Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)

1898-03-13 / 11. szám

ban február hóban előfordult eseményekről felolvastatvan helyeslőleg tudomásul vétetett. A munkás törvény végrehajtása tárgyában a minisz­térium által alkotott szabály rendeletnek megfelelőleg a közigazgatási bizottság a másodfokban működő albizott­ságot megalakította s annak tagjaivá Iláczky halman, Hertelendy Ferenc, Skublics Jenő és dr. Gyömorey Vince bizottsági tagokat — renges tagokúi, Bogyay Máté, dr. Vizlendvay József, Koller István és Ilarcza Laszlo bizott­sági tagokat póttagokúi megválasztotta. A közigazgatási bizottság tudomásul vette a csendőr szárnyparancsnokság jelentését, mely szerint a vármegye területén február hóban a csendőr őrjáratok 111 jogosu­latlan lőfegyvert koboztak el. , , , A zala-szent-gróthi járási főszolgabíró jelentese szerint a járási utibizottságban egyes helyek üresedésben levén, a járási utibizottsági elnök a kinevezést illetőleg javaslattétel végett megkerestetik. Az alsó-lendvai anyakönyvi kerületben második anyakönyvvezető alkalmazását a" belügyminiszter engedé­lyezvén, a járási főszolgabíró megkerestetik javaslattétel végett, hogy a szóban forgó állásra ki neveztessék ki ? Az 1898-ik évi törvényhatósági fedanyag szükséglet tervezetét — figyelemmel az egyes járási utibizottságok javaslatára -- a közigazgatási bizottság tüzetesen meg­tárgyalván, azt végleg megállapította. A pécsi posta- és távírda igazgatóság a közigazga­tási bizottság javaslatához képest Gétye községet a szent­péteruri postahivatali kerületből a zala-apátiiba helyezte át Lesencze-Tomaj és a vele szomszédos községek ké­relmére a közigazgatási bizottság megkeresi a pécsi posta ós távírda igazgatóságot Lesencze-Tomaj községben távir dahivatal létesítése tárgyában. Draskovecz, Oporovecz, Csukovecz és Hemusevecz községek a perlaki járási főszolgabiróság utján Draskovecz községben postahivatal felállítását kérelmezik. Tekintve, hogy Draskovecz körjegyzői székhely s más részről, hogy az "érdekelt községek hajlandók a posta fentartásából eredő hiányt fedezni: a közigazgatási bizottság kérvényü­ket pártolólag teszi át a pécsi posta- és tavirda igaz­gatósághoz. A zala-szent-gróthi járás főszolgabirójának előter­jesztésére a Zalavölgyi vasút mentén Szent-Gróthon egy sorompó létesítése tárgyában a helyszíni szemle megtar­tatott s a közigazgatási bizottság a sorompó felállítását hozta javaslatba, azonban a minisztérium a sorompó felállítását nem engedélyezte s a helyszíni szemle költ­ségeinek fedezésére az érdekelteket utasította. Mivel a közigazgatási bizottság az eljárást nem egyesek kérel­mére, hanem Szent-Gróth község megkeresésére a köz­biztonság szempontjából hozta javaslatba , feliratilag meg­keresi a minisztériumot, hogy az érdekelt h. é. vasút társaságot marasztalja el a költségek viselésében, egyúttal a sorompónak felállítását a közbiztonság szempontjából újból kérelmezi. Somogyvármegye közigazgatási bizottsága a tihanyi réven megvámolás alá eső teher szállítmányok súlyának miként leendő megállapítására vonatkozó révtulajdonosi nyilatkozatot a kereskedelemügyi miniszternek rendelete értelmében határozat hozatal végett áttette. A révtulaj­donos nyilatkozatában ajánlott azt a módot, mely szerint a megvámolandó teher súlya a fuvaros és révész között kölcsönös megállapodás alapján történjék s amennyiben közös megegyezésre nem jutnak, a szántódi pusztán a révész lakásán levő mérleg segélyével állapíttassák