Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-10-10 / 41. szám

A petesházai r. 1<. iskola fentartása ügyében érdekeltek felhivatnak, hogy a fennálló törvényes gyakorlat értelmében a petesházai r. k. iskolaszék hozzon szabályos módon elsőfokú határozatot az iskola fentartását illető járulmányok mennyiségérol és kivetésének arányairól. Amennyiben ezen elsőfokú határozat ellen felfolyamodás nyújtatnék be, az egész ügy másodfokú Ítélkezés céljából a közigazgatási bizottsághoz terjesztendő. A zalabéri r. k. iskolához a második tanitói állásra Nagy Árpád, Göntérházára Gocsál József barabási okleveles tanitók megválasztatván, erről a minisztériumhoz jelentés tétetik. A 11 émet-szent-mikIósi községi iskolánál a tanitóválasztáshoz elnökül dr. Vizlendvay József bizottsági ta" küldetett ki. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a turcsiscsei iskolánál a ll-ik tanitói fizetésre 400 frt államsegélyt engedélyezett, a puszta-szent-lászlói ág. ev. iskolánál a tanitó fizetésének 400 frtra kiegészítéséhez 120 frt, a nagy-récsei közs. iskolánál a ll-ik tanító íizetésének 400 frtra kiegészítéséhez 100 frtot, a csicsói r. k. iskolánál a fizetésnek 400 frtra kiegészítéséhez 55 frtot, a galsai r. k. iskolánál a tanitó fizetésének 400 frtra kiegészítéséhez 100 frtot utalványozott. A közigazgatási bizottság a miniszter rendeletét érdekelt községeknek másolatban megküldi. Kiss Márton salomvári tanító panasza illetményei ügyében a járási főszolgabírónak azzal adatik ki, hogy az érdekeltek meghallgatása után megállapítandó illetmények végrehajtása iránt intézkedjék. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál augusztus végén hátralék volt 14.910, szeptember hóban beérkezett 3.188 s így elintézés alá került 18.043 ügydarab, amelyből szeptemberben elintéztek 2.887 dbot s így szeptember végén hátrálékban maradt 15.156 ügydarab. Az irodánál augusztus végén hátrálékban maradt 1.061, szeptemberben leírás végett kiadatott 2.867, összesen 3.928 ügydarab; ebből szeptemberben leírtak és expediáltak 2.753 dbot s igy szeptember végén hátrálékban maradt 1.175 ügy darab. Thassg Miklós árvaszéki elnöknek a közigazgatási bizottság október havi illéséhez beterjesztett negyedéves jelentése alapján vármegyénk árvaügyére vonatkozólag közöljük a következőket: A gyámoltakat és gondnokoltakat illetőleg junius végén gyámság alatt maradt 28.554, a f. év harmadik negyedében gyámság alá került 585, összesen 29.134. Ezek közül gyámság alól felszabadult: a) teljes nagykorúság folytán 345, b) nagykorúsítással 25, c) férjhez menetel folytán 47, d) elhalálozás következtében 47, vagyis összesen 464 s igy szeptember végén gyámság alatt maradt 28.675. A gondnokoltakat illetőleg junius végén gondnokság alatt volt 392, az év harmadik negyedében gondnokság alá került 7, összesen 399. Gyám volt junius végén 15.810, az év harmadik negyedében gyám lett 320, összesen 16.130, az év harmadik negyedében megszűnt gyám lenni 221, szeptember végén maradt 15,909 gyám. A fogalmazói karnál junius végén hátrálékban volt 13.479, a harmadik negyedben beérkezel t 9.879, összesen 23.678 ügydarab; ebből feldolgoztak 8.522 ügydarabot s igy szeptember végén hátrálékban maradt 15.156 db. Az irodánál junius végén hátrálékban volt 1.394, az év harmadik negyedében íeirás végett kiadatott 8.502, összesen 9.896 iigydarab, melyből leírtak és expediáltak 8.721 dbot s igy szeptember végén hátrálékban maradt 1.175 db. A gyámpénztár állását illetőleg junius végén maradt 23.709 frt 43 kr. készpénzben, 806.140 frt 88 kr. magán