Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)

1898-01-09 / 2. szám

elérésére, melyeket zászlójára irt. Tagjainak kellemes szó­rakozást nyújtva, elvonja őket az erkölcsmételyező helyek­től, felolvasások és szavalatok rendezésével az ifjúság erkölcseinek nemesítésére és ismereteinek fokozására min előleg hat, olyannyira, hogy máris kiléphetett a nagy közönség elő. Fclyó hó 6-án ugyanis Csepreghy Ferenc­nek hatásos 'népszínművét, a „Sárga csikót" adták elő a kaszinó nagytermében. A terem zsúfolásig megtelt kö­zönséggel, s "ez nagy érdeklődéssel várta az előadás meg­kezdését. Ez érdeklődés teljes kielégítést nyert a minden mozzanatában pompásan sikerült előadással s a közönség­zajos tapsokkal adott kifejezést meleg elismerésének a műkedvelő társaság iránt. A közönség az előadáson igen jól mulatott s többször hívta lámpák elé a műkedvelőket. Az előadást tánc követte, mely egész reggelig tartott. Az erkölcsi sikerhez méltó anyagi is járul, mert az összes jegyeket már az előadást megelőző napon elkapkodták. Meghívó. A zala-egerszegi kereskedő ifjak önképző egylete f. évi január hó 22-én Az »Arany-Bárány« szálló dísztermében bazárral egybekötött zártkörű táncestélyt rendez. A mulatság tiszta jövedelmének kétharmada az uj zsinagóga orgona alapja javára, egyharmada az egye sülét közművelődési céljaira fog fordíttatni. Szives ado­mányok a bazár részére lireisach Sámuel ur könyvkeres kedésébe küldendők. Az jgárusitásnál legnagyobb sikerrel közreműködő három hölgyet, a rendezőség kellemes meglepetésben fogja részesíteni. Belépti díj személyenkint 1 frt, családjegy 2 frt 50 kr. Felülfizetések a jótékony cél iránti tekintetből köszönettel fogadtatnak és birlapilag nyugtáztatnak. Vásár kezdete 8 órakor. Tánc kezdete 10 órakor. A csáktornyai keresztény jótékony nőegylet Szil­veszter napján táncmulatsággal egybekötött zeneestélyt rendezett. A hangverseny prográmmját Álszeghy Alajos állította egybe s a zeneestélyen kívül még Dobosy Elek, Álszeghy Ilonka és Wollak Erzsike működtek közre, kik az estélyen megjelenteknek művészi játékukkal igazi mű­élvezetet szereztek. A hangverseny után táncra perdült az itjuság s járta jókedvvel reggelig. A népes és minden tekintetben fényesen sikerült estély a pazar diszités s egyéb költségeket leszámítva, tisztán 132 frtot jövedelme­zett a nőegylet szegényeinek. A keszthelyi „Kereskedö-Ifjak-ünkepző Egylete'' saját könyvtára javára f. hó lö-én este 8 es fél órakor az „Amazon" szálloda nagytermében felolvasással egybekötött táncestélyt rendez. A felolvasást Dr. Büchler Sándor rabbi fogja tartani. Belépti-dij: Szeméijegy 2 korona. Családjegy 5 korona. Felülíizetések köszönettel fogadtat­nak és. birlapilag nyugtáztatnak. A szegénységi bizonyítványok kiszolgáltatása kö­rül a hatóságok gyakran a legnagyobb elnézéssel járnak el s nem egyszer fordul elő eset, hogy olyanok részére is állítanak ki vagyontalansági bizonyítványt, akiknek anyagi helyzete azt nem igazolja. E tapasztalt visszaélé­sek megszüntetése végett a belügyminiszter szigorú ren­deletet adott ki, melyben felhívja a haí óságokat, hogy a szegénységi bizonyítványok kiállításánál a retesebb körültekintéssel járjanak el. Krajcárok végnapjai. A pénzügyminiszter részéről kiadott rendelet szerint az egy és fel krajcáros váltópénz f. 1898. évi junius 30-áig szrerepel a közforgalomban; azon túl egész 1889. évi december hó 31-ig csak az ál­lami pénztáraknál és hivataloknál fogadják el fizetési esz­közül. Ezen határnap elteltével értéke elvész és sem név­értékben, sem anyagértékben, sem fizetésképen nem fo­gadják el, sem be nem váltják. Állategészségügyi kimutatás vármegyénkben f. hő 2-án : Lépfene : Tüské-Ezént-Péter 2 udv., összesen 1 köz­ség 2 udvar. Sertésvész: Balaton-Hídvégi Bocska, Bottor­nya, Csáktornya, Felsö-Mánd, Káptalanfa, Kis-Csernecz, l'acsa, Páka, Pordeföld, Bigyác, Söjtör, Újudvar, Véged, Zala-Egerszeg, Zala-Erdőd, Zala-Lövő; Zala-Szent-Balázs, összesen 18 község. Vetőmagvak Vörös lóhere. E héten is csöndes fo­lyamata Volt az üzletnek, a forgalomba került mennyisé­gek nem voltak jelentékenyek és ennek folytán az eddigi árjegyzések változatlanul maradtak. Amerika jegyzései tovább is olcsók, belföldi közép minőségű áru nem kelt­het'étt figyelmét. Lucerna. Belföldi áruról keveset hallani, de keveset lehet látni is belőle. Provenceböl már csak szórványosan érkeznek ajánlatok, jóllehet, hogy nem is igen van érdeklődés irántuk, minthogy a tömegesebb szükségletnek zömé már fedezve lön. Ennél több figye­lemben részesült az olasz áru, minthogy ennek meglehe­tős minőségeihez viszonyítva az árak mérsékelteknek tekinthetők. Baltacím. Néhány kisebb tétel ajánltatott, a melyek jó árakon csakhamar el is keltek. Vörös lóhere uj 36—44 Irt. Vörös lóhere multévi 33—36 frt. Lucerna muít évi 44—50 frt. Mohar 575—6 frt. Bükköny 6— 6 25 frt. Piaci gabona árak Zala-Egerszegen f. hó 7-én tartott heti vásár alkalmával a következő picai árak voltak metermázsánként: buza 11 frt 80 krtól 12 frt 20 krig; rozs 8 frt 10 krtól 8 frt 30 krig; árpa 7 frt 30 krtól 8 frtig; kukorica 5 frt 80 kr; zab 5 frt 80 krtol 6 frt 20 krig; krumpli 2 frt és 1 frt. 80 kr. „Éljen soká!" ez a mottója egy képnek, mely utcai lalragaszokon, kereskedőink kirakataiban, családi naptárak­ban és hírlapi hirdetéseken látható s eredetiségével álta­lános feltűnést kelt. Az ismert Kathreiner cég "ajánlja az ö malátakávéját ezzel a képpel, melynek gyönyörű kivitele egyszersmind bizonyság arra is, mily'nagy lendületet vettek e részben a reklámok s nevezetesen az évek hosszú sora óta megjelenő Kathreiner-féle hirdetések mily nagy mérv­bon emeli becsüket Az itt látható kép is elsőrendű mű­vész ecsetjéből való. A rajta levő kis baba bizonyára me| figyelte, midőn a papája egy családi estéiyen poharat emelt, hogy egy vendéget vagy egy családtagot felköszöntsön. »Eljen soká!« A tiszta öröm és őszinte ragaszkodásnak eme szép megnyilatkozása hatott az ő fogékony kedé­lyére s emlékébe vésődött. S a gyermekek sajátszerű utánzás, hajlamánál fogva, mely mindig megtalálja csa­pongó érzelmeik tolmácsolására a találó kifejezést, ö is kö szönti a nénikéjétől hozott reggeli kávét Ez pedig nem egyéb, mint a kedves Kathreiner, mely neki oly jól esik, oly kitűnően ízlik, mely az ő csontocskáít, gömbölyű karjait erősíti, orcácskáit üdévé varázsolja. És a mint a telt csészét szájához viszi, megelégedésének és kitörő örömének a papájától hallott »Eljen«-ben ad kifejezést,me­lyet nénikéje felé kiált. A kis babának tetszésnyilvánítását és az idősebb nővér fesztelen s mindamellett oly kedves kaca­gását, melyre a kicsike üde-kiáltása fakasztotta, a művész igen szerencsésen juttatja kifejezésre. A nénike is régóta élvezi az egész családdál egyetemben a Kathreiner-féle Kneip malátakávét, mely oly kitönöen egyesíti magában a malátának egészségi szempontból megbecsülhetetlen sajátságait a megszokott kellemes és kebvelt kávéizzel. Minél tovább szemléli az ember a gyönyörű gyermekcso­portozatot, annál kedvesebb és kellemesebb benyomást tesz. Az általánosan kedvelt Kathreiner-féle maleta-kávé­nak jobb ajánló levelet igazán nem lehetett volna találni, az itt látható valódi művészeti képnél. Teli vasúti menetrend. Zala-Egerszegről indul: a) Bobára 9 ó. 29 p. reggel, 4 ó. 49. p. d. u.; b) Csáktornyára 4 ó. 54 p. reggel, 5 ó. 54 p. d. u.: Z-Egerszegre érke­zik : a) Bobáról 8 ó. 39 p. reggel, 5 ó 44 p. d. u.; b) Csáktornyáról 9 ó. 13 p. reggel, 8 ó. 24 p. este. Helyi köz­lekedés Zala-Egerszeg és Szent-Icán között. Zala-Egerszegről indul Szent-Ivánra 6 ó. 42 p. reggel, 11 ó. 42 p. d. e., 2 ó. 39 p. d. u., 5 ó. 08 p. d. u. Zala-Egerszegre érke­zik Szent-Ivánról 8 ó. 05 p. reg., 1 ó. 57 p. d. u., 4 ó. 01 d. u., 6 ó. 53 p. este. Szent-Ivánról indul Nagy-Ka­nizsa felé 5 ó. 54 p. reggel, (vegyes vonat), 12 ó. 25 p. délután, 6 ó. 10 p. délután (gyorsvonat), 9 ó. 38 p. este, 2 ó. 19 p. éjjel. Szent-Ivánról indul Szombathely felé 7 ó. 22 p. reggel, 1 ó. 16 p. délután (gyorsvonat), 3 ó. 15 p. délután, 2 ó. 15 p. éjjel. — Nagy-Kanizsáról a vegyes vonat Szent-Ivánra érkezik 7 ó. 22 p. este. leglelkiisme­IROD ALO nvn_ Az Olcsó Könyvtár űj XXI—XXIII-ik sorozatban megjelentek: Bugonics András Följegyzései (401—402. sz.), mely a mult- század ez éreemes írójának részben a maga regényeiről, részben a Martinovics-féle összeesküvés­ről irt följegyzéseit közli. Gréville regénye Árulás (403— 408. sz.), rendkívül érdekes meséjével köti le érdeklődé­sünket. Schiller Wallenstein halála (409—411. sz.), a nagy költő klasszikus alkátásának fordításával Hegedűs István tesz szolgálatot irodalmunknak Balzac Grandét Eugenia-ja nagy lelkiismerö egyieéségét legjobban jellemző regénye, azzal az erővel szinezve, amiért Kemény Zsigmonddal a világirodalom legkiválóbb regényírói közé emelik. Kölcsey Ferencz Országgyűlési naplója (416—420. sz.). nemcsak mint a harmincas évek korrajzának hű tükre becses, hanem megírásának műprózai gonddal voltáért is, amiért memoir-irodalmunk örökbecsű alkotása. A XXII-ik sorozat kötetei; Csiky Gergely egvfalvonásos drámája Anna (421—422. sz.), melyet annak idején egy nagy művész­nőnk alkotásáért oly igen emlegettek. Ivlapp Mihály kitűnő vigjátéks a Bosenkranz és Güldenstern (423—425. sz.), máig ts vonzó müsordarabja nemzeti színházunknak. Goldsmith sokat emlegetett regénye. A wakefieldi pap (426—229. sz.), ama könyvek közül való, melyeket az idő változó irodalmi divatai sem tudnak lejáratni, mert az egyszerűség, a nemes irány minden időben hatott és hatni fog. Petőfi Helység kalapácsa (430. sz.), főleg a szavalásra készült lenyomat. Kossuth emlékiratai nyomán. A magyar emtgralio mozgalmainak kapjuk képét az 1859—1862-iki évekből. Közlik a 431—432. számok, egyúttal