meg, — a közigazgatási bizottság elfogadta. Mivel Felső-Muraköz egy része jelenleg a polstraui vasúti állomást kénytelen igénybe venni, aminek folytán a muraközi lakosság egy része Stájerországgal sűrűbben érintkezik, ami úgy közgazdasági, mint nemzetiségi te­kintetben káros hatású: a közigazgatási bizottság Ziegler felé vették utjokat, melyet ugyanoly sors ért, minő Zala­Egerszeget. Kifosztották s aztán a vár körül fekvő épü­leteket, sőt még a hegyen levő hajlékokat is felperzselték. Aztán a várban őrséget hagjván hátra, Győrvár felé el­siettek. De midőn a folyón ott át akartak kelni, a kuru­cok megtámadják őket. Hősies küzdelem fejlődött ki mindkét részről úgy, hogy az első napon kétes volt a győzelem. De a következő napon, vasárnapon, a mieink ujabb csapatokkal erősödnek — mert szombaton kevesen voltak — és Isten segítségével, akinek zala-egerszegi házát feldúlták, leégették és megszentségtelenítették, le­győzetnek és szétszóratnak a labancok. Háromezernél többen megölettek közülük; sok tiszt elfogatott, még generálisuk, a kevély Ilaiszter is foglyul esett. Igy alázza meg Isten a kevélyeket és magasztalja fel az alázatosakat. — Ezekután november 8-án félholtan visszatértem (hogy hová menekült és honnét tért vissza, nem irja meg) és az egervári hegyekben őrködő kurucaink közt fekve lát­tam, mint hevertek különféle testrészek, a törzstől elvá­lasztott fejek, karok, holttetemek a mezőn szanaszét szórva." A legnagyobb fájdalomtól eltelve a következő napon Ebergénybe szállíttatta magát, ahol csak nagy nehezen kapott szállást. Innét, majd később Bessenyőből járt be a leégett és kipusztított templomba s mankók (megjegyzi, hogy vulgo : bankók) segélyével végezte vasár- és ünnep­napokon a legszükségesebb lelkipásztori teendőket. Egy óra alatt a labancok mindenéből kifosztották. Azonkívül, hogy mindent felégettek, 8 barmát elhajtották, 35 akó borát és 110 köböl gabonáját elrabolták. Ezzel véget ér a feljegyzésnek közérdekű történeti része. * Csak azt teszem még hozzá, hogy vajha minden plébánián volna ily Protocollum, melybe a plébánosok koruk és különösen plébániájuk nevezetesebb eseményeit feljegyeznék. Az ily feljegyzések, amint az egyes plébá­niáknak, helységeknek mintegy monográfiáját képeznék, az egyetemes történetírás számára is kétségkívül igen fontos forrásokul szolgálnának. Kálmán bizottsági tag indítványára felhívja a csáktornyai járás főszolgabíróját, hogy a Budapest—prágerhofi déli vasúti vonal mentén Miksavár községben egy vasúti meg­állóhely létesítése iránt az érdekelt községekkel tartson tárgyalást s a tárgyalásról felveendő jegyzőkönyvet véle­ményes jelentése kíséretében terjeszsze be. Kir. tanfelügyelő jelentése szerint a miniszter ez időszakban végleg elfogadta Dráva—Vásárhely község ajánlatát az ottani állami iskolára nézve olykép, hogy az állami iskola ez ajánlatoknak törvényhatósági jóváhagyása után 1898. szeptember 1-én életbe fog lépni. — Ugyan­csak a kivitel stádiumába jutott az alsó-domborui állami iskola szervezése is, amennyiben a miniszter a község ajánlatait végkép elfogadta s a leány iskoláknak kiépítése iránt olykép intézkedett, hogy az állami fiú- és leány­iskolák 1899. évi január 1-én fognak megnyittatni. — A miniszternek ez időben tett rendelkezése folytán ked­vező megoldás felé fejlődik a drávahidi új állami iskola ügye is, amennyiben a miniszter hajlandó mindaddig a bérösszeget fizetni, amig a község által felállítandó isko­laház kölcsöne törlesztve nem