Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-26 / 52. szám

robe körében, mutatkozik legkevesebb hajbandóság a név­magyarosítás iránt. Sokkal jobban áll ügyünk az alsóbb, főleg a tisztán polgári osztályban. Itt, meg kell vallani, elég nagy a név­magyarositási kedv. És ha az eredmény még sem elégíti ki majd a nagy várakozást, ennek csakis az lesz az oka, hogy nincs, aki az illetőknek felvilágosítással szolgáljon és ügyükben esetleg eljárjon. A központi névmagyarosító társaság e tekintetben nem elegendő és minden, különösen pedig a vidéki igényeknek, meg nem felelhet. Ha valamely mozgalom, úgy bizonyára a névmagyarosítás az, amelyet csak a legteljesebb decentralizatio vezethet sikerre. Minden városban kellene alakulnia bizottságnak, és minden falu­ban legalább egy ügybuzgó férfiúnak kellene vállalkoznia úgy az eszme terjesztésére, mint annak gyakorlati kivitelére. Igenis kellene! Mert mi tiirés tagadás, indolens ós mindenekfelett kényelemszerető nemzet vagyunk. Ha nem szorít a török, ha nem kell valamit megtenni, csak úgy teszszük meg, ha valaki folyton sarkal, nógat és mindent kezünk alá hoz. Hányan megmagyarosítanák országszerte szívesen a neveikeit. ha nem volna vele vesződségük, hanem csak el kellene sétálniok a bizottsághoz és ott aláírni a folyamodást. A vidéki névmagyarosító bizottságok megalakulása tehát égető szükség ! Miniszteri rendelet. Az erStakarmányok kedvezményed szállítása ügyében a kereskedelemügyi miniszter 71.533/IV sz. a. valamennyi gazdasági egyesülethez a következő rendeletet intézte: „Tekintettel az idei rosz termés következtében fenforgó kedvezőtlen gazdasági viszonyokra, a földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák e részben hozzám intézett megkere­sésére, a m. kir. államvasutak igazgatóságának adott utasítás utján egyben intézkedtem, hogy a f. évi február hó 26-án 4.913 sz. a. a címhez is intézett leiratom sze­rint a m. kir. államvasutak bármely állomásáról magyar­országi állomásokra teljes kocsirakományokbau gazdák részére s illetve mezőgazdasági célokra szállítandó, a rendeltetési állomáson tényleg leadásra kerülő s a kör­nyékbeli fogyasztásra rendelt következő erőtakarmányck és pedig: korpa, olajpogácsa, árpadara, kukoricadara és malomkonkoly után a nevezett vasutakon visszavonásig, de legkésőbb f. évi december hó 31-ig terjedő érvénnyel engedélyezett, f. évi szeptember 22-én 54 791 sz. a. kelt leiratom szerint egyes vidéki takarmánykereskedők részére is rendelkezésre bocsátott viteldíj kedvezmény (az 1. külön díjszabásnak 20%-kaI rövidített díjtételei) a fent idézett leiratokban megszabott feltételek és módozatok, valamint az ugyanott körülirt igazolási eljárás mellett 1898. január 1-től visszavonásig, de legkésőbb 1898. december végéig újból alkalmaztassék. Midőn erről értesítem, egyben fel­hatalmazom címet, hogy a fent kitüntetett határnapig szolgáltasson ki az eddigi módozatok mellett az emiitett erőtakarmányoknak kedvezményes viteldijak mellett le­endő szállítására jogosító igazolványokat." Virilista törvényhatósági bizottsági tagok 1898-ban. Zalavármegye leytübb adót fizető bizottsági tagjainak névsora, amelyet a vármeggei igazoló választmány eyybe­állitott, a bíráló választmány a beadott felszólamlások alapján kiigazított s a vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 13-án tartott közgyűlésén elfogadott, az 1898-ik évre a következő: GröfFestetics Tassiló,grófFestetics Jenő, Ebenspanger Lipót, Rozmanith Richárd, gróf Zichy Ágoston, Halbik Cyprián, báró Harkányi Károly, fnkey László, Tarányi Ferencz, Khon Gáspár, Koller István, Barom i Ede, Baronyi Benedek, Linczear Béla, dr. Vizlendvay József, Péller Pál, Takách Jenő, Klein Lipót, gróf Batthyányi Ernő, Bogyay Máté, Orosz József, gróf Batthyány Ervin, Bogyay István Töreky Aladár, Freistádter Jenő, Somogyi Gyula, gróf Batthyány József, Tamás Ádám, Vizlendvay Sándor, Franki gatták a gyermekek, hogy melyiknek mit hoz. De nem találtál volna ott egy rosz gyermeket sem. Mindenik szó­fogadó volt és engedelmes, mint a lágy vaj. Egyik fát hozott, a másik tüzet csinált, a harmadik takarította a csizmáját (mert ott nem volt Mari, hé barátom!), a negyedik fürdött, épen úgy, mint ti most szombat esténként. Mikor aztán mindenik tisztát is vett s a ruháját rendbe rakta, leginkább a párna alá: legnagyobb gondja az volt a gyermekeknek, hogy a kikent csizmát szépen állitsa mindegyik az ágy elé, mert az aranycsitkónak csak a csizmával volt baja, a csizmáról ismerte már mindenik gyermeknek a természetét is. Nos a gyermekek az ágyba takarodtak. De esze ágában sem volt egyiknek sem, hogy alugyék. Mindenik felfogadta, hogy be sem hunyja a szemét. Meg kell látni azt az aranycsitkót, hogy milyen, hol jön be? Az ablakon, a kulcslyukon, vagya kéményen s hogy viszi a/t az átalvetö diót? A kürtön nem igen jöhet be, mert a nagy szájú kemencében ég a tüz, s olyan nagy csutakfa van rajta, hogy reggelig eltart s ott rotyog a töltött káposzta a holnapi ünnepre egy nagy fazékban, ezt is felborítaná, ha ott katlanozna. Nagyanyátok, akinek akkor még nem volt pápaszeme, egyedül maradt fen s szokása szerint jobbra balra forgolódott. Nó csak azt les­sétek, azt mondja; hajnalban szokott az eljönni, gyenge a ti szemetek arra, én már sokszor láttam, azt mondja, amint a ruhátokat foltozgattam. Hát »rittig« bizony mindnyájan elaludtunk, mint a bunda, mert én is köztük voltam, csak ö egyedül nem aludt el, nagyanyátok. Iteggel nekiestünk a csizmáknak. Hát rittig ott járt az aranycsitkó. De majd megölt a csuda minket, hogy hol tudott bejöni. Hiába kérdeztük nagyanyátoktól, egv szót sem szólott. Bántuk is mi. Volt élet aztán. Kiráztuk a csizmákat, csakúgy potyogott belőle a dió, magyaró, Samu, Malatinszky Ferenc, Clement Lipót, dr. Czinder István, Weiser József, Balaton József, Landau Horácz, Szentmihályi Dezső. Csesznák József, Szommer Ignácz, Lyka Sándor, Lázár József, dr. Háry István, Honerla Hermán, Szily Dezső, Hertelendy József, gróf Hugonay Béla, Hertelendy Ferenc, Barcza László, Dervarics Imre, Bozzay Pál, Gutmann Vilmos, Gutmann László, Gutmann Aladár, Gutman Odón, Oltay Guidó, Berg Bódog, Csertán Károly, Musset Ferenc, dr. Szukics Nándor, báró Puteáni Géza, Schwarcz Gusztáv, Dobrin Benő, dr. Gyömörey Vince. dr. Krasovetz Ignácz, Zichy István, Bogenrieder József, Knorczer Frigyes, Skublics Imre, Hirschl Ede, Eperjessy Sándor, Jusztusz Izidor, Kemény Andor, Rapoch Gyula, Lengyel Sándor, Hirschel Ármin, Graner Géza, Plihál Ferenc, Fábiánits Károly, id. Háczky Kálmán, Fürst Benedek, Fischer László, Szűcs Dezső. dr. Arányi Gusztáv, Matisz Lajos, Dervarics János, Babochay György, Peczek György, Reischl Vencel, Neumann Miksa, Csertán László, Nagy károly, Csendes József, Löwinger Ignácz, Inkey József, Talabér Kálmán, Csutor János, Vagner Károly, dr. Tuboly Gyula. dr. Schwarcz Adolf, Königmayer János, Hetyey Károly, Nagy László, Neumann Mór, Gadó Mátyás, Rosenfeld Alajos, gróf Batthyány Pál, dr. Kaiser Emil, Breuer Bernát, Thassy Imre, Bezerédy Lajos, Grész Lajos, Makray Sándor, Tánczos Lajos, Oszterhuber Lajos, Skublics Jenő, Ziegler Kálmán, Leszner Ferencz, Steiner Ferenc, dr. Hauser János, Leszner Samu, Szabó Imre, Skublics Zsigmond, Erényi Ignác, Hajós Mihály, Lichtensteín Jenő, Botka János, Graner Béla, Oroszváry Gyula, Vurglics Gusztáv, Gyömörey Gáspár, Izsó Ferenc, Fischl Pál, Szabó Lajos, Külley József, Schlesinger Sándor, Unger l Jllmann Elek, Bogyay Jenő, Szakmáry József, Rosenfeld Adolf, Skublics István, Ámon Jakab, Skublics Gyula, FesselhofTer József, Pollák József, Sebestyén Lajos, Lichtenstein Sándor, Hírsch Lipót. Berger Jakab, Kaufer József, Sebestyén József, ifj. Háczky Kálmán, Zerkovitz Albert, Zerkovitz Lajos, Ivanics György, Belus Lajos, Steril J. Mór, Stern Sándor, Wollák Rezső, Baka Boldizsár, dr. Szekeres József, Száuveber József, Thassy Kristóf, Vidor Samu, Pollák Lázár, Haba József, Schmidt Emil, Bachrach Gyula, Berényi Jenő, Scherz Richárd, Matoszovich Iván, Szűcs Zsigmond, dr. Kele Antal, Miltéuyí Sándor, Semetke József, Mild Mihály, Prager Béla, Strem Vilmos, Strem Tódor, dr. Dunszt Ferencz, Neumark Ignác, Hertelendy Béla, dr. Berger Ignácz, Nunkovics Vilmos, Bossányi Ferenc, RíedI Ferenc, dr. Hoffman László, Kis Pál, Raszter Sándor, Deák Mihály, Schütz Sándor, Blau Lajos, Weiszbekker János, Neubauer András, Krosetz János, Veltner Adolf, Bezerédy László, Eitner Zsigmond, Ley József, Zathureczky Márton, Juk József, Botka László, Hencz Antal, Leszner József, Fridrich Márkus, Eitner Sándor, Varga János, Ebenspanger Leó, Banelly Sándor, Varga Lajos, Imreh Antal, Grünbaum Ferenc, Stadel János, Frisch Lipót, Benedikt Ede, Mayer Salamon, Buzsits Károly, Farkas Gábor, Kis Sándor, Hajik István, Hajba Mihály, dr. Hanny Ödön, Horváth Károly, Handler István, Thomka Endre, Számek Adolf, dr. Bárdió György, Somogyi Elek, dr. Huray István, Bogyay János, Presburger Aladár, Szommer Sándor, Tavasz István, Miltényi József, Stefauecz József, Deutsch Ferencz, Baranyay Ödön, Eisinger Henrich, Molnár Elek, Lővy Adolf, Bubb Károly, Hegedűs Béla, dr. Isoó János, herceg Szulkovszky Viktor, Rosenbecg Mór, Bücbler Jakab, Hirschfeld Sámuel, Gaál Ödön, Boschán Gyula, Beck Gyula, Morandini Román, Rosenberg Zsiga, Ploszer Ignác, Hoffman Béla, Eőry Miklós, Mojzer Ferenc, Laubhaimer Oszkár, Grünhut Fülöp, Grünhut Alfréd,"Grünhut Henrich, Hajmási Ferenc, dr. Iienczik Ferencz, KrauszLajos, Imrei V., Osvald József, Steiner Simon, Farkas József, dr. Hajós Ignác, Berger Adolf, Meltner Manó, Nusál János, dr. Dick József, Győrlly János, Gayer Lajos, Blau Lázár, Blau Mór, Sólvomy Lipót, Tolnay Tivadar, Buchwald Lipót, Vogler József, Nuzsi Mátyás, Kondor, Ferenc, Forintos Kálmán, Babos Árpád, Nagy József, Fuss Nándor, Lázár Ignác, Simon Gábor, Méhes Kálmán, Nagy Sándor, Keller Ignác, Fischer Pál, Marton József, Paschkesz Miksa, Vértessy Iván, Sélley Pál, Dannenberg Jakab, Weisz Adolf, Reichenfeld Gyula, Ábelesz Ignác, Geischlagel József. alma, körte, tordai pogácsa. A melyik csizma legszebben ki volt takarítva, abban volt legtöbb minden. De az okos csitkó némelyiknek még egy nyírfavesszőt is tett a csiz­májába. Szegény