Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)

1898-03-20 / 12. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 18 98. évi 12-ik számához. haladt végig visszatérve a várásházáig, hol Kohári város­bíró lendületes szép beszédet mondott, méltatva az 50 év előtti e nagy nap -jelentőségét; végül a Himnus elé­neklése mellett itnnepies bangulatlal oszlott szét a vidék­ről is besereglett több ezernyi nép. Esti V2 9 órakor kezdődött a Casino ünnepélye. Itt szavalta el nagy lel­kesedést keltve Pápay Sándor Petőfi nemzeti dalát a «Talpra magyart», utána Glazer Gyula szépen sikerült felolvasást tartott 1848-ról, végül Berlcovits Albert az egész közönséget lelkesedésre és tapsra ragadta gyönyö­rűen elszavalt Március 15-dikével. Ezután kezdetét vette a tánc, mely a késő reggeli órákig tartotta együtt a nagyszámban össze jött közönséget. Március 15-kike Alsó-Lendván. Március 14 a vá­rost kivilágították s fáklyásmenettel vonultak végig a város utcáin. 15-én reggel 9. órakor ünnepélyes hálaadó isteni tisztelet volt a rom. katli, templomban, amelyen részt vettek a városban levő hatóságok, testületek, egye­sületek, a tanuló ifjúság. Mise végeztével a közönség a »Ivorona« szálló nagytermébe vonult, ahol a tulajdonképeni ünnepélyt az olvasó egyesület rendezte. Az állami polgári iskola tanulóinak énekkara bevezetésül a Hymnuszt énekelte. Ezután az egylet elnöke, Hajós Mihály ügyvéd, lelkes beszéd kíséretében nyitotta meg az ünnepélyt; az éljenzéssel kisért beszéd után dr. Csizmazia Endre járásbirósági al­biró mondott ünnepi beszédet, melylyel magával ragadta a közönséget. Bezerédy Elek 1848/9-iki honvéd egy nemzeti zászlót tartva kezében, elszavalta a » Talpra magyar«-t; a közönség zajos éljenzése kisérte a gyújtó szavalatot. Ezt követte a Szózat, majd az elnök hazafias szellemben elmondott záró beszéde. Este az olvasó egylet helyiségé­ben társasvacsora volt, amelyen lelkes felköszöntőket mon­dottak- s mindvégig derült hangulat uralkodott. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. I. Értesítjük az érdekelt köröket, hogy a budapesti „nemzetközi kiállítás — egézségügy, nép- és hadélelmezés, sport és idegen forgalom részére találmányok és újdon­ságok kiállításával kapcsolatban" cimü kiállítást „Ős-Buda­vára" mulató hely vállalata kizárólag a mulató látogatott­ságának emelése és üzérkedési célbói rendezi; ennélfogva ezen nemzetközinek elnevezett vállalat nélkülözi ama köztekintélyt és azon szakszerű megbízhatóságot, a mely bármely komoly kiállítás rendezésénél első sorban meg­kívántatik. Ezen alapon a keresked. m. kir. miniszter ur elhatározta, hogy a szóban lévő kiállítást, a mely a hozzáérkező tárgyak elbírálására hivatva nem lehet s a mely kiállítás által esetleg megítélendő kiállítási oklevelek­nek és érmeknek nemcsak, hogy semmiféle értéke nincsen, hanem ezen kiállítási kitüntetéseknek használata alkalmas arra is, hogy az illető céget felszeg helyzetbe hozza, sem erkölcsi, sem anyagi támogatásban nem részesíti. Sopron, 1898. évi márczius havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. II. A m. kir. államvasutak zágrábi üzletvezetősége az igazgatása alatt álló vonalakon alkalmazásban álló altiszti, pénztárkezelőnői és szolgai személyzet számára szükséges egyenruhák elkészítésének egy, esetleg három évre való biztosítása érdekében pályázatot hirdet. Az elkészítendő ruhadarabok száma 6245. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy az ajánlatok benyújtási határideje f é. március hó 8I-1 ke. A részletes pályázati hirdetmény hivatalos helyisé günkben megtekinthető. Sopron, 1898. évi március havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. onnan még 1842-ben küldöttek volt fel az országgyűlés­hez, mint közóhajtást. Nem egy napon s nem is egy ember kívánta ezt a reformatiót s ezt a nagy újjászületést. De hiába kívánta az egész nemzet sokáig, éveken keresztül. E kí­vánság színe-javának derekas tárgyalása csak 48. márc. közepén történik, mikor az országgyűlés lelke a hatalmas Kossuth Lajos volt. A király elé márc. 16-án kerül. Országos törvénynyel való megerősítése sokáig késitf. Pedig e szellemi újjászületés nélkül hanyatlóban vaiamár az ország . Az elernye­dés, tehát a megadás csendes 4resi|na t iója kezd erőt venni az embereken. A nemzeti nyelv és szokás itt ott kihaló félben. Az elkorcsosulás veszélye fenyeget. Sokan már a lejtőn levő Róma dőzsőlését látják a nemzetben, mely után csak a járom következik. És nincs a nemzetben elég akaraterő megtérni és felállani; és nincsen eiég erő, vagy talán nincsen elég erkölcsi bátorság még a költőben sem, hogy felrázza szunnyadásából a nemzetet. Ennek a kornak költői csak sirni tudnak, mint a csalo­gányok. Fáj nekik, hogy a magyar szó ritka, minta í'ehér holló s a „rákosi szántó"-val sírva szántanak a — leve­gőben. Fáj a magyar köntös elvesztése s kétségbe esve kiáltanak föl, hogy „Romlásnak indult hajdan erős ma­gyar!" Csak epekednek a „Régi dicsőség" után. Hátra néznek és nem előre. Ha néha eszökbe jut is, hogy mit kellene tenni, nem merik kimondani, csak célozgatnak rá, hogy pl, „Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai . . . Szabadság! itten hordozák véres zászlóidat!" . . . stb. És, mig az országgyűlés a királylyal együtt okosan, de hosszasan tanácskozik; s míg a nemzet nagy költői a haza sorsán fájdalmasan, de eredménytelenül keseregnek: — megjelenik a fővárosban egy ifjú ember, egy alföldi kocsmárosnak a fia, s mint a viharmadár, rákiált a nemzetre: Talpra magyar! s a nemzet azt feleli rá: Esküszünk a szavadra! Ez volt március 15-ike. Helyi, megyei és vegyes hirck. Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete Vécsey Zsigmond polgármester elnöklete alatt f. hó 9-én közgyű­lést tartott, amelyen elhatározták, hogy a népszabadság megalkotásának 50-ik évfordulóját a tanács javaslatához képest április 11-én tartják meg s egyúttal megállapítot­tá:; az ünnepség programmját. — Az iskolaszéknél üre­sedésbe jött tagsági állásra névszerinti szavazás alapján megválasztattak Oszterhuber László és Unger Ulmann Elek városi képviselők. — Az ipariskolához Wenczel Rezsőt igazgatónak, Papp Miklóst rajztanárnak, Wlassics Józsefet, Orbán Miklóst és Kovács Miklóst 'rendes tanítóknak meg­választották. — A kis-kanizsai kántori állásra 300 írtért pályázó nem jelentkezvén, új pályázat hirdetését határoz­ták el 500 frt fizetéssel, melyhez az isko'aszék saját költségvetéséből még 100 írttal járul, azonban a tanítói oklevéllel bíró pályázó köteles a tanítókat helyettesíteni is. — Ozv. Tóth Istvánnénak elhunyt férje temetési költ­ségeinek segélyezésére 100 frtot szavaztak meg. — Molnár György íőgymnasiumi szolgát a városi nyugdijkötelékbe felvették. — A helypéüzbórlők kérelmét bérvisszatérítése tárgyában a képviselőtestület teljesítette. -- A Blau Mór­féle 3000 frtos alapítvány (szegény sorsú iskolás gyer­mekeknek. valláskülönbség nélkül téli ruházattal való" el­látására) átvételét, Csóka Ferdinándnak a felső templomra adott 100 frt adományát és a gymnasiuui tatarozására tett 