Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)

1898-01-09 / 2. szám

bari iparkodni fog, hogy az aránytalanságok mindinkább megszűnjenek, az ellentétek mindinkább elsimuljanak: akkor talán (de csak talán!) annyit elérhetünk,hogy nálunk a socialismus nagyobb végletekbe nem fog átcsapni. Ebben a tekintetben tehát a magyar társadalom nagy nemzeti missiót végezhet. Ifjúságiink s a katonai pálya. A honvédelmi minisztérium költségvetésének a pénzügyi bizottságban f. hó 3-án történt tárgyalása alkalmával ket szomorú felfedezésre jutottak. Egyik, hogy az a mozgalom, amelyet a kormány megindított abból a célból, hogy a honvédségi hadapródés főreáliskolánál, valamint a Ludovika akadémiánál alapítvánvok tétessenek szegénysorsú, de kiváló tehetségű 1 íjaknak ingyen felvehetése végett, épenséggel nem eredményezte az" óhajtott sikert. A másik szomorú jelenség ínég, hogy a magyar középosztály ifjúsága nem jelentkezik kellő számmal a katonai pályára. A honvédelmi miniszternek ez ügyben tett előterjesztése szerint a hadapród-iskoláknál eddig összesen nyolcvankilenc, inig a Ludovika akadémiánál és a főreáliskoláknál eddig összesen huszonegy alapítványt tettek. A pénzügyi bizottság az eddig elert csekély eredményt tudomásúl véve, abbeli reményének adott kifejezést, hogy a magyar hovedség kiképzése szempontjából oly fontos ügyet a közönség hathatósabb támogatásába fogja részesíteni annyival is inkább; mert sok olyan tényező hiányzik még, mely könnyű szerrel meghozhatná a haza oltárára ezt az áldozatot. Sokkal lehangolóbb a hovédelmi miniszter jelentésének az a része, amely szerint sem az újonnan alapított honvédségi iskolákba, sem a Ludovika akadémiára nem jelentkeznek kellő számban. Ennek a tartózkodásnak az okát nem tudjuk kimagyarázni. Hisz éveken keresztül azon panaszkodtunk, hogy a magyar fiúk nem léphetnek a katonai pályára; mert a honvédségnél az eddig egyedül letezett Ludovikában nem volt elegendő hely, míg a közös hadsereg kötelékébe való belépésnél a németnyelv tudásának hiánya képezte az akadályt s ezért mentek csak szórványosan magyar iljaink a katonai reáliskolákba. Ez volt egyúttal az ok, hogy a magyar ifjúság — a katonai pályára való lépés utja előle el levén zárva — tódult a jogi pályára. Most meg van adva a mód s az ifjúság még sem jelentkezett kellő számban a magyar honvédséghez. Pedig okúi azt sem lehet felhozni, hogy a fizetéses helyek költségei magasak; mert ki van mondva, hogy abban az esetben, ha az egész vagy a fél üzetéses helyekre nem jelentkezik elegendő pályázó, akkor ingyen is felveszik a katonai pályára alkalmas iíjakat. És meg sem jelentkeznek ifjaink kellő számban ! Nem akarjuk feltenni, hogy ifjainkból kiveszett volna apáik ősi erénye s hogy az egykor harcias magyar nemzet annyira elpuhult volna, hogy a haza védelmének legszentebb és annyi dicsőséggel kecsegtető hivatását eltaszítaná magától. Sokkal valszinübbnek tartjuk, hogy az ifjúság s általában a nagy közönség nincs eléggé tájékoztatva a pályazatokról s azok feltételeiről. S ép ez okból csak helyeselhetjük a bizottság előtt tett ama kijelentést, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter legközelebb körrendeletet bocsát ki a középiskolák igazgatóihoz, amelyben utasítja őket, hogy hívják fel az ifjúság figyelmét a katonai pályára; ismertessék meg velük a pályázat feltételeit s egyáltalán buzdítsák őket a Ludovika akadémiába való belépésre; értessék meg velük, hogy a hivatalnoki pálya, amelyre a legtöbben tódulnak, nem nyithat oly széles teret ambíciójuk kielégítésére, mint a katonai pálya. A soproni kereskedelmi- és iparkamara 1896. évi jelentése. A soproni kerületi kereskedelmi- és iparkamara a kereskedelemügyi miniszterhez a kamara hatásköre alá tartozó terület 1896. évi kereskedelmi, ipari és forgalmi viszonyairól szóló, nyomtatásban közzétett jelentését szerkesztőségünknek is megkiildvén, a jelentést a következőkben ismertetjük olvasó közönségünkkel: Az általános