kötelezvényekben, 760.283 frt 07 kr. értékpapírokban, 3.341 frt 84 kr. drágaságokban 1,593.475 frt 22 kr. Az év harmadik negyedében beérkezett 86.089 frt 62 kr. készpénzben, 660.569 frt 93 kr. kötelezvényekben, 5.650 értékpapírban, 1 frt 25 kr. drágaságokban = 752.210 frt 80 kr., vagyis összesen 109.799 frt 05 kr. készpénzben, 1,466.710 frt 81 kr. magánkötelezvényekben, 763.833 frt 07 kr. értékpapírokban, 3.343 frt 09 kr. drágaságokban vagyis összesen 2,345.686 fit 02 kr. Az év harmadik negyedében kiadatott 93.962 frt 58 kr. készpénzben, 40.288 frt 44 kr. magán kötelezvényekben, 653.407 frt 50 kr. értékpapírokban, 2.001 frt 76 kr. drágaságokban = 789.660 frt 28 kr. s igy szeptember végén maradt 15.836 frt 47 kr. készpénzben, 1,426.422 frt 37 kr. magánkötelezvényekben, 112.425 frt 57 kr. értékpapírban, 1.340 frt 33 kr. drágaságokban vagyis összesen 1,556.025 frt 74 kr. A magán feleknél elhelyezett tökét illetőleg junius végén elhelyezve volt 504.382 frt 89 kr., az év harmadik negyedében kihelyeztetett 8.646 frt, összesen 513.028 frt 89 kr. Ebből az év harmadik negyedében visszafizettetett 35.675 frt 57 kr. s igy szeptember végén kinn elhelyezve maradt 477.353 frt 32 kr. A kamatot illetőleg junius végén kamathátralék volt 2.441 frt 38 kr., az év harmadik negyedében esedékessé vált 11.933 frt 84 kr., összeseu 14.375 frt 22 kr., ebből az év harmadik negyedében befizettetett 11.536 frt 27 kr. s igy szeptember végén a kamathátralék 2.938 frt 95 kr. Hi^ratalos-rovat. Városunk területén a sertés vész hatóságilag ismét megállapíttatott, miért is a város ezennel zár alá helyeztetik, s a sertés vásárok a további intézkedésig betiltatnak. A sertések a további intézkedésig a legelőre kinem hajthatók, azok szigorú istálló zár alatt kezelendők. Minden megbetegedés és elhullás a rendőr kapitányságnál azonnal bejelentendők. A sárosból sertést ki szállítani vagy azon ilyent keresztül hajtani tilós. Az elhullott sertések csakis a gyepmester által a kellő elővigyázat! intézkedések megtétele mellett szállíthatók ki a bulla térre. KözérdekMelléklet a „ZALAMEGYE" 1897. évi 41ife számához. bői, hogy a vész raielébb megszüntethető legyen, felhívom a polgárságot jelen intézkedéseim szigorú keresztül vitelére annyival inkább is, mivel az ellene vétők a rendőrség által, a földmivelésügyi miniszter 36530/95. számú rendelete alapján szigorúan fognak büntettetni. Zala-Egerszeg, 1897. évi október hó 7-én Botfy Lajos, s. k., polgármester. Helyi, megyei cs vegyes hírek. Október negyedike Zala-Egerszegen. Városunk a szeptemberi képviselőtestületi közgyűlés határozatából október 4-ikét, a király nevenapját, használta fel a hála és köszönet fényes kinyilvánítására a szeptember 25-iki királyi nagylelkűségért. Október 4-én háromszínű lobogók lengtek a város házfalairól. 9 órakor ünnepélyes hálaadó isteni tisztelet volt, melyet Balaton József apát-plébános fényes segédlettel, teljes apáti ornatusban tartott. Az isteni tiszteleten megjelent a vármegye tiszti kara dr. Jankovich László gróf főispán vezetése mellett, nagy számmal a törvényhatósági bizottság tagjai, akik az az napra hirdetett törvényhatósági közgyűlésből a főispán felkérésére jöttek a hálaadó isteni tiszteletre; képviselve voltak a vármegye székhelyén levő összes kir. hivatalok, hatóságok, testületek, a helybeli honvéd huszár tisztikar és csendőrség, a városi hatóság a képviselőtestület tagjaival; a helybeli összes tanintézetek tanulói tantestületeik vezetése mellett s nagy számú közönség, áldást kivánva a legalkotmányosabb királyra, aki népe boldogításán fáradozik s aki legutóbbi fejedelmi ajándékával az egész magyar hazában közlelkesedést keltett. A fellobogózott várost este fényesen kivilágították. Leginkább a kereskedők tettek ki magukért történelmi képekkel és panegyrikus feliratokkal élénkítve a különben is lelkes hangulatot. Azonban egyes magánosok is csinosan díszítették fel ablakaikat részint virágokkal, részint történelmi képekkel és a király dicsőítésére irányuló feliratokkal. A kedvezőtlen idő dacára az utcákon késő estig hullámzott a közönség, gyönyörködve a sikerült kivilágításban. Sümeg hódolata a királynak. Sümeg város lakossága szintén kivette részét az országos örömből, melyet felséges királyunknak ama nagy elhatározása keltett, hogy történetünknek tíz kiváló alakját az ország fővárosában szoborral örökíti meg. Hódolatának kifejezését ő felsége nevenapjának megünneplésével kötötte egybe. F. hó 3-án délután a várost fellobogózták, este pedig kivilágították. A szép csendes időben a város apraja-nagyja az utcákon járt föl-alá s gyönyörködött a virágokkal díszített fénylő ablakokban, melyek a sziv belső lángjának kifejezői voltak. Október 4-én mozsarak dörgése jelentette királyunk nevenapját. Reggel 9 órakor a plebánia-templomban istentisztelet volt, mel} en az összes hatóságok, a társadalmi egyesületek, az iskolák növendékei a tantestületek vezetése alatt testületileg jelentek meg, kikkel együtt a közönség a templomot egészen megtöltötte. Mise végén a jelenvol tak a Hymnust énekelték el. A város á képviselőtestület határozatából ő felségéhez hódoló feliratot intéz. Csáktornyán a király nevenapja alkalmából a király iránt a hála és a szeretet érzelmével betölt szívvel tartották meg az ünnepélyes hálaadó istenti tiszteletet, melyben teljes díszben megjelent, az itt állomásó dzsidás ezred, a bíróság, a többi hivatalok tiszti kara és az összes tanuló ifjúság tanáraik illetve tanítóik kíséretében. A Király nevenapja Légrádon. Légrád város hazafias közönsése is szép és magasztos módon ünnepelte meg ez idén 6 felsége a Király nevenapját. A kezdeményezés a város képviselőtestülete kebeléből indult ki. amelynek f. hó 3-án e célból megtartott rendkívüli közgyűlésén Mikler Győző közs. képviselő indítványa folytán egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy 3-án este a Zrínyi-tér kivilágíttassák, ünnepi díszmenet rendeztessék, 4-én díszközgyűlés tartassék, melynek végeztével a képviselők a megtartandó istenitiszteleten testületileg vegyenek részt. E határozat értelmében a váiosi elöljáróság iztézkedése folytán vasárnap este 7 órakor mintegy varázsa szóra kigyúltak a Zrinyi-tér házainak ablakaiban a gyertyák lángjai s megszólamlott a helybeli önkéntes tűzoltó-zenekar harsonája, maga köré gyűjtvén az elöljáróság és képviselőtestület tagjait, valamint a város nagyközönségét, kik az önkéntes tűzoltó-testület zászló alatt kivonult csapata élén állást foglaltak a fényesen kivilágított s a király olaj fest méuyü képével feldíszített városháza előtt, amelynek egyik ablakából Kovács Gyula községi jegyző megható és lélekemelően szép hazafias beszédet intézett a megjelentekhez, méltatva az ünnepség célját s éltette az ország szetetett uralkodóját. Ezután megindult a menet a tűzoltó-zenekar által kisérve s körüljárta a Zrinyi-teret folytonos és tüntető „Éljen a király" hangoztatásával. E lelkesedés legmagasabb fokát a róm. kath. iskola előtt érte el, a melynek vezetői — az apáczák —gyönyörűen kivilágították az épületet, s a menet oda érkezésekor impozáns görögtüzet gyújtottak. Hétfőn