Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-25 / 30. szám

Malatinszky Ferenc, dr. Háry István, dr. Tuboly Gyula Sebestény József. Baranyay Ödön, Grunner Károly, Grunner Ernő, Csutor János stb". Orosz Pál egyesületi tagok, ez utóbbi úgyis mint jegyző. Ügvvezető elnök üdvözli a szép számmal jelenlevő egyesületi tagokat és megnyitja az ülést Az ülés jegyzőkönyvének hitesesítésére felkérettek: dr. Haudek Ágoston és Csertán Károly e. tag urak. 21/48. Ügyvezető elnök előadja, hogy az egyesület f. évi májusi közgyűlésén elhatározta Zalavármegye területén a gazda hitel és fogyasztási szövetkezet létesítését: illetve a mennyiben* már 5 il\ szövetkezet sikerrel működik a megye területén, ilyenek minél több helyen leendő szervezését előmozdítani és támogatni feladatául tűzi ki. E célból lépett érintkezésbe a hazai szövetkezetek központjával Budapesten, minek folytán dr. Bernát István ur közgazdasági iró, a ..Magyar Gazdák Szemléje" és a „Szövetkezés" című folyóiratok szerkesztője, szives volt az egyesület felkérésére a mai közgyűlésen megjelenni, hogy itt. mint a szövetkezetek ismert és fáradhatatlan apostola, élő szóval ismertesse meg a szövetkezetek lénye gét, hasznát és szükségességét, és hogy útbaigazítást adjoi a kezdeményezés- és szervezésre nézve is. Az ügyvezető elnök eme kijelentése után dr. Bernát István bő ismeretei, szak avatottsága és tapasztalatai nyomán megismerteti a szövetkezetek lényegét és szervezését, megajánlja egyúttal a szervezések körüli szives közreműködését és tanácsát is. Az érdekes és tanulságos előadást teljes figyelem- és meleg érdeklődéssel hallgatták meg a jelenlevők. Érdeklődésük nyomban nyilvánult is; mert elhatároztatott egy közpoti bizottság alakítása, mely a szövetkezetek ügyében járásonkint oly egyénekkel lép érintkezésbe, kik az iigyet felkarolva, ezek létesítése körül hathatósan közre működjenek. Ezen központi bizottságba választattak: Háczky Kálmán ügyvezető elnök, Csertán Károly, dr. Haudek Ágoston, Szily Dezső és Orosz Pál egyesületi titkár. Ez után az ügyvezető elnök dr. Bernát István urnák meleg szavakban megköszöni, hogy a közgyűlésen megjelenni szives volt, a közgyűlés pedig szives érdeklődése- és közreműködéséért jegyzőkönyvileg szavaz köszönetet s azt részére kivonatilag megküldeni rendeli. 22. Ügyvezető elnök ur szóval jelenti, hogy az egyesület elnöke, méltóságos Svastics Benő ur. ragaszkodva már előbb írásban történt lemondásához, megbízta arra nézve, miszeiint újból kijelenteni szíveskedjék nevében, hogy elnöki tisztéről lemond. Tudomásul szolgál. Az elnök választási a f. évi decemberi közgyűlés tűzetik ki. mikor az egyesület egész tisztikara választás alá kerül. 23/58. Az „Országos magyar gazdasági egyesület" szőlőművelési és borászati szakosztálya f. évi szept. havában egy nagyobb szabású szőlőszeti tanulmányutat rendez, melynek keretében a „Balaton vidéki" szőlők megtekintése i? helyt foglal. Ezen tanulmányút érinti szept. 13-án Balaton-Fiiredet és Csopakot, 14-én Révfülöp, Badacsony, Keszthelyt, 15-én Lesencze-Tomajt, 16-án Fonyódot. Az országos magy gazd. egyesület az iránt keresé meg a zalavármegyei gazd. egyesületet, hogy ezen tanulmány útra tagjainak figyelmét felhívja, különösen oly irányban, hogy a szőlővel biró birtokosok a tanulmányozókat a helyszínén szívesen fogadni és őket a szükséges felvilágosításokkal ellátni szíveskedjenek. A közgyűlés örvendve vesz tudomást a tervezett tanulmány útról s a megnevezett vidékeken fogadó bizottságokat szervez s ennek tagjaiul felkéretnek: BalatonFüred- és Csopakra: Taráim Ferenc elnöklete alatt: Pokorny Frigyes tihanyi kormányzó, Hertelendy István dörgicseí, Kovács Antal csopaki lakósok. békével és mikorra kialuszod magad, a feleséged is otthon iesz". De a részegségtől vadállattá aljasodott ember Mátyás csitító szavait gyávaságnak vette s felbátorítva a háta mögött csoportosult tömeg egyes felkiáltásaitól, még indulatosabban erőszakolta a bemenetelt s fejszéjét feje felett megforgatva, vérbe forgó szemekkel rohant a kis ajtó felé, hol Mátyás állott a kezében felejtett vasvillával. „Ne gyere közelebb, be ne lépjél portámon, mert életeddel játszol", — in*é Mátyás a feléje rohanó részeg embert komoly, fenyegető hangon; de az, mint a hegyről lerohanó kő. nem látva semmit, nem hallgatva semmire, rohant egyenesen Mátyásnak s egy sűlvos vágást mórt annak fejére, mi ha megéri, vállig hasította volna alá fejét, de Mátyás idejében beljebb ugrott portájára, s igy a súlyos fejsze éle csakis az ajtófélfát érte meg, lehasítva abból egy jókora darabot. Persze, hogy ha a nézők jóravaló, értelmes emberek, kötelességüket értő polgárok lettek volna, régen megakadályozhatták és még kezdetén elfojthatták volna a veszedelmet. mert hiszen világosan látták, hogy egy részeg ember, kezében éles fejszével, más portáját támadta meg minden igaz ok nélkül s nekik egyszerűen a részeg embert lefegyverezni és a községházához kísérniük lett volna kötelességük . ezt azonban nemhogy elmulasztották, hanem miig egyes felkiáltásaikkal szarvat is adtak a magánkiviili állapotban levő részeg embernek, s a megtámadott szegény Mátyás higgadtságát is gyávaságra magyarázták már akkor, midőn az a kapuajtót kinyitni vonakodott. Most pedig, midőn a sógora által reá irányzott ütés elől, melyet ha ki nem kerül, életét ontotta volna ki, — udvarára visszaugrott — futásnak tekintve, helyeslőleg röhögtek fel s ezáltal mig egyrészről vérszemet" adtak a megtámadónak, a megtámadott egyénben keltették fel az ellenállás határozottságát Igy történt azután, hogy midőn Jóska sógor a védtelenül maradt nyitva levő kapuajtón visszavonuló sógora után az udvarba benyomult s annak feje felé ismét egy súlyos vágást mert. megmozdult Mátyás kezében n vasvilla, a mivel míg egyrészről felfogta a reá irányzott, ülést, a méltatlanság és igazság érzete által felháborítva Badacsonyra: Bogyay István elnöklete alatt: Bogyay Máté. Magetti Géza, Szűcs Dezső, Skublics Gyula, Skublics Zsigmond, Skublics Jenő. Keszthelyre: Dr. Csanády Gusztáv. Révfülöpre: Engelbrecht" Károly, Gaál László. Lesencze-Tomajra: Hertelendy Ferenc elnöklete alatt: Virius Vince, ifj. Rajky Lajos, Putheani Géza báró, Takács Jenő. A közgyűlés megbízza.az ügyvezető elnökséget, hogy magát, érintkezésbe téve a nevezett elnök urakkal, a közgyűlés határozatát velük közölje és a tanulmányi kirándu lásra figyelmüket felhívja. 24/ad. 8—61. Az egyesületnek f. évi május hó 2 án tartott közgyűlésén megalakíttat ota megyei lótenyésztési bizottság. Mi ve azonban akkor egy járás tévesen ki hagyatott s a járásonkinti beosztás sem felelt, meg tökéletesen a kívánalmaknak, megyei lótenyésztési bizottság a mai közgyűlésen újból alakíttatott meg, illei ve helyesbíttottet a következőké]) A lótenyésztési bizottság alelnöke: Koller István, ki az elnöki teendőkkel is megbizatik. Pacsal járásban: elnök: Véssey László. Tagok: Baranyay Ödön, dr. Haudek Vgost, Glément Lipót, Grunnei Ernő. Nagy-Kanizsai járásban és Kanizsa városában : elnök : Koller István. Tagok: dr. Vizlendvay József, Vizlendvay Sándor, Somogyi Gyula, Dervarics Vkos, Inkey László. Z.-Szt-Gróthi járásban: elnök :Gróf Batthiányi József. Tagok : Bathiányi Ernő gróf, Malatinszky Ferenc, Bezcrédj László. Tapolczai járásban: elnök Bogyay István. Tagok: Hertelendy Ferenc, ifj. Rajky Lajos, Szezemenszky Gyula. Sümegi járásban: elncjk : Gyömörey János. Tagok : Bogyay János, ifj. Háczky Kálmán, Szűcs Zsigmond. Letenyei járásban: elnök:-Szulkovszky Viktor herceg. Tagok : Tamás Ádám, Tamás Gyula, Stern Zsigmond. Novai járásban: elnök: Dervarics János. Tagok : Deák Mihály, Stádel János, Strausz Sándor Alsó-Lendvai járásban : elnök : Magetti Géza. Tagok : Hajós Mihály, Vlasits Nándor, Bellosits János. Csáktornyai járásban: elnök: Tóth István. Tagok: Ziegler Kálmán, Langer Makár, báró Knezevits Victor. Perlaki járásban : elnök : Szabó Imre. Tagok : Mesztrics Gábor, Banelly Sándor, Glavina György, Peczek György. Keszthelyi járásbn: elnök: Bogyay Máté. Tagok: Hertelendy József, Oltay Guidó', Bezerédj Lajos. Zala-Eger szegi járásban és Zala-Egerszeg városában elnök: Farkas Jószef. Tagok: Csertán László, Csillagh Gyula, Csutor János, Babos Ármin. Fa tér György, Nagy Lásdó, Skublics Károly, Marton György, Szily Dezső. Ezen választás eredménye jegyzőkönyvi kivonatban a tek. megyehatósághoz átküldetik. 25/40. A magyar földmivelésiüg yi m. kir. minister ur értesíti az egyesületet, hogy a marhasó raktárt Z.-Egerszegen Ján Ferenc kereskedőnek adta át; ára a sónak 100 kg. 8 frt. Tudomásul szolgál. 26/41. Ugyan nm. földmivelésügyi minisztérium utasítja az egyesületet, hogy az egyesület hivatalos közlönye „Értesítő" egy példányban mindenkor a nevezett ministerium hoz megküldessék. Tudomásul szolgál, a felküldés iránt a kiadóhivatal utasítva lett. 27/46. A nm. földmivelésügyi ni. kir. miniszter ur 31.317. II/v. szám alatt kelt leiratában értesíti az egyesületet, hogy az állami fedeztetési állomások elhelyezésére nézve vissza vágott és a veszedelem véget ért, Jóska sógor ott feküdt végig nyújtózva, mozdulatlanul, tehetetlenül Mátyás udvarán, a vasvilla vasazott vége épen halántékát érte s ezen ütés épen elégséges volt arra, hogy az italtól és méregtől feldühödött embert örökre csendes emberré tegye. „Megölte, meggyilkolta sógorát. — Gyilkos ! Gyilkos! erőszakos gyilkos!" hangzott az udvarra tóduló kíváncsi emberek ajkairól, kik köriilállva a holttestet, dühös tagjártatás közt fenyegetőleg néztek a szegény Mátyásra. Az pedig állott, mint egy kőbálvány, megdermedve az ijedségtől, nem látva, nem