tárgyilagos kritikát gyakorolván iratain és följegyzései hitelességén. Turgenyev örökszép kötete Költemények prózában (433 — 434. sz.), a nagy orosz regényíró világszerte legjobban ismeri könyve. Coppée Kisebb szinművei-böl (433. sz.), Csiky Gergely főleg azokat fordította le, melyekben erős hazaszeretetre, buzditt az író Nemes páthoszu orekded kidolgozásuk a drámai szerkezet mesterére vallanak. Fáy Andsás vígjátéka. A külföldiek (436—437. sz.), szingazdag kép a magyar társadalom ból. Boscher tartalmas tanulmánya (4 3 9 — 4 4 0. szám) és Theoriet poétikus regénye A hableány (439—440. sz.) fejezik be a sorozatot. XXIII. sorozatában megjelentek: (441—44. sz.) Gaskellné, a kiváló angol regényirónő hír­neves regénye Cranford, melyet nemcsak érdekfeszítő meséje kedveltet, hanem a kör is, melyben alakjai szere­pelnek. Ebers-nek, a történeti regény nagymesterének Egy szó cimü regénye (445—49.), méltón sorakozik ama' müvek közé, melyek nevét világszerte szárnyra kap­ták. Nála a hü lélektani bonyolítással együt jár a korfestés csodálatosan életteli volta. Malot Hektor regényét, Szépség­vonzereje (450—54.), a francia akadémia koszorúja kisérte annak idején hódító útjára. És ma is, az irodalmi divatok nagy változásban, értékessé teszi az iró erös egyéniségé­nek hatalmas megnyilatkozása. Végül újra egy regény tölti be a (455—60.) számokat, azok közül, melyeknek becsét a világirodalom története jegyezte be lapjain. VVieland nrneves szatirikus regénye Az abderiták ez, a németek nagy költőjének leghatásosabb alkotása. így válogatja meg e népszerű vállalat füzeteit a világirodalom és a hazai irók legértékesebb alkotásaiból, mely olcsó árával — szá­monkint^lO krajcár — rászolgált az elterjedésre. rt Magyar Nép Múltja és Jelene. Irta: Benedek Elek. Negyedik füzet. Athenaeum. Egy-egy füzet ára: 30 kr. Annak a nagyszabású munkának, melyet Benedek a magyar népről irt, megjelent immár negyedik füzete is, tanúságot tévén arról, hogy az a lelkesedés,'mely az előbbi füzetekből lobogott felénk, nem szalma lángja volt, ha­nem az a tűz, mely el nem alszik, mely le nem lohad; mert élesztője, szitója: a szeretet. Az arany bulláról. Il-ik Endre koráról és a tatárjárásról ir a füzetben Benedek, megdöbbentő színekkel festi a szerencsétlen király ural­kodásának képét, a jogviszonyok bomlását, közállapotok züllését ós azt a nagy bizonytalanságot, ingadozást, mely minden irányban mutatkozik. És festi a föld elnyomott népét, amint mezitlábosan, rongyosan oda seregei a szent­mártoni apáthoz és könyörögve kéri, hogy tegyen igazságot és hogy oldozza fel az egyházi átok alól, melylyel azért sújtotta, mert nem tudta a rá vetett adót megfizetni. Mint az előbbieket, e füzetet is szép illusztrációk díszítik jJPelelős szerkesztő ós 1-cieiclótu.lajclorios : UDVARDY 996/v. 1897. szám. hirdetmény. Alulirt kir. bil. végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. 