Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-10-31 / 44. szám

3 frank 04 cent. 100 kgm. tiszta súly után. Dohány le velekben 258 frank tiszta súly után. Dohány feldolgozott állapotban 29 frc. 80 cent. 1 kgm. tiszta súly után. Szivarok 5 frc. 80 cent. 1 kgm. tiszta súly után. Szivarkák 29 frc. 80 cent. 1 kgr. tiszta súly után. Mindennemű lőpor 112 frc. - cent. 100 kgm. tiszta súly után. Töltények, tűzijáték szerek és egyéb robbantó anyagok 140 frc. - cent. 100 kgm. tiszta súly után. Selyembogár, tojás, a selyemtenyésztésre szolgáló gépek és ahhoz szükséges mindennemű eszközök vámmentes. B) togy&ktási adók. Eledel, conzervek: 50 frank, 100 kgr. tiszta suly után. Ezen kivül megállapittatott, hogy a selyem bogár tenyésztést a franczia alattvalók Bulgáriában ugyanazon feltételek mellett eszközölhetik, mint a belföldiek vagy a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet alattvalói és hogy a selyem bogaraknak Francziaországból Bulgáriába való behozatala a bulgár és franczia kormány között 1890 évi február hóban létrejött megállapodásnak megfelelően fog történni. Kelt Budapesten, 1897 évi augusztus hó 23-án. A miniszter megbízásából: Krisztinkivick Ede miniszteri osztálytanácsos. Valaínenynyi gazdasági egyesületnek. A Bulgária és Olaszország között kötött és folyó évi április hó 13-án életbe lépett kereskedelmi egyezményben Bulgária által az olasz származású árúk részére nyújtott vám és fogyasztási adókedvezmények az 1897 évi XIX. t. czikkbe iktatott kereskedelmi egyezmény által számunkra biztosított legnagyobb kedvezmény alapján Bulgáriában való bevitelnél a mi áruinkra is kiterjed. Minthogy az eriilitett kereskedelmi egyezményben a szerződő felek kölcsönösen több olyan vámkedvezményt állapítottak meg, amelynek az igénybevétele a mi kivitelünkre nézve is előnynyel jár, az érdekeltségi körökkel való közlés végett tudatom az egyesülettel, a Bulgária által az olasz származású árukra nézve engedélyezett azon vám és fogyasztási adó mérsékléseket, amelyek reánk nézve is érdekkel bírnak. A) Vámok. 1. Nemezkalapok, 2. Szalmakalapok, 3. Sajt,parmezan. gorgonzola, strarhinó stb. 12 °/o értékvám. 4. Friss gyümölcs, 5. Tészta nemiiek, 6. Pisztáczia, földi dió, dió, mogyoró és mindennemű mandola, 10 V2 °/o értékvám. B) Fogyasztási adók: Viaszk-gyufák: 50 frank, 100 kgr-ként. Ezenkívül az említett bulgár-olaszkeieskedelmi egyezményben megállapittatott, hogy a rizs, tészta neműek, friss és szárított gyümölcs, sajt és talpbőr a fogyasztási adók alól mentesek maradnak, az ürmös pedig a vám, az állami és községi fogyasztási illeték lerovása tekintetében nem mint likőr, hanem mint bor jön figyelembe. Kelt Budapesten 1897 évi augusztus hó 11-én. A miniszter megbízásából: Ottlik Iván. 10/71. A „gazdasági egyesületek országos szövetségének" végrehajtó bizottsága felszólítja az egyesületet, hogy a szövetkezetbe lépjen be. Az egyesület felterjesztésében foglalt és kifejtett indokait ma is fenn tartja, igy nem is lép a szövetségbe. 11/73. A magyar kir. államvasutak igazgatósága értesíti az egyesületet, hogy a „peronoszpora" elleni védekezéshez szükséges „rézgálic" és „azurin", valamint a vasgálic az állam vasutak összes vonalain kedvezményes szálításban fognak részesülni, erre vonatkozólag a következő leiratot intézi az egyesülethez : Van szerencsénk értesíteni, hogy kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur f. évi julius 15-én kelt 42643/IV. ismertetése mellett a kűlfödre is, azt eléggé bizonyítja, ha felsoroljuk itt e kötetnek külföldi vonatkozású mellékleteit ; ezek: Spanyolország és Portugália, Svájcz, Svéd-Norvégország, Szerbia és Montenegro, Szibéria térképei és Szent-Pétervár tervrajza. Tüzetesen és kimerítően tárgyalja a Lexikon mindezen országok és minden nagyobb külföldi város viszonyait és történetét, egész a legújabb eseményekig. A XV. kötetben feldolgozott rengeteg anyag e rövid és futólagos ismertetése is igaz és örvendetes tanúságot tesz arról, hogy a Nagy Lexikon egyre izmosodó erővel halad befejezése felé és immár elmondhatjuk róla. hogy busáson beváltotta azokat a reményeket, amelyeket, megindulásakor fűztek hozzá. 184:8Már ötven éve. hogy elmúlt. — Még csak ötven éve, és már alig emlékszik reá valaki. Az ereklyék fogynak. a holtak porladnak, a sírköveket ellepi a moh. az emlékeket elhalványítja az idő. Ekkor megelevenítésre, szellemei felidézésre várnak. Itt az ideje. Egy félszázad elmossa a történet fényeiről a vérszagot, a lázító bosszúvágyat, a színpadi festéket s csak a nagy arányokat, a nagy események nagy lelkű hőseinek emlékét őrzi meg. Ezekből aztán össze lehet rakni egy nagy korszak mozaik képét. Mig az emlék nagyon is eleven, mig az egyéni fájdalom nagyon is sajog : addig mindenki más szempontokból nézi a dolgokat : addig nem szólhat a história. Most biztosan lát. Élő alig maradt abból a korból, ezek felől Ítélhet. Ha tovább halasztja beszédét, ha még most is félne föllebbenteni a fátyolt, hibáznék. Egyre fogynak alatta az emlékek, egyre gyengül a szem, mely alátekint. Soha szebben meg nem mutathatta volna Klió a félszázad előtti nagy idők ós nagy emberek történetét, mint most tette. Tollát nem kisebb művészekre bizta, mint Jókai Mór, Bródy Sándor és Rákosi Viktor, a kiknek szerkesztésében jelenik meg az a hatalmas diszmű, sz. magas rendeletével megengedte, hogy oly rézgálic- és jegeces azurin küldemények után, melyeknél a szállítmányok feladása alkalmával az országos magyar gazdasági egyesület, a magyar mezőgazdák szövetkezete, vagy valamely, a rendeltetési hely szerint illetékeséserre feljogosított vármegyei, illetve vidéki gazdasági egyesület vagy törvényhatósági közigazgatási bizottságok utján a vármegyei alispánok által kiállított igazolványok utján tanusíttatik, hogy azok a peronospora viticola (penészgomba) pusztítására fognak felhasználtatni, a magy. kir. államvasutak összes vonalain és a pécs-barcsi vasúton tetszés szerinti mennyiség feladásánál a vonalainkon érvényes helyi árudijszabás szerinti XIX. kivételes díjszabásnak megfelelőleg az „A" osztály díjtételei alkalmaztassanak. Ezen díjkedvezmény tehát csak oly küldeményekre fog alkalmaztatni, melyeknek említett rendeltetése, illetve azon körülmény, hogy a küldemény a kedvezményre igényt tarthat, t. cim által kiállított, pecséttel és elnöki aláírással ellátott s az illető küldeményekről szóló fuvarlevelekhez a feladók részéről csatolandó „igazolvány" által tanusíttatik. Ezen igazolványon a feladó és címzett neve és lakhelye, a fel- és leadási államás, a küldemény neme és súlya megjelölendő, továbbá a címzettnek a kedvezményre való. igény jogosultsága igazolandó. Ezen igazolvány- űrlapokból 50 példányt küldünk; esetleges további szükségletét kívánságára azonnal fedezzük. Az igazolványok kezelésére nézve megjegyezzük, hogy azok kiszolgáltatásuk előtt folyószámmal látandók el és azokon jelen iratunk száma is idézendő, és a fel nem használtak vagy tévesen kiállítottak a kedvezmény megszűnte után hozzánk ismét visszaküldendők Felkérjük t. cimet, hogy az érdekelteket jelen kedvezményről értesíteni, az igazolványt adott esetekben a kedvezményre való jogosultság megállapítása után kizárólag az általunk küldött nyomtatványon kiállítani s az igénybe vevőket annak használata iránt útbaigazítani szíveskedjék. Végül tisztelettel felkérjük, hogy az igazolványok lelkiismeretes kezelését és kiosztását szigorúan ellenőrizni szíveskedjék, nehogy a kedvezmény célzata meghiusíttassék. vagy az igazolványok illetéktelen egyének által használtassanak fel. Budapest, 1897. augusztus 13-án. Bukovinszky, főfelügyelő. Kapcsolatban f. évi augusztus hó 13-án 110036. sz. a. kelt iratunkkal, van szerencsénk értesíteni, hogy az abban rézgálic és jegeces azurin küldeményekre nézve foglalt díjmérséklés a közölt feltételek és módozatok mellett a „Vasúti és közlekedési közlöny"-ben egyidejűleg közzétett hirdetmény megjelenésétől számított harmadik naptól kezdve visszavonásig, de legkésőbb a f. év végéig, rovatolás utján a peronospora-viticola elleni védekezés céljaira vonalainkon és a pécs-barcsi vasúton szállítandó vasgálicz küldemények után is fog alkalmaztatni. Ezen cikk a megküldött igazolvány mintán — esetleges szállítások esetén — kéziratilag beírandó. Budapest, 1897. október hó 2-án. A kereskedelmi főosztály : az igazgató helyett Szájbély kir. tanácsos, főfelügyelő. 