Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-09-05 / 36. szám

vereivel, a melyeknek segélyével a kenyérkereset mezejere is kiléphetnek, ha már a sors erre őket kötelezné. E szempontok vezérelték a zala-egerszegi kereskedelmi kör igazgató választmányát, midőn f. hó 2-án tartott ülésén egyhangú határozattal kimondotta, hogy a mennyiben a szülők részéről kellő érdeklődés mutatkozik és a jelentkezők száma megüti ama mértéket, mely a fenntartás szempontjából kívántatik: felállít a közoktatásügyi ministerium 1890. évi 50.258 számú és 1893. évi 26.885 számú rendeleteinek szellemében városunkban „női kereskedelmi tanfolyamot. , , Ez iskola feladata: a nőknek alsóbb fokú kereskedelmi foglalkozásokra való előkészítése. A tanítás szeptember 15-től junius 15-éig tart. A tanfolyamba oly leánynövendékek vétetnek fel, kik a polgári vagy felső népiskolát legalább elégséges eredménynyel végezték, vagy felvételi vizsgálatot tesznek. Tantárgyak : kereskedelmi számtan, könyvvitel, kereskedelmi és váltó ismeret, magyar és német kereske delmi levelezés, magyar és német irodai munkálatok, áru ismeret, kereskedelmi földrajz és szépírás. A heti órák száma: 15. A tanulók női falügyelet alatt állanak és junius hó 1-ső napjaiban szakvizsgálatot tesznek a kir. tanfelügyelő és a kereskedelmi miniszter kiküldöttje jelenlétében. A vizsgálat szóbeli és Írásbeli; a vizsgálatot sikerrel letelt növendékek elbocsátó bizonyítványt nyernek, melyet a ministeri kiküldöttek is aláírnak. Tandíj egész évre 50 frt, mely összeg vagy havonkint, vagy negyedéven kint előre fizetendő. A beiratások f. hó 5-én d. u. 3—5-ig és f. hó 6-án d. u. 5—6-ig lesznek a felső kereskedelmi iskola földszinti termében. Amennyiben legalább 15 növendék jelentkezik és ezek szülői az évi tandíj lefizetését magukra nézve havi yagy negyedévi részletekben kötelezőnek elismerik: a tanfolyam f. hó 15-én meg fog nyilni és minden továbbiakra nézve "az intézet igazgatósága a kellő időben meg fogja adni a szükséges felvilágosításokat. Kelt Zala-Egerszegen, 1897. szept. hó 2-án. A kereskedelmi kör igazgató választmánya megbízásából : Jr. iraner Adolf az egylet elnöke. Esperanto. A különböző nemzetek egy közös nyelvének a szükségességét eleget vitatták a nagy szellemek, nyelvtudósok, bölcsek. A kérdéssel a nagynevű Descartes, Leibnitz, Voltair, Grimm mellett magyar emberek is foglalkoztak volt a mult százban. Es ugy döntötték el, hogy van szükség a világnyelvre. Mindenki hallott közülünk is valamit a volapükrSl. Azonban ezt kevesen tanulták meg. Mostanság s pedig néhány év óta, mintha a hire is kiