Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)

1898-06-26 / 26. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1898. évi 26-ik számához. Pályázat erdősítési jntalmakra. A föhlmivelésügyi m kir. miniszter folyó évi január hó 28-án 4329/1.—4. szám alatt kelt rendeletével az erdősítési jutalmakra küvetkező pályázatot bocsátotta ki a. Ami játékán első sóiban szembetűnik, az a Nemzeti szinházbeli routin a mozgásban, finom érzék a beszédmódban és művelt izlés az érzelmek külső nyil­vánításban. Kedélye még elég jól beleillik a drámai szende szerepek többnyire csendes hullámzású érzelemvilágába, de életkorát már nem birja elfeledtetni velünk. Az az életnézet, az az érzelemvilág, amelyet Márthában és Noémiban csodálatos derült fényben látunk megnyilat­kozni, kizárólag csak a serdülő fiatal kor sajátsága és hiába, ennek a kornak hű festésére csak egy hasonkorbeli nő képes. Nem akarunk azonban ezzel Gerő Lina asszony érdemeiből cseppet sem elvonni és konstatálhatjuk, hogy játékát mind a három este a szép számú közönség teljes műélvezettel nézte végig. A nagymamá-ban igen sikerült alakítás volt Balázsi Örkényije és Pesti Kosztája is. Dicséretet érdemel Pozsonyi Júlia is (Szerómi grófné). A búbos pacsirta meg egyike volt a legsikerültebb daraboknak, amit csak a társulattól láttunk. A vendég művésznő meg lehetett elégedve környezetével, nem volt köztük egy is, aki méltatlan lett volna hozzá; egyiket sem lehet a másik rovására dicsérni, mert mindegyik ki­fogástalanul játszott. Azért csak annyit említhetünk meg, hogy Agostot Klenovics, Hermant Kardos, Júliát Makó, Schmalenbachnét Olúhné, Schmalenbachot Balázsi és Ilefeldet Arkossy adta. Az Arany ember már valamivel gyengébb előadásban került szinre, bár itt is voltak jeles alakítások, pl. Klenovics Tímárja, Makó Athaliájá, Pesti Krisztányja. Vajda Ilona (Tímea) az első felvonásban feltűnő rosszúl volt festve a szobor arcú Tímeának, egyébként azonban bevált a szerepébe. Junius 23. Felhő Rózsi jutalomjátékául a Koldus­diák. Szerencsétlenebb darabot keresve sem választhatott volna a társulat népszerű soubrette énekesnője. Laura szerepének nincs egy része, amely hozzá, az ő természe­téhez illenék. Idegenszerű hidegség volt alakításában és az előadás a maga összeségében sem emelkedett valami magas nivóra. Mindennek dacára a telt ház többszörösen zajos tapsokban nyilvánította rokonszenvét a kedveltszinésznő iránt. A szereplők közül egy sem érdemel külön meg­említést, hacsak Arkossy (Janiczky) nem, akinek duettje Nagy Gyulával volt az előadás legfényesebb pointje. Dr. —ry, Lapunk jelen száma ebben az évnegyedben utolsó levén, kérjük az előfizetés megujiitását és a hátralékok mielőbbi bekül­dését. Körjegyzőknek, tanítóknak lapunkat évi két forint kedvez­ményes előfizetési áron küldjük. A lap kiadóhivatala. Dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a perlaki állami elemi iskolák évzáró vizsgálatával egybekötütt milleniumi és koronázási emlékünnepen egybe­gyűlt küzönség részéről felterjesztett távirati üdvözlésért dr Jankovich László gróf főispánhoz intézett meleghangú levélben mondott köszönetet. Meghívó. A fóldmivelésügyi miniszter 42.5967VI I—1898. szám alatt a következő meghívót bocsátotta ki: A phylloxera által elpusztított szőlők megújításának a Balatonmelléken való gyorsítása érdekében intézkedtem az iránt, hogy az ottani szőlőtalajok e célra kiküldött geologusok és szőlőszeti szakemberek által vizsgáltassanak meg s az égalji s összes helyi viszonyoknak is kellő mér­legelésével állapittassék meg, hogy az egyes szőlőterületekre melyik felújítási mód alkalmazása ajánlható leginkább s hogy ott, a hol az amerikai fajtákon készült oltványok ültetése javasolható, melyik amerikai alanyfajta felel meg leginkább a talaj igényeinek. A bejáró bizottság ezen vizsgálódásainak vezetésére és irányítására szerencsés voltam nagyméltóságú báró Radvánszky Béla úr val. bel. titk. tanácsos, koronaőr szives közreműködését megnyerni s azok a kiváló gyakorlati és elméleti ismeretek, a melyekkel Ö Nagyméltósága rendelkezik, teljes biztosítékul szolgál­nak nekem arra, hogy a bejáró bízottság működése eredményes leend. A bejáró bizottság feladatának egy részét befejezvén, vizsgálata eredményéről az érdekelt közönséget tájékoztatni fogja s ugyanezen alkalommal szőlőszeti szakemberek előadásokat is fognak tartani. A megtartandó előadások tárgysorozata a következő: 1. A szénkénegezhető talajokról 2. Balaton mellé ki szőlőtalajokról és az azokon ajánlható szőlő felújítási módokról. 3. Általános előadás az amerikai szőlöalanyokról és azoknak a nemes vesszőhöz való affinitásáról s talajigényeiről. 4. Ismertetése a helyes szölőmivelésí módoknak. 5. Kisebb szőlőbirtokosok által "létesíthető oltványiskolák berendezéséről. 6. Szőlő­betegségek ellen való védekezésről. Ezen előadások meg­tartására, az esetleg szükséges felvilágosítások megadására s a felmerülő kérdések megbeszélésére nagyméltóságú báró Radvánszky Béla koronaőr ur vezetése alatt folyó évi julius hó 3-ának d. e. 9 órájára a keszthelyi városház nagy termébe értekezletet hívok össze, a melyen való részvételre és szives megjelenésre az érdeklődő szőlő­birtokosokat ezennel felkérem. Budapest, 1898. évi junius hó 18-án. Darányi s. k., fóldmivelésügyi m. kir. miníster. Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete f. hó 20-án tartott rendkívüli közgyűlésében az elhalálozás folytán üre­sedésbe jött városi pénztárnoki állásra egyhangúlag Halvax Gyula levéltárnokot, ennek helyébe Csányi János adótisztet levéltárnokká, Horváth /'ercwcÍrnokot.adiitisztté és //«rcH(/iC.i Ferenc díjnokot Írnokkáválasztotta meg. Köszönetnyilvánítás. Özvegy Szigethy Antalné úr­hölgy őnagysága a zala-egerszegi önkénytes tűzoltó egye­sületnek, valamint az iparos ifjúság önképző egyesületének 15-15 frrintot volt szives adományozni, melyért köszönetüket fejezik ki nevezett egyesületek elnökségei. A nagy-kanizsai irodalmi és müveszeti kör évi rendes közgyűlését Vécsey Zsigmond elnük elnöklete alatt f. hó 19-én tartotta. Az elnüki megnyitó után dr. Rosenberg Mór titkár olvasta fel az egyesület egy évi műküdését minden részletében felölelő titkári jelentését, melynek tu­domásúl vétele után Mágics Ferenc pénztárnok számadá­köztünk a mult héten az említett két községben, a hol két tanítónak a múltjára tiszta kegyelettel tekintettek vissza az ünnepelteknek barátai és hálás lekötelezettjei. Beszámolunk róluk, mint jeléről a szimptomának, melyben megnyilatkozik a pietás, a hála és elismerés olyanok irányában, kiknek egyebet nem nyujthatunk, s kik ecyébre nem is reflektálnak. S beszámolunk róluk, mert különös érdekeltséget kölcsönöz a dolognak az, hogy apáról és fiúról van szó, kik, mint a nevelésügynek baj­nokai, egy napon ünnepelhették meg nevezetes évfordulóját annak, hogy népnevelői ténykedésüket ezelőtt 50, illetőleg 25 esztendővel megkezdették. * A-két jubileumnak elseje Mura-Szent-Mártonban folyt le. Itt Majtlien Ferencet, odavaló tanítót, jubilálta a köz­ség lakossága abból az alkalomból kifolyólag, hogy 50 éves tanítói működését ebben a hónapban befejezte. S ez az ünneplés általános és őszinte volt, mert ama 42 év alatt, melyen belül Majhen ur a kisdedeket ebben a köz­ségben tanította, a falunak egész lakossága került ki kezei alól. így tehát még a legöregebb emberekre is rámutathat azzal, hogy ez is, az is tanítványa volt neki. Csak látni kellett azt az áhítatos tömeget, mely a hálaadó Te Deum alatt a templomot megtöltötte, hogy azonnal meggyőződjünk arról, hogy itt a szeretetnek egy őszinte aktusáról van szó. S ennek kifejezést is adott Kecskés Ferenc odavaló esperes-plébános, ki igazán szív­ből jött szavakkal ecsetelte a szent mise után megtartott iskolaszéki diszgyűlésen azokat az érdemeket, melyeket a jubiláns hosszú működése folyamán a falu lakosságának nevelése körül szerzett. S kiegészítették ezt azok a kere­setlen, őszinte szavak, melyekkel Tomsics András iskola­széki tag, a jubilánsnak szintén egyik tanítványa, az évek súlya alatt görnyedezve, tolmácsolta úgy a maga, mint a községnek végnélküli háláját az öreg tanító iránt. Nem maradt szem köny nélkül, a midőn zokogó szavakkal . iktatta be az elnöklő plébános a veterán tanítónak érdemeit, mint határozatot, az iskolaszék jegyzőkönyvébe. S így a jelen volt vendégek, kik között ott láttuk a csáktornyai képezdei tanárokat, Mencsey Károlyt, a muraközi tanítói járáskör elnökét, Murkovics Jánost, a jubiláns legrégibb kartársát, a községnek egybegyűlt intelli­gentiáját stb. stb., csakis ennek az impressiója alatt csele­kedtek szivük szerint akkor, a mikor Majhen urnák szivük mélyéből gratuláltak. Az ünnepély után kedélyes ebéd volt a jubiláns házánál, ahol az egybegyűltek számos szép fel­köszöntőt mondottak úgy a jubilánsra és nejére, mint családjának minden egyes tagjára. * Az ünnepély folytatása másnap Csáktornyán volt. Ennek az ünnepségnek impulzust a tanítványi kegyelet s hála adott. Jóllehet Hargitai József tanítóképezdei igaz­gató ellene volt minden jubilálásnak, mégsem kerülhette ki azt, hogy a közel s távol vidékről érkezett volt tanít­ványai e napon föl ne keressék s legalább családi s tanügyi körben meg ne ünnepeljék, amikor negyedszázados tanítói működésének huszonötödik évét betöltötte. Maga az ünnepély az áll. tanítóképző-intézet falai közt folyt le. Megjelent azon a kir. tanfelügyelő, Ruzsicska Kálmán dr. is; résztvettek abban jelenlegi kartársai, kikkel működését 25 évvel ezelőtt megkezdette, volt tanító tanítványainak 30 tagu küldöttsége Tóth Sándor perlaki áll. isk. ig. tanító vezetése alatt, továbbá mostani tanítványai közül is azok, kik az intézet falain belül ez idő szerint még tartózkodnak. Elsőben a kir. tanfelügyelő szólott a jubilálóhoz, ki a tőle már megszokott ékesszólással utalt azokra az érdemekre, melyeket. Margitai a Muraközben a hazafias szellem ápolása és terjesztése körül nemcsak a hazafias tanítóságnak nevelése által, hanem irói tevékenységével is elért, melylyel az illir nyelven irt tankönyveket Muraköz iskoláiból kiküszöbölte s bevezette a maga gyártotta, muraközi horvát és magyar nyelven irt számos olvasó- és egyéb könyvet, a melyekkel a hazafias szellemnek nyitott utat az idegenajkú tanuló ifjúságnak s az általa szerkesztett „Muraköz" c. hetilappal a horvát ajkú lakosságnak fogé­kony szivéhez. A képezdei tanári testület részéről Zrínyi Károly tanár tolmácsolta jelenlegi kartársai érzelmeit. A volt tanítványok szószólója Tóth Sándor volt, ki szívből jött ékes szavakkal adott kifejezést arról a von­zalomról s szeretetről és háláról, melylyel volt mesterök iránt viseltetnek s átadott neki küldői nevében egy értékes aranytollat elismeréséül annak, hogy irói munkálkodásává is a hazafias irány fejlesztése körül a tanügy terén minc érdemeket szerzéft a nemzetiségi Muraköznek különböze jellegű iskoláiban. Mindez üdvözletekre meghatott hangon felelt Margitai Józef igazgató, megköszönve a megjelenteknek jókivánatail s azt a kitüntetést, melyet sohasem keresett s melyet nen is várt, de mely neki végtelenül jól esett. Azzal az Ígérettel hogy ezentúl is csak abban az irányban fog haladni, melyei eddig taposott, fejezte be szavait s ajánlotta magát mindnyá­jának jóindulatába és szeretetébe. Az ezután megtartott ebéden, melyen a kir. tanfelü­gyelő, mostani és volt kartársai és volt tanítványai közű 50-en vettek részt, számos felköszöntő hangzott el. Ugj a hivatalos, mint a nem hivatalos, szebbnél szebb pohár köszöntők személyi vonatkozásukban is mind tanügyi é: hazafias kérdések körül forogván, nagy mértékben járultál az ebéd folyamán az ország minden részéből érkezett, 100-ná is többre rúgott sürgönyökkel s levelekkel egyetembet a szép tanügyi ünnepségnek sikeréhez és ahhoz, hogy annal emlékezete a megjelentek szivében minél maradandói)! nyomokat hagyjon maga után. Z. K. az országos eraei alapból a magasabb hegysegek N énsíkjainak, tetőinek és gerinczeinek, vagy meredek ol- N lalainak s közgazdasági érdekből erdészetileg mivelendő bi )ly területeknek beerdősítésére, melyeken hegyomlások, vj íó, vagy kőgörgetegek megakadályozására, szélvészek és s; nzek rombolásának, valamint a futóhomok tovább terje- d ésónek meggátolása végett az 1879. évi XXXI. t.-c. L65. §-ában megjelölt erdősítés közgazdasági szempontból é: szükséges, —• a folyó évre 6 nagy jutalmat és 6 elismerő k jutalmat tűzök ki és pedig: h 2 elsőrendű nagy jutalmat egyenként 1000 koronára. » 2 másodrendű „ „ „ 800 „ é 2 harmadrendű „ „ 500 „ jí 2 elsőrendű elismerő jutalmat „ 400 „ 1 1 2 másodrendű „ „ „ 200 „ 2 harmadrendű „ „ „ 100 „ Versenyezhetnek mindazon erdősítések, a melyek a '' Folyó évben nem állami költségen foganatosíttattak; még pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban legalább 25 k. holdra, az elismerő jutalmakra pedig, ha egy vagy két [' tagban lagalább 10 k. holdra terjednek. Versenyezhetnek erdőbirtokosok, birtokos testületek, polgári, egyházi vagy ® urbéres községek s illetve erdőtisztek, kiknek költségén ' 3 illetve kiknek tanácsa szerint és felügyelete alatt az ^ erdősítés teljesíttetett, feltéve, hogy a jutalom odaítélésé­nek idejében azok a jutalmazott új erdőnek még birtoká- * ban vannak, illetve azt erdőtiszti minőségben kezelik s az erdősített területet, a beerdősített területet a beerdő- , 3Ítés biztos sikerének elősegítése végett a folyó évtől, J vagy az első munkálatoktól kezdve a jutalom odaítélésé­nek idejéig állandóan gondozták s a versenyző területen netalán pótlólag szükséges újabb erdősítési munkálatokat is évenként eszközölték s e létrejövő erdőnek az erdő- ' törvény 2., illetőleg 4. §-a szerint való kezelése iránt A intézkedtek. A jutalmak az 1902. évben szolgáltatnak ki s azok | iétharmadrésze az erdősítés költségeit viselő erdőtulaj- : donost, egy harmadrésze pedig az erdősítést teljesítő 1 erdőtisztet illeti. A jutalmakat az országos főerdőmester, ! vagy helyettesének elnöklete alatt erdőtisztekből alakított 1 5 tagu bizottság ítéli oda, a beerdősülés s illetve a ( szükséges állagaíakulás biztosításának meg történt igazo- ( lása alapján a teljesített erdősítés közérdekű becsének