halva semmit, minta tompa zúgást és sógora elterült holttestét, kinek nyitott iivegesedett szemei merően reá függesztve voltak, mig nyitott ajkán lassú cseppekben szivárgott alá a vér az udvart elborító tiszta fehér hóra. Egy vérfolt a tiszta fehér havon és egypár megiivegesedett nyitva levő szem, ezek voltak Mátyás előtt, s ő nem látott mást semmit, nem látta a házból kirohanó feleségét, ki remegő sikoltással borult vállára, nem látta a holttestre boruló sógornőjét, ki szivrepesztő jajhangokban öntötte ki fájdalmát, nem látta az ellenzúgó tömegharagos arcát, ő nem látott mást, mint a néhány csepp vért a havon s a nyitva maradt reá meredő két szemet, csak állott, állott némán és mereven; rá nézve ekkor meg volt halva a világ. Végre megérkezett az elöljáróság; — az öreg biró, a felvégi, a falusi rendőr az alvégi korcsmából, a törvény biró a szomszédból, végre a kisbíró a faluházától; akkor jöttek ezek, mikor már nem rájok, hanem csak a papra és temetésre lett volna szükség. Hogy volt, mint volt, ki tette, ki kezdte? — kérdezősködésnek vége hossza nem volt, s az eredmény végtére is az lett, hogy Mátyást elvezették a falu börtönébe, a holttestet pedig elszáhtották saját háziba, s nagy bölcsen kisütötték bírák uraimék, hogy gyilkosság történt és Máty ás meggyilkolta saját sógorát. Másnap reggel már megérkezett a vizsgálóbíró egész kíséretével, doktor, sebész, a vizsgálóbíró írnoka, összesen négyen voltak ezek az urak, kiknek oly szomorú kötelessé;,' jutott osztál yrészül, hogy csak bűnt, szerencsétlenséget tett azon felterjesztésére az egyesületnek, mely szerint az állami mének, esetleg korcsmahelyiséghez tartozó istállókban is elhelyezhetők legyenek, nem teljesítheti, fenn tartva ez iránt már korábban hozott határozatát. Tudomásul vétetik. 28/50. Miniszter ur őnm. a kisgazdák használatára megírandó „Magyargazda kincsesháza" cimű gazdasági munkára vonatkozó pályázati hirdetés és utasítás öt példányát megküldi az egyesületnek. Tudomásul szolgál, a pályázati hirdetés és utasítás az „Értesítőben" közzé teendő. 29/54. Földmivelésügyi m. k. miniszter ur az egyesület által alapított „ezredéves" tanulmányi ösztöndíj alapító levelet helyben hagyja ; egyúttal az egyesületnek tanúsított áldozat készségéért köszönetet mond. Örvendetes tudomásul szolgál. 30/55. Földmivelésügyi m. k. miniszter ur jelentéstételre hívja fel az egyesiiietetet a szervezendő téli gazdasági tanfolyam- és vándor tanításokra nézve. Felterjesztéssel ügyvezető elnökség megbizatik; egyébként már ez alkalommal jelentheti az egyesületi titkár, hogy a vándor tanítások okóber hó közepe után megkezdődnek: előbb részint a tanítást elvállalt szak egyének elfoglaltsága, részint a remélhető hallgatóság sürgős mezei és egyéb dolgai és munkái azt lehetetlenné teszik. Tudomáséi vétetik. 31/58. A földmivelésügyi m. kii. minisztérium közli az egyesülettel az angol földmivelésügyi miniszter urnák, az ebeknek „Nagybritániában" való partra szállítására vonatkozó rendeletét. Tudomásul szolgál. 32/57. „Festetics György gróf" georgicon alapító, arckép leleplezési ünnepélyére meghívott keszthelyi felsőbb gazdasági tanintézeti hallgatók az egyesület szives vendéglátásáért köszönetüket fejezik ki. Tudomásul szolgál. 