12/85. Zalavármegye t. alispáni hivatala felkéri az egyesületet, hogy a lemondás folytán megüresedett lótenyésztési elnöki állást választás utján betölteni szíveskedjék és esetleg alelnököt is válasszon, az eredményről pedig a törvényhatóságot értesítse. Az egyesületi közgyűlés a megyei lótenyésztési bizottság elnökéül megválasztja Koller István alsó-rajki lakost mely ezernél tőbb egykorú képben, nyomtatvány-, kéziratés ereklyemásolatban mutatja be a szabadságharc történetét. A pozsonyi országgyűléstől kezdve a bujdosás évéig, kitérve a kor nagyjainak életére egész Kossuth haláláig. Megtépett lobogók, kicsorbult kardok, kovás puskák, golyójárta attilák őrzik itt a dicsőséges kor emlékezetét. A hősök arcképei, fényes csataképek, azok magyarázó térképével váltogatják egymást. Az ereklyék. Batthyány-, Kossuth-, Petőfi-, Damjanich- stb. reliquiák oly pompás képekben tekintenek az olvasóra, minőkkel még nem jelent meg magyar könyv. És egy kép sincs szöveg nélkül. A szerkesztőkön kivül ír e könyvbe Magyarország valamennyi jobb iiója. Eötvös Károly, Mikszzáth Kálmán, Beöthy Zsolt, Hentaller Lajos, Szilágyi Sándor, Marczali Henrik, Hampelné Pulszky Polyxéna, Kiss József, Varga Ottó, I'ósa Lajos, Mezei Ernő, Tóth Béla, Inczédy László, Szederkényi Nándor, Ignotus, Lukács Gyula, Feszty Árpád, Réthy László, Bársony István, Kálnoky Izidor, Beöthy László, Tímár Szaniszló, Voinovieh Géza stb. E korra vonatkozó későbbi rajzok alatt Munkácsy, Zichy Mihály, Benczúr, Feszty, Torma, Vágó Pál, Popp Henrik, Roskovics stb. nevei állanak. A legelső füzetek egyikében fogja találni az olvasó Andrássy Manó gróf torzképeit. Ezek közül eddig csak egy pár jelent meg s a magyar művészet most egyszerre gazdagodik elsőrangú carrícatúra rajzolóval, mikor már a főúri művész keze örökre megdermedett. Nincs Magyarországon nyilvános intézet, melynek birtokában valami értékes, a kort illető anyag volna, mit a szerkesztők meg nem szereztek. Bécs, Kassa, Zágráb, Kolozsvár, Belgrád, Moszkva, Szent-Péter vár vet határt gyűjtésüknek. Nagy összeköttetéseik révén történhetett, hogy főúri családjaink magángyűjteményei megnyíltak előttük, s gondosságuknak köszönhető, hogy minden egyes kép alatt megtaláljuk a kép eredetét, a honnan vétetett. A képek és szöveg egyaránt hivatva van a rokon tárgyú művek fogyatkozásait pótolni, hiányait megjavítani. A kiadok nem hasznot keresnek e művel, hanem áldozatot hoznak, s hazafias kötelességet teljesítenek. Az utóbbi évtized legdíszesebb és legnagyobb szabású művei és birtokost, alelnökéül: Farkas József felső-bagodi lakost és birtokost, a választás eredményét pedig a törvényhatósághoz beterjeszti. 13/76. Szalay János szombathelyi kerületi állat-tenyésztési felügyelő értesíti az egyesületet, hogy állását Szombathely székhelylyel f. évi augusztus 1-én elfoglalta. Tudomásul szolgál. 14/77. A zala-egerszegi m. kir. állami állatorvos jelenti, hogy kiutazásai alkalmával az egyesülettől vásárolt községi tenyész bikákat megvizsgálja, addig a zokat kellően gondozva és táplálva, kifogástalan állapotban találta. Tudomásul szolgál. 15/78. A nmtsgu kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur értesíti az egyesületet, hogy a m. kir. központi statisztikai hivatalról szóló szentesitett törvény életbe lépett, ezen intézmény támogatására hívja fel az egyesületet; viszont az szívesen nyújt felvilágosításokat a hozzá intézett kérdésekre. Tudomásul szolgál. 