Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)
1898-05-01 / 18. szám
Melléklet a „ZALAMEGYE" 1898. évi 18-ik számához. iskolálc állami kezelés alá vételét megfontolóra venni hajlandó. Kzen miniszteri leirat alapján az államosítás ügyében az iskolaszék a polgármesterrel a kir tanfelügyelő közbenjöttével tárgyalt, a polgármester részletes memorandumot dolgozott ki, melynek alapján készült a tanácsi javaslat, mely szerint a képviselőtestület hálás köszönetét fejezze ki első sorban a miniszternek azon kegyes jóakaratáért, hogy a/, elemi iskolákat hajlandó állami gondozás alá venni, valamint a tanács javaslatához képest hajlandó az elemi iskolákat állami gondozás alá adni, melynek ellenében a város évenként 18.000 frtot fizetne az állampénztárba és az iskolák fejlesztéséhez időről-időre szükséges helyiségekről gondoskodnék. Végül elhatározták, hogy az államosítás ügyében küldöttségileg járulnak a miniszterhez. Iskola látogatás. Spitlcó Lajos székesfehérvári tankerületi főigazgató tavaszi kőrútjában hétfőn érkezett Nagy-Kanizsáról Zala-Egerszegre s csütörtökig maradt városunkban az állami főgymnasiumuak s az iskoláztatásnak megvizsgálására. Az új épületet, a berendezést, a tanszerekkel való felszerelést a mai osztályok számához mérten kielégítően jelezte, aránytalanul szűknek találta ellenben az udvart, mely a mai kor tanügyi követelményeinek nem felelhet meg, hogy az a tanulóifjúság torna- és játszó teréül üdvös szolgálatot tehetne. Sürgetni is fogja az udvar megnagyobbítását. Meglátogatta az élőadásokat is. S az egyébként szigorú főigazgató a tanítás iránt, a tanulók fokozatos előhaladása iránt, a tapasztalt rend és fegyelem iránt s főleg az iskola administrationális vezetése iránt Medgyesy Lajos igazgató ós a tanártestület előtt megelégedését, sőt méltányló elismerését fejez ;e ki. Innen Sümegre ment a főigazgató a reáliskola meglátogatására, Gyászhír. Súlyos csapás érte Nagy-Kanizsán Eperjessy Sándor közigazgatási bizottsági tagot, a délzalai takarékpénztár elnökét, vármegyénk egyik buzgó vezér férfiát, a közügyek lelkes harcosát, nejének, született Stőhr Itóza úrnőnek, április 25-én 58 éves korában bekövetkezett gyászos elhunytával. A boldogultat április 27-én nagy részvét mellett helyezték örök nyugalmi helyére. A gyászba borult család nyerjen bánatában enyhülést a minden oldalról íeléjük irányuló részvét megnyilatkozásában. A család által kibocsátott gyászjelentés: „Eperjessy Sándor ügyvéd, a saját, valamint az alul felsorolt leszármazók és legközelebbi rokonok nevében is megtört szívvel jelenti páratlan hűségű nejének, a legfeíáldozóbb anyának, leányának, testvér- és rokonnak Eperjessy Sándorné szül Stöhr Róza úrnőnek élete 58-ik, — boldog házasságának 36-ík évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után 1898. évi ápril hó 25-én éjjeli 3/i 11 órakor bekövetkezett halálát. A boldogultnak hűlt tetemei f. hó 27-én délutáni 5" órakor fognak a római katholikus hitvallás szertartása szerint Teleky-utcai 434. sz. házban történendő beszentelés után a római katholikus temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szent-mise áldozat pedig a helybeli városi Szent-János egyház-templomában f. hó 27-én reggeli 8 órakor fog az Urnák bemutattatni. Rendkívüli jóságának a túlvilági örök élet leend jutalma, a mikor a feltámadás után ismét elválaszthatlanul osgyesülendünk. Nagy-Kanizsán, 1898 ápril hó 26-án. Áldás és béke poraira! Eperjesy Dezső, dr. Eperjesy Béla, Eperjesy Gizella férj. Benczik Ferencné, Eperjesy Géza, Eperjesy Gábor, Eperjesy Jolán férj. Stocker Antalné, Eperjesy Imre, Eperjesy Róza férj. Sanvéber Józsefné gyermekei, l'ap Tekla férj Eperjesy Dezsoné, Szűcs Adrién, férj. Eperjesy Béláné menyei. Dr. Benczik Ferenc, dr. Hauser János, Sanvéber József, Stocker Antal vőjei. Eperjesy Margit, Eperjesy Jolán Eperjesy Dezső, Eperjesy Mariska, Eperjesy László, Eperjesy Sándor, Eperjesy Adorján,Eperjesy Zoltán, Benczik Ferencz, Benczik József, Benczik Lajos, .Benczik Mihály, Benczik Sándor, Benczik Gizella, Benczik Imre, Hauser János, Hauser László, Sanvéber Jószef, Sanvéber Ilonka unokái. Özv. Stöhr Józsefné, született Wiszinger Mária, édes anyja. Horváth Antalné Stöhr Mária, dr. Stöhr József, Stöhr Manó, Ivoy Sándorné. Stöhr Otti, testvérei. Sümegh város képviselőtestülete Kondor József városbíró elnöklete alatt tartott közgyűlésén dr. Lukonich Gábor képviselő indítványára elhatározta, hogy a város nagylelkű jótevőinek, boldogult Ramazetter Vince és nejének lelki üdvéért, a férj halálának 20-ik év fordulóján, f, hó 10-én d. e. 9 órakor gyászmisét mondat, mely után Ramazetter Vince arcképének leleplezésére díszközgyűlést tart, melynek végeztével testületileg kivonul a temetőbe s a Ramazetter-sirra koszorút tesz; a kegyelet nyilvánításai a meghívja a hatóságokat, testületeket, iskolákat s az ünnep rendezésére dr. Lukonich Gábor, dr. Kellemen Károly és Bán fi Alajos tagokból álló bizottságot küldte ki. A ^gvülés második tárgya is a kegyelet megnyilatkozása volt. Éles Károly indítványára a képviselőtestület elhatározta, hogy a márciusi nagy napok ötvenéves évfordulója alkalmából a városban élő 1848-as honvédek neveit jegyzőkönyvbe-iktatja örök emlékeül tiszteletének, hálájának, kegyeletének és elismerésének, amelylyel a város lakossága a. nagy korszak még élő részeseinek, dicsősége hőseinek s a világ csodálta hős honvédeknek tartozik. A Sümegben élő 1848-as honvédek : Bogyav Kálmán, Bógor Antal, Csiszár József, Fábián László, Fülöp Pál, Hegyi Lőrinc, Hochschuld József, Joachimsthal István, Ioós István. Kondor József, Kosár József, Krecsmer Vencel, Németh János, Olasz Ferenc, l'ap Ferenc, Pávonich Antal, Rudolf Ede. Rózsa Imre, Vég Antal. E két indítványon kívül több kisebb helyi- ügy eli ítézéso képezte a képviselőtestületi ülésnek a tárgyát. Zalavármegye szolgabirái a vármegye törvényhatóságához kérvényt nyújtottak be, amelyben kellő megokolással kérik törzsfizetésüknek ezer forintban ós lakbérüknek háromszáz forintban való megállapítását. I la figyelembe vesszük azt az előtanulmányt, melyhez a szolgabirák kinevezése az 188341c I-ső törvénycikk alapján kötve van, valamint hogy fokozatos előléptetésnek csak ritkán van helye : folyamodók kérelmét igen is méltányosnak és tá mogatásra méltónak találjuk. Megyei orvosi szövetség. Dr. Húri/ István, Zalavármegye t. főorvosa, a vármegye összes tiszti és magán orvosait f. hó 14-én a vármegye székhelyén a megyeház gy üléstermében tartandó értekezletre hívta egybe. Az értekezletnek fő tárgyát egy megyei orvosi szövetségnek' az alakítása képezi. E fő tárgyon kívül a gyakorló orvosokat közelebbről érdeklő egyéb ügyek is megbeszélés tárgyát képezendik. Eljegyzés. Dr. Büchler Sándor keszthelyi főrabbi eljegyezte Gtück Aranka kisasszonyt, dr. Goldzieher Ignác egyetemi tanár és akadémiai tag nevelt leányát. Megválasztás. A győri felső kereskedelmi iskolához dr. Nógrádi Jenő sümeghi reáliskolai tanár a német- és francianyelv rendes tanárává megválasztatott. Állandó gazdasági tudósító. A m. kir. földmivelésiigyi m. kir. miniszter Balcz Aladár melinczi lakost vármegyénk alsó-lendvai járására, Bendekovits István keszthelyi lakost a keszthelyi járásra nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel ruházta fel. Eljegyzés. Ján Ferenc zala-egerszegi kereskedő eljegyezte Győrött Valgóczy Irén kisasszonyt. Sümegh ős-állatvilága. Szalay Imre miniszteri tanácsos, a magyar nemzeti múzeum igazgatója, Darnay Kálmán archaeologussal, azon terv megvalósításán munkálkodnak, hogy Sümegh nevezetes ősállatvilágát nemzetünk első intézetében egy teljes gyiijteménynyel képviselve bemutathassák. Darnay a gyűjtést még a mult évben megkezdte; az ős- emberi kulturát ezredévekkel megelőző koiból, az itteni egykori Miocén ős-tenger állatvilágából már is több száz példányból álló gyűjteményt hozott össze. A gyűjteményben képviselve vannak legnagyobb számban a II. őskor első csoportja, a,krétakor Hippuritokkal" (elefántagyar nagyságú csigaképződmény), Amonitokkal (k. :sikerék nagyságú tiirdős csiga). A bécsi kutfeletti márgás mészrétegből a Reguióák fajaival. Azonkívül Inoczerámás (a tenyérnyi nagyságú lapos kagyló) és Anomia fajok stb. Legtöbb ősállat fajt a III. kor 3 csoport, az Eocén képződményü fehérkövek, szolgáltatják. E korban élték a Numulitok virágzó korukat. A lapos pénzalaku kisebb nagyobb kagylókezrei klongomerátot képezve, szerteszét hevernek a sümeghi harasztoson (köznyelven árpáskőnek ismerik). Gyakori a fehér kövek hegylábánál a Cerithium — Pschichatscheffi (a kürt alakú csavaros óriás csigaj, a Pektemek százféle változata, az Osztriga fajok kisebb nagyobb alakja az Etrinusok (tüskebőrü állatok) csoportja, és végül szép változatok fordulnak elő a különféle korál fajokban. Ezen ritka szép ős-állatvilág tanulmányozására Sümeghre érkezett dr. Franzenau Ágoston jeles paleontologus, a magyar tudományos akadémia tagja, a magyar nemz. ős-lénytárának őre. Több napi itt tartózkodása alatt száznál több állatfajt gyűjtött össze és azokból egy-egy példányt magával vitt Budapestre. Az egész gyűjteményt a még hiányzó állatok összegyűjtése után, ez év őszére küldi fel Datnay a magyar nemzeti múzeuminak. A Körmend—Rédicsi vasút, a mint látszik, komolyan a megvalósulás státiumába lépett — Az engedményes Záborszky Gyula budapesti ügyvéd április hó 23-ára Baksára hivta össze az első érdekeltségi értekezletet, amelyen majdnem az egész környékbeli intelligentia együtt volt. Az értekezleten meghatározták a vasútvonal irányát. Az uj vasút a körmendi vasúti pályaudvarból kiindulva, a Nádasd község alatti völgyben ér a fönsikra és halad a nádasdi erdőn keresztül Rimány majorig, — ott napkelet felül a Sási völgyön halad és ér ki Zala-patai községnél a Zala völgyében és fordul be Zala- Lövő mezővárosba, a hol egy nagyobb központi állomás lesz. Innét menne NagyRákosig a Zalavölgyében és onnét fordulna dél felé Ramocsának Baksa—Csesztreg között Rédicsig. — Az érdekeltség arra számit, hogy a Zala-Egerszeg— Zala-Lövői szárnyvonal kiépítése által az összeköttetés Körmenddel és közvetve Gráczczal is létesül, azért igen üdvöslenne, lva a zala-egerszegi érdekeltség is a saját körében azon vasúti vonalra nézve, a melynek előmunkálatára az engedély megadatott, a kellő lépéseket mihamarább megtenné, hogy ilykép a tevékenység egymással versenyre kelve, nagyobb erélylyel láthatnánk a terv kiviteléhez. — A második értekezletet Zala-Lövőn május 8 án tarják meg délután 3 órakor a nagy vendéglő éttermében, a melyre Vasmegye érdekeltségének közeli lakosait is meghívták; — a harmadik értekezletet egy utc'ib meghatározandó napon Körmenden fogják megtartani. A sümeghi katholikus legényegylet első rendes közgyűlését Mild Mihály prépost-plébános elnöknek elnöklete alatt a tagok szép számú részvétele mellett tartotta meg. Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és tudomásúl vétele után Vida János másodelnök beszámolt, egész részletesen az egyesület féléves sikeres működéséről. — Adorján Sándor pénztárnok jelentése szerint a^ egyesület, bevétele 694 frt 39 kr., kiadása 374 frt 57 kr. volt s igy a pénzmaradvány 319 frt 82 kr. A háznagyi jelentés szerint az egyesület bútorzata, játékszerei és egyéb felszerelése 112 frt 95 kr. értéket képviselnek. — A könyvtár 192 kötettel áll a tagok rendelkezésére. — A tagok száma: 2 alapító, 139 pártoló és 82 rendc~, Az alapítók közé léptek újabban Mild Mihály elnök és Kálmán Károly, a szent-gróthi kerület országgyűlési képviselője, amint a közgyűlés tagjai éljenzéssel vettek tudomáséi Könyvtárnokúl Strausz Jánost és Szathmáry Istvánt választotta meg a közgyűlés. Meghívó. A „Zalamegyei ált. tanítótestület 8 nagykanizsai járásköre ez évi rendes (tavaszi) közgyűlését. 1898. május hó 12 én (csütörtök) d. e. 9 órakor (iskolaépítés miatt Sormás helyett) Kis-Kanizsán, a központi elemi iskola helyiségében fogja, megtartani, melyre a járáskör t. tagjai és mindazok, kik a tanügy iránt érdeklődnek, egész tis. elettel meghívatnak. Tárgyai: 1. Mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hiti '.esitése. 2. Az 1848-iki korszakalkotó események méltatása. Ünnepi beszéd; — tartja: Banekovich János úr, rendes tag. 3. Gyakoilati előadás (a számtan köréből,). Tartja: Orbán István ur, rendes tag 4. Minő eszközök állanak a tanító rendelkezésére, a socializmus téves eszméinek ellensúlyozására ? — Értekezés Poredusz Antal ur, rendes tagtól. 5. Az állami szakszerű tanfelügyelet. — Értekezés Altmanu Mór rendes tag úrtól. 0. Á „Magyarországi Tanítók Országos Bizottságának" alakuló közgyűléséről, Holiinaun Mór ur — kiküldött képviselő jelentése. 7. Folyó ügyek s netáni indítványok. Nagy-Kanizsán, 1898. április 'hó. Hajgató Sándor, járásköri elnök. Régészeti előadás. Dr. Fürm Róbert, jeles történész és szenvedélyes éiemgyüjtő április hó 25-én a zalaegerszegi tanintézetekben tanulságos előadást tartott a numizmatika köréből. Hazafias szellemtől áthatott lelkes előadását mintegy ezer darabból álló, igen értékes pénzéremgyüjteményévcl támogatta, amelynek nem egy páldánya a légritkábbak közé tartozik. Világi papokká lett szerzetesek. A napi lapok értesítése szerint az egész világon elterjedt szent-ferencrend ii szerzeteseket a pápa ieformálai akarja, mely célból a rend íómai generalisa követe utján akarja rábírni az egyes szerzetesházak rend tagjait a reformok elfogadására A követ most járja sorba a magyarországi rend házakat, azonban útja kevés eredménynyel jár; mivel az egyes rendtagok nem hajlandók az új reformokat elfogadni, hanem tömegesen hagyják el rendjüket s kérik egyes egyházmegyébe vJó íelvélelöket. Nagy Kanizsán Takács Menyhért hitszónok lépett ki s a csanádi egyházmegyébe vétetett fel, Csáktornyáról pedig Mintsek Melchiadesz adminisztrátor és Matyi Márk hittanár lépnek ki s az esztergomi érseki egyházmegyébe vétetnek fel. A nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet f, hó 18-án az egyesület céljaira tavaszi vigalmat rendez. Ezt a mulatságot műkedvelői előadással kötik össze, amelyre kitűnő műkedvel . erőket sikerült az egyesület választmányának megnyerni. Névmagyarosítás. A m. kir. belügyminiszter kiskora Goldner Arthur és Goldner Béla zala-egerszegi lakósok vezetéknevének „Gerti"-re kért átváltoztatását megengedte. Mai. ^ színi estély. Sió Berenc ma, vasárnap két monológ s/..;. estélyt rendez; egyiket d. u. 5V2 órakor a Baross ligeti vendéglőben, másikat este 8 x/a órakor a Társaskör helyiságében (Kummer kávéház emeleti helyiség). Műsor: 1. Az udvarias ember (víg monolog), 2. A légy (vig monolog). 3 Desperát uffyagy akinek semmihez sem voltkedve (humoros monolog). 4. Az őrült (szavalat). 5 A hajótörés (komoly monolog). 6. Szeretem a nőket (vig monolog) A Sümegh-városi róm. kath. tanitakör f. hó 30-án d. e. 10 órakor tartja közgyűlését a következő tárgysororozattal: Elnöki jelentés, Mézes János gyakorlati tanítása a mértanból, Kocsiss Károly felolvasása az osztott népiskola tanitás tervének revíziójáról, a számvizsgáló bizottság kiküldése, indítványok tárgyalása. Borászati tanfolyam. A tapolcai vincellériskolán^ rendezendő borászati tanfolyamra vármegyénk tanítói közül a következők vétettek fel: György Ignác balatonedericsi, Martincsevics Ferenc novai, Boldizsár Sándor zalabéri, Wölfer Gyula szepetneki, Kövén Dénes