reggel 10 órakor a képviselő-testület díszközgyűlést tartott, ahol úgy a nagy nap emléke, valamint Ő felsége a Király f. évi szeptember hó 25-én kelt és Bánffy Dezső miniszterelnökhöz intézett örökké nevezetes kézirata jegyzőkönyvileg lőn megörökítve. Innét azután a képviselők testületileg a helybeli ágost. hitvallású evangelikus templomba vonultak, ahol Szilvágyi Gyula evang. lelkész nagyhatású beszéd kíséretében lélekemelő isteni tiszteletet tartott, kisérve Mikler Győző evang. tanitó szép és hatásos éneke által. S ezzel a magasztos és hazafias ünnepség befejeztetett, amely pedig itt — a közvetlen horvát határon, — kettős értékkel bir; ahova még átcsap néha néha Horvátország magyarellenes déli szellőcskéje. — a Nagy-Kanizsa város képviselő testülete Vécsey Zsigmond polgármester elnöklete alatt legutóbbi rendes közgyűlésén tárgyalta a város 1898. évi költségvetését s azt 241147 frt 46 kr bevétellel, 344196 frt kiadással s így 103048 frt 54 kr hiánynyal állapította meg, melynek fedezhetése végett a 139570 frt 07 kr állami adó minden forintjára 73

9/io°/o községi pótlék esik. A gelsei Güttmann | Henrlch-féle 2000 frtos alapítványt — egy létesítendő felsőkereskedelmi iskola részére — a közgyűlés kiadta kezelésbe az izr. hitközségnek, mely ily iskolát állított fel. A Nagy- és Kis-Kanizsa közt levő úttest áthelyezése tárgyában tett tanácsi előterjesztést a közgyűlés elfogadta. A legtöbb adót fizető városi kép/iselők 1898. évre szóló névjegyzékének kiigazítására egy küldöttséget választottak. Kaszinó estély. A zala-egeszegi kaszinó f. hó 4-én igen sikerült estélyt rendezett, amely reggelig tartott; a négyeseket 16 pár táncolta. Jelen voltok: özv. Csesznák Sándorné, Csesznák Melánie, Fitos Mártonné, dr. Gyömörey Vincéné (Ukk), Gyömörey Kata, llajik Istvánné, özv. Isoó Alajosné, Isoó Juliska, Malatinszky Lajosné (Nova), Nagy Józsefné (t'.-Magyarod), Nagy Steíi, Nuiikovics Gizella (Gétye), dr. Kélfy Zoltánné, Skublics .lenőné, Skublics Gizella, Skublics Lenke, Skublics Irma, Skublics Antika, özv. Skublics Lászlóné, özv. Skublics Sándorné (Zala-SzentMiliály), Skublics Miczi, Skublics Lincsi, Skublics Mari úrhölgyek. Tiszteletbeli főszolgabíró. Az októberi közgyűlésen főispán Őméltósága Gaál Ernő szolgabírót tiszteletbeli főszolgabírónak nevezte ki. Autonomiai képviselők. A veszprémi egyházmegye papsága autonomiai képviselőkké Bakacs Imre monostorapáti esperes-plebánost és Péller Pál mura-kereszturi apátot választotta meg. Meghívó. A zala-egerszegi korcsolyázó egyesület alapszabályainak 16. §-a értelmáben folyó évi október 10-ik napjának délutáni 5 órájára az egyesületi csarnokba ezennel közgyűlést hivők egybe, melyre a tagokat tisztelettel meghívóin. Teendők: 1. Az évi számadásoknak egy szv. küldöttség által leendő megvizsgálása. 2. Tisztviselők és választmány lemondása és újra választása. 3. A költségvetés megállapítása. 4. Esetleges indítványok. Az esetre, ha ezen közgyűlésre a tagok 7* része sem jelennék meg, a közgyűlés ujabbi megtartására folyó évi október hó 16-ának d. u. 5 óráját tűzöm ki ujabbi határnapul, a mely közgyűlés az alapszabályok 17. §-a értelmében tekintet nélkül a megjelent tagok számára határozat képes lesz. ZalaEgerszeg, 1897. évi szeptember hó 28-án dr. Felberegyl. elnök. Halálozás. Glavina Károly, gelsei földbirtokos, Glavina Lajosnak, Zalavármegye néhai főispánjának fia, f. hó 3-án 55 éves korában, hosszas szenvedés után elhúnyt. F. hó 5-én nagy részvét mellett temették el. Béke poraira! Alsó-Lendva képviselő testülete a város 1898. évi