lesz. A miniszter a perlaki állami kisdedóvoda óvónőjét kinevezvén, az intézet most már megnyitható lesz. — Meglátogatta a zala-egerszegi polgári leányiskolát, a zala-szent-iváni, pető-henyei r. k. iskolákat, ahol az elöljáróságokkal a halaszthatatlan má­sodik tanterem miatt tárgyalt; a zala-egerszegi iparos segédek szakrajztan folyamát, a zala-szent-mihályi közs., a pacsai r. k. és izr. iskolákat, az igriczei, pacsa-tüttősi. ukki, gógánfai r. k. iskolákat. Pacsán a r. k. iskola ha laszthatlan kibővítését az esperes ígérete szerint a ta vaszszal eszközölni fogják. — Volt Zala-Szent-Grótlion az állami iskola építkezésének megsürgetése végett. — Járási főszolgabíróval meglátogatta az udvarnoki és Szent­Gróth polgárvárosi iskolákat. Az udvarnoki új iskola felépült, a Szent-Gróth polgárvárosinak felépítéséhez ta­vaszszal kezdenek. — Járási főszolgabíróval volt Bocz­földön, hol az iskolai helyiség felépítése ügyében a lelkész bemutatta az eddigi intézkedéseket; egyúttal az életve szélyes iskolaház elzáratása, a tanító fizetésének kiegészí­tése, az eltávozott tanító illetményeinek behajtása iránt történt a helyszínén intézkedés. — A kir. segédtanfelü gyelő meglátogatta a türjei és szalapai r. k. iskolát; átadta a földmivelésügyi miniszter rendeletére Tóth Lajos zala-mihályfai tanítónak a földhitelintézettől adott 100 frt jutalmat és okmányt. Az alsó-nemes apátii községi iskola építési ügyben az iskolafentartó község felhivatik, hogy az iskolaház építését a tavasszal felelősség terhe mellett megindítsa s eljárásának eredményéről április 15-ig tegyen jelentést. A csáktornyai áll. polgári iskola épülete ügyében érkezett miniszteri rendelet másolatában kiadatik a községi elöljáróságnak. Az 1898/9-ik tanévi tankötelesek és ovodakötelesek összeírására az összes elöljáróságok az eddig szokásos, az összeírás mozzantait feltüntető utasítással felhivatnak. Tóth Lajos mihályfai (anitó kérvénye az iskolaszék meghallgatása után teendő jelentéstétel céljából kiadatik a kir. tanfelügyelőnek. A diszeliéskövágó-eörsi róm. kath. iskolák, Dekanovecz és Domasinecz községeknek államsegély elnyerése tárgyá­ban, a zala'koppányí községi iskolánál a második tanítói állás államsegélynek folyóvá tétele tárgyában beterjesztett kérvények a miniszterhez pártolólag felterjesztetnek. A hottói r. k. iskolánál a tanító fizetésének 400 frtra való kiegészítése végett évi 100 frt pótsegély, az oltáréi r. k. iskolánál a Il-ik tanítói állás szervezése vé­gett évi 400 frt, a balaton-henyeí r. k. iskolánál a tanitó fizetésének 400 frtra kiegészítése végett évi 185 frt a minisztérium által engedélyeztetvén, a vászolyi egyesült iskoláknál pedig az évi 105 frt államsegély kiutaltatván: érdekelt községeknek a miniszter rendelete másolatban megküldetik. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint a vármegye területén február hóban befolyt adóban 252.645 frt 27 kr. — A f. év első két hónapjában befolyt 412 747 frt 41 kr., mely a mult év hason szakában befolyt 395.088 frt 51 krral szemben 17.658 frt 90 kr. többletet tüntet fel. A f. év február végén hátrálékban maradt: 1,176.546 frt 61 kr. egyenesadóban, 95.627 frt 17V2 kr. hadmen­tességi díjban, 1,150.219 frt 13 kr. szőlődézsmaváltságban, 367.338 frt 33 kr. bélyeg- és iogilletékben, 8.931 frt. 80 kr. illeték egyenértékben, 74.627 frt 68Va kr. fogyasztási­és italadókban, 19,049 frt 08 kr. italmérési illetékben, vagyis összesen 2,882.339 frt 8 kr. — Leírásba hozatott az év első két hónapjában: a) egyenesadóban 5.749 frt 05 kr., b) hadmentességi dijban 160 frt. Fizetési halasz­tás január és február hóban 5 esetben engedélyeztetett 685 frt 27 kr. illetékre. Ideiglenes házadómentesség 43 épületre. Az árvaszéki h. elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál január végén hátrálékban volt 15.338, február hóban beérkezett 3.779 s igy elintézés alá került 19.117 ügydarab; ebből február hóban elintéztek 2.940 dbot s igy február végén hátrálékban maradt 16.177 ügydarab. Az irodánál január végén hátrálékban volt 1,564, február hóban leírás végett kiadatott 2.935, összesen 4.499 ügy­darab, amelyből február hóban leírtak és expediáltak 3.395 ügydarabot s igy február végén hátrálékban maradt 1.104 ügydarab. A zala-egerszegi ügyvédi kamara közgyűlése. A zala-egerszegi ügyvédi kamara évi rendes közgyű­lését Hertelendy Béla elnökhelyettes elnöklete alatt feb­ruár 28-án tartotta az ügyvédi kamara helyiségben. Elnök a közgyűlést megnyitván s a megjelent tago­kat üdvözölvén, a közgyűlést az alapszabályok értelmében határozatképesnek nyilvánította. Az 1897. évi rendes közgyűlés jegyzőkönyve felol­vastatván, annak tartalma tudomásul vétetett. Felolvastatott és tudomásul vétetett a kamara 1897. évi működését feltüntető jelentés. Előterjesztettek a számadások, kapcsolatban a szám­vizsgáló bizottság jelentésével és a választmány javaslataival. A bírságpénzeket illetőleg 1896. december végén volt bir­ságkészpénz 2.637 frt 22 kr, ennek évi kamata 120 frt 04 kr., év közben befolyt 41 frt s igy 1897. december végén takarékpénztári betétben volt 2.798 frt 26 kr. bír­ságpénz, amelyhez az 1.340 frt birságkövetelést hozzá­adva, 1897. végén a kamara bírságpénz vagyona 4.138 frt 26 krban állapíttatott meg. A tagsági követelés volt 1896. végén 1.477 frt 51 kr., erre 1897-ben befolyt 441 frt 85 kr. s igy be nem folyt 1.035 frt 66 kr. Az 1897. évre kivetett 1.715 frt tagilletméuyből befolyt 1.087 frt 10 kr., hátrálékban ma­radt 627 frt 90 kr. Törölt tagok után taghátralék befolyt 20 frt, hátrálékban maradt 116 frt s igy összes tagillet­mény követelés 1897. végén 1.779 frt 56 kr. Az 1898. évi szükséglet 3.502 frtban állapíttatott meg. Ennek fedezetéül szolgál az 1.779 frt 56 kr. tag­illetmény követelés, melynek 2/s részét számítva, hogy befoly, lesz még szükséglet 2.315 frt 62 kr., amely tag­illetménynyel fedezendő, mely célból a kamarai tagsági dij az 1898-ik évre 14 frtban állapíttatott meg, melynek fele március 31-ig, másik fele pedig julius l-ig fizetendő be. A közgyűlés utasította a pénztárnokot, hogy a lejárati idő után a lejárt tagilletmény követelésekről a részletes kimutatást a választmány elé terjeszsze be, mig a választ­mány a követelések behajtása iránt a fegyelmi eljárásnak igénybe vételével is erélyesen intézkedjék. Egyes tagoktól későn beérkezett indítványok tárgya­lása a jövő évi rendes közgyűlésre halasztatott. A zala-egerszegi szövetkezeti önsegélyző egyesület közgyűlése. A zala-egerszegi szövetkezeti önsegélyző egyesület évi rendes közgyűlését dr. Obersohn Mór aligazgató elnök­lete alatt f. hó 6-án tartotta az intézet helyiségében. Elnök üdvözölvén a megjelent részvényeseket, vala­mint a betegsége miatt a gyűlésen meg nem jelenhetett Fischer László vezérigazgató üdvözletét is nyilvánítván, jelenti, hogy 5.239 törzsrészvény képviseletében vannak jelen a gyűlésen a részvényesek s így a közgyűlést az alap­szabályok 43. §-a értelmében határozatképesnek nyilvání­totta