rész megemlékezik az 1896. évi ezredéves ünnepségünkről; majd áttekinthető rövid vonásokban szól a szüretről, gyű mücstermelésről, baromfitenyésztésről, az állati terményekkel való kereskedésről, a gyapjuiizletről, az erdei termény- és fakereskedésről, a rövid-, kézmű-, gyapottermékáruk- s egyéb cikkekkel való kereskedésről, a gyáriparról, munkásviszonyainkról, az ipartestületekről, betegsegélyező pénztárainkról, a kereskedelmi- és ipari szakoktatásról, a pénzintézetek- és posta forgalmáról, vasúthálózatunkról, közutainkról, a vásári forgalomról, végül a törvényhozás- és jogszolgáltatásról. Az általános jelentés után, mely röviden, de kellőkép tájékoztató lag beszámol a felsorolt egyes pontokra nézve a kamarai kerület 1896. évi állapotáról, a kiváló gonddal és szakértelemmel készített, 122 nagy negyedrétü lapra terjedő jelentés négy fő fejezetben szól 9) a kereskedelemről, b) az iparról, c) a forgalomról, d) a törvényhozás-, jogszolgáltatás- és közigazgatásról. Végül e) egybefoglalja kellő utbaigazgatásúl a jelentésben foglalt javaslatokat csoportosítva az egyes minisztériumok szerint, amelyekhez azokat a kamara intézte; f) legvégső fejezetül pedig közli a kamarai kerület kiviteli cikkeit. A most elősorolt főbb fejezetek mindegyike több oly fejezetre oszlik, amelyek tulajdonképen a tüzetes ismer tetést szolgí" "" Az alfejezetek figyelembe vételével a jelentés felosztása a következő : a) A kereskedelemről szóló része a jelentésnek tüzesen szól 1) a mezőgazdasági terményekkel való kereskedésről, 2) a borkereskedésről, 3) a gyümölcsökkel való kereskedésről, 4) baromkereskedésről, 5) az állati terményekkel való kereskedésről, 6) az erdei terményekről és fakereskedésről, 7) a rövid-, diszmű-, gyarmatáruk- és egyéb cikkekkel való kereskedésről. b) Az iparra vonatkozó része a jelentésnek felöleli 1) az általános iparviszonyokat, 2) az ipartestületek, ipartársulatok és betegsegélyező pénztárak ügyét, 3) az iparigazolványokat és cégjegyzéseket, 4) a kereskedelmi- és iparoktatást, 5) az ipari termelést. A kereskedelmi- és iparoktatást, valamint az ipari termelést ismét több fejezetekre osztva tárgyalja a jelentés. A kereskedelmi- és iparoktatást illetőleg a jelentés tüzetesen ismerteti a kerületében levő felső-kereskedelmi iskolákat és pedig a soproni, zala-egerszegi, szombathelyi és nagy-kanizsai felső-kereskedelmi iskolákat, továbbá a soproni, szombathelyi, nagy-kanizsai, keszthelyi kereskedő tanonciskolákat; továbbá az iparos-tanonciskolákat, amilyen van Mosonmegyében 2, Sopronmegyében 4, Vasmegyében 12 és Zalamegyében 7 (csáktornyai, keszthelyi, nagy-kanizsai, perlaki, sümegi, tanolczai, zala-egerszegi), végül a kézmíívesiskolákat (a csáyai agyagipari, a kismartoni lakatosipai tanműhely, soproni kézügyességi, a kőszegi szövő- és kötőgyár, a szent-gothárdi órásipari szakiskolákat); befejezésül statisztikai adatokat közöl a felsorolt iskolákra nézve az 1895/6. tanévről. Az ipari termelés fejezetei: bányaipar, fémáruk gyártása, gépek, szerszámok, készülékek, műszerek, közlekedési eszközök és ezek alkatrészeinek gyártása, kő-, föld-, agyagés üvegipar, fa, csont, kaucsuk, guttaperka és hasonló anyagok feldolgozása, bőr-, serte-, szőr és tollipar, szővőés kárpitos-ipar, ruha- és piperekészítő ipar, papiros-ipar, élelmi szerek előállítása, vegyészeti-ipar, építő-ipar, sokszorosító ipar- és iparos-művészet, fegyenc-ipar. c) A forgalom cím alatt szól a jelentés 1) a bank-és hitelügyről; 2) a közlekedésügvről s itt ismét a posta-, távírda- és távbeszélőről, vasutakiól, közutakról, és viziutakról; végül 3) a vásárokról. d) Törvényhozás, jogszolgáltatás- és közigazgatás cím alatt szól az 1896. évben a törvényhozás által a gazdasági életünkre vonatkozólag alkotott törvényekről; továbbá tüzetes kimutatást ad a kamarakerület kir. törvényszékei által az 1896. évben tárgyalt váltó- és kereskedelmi perekről, csődügyekről és eszközölt cégbejegyzésekről, valamint törlésekről. A