8 -a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a zala-' egerszegij kir. járásbíróság 12754/97. számú végzése által özv. Szörcsök Adámné szent-miklósi lakós végrehajtó ja­vára Vucskics Ignác ságodi lakós ellen 20 frt tőke, ennek 1881. évi junius hó 28-tól járó 6°/o kamatja, úgy járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 383 frtra becsült gazdasági eszközök, takarmány, bútorok, tűzi- és épületfából álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Ságodban leendő eszközlésére 1898-ik évi január hó lí-ik napjának délelőtt 10 órája határidőül kitii­zetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-c. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-c. 108. §-ákan megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Zala-Egerszegen 1897. évi december 18-án. Nagy Sándor, kir. bír. végrehajtó. 0 H 0 <H i k H 0 & CÜ M •P u 0 ti & C0 tfl (J a sa •c C3 83 CJ a l C3 cfi N -O £ > T. e. Van szerencsém becses tudomására hozni, hogy Budapesten Rózsa-utca 1. szám alatt valódi Prágai Sonka készítményeimnek raktárt nyitottam és kiváló finom sonkát eredeti Prágai napi árak mellett és egyéb .árukat finom felvágottakhoz, é. p. Berlini, frankfurti, máj- és nyelvkalbász, gothai, Mortadella, Zamponi és Pástétomot állandóan tartok. Midőn még egy próba kísérletre felkérem, megjegy­zem, hogy az áruk kitűnőségéért kezeskedem. „MARKERT KAROLY -féle Prágai sonka-telep VII. Rózsa-utca 1. Budapest. 11010 tk. 97. Csatlakozási kérvénye Hoffinann Zsigmondnak a Mátai Rozi Szélesi Antalné elleni árverési ügyben. Végzés. Folyamodó kérelmének atelekkönyvihtságjhelytádjs tekintet­ül arra, hogy a gutorföldi 484 sz. tjkvben f 80.102 hrsz. alatt fölvett ingatlanokból Mátai Uozi Szélesi Antalné jutalékára Dr. Czindei István végrehajtató követelésének behajtása céljából a 7806 tkv. 97 sz. bejegyzés szerint kielégítési végrehajtás van már folyamatban és az árverés 1898 évi január hó 25-re ki is tüzetett az 1881 : LX. t.-c. 166 §-a alapján Hofmann Zsigmond gutorföldi lakós végrehaj tatónak I)r. Czinder István zala-egerszegi lakós korábbi végrehaj tatóhoz való csatlakozása kimondatik. A kir. törvényszék mint tkvi hatóság. Zala-Egerszeg 1897. november 26-án (:P. H:) Rutieh s. k. kir. törvszéki bíró. 8780/tkv. 1897. sz. árverési hirdetmény. A zala-egerszegi kir. törvszék mint tkvi hatóság, közhírré teszi, hogy a Veszprémi takarékpénztár vég reh aj ­tatónak Márfi Ferenc baktiitősi lakós végrehajtást szenvedő elleni 791 frt 75 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében, a zala-egerszegi kir. törvszék területén levő, a baktütősi 21. sztjkvben Márfi Ferenc tulajdonául felvett A I. 20. hrsz. a/ingatlanra 160Írtban, az A I. 76, 130, 167, 223, 249, 291, 412, 431, 455, 479. hrsz. a. felvett az 1881. évi 60. t. cz. 155. §-a alapján együtteseu elárverezendő birtoktestre 891 frtban, a tárnoki 263. sztjkvben Márfi Ferenc tulajdonául felvett A f 1148. hrsz. a. ingatlanra 306 frtban ezennel meg­állapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1898. évi február hó 3-ik napján délelőtt 9 órakor Baktütősön megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becs­árának 10°/o-át vagyis 16 frtot, 89 frtot 10 krt, 30 frt 60 krajcárt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1 -éti 3333. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges el­helyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt át­szolgáltatni. Kir. törvszék mint tkvi hatóság. Zala-Egerszegen, 1897. évi október hó 20-án. Rutich, kir. tszéki biró

Next

/
Oldalképek
Tartalom