s indítványára a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Halász Miksa, Keszly Ferenc ós Deutsch Hermán részvényesek választattak meg. Ezután felolvastatott az igazgatóság jelentése az 1897. évről. A jelentós szerint a most lejárt XX-ik csoportnál a három év alatt befizettetett összesen 129.236 frt, amely­ből kölcsönkép a három év alatt kiadatott 86.112 frt 50 kr. s így tiszta betétként a harmadik év végén megmaradt 43.123 frt 50 kr. A megszűnt XX-ik csoportban volt 3882 drb 25 krajcáros törzsbetét, míg a helyébe a folyó 1898. január havában megalakult XXIII. csoportban van 4.156 törzsbetét; a jelenleg fennálló XXI., XXII. és XXIII. csoport üzletrészeinek összege 11.561 db. 25 krajcáros törzsbetét. A jelentés szerint ezek a számadatok is igazol­ják, hogy a szövetkezetnek a városunkban levő három takarékpénztár mellett is van létjogosultsága s egyúttal hogy a közönség bizalma az intézet irányában évről-évre foko­zódik. Végül a jelentés a 14.870 frt 51 kr. tiszta nye­reség felosztására nézve teszi meg javaslatát. A közgyűlés az igazgatósági jelentést tudomásúl vette. Előterjesztetett a XX. csoport mérlege, ennek kap­csán a felügyelő bizottság jelentése. A közgyűlés a mér­leget megállapította, a felügyelő bizottság jelentésót tu­domásul vette, egyúttal az igazgatóság javaslatához képest, amelyhez a felügyelő bizottság is hozzájárult, elhatározta, hogy a 14.870 frt 51 kr. tiszta nyereségből l°/o-ot vagyis 148 frt 70 krt fordit a tartalékalap gyarapítására, 940 frt 70 krt az elnökség, felügyelő- és számvizsgáló bizott­ság, igazgatóság és tisztviselői kar jutalomdijaira, mig az ezen levonások után megmaradó 13781 frt 10 krajcárból a 3.882 db 25 krajcáros törzsrészvény mindegyike után kifizet 3 frt 55 krt osztalékul, ami a 25 krajcáros törzs­betét után 3 éven át befizetett 39 forintnak 6%-os ka­matát 4 krajcárral múlja felül. A kifizetés f. hó 9-én dél­után kezdődik meg az eddigi leszámoló bizottság közre­működése mellett és folytatólag kifizetik az osztalékot minden befizetési napon (hétfőn és kedden). A közgyűlés úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak az 1897. évi működésűket illetőleg a felment­vényt megadta. Az 1898-ik évi költségvetés — a mult évihez ké­pest — 2.680 frtban állapíttatott meg. A közgyűlés utolsó tárgyát képezte a kilépő 4 igazgatósági tag állásának választás utján való betöltése, valamint a felügyelő bizottság tagjainak három évre meg­választása. A közgyűlés — a titkos szavazás mellőzésével — egyhangúlag, közfelkiáltással Baján József, Boschán Gyula, Fischer László ós Udvardy Ignác régi igazgató­sági tagokat, továbbá Büchler Jakab, Heinrich Lipót ós Udvardy Vince — régi felügyelő bizottsági tagokat újból megválasztotta. A közgyűlés dr. Szigethg Antal sególyegyesületi ügyésznek buzgó munkásságáért, valamint Fenyvesi Ferenc könyvelőnek az intézet érdekeinek megóvása körül tanú­sított fáradozásáért jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét Egyéb tárgya a közgyűlésneek nem levén, elnök megköszönte a megjelentek szives türelmét s a közgyű­lést bezárta. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. i. A m. kir. államvasutak gépgyára részére szükségelt különféle méretű faanyag, 2500 drb. bűkkfahasitvány, 3500 drb. bükkfadeszka, 34.750 drb. lucfenyődeszka, 52.250 drb. erdei fenyődeszka és 10.000 drb. tölgyfa szállítása iránt a nevezett gépgyár igazgatósága pályázatot hirdet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom