Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-11-14 / 46. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1897. évi 46-ife számához. mulasztásokról tett jelentéséhez képest felhivatnak az összes járások főszolgbirói, hogy a közigazgatási bizottság 1897. évi 114. számú végzésében foglaltakat az elöljáró­sággal szemben a legszigorúbban érvényre emeljék; az egyházi főhatóságok pedig felkéretnek, hogy a hatóságuk alatti összes iskolaszékeket a közigazgatási bizottság 1895. évi 1757. számú végzésében foglalt intézkedések pontos végrehajtására felhívják. Az árvaszéki elnök jelentése szerint szeptember végén a fogalmazói karnál hátralék volt 15.156, októberben be­érkezett 3.067 s igy elintézés alá került 18.223 ügydarab, melyből októberben elintéztek 2.557 drbot s így október végén hátralékban maradt 15.646 ügydarab; az irodánál szeptember végén hátralékban volt 1.175, októberben le­írás végett kiadatott 2.601 s így elintézés alá került 3.776 ügydarab, amelyből október hóban leírtak és expediál­tak 2.735 darabot s így október végén hátralékban maradt 1.041 ügydarab. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint szeptember és október hónapokban a vármegye területén befolyt adó­ban 581.547 frt 3472 kr. A folyó év eleiétől október végéig összesen befolyt 2,054.925 frt 28Va kr. adó, amely a mult 1896-ik év hason szakában befolyt 1,760.865 fit 6572 krral szemben 294.059 frt 63 krral kedvezőbb ered­ményt tüntet fel. — Október végén a vármegyében hátra­lékban maradt: 1,715.997 frt egyenes adóban, 135.970 frt 96 kr. hadmentességi díjban, 1,166.871 frt 56 kr. szőlődézsmaváltságban, 16.846 frt 66 kr.| illeték egyen­értékben, 407.280 frt8072 kr. bélyeg- és jogilletékben, 47.751 frt 5472 kr. fogyasztási és italadókban, 10.175 frt 83 kr. italmérési illetékben, vagyis összesen 3,500.894 frt 36 kr. Leirásba hozatott .januártól október végéig: a) egyenes adóban 91.193 frt 31 kr., b) díjban 2.631 frt 52 kr., c) 181.308 frt 6072 kr. án volt. Megválasztattak megyebizottsági tagoknak : hadmentessógi szőlődézsmaváltságban Hi^vatalos-ro^at, Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről is­mételten közhírré tétetik, hogy a város tanácsának 1891. évi október hó 25-én 2848/kig. 891. számú határozata szerint a városban tartatni szokott országos vásárok alkal­mával egy-egy szabó-sátor hosszúsága 8 méterben állapít­tatott meg. Ha valamely szabónak ezen sátor nem lenne elegendő, a v. rend. hatósághoz ezen körülmények előre leendő bejelentése feltételével ezen első sátora mellett közvetlen még egy hasonméretüt állíthat fel, de ezért ép annyi helypénzt tartozik fizetni, mint bármely más vi­déki iparos. Zala-Egerszeg, 1897. november 11-én tartott tanács üléséből. Botfy Lajos, polgármester. Meliji, megyei ós vegyes hirck. A király adoinanya. Ő felsége a király a saíomvári önkénytes tüzolto egyesületnek tűzoltó szerek beszerzésére macán pénztírából hatvan forintot adományozott. A megyei nemesi pénztári és magánalapítványi választmány évnegyedes ülését Inkey László elnök elnök­lete alatt folyó hó 10-én tartotta; a gyűlés tárgyát folyó iigyek tárgyalása és elintézése képezte. Csendcirségitisíiti áthelyezés. A m. kii. honvédelmi miniszter a honvédelmi minisztérium XVI-ik ügyosztályában vezényelve ltvő Szőe$ Mihály csendőr századost ezen alkal­mazása alól felmentette és szárnyparancsnokul Z.-Egerszegre áthelyezte; ezzel kapcsolatban Rónay Béla csendőr fő hadnagy Zala-Egerszegről szárnyparancsnoki minőségben Újvidékre helyeztetett át. Megyebizottsági tagok választása. A választott megyebizottsági tagoknak az év folytán elhalálozás, vagy elköltözkösés, esetleg lemondás folytán megüresedett he­lyeire a megyebizottsági tag választás az októberi törvény­hatosági bizottsági közgyűlés határozata folytán f. hó 6­a nagy-kanizsai választó kerületben Tripammer Gyula, az alsó-őrsiben Köves Ede, a felső-szemenyeiben dr. Fábián Zsigmond, a bakiban Thassy Lajos és Schmidt István, a kotoriban Horváth Csongor János, akarmacsibandr. Dezsényi Árpád, a csabrendekiben Schreiner János. A nagy-kapornaki választó kerületben a választást nem tartották me° s így új határnapúi a választásra november hó 27-ike tüzetett ki. Köszönet nyilvánítás. A zala-egerszegi népkonyha javára gróf Széchenyi Béla őnagyméltósága 10 frt, Kaiser János ur (Bécs) 6 ít., egy kanizsai jótékony testület 5 ft, Jusztus Izidorné őnagysága (Zala-Lövő) 5 ft, Policzer József úr szelvények gyűjtésiből 2 ftot voltak szívesek adományozni, melyért hálás köszönetet mond az elnök. EÍjegyzés. Perlstein Nándor vasúti tisztviselő Buda­pestről eljegyezte Feleki Arabellát, Feleki Alajos állami polg. isk tanár, a „Tapolcza- és Vidéke" szerkesztője kedves leányát, Tapolczáról. A megyei állandó biráló választmány december 4-én ülést tart, amelynek tárgyát a vármegyei igazoló választmány által az 1898-ik évre egybeállított legtöbb adót fizető bizottsági J;agok névjegyzeke ellen beadott fel szólamlások elintézése képezi. Tantestületi képviselő válaztása. A zala-egerszegi polgári íiu- és polgáti leányiskola tantestület f. hó 7-én tartott ülésében a Kéthi Gábor távozásával az iskolaszéknél megüresedett tantestületi képviselői állásra Bődy József rendes tanárt választotta meg egyhangúlag Kitüntetés. Fischer Béla helybeli cég tulajdonát képező „Maqyar Fenyőmag Pergető Intézet" kitűnő mó­don pergetett fenyő magvaiért, a brüsseli világ kiállításon ezüst éremmel, az areachoni (Franciaország) nemzetközi, kiállításon pedig arany éremmel és díszoklevéllel lett ki­tüntetve. A nagy-kanizsai torna egylet évi rendes köz­gyűlését Unger Üllmann Elek elnök elnöklete alatt tar­totta. Az elnöki és titkári jelentések felolvastatván, közgyűlés azokat egyhangúlag tudomásúl vette. Az egyesület volt titkárának, Heltai Józsefnek, ez állásról való lemon­dását a közgyűlés sajnálattal vette tudomásúl. A közgyűlés utolsó tárgyat a tisztújítás képezte, amelynek eredménye Unger Ullmann Elek elnök, Weiszmayer Lipót alelnök Szonnauer Péter titkár, Scháfei Arthur pénztárnok Tripammer Gyula műfelügyelő, Lenk Adolf szertárnok Választmányi tagok : Ebenspanger Ernő, VVeisz Tivadar Weiszmayer Mark, Heltai József, Steiner Mihály, dr Hauser János, Samuely Ottó, Bachrach Samu. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: Fángler Mihály és neje Duczay Ilona mint szülök, valamint test­vérei István, Miklós, Béla, Gyula, Lajos, Feri, Jancsi és Imre, továbbá az összes rokonok nevében szomorodott szívvel jelentik felejthetetlen egyetlee leányuknak, illetve nővér és rokonnak Fángler Mariskának folyó évi novemb hó 12-én reggel 5 órakor, életének 15-ik évében történt gyászos elhunytát. A felejthetetlen hült tetemei ío\vó év november hó 13-án d. u. 3 órakor fognak a róm. kath egyház szertartásai szerint órok nyugalomra helyeztetni Az engesztelő szent mise áldozat f. hó 13-án d. e. órakor fog a helybeli róm. kath. templomban a Minden­hatónak bemutattatni. Zala-Egerszegen, 1897. évi november 12-én. Áldás és béke lengjen a drága hamvak fölött A Csakíoiiiyai községi népiskola tanitótestüle tenek „Jeney— segélyegylete" szerdán tartotta meg megerősített alapszabályok értelmében az 1897. évi rendes közgyűlését, melyen a szánrvisgáló a következőkben ismer tetr az egyesületet 1896 — 7. évi augusztus hó 31-én lezár vagyoni állapotát: Az évi bevétel 1658 frt 95 kr., — i kiadás 1286 frt 34 kr., — a maradvány 372 frt 61 krr; rúgott Mult év végen kitett az egyesület vagyona 783 frt 93 krt, a f. évi szaporulat 104 frt 85 kr, tehát tényleg van 888 frt 78 kr. A vagyonszaporulatból 52 frt 65 kr. a törzsalaphoz, —5 frt a,/, alapítványokhoz csatoltatik, 47 frt. 20 kr. pedig a tagok nevein tőkésíttetik és pedig személyenkint 5 frt. 90 kr. Az egyesület ezen vagyona fenjőlugasban, gondolatokba merülve, hogy itt kell hagynom ezeket a jó, őszinte lelkeket, akik olyan szeretettel csüng­nek rajtam. Egyszeire csak előttem állott a kis Roszka, reszketve, pirulva, félénken, szinte lihegve, mint a megriasztott madárka. Mikor szokott nyájassággal megkérdeztem, hogy mit akar a mi Roszkánk: alig tudta elrebegni, hogy egy arcképet szeretne tőlem emlékül Meghatottan nyúltam tárcámba s ott levő egyetlen arcképemet kivéve, némán nyújtottam át neki. Soha semmi­féle dicsőség ily mélyen meg nem hatotta lelkemet, mint az a hatás, amit erre az ártatlan szívre tettem. Kezébe vette az arcképet, szivéhez ragadta kezemet; azután kissé lehajolt és ajkait kezemhez forrasztotta Éreztem, amint reáhulltak forró könnycseppjei. Elragadtatásba estem én is. Magamhoz öleltem a ritka, rajongólelkü leánykát és homlokon csókoltam Hozzám simult, mint a zavart gyermek édes-atyjához ; azután egyszerre szótlanul beiramlott a házba. Nagyon, nagyon szivemre nehezült másnap a búcsú­vétel. Talán éreztem, hogy az én kis somogyi Helikonom­nak vége lesz nemsokára. Két év múlva értesítést kaptam, hogy az én jóba rátom meghalt. Szegény kis Roszkáról senki sem tudott bizonyosat mondani. Pár év múlva Budapesten, a dunaparti korzón sé­táltam. Egy női alak jött velem szembe. Talán húsz lépésnyi távolban lehettünk egymástól. Ő is, én is egyszerre állottunk meg s egymásra néztünk mereven. A kis Roszka volt, fényes öltözetben, ragyogó ék­szerekkel. Valószínűleg ő is rám ismert. Gyorsan jobbra fordult és besietett a mellék-utcák egyikébe. Már akkor nagy oka lehetett szegénynek arra, hogy ne találkozzék velem. Mindez újra átvonult lelkemen, mig azt a szépséges szép sápadt babafejet néztem. A rendőrkapitány kérdéseit s a válaszokat az alatt nem is hallottam. Csak akkor bontakozott ki lelkem a mult emlékei bői, mikor a rendőrkapitány az öngyilkosság okát kérdezte, Feje ingatásával fejezte ki, hogy arra nem akar felelni. Akkor eléje tartotta az arcképet. Amint azt megpillantotta, magához ragadta és ajkai­hoz emelte. Suttogó, egészen elhaló hangon kérte a kapitányt, hogy azt az arcképet tegyék majd szive fölé, temessék el vele. Tompa hangon, latinul szóltam oda ekkor barátom nak, hogy távolitson el a szobából mindenkit. Megtette. Hárman maradtunk csak. A rendőrkapitány visszavonult s én oda léptem az ágyhoz. A szegény leánynak le voltak csukva szempillái. Megfogtam hidegülő kezét és csendesen szóltam: — Roszka! Megrászkódott. Fölemelte szempilláit, rám nézett és mosolyogni próbált. Szaggatottan suttogta: Eljött? Milyen jó ! Megutáltam az életet. Csak azért jöttem ide, hogy még egyszer lássam, azután meghalljak. Ugy-e megbocsát? Ugy szerettem. Nagyon-nagyon . . . csak magát az életben . . . Szava elállt, feje lecsuklott. Hidegülő, verejtékes homlokára hajoltam és vissza­hullattam oda a tiz év előtti forró könnyeket. Azután szép csendesen lefogtam az örökre bezárult bársonyos szempillákat. Egyedül áll: 398 frt. alapítványból, 209 frt. 62 kr. törzsalapból és 281 frt. 78 kr. személyre szóló tőkésített alapból. A közgyűlés eíen jelentést tudomásul vette, Thorday János pénztárnoknak önzetlen fáradozásáért köszönetet mond s neki a fülmentvényt megadja Gyümölcscsemeték kiosztása az állami telepek­ről. Az állami faiskolákból és a szakiskolák kertészeitől a jövő tavasszal ismét 1.713.493 darab • ümölcscsemete, negyedmillió gyümölcsoltvány és 100 ezer oltóressző fog részben olcsó árban, részben pedig ingyenes :n kiosztatni. Ingyenes csemeték- és oltóvesszőkért a vármegyei alispáni hivatal utján folyamodhatnak a községek és iskolák; in­gyenes oltott fákért pedig 1—2 holdas földmivesek, taní­tók és szegényebb javadalmazásu lelkészek.. Az 50 krajcáros bélyegjegygyei ellátott kérvények a földmivelésügyi ministerhez cíniezendők és ugyancsak az illetékes megye­alispán utján terjesztendők ahhoz fel. A kérvények be­adási határideje folyó évi december hó 13-ika. Csáktornyán a „Vasasztal-társaság" a magyar nyelvnek a családban való meggyökereztetése céljából alapítványt tett.__ Az .. asztaltársaság a kitűzött célt úgy véli elérni, hogy az alapítvány kamataiból díszes,^magyar imakönyvet kapjanak a magyar nyelvben jeles előmenetelt tanúsított nem magyarajku leány tanulok, hogy így lelki­világuk megmagyarosodván, a magyar jszeilemet majd mint anyák is bevigyék családjukba. Az alapítvány keze­lésével a népiskola tanítótestülete van megbízva. Ezen alapítvány az 1896—7 tanév végén 1*9 frt 85 krt tett ki melynek 5 frt 93 krnyi kamatából 5 frt imakönyvek be. szerzésére fordíttatott, 93 kr.jjedig a tőkéhez csatoltatott. Ezen alapítvány kamataiból az 1896—7. tanév végén diszes, magy imakönyvet kaptak: Strai Mari 111., Mofcsán Teréz és Dervarics Klára IV.^osztályú tanulók. Remington-irógépek. A Glogwski és társa cég (Budapest. Erzsébet-ter 16, szám) azon rendkívüli előzé­keny ajánlatot intézi a venni szándékozókhoz, hogy saját költségére szállít díjmentes próbahasználatra az ország bármely részébe egy 7. sz. 1897-es modellü ltemington írógépet vételkötelezettség nélkül és a kezelésre ugy hely­ben, mint vidéken költség- és díjmentesen, begyakorol bárkit.- Minisztériumoktól, megyei és városi, valamint állami hatóságoktól, gyárosoktol, pénzintézetektől, ügyvé­dektől, számtalan cégtől eredő sok százra menő elismerő irat bárkitől betekinthető. Az irányadó szakemberek egy behangzó ítélete szerint a Reiniügton-irógép Jaz összes ismert irógéprendszer között már egy negyed-század óta elvitázhatatlunul a legelső helyet foglalja el. Egyébiránt beszeljenek a tények : A m. k. íőldmivelés minisztérium hasznai 3 drb. Remingtont, a m. k. honvédelmi minisz­térium 5 darabot, a m. k. igazságügyi