nagyapátoknak, Isten nyugtassa meg, csak egy furcsa citromot hagyott a csizmájában, de azért nem haragudott rá, inkább csak mosolygott rá egyet. (Na mit kacagsz megint a citromon te ravasz Gyurka? — Nem volt már neki több holmija.) Mi pedig mindnyájan szerettük, dicsértük azt az áldott aranycsitkót, aki ugy gondoskodik rólunk. Igy bizony, igy volt ez régen. Azóta hogy megváltozott a világ. Az aranycsitkó karácsonyfa lett, angyalka lett, Jézuska lett, »Kriszkindli« lett. Hanem azért csak a név változott barátaim! Az az aranycsitkó, a ki régen a csíz­mába rakta volt a tordai pogácsát, épen olyan jóságos angyal, mint a mai Jézuska, ki a fenyőfák ágain száll le ezer csillár között, hogy ezer meg ezer cukorsüteményt osszon ki a gyermekek között, kiket olyan erősen szeret. Nektek még az a régi fajta aranycsitkó-angyal kül­dötte a lepényt. Ugy-e édes apa, ez az aranycsikó-angyal ott a rákosi égben lakik? Ott lakik fiam, s oda küldte elébb a ládát Rákosra, azt gondolta, hogy ti is ott vagytok még. Aztán rákosi nagymama megmondta ugy-e, hogy küldje Zala-Egerszegre! Igen, igen. Persze, hogy megmondta. S a nagyobbik ravasz, megint hosszasan gondolkozva, bölcselkedik : Ugy-e édes apa ezt a kalácsot rákosi nagymama tette hozzá az angyal diójához ? Nem baj fiam! mégis csak az angyal küldötte azt. Borbély György. k zala-egerszegi kereskedelmi kör közgyűlése. A zala-egerszegi kereskedelmi kör évi rendes köz­gyűlését dr. Graner Adolf elnök elnöklete alatt f. hó 19-én tartotta az egyesület helyiségében. Elnök üdvözölvén a megjelent tagokat, a közgyűlést az alapszabályok értelmében határozatképesnek nyilvánítja s a közgyűlés lefolyásáról felveendő jegyzőkönyv hitelesí­tésére dr. Grünwald Samu és Rozsenberg Zsigmond ta­gokat kérte fel. Balassa Benő egyleti titkár olvasta fel az egyesület lefolyt évi működését feltüntető jelentését, amely szerint a kör 12 választmányi gyűlést tartott; a vigalmi bizottság 3 tea estélyt és 2 hangversenyt rendezett; a tagok száma 151, mely az előző évhez képest 21 szaporulatot tüntet fel; fenntartotta a kör a kereskedő tanonciskolát 37 ta­nulóval s mivel az iskolák új szerzezete szerint a 3 év­folyamban összesen 21 óra tanítandó, a választmánynak ez iskolák főigazgatója kilátásba helyezte, hogy az igy előállandó 280 frt többlet kiadás fedezésére államsegélyt nyer a kör; létesítette a választmány az 1897/8-ik tan­évre a női kereskedelmi szaktanfolyamot, amely szeptember 15-én 29 növendékkel megnyílt,; a könyvtár részére 100 frt értékű könyvet vásároltak; részletesen elősorolta a jelentés azokat az intézkedéseit a választmánynak, amelyeket a kereskedők érdekeinek szem előtt tartásával a \álasztmány a vasúti célszerűbb összeköttetés, a levelek kihordatása, a házaló kereskedés megszüntetése tekintetében tett s amelyek közül több tekintetben a megindított mozgalmat siker koronázta; jelentette, hogy a soproni keieskedelini­és iparkamara úgy a tanonciskola, mint a női kereske­delmi szaktanfolyam céljaira 50—50 frtot, a zala-egerszegi takarékpénztár a tanonciskola növendékeinek jutalmazására 10 frtot adományozott. A közgyűlés a titkári jelentést helyesléssel tudomásúl vette, annak egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe való beiktatását elhatározta, egyúttal a jelentésben foglalt indít­ványhoz képest a soproni kereskedelmi- és iparkamarának, valamint a zala egerszégi