jelentésben foglalt javaslatok az egyes minisztériumok hatásköre szerint csoportosítva : 1) a kereskedelemügyi minisztérium hatáskörét érintőleg: a vasúti kocsihiány megszüntetése; a cs, kir. szab. déli vaspályatársaság állomásain kocsihiány alkalmával szedett fekbér elejtése; a m. kii. szab. déli vaspályatársaság Nagy-Kanizsától Bécsújhelyig terjedő vonala gabonadij szabásának arányos megállapítása; az aldunai verseny rendelkezésére állo viziutak tárifáival vetekedő vasúti díj szabások megállapítása; a Bajorország határán a bevitt gabona után szedett kezelési és vámutánvételi díjak megszüntetése ; a külföldről üresen visszatérő zsákoknál az árbevallási kényszer alól való felmentés; a belföldi cégek jegyét viselő, használt, üres zsákoknak (külföldről való visszatérések alkalmával) a vámkezelés alól való felmentése ; a cs. kir. szab. déli vaspályatársaság teherárudíjszabásának mérséklése ; a fogyasztási szövetkezetek túltengésenek meggátlása; a házaló kereskedés szabályozása ; az üzletulajdonos teljes nevének cégfeliratul való használata ; a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény és végrehajtási rendelet revíziója ; a 20 fton aluli számlák bélyegmentessége; a rongy kiviteli vámjának megszüntetése; a kisipari szövetkezetek ügyének megoldása; a malomipar képesítéshez kötése; a kismartoni lakatosipari tanműhelynek a polgári iskolától való függetlenítése ós a kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe való átvétele ; a kisebb posztógyártóknak állami szállításokban való részesítése ; a sopronmegyei cukorgyárak déli vasút díjtételéinek mérséklése; a csokoládé és csokoládé gyártmányok vámjának fölemelése; a kakaó-bab ós kakaó-vaj behozatalai vámjának mérséklése; a szerzetes rendek ipari terén való versenyének korlátozása ; kiviteli malátaküldemények szállítási kedvezményekben való részesítése; intézkedések a cheque- és clearing forgalom emelése érdekében ; a cs. kir. szab. déli vaspályatársaság forgalmi eszközeinek felújítása ; 2) a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium hatáskörét érintőieg: a felső kereskedelemi iskolák tantervének egyszerűsítése ; az iparos tanonciskolák fejlődését akadályazó körülmények megszüntetése; 3) a fóidraivelésügyi m. kir. minisztérium hatáskörét érintőleg: a szegényebb szőlősgazdák peronspora ellen való védekezésének lehetővé tétele; sertés kivitelünk akadályainak megszüntetése : az állatok tüzes bélyegzésének mellőzése; az erdészeti hivatalok erdei famagsziikségletének belföldön való fedezése; kisgazdáknak jó árpa-vetőmaggal való ellátásása; 4) a pénzügyi m. kir. minisztérium hatáskörét érintőleg : az ausztriai sör behozatalának adó ellenőrzési szempontból bizonyos utakhoz való kötése és a kimérési engedélynek osztrák sörfőzdéktői való megvonása ; a sörtermelési és fogyasztási adók leszállítása; a hirdetményi bélyegilleték eltölrése ; 5) az igazságügyi m. kir, minisztérium hatáskörét érintőleg: a lepoglavai fegyenc ipar versenyének korlátozása; a kereskedelmi peres ügyekben szóbeli eljárásnak meghonosítása; a csődiigyi törvényjavaslatok törvényerőre emelése. A jelentés utoljára beszámol a kamara kerületének 1896. évi kiviteli iparáról. Kiviteli cikkeket képeztek: bábsütemény, borkősav bőráruk, conac, conserv, csokoládé, cukor, dárdany, dextrin, donga, ecet, élelmi szerek (tej, vaj, sajt), faáruk, faggyú, fedélcserép és faltégla, gasdasági gépek, gyujtószer, harang, kalbászfélék és zsir, kasza és köszörűkő, kékfestő áruk, kréta, likőr, liszt, dara, korpa, magvak és kávépótlék anyagok, maláta, meganit, mész, nádgyékény, ónkupák, óra, párkett, pokróc, sajtó, selyemáruk, sepriiés törkölypálinka, sör, szalmatok, szerpentinkő-tárgyak, szesz, tűzoltó szerek, zsákok. A kiviteli piacok e cikkekre nézve: Angol ország, Ausztria, Belgium, Bosznia, Bulgária, Észak-Nyugat- és Kelet-Afrika, Franciaország, Görögország, Kelet India, Kis-Azsia, Németalföld, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia és Törökország. 