költségvetését 5862 frt 72 kr. bevétellel, 8116 frt 50 kr kiadással irányozta elő; a fedezetlenül maradó 2553 frt 78 kr kiadást községi pótlékkal fedezi. A városnak 14.663 frt 09 krt tesz ki állami egyenes adója s igy egy-egy adó forint után 17V2 kr. községi pótlékot állapított meg. A főutcán levő s hercegi tulajdont kepező mészáros üzletnek, valamint a hozzá tartozó belteleknek megvételét a képviselőtestület azzal határozta el, hogy a telken városházát építenek olykép, hogy ott más hivatalok is elhelyezhetők legyenek, amelyek után befolyó bérjövődelmet az építésre felveendő kölcsön törlesztésére fordítják. Elhatározták továbbá, hogy a városháza mellett levő Alszeghyféle házat megveszik a létesítendő polgári leányiskola épület számára abban az esetben, ha sikerül a városnak a minisztériumnál a polgári leányiskola felállítását kieszközölni. Az Alsó-Lendva-regedei vasútra — ha a kiindulási pont Alsó-Lendva lesz — a város 2000 frt ára törzsrészvényt jegyez. Az acetylen gáz világítás tárgyában a képviselőtestület érdemleges határozatot nem hozott; mivel a részvénytársaság a városhoz a világításra nézve részletes költségvetést nem adott be. Borellenőrző bizottságak vármegyénkben, A kereskedelemügyi miniszternek a mesterégés borok készítésének s azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. évi 23. t. c. végrehajtása tárgyában kiadott rendelete értalmében az összes közigazgatási járásokban és rendezett tanácsú városokban az októberi közgyűlésen a borellenőrző bizottságok következőleg alakíttattak meg : a csáktornyai járásban Ziegler Kálmán elnöklete alatt Pálya Mihály, Csárics László, Tóth István, Murai Róbert; a tapolczai járásban: a) Tapolcza székhelylyel Hertelendy Ferenc elnök, Virius Vince, ifj. Rajky Lajos, Vastagh János, Csendes József;!)) Kővágó-Örs székhelylyel Gruppon Sándor elnök, Csemecz Elek, Csemecz Pál, NémeHi Iguác, Győrífy Pongrác ; c) Balaton-Füred székhelylyel Köves Ede elnök, Varga János, Segesdy Miklós, Hertelendy István, Kis János; a novai járásban Dervarics János elnök, Horváth Győző, Koutnyek Ferenc, Gaál Ferenc, Tornyos Gábor; Zala-Egerszeg városában dr Czinder István elnök, Hajik István, Varga Vilmos, Büchler Jakab, Krosetz István; Nagy-Kanizsa városában Plihál Ferenc elnök, dr. Rácz Kálmán, Unger-Ullmann Elek, Ebenspanger Lipót, Varga Lajos; a nagy-kanizsai járásban Juk József elnök, Péczely László, Talabér Kálmán, Kerndl Imre, Vizlendvay Sáudor; a zala-szent-gróthi járásban gróf Battyány Ernő elnök, Malatinszky Ferenc, Bezerédy László, Szabó Károly, Berényi Jenő; a zala-egerszegi járásban Csertán László elnök, Marton György, Szily Dezső, Baboss Ármin, Csillagh Gyula: a keszthelyi járásban Bezerédy Lajos elnök, Kránitz Kálmán, Bachár Antal, Hertelendy József, Oltay Guidó; a perlaki járásban Szabó Imre elnök, Gresz Alajos, Varga János, Horváth Csongor, dr. Bőhm Szidney; a letenyei járásban Filipics János elnök, Tamás Gyula, Schmidt István. Tamás Sándor, dr. Csempesz Kálmán; a sümeghi járásban dr. Gyömörey Vince elnök, Barcza László, Szüts Zsigmond, Mojzer József, ifj. Háczky Kálmán ; az alsólendvai járásban Magetti Géza elnök, Fuss Nándor, dr. Józsa Fábián, Isoó Ferenc, Lendvay Mihály; a pacsai járásban Koller István elnök, Grunner Károly, Bakó Gyula, Nyáry Kálmán, Bubb Károly. Az öttagú bizottságba az elnököt s az őt követő két tagot a főispán nevezte ki, mig a két utolsó tagot a törvényhatósági közgyűlés választotta. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: Özv. Németh Ignácné szül. Seidl Amália a saját, ugy alulirott