sorrendje és minősége szerint. A biráló bizottság ítéleté­nek alapjául szolgálnak az illetékes közig, erdészeti bi­zottságnak s illetve a kir. erdőfelügyelőnek a versenyző erdősítések felett adott javaslatai és a biráló bizottság részéről esetleg teljesítendő helyiszemlék. A kik a kitűzött jutalmakra pályázni kívánnak, a ( folyó év tavaszán történő erdősítést legkésőbb folyó év , julius hó véyig, a f. év őszén történő erdősítést pedig legkésőbb f. évi december hó 25-ig, az erdősítés helyének, telekkönyvi számának, a terület nagyságának (kat. hol­dakban) az erdősítésre használt fanemek, illetve fanemek- , nek s utóbbi esetben azok elegyarányának pontos meg­jelölése mellett nálam jelentsék be A pályázati feltételek meg nem tartása a versenyből való kizárást vonja maga után. Színház. Junius 17. Othello. Az igazgató — úgy hiszszük, csak jobban kisérletképen — szinre hozott egy classikus drámát is a hires sakespeare idák közül, de nem nagy szerencsével, mert bizony a publikum nagyon gyér szám­ban gyűlt Össze a nézőtéren. A darab három főszerepe közül Othellót Klenovics, Jágót Balázsi, Desdemonát Makó Aida játszotta. Mind a három jó kezekbe került, mégis a legtöbb igyekezetet, és ezzel kapcsolatban a legjobb sikert is Klenovicsnál láttuk. Egy komoly drámában, legfőkép egy classicus tragoediában az első. amit a színésztől meg­követelhetünk, a szerep hibátlan betanulása, mert a játék­ban csak úgy emelkedhetik érvényre a nyelvi szépség, a classicus forma tökélye, ha a játszó egész figyelmét az alakításra és a jellemek kidomborítására fordíthatja és nem köti le figyelmének jó részét a sugó lyúk. És Kle­novics — legalább e tekintetben teljesen kielégített ben­nünk, de nem úgy Balázsi. A korhüség tekintetében, ami szintén egyik fontos kelleke a classicus alakok megjelení­tésének, legsikerültebb volt a három közül Makó Aida Desdemonája, úgy hogy ha viselkedését a drastikus mór­ral szemben megérteni akartuk, valóban vissza kellett képzelnünk magunkat a 15. század világnézetébe. Jagó szerepe erősebb sarcasmust kiván, mint aminőt Balázsinál láttunk. A többi szereplők is elég jók voltak. Junius 18. 19. Talmi hercegnő. Kifogástalan előadás volt mind a kettő, úgy játék, mint ének tekintetében. Az operette, melynek szövegét Kövesi és Makai írták, zenéjét pedig Konti szerzé, cselekmény tekintetében sem jobb, sem rosszabb sok társánál, de zenéje minden tekintetben figye­lemre méltó conpositió; méltó mesteréhez. Nem sok benne az újszülött melódia, de annál sikerültebb a sok fülbemászó ária feldolgozása; van benne sok szép magán és karének, amelyek közül nem egy már országos körútra indult. I Versezete rávall Makai mesteri kezére, de annál ízetlenebb aj szövegbe szőtt temérdek ócska élcelődés, ami — úgy gondoljuk — Kövesi műve. Valóságos viczcz végeladás ! Az egyes szereplők közt kiválók voltak Felhő Rózsi (Ivonne) ; Arkossy (Kazimir); Pesti (báró Coynac), Szilágyi (Bár ius). Junius 20., 21. és 22-én a színkörben vendégszerepelt K. Gerő Lina, a Nemzeti színház tagja. Hétfőn A nagy­mama Martha szerepében, kedden a Búbos pacsirta Lini szerepében, szerdán az Arany ember Noémi szerepében lépett fel. Véleményünk szerint a három szerep közül egyik sem alkalmas valami excellens alakításra, csakhogy persze, a drámai szende szerepek egyáltalán ritkán az első rendűek. A vendég művésznő nem mindenik szerepet töltötte be egyformán. Legjobban bevállott a Búbos pacsirta Lini szei epébe, kevésbbé volt hű Márthája és Helyi, negyei ós vcygcs hirck.

Next

/
Oldalképek
Tartalom