palóznaki, Szőcs József balaton-füredi, Czimmermann Gusztáv gyulakeszii, Soós Lajos szent-antalfai, Sebestyén Gyula és Pécsi József tapolcai, Kemény Gyula nagy-pécselyi, Pesty Lajos nagy-récsei, Fodor István pakodi, Kardos Pál vászolyi és Sziics Lajos vállusi tanitó. Saját mesterét gyilkolta meg. Április 24-én éjjel Pacsán egy péklegény kegyetlen módon gyilkolta meg gazdáját Spiegl Hermann pékmestert. Mester és legény között nevf 'e napon valami kellemetlenség támadt, an : miatt a me-ster legényét kifizette és elbocsátotta. Az élsz;' molásnál a legény még harminc krajcárt követelt, krr.it azonban ga.:Jája vonakodott megfizetni. A legény reggel akarta elhagyni a házat. Maradása azonban csak ürügy volt aljas boszújáuak kivitelére. Éjjel ugyanis munka közben meggyilkolta gazdáját s hogy a bűnösségnek még gyanúját is magáról elhárítsa, maga lármázta fel a fiatal mesternél, hogy urát a műhelyben megölték A csendőrség a péklegényt letartóztatta és Nagy-Kanizsára szállította. Vásári vonat. A magyar kir. államvasutak szombathelyi üzletvezetőségétő! nyert értesülés szerint f. évi május hó 1-től kezdve a zala-egerszegi országos vásárok alkalmával Kiss -Czelltol Zala-Egerszegig külön vásári vonat fog személyszállítással közlekedni; a vonat indul Kis-Czellből reggel 3 óra 53 perckor és Zala-Egerszegre érkezik reggel 7 óra 24 perckor. Nyári vasúti menetrend. Zala-Egerszegróí indul: a) Imára 6 ó. 30 p. reggel. 9 ó. 29. p reggel, 4 ó. 49 p. este ; b) Csáktornyára : 4 ó. 51 p. reggel, 5 ó. 54 p. d. u. : Z-Egerszegre érkezik : a) Bobáról 8 ó. 39 p. reggel, 5 ó. 44 p. d. u.; 9 ó. 18 p. este; b) Csáktornyáról 9 ó. 13 p. reggel, 8 ó. 24 p. este. Helyi közlekedés Zala-Egerszeg és Szent,-Iván között. Zahi-Egerszegrill indul Szent-Ivánra 6 ó. 42 p. reggel, 11 ó. 42 p. d. e., 2 ó. 39 p. d. ii., 5 ó. 08 p. d. u. Zala-Egerszegre érkezik SzentIvánról 8 ó. 05 p. reg., 1 ó. 57 p. d. u., 4 ó. 01 d. u., 6 ó. 53 p. esie. Szent-Ivánról indul Nagy-Kanizsa felé 5 ó. 54 p. reggel, (vegyes vonat), 12 ó. 25 p. délután, 6 ó. 10 p. délután (gyorsvonat), 9 ó. 38 p. este, 2 ó. 19 p. éjjel. Szent-Ivái ól indul Szombathely felé 7 ó. 22 p. reggel, 1 ó. 16 p. délután (gyorsvonat), 3 ó. 15 p. délután, 2 ó. 15 p. éjjel. — Nagy-Kanizsáról a vegyes vonat Szent-Ivánra érkezik 7 ó. 22 p. este. Fiaczi gabna árak városunkban április 29-én meternirtzsánként; haza 13 ft 80 krtól 14 ft 10 krig; rozs 9 ft 80 krtól 10 ft 20 kiig; árpa 7 frt 50 krtól 8 ft 50 krig; tengeri 7 ft 25 krtól 7 ft 50 krig; zab 6 ft 80 krtól 7 ft 20 krig; burgonya 3 ft. Hónapns szoba kiadás. Egy csinosan bútorozott szoba kii'ön bejárattal minden órán kiadó. A cim megtudható a lap kiadóhivatalában. Gőzhajó járlat. Balatonon májustól fogva • Rév-Fülöpről indul (1. e. 10 ó. 30 p., Boglárra ér d. e. 11. órakor. Boglárról indul d. e. 12 ó. 15 p., ér Rév-Fühipre d. e. 12 ó. 45 p., Rév-Fülöpről indul d. u. 1. ó., Badacsonyba ér d. u. 2 ó. Badacsonyból indul d. ú. 2 ó., 20 p., Boglárra ér (1. u. 3 ó. 20 p., Boglárról indul d. u. 4 ó. 15 p . Rév-Fülöpre ér d. u 4 ó. 45 p.