100 frt alapítványát a közgyűlés köszönettel tudomásul vette. A Ealatonparii vasút ügyében dr. Jankovich László gróf főispán őméltóságának elnöklete alatt az érdekeltség­Balaton-Füreden értekezletet tartott, amelyen a végrehajtó bizottságotkövetkezőleg alakították meg: elnökök Hertelendy Ferenc Zalamegye, Réh Jenő Veszprémmegye részéről; jegy­zők : dr. Kovács Vilmos (Zala), Szereday Leo (Veszprém). A végrehajtó bizottság ezen kívül egy szűkebb körű, 9 tagu bizottságot választott, amelynek tagjaivá vármegyénk részéről Pokorny Frigyes, báró Putheány Géza, GÍázer Sándor, Nedeczky Jenő, Lénárd Ernő, Hertelendy István lettek s a szűkebb körű végrehajtó bizottság a vasutirányt következőleg állapította meg: Veszprémből kiindulva Szabadi, Vörösberény, Almádi, Balaton-Füred, Tihany, Aszófő, Akaii, Szepezd, Rév-Fülöp, Badacsony, Tördeniic, Gulács, Tapolca, Balaton-Ederics, Keszthely. Az also-lendvai valasztó kerület szabadelvű pártja a február hóban tartott képviselőválasztásnál kiví­vott győzelmet f. hó 12-én lakomával ünnepelte meg, amelyre a megválasztott dr. Mandel Pál képviselővel Budapestről Bessenyei Ferenc és Szaplonczay Miklós ország­gyűlési képviselők is lementek. A diszebeden mintegy kétszázan vettek részt s számos, lelkes felköszöntőt mon­dottak. Ebéd alatt több sürgönyt kaptak, melyben a pár­tot s a megválasztott képviselőt üdvözölték. A diszebéd­ből Bánffy Dezső miniszterelnökhöz üdvözlő sürgönyt küldöttek. Kinevezés. A m. igazságügyminiszter Haris Andor czeglédi kir. járásbirósági gyakornokot a zala-egerszegi kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. A sümeghi önkénytes tűzoltó egyesület évi ren­des közgyűlését Barkóczy Károly elnök elnöklete alatt tartotta. ÍJánfi Alajos pénztárnok jelentése szerint az évi bevétel 556 frt 09 kr., a kiadás 514 frt 58 kr. s igy a pénztármaradvány 41 frt 56 kr. volt, az egyesület tar­tozása 1.119 frt, melylyel szemben az egyesület vagyona 6.344 frt értéket képvisel. A közgyűlés a számvizsgáló bizottság javaslatához képest a pénztárnoknak a felment­vényt megadta. Az évi költségvetést 279 frt 26 kr. bevé­tellel és ugyannyi kiadással irányozták elő. — Éles Károly titkárnak évi jelentését közhelyesléssel fogadták s annak jegyzőkönyvbe való iktatását elhatároztál?. — A tisztújítás eredménye : Barkóczy Károly elnök ; főparancsnokul- miu­tán dr. Kellemen Károly főparahcsnak ismételt kérésre a főparancsnokságot továbbra nem volt hajlandó megtartani —• Krisztinkovieh Józsefet választották. Alelnök Mojzer József, alparancsnok Fejes Lajos, titkár Eles Károly, pénz­tárnok Bánfi Alajos, orvos dr. Lukouich Gábor, ügyész dr. Surgóth Miksa ; osztályparancsnokok: Károlyi János, Holba József, Simon Lajos és Szíjártó György ; segédtiszt Kardos Samu, I. szertárnok Kondor Lajos, II. szertárnok iíj. Horváth József; választmányi tagok: dr. Kellemen Károly, Sümegi Tivadar, Talabér Károly, Kondor József, Lázár Károly és Tóth József — a pártoló tagok sorából Böröcz János, Molnár Endre, Molnár Ferenc, Molnár Kristóf. Juk Mátyás és Liszli Gyula a működő tagok kö­zül ; a számvizsgáló bizottság tagjai: Pozsonyi József, Hladny János és Scheiber József. Á nagy-kanizsai izr. hiíközkég évi rendes közgyű­lését í. hó 13-án tartotta Gisei Gutmann Vilmos hit­községi elnök elnöklete alatt. A közgyűlés első tárgyát Barta Lajos titkárnak évi jelentése képezte, amely rész­letesen foglalkozott az iskola ügyeivel; a hitközség iskola alapja 8.734 frt 24 krt tesz ki; az elemi-, polgári- és felső-kereskedelmi iskolába járt összesen 518 tanuló; segélyezésekre fordítottak 8.179 frt 50 krt, azonkívül 407 tanulónak elengedtek összesen 8.456 frt tandíjat; a hit­község 1897. évi bevétele volt 44.537 frt 36 kr. s ugyan­annyi kiadása; a f. évre 50.476 frt 11 kr. bevétel s ugyanannyi kiadás van előirányozva. A közgyűlésen indít­ványba hozták a polgári-iskola beszüntetését, azonban az indítványt 78 szóval 46 ellenében leszavazták. — Másnap volt az előljárósági választás, melynek eredménye : Berger Adolf, dr. Blau Simon, Ebenspanger Leo, Englender Ottó, Löwi Adolf, Milhofer Ödön, dr. Rottschild Jakab, dr. Schwarz Adolf, Weiser József, Weis Tivadar — elöljáró­sági tagok; Heltai József, Reichenfeld Sándor, Steril Tivadar, Sattler József, Reinitz József — számvizsgáló bizottsági tagok; Ilirschel Ede, gelsei Gutmann Vilmos, dr. Neumann Ede, Rapoch Gyula, Rothschild Samu kerü­leti képviselők. A zaíamegyei központi takarékpénztár részvény­társaság igazgatósága f. hó 19-én Skublics Jenő elnök elnöklete alatt gyűlést tartott, amelyen a lemondás folytán üresedésbe jött pénztárnoki állást töltötték be. A hét pályázó közül szavazattöbbséggel Duzár István söjtöri körjegyzőt választották meg takarékpénztári pénztárnoknak. Közgyűlések. A zala-egerszegi önkénytes tűzoltó egyesület, valamint a zala-egerszegi kerületi betegsegélyező pénztár évi rendes közgyűlésüket f. hó 20-án délután 2 órakor tartják az állami elemi népiskolában. Tanulmányút. A budapesti szőlőszeti és borászati tanfolyam hallgatói március 13-án Engelbrecht Károly főfelügyelő és 3 tanár vezetése alatt Keszthelyre érkeztek. Itt az intézetet és urodalmi szőlőket megtekintették s 14-én Lesence-Tomajra, innen Tapolcára, Badacsonyba, Révfülöpre és innen Veszprémbe utaztak. Evangélikus isteni tisztelet tartatik f. hó 25-én a polgári fiű-iskola rajztermében. Kezdete délelőtt fél 11 órakor. Hegyközség] közgyűlés. Jánka hegyközség az 1898. évi március hó 17-ikéré kitűzött közgyűlését a birtokos érdekeltek részvétlensége miatt nem tarthatta meg, ez okból a közgyűlésnek, Zala-Egerszegen a városháza tanács­termében leendő megtartására ujabban 1898. évi március hó 25-ikének délelőtti 9 óráját kitűzöm, melyre az érdekel­teket tisztelettel meghívom. A közgyűlés tárgya: 1. Az 1897. évi számadás megvizsgálása. 2. Az 1898. évi költségvetés megállapítása. 3. Hegyközségi bíró és választmány megválasztása. 4. Indítványok tárgyalása. Zala-Egerszegen, Í898. évi március 17-én. Hajik sk.,hk. bíró. A nagy-kanizsai Polgári Egylet április hó 6-án rendkívüli közgyűlést tart, amelynek tárgya a nagy-kani­zsai 6706. sz. tkjben 289/A. 2. hrsz. alatt foglalt ingat­lan iránt a választmány által kötött adás-vevési szerződésnek jóváhagyás végett bemutatása és 3810 frt vételár fizetése céljából kölcsönvétel engedélyezése. Meghívás. A zala-egerszegi iparos ifjúság önképző egylete 1898. évi mártíus hó 27-én délután 2 órakor a polgári iskola rajztermében rendes évi közgyűlést tart, melyre az egyesüiet rendes és pártoló tagjai meghivatnak. Tárgysor: 1. Elnöki jelentés az egyesület mult évi műkö­déséről. 2. a jegyzőkönyv hitelesítésére egy 3 tagu bizottság kiküldése. 3. A mult évi közgyűlésről felvett jegyzőkönyv felolvasása. 4. Az évi zárszámadások elő­terjesztése és felülvizsgálása. 5. Az egyesület tisztviselőinek, továbbá a rendes tagok sorából a választmány rendes és póttagjainak és a 3 számvevőnek megválasztása. 6. Az évi költségvetés megállapítása. 