Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)

1898-01-09 / 2. szám

bari iparkodni fog, hogy az aránytalanságok mindinkább megszűnjenek, az ellentétek mindinkább elsimuljanak: akkor talán (de csak talán!) annyit elérhetünk,hogy nálunk a socialismus nagyobb végletekbe nem fog átcsapni. Ebben a tekintetben tehát a magyar társadalom nagy nemzeti missiót végezhet. Ifjúságiink s a katonai pálya. A honvédelmi minisztérium költségvetésének a pénz­ügyi bizottságban f. hó 3-án történt tárgyalása alkalmával ket szomorú felfedezésre jutottak. Egyik, hogy az a mozgalom, amelyet a kormány megindított abból a célból, hogy a honvédségi hadapród­és főreáliskolánál, valamint a Ludovika akadémiánál ala­pítvánvok tétessenek szegénysorsú, de kiváló tehetségű 1 íjaknak ingyen felvehetése végett, épenséggel nem ered­ményezte az" óhajtott sikert. A másik szomorú jelenség ínég, hogy a magyar középosztály ifjúsága nem jelentkezik kellő számmal a katonai pályára. A honvédelmi miniszternek ez ügyben tett előter­jesztése szerint a hadapród-iskoláknál eddig összesen nyolcvankilenc, inig a Ludovika akadémiánál és a főreál­iskoláknál eddig összesen huszonegy alapítványt tettek. A pénzügyi bizottság az eddig elert csekély ered­ményt tudomásúl véve, abbeli reményének adott kifejezést, hogy a magyar hovedség kiképzése szempontjából oly fontos ügyet a közönség hathatósabb támogatásába fogja részesíteni annyival is inkább; mert sok olyan tényező hiányzik még, mely könnyű szerrel meghozhatná a haza oltárára ezt az áldozatot. Sokkal lehangolóbb a hovédelmi miniszter jelenté­sének az a része, amely szerint sem az újonnan alapított honvédségi iskolákba, sem a Ludovika akadémiára nem jelentkeznek kellő számban. Ennek a tartózkodásnak az okát nem tudjuk ki­magyarázni. Hisz éveken keresztül azon panaszkodtunk, hogy a magyar fiúk nem léphetnek a katonai pályára; mert a honvédségnél az eddig egyedül letezett Ludovikában nem volt elegendő hely, míg a közös hadsereg kötelékébe való belépésnél a németnyelv tudásának hiánya képezte az akadályt s ezért mentek csak szórványosan magyar iljaink a katonai reáliskolákba. Ez volt egyúttal az ok, hogy a magyar ifjúság — a katonai pályára való lépés utja előle el levén zárva — tódult a jogi pályára. Most meg van adva a mód s az ifjúság még sem jelentkezett kellő számban a magyar honvédséghez. Pedig okúi azt sem lehet felhozni, hogy a fizetéses helyek költ­ségei magasak; mert ki van mondva, hogy abban az esetben, ha az egész vagy a fél üzetéses helyekre nem jelentkezik elegendő pályázó, akkor ingyen is felveszik a katonai pályára alkalmas iíjakat. És meg sem jelentkez­nek ifjaink kellő számban ! Nem akarjuk feltenni, hogy ifjainkból kiveszett volna apáik ősi erénye s hogy az egykor harcias magyar nemzet annyira elpuhult volna, hogy a haza védelmének legszentebb és annyi dicsőséggel kecsegtető hivatását el­taszítaná magától. Sokkal valszinübbnek tartjuk, hogy az ifjúság s általában a nagy közönség nincs eléggé tájékoztatva a pályazatokról s azok feltételeiről. S ép ez okból csak helyeselhetjük a bizottság előtt tett ama kijelentést, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter legközelebb körrendeletet bocsát ki a középis­kolák igazgatóihoz, amelyben utasítja őket, hogy hívják fel az ifjúság figyelmét a katonai pályára; ismertessék meg velük a pályázat feltételeit s egyáltalán buzdítsák őket a Ludovika akadémiába való belépésre; értessék meg velük, hogy a hivatalnoki pálya, amelyre a legtöbben tódulnak, nem nyithat oly széles teret ambíciójuk kielégí­tésére, mint a katonai pálya. A soproni kereskedelmi- és iparka­mara 1896. évi jelentése. A soproni kerületi kereskedelmi- és iparkamara a kereskedelemügyi miniszterhez a kamara hatásköre alá tartozó terület 1896. évi kereskedelmi, ipari és forgalmi viszonyairól szóló, nyomtatásban közzétett jelentését szer­kesztőségünknek is megkiildvén, a jelentést a következők­ben ismertetjük olvasó közönségünkkel: Az általános rész megemlékezik az 1896. évi ezred­éves ünnepségünkről; majd áttekinthető rövid vonásokban szól a szüretről, gyű mücstermelésről, baromfitenyésztésről, az állati terményekkel való kereskedésről, a gyapjuiizlet­ről, az erdei termény- és fakereskedésről, a rövid-, kézmű-, gyapottermékáruk- s egyéb cikkekkel való kereskedésről, a gyáriparról, munkásviszonyainkról, az ipartestületekről, betegsegélyező pénztárainkról, a kereskedelmi- és ipari szakoktatásról, a pénzintézetek- és posta forgalmáról, vasút­hálózatunkról, közutainkról, a vásári forgalomról, végül a törvényhozás- és jogszolgáltatásról. Az általános jelentés után, mely röviden, de kellőkép tájékoztató lag beszámol a felsorolt egyes pontokra nézve a kamarai kerület 1896. évi állapotáról, a kiváló gonddal és szakértelemmel készített, 122 nagy negyedrétü lapra terjedő jelentés négy fő fejezetben szól 9) a kereskedelem­ről, b) az iparról, c) a forgalomról, d) a törvényhozás-, jogszolgáltatás- és közigazgatásról. Végül e) egybefoglalja kellő utbaigazgatásúl a jelentésben foglalt javaslatokat cso­portosítva az egyes minisztériumok szerint, amelyekhez azokat a kamara intézte; f) legvégső fejezetül pedig közli a kamarai kerület kiviteli cikkeit. A most elősorolt főbb fejezetek mindegyike több oly fejezetre oszlik, amelyek tulajdonképen a tüzetes ismer tetést szolgí" "" Az alfejezetek figyelembe vételével a jelentés felosz­tása a következő : a) A kereskedelemről szóló része a jelentésnek tüze­sen szól 1) a mezőgazdasági terményekkel való kereskedés­ről, 2) a borkereskedésről, 3) a gyümölcsökkel való kereske­désről, 4) baromkereskedésről, 5) az állati terményekkel való kereskedésről, 6) az erdei terményekről és fakeres­kedésről, 7) a rövid-, diszmű-, gyarmatáruk- és egyéb cikkekkel való kereskedésről. b) Az iparra vonatkozó része a jelentésnek felöleli 1) az általános iparviszonyokat, 2) az ipartestületek, ipar­társulatok és betegsegélyező pénztárak ügyét, 3) az ipar­igazolványokat és cégjegyzéseket, 4) a kereskedelmi- és iparoktatást, 5) az ipari termelést. A kereskedelmi- és iparoktatást, valamint az ipari termelést ismét több fejezetekre osztva tárgyalja a jelentés. A kereskedelmi- és iparoktatást illetőleg a jelentés tüzetesen ismerteti a kerületében levő felső-kereskedelmi iskolákat és pedig a soproni, zala-egerszegi, szombathelyi és nagy-kanizsai felső-kereskedelmi iskolákat, továbbá a soproni, szombathelyi, nagy-kanizsai, keszthelyi kereskedő tanonciskolákat; továbbá az iparos-tanonciskolákat, amilyen van Mosonmegyében 2, Sopronmegyében 4, Vasmegyében 12 és Zalamegyében 7 (csáktornyai, keszthelyi, nagy-ka­nizsai, perlaki, sümegi, tanolczai, zala-egerszegi), végül a kézmíívesiskolákat (a csáyai agyagipari, a kismartoni lakatos­ipai tanműhely, soproni kézügyességi, a kőszegi szövő- és kötőgyár, a szent-gothárdi órásipari szakiskolákat); befe­jezésül statisztikai adatokat közöl a felsorolt iskolákra nézve az 1895/6. tanévről. Az ipari termelés fejezetei: bányaipar, fémáruk gyár­tása, gépek, szerszámok, készülékek, műszerek, közlekedési eszközök és ezek alkatrészeinek gyártása, kő-, föld-, agyag­és üvegipar, fa, csont, kaucsuk, guttaperka és hasonló anyagok feldolgozása, bőr-, serte-, szőr és tollipar, szővő­és kárpitos-ipar, ruha- és piperekészítő ipar, papiros-ipar, élelmi szerek előállítása, vegyészeti-ipar, építő-ipar, sokszo­rosító ipar- és iparos-művészet, fegyenc-ipar. c) A forgalom cím alatt szól a jelentés 1) a bank-és hitelügyről; 2) a közlekedésügvről s itt ismét a posta-, távírda- és távbeszélőről, vasutakiól, közutakról, és vizi­utakról; végül 3) a vásárokról. d) Törvényhozás, jogszolgáltatás- és közigazgatás cím alatt szól az 1896. évben a törvényhozás által a gazdasági életünkre vonatkozólag alkotott törvényekről; továbbá tüzetes kimutatást ad a kamarakerület kir. törvényszékei által az 1896. évben tárgyalt váltó- és kereskedelmi perek­ről, csődügyekről és eszközölt cégbejegyzésekről, valamint törlésekről. A jelentésben foglalt javaslatok az egyes miniszté­riumok hatásköre szerint csoportosítva : 1) a kereskedelemügyi minisztérium hatáskörét érin­tőleg: a vasúti kocsihiány megszüntetése; a cs, kir. szab. déli vaspályatársaság állomásain kocsihiány alkalmával szedett fekbér elejtése; a m. kii. szab. déli vaspályatár­saság Nagy-Kanizsától Bécsújhelyig terjedő vonala gabona­dij szabásának arányos megállapítása; az aldunai verseny rendelkezésére állo viziutak tárifáival vetekedő vasúti díj szabások megállapítása; a Bajorország határán a bevitt gabona után szedett kezelési és vámutánvételi díjak meg­szüntetése ; a külföldről üresen visszatérő zsákoknál az árbevallási kényszer alól való felmentés; a belföldi cégek jegyét viselő, használt, üres zsákoknak (külföldről való visszatérések alkalmával) a vámkezelés alól való fel­mentése ; a cs. kir. szab. déli vaspályatársaság teheráru­díjszabásának mérséklése ; a fogyasztási szövetkezetek túl­tengésenek meggátlása; a házaló kereskedés szabályozása ; az üzletulajdonos teljes nevének cégfeliratul való haszná­lata ; a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény és végre­hajtási rendelet revíziója ; a 20 fton aluli számlák bélyeg­mentessége; a rongy kiviteli vámjának megszüntetése; a kisipari szövetkezetek ügyének megoldása; a malomipar képesítéshez kötése; a kismartoni lakatosipari tanműhely­nek a polgári iskolától való függetlenítése ós a kereske­delemügyi minisztérium hatáskörébe való átvétele ; a ki­sebb posztógyártóknak állami szállításokban való része­sítése ; a sopronmegyei cukorgyárak déli vasút díjtételéi­nek mérséklése; a csokoládé és csokoládé gyártmányok vámjának fölemelése; a kakaó-bab ós kakaó-vaj behoza­talai vámjának mérséklése; a szerzetes rendek ipari terén való versenyének korlátozása ; kiviteli malátaküldemények szállítási kedvezményekben való részesítése; intézkedések a cheque- és clearing forgalom emelése érdekében ; a cs. kir. szab. déli vaspályatársaság forgalmi eszközeinek fel­újítása ; 2) a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium hatáskörét érintőieg: a felső kereskedelemi iskolák tan­tervének egyszerűsítése ; az iparos tanonciskolák fejlődését akadályazó körülmények megszüntetése; 3) a fóidraivelésügyi m. kir. minisztérium hatáskörét érintőleg: a szegényebb szőlősgazdák peronspora ellen való védekezésének lehetővé tétele; sertés kivitelünk aka­dályainak megszüntetése : az állatok tüzes bélyegzésének mellőzése; az erdészeti hivatalok erdei famagsziikségle­tének belföldön való fedezése; kisgazdáknak jó árpa-vető­maggal való ellátásása; 4) a pénzügyi m. kir. minisztérium hatáskörét érin­tőleg : az ausztriai sör behozatalának adó ellenőrzési szem­pontból bizonyos utakhoz való kötése és a kimérési en­gedélynek osztrák sörfőzdéktői való megvonása ; a sörter­melési és fogyasztási adók leszállítása; a hirdetményi bélyegilleték eltölrése ; 5) az igazságügyi m. kir, minisztérium hatáskörét érintőleg: a lepoglavai fegyenc ipar versenyének korláto­zása; a kereskedelmi peres ügyekben szóbeli eljárásnak meghonosítása; a csődiigyi törvényjavaslatok törvényerőre emelése. A jelentés utoljára beszámol a kamara kerületének 1896. évi kiviteli iparáról. Kiviteli cikkeket képeztek: bábsütemény, borkősav bőráruk, conac, conserv, csokoládé, cukor, dárdany, dex­trin, donga, ecet, élelmi szerek (tej, vaj, sajt), faáruk, faggyú, fedélcserép és faltégla, gasdasági gépek, gyujtó­szer, harang, kalbászfélék és zsir, kasza és köszörűkő, kékfestő áruk, kréta, likőr, liszt, dara, korpa, magvak és kávépótlék anyagok, maláta, meganit, mész, nádgyékény, ónkupák, óra, párkett, pokróc, sajtó, selyemáruk, seprii­és törkölypálinka, sör, szalmatok, szerpentinkő-tárgyak, szesz, tűzoltó szerek, zsákok. A kiviteli piacok e cikkekre nézve: Angol ország, Ausztria, Belgium, Bosznia, Bulgária, Észak-Nyugat- és Kelet-Afrika, Franciaország, Görögor­szág, Kelet India, Kis-Azsia, Németalföld, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia és Törökország. 1848. Már csak napok választanak el — mindössze egy hét — attól az esztendőtől, mely ötvenedik fordulója lesz a magyar szabadság hajnalának. Őseink tűzáldozattal köszöntötték a hajnal hasadtát, források tövében, ligetek, vadonok mélyén. Mi is áldozattűzet gyújtunk, a nemzeti irodalom sziklaoltárán, a magyar nemzeti érzés kútfejénél, a magyar történelem cserfaligetében. Úgy köszöntjük a hajnalló magyar szabadságot. Az oltáron az áldozat tűzét nem kisebb ember nyújtja föl, mint a mi nagy táltosunk, jósunk, költőnk : Jókai Mór, a kinek az egész magyar irói gárda segédkezik. Egy művel teszik maradandóvá 1848. emlékezetét. E mű a szabadságharc képes bibliája, mely Jókai, Bródy Sándor ós Rákosi Viktor szerkesztésében jelenik meg. Már szólottunk e műről. Elmondtuk, hogy 1200 képben fogja felújítani a dicsőséges évek történetét, hogy az ország valamennyi jobb irója ir e könyvbe és hogy a nagy nemzeti ünnepre teljes lesz a nagy mű Most csak azt akarjuk jelezni, hogy ma az ötödik füzet is megjelent. A szokszorosító művészetnek valódi remekei ezek a képek, mik e pompás vállalatot betöltik. Különösen ki kell emelnünk Munkácsy „ Újoncozás"-át és Benczúr „Hazatérő huszárjait",a Jenkey századát. Az ereklyék közül kiválóan érdekes Batthyány Lajos miniszterelnöki széke, (mely bizony sokkal csinosabb és formásabb a mostani dísztelen zsölléknél) Kossúth ereklyéi, igy órája, 1848-ban használt írószerei, Baltimoreban kapott ezüstfedelü albuma, fatentatartója, nejének útitáskája, stb. A füzet után a horvát mozgalmakat tárgyalja. A kitűnő, magvas szöveg sehol sincs az irodalmi értéknek és költői erőnek hiján. így halad, igy folyik 1848. legdicsőbb emléke csönd­ben, halkan, egyre gazdagabbá, egyre érdekesebbé válva. Nem ajánlhatjuk eléggé közönségünknek a diszes könyvet, mely a Révai Testvérek írod. Int. Részvény­társaság kiadásában jelen meg s minden hazai könyvke­reskedésben kapható. Egy füzet ára 30 krajcár. A mostani füzetben 54 kép van. Hivatalos - rovat. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről hözhirré tétetik, hogy a város képviselőtestülete 1897. évi december hó 30-án tartott rendkívüli közgyűlésében, a városház alatti 4 bolti helyiség bérbeadása tárgyában Stern Bernát, ifj, Derencsény Pál, Heincz János és Garai Lipót zala-egerszegi lakósokkal kötött bérleti szerződéseket jóváhagyta. Ezen határozat 1898. évi január hó 15-ig a városi főjegyzői irodában az esetleges felszólamlások megtehetése végett bárki' által betekinthető. Zala-Egerszeg, 1897. december 31-én. Botfy Lajos, polgármester. C S _A_ IR UNT O IKI­Rigmusos krónikája avagy története az 1897. esztendőnek. Tinódy Lantos Sebestyén diák módjára megénekelte Theodorus diák. Im, letelt az első az nj ezer-évből, Felmerült az újév idők tengeréből; Mint a tenger árja habra habot kerget: Elsimul az egyik, míg a más közelget. * Vizsgálom futását az ó-esztendőnek, S bár termés dolgában nem mondhatom bőnek, Mindazáltal adjunk hálákat az Égnek: Uj hajnala támadt magyar dicsőségnek. Millennium évét hogy nyomon követte, Várható gyümölcsét hiven megtermette. Beszélnek már rólunk, számolnak már velünk, Simuló barátság szorongatja kezünk. — De, hogy sorát ejtsem az idők rendjének, S ne öltse egymásba szavait az ének, Rendre veszem Lantos diák modorában, Aminek jussa van ez uj krónikában. Első a kegyelet. Le hát a kalappal! Számoljon le szivünk a nagy halottakkal. A sok gaudiumért drágán megfizettünk, Hazánk jelesiből sokat elvesztettünk. Brassai Sámuel kezdte meg a rendet, Melyet a bősz kaszás soraikban ejtett. Száz év zivatarját, összes tudományát Elbírta ő; immár élvezze nyugalmát! Vajda János lelke most már megtalálta, Amiért az eget gyakran ostromolta: Tudja, érzi, mi az örökkévalóság . . . Csillagtábor fölött a halhatatlanság. Jó Pápay Istuán, királyunk jobb keze, Szintúgy elköltözött: ámbár szive, esze Most is elkelne a kancelláriában . . . Sok a vita nálunk ; hát még Ausztriában! —

Next

/
Oldalképek
Tartalom