek ki. A hely pénzszed ési jognak bérbeadását 10.767 ft 09 kr. kikiáltási ár mellett a képviselőtestület elhatározta s az árverés napjául 1898. évi augusztus hó 1-ének 10 óráját tűzte ki. A város szükségleteinek újabb biztosítására vonatkozó jegyzőkönyvek a tanács részéről beterjesztetvén, a képviselőtestület azokat jóváhagyta. A toronyóra kiigazítása- és felhúzására vonatkozólag megtartott árlejtés alapján Csatlék Ferenc órással kötött szerződést a közgyűlés azzal hagyta jóvá, hogy nevezett órás végzendő munkájáért öt évre jótállani s a javítási összegnek 10°/o-át a jótállási időre a városi pénztárnál biztosíték képen letétbe helyezni tartozik. A csendőr laktanya építési helyéhez az utcából szükséges mintegy 30 ölnyi területnek 7 forintjával való átengedését a képviselő testület elvileg elhatározta. Mivel azonban ingatlan átengedéséről van szó, a törvény követelményének megfelelőleg a szóban forgó ingatlan átengedése tárgyában hozandó határozatra 30 nap múlva uj képviselőtestületi gyűlés tartatik. Pávek Ferenc városi iktató részéie 1898 évi julius 1-től számítva évi 230 frt kegydijat szavazott meg a képviselőtestület. A honvéd huszár laktanyánál építendő árnyékszékekre nézve a képviselőtestület elfogadta a tanácsi előterjesztést. Bakó Lajosnak letelepedési jog adatott. A képviselőtestület beleegyezését adta abba, hogy Derencsén v Pál volt füszerkereskedő a városháza földszintjén bírt bolthelyiségét szerződése tartamára átengedte a Hubinszky Adolf cégnek. Zala-Egerszeg és Ola külváros határaira vonatkozó kataszteri térképnek meghozatalát a képviselőtestület elhatározta. A munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1898 évi II. t. c. értelmében teendő eljárások foganatosításával a képviselőtestület Fülöp József városi aljegyzőt bízta meg. Színház. A színészet, mint művészet, főleg kétféle vonatkozásban igényel közérdeklődést: egyrészt az alakító színészethez, másrészt a publikumhoz való viszonyban. Ehez képest a dramaturgiának is — ha feladatát híven akarja teljesíteni, — kettős szempontból kell a maga észrevételeit megtennie. Kritikát kell gyakorolni egyrészt a tekintetben, váljon megadják-e a színészek a maguk részéről a művészetnek azt, ami az ő kötelezettségük, másrészről vizsgálnia kell, váljon lerója-e maga részéről a közönség is a színművészet iránt azt, amivel neki tartozik. Mert mindkettőnek vannak kötelezettségeik. A színésztől megvárjuk, hogy amit produkál, az megfeleljen a művészet követelményeinek, röviden a színész legyen művész; de viszont a közönségtől is megkívánjuk azt, hogy a színészetet ne csak pártolja, hanem érte — ha kell, — áldozatot hozni se késlekedjék. Ami az elsőt illeti, könnyű a kellő itiegokolás. Helyes felfogás szerint a színész sem kifogásolt ember, csak olyan, mint más munkása a társadalomnak, akit szintén csak egyéni képességei, és nem foglalkozása után értékelünk. Nem osztozkodhatunk tehát azoknak felfogásában, akik a színészt csak azért, mert ^foglalkozása a színészet, feltétlen pártolandónak tartják. Az egészséges fejlődés megkívánja, liogy miként, más téren, úgy itt is csak azok boldoguljanak, akik valóságában arra érdemesültek. Ezzel tisztában van ma már úgy a közönségnek', mint a színészeknek nagy része. Ámde — habár csak látszólag — nehezebb indokolni azt, hogy a közönségnek is van tartozása a színészet ii'ánt. Azt mondjuk, csak látszólag nehéz, mert valójában könnyen