Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-11 / 28. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1897. évi 28-ik számához. Posta- és távírda gyakornokjelölti állások, A kereskedelemügyi miniszter által kibocsátott pályá­zatot ajánljuk azoknak a figyelmébe, akik magukat posta­és távirda tisztekké akarják kiképezni. A pályázat szövege: A m. kir. posta- és távirdánál betöltendő 108 „posta­cs távirda gyakornokjelölti" állásra pályázatot nyitok. Pályázhatnak ezen állásokra az 1883. évi 1. t. c. 14. §-a alapján mindazok, kik középiskolát vagy ezzel egyenrangú más tanintézetet — érettségi vizsgával — sikeresen végeztek, 18-ik életévüket betöltötték s magyar állampolgárok. Ezen feltételeken kivül a pályázók községi erkölcsi bizonyítványnyal fedhetetlen előéletüket, közhatósági orvosi bizonyítvánnyal pedig ép és egészséges, a posta-és távirda szolgálatra testileg is alkalmas voltukat tartoznak igazolni. A pályázat alá bocsátott állásokat a kerületi posta­és távirda igazgatóságok fogják betölteni, szám szerint minden igazgatóság tizenkettőt. A sajátkezüleg irt és születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal felszerelt kérvények a már köz­szolgálatban állók által elöljáróságuk, a közszolgálatban nem levők által pedig az illető szolgabíró vagy polgármester utján fi évi julius 31-ig a szerint, a hol a pályázók alkalmazást óhajtanak nyerni, a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári vagy zágrábi posta-távirda igazgatósághoz nyúj­tandók be s a mennyiben az említett határidőig pályázók­kellő számmal nem jelentkeznének, később érkező folya­modványok is elfogadtatnak. A pályázók köztil kiválasztottak az illető posta- és távirda igazgatóság felhívására az igazgatóság vezetőjénél személyesen jelentkezni tartoznak, aki azután felfogadásuk iránt végleg határoz. A felfogadott posta- és távirda gyakornokjelöltek eskii helyett ezt pótló fogadalmat tesznek, egy (1) frt napidíjban részesíttetnek s a következő feltételek mellett lépnek szolgálatba: 1. Állásukat az illetékes posta- és távirda-igazgató­ság felhívására f. évi szeptember 1 én, vagy ha az igaz­gatóságmáskép rendelkeznek, ebez képest elfoglalni tartoznak. 2 Kötelesek a posta- és távirda igazgatóság által kijelölendő hivatalnál, — melynek fegyelmi hatósága alatt állanau, — a posta-távirdai kezelést gyakorlatilag elsajá­títani s ott rendes szolgálatot teljesíteni. 3. 1898. évi szeptember hó l-re saját költségükön Budapestre illetőleg Zágrábba fognak áthelyeztetni a posta­és távirda tanfolyam szabályszerű hallgatására. 4. A posta-távirda tanfolyam tartama alatt, mint annak rendes hallgatói, a tanfolyami szabályzatnak minden tekintetben alávetik magukat, tehát a beiratási és tandí­jakat is, — hacsak ezek alól a szabályzat alapján fel nem mentetnek, — fizetni kötelesek. 5. Napidíjaik élvezetében a tanfolyamnak 10 hóra terjedő ideje alatt megmaradnak, de ennek fejében a tan­folyam székhelyén levő posta- és távirda-igazgatóság ren­delkezése szerint szabad idejükben szolgálatot teljesíteni tartoznak. 0. Akik ezen feltételeknek eleget nem tesznek és a kiknek magatartása vagy megbízhatósága kifogás alá esik, valamint azok is, a kik posta-távirdai szolgálatra más okok miatt találtatnak alkalmatlanoknak : a szolgálatot ille­tőleg ezen próbaképeni alkalmaztatás alól felmentetnek. 