16/79. Dr. Jámbor Márton ügyvéd Zala-Egerszegen, értesíti az egyesületet, hogy elhalálozott Horváth József ügyvéd irodája részére gondnokul rendeltetvén ki, ott az egyesületet illető irományokat talált, melyek még azon időbeliek, mikor nevezett elhunyt ügyvéd az egyesület ügyésze is volt; ezek megőrzési díja fejében 2 frt 50 kr. lefizetését kéri, minek ellenében az iratokat az egyesületnek vissza adja. A 2 frt 50 kr. kiutaltatik, az irományok átvételével az egyesületi titkár és pénztárnok megbízatnak. 17/80. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium értesiti az egyesületet, hogy Légrád, Szepetnek, Obornok, Zala-Szt.Balázs, Bocska, Dráva-Szent-Iván és Zala-Ujvár községek részére kérelmezett sertés kanok kiosztása iránt 36.333. sz. a. rendeletével intézkedett. Köszönettel tudomásul vétetik. 18/81. Heigli Ignác vincellér kávási lakós, az iránt folyamodik az egyesülethez, hogy fiát, Jánost, a tapolczai m. kir. vincellér-iskolába alapítványi ingyen helyre felvegye az 1898-ik évi január 1-től számított egy évi tanfolyamra. A folyamodó kérelmének hely adatván, Heigli János az alapítványi helyre felvétetik, erről az érdekeltek értesítendők lesznek. 19'83 A „délvidéki földmivelők gazdasági egyesülete" pártolás végett megküldi a „Gőzeke készletek" hazai gyártása iránt a nagymlts. földmivelésügyi m. kir. miniszter úrhoz intézett feliratát. Az egyesület készségesen támogatja a társ egyesület kérelmét és ez iránt felterjesztést intéz a magas minisztériumhoz. 20/86. Békefy Elek zala-koppányi tanító, a nmltsgu vallásés közoktatásügyi m. kir. minisztérium által néptanítók számára rendezett gazdasági szaktanfolyamot Kecskeméten, — a f. évi szünidők alatt „jeles" eredményei végezte; az iránt folyamodik az egyesülethez, hogy nagyrészben saját szerény jövedelméből eszközölt kiadásait az egyesület némi segélylyel pótolja vissza. Az egyesület a kérelmet nem teljesítheti; mert az által praecedenst alkotni nem akar, a megszerzett képesség pedig az életbe lépő népies oktatások, illetve vándor előadások alkalmával úgyis megfelelő díjazásban fog részesíttetni. Miről folyamodó értesíttetni határoztatik. 21/84. A „magyar gazdák szövetkezete" felhivja az egyesületet, hogy lépjen be a szövetkezet tagjai sorába. Tudomásul szolgál. Révai Testvérek írod. Int. Részvénytársaságnál jelentek meg. E vállalatot is pazar fénynyel, nagy gonddal, ritka jó ízléssel állították ki s figyeltek arra is, hogy a könyvet mindenki megszerezhesse. Azért 30 füzetben bocsátják közre 30 krajcárjával. A kötetekhez diszes bekötési tábákról is gondoskodnak. Még csak az első füzet jelent meg, mely a dolog természeténél fogva gyöngébb, hiszen csak a bevezetéssel foglalkozik, az olvasó már is láthatja, hogy monumentális művel lesz dolga, melyben tudás, szorgalom és művészi becsvágy gyümölcseit élvezheti. KonyV a magyar gépről. („A magyar nép múltja és jelene". 2 kötetben. I. kötet: A bölcsőtől a sirigl, Irta Benedek Elek. Kiadja az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársaság.) Alig mult el a magyar nemzet ezredéves, ünnepe, ujabb ünnepre készülünk : a jövő 1898-ik esztendőben lesz ötven esztendeje, hogy a magyar földnépe, a jobbágyság felszabadult, ura lett a földnek, melyre ezer esztendőn át hullatta vérét s verejtékét, a nélkül, hogy magáénak mondhatta volna. 1848-ban lett igazán nemzetté a magyar, midőn a kiváltságos nemesség önként mondott le kiváltságairól s önként osztozott meg a föld népével jogokban és közterhekben egyaránt. Azóta nincs osztálykülönbség ez ország polgárai közt; szabadon fejlődhetik a föld népe is, gyarapodhatik vagyonban, műveltségben s ma már bátran mondhatjuk, hogy Mag varország intelligenciájának jelentékeny része az egykor elnyomott föld népének fiaiból telik ki. A 48-iki törvények áldásos következése ma már szemmel látható s rút hálátlanság volna tőlünk, most élő nemzedéktől, ha közönyösen engednők elsuhhanni a közeledő évfordulót: a népszabadság ötven éves fordulóját. Ünnepe lesz ez az esztendő az egész nemzetnek: az egykori nemességnek és jobbágyságnak egyaránt. Csoda-e, ha ebből az alkalomból százszoros erővel ébred fel szivünkben a vágy, megismerkedni annak a népnek a történetével, mely csaknem ezer évig sínylődött szolgaságban, vagy