33/52. Tolnay Tivadar nagy-görbői lakós és birtokos, az egyesület rendes tagja, az iránt keresi meg az egyesületet, hogy az alapítói jog elhunyt atyja Tolnay Károly után reá ruháztassák át. A közgyűlés az alapítói jogot az alapszabályok 4. §-a értelmében folyamodóra átruházza, erről végzésileg értesíteni rendeli, egyúttal a redes tagok soiából az alapító tagok közé felveszi. 34/42. Egyesületi titkár jelenti, hogy dr. Dezsényi Árpád keszthelyi, Ányos Kálmán köveskuti és Hoffman Béla puszta-magyaródi lakósok az egyesület rendes tagjai sorába felvételre jelentkeznek. Örvendetes tudomásul szolgál, a rendes tagok sorába 1897. évi január 1-től felvétetnek, részükre a felvételi okmány elküldetik, felvételükről pedig az „Első Magyar Általános Biztosító Társaság" fő ügynöksége Nagy-Kanizsán, a „Zalamegye" cimű lap kiadóhivatala Zala-Egerszegeu és az egyesületi pénztárnok értesítendők. 35/51. Az országos magyar gazd asági egyesület f. évi szept. hó 20—30-ig sörárpa kiállítást és vásárt rendez. Tudomásul szolgál. 36/59. 36/59. A „Sümeg vidéki gazdakör" az iránt keresi meg az anyaegyesületet, hogy a kör tagjai az 5 frt tagsági díjat vizsgálnak, hogy csak fájdalmat, szenvedést és siralmat okoznak embertársaiknak, azért, hogy az igazság kiderítve legyen. És volt a faluban nagy sürgés, forgás, — egyik része ott ácsorgott a halottas ház ablakai alatt, lesve a boncolásra, más része a faluházánál levő börtön ablakai alatt ólálkodott, hogy a szegény Mátyást, kit különben jól ismert, megláthassa. Kíváncsi lévén mindenik-, minő az ember, ha boncolják és milyen az ember, ha gyilkos. Részvét és szánalom azonban hiányzott ezen kíváncsiak szivéből. Estve felé pedig, mikor a meghal.tat a temetőbe kikísérték, Mátyást is akkor vitték ki a faluból, egyenesen a megyeházánál levő központi börtönbe a hires három kereszt alá „Három kereszt alá", igy hívják a megyei székháznál levő központi börtönt azon három keresztről, mely kőből kifaragva a rostélyos ajtó felett felnyúlik és a kínszenvedés tálváriáját ábrázolja. Jó jelképe ez a börtönt lakó szerencsétleneknek, mert hiszen az Isten fia bűnösökért halt meg s a jobbján függő lator, ki halála órájában tért meg biztatást kapott a bocsánatra és az örök üdvösségre. Ezt jelentené a három kereszt a börtön ajtó felett s hivatása volna inteni a gonoszokat a töredelmes bűnbánatra és javulásra, mert hiszen a földi élet csak is rövid itt múlatás s mindenkinek kötessége gondolkodni arról a túlvilági életről, mely reá vái, s arról a bizonyos halálról, melyet el nem kerülhet, mely megelőzi a túlvilági életet, De hát nagyon kevesen gondolnak a halálra életükben és kevesek azok, a kik bíinbánatról ós töredelmességről gondolkodnak akkor, midőn volna okuk magokba szállva csendes kimúlásukról gondolkodni. Hanem ezen kevesek egyiké volt. a szegény Mátyás, ki megalázva a fájdalomtól, össze esve a szégyen és gyalázat nyomása alatt, arról gondolkodott mindig : „bárha ő sohasem született volna!" Azon szoba, a hová zárták, egy tiszta, négyszögletű : bolthajtás.is terem volt, fehérre meszelt falakkal és • z ud\ ii ira n\iló mngusan vágott dupla rostélyzatú ablakkal.