7. Azok viszont, a kik gyakorlati alkalmaztatásuk alatt teljesen beválnak, a posta-távirda tanfolyam szabály­szerű elvégzése után posta- és távirda gyakornokká nevez­tetnek ki az 1893. évi IV. t. c. 11 §-ban megállapított segélydíjjal, azaz ha felsőbb tanintézetet végeztek, évi 500 frt, különben évi 400 frt járandósággal; a posta-távirda tanfolyam szabályzata által előirt szakiskola letételével pe­dig igényt szereznek aX-ik fizetési osztályba sorozott s az 1893 évi lV-ik t. c.-ben meghatározott illetményekkel járó posta-távirda tiszti állásokra s ha ily állásokra hely üresedés hiánya miatt azonnal kinevezhetők nem volnának, addig, a míg kinevéztetésük bekövetkezhetik, posta- és távirda segédtiszt minőségben nyernek alkalmazást. Hivatalos-rovat. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhírré tetetik, miszerint Zala-Egerszeg város 1897 évi általános jövödelmi pótadó kivetési laptroma az 1883. évi 44. t. c. vonatkozó §ij-ai értelmében 8 napon át vagyis folyó évi julius hó 11-től 18-ig bezárólag a városi adó­hivatalnál közszemlére kitéve van, a hol ís a hivatalos órák alatt megtekinthető. Zala-Egerszegen 1897 évi julius 9-én. Bolfy Lajos polgármester. Helyi, jegyei ós vegyes hírek. A Zalamagyei gazdasági Egyesölet folyó hó 11-én délelőtt 10 órakor Keszthelyen rendes közgyűlést tart, amelyen dr. Bernát István közgazdasági iró, a » Magyar Gazdák Szemléje« szerkesztője, a gazdasági hitel és fo­gyasztási szövetkezetek lényegéről és fontosságáról a gazdasági egyesület felkérésére előadási tart. Egyéb tárgya a gyűlésnek : miniszteri rendeletek előterjesztése, folyó ügyek s indítványok tárgyalása. Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete Vécsey Zsigmond polgármester elnökleté alatt fartolt ülésén tár­gyalás alá vette a tanácsnak javaslatát a főgymnasíum építése tárgyában. A képviselőtestület a tanács azt a javaslatát, hogy a főgymnasíum teljesen újból építtessék, elfogadta; e célra 120.000 frtot irányoztak elő s az építésre nézve pályázatot hirdetnek, a legjobb tervet 1000, a másodikat 500 korona pályadíjjal jutalmazzák. — A Hunyad\ utcai községi népiskola átalakítását a tanács javaslatához képest, 700 frt költséggel elfogadták. Köszönet. Darnay Kálmán sümegi régész Kisfaludy Sándornak könyvtárát a budapesti] múzeumnak ajándékoz­ta E hazafias és nagy lelkű adományért Wlassics Gyula vallás-és közoktatásügyi miniszter a következő levelet küldötte az ajándékozónak: „A nemzeti muzeúm igazgató­janak jelentéséből értesültem uraságod azon hazafias tet­téről, bogy Kisfaludy Sándor 2149 | db. nyomtatvány-és 118 kéziratból álló teljes könyvtárát, továbbá, Kisfaludy Sándor családi levéltálát (1017 drb) a nemzeti múzeum­nak ajándékozta. Ezen nemes és önzetlen tettével uraságod csak ujabb tanújelét adta azon hazafias lelkesedésének, a melylyel közművelődésünk ügye, s nevezetesen a Nemzeti Múzeum íráüt állandóan viseltetik, s a magam részéről örömmel ragadom meg az alkalmat hogy ezért uraságod ­nak őszinte köszönetemet fejezzem ki. Budapesten, 1897. fulius hó 2-án. Wlassics. Képviselőtestületi gyűlés. Sümeg Város képviselő­testülete folyó 7-én közgyűlést tartott. |Á gyűlés tárgyai közül félemlítjük a következőkét : A lapunkban is említett angolkisasszonyok zárdája és leányiskolája ügyében a ki­küldött bizottság részéről Barkóczi Károly előterjesztette, hogy Hornig Károly báró megyés püspöknél a küldöttség személyesen tisztelgett s átnyújtotta ama feltételeket, melyekkel a kisdedovót, az elemi és felső leányiskolákat az angolkisasszonyok vezetésére bízni hajlandó. A püspök a küldöttséget lekötelező szívességgel fogadta,a föltételekbe beleegyezett s Ígéretet tett, hogy a város nagylelkű ajánlatait méltányolva, oly alkotást létesít Sümeg városá­nak, mely a modern kor legkényesebb igényeit is lei fogja elégíteni. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta a bizottságnak javaslatait és ezt a gyűlésből táviratilag tudatták a püspökkel, tolmácsolva a képviselőtestület hálás közzönetét is. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratára, melyben a reáliskolában hatodik tanári állás betöltését, önnálló szolga alkalmazását és a fölszerelésekre évi 400 l'rlol követel, elhatározták, hogy a két utóbbi pontot teljesilik, ellenben a 6-ik tanári állás betöltésének elengedését kérelmezik, mert erre a város anyagi helyzete képtelen. Néhány kisebb ügy elintézése után Bódis Mátyás indítványozta hogy az elöljáróság keresse meg a nagy­kanizsai tárházak igazgatóságát a Sümegen létesítendő fiók tárház érdekében. Az iditványt a gyűlés elfogadta. Nyilvános köszönet. Nagyságos özvegy Farkas Dávidné úrnő az 1896/7. tanévi zárvizsgálatok alkalmával a zala-egerszegi állami elemi fiu-és leányiskolák tanulói közt kiosztásra 20 frt. értékű jutalom-könyveket volt ke­gyes adományozni. A tanulók szorgalmának és jóviseleté­nek fokozására szolgáló eme jótékonyságáért fogadja ő Nagysága e helyen az állami elemi iskolai gondnokság köszönetét. Zala-Egerszeg, 1897. évi julius hó 3-án. Szigethv Antal gondnoksági elnök. A zala-egerszegi karácsonyfa egyesület által f. hó 18-án rendezendő nyári mulatság alkalmával tervbe vett virág-corsó igen fényesnek ígérkezik. A zala-egerszegi kerékpárosok egylete a karácsonyfa egyesület felhívásának engedve, a corsó rendezését magára vállalta, sőt a julius hó 11-ére tervezett versenyt is julius hó 18-ára halasz­totta el, olyképen, hogy a kivonulás 5 órakor, a corsó 5 és V2, a verseny 6 és'Va órakor tartatik meg. A. corsón részt veendenok a szombathelyi és keszthelyi egyesületek küldöttei, a helybeli egyesületek összes tagjai és a/, egye­sületen kivül álló zala-egerszegi kerékpározók — összesen körülbelül 50-en. A legszebben díszített kerékpárok tulaj­donosai tisztelet-díjban részesülnek; a »juri« az e célra felkért hölgyekből alakult. Szíves tudomás vétel végett értesítjük a n. é. közönséget, hogy a virág-corsó nem 6 órakor, mint" a meghívóban jelezve van, hanem tekintettel a Vs7 órakor megtartandó versenyre, már V26 órakor fog megtartatni. A bizottság. Miniszteri köszönet. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Lénárd Ernő keszthelyi kir. közjegyzőnek a keszthelyi fögymnasiuni segély egyesületi részére telt száz forintos adományáért köszönetét fejezte ki. Érdekes vendége volt a minap Zala-Szent-Gról.nak, Pnlszky Ferenc, az ország összes muzemainak felügyelője, nejével dr. Mehr Mór szent-gróti kórorvos sógorának látogatásán volt, hol néhány napig időzött. Innen Keszthelyre a Balatonra ment üdülni, a hol egy hónapot szándékozik tölteni. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Lendvay József zala-egerszegi m. kir. pénzügyi titkárt saját kérelmé­re hasonló minőségben a székesfehérvári pánzügyigazgafó­sághoz helyezte át. Csónak- és USZ verseny. A keszthelyi csónakázó eavesülel vigalmi-bizottsága t'. hó 3-án rendezte az idei versenyét. A csak mult évben meghonosított versenyek életvalóslgát misem bizonyítja jobban, mint ama meleg érdeklődés, melyet a versenyen oly nagy számban meg­jelent keszthelyi és vidéki közönség tanúsított. A versenyt a négyevezősök csónak versen ve vezette be, amelyen 3 csónak indult s a díjul kitűzött eziisl érmet a »Bala­ton® csónak, melynek evezősei Huszár Károly gyógy­szerész, Gsuzy Pál, Kocsis Lajos, Merényi Elemér, és Mi ti vég Kénes gazdászok voltak, nyerte el. Ezután az uszó-versenv következett Keszthely város díjúra. Első lett Schweiger Sándor szűcs, második Gsuzy Púi gazd.isz és 8-ik Manheim Ármin cipész. Díjak voltak: elsőnek ezüst szivartárca, másodiknak ezüst-fogantyus ébenla-hot és a harmadiknak egy álló bronz óra. A verseny harmadik számát a hölgyek szandoliu-versenye képezte, melyben győztes lett líofman Irma, aki egy díszes fémkép albu­mot nyert, 2-ik Csorba Matild, nyert egy parfüm casel­tát és 8-ik Pollák Margit, aki egy díszes emlékkőin vet nyert. A verseny-záróponlját a púrevezqipk versenye képezte, amelyre két nevezés történt, mivel azonban Huszár Károly gyógyszerész menet közben a versenyt feladta, Mittvég Dénes gazdász az egy kilómeter távolságot 7 38 perc alatt megtevén, a díjul kitűzött kina-ezüst tinta­tartó részére kiadatott. — A verseny befejezte után tánc következett, amelynek csak a pirkadó hajnal vetett véget. Őskori leletek a Balaton mellett. Szigligeten (Za­lamegyébeu) földmunkálatok alkalmával egy römai-csonlváz­sirra találtak a munkások s a leletről jelentést tettek Darnay Kálmán sümeghi archeológusnak, a ki megvása­rolta tőlük a csontváz mellett lelt római bronzlibulát és Hadriánus romai császár érmét. Darnay a helyszínén próbakútatást is e s zközólt és római sírok helyett egy sokkal érdekesebb bronzkori öntőmühely maradványaira akadt. A lelet, melyet a kelta invázió elöl rejthetett el a bronzkor ősembere, hatvanbárom darab bronztárgyból állt. A tárgyak legnagyobb része még fel nem dolgozott réz­rögök, de vannak köztük igen szép női ékszerek, bronz szalagtekercsek, spirális karperec, ékitett tömör karperec, több korongos t'eju bronztü stb. Ez már második nagyobb bronzlelet a Balaton vidékén. Mindkét lelet Darnay Kál­mán sümeghi muzeumában van elhelyezve, a ki ezen utóbbi bronzkineset az elmúlt napokban küldte fél a ma­gyar Nemzeti Múzeumba lerajzol is végett. Nyilt kérelem a Zalamagyei általános tanítói testület központi valasztmányanoz. Mint a „Muraköz" egyik s/anu jelezte, a /,a la megyei általános tanítótestület központi valasztniaiiya a folyu evbeu Nagy- Kanizsán tartandó megyei tantestületi közgyűlés hatarnapjáúl aug. hó 30. éó 31-ét tűzte ki. tekintve, hogy a polgári isko­láknál aujgsztus 30. és 31-en már a javító es felvételi vizsgálatokat szoktak tartani, sót a felsőkereskedelmi iskoláknál a szervezet crtuluieboii a javító és felvételi vizsgálatok a beírást megelőzőleg augusztus 30. és 31-én tartandók s így ez intézetek tantestületei hivatalos el­foglaltságuk miatt a nagygyűlésen nem vehetnének részt: a Zalamegyei általános tanítói testületnek Csáktornyán szókhelő tekintetes központi választmányát arra kérem, szíveskedjék legalább 1—2 nappal előbbre s így oly időre kitűzni a közgyűlés határpapját, amikor a megjelenésben a tantestület egy tagja se lenne akadályozva. Zala Egerszeg, 1897. julius 5. lldvardy Ignác polgári- és felső keres­kedelmi iskolai igazgató. Rabbi választas. Keszthelyen a két évvel ezelőtt üresedésbe jött izr. lelkészi állomást f. hó 4-én töltötték be. A szavazás cl. u. 2 órakor vette kezdetét s a 4 órá­ra kitűzött záróráig beadott 17'J szavazatból a három jelólt közül dr. Büchíer /Sándor 130 szavazatot kapott s így a keszthelyi izr. hitközség rabbijává 89 szavazattöbb­séggel választatott még. Nyári mulatság. \ zala-egerszegi iparos ifjak ön­képző egyesületének nyári mulatsága, amelyet mult va­sárnap a kedvezőtlen időjárás miatt nem lehetett meg­tartani — rna (f. hó 11-éii) lesz a kaszaházi kertben. Hangverseny Balaton-Füreden. A keszthelyi ipa­rosok Dalköre 1, hó 18-áu Balaton-Füredre társas kirán­dulást s ott este 8 órakor az ottani szeretethaz javára