bebizonyítható ez is. A színészet ugyanis nem csak egész faja a színművészeteknek, hanem culturális intézmény is egyúttal; egyik leghatékonyabb eszköze nemzeti művelődés terjesztésének és fejlesztésének. Es így a míg egyrészről, mint gyönyörködtető művészet, önmagában pártolást érdemel, addig másrészről, mint culturális intézmény, joggal áldozat® is követelhet tőlünk; és a közművelődési — tehát a legfontosabb nemzetfentartási ügy iránt való érzék hiányára, vagy legalább is nagymértékű fogyatkozására mutat az a körülmény, ha a színészet minden egyéb ok nélkül — csupán csak azért kénytelen küzdeni a részvétlenséggel, mert a közönség nem akar áldozatot hozni érte. Mindezeket azért tartottuk szükségesnek ez alkalommal elmondani, mert a valóságnak megfelelőleg árról kell hírt adnunk, hogy Dobó Sándor, a györ-soproni szinikerűlet igazgatója, folyó hó 21-én a legnagyobb fokú részvétlenség mellett kezdte meg nálunk már előzőleg jelzett előadásainak sorozatát és azóta nap nap után majdnem üres ház előtt kénytelen játszani. Közönségünknek ez a szokatlan indiferenciája előttünk annál megmagyarázhatatlanabb is'annál kevesbhé menthető, mert a részvétlenség legnagyobb fokát ép az első előadások alkalmával láttuk. Értjük, ha valakinek valami nem tetszik; végre is »de gustibus . . .«, de érthetetlen, hogy hátat fordítsunk olyan valaminek, amit méi nem is láttunk. Mindazonáltal távol áll tőlünk, hogy közönségünket azzal vádoljuk, hogy hiányával van a színészet, és a köz művelődés iránt való érdeklődésnek és hajlandóbbak vagyunk a részvétlenséget bármi másnak, mint ennek tulajdonítani. Ezt a közönségről ! Ami a színtársulatot illeti, egyenlőre még tartózkodunl a végleges bírálattól, főleg egyik-másik tagját illetőleg annyit azonban az eddigiek után is bátran elmondhatuk, hogy van egy néhány igen érdemes és figyelemre méltó tehetség, úgy a nők, mint a férfiak között; és ami a fő, meg van köztük a kellő összhang, ami egy kisebb színtársulatnál talán a legfontosabb követelmény. Az eddigi műsor a következő volt: Szombat, május ló 21. A Bányamester. Kétségtelenül legsikerültebb volt Felhő Rózsi (Nelli); kevésbbé sikerült A. Zoltán Olga (Fliclítenau). Árkosi Vilmosnak (Mertin) igen szép tartalmas baritonja van, csak az alakját kell megszokni; ellenben Nagy Gyula tenorja már szerényebb qualiású. Az összjáték sikerült. Vasárnap, május 22. A gyimesi vadvirág. A fő szerepeket Klenovics György, (Imre) és Árkosi Vilmos (Gyurka) alakították. Klenovics impozáns színpadi alak, bár a mai századvégi szerelmesnek kissé erőteljes. Imre szerep egyébként épen hozzá illett. Dobó Sándor Csuráját már ismerjük a múltból, hozzá illett szerelmes magzatja, Pesti Kálmán is. Hétfő, május 23. Folt, amely tisztít. Echegaray-nek port vert színmüve ujdonságképen került színre, — ami egyébként nem válóztatott valami sokat az üres nézőtéren. Mathildé-t, a Marikus szerepet Makó, Aida játszotta, vetélytársa Euriquetta Vajda Juliska volt. A darab hatása — ismeretes — a két női szerep alakítóinak kezébe van letéve. Mathilde szerepe hálás, eljátszani nem is túlságos nehéz, de jól eljátszani, ahoz csakugyan MárkusEmila tehetségére van szükség; Eurequctta szerepe ellenben annál hálátlanabb, eljátszani csak közönségesen is nagy alakító tehetséget igényel. Makó Aida eléggé megbirkózott Mathildeval, sőt egy néhány jelenetben valósággal remekelt, de Vajda Ilona nem bírt megküzdeni Eudiruetta szerepével. Egyébként a darab megtette a kellő hatást, jóllehet maga a szinmü a classicus drámáknak nem egy kellékét nélkülözi. Kedd, május 24. A kukta kisasszony. Egy második újdonság; Márkus József énekes bohózata. Az egész darabból erősen kirí Márkus József írói egyénisége, és a pikantériákban utazó francia szellemeskedés. A darabnak egyetlen komoly része van, az is egy mese. Égyébként bohózatnak elég komédia. Ehez szabták a szereplök is játékukat. Felhő Rózsi (Liza), és Nagy Gyula (Arzin) ügyesen mókáztak, szintúgy Árkos Vilmos (Vuk Leobáld) és (Miss O. Neyl) oláhné is. A lelke azonban az előadásnak mégis Szilágyi Dezső kristoforó-ja volt, Vajda Ilona igen furcsán érezte magát a férfi ruhában. Szerdán, május 25-én ismét újdonság került szinr

e a vígszínház által importált Coulisset úr. A vígjáték sem jobb, sem roszabb, mint sok társa, amely hozzánk jutott és polgárjogot nyert a francia irodalomból. Egy jó csomó szelemesség, ugyanannyi picantéria, három felvonáson keresztül vonuló bonyodalomba elhintve, ebből áll a darab Maga a főszerep azonban valósággal rendkívül concipiált típusa a nem is annyira nagy, mint inkább kisvárosi parasitáknak. De amilyen ügyes a conceptio, ép olyan sikerült volt Balázsi Sándor alakítása is; kívüle még főié Vajda Ilona (Anette), Makó Aida (Rozine), A. Zoltán Olga (Louise), Klenovics György (de Brion) és Kardos Ede (de Veulettes) járultak az est sikeréhez. Egyébként ez volt az első est, amikor a nézőtér annyira-mennyire megtellett. Csütörtök május 26. Hoffmann meséi. Látszik, hogy az igazgató minden műfajjal megpróbálkozik, csak hogy a közönség közönyét megtörje, de úgy látszik eredménytelenül, mert Offenbach bájos szép zenéjü operáját ismét csak igen gyér számú közönség előtt kellett eljátszani. Pedig az előadás minden tekintetben megérdemelte a köz figyelmet. Felhő Rózsi (Olymhia, Antónia, Stella) tehetségét csak ma volt alkalmunk megismerni. Geniális volt úgy játékában, mint énekében — külömb Olympiát és Antoniet vidéki színpadon elképzelni sem tudtunk volna. Antónia végjelenetében csodálkozással hallgattuk. Eléggé sikerült volt Nagy Gyula (Hoffmann) is, nem különben Árkossy Vilmos (Lindorf.) Végül még sajnálatunknak kell kifejezést adnunk a felett, hogy hallomás szerint a társulat rövid időn belül távozni készül tőlünk. Dr. —>/. Mclyi, nicgyoi és vcygcs hirck. Meghivó. A „zalamegyei Gazdasági Egyesület" f. évi junius hó 10-én délelőtt 10 órakor saját helyiségében rendkiviili közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai: 1. Az egyesület módosított alapszabályainak előterjesztése. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése az egyesület 1897. évi számadásainak megvizsgálásáról. Zala-Egerszeg, 1898 május 22. I)r. Jankovich László gróf egyesületi elnök. Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete Vécsey Zsigmond polgármester elnöklete alatt f. hó 25-én tartott gyűlésében egyes ingatlan vétele, illetve eladása tárgyában a tanács részéről előzetesen kötött szerződéseket jóváhagyta ; a városi tanácsot megbízta, hogy a tervbe vett új honvéd laktanya ügyében a további felvilágosításokat és részleteket szerezze be; elhatározták, hogy a megyei telefon-hálózat felállításának költségeihez — a város területe, illetve ennek határában teljesítendő munkálatok ellen értékéig — hozzájárulnak ; végül a képviselő testület a polgári fiú- és leányiskolák államosítását a városi tanács javaslata szerint határozattá emelte s a rendőrkapitányi hivatal épületének átvételét, valamint az építkezésre vonat kozó számadásokat jóváhagyólag tudomásúl vette. Miniszteri biztos. A kereskedelemügyi miniszter a zala-egerszegi felső kereskedelmi iskolához - Szigetin Antal eddigi biztos betegsége miatt# állásáról lemondván — dr. Czinder István köz- és váltó ügyvédet nevezte ki az 1897/8-ik tanévi érettségi vizsgálatokhoz biztosul. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: „Alulírottak fajdalomtól tört szívvel jelentik, hogy forrón szeretett felejthetetlen férje, atyjuk, nagyatyjuk, dédatyjuk, apósuk Miske-Monostori Tliassy Mihály életének 95-ik, boldogházasságának 62-ik évében Alsó-Lendván folyó évi május hó 21-én d. e. félnyolc órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele után az örök életbe átköltözött. A boldogult hült tetemei f. hó 23-án d. e. IOV2 órakor fognak az alsó-Iendvai róm.-kath. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni, az engesztelő szent mise áldozat ugyanaznap d. e. 9 órakor fog az alsó-lendvai rom.-kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Áldás és béke porairai! Özv. Thassy Mihályné szül. hóttói Nagy Magdolna neje. Özv. Szmodiss Elekné szül. Thassy Gizella, Thassy Miklós, Thassy Imre gyermekei. Szmodiss Victor, Kiss Pongrác, Kiss Mariska férj. Thassy Iíristófné, Thassy Ernő, Thassy Mariska özv. Gencsy Ödönné, Thassy Ilona, Thassy László, Thassy Magdolna férj. Számecz Iíárolyné, Thassy Paula, Thassy Gábor, ifj. Thassy Imre, Thassy Margit" unokái. Skenderovits Emma, Sibrik Hedvig menyei. Glavina Róza, Hérits Tóth Jolán unoka menyei. Thassy Kristóf és Szamecz Károly unoka vői. Szmodiss Lajos, Szmodiss József, ifj. Thassy Kristóf és ifj. Thassy Lajos dédunokái." A leteuyei választó kerület összes választóit a szerkesztőségünkbe beküldött meghivó szerint pártkiilönbség nélkül egy 30 tagból álló rendező bizottság f. hó 30-ára Letenyére, a kerület székhelyére nagy választói gyűlésre hivja egybe, hogy állást foglaljon a f. hó 22-én megjelent napilapokban közölt ama ténnyel szemben, mely szerint Lepsényi Miklós, a kerület országgyűlési képviselője, a Zimándy-Zelenyák-féle hirhet röpiratban hazánk egyik legnagyobb és legtisztább történelmi alakjának: Kossuth Lajosnak emléke ellen intézett gálád agitatióhoz nyiltan hozzájárult azzal, hogy lapjában, a „Magyar Néplap"-ban a Zimády — Zelenyák-féle ismeretes szenyiratnak a magyar nép közt ingyen terjesztésére ajánlkozott. Kirendelés. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Csizmadia András alsó-lendvai kir. j írásbirósági albirót a győri kir. táblához tanácsjegyzőül rendelte be.. Előléptetés. A m. kir. pénzügyminiszter Schmidt Pál sümeghi adópénztárnokot a iX-ik üzotési osztály első fokozatába léptette elő. Állandó gazdasági tudósitók jelentés?. A fűldmivelésügyi miniszter az állandó gazdasági tudósitók számára legújabban «Utmutatós-I: adolt ki, egyúttal a gazdaközönség és a sajtó több oldalról hangoztatott óhajára elhatározta, hogy az új «Utmutató»-ban foglalt intézkedések értelmében készített gazdasági tudósítói jelentéseket havonként nem kétszer hanem háromszor fogja közzétenni, hogy az érdeklődő körök minél rövidebb időközben legyenek tájékozva megbízható jelentésekkel. Evangelicus isteni tisztelet tartatik pünkösd hétfőn a polgári fiú-iskola rajztermében. Kezdete fél