minisztérium 4 darabot, a m. k. államvasutak igazgatóága és üzletveze­tősége 60 drbot, Ganz és társa 32 drbot, a Magyar ál­talános hitelbank^2 drbot, a Nev- Yorka életbiztosio társa­ság 6 darabot, a rMamurány-salgót rjáni vasmű r. ;t. 3 drbot, a Pesti Ilirlap kiadóhivatala 2 drbot, Heinrich A és fiai Bpest 2 drbot, Schinnnelfeng W, Berlin és Bpest és egyéb fiókjaiban 130 drbot íSchopper J. G. Bpest 1 drbot, Udvarhely vármegye, Temes,- Torontói-, „Csik­Marostorda- ós más váimegyék, több város stb. stb. Milyen idő lesz az óv végéig? Falb e két hóra is megtette jóslatait: November hónap első haimadában aránylag eleg meleg lesz az időjárás ^és esőre is van ki­látás. A hó második harmadában azonban egyszerre na­gyot fordul az idő. Sok hóesésre nagy hideg fog követ­kesni. A harmadik harmadban eny he lesz az idő, bár néha akkor is lesz hóesés. December hava nagy hideggel kezdő­dik. A hóuap első harmada száraz lesz. Aztán, melegre, esősre változik az idő, de ez múló lesz. Ugyané jelenségek mutatkoznak a harmadik harmadban is. Hóesés ritkán lesz és csí.k a december 23-iki kritikus nap után válik valamivel erősebbé. TÜZ. Gsabrendeken folyó bó 8-án éjjel 11 órakor ismeretlen okból tüz ütött ki Födő Mihály kamarájában. A tüz innen Németh Rudolfnak házára terjedt át és ezt is elhamvasztotta. Az okozott 300 frínyi kárt a biztosító társaság jóformán megtéríti. A Zjltán-féle csukamáiolaj kedvező hatásáról az orvosi kar igen elismerőleg nyilatkozik, mort tudva levő dolog, hogy e készítmény teszi lehetővé ez áldásos gyógy­szer használatba vételét, s különösen szükséges, hogy meg­honosodjék nálunk is az angol divat, hogy gyermekeink 2-3 éves korukban csukamájolajt igyanak s ezzel a sok scrophuloticus bántalom kifejlődése meggátolható. A gyermekeket erőteljessé csak e szer neveli. Öngyilkosság. Szegvárott Kis József 16 éves ifjú folyó hó 5-én az istállóban felakasztotta magát s mire észrevették, már halva volt. Mi vitte a szerencsétlent e lépésre, kideríteni nem sikerült. Állategészségügyi kimutatás vármegyénkben no­vember 7 én: Lépfene: Tüske-Szent-Péter 2 udv., Zala­Szent-Gróth 1 u., összesen 2 község 3 udvar. Takonykór és bőrféreg : Bánok-Szt-György 1 udv. Riíhkór: Andráshida 3 u., Botfa 3 u., összesen 2 község 6 udvar. Sertésvész: Alsó-Hahót, Bak, Besseuyő, Botfa, Csabrendek, Dióskál, Felső-Mánd, Gyenes-Diás, Hegykerület VIII., Kehida, Kerka­Szent-Király, Keszthely-Polgárváros, Kis-Komárom. Köves­kálla, Lendva-Ujfalu, Nemes-Bük, Páka, Petrívente, Rajk, Rigyácz, Sárhida, Söjtör, Stimeg, Szent-András, Újudvar, Zala-Egerszeg, Zala-Erdőd, Zala-Szent-Grót összesen 28 község. A Horgony-Pain Expeller igazi, népszerű háziszerré lett, mely számos családban már több mint 27 év óta mindig készletben van. Hátfájásnál, csipőfájdalom, fejfájásnál, köszvénynél, csuznál stb.-nél a Horgony-Pain-Expellerrel való bedörzsölések mindig fájdalomcsillapító hatásuaknak bizonyultak, sőt járványkórnál, minő : a kolera hányóhas­folyás, az altestnek Pain-Expellerrel mindig igen hasznosnak bizonyult. való bedörzsölése Ezen kitűnő háziszer jó eredménynyel használtatott bedürzsölésként az influenza ellen is és 40 kr., 70 kr. és 1 frt. üvegenkénti árban a legtöbb gyógyszertárban készletben van ; hanem bevásárlás alkalmával mindig határozottan : mint „ Richter-féle Horgony-

Next

/
Oldalképek
Tartalom