dalestélyt rendez. A kirándulásban az eddigi jeiekbul iteive 200-nal többen vesznek részt. A kirándulásban résztvevők az utazásidíj, zenedíj és a dalestelyre való belépődíj fejében 1 íit 70 krt fizetnek személyenkint. Lovassági gyakorlatok Nagy-Kanizsan. Julius hó 17—'3Ü-ik napjaiban Nagy-Kanizsa vidékén lovassági dan­dár-gyakorlatokat tartanak. Ezen gyakorlatokon a pápai, zala-egerszegi, a pécs-keszthelyi és a varazsdi honvéd lovasezredek báró Cech dandárparancsnok \ ezefése alatt vesznek részt. Jégverés. Julius bő első napjaiban — a több napig tartó rekkenő hőség után •— az ország legnagyobb része­ljen iszonyú viharok, jégeső és záporok voltak, amelyek ó riási kárt okozlak. Hogy mily általános volt a .jégverés, e mellet bizonyít az a körülmény is, hogy — mint értesü­| u Uk — az országos jégirodajBudapesten saját embereivel iu volt képes a kárfelvételeket teljesíteni, hanem egyes „..,/dasági egyesületekhez, mint a zalamegyeni .gazdasági i^yesülelhez is, táviratilag fordult a kárfelvételek teljesí­tésére alkalmas egy. nőknek ajánlása végett. Öngyilkos s^aboseged. Keszthelyen ,, 1,5 llassay István 10 éves szabósegéd fórg ó pjszlolylyal halántékon lottó magát. A lövés nem olte m B« azzonnal s csak 3—1 órai kínos szenvedés után halt meg. Pusztító ívatar. Irtózatos zivatar dühöngött julius hií 1-éu a késő délutáni órákban Kis-Komárom vidéken. A galamb tojás nagyságú jégdarabok nemcsak a gabona termést, de a kapás növi íyeket es szőlőt is teljesen elver­ték. A gazda közönség ke ség'ie esetten jajveszékelt,, mert az egy évi fáradliatlan nn ikálkodása után oly szép ered­ménynyel kecsegtető termést épen a 12-ik órában tette tönkre a jégverés. Az orkánszerü szél*ész a már kepékbe rakott kereszteket teljesen szétszórta, a fákról a gyümöl­csöt mind leverte és sok fát gyökerestül kitépett. A sors által ily érzékenyen sújtott lakosság sanyarú anyagi hely­zetnek néz eléje. Köztudomásúi. Kötelességemnek ismerem a I. c. közönséggel tudatni, hogy a mohai Ágnes-lbrrás nemcsak kellemes asztali vi/. borral vegyítve, de főleg a gyomor tűlsavanVságát és égését, nemkülönben a vesé és gége fájdalmainál kitűnő gyógyszer gyanánt 16 év óta használom, s annyira nélkülözhetetlen részemről, hogy nélküle alig 1 -2 napig lehetek. Mindenkinek tiszta lelkiismerettel ajánlom a mohai Ágnes-vizet a fentemii tett bántál máknál. linler-Premstetten (Stájerország), 1.895. augusztus 16. Galánthai Fekete Gábor világi áldozó pap, mint magánzó. Villámütés. Sümegen a folyó hó 4-én átvonult égi háború alkalmával a villáin beleütött Berecky Gyula ba"ívashegvi hajlékiba és azt elhamvasztotta. Nyári vasúti menetrend. Zala^E^j&zegrol indnl: a) Bobára 6 0. 30 p. reggel, 9 ó. 29 p. reggel, 4 ó. 49 p d. u.; b) Csáktornyára 4 ó. 54 p. reggel, 5 ó. 54 p. d. 11. Zala-Egerszegre erzkezik : b) Bobárál 9 ó. 28 p. reggel, 5 ó. 44 p. d. u., 9 ó. 18 p. este; b) Csáktornyáról 9 ó. 13 p. reggel, 8 ó. 24 p. este. Helyi közlekedés Zala-Eger­szet/ és Szent-Irán között. Zala-Egerszegröl indul Szent ­Ivánra 6 ó. 42 p. reggel, I 1 ó. 42 p. d. e., 2 ó. 39 p. d. u., 5 ó. 08 p. d. u. Zala-Egerszegre érkezik Szent­Ivánról 8 ó. 05 p. reg., 10.57 p.d. u.,4ó. 01 d. u„ 6 ó. 53 p. ir p Szent-Ivánról indul Nagy-Kanizsa felé 5 ó. 54 p. reggel, (vegyes vonat), 12 ó. 25 p. délután, 6 ó. 10 p. délután (gyorsvonat), 9 ó. 38 p. este, 2 ó. 19 p. éjjel. Szent-Iránról indul Szombathely felé 7 ó. 22 p. reggel, 1 ó. 16 p. dél­után (gyorsvonat),. 3 ó. 15 p. délután, 2 ó. 15 p. éjjel. Niiqy-KdnizsáMl a vegyes vonat Szent-[ráunt érkezik 7 ó, 22 p. este.

Next

/
Oldalképek
Tartalom