tizenegy órakor. Érettségi vizsgálat. A zala-egerszegi felső-kereskedelmi iskolánál az 1897^-ik tanévi érettségi vizsgálatok írásbeli része f. hó 16-ától 23 ig bezárólag tartott. Riszt vett a vizsgálatokon a tanintézet felső osztályának 35 növendéke és egy magántanuló. A szóbeli érettségi vizsgálat janius hó 17-én kezdődik' A szóbeli érettségi vizsgálatok befejeztével lesznek a felső-kereskedelmi iskolánál az 1897 8-iki tanév végi magánvizsgálatok. Eljegyzés. Bérezi Bódog keszthelyi községi tanitó f. hó 26-án tartotta eljegyzését Neumark Sándor keszthelyi lakos kedves leányával, Ilonával. Alapszabály megerősítése. A földmivelésügyi m. kir. miniszter a „Balaton vidéki phylloxera ellen védekező egyesület" alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. A nagy-kanizsai izr. hitküzség Gntmann Vilmos kir. tanácsos, hitközségi elnöknek vezetésé,álatt f. hó 17-én rendkívüli gyűlést tartott, amelyen a zsinagóga megnagyobbitását elhatározták; mivel egy conzorcium vállalkozott a 20.000 forintra tervbe vett építési költségek kamataínak a biztosítására. A zala-egerszegi tanítói járáskör tavaszi közgyűlését Kovács György járásköri elnök elnöklete alatt f. hó 26-án tartotta Zala-Lövőn. A közgyűlést megelőzőleg Gyomoréi Miksa helybeli tanitó gyakarlati tanítást tartott a történelem köréből. Az elnöki megnyitó után Szalay József felső-nemes-apátii tanitó iskolázásunkról, Záborszky Imre zala-egerszegi állami elemi .skolai tanitó a tanítók nyugdíjazásáról, Páukovich György zala-egerszegi állami elemi iskolai igazgató a tornatanitásról értekezett. A közgyűlés úgy a gyakorlati tanításért, valamint az értekezöknek sikerült és közhelyesléssel találkozott felolvasásukért jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét és elismerését s egyúttal az értekezök részéről tett indítványokat elfogadván, megkeresi a központot a kellő lépések megtétele végett a tekintetben, hogy a hanyag iskolázok szüleire a büntetést ne a községi bíró, hanem a járási főszolgabíró szabja ki s hajtassa be; hogy a nyugdijalap kezelésénél a tanítóknak nagyobb befolyás biztosittassék, apasztassék a kezelési költség, a szolgálati idő a teljes nyugdíjaztatáshoz lejebb szállíttassák s a 300 ftos minimális nyugdíj valamennyi tanítónak feltétlenül megadassák; hogv a tornatanitás a népiskolákban rendszeresen vitessék keresztül. — A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a segélyegyesület vagyona az 1897. év, végéig számított tagsági hátralékokkal együtt 2.431 frt 18 krt tesz ki. AZ őszi közgyűlést Zala-Egetszegen tartják, amikor egyúttal megülik a járáskör 25 éves fennállását. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: „Alulírottak fájdalamtól megtört szívvel jelentik forrón szeretett férje, testvérük- és sógoruknak Vizmathy Sándor nyugalmazott községi jegyző urnák Mura-Csányban 1898. május 21-én délután 3 órakor életének 50-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 23-án délelőtt a mura-csányi róm. kath. sírkertben fognak örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat folyó hó 24-én délelőtt 9 órakor fog a mura csányi plébánia templomban a Mindenhatónak bemuttatatni. Áldás és béke poraira! Mura Csány, 1898. május 21-én. özv. Vizmathy Sándorné, mint neje. Vizmathy Etelka, Szidónia, Teréz és Ferenc, mint testvérei, ifj. Vizmathy Ferencné, mint sógornője. Sárváry József, Náday Ferenc, ifj Goricsánecz József, mint sógorai.