Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)

1898-05-29 / 22. szám

tette őket a Szentlélek, mely mint sebesen zúgó szél szállott rájuk, s olyan gyorsan hatott, mint „az égnek villámlása", hogy egy perez alatt háromezer emberrel alakult meg az első keresztény-egyház. Ennek a nagy eseménynek emlékére tartunk most ünnepet. Ünnep van most a természetben. Ünnep van a keresztény világban. A kinyílt fűben, fában, virágban a lelketlen természet duzzadó élet-erejének megnyilatkozása, a szentléleknek beszéde van. A megerősödött keresztény egyházban Jézus tudományának, a szentlélek hatalmának, az igaz eszmék diadalának van emlékünnepe. Ünnepeljük meg pünköstöt méltóképen úgy, hogy vegyünk szentlelket e kettős ünnepen: vegyük a vallás-, a haza-, Isten- és az emberek iránti kötelességnek a lelkét; vegyük a tudományra való törekvésnek, az erkölcsi bátorságnak, az önfeláldozásnak lelkét; vegyük az igazságnak, a szabadságnak és a szeretetnek a szentlelkét — ebben a száraz, lelketlen világban ! Eorüély György. Jegyzőkönyv, felvéve Zalavármegye gazdasági egyesületének 1898. évi május hó 8-án Zala-Egerszegen tartolt rendes közgyűlésben. (Folyt, és vége.) 18/3. Földmivelésügyi m. kir. miniszter ur értesíti az egyesületet, arról, hogy a tenyész állatok kedvezményes szállításához megkívánt igazolványok kiadásával az állat tenyésztési ker. felügyelőt is megbízta. Tudomásul szolgál. 19/18. A m. kir. állattenyésztési kerületi felügyelőség értesiti az egyesületet, miszerint a nmltsgu földmüvelésügyi miniszter ur 11084. IV/2, sz. alatt kelt rendeletével, a vármegye területén két helyen rendezendő tenyész-szarvasmarha díjazás alkalmával kiosztandó sáliami ilijaks fedezésére elszámolás kötelezettsége mellett 200 frtot, kettőszáz forintot engedélyezett. Köszönettel tudomásul vétetik. A közgyűlés ezen állat díjazások rendezésével a 5>Iveszthelyi« és »Nagy-Lengyeli« köröket bízza meg; maga részéről a díjazásokra 100 frtot, egyszáz forintot szavaz meg. A díjazások helye: Keszthely és Nagy-Lengyel lesz. Ezen határozat az illető kör elnökeinek kiadatik további intézkedés végett. 20/12. A zala-egerszegi m. kir. pénzügyigazgatóság átteszi a nmtsgu pénzügyministerium leiratát a marhasó helyenkénti árának megállapításáról, továbbá egyes gazdák, vagy csoportok részére egész waggon rakományokban szállíthatásáról. Tudomásul szolgál. 21/17. A tek. megyehatóság az iránt keresi meg az egyesületet, hogy a Keszthelyen emelendő »Festetich gróf« szobor költségei beszerzésére kibocsátandó gyűjtő iveket a megye hatósághoz küldje be. Ezen ügy érdemleges határozat hozatal végett kiadatik az alapszabályok átvizsgálásával megbízott bizottságnak. 22/21. Alispán ur kérdést intéz az egyesülethez, hogy a munkát adó és munkások közötti jog viszonyok szabályozására szükégesnek véli-e — egy külön megyei szabályrendelet szerkesztését? Az egyesület nem tartja szükségesnek a megyei külön szabályrendelet készítését. 23/27. A megye hatóság váleményt kér arra nézve, hogy járásonkint, vagy vidékek szerint mily gyümölcsfajok volő természetes lelke nem birta megérteni azokat az elveket, amiket anyja hangoztatott. Hát még abban is lehet valami különös dolog, hogy valakinek az atyja átjött-é Árpáddal a Vereckén és megpihent-e Munkácsnál vagy sem? Hát az szerint kell mérlegelni az embereket, hogy kardot forgatott-e az öreg-apjok, vagy borral kereskedett : Igazán furcsa. Megfogta szelíden anyja kezét, ajkához emelte, engesztelődést kérve nézett rá nagy kék szemeivel. — Megbocsáss, lelkem, anyám! nem