1848. Már csak napok választanak el — mindössze egy hét — attól az esztendőtől, mely ötvenedik fordulója lesz a magyar szabadság hajnalának. Őseink tűzáldozattal köszöntötték a hajnal hasadtát, források tövében, ligetek, vadonok mélyén. Mi is áldozattűzet gyújtunk, a nemzeti irodalom sziklaoltárán, a magyar nemzeti érzés kútfejénél, a magyar történelem cserfaligetében. Úgy köszöntjük a hajnalló magyar szabadságot. Az oltáron az áldozat tűzét nem kisebb ember nyújtja föl, mint a mi nagy táltosunk, jósunk, költőnk : Jókai Mór, a kinek az egész magyar irói gárda segédkezik. Egy művel teszik maradandóvá 1848. emlékezetét. E mű a szabadságharc képes bibliája, mely Jókai, Bródy Sándor ós Rákosi Viktor szerkesztésében jelenik meg. Már szólottunk e műről. Elmondtuk, hogy 1200 képben fogja felújítani a dicsőséges évek történetét, hogy az ország valamennyi jobb irója ir e könyvbe és hogy a nagy nemzeti ünnepre teljes lesz a nagy mű Most csak azt akarjuk jelezni, hogy ma az ötödik füzet is megjelent. A szokszorosító művészetnek valódi remekei ezek a képek, mik e pompás vállalatot betöltik. Különösen ki kell emelnünk Munkácsy „ Újoncozás"-át és Benczúr „Hazatérő huszárjait",a Jenkey századát. Az ereklyék közül kiválóan érdekes Batthyány Lajos miniszterelnöki széke, (mely bizony sokkal csinosabb és formásabb a mostani dísztelen zsölléknél) Kossúth ereklyéi, igy órája, 1848-ban használt írószerei, Baltimoreban kapott ezüstfedelü albuma, fatentatartója, nejének útitáskája, stb. A füzet után a horvát mozgalmakat tárgyalja. A kitűnő, magvas szöveg sehol sincs az irodalmi értéknek és költői erőnek hiján. így halad, igy folyik 1848. legdicsőbb emléke csöndben, halkan, egyre gazdagabbá, egyre érdekesebbé válva. Nem ajánlhatjuk eléggé közönségünknek a diszes könyvet, mely a Révai Testvérek írod. Int. Részvénytársaság kiadásában jelen meg s minden hazai könyvkereskedésben kapható. Egy füzet ára 30 krajcár. A mostani füzetben 54 kép van. Hivatalos - rovat. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről hözhirré tétetik, hogy a város képviselőtestülete 1897. évi december hó 30-án tartott rendkívüli közgyűlésében, a városház alatti 4 bolti helyiség bérbeadása tárgyában Stern Bernát, ifj, Derencsény Pál, Heincz János és Garai Lipót zala-egerszegi lakósokkal kötött bérleti szerződéseket jóváhagyta. Ezen határozat 1898. évi január hó 15-ig a városi főjegyzői irodában az esetleges felszólamlások megtehetése végett bárki' által betekinthető. Zala-Egerszeg, 1897. december 31-én. Botfy Lajos, polgármester. C S _A_ IR UNT O IKIRigmusos krónikája avagy története az 1897. esztendőnek. Tinódy Lantos Sebestyén diák módjára megénekelte Theodorus diák. Im, letelt az első az nj ezer-évből, Felmerült az újév idők tengeréből; Mint a tenger árja habra habot kerget: Elsimul az egyik, míg a más közelget. * Vizsgálom futását az ó-esztendőnek, S bár termés dolgában nem mondhatom bőnek, Mindazáltal adjunk hálákat az Égnek: Uj hajnala támadt magyar dicsőségnek. Millennium évét hogy nyomon követte, Várható gyümölcsét hiven megtermette. Beszélnek már rólunk, számolnak már velünk, Simuló barátság szorongatja kezünk. — De, hogy sorát ejtsem az idők rendjének, S ne öltse egymásba szavait az ének, Rendre veszem Lantos diák modorában, Aminek jussa van ez uj krónikában. Első a kegyelet. Le hát a kalappal! Számoljon le szivünk a nagy halottakkal. A sok gaudiumért drágán megfizettünk, Hazánk jelesiből sokat elvesztettünk. Brassai Sámuel kezdte meg a rendet, Melyet a bősz kaszás soraikban ejtett. Száz év zivatarját, összes tudományát Elbírta ő; immár élvezze nyugalmát! Vajda János lelke most már megtalálta, Amiért az eget gyakran ostromolta: Tudja, érzi, mi az örökkévalóság . . . Csillagtábor fölött a halhatatlanság. Jó Pápay Istuán, királyunk jobb keze, Szintúgy elköltözött: ámbár szive, esze Most is elkelne a kancelláriában . . . Sok a vita nálunk ; hát még Ausztriában! —