takarékpénztári részvénytársa­ságnak szives adományukért, a városnak, hogy a női ke­reskedelmi szaktanfolyam számára helyiséget és fűtést adott, a vigalmi bizottságnak tevékeny munkásságáért, dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos és tanfelügyelőnek a kereskedő tanonc­iskola és női kereskedelmi szaktanfolyam érdekében tanú­sított ügybuzgóságáért, valamint a tanonciskola tantestü­letének eredményes működéseért jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét. A számvizsgáló bizottság nevében Gombás István jelentette, hogy a hátralékokkal együtt a tagsági követe­lés volt 1120 frt, melyből befolyt 946 frt, hátralékban maradt 174 frt; az évi összes bevétel kitett 1.946 frt 96 krt, a kiadás 1.796 frt 69 krt s igy a pénzmaradvány 150 frt 27 kr. A közgyűlés a felolvasott jelentést tudo­másúl vette s ennek alapján Tichler Soma egyleti pénztár­noknak a felmentvényt megadta. Az 1898-ik évi költségvetés a választmány javasla­tához képest 2.274 frt bevétellel, 1879 frt 20 kr. kia­dással s így 394 frt 50 kr. remélhető pénztármaradvány­nyal irányoztatott elő. A költségvetés kapcsán a közgyűlés a könyvtárnok tiszteletdíját 50 frtban állapította meg, valamint a helyettes könyvtárnokét is; a helyettes könyvtárnok választását a választmányra bizta. Ezután az elnök maga és tiszttársai nevében a beléjük helyezett bizalmat megköszönvén, felkéri a köz­gyűlést a választás megejtése végett korelnök választására. Korelnökül Fisclier László, korjegyzőül Csillag Aladár választattak. A szavazás előtt dr. Grünwald Samú indítványára a közgyűlés dr. Gráner Adolf elnököt, Deutsch Ferenc elelnüköt és Balassa Benő titkárt, tekintettel a kör érde­kében tanúsított ügybuzgó munkásságukért, egyhangúlag közfelkiáltással újból megválasztotta. A szavazatok beszedése és összeszámlálása végett két szavazatszedő küldöttséget választottak és pedig Weisz Tivadar elnöklete alatt Goldschmid Sándor és Mondschein Samu, továbbá dr. Grünwald Samu elnöklete alatt Rechnitz Sándor és Gombás István tagokból s a szavazás tartamára a közgyűlést felfüggesztették. A választás eredménye: dr. Graner Adolf elnök, Deutsch Ferenc alelnök, Balassa Benő titkár — közfelkiál­tással választva; a titkos szavazás eredménye: Grész Károly háznagy, dr. Rosenthal Jenő másodháznagy, dr. Jámbor Márton ügyész, Heinrich Pál pénztárnok, Magyar Hermán könyvtárnok, Mondschein Samu és Berger József jegyzők. Választmányi tagok : Boschán Ödön, Bődy József, Bücbler Jakab, Fangler Mihály, Fischer László, dr. Fürst Béla, Graner Béla, Grünwald Lajos, dr. Halász Miksa, dr. Kaiser Emil, Ösztreicher Samu, Rosenberg Zsigmond, dr. Ruzsicska Kálmán, Schütz Sándor, Vargá Vilmos, Weinberger Jakab. Számvizsgálók: Breisach Samu, Gombás István, Weisz Tivadar. A soproni kereskedelmi- és ipakamara köréből i A kereskedelemügyi m kir. miniszter ur Szolnok és Zilah r. t. városoknak szabályrendeletét, melyek által a házaló kereskedés nevezett városok területén a fennálló házalási szabályok 17 §-ban és az ezen §-ot kiegészítő későbbi rendeletekben bizonyos vidékek lakóinak biztosí­tott jogok épségében tartása mellett — eltiltatott, hely­ben hagyta. Mire kamarakerületűnk érdekelt köreit szives tudo­másvétel és ahhoz való alkalmazkodás céljából ezennel értesítjük. Sopron, 1897. évi december havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara.

Next

/
Oldalképek
Tartalom