értelek. Azt akarod mondani, hogy mi magasabb rangúak vagyunk mint Iványi gróf. -- Nemcsak azt, de azt is. — Es talán azt, hogy kerüljem őt? — Azt nem. De azt igen, hogy büszke légy vele szemben. O nem a „nép", ő egy arisztokrata, egy új földesúr ; vele szemben éreztetned kell mindenesetre, hog; az Ortvayak és Vassok vére buzog ereidben. Értetted — Értettem. Parancsod szerint teszek. II. Másnap az öreg János, aki már két Ortvay mellett lovászkodott s most öregségéhen az özvegv kocsisa volt — mogorva képpel mászkált lefelé a padlásról és kegyetlenül dörmögött. — Nem tudom: mi jutott eszébe a nagyasszonynak? Cipelte magával a régi ezüstös szerszámokat, melveken az Ortvay és Vass család egyesített nemesi cimere diszlett A kastély hosszú, nyitott folyosója végén egy fogai, állott. Valamikor valószínűleg a vadászaton lelőtt nyulakat szokták reá aggatni. Erre akasztotta János az esiistös szerszámot és elkezdte tisztogatni. A közben egyre d ruzsolt. — Vén csont vagyok, hiába, már ehhez is. Az igaz, hogy nem is igen szoktam meg. Lovász-koromban inas nának legcéerüblszben tenyésztendők; továbbá hol vélné alkalmasnak a szederfa, kosárfüz tenyésztését. Titkár megbízatott a jelentés megtételével. 24/28. A megyehatóság megkeresi az egyesületet, hogy a munkás törvényt és annak üdvös intézkedéseit működése területén minél szélesebb körben ismertesse. Tudomásul szolgál. 25/34. A megyehatóság felhívja az egyesületet, hogy a»K. Nagy Sándor«-féle füzetek beszerzése költségeihez, melyek munkás törvényt népies modorban magyarázzák, hozzá járulni szíveskedjék. Az egyesület 150 példány beszerzési költségeire kiutalja a megfelelő 15 frtot. Miről az egyesületi pénztárnok értesítendő. 26/90. A »sümeg vidéki

1 gazdaköre* beterjeszti 1898. január hó 26-án és ugyanazon évi április hó 5-én tartott ülésének jegyzökönyvét. Az utóbbi jegyzőkönyv szerint évi segély címén, az »amerikai szőlőoltvány telep« fedezetlen költségeire 300 frtot kér kiutalványoztatni. A közgyűlés a kérelmezett 300 frt évi segélyt, a ör részére kiutalja. Miről pénztárnok ur értesítendő. 27/ A »Nagy-Lengyel vidéki gazdakör beterjeszti 1898. évi költségvetését, ennek alapján mutatkozó 265 frt hiánynak évi segély cimén leendő kiutalását kéri. A kérvény a számadás vizsgáló bizottságnak adatik ki véleményezés végett, váljon van-e évi segélyre fordítható ily összeg az egyesület rendelkezésére? 28/8. Salomvár község az iránt folyamodik az egyesülethez, hogy az egyesület utján községökbe kihelyezett, de időközben tüdő és bélgümö kórban elhullott tenyészbikájuk hátralékos vétel ára elengedtessék. A tenyész állat beszerzési alap a nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter ur hozzájárulásával létesült, igy az egyesütet csak is a magas minisztérium beleegyezésével engedheti el a vétel ár hátralékot; miért is a kérvény i nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter úrhoz terjesztetik fel. 29/20. Budal'a község kérvénye, melyben az egyesület utján beszerzett és időközben tenyész képtelenné vált bikájuk vételárából még hátralékban lévő 1/a résznek elengedését kérik. Szintén a nagyméltóságú miniszterhez fel lesz terjesztendő. 30/25. Szepezd község jelenti, hogy 1896-ik évben az egyesülettől ingyen kapott, de már tenyész képtelenné vált bikáját 72 irton eladta, ezen összeget továbbra is tenyész bika beszerzésére kívánja fordítani. Minthogy a kérdéses tenyész állat tenyész képtelen sége állat orvosi bizonyítványnyal igazoltatott, annak el adását az egyesület engedélyezi; arról azonban, hogy a befolyt 72 frt eladási ár ismét tenyész bika beszerzésére fordíttatott-e, hatósági megerősítést illetve tanúsítást kér. Miről a község ezen határozat megküldésével értesíttetni rendeltetik. 