Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-05 / 49. szám

mint népiesen mondják, be nem csapja a parasztot. Itt a közgazdasági politikának tere nyílik meg, no meg a humanizmusé is. Versenyt kell teremteni az uzsorás szatócsnak és annak, a ki potom áron vásárolja össze a paraszt termését, maga jólétbe jut, kényelmesen él, mig az, aki 'fáiad és'izzadott, szinte éhen hal. A versenyt, másként, mint szövetkezeti uton, megteremteni alig lehet. Megelégedéssel jelenthetjük, hogy ebben az irányban a Magyar Gazdaszövetség, a melynek élén Károlyi Sándor gróf áll. megtette az első lépést. Kidolgozta a falusi értékesítő és fogyasztó szövetkezetek alapszabályait s azokat a minap tartott közgyűlés el is fogadta. E mellett nehogy a falusi szövetkezetek munkája rossz irányba tévedjen, központot is teremt, a melynek föladata lesz a falusi szövetkezeket visszatartani a ballépésektől, őket tanácscsal ellátni s köztük és a nagykereskedők s gyárosok közt létesíteni azt a kapcsolatot, a mely min d kettőnek csak előnyére fog válni. Ugyanazok a kezek, melyek ez uj szövetkezeti mozgalmat indítják, közreműködtek a hitelszövetkezeti hálózat megteremtésénél is. Ismerik tehát a dolog csinját-binját s kellő biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy oly komoly munkáról van szó, melynél a siker elmaradni minden valószínűség szerint nem tog. A mozgalom vezetői közt ott van Dessewtl'y Aurél gróf, Bujanovics Sándor, Förster Géza, Zselénszki Róbert gróf és sokan a legjobbak közül. Azonban a/.l sem feledjék, hogy qui cito dat, bis dat, mert senki se biztosithat bennünket arról, vájjon a jövő év nem lesz-e testvére a folyó esztendőnek és ha igen, hová jutunk akkor, ha idejében nem vetünk gátat a fölburjánzó uzsorának, a mely legbiztosabban a nyomorban tenyész ? Szőlőinket miként tarthatjuk jö termőeröben ? Miként többi műveleti növényünk: a szőlőtőke is évente trágyázást igényel. Az a trágyázási módszer, mely eddig dívott, teljesen iiibás. Ez a módszer abban állott, hogy szőlőinket három, illetőleg öt évenkint trágyáztuk meg; ép ez okból úgy a termés csökkent, mint pedig a szőlő ellentállási képessége az időjárás káros behatásai ellen, ha a tőke egyik évben bővelkedik tápanyagokban, azután három, esetleg több esztendőn keresztül éhezik. Kérdés már most, mivel trágyázzuk szőlőinket ? Istállótrágyával. Az istálótrágya hatása a szőlőkben kitűnő. Mindenki azonban, ki e kérdéssel foglalkozott, tapasztalásból tudja, hogy évenkinti istállótrágyázáshoz trágya készlete nem elegendő, azt neki és pedig nregle hetős magas árban, be kell szerezni, vagy pedig a trágyázás elmarad. E hibán úgy segíthetünk, ha jó trágya telepet készítünk és rendszeresen szuperfoszfátgypset vagy 10-12% oldható foszforsavtartabnu szuperfoszfátot hintünk el az istálóban ós a trágyatelepen a trágya közé. Ezáltal igen megjavítjuk az istállótrágyát. A benne elégtelen mennyiségben lévő foszforsavat a szuperfoszfát hozzáadásával emeljük ; azonkívül a szuperfoszfát hozzáadásával hatásos voltát megtartja; a nitrogén és humuszveszteségek jelentékenyen csökkennek. Zöldtárgyával. Ez a módszer sem rosz. Szükséges azonban, miként az istállótrágyázással, a zöldtrágyázással is egyidejűleg valamilyen alkalmas műtrágyát alkalmazni. Lehet végre a szőlőket teljesen műtrágyákkal megtrágyázni. A mesterséges trágyaszerek alkalmazásánál azonban különféle hibákat követtek el. Az egyetlen helyes módszer az, hogy a szőlőt nitrogénnel, foszforsavval, ka liummal egyidejűleg egvszerre megtrágyázzuk ; csakis ily teljes trágyázás részesiti a tőkét az összes szükséges növényi tápszerekben, melyeknek segélyével, gondos ápolást és jó időjárást feltételezve, hozhatja legnagyobb terméshozamait. Kérdés már most, mily mesterséges trágyefélékben adhatjuk legcélszerűbben a foszforsavat, a káliumot és a nitrogént a szőlőnek V Ilogy erre a kérdésre megfelelhessünk, nézzük meg a következő példát. Egy jó karban tartott szőlő évente ismétlődő 140 kg. nitrogént, 130 kg. káliumot és 50 kg. foszforsavat igényel-istállótrágyázást-hek táronkint. Ha a tőkét csak istáílótrágyában részesítjük teljes terméshozamok elérésére évente legalább is 250. métermázsa szükségeltetik hektáronkint, a mi négy even át hektáronkint 1000 métermázsa istállótrágyának felel meg A valóságban azonban ugyanazon terület a szokásos istállótrágyázás mellett csak 400 métermázsát kap; ez okból hiányzik azután a 600 métermázsa istállótrágyában foglalt tápanyag mennyiség. Wagner tanár a következő trágyakeveréket ajanlja írankint: 100 m

2 : /3 kg. 17°/o-os szuperfoszfátot, 170 chlorkaliumot, 2 kg. kénsavas ammoniakot és 25 kg. bili salétromot. Barth tanár 50-50 tőkére a következő keveréket ajánlja: 25 kg. 16-17%-os szuperfoszfátot, 2 kg. kálimagnesiát, 2Vi kg. chilisalétromot. Más búvárok már kész és összekevert szőlő trágyát jánlanak, melyekben 8-9% vizben oldható foszforsav, Í2

u/o kénsavas kálium, 2-3% ammoniak nitrogén és egyúttal 2-3% salétrom nitrogén foglaltatik. Ezen arány azonban nem okvetlenül mérvadó. Másfajtáju kész szőlőtrágyáal, mely 5o/° vizben oldható foszforsavat, 8°/o könnyen oldható káliumot, 4% nitrogént; vagy 7% vizben oldható foszforsavat, 10% könnyen oldható káliumot és 2% nitrogént tartalmaz, és igen jó eredményeket értek el. A nitrogént illetőleg valószínűleg nagyon célszerű azt nem csak chilisalét'-om alakjában, hanem részben lassankint ható, vagyis szerves nitrogén alakjában adni szőlő alá. Annyival is inkább, mivel ujabban tett kísérletek azt derítették ki. hogy ha a nitrogént szőlő alá lassan ható alakban adjuk, nemcsak a terméshozam lesz sokkal nagyobb, hanem a must czukortartalma is jelentékenyen szaporodik. konzuli hivatal ismételt figyelmeztetése dacára, körülbelül egy év óta kereskedelmi körözvényeket küld szét, melyben a new-yorki cs. és kir. osztrák magyar főkonzulátusra; mint referenciára hivatkozik. Miután ezen hivatkozás csak csalárd szándékkal történhetik, figyelmeztetjük érdekelt köreinket, hogy nevezett égnek nem áll jogában a főkonzulátusra, mint referenciára, hivatkozni. Sopron, 1897. évi november havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből, i. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium különféle köznemíí ruházati és fölszerelési czikkek (bakancs, felcsizma, dragonyos- és huszárcsizma, szíjak, borjuk (háttarisznyák), tölténytáska stb.) azon részének szállítására, mely a ma gyar kisiparosnak tartatott fenn, pályázatot hirdet. Az írásbeli ajánlatok f. évi december hó 17 ikéig az ajánlattevőre nézve illetékes hadtestparancsnokságnál nyújtandók be Mire az érdekelt iparosokat oly megjegyzéssel értesítjük', hogy a vonatkozó pályázati hirdetmény teljes magyar szövege a „Budapesti Közlöny" című hivatalos lap f. é. november 9-iki számában jelent meg. Sopron, 1897. évi november havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. II. A kereskedelemügyi m. kii. miniszter ur folyó évi október hó 26-án 63.309 sz. a. kelt értesítése alapján a szerb váltótörvénynek következő határozmányaira hívjuk 'el érdekelt köreink figyelmét: 1. Az elfogadvány érvényességére nézve csupán az elfogadó aláírása nem elegendő; hanem az elfogadónak a váltó első oldalán névaláírása felett sajátkezilleg még a „prinió" vagy „elfogadom" szót kell rávezetni. 2. A férjnek formaszerinti beleegyezése nélkül nejének aláírása érvénytelen, miért is a váltó mindenkor a férj által is aláírandó, még pedig a következő záradékkal: „Odobrocvam ovoj postupak moje zéne". — „Ezen jogügyletet nőmnek megengedem;". 3. a váltónak a férjes nő által harmadik személyre való forgatása esetén a férj engedélye a váltón a fenntebb emiitett módon szinte kitüntetendő. Mely, a mi váltótörvényünktől eltérő rendelkezések annál inkább szem előtt tartandók, mivel, az ezen rendelkezésekkel ellenkező módon vagy hiányosan kiállított váltók a szerb törvény értelmében érvénytelenek. Sopron, 1897. évi november havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. III. New-Yorki cs. és kir főkonzuli hivatalnok jelentése szerint a „Calmet Comp." new-yorki cég az említett fő arra külön paragrafus nincs — egy hűséges kibictől rosz néven se lehetne venni. Ugy a hogy csendben folyt a tartli, csak mikor a nem játszó pipázónak kellett fizetni, tölt ki mindig egy kis vihar. Hanem aztán mikor Farkas a liba nótát éne kelte, a kibic magából kikelve csapta le az asztalra a kártyát. (Ep akkor tették tönkre a kvartját egy kvinttel.) — Ez már szemthelenség, asztat én mondok ! — Micsoda szemthelenség ? — horkant fel az ellenfele — csak nem hallgatom el a kvintemet! ? — Eh, mit nekhem kvint! Hanem ezek az órak mit éneklik itt egy ántiszemit nóthát V Ez nem járja ! Ezt én nem tűrök. Hol ván a kávés!? — pattogott egyre a kibic. — Kicsoda maga? — mordult feléje Farkas. Én Eckstein Arnold, könyvágens vagyok. — No hát akkor mit lármáz, ez a nóta csak libaágensekre szól. A közönség, meg a pincérek jót nevettek. A kibic is megszelidült. — Az más, párdon, kérek bocsánat, — mormogta miközben ellenfelének minden tiltakozása ellenére kivette a kártyát s kezdte bekeverni. Mit csinál mogo? Ezt a partit ki kell játszani Én megnyerem. — Mit nyerni mogo meg? Biztos benne? Ezt a partit megzavarták, ezt nem lehet kijátszani. Maga egy szemthelen kibic, takarodjék innén — Parancsoljon a mogo kibicének. Szidták egymást, akárcsak a bécsi rajxrátban. Mikor már a pipaszár is emelkedett, Eckstein ur méltatlankodva hagyta ott az asztalt. Megnézem máskor, ha magával leülök játszani — mondá és egyenesen oda ment Farkashoz. megyei cs vegyes A z ila-eyerszeqi kaszinó évi rendes közgyűlését f. hó 11 én (szombaton) délután 