7. Indítványok. Zala-Egers'zegen, 1898. évi március hó 14-én. üődy József elnök. Balaton Sándor titkár. A zala-egerszegi szövetkezeti önsegélyző egye­sület igazgató válaszmánya f. hó 18-án tartott ülésén vezérigazgatóvá újból Fischer Lászlót választotta meg, aki már több cikluson keresztül oly odaadó buzgósággal és pontosságai vezeti az egylet ügyét; számvizsgálókká Boscluín Gyula és Udvardy Ignácz igazgatósági tagok újból megválasztattak, A tapolcai ipartestület dr. Mányóky Gyula ipar­hatósági biztos elnöklete alatt tartotta évi rendes közgyű­lését,- amelyen első sorban felolvastatott a testület 1897. évi működéséről szóló jelentés, amelyet tudomásul vettek, valamint az 1897 évi számadást, nrely szerint a bevétel 704 frt 34 kr., a kiadás 655 frt 62 kr. volt; a testület vagyona: 1120 frt 50 kr. takarékpénztári betétben, 548 írt. 70 kr. követelésekben, 124 frt ingóságokban, 48 frt 72 kr. készpénzben, összesen 1.847 frt 98 kr. — Az 1898. évi költségvetést 580 frt 80 kr. bevételben és 487 frt kiadásban irányozták elő. — A közgyűlés utolsó íárgyát a' választás képezte, melynek eredménye: Wallner Károly elnök; elöljárók: Szabó József, Nagy Flórián, Dus János, Fülöp Károly, Koncz József, Laskai Lajos, Lustig József, Guth Soma, Pruska Ferenc, Zsinkó István, Löb János, Szollár József; számvizsgálók: Gold Dávid, Kozáry Gyula, Harangozó Lajos. írnoki kinevezés. A m. kir, igazságügyminiszter Németh Imre győri kir. törvényszéki dijnokot a nagy­kanizsai kir. törvényszékhez Írnokká nevezte ki. Anyakönyvvezető helyettesek kinevezése. A m. kir. belügyminiszter az orosztonyijanyakönyvi kerületbe Szabó Ferenc jegyző Írnokot, azala koppányi anyakönyvi kerületbe Plander József jegyzői Írnokot, a monostor-apátii anya­könyvi kerületbe Frászt Aurél jegyzősegédet anyakönyv­vezető helyettesekké nevezte ki. Városunk kölcsönének convertálása a befejezéshez közéig. Mint biztos forrásból értesültünk, a Pesti hazai első takarékpénztár, mely az uj kölcsön adására, valamint a Pesti magyar kereskedelmi banknál levő tartozásunk kifizetésére szükséges községi kötvények beszerzésére v állalkozott, a napokban^tett 178.200 frt névértékű községi kötvény vásárlására IO6V2'forint árfolyammal kötést olykép, hogy a kötvények e hó végével szállíttatnak. Ez új vásárlást figyelembe véve, most már csak körülbelül 16—18.000 frt névértékű kötvényre lesz szükség s akkor az egész tartázás visszafizethető a Pesti magyar kereskedelmi bank­nak községi kötvényekben. Legújabb az amerikai here ellen. Azon magkeres­kedők, kik elárasztották hazánkat amerikai lucerna- és lóheremaggal, ellentétbe jutottak, végre kormányunkkal is. Ugyanis a földmiveMsi miniszternek 1894. eln. szám alatt tegnap kelt rendelete érkezett az állami magvizsgáló államásokhoz, melyben ezekneif meghagyják, hogy tartóz­kodjanak Sz. amerikai lucerna ésjlóheremagleplombozásától és igy jóváhagyta a miniszter a magvizsgáló állomások azon eljárását, mely szerint az amerikai heremag ólom­zárolását eddig is visszautasították. Azon körülményből pedig, hogy a magyar kormány szükségesnek látta az amerikai heremagot az állami ólomzárolástól eltiltani, világosan kitűnik, mily alapos jogosultsága volt azon moz­galomnak, melyet ugy a budapesti állami magvizsgáló ál­lomás, mint az országos magyar gazdasági egyesület, de különösen Mauthner Ödön magnagykereskedő cég indított az amerikai lóhere és lucerna ellen. E törekvésben Mauthner nem tántoríttatta el magát sem a többi magkereskedő egy részének Haldek, Deutsch, Frommer nyílttéri nyilat­kozatai, sem a száz- és százezrekremenő szépitgetést és

Next

/
Oldalképek
Tartalom