31/36. Medgyesy Lajos állami fögymnasiumi igazgató ZalaEgerszegen megköszöni a gymnasiumi épület udvarán a befásitásához szükséges díszfák és cserjék ingyen való adományozását. Tudomásul szolgál. 32/1. Szalay János állattenyésztési ker. felügyelő Szombathelyen értesíti az egyesületet, hogy a községek a nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter úrhoz címzett és 50 kr'os bélyeggel ellátott kérvényre kedvezményes fizetési feltételek mellett kaphatnak tenyész bikákat és sertéskanokat, de ezen kérvények mindig február hó közepéig benyújtandók a ker. állat felügyelőségnél Szombathelyen. Tudomásul szolgál. 33/13. Molnári község bejelenti, hogy az egyesület rendes tagjai sorából kilép 1898. évi januártól. Tudomásul szolgál. 34/37. Egyesületi titkár jelenti, hogy Bathianyi Ernő gróf kustányi lakós az alapító tagsági jogot atyja után magára kéri átruházni; továbbá hogy az egyesület rendes tagjai sorába felvételrejelentkeztek Ferenczy József nagy-lengyeli, Gonsalles Alfréd septei, Dervarics Ákos kilimáni, Sohár Kálmán p.-kozmadombi, Marton László söjtöri földbirtokos, Linzer Béla nagybérlő N.-Kanizsán, Stern Zsigmond bérlő Bátkán és Petzek György tüske-szent-györgyi plébános. Örvendetes tudomásul szolgál; Bathiányi Ernő grófra elhunyt édes atyja után az alapítói jogot a közgyűlés átruházta és nevét az alapító tagok sorába vezeti, a belépő rendes tagok részére a felvételi okmányok megküldendők, felvételükről: »Az első m. ált. bizt. Társaság főügynöksége Nagy-Kanizsán, a »Zalamegye« cimü lap kiadó tulajdonosa és az egvesületi pénztárnok értesítendők. 35/43. a ni. kir. fóldmíves iskola igazgatósága Pápán értesíti az egyesületet, hogy a veszprémmegyei gazdasági egyesület f. évi május hó 24-én szarvasmarha díjazást tart Pápán, a rendező bizottság meghívja a zalavármegyei gazdasági egyesületet, hogy a kiállításon részt vegyen. A közgyűlés képviseletével megbízza: Szűcs Zsigmond sümeg vidéki gazdakör elnökét és Orosz Pál anyaegyesületi titkárt. 36/44. A nagy-lengyeli gazdakör pénztárnoka beterjeszti a köri pénztár 1897. évi február 2-tól 1898. évi április 25-ig vezetett számadását. Kiadatik a számvizsgáló bizottságnak. 37/45. Dr. Haudek Ágoston egyleti tag bejelenti a közgyűlésnek, miszerint a pacsai járás területén lakó egyesületi tagok, »gazdasági kör« megalakításán fáradoznak. Az eziránt megtartott elöértekezleten az egyesület elnöke dr. Jankovich László gróf Ö méltósága, volt szives jelenlétével az anya egylet érdeklődését tanúsítani. Kéri a bejelentő a t. közgyűlést, kegyeskedjék az iránt határozni, váljon a kör formális megalakulására kiván-e külön megbízott által befolyni, vagy jelen bejelentést tudomásul vévén, hajlandó-e az így bejelentett kört megalakultnak tekinteni ? A pacsai kört a közgyűlés elvileg megalakultnak tekinti; kéri azonban az alakulás alkalmával felvett alakú lási jegyzőkönyv beküldését. 38. A mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére fel kérettek Skublics Jenő és Nagy László egyl. tag urak. '" 39. Nusszer János egyesületi tag írásbeli indítványa az egyesület jövőbeni működése tárgyában. Az indítvány felolvastatván, azt közhelyesléssel fogadja a közgyűlés és annak az egyesületi »Ertesítöben« egész terjedelmében leendő közlését elrendeli. Egyéb tárgya ezen ülésnek nem lévén, az elnök Ö méltósága megköszöni a tanúsított érdeklődést és az ülést bezárja. Orosz Pál Dr. Jankovich László gróf, e. titkár. e. elnök. állott rendelkezésemre. Most meg hát magad uram, ha szógád nincs. Teringettét, ha most Ortvay Lőrinc nagyuram ezt látna! Bizony-bizony kicsit könnyen vette a dolgot a mi Zoltánunk. E miatt aztán maga is korán elpusztult, meg a gyönyörű urodalom is másé lelt. Neki most már nem fáj a feje, hanem hát itt vagyunk mi. Nyakunkon ez a gyönyörűséges ártatlan leány, aki már anyányi. A kérők miatt ugyan begyöpösödhetik az udvar. — Mért haragszik János bácsi ? — hangzik egyszerre Elvira csengő hangja. Az öreg szolga képe felderül, mosolyogva fordul a háta mögött álló leány felé. — Dehogy haragszom, drága ki.sasszonykám ! Dehogy haragszom. Csak egy kicsit mormogtam magamban. — Aztán minek lesz ez az ezüstös szerszám V Minek-é? Hát ma megkocsikáztatom az én aranyos kisasszonykámat. Teringettét! Lássa meg ez a tejfölös szájú gróf, hogy azért mégis csak mi vagyunk az urak Ladócán. Lássa meg ezt a szerszámot, meg azt az ősi hintót; mindegyiken ezüst verettél pompázik az Ortvayak, meg a Vassok családi cimere. — Ejnye, ejnye János bácsi! hát maga is haragszik a grófra ? Az öreg lovász vállat vont. — Hogy haragszom é? Nem haragszom. Miért haragudnám? Csak az az egy, hogy magunkon kivül nagyobb urat én sem akarok ismerni Ladócán. Elvira gerle-kacagással futott be anyjához. — Kedves anyáin, sétakocsizni akarsz? — Igen. No és? — Sohasem szoktad tenni. — Ezentúl mindennap meg akarom tenni — Miért? Miért? Ártatlan, naiv teremtés. A gróf úr, az A képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestületi Németh Elek városi főjegyző, mint h. polgármester, elnöklete alatt f. hó 21-én s folytatólag f. hó 23-án rendes ülést tartott. Az ülés első tárgyát az 1897-ik évről szóló polgármesteri jelentés képezte, mely felolvastatván, tudomásúl vétetett. . Ezután előterjesztettek a város 1897. évi házi, gyámi, közkórházi s egyéb alapjairól vezetett, a számviszgáló bizottság által megvizsgált s elfogadásra ajánlott számadások, amelyeket a képviselőtestület jóváhagyott. A vármegyei telefon hálózat létesítéséhez való liozzáúj földesúr — úgy látszik — nem tudja, hogy mi is itt lakunk; meg akarom neki mutatni, hogy élünk, hogy vagyunk. Ortvayné büszkeségtől villogó szemekkel mondta ezt. Elvira ártatlan szelídséggel kérdezte : — Sokáig tart a sétakocsizás ? A körülményektől függ. Talán dolgod van? — Nem anyám, de előbb, hogy a parkban sétáltam, hallottam nyilatkozni a grófot. — A grófot? Nyilatkozni? * — Igen. Felőlünk. — Felőlünk? Kíváncsivá teszesz. Talán szálka ez az ősi kastély a gróf úr szeméhen ? — Arról nem szólt. De hallottam, mikor gazdatisztjétől arról tudakozódott, hogy mikor tiszteleghetne nálunk legalkalmasabb időben ? Ortvayné tágra nyílt szemekkel nézett leányára. — Tisztelegni? Á gróf? Nálunk? -— Igen, kedves anyám. Ha jól hallottam : abban állapodot meg, hogy ma délben tiszleleg. Az anya szemeiben valami titkos öröm sugara villant meg. Büszke gyönyörűséggel pihentette tekintetét ragyogó szépségű leányán. Azután réveteg szemekkel nézett a semmiségbe, s mintha valami gyönyörű szép vízió lebegett volna el előtte, boldog mosolyra nyíltak ajkai. Fölkelt, megrázta a csengetyü zsinórját. Nehánv pillanat múlva az öreg János tipegett be. — Parancsol nagyasszonyom ? — Nem megyünk sétakocsizni. A gróf urat várjuk. Az öreg János bámulattal hajolt meg. Távoztában gyönyörködve nézte Elvirát s az ajtón kilépve, mormolta: — Ugy látszik: még sem gyöpösödik be az udvar.