5 órakor tartja saját helyi • ségében a következő tárgysorozattal: a számvizsgáló bizottság jelentése, az 1898 ik évi költségvetés megállapítása, az alapszabályok módosítása, tisztviselők s a választmány megválasztása, indítványok tárgyalása. A f. hó 3-ára egybehívott közgyűlést, a tagok az alapszabályokban előirt számmal nem jelenvén meg, nem lehetett megtartani, ennélfogva e másod ízben összehívott közgyűlés, tekintet nélkül a megjelenők számára, határozatképes fog lenni. Kitüntetés. Lélekemelő szép ünnepély folyt le a sümegi kaszinónak nagytermében nov.28-án, midőn Jankovieh László gróf, Zalavármegye főispánja, feltűzte Darnay Kálmánnak, az országszerte ismert régésznek, a koronás aranyérdemkeresztet. Délelőtt 11 órára a kaszinónak nemzeti zászlókkal és szalagokkal szépen földiszitett termében nagyszámú közönség jelent meg, melynek soraiban a sümegi hölgyek, a város polgársága és a vidék intelligenciája élénk érdeklődéssel várta az ünnepély lefolyását. A kiküldött küldöttség élén először Darnay Kálmán jelent meg diszmagyarban, majd nemsokára megérkezett vármegyénknek népszerű főispánja Í3, kiket a közönség zajos éljenzéssel fogadott Az éljenzés lecsillapulván, Jankovieh gróf főispán lelkes beszéddel ecsetelte a kitüntetés jelentőségét, melyből nemcsak a kitüntetettre, hanem Sümeg városának ós a vármegyének polgárságára is fény áradt. Beszéde végeztével a közönség tüntető éljenzése közben feltűzte a szive mélyóig meghatott Darnaynak a koronás arany érdemkeresztet. Ezután Lukonich Gábor dr., a kaszinó elnöke, tartott hatásos beszédet, melyben megköszönte főispánunknak, hogy személyesen fáradott Sümegre, hogy érdemes polgárának a királyi kitüntetést meghozza s méltatván Darnaynak érdemeit, lelkes szavakkal éltette vármegyénk főispánját. A közönség erre hoszasan tartó zajos ovációban részesitette a főispánt Az ünnepély után Jankovieh László gróf többek kíséretében megszemlélte Darnay muzeumát s élénk érdeklődéssel időzött az ott fölhalmazott leletek között. Egy órakor fényes társaság gyűlt egybe újból a kaszinóban rendezett társas ebédre. Az első felköszöntőt főispánunk mondotta, szívből fakadt szónoklatban éltetvén ő felségét s az uralkodó házat. A jelenvoltak állva hallgatták végig a felköszöntőt s viharos éljenzésben adtak kifejezést szeretetüknek a trón iránt. Eitner Sándor Jankovieh gróf főispánt éltette meleg, szívhez szóló beszédben, mire újra kitört a vonzalom kifejezése a szeretett főispán iránt. Nagy hatást keltett a következő szónok, Kellemen Károly dr. reáliskolai igazgató, aki gyönyörű beszédben éltette Darnayt. Hasonlóan szép beszédben emlékezett meg Jenvay Géza dr. ügyvéd a kitüntetett szülőiről. Fűzik Gyula főszolgabíró a megjelent közönséget, Bánfi Alajos az ünnepély rendezőit, Fűzik Gyulát és Mayer Istvánt, Barcza László Darnayt, ismét a főispán a város és vármegye közönségét éltették. Még számos toászt hangzott el, melyek mind hozzájárultak a lelkes hangulat emeléséhez, amelyet még az a silány kiszolgálás sem tehetett tönkre, amelyben a vendéglős a társaságot részesitette. Darnay bizonyára egész életében megőrzi a szép ünnepély emlékét, a többi jelenvoltak pedig még sokáig szívbéli örömmel gondolnak vissza a bensőségteljes szép napra. Képviselő testületi iilés. Zala-Egerszeg város képviselőtestülete f. hó 6-án d. e. 10 órakor rendkívüli gyűlést tart, amelynek egyedüli tárgyát a lemondás folytéiig — Tekintetes ur, szereti a könyveket, van ám nekem sok szép eladni való könyv. — No hát már nem haragszik ? kérdé a elázott Farkas. — Nem khérem, most már én is ántiszemit vagyok. Ott hagytam azokat a zsidókat, nem lehet velük játszani, mindjárt veszekednek. — Maga nagyszerű egy ember, Eckstein ur! Pincér, még egy poharat! iszik egy pohár pezsgőt ? — Oh, khérem. Farkas töltött és felkelt. Magához ölelte a könyvágenst, ugy töltötte a szájába a pezsgős pohár tartalmát. — No Eckstein komám, most luizasd el te a két liba nótáját! — Igen, igen ! — pislogott két könyökére támasztva nehéz fejét Dinnyés. De khérem, nincs nekem phénzem. Majd adok én! felelte dühös jókedvében Farkas s belesfilyesztette kezét a zsebébe. Kotorászott, de nem talált, nyúlt a másikba, valamennyibe, de sehol se volt. — Hol a pénzem? Ellopták a pénzemet! — kezdett kiabálni Farkas. — Ki lopta el a pénzemet ?! — Ah, igen, te loptad el, zsidó, mikor megöleltelek. Add ide a pénzemet! Add ide ! — Ezt már csakugyan ugy ordította Farkas, mint egy farkas. Dinnyés már félig aludt, de erre a kiabálásra felébredt, a mint egy gladiator állt meg a kiinyvágens előtt. — A pénzt, vagy megfojtlak ! — rivalt rá. De khérem szépen, én egy krajcárt sem vittem el ettől az úrtól, ugy éljek; — rebegte rettenetes ijedtség közt Eckstein ur. A kávéházi közönség körülvette őket. Némelyek kiabálni kezdték: ,,lvi kell dobni!" — le, ualam

Der, ez a tekete kave meg cigány um- £ zsika mellett is elég józan ital, sőt nagyon is józan ; még i megszól bennünket a pincér, ha mi elsején is csak piccolót iszunk. Ne hozassak egv üveg bort V i — Nem bánom. 1 Ez a „nem bánom" azután mindig sűrűbben ismét- I lődött; ugy, hogy ha később Farkas egyet-egyet ráütött 1 az asztalra, már öt-hat üveg is táncolt azon". Sőt éjfél felé már maga Farkas is majdnem az asztalon táncolt. Dinnyés, ki egyébként máskor a józan elemet 1 szokta képviselni, most versenyt duhajkodott Farkassal; ugy látszik neki ma az aranymondások napja lévén, ko- i molyan vette azt a tanácsot is, hogy a farkasokkal együtt < kell ordítani. Túlharsogta még a bandát is, mely szaka- 1 datlanul húzta Dinnyésnek. Mikor már Dinnyéstől egy jó csomó pénzt zsebre tett a cigány, oda alázatoskodott Farkashoz. Hát a nagyságos ur nótáját ne huzzuk el ? Dehogy nem! Húzass Balambér te is! —vágott közbe Dinnyés. — No hát liuzd el! — intett egy nagyúri mozdulattal a táncoló Farkas. — Majd én eíöéneklem, mert ti azt úgyse tudjátok — folytatta és egy nehezen sikerült lépéssel oda állt a cigányok elé és kezde énekelni : „Egy zsidó vett két libát: Egy fehéret, egy tarkát. Fene egye zsidaját, Mért nem vett két egy formát! ?" Egy másik sarok asztalnál két Dob-utcai arisztokrata pipázott erősen és közbe tartliztak. Az az csak az I egyik tartlizott, mert a másik helyett folyton Eckstein Arnold ur, a szenvedélyes kibic, szedte fel és ütötte ki a kártyákat. Csak még az hiányzott, hogy a pipát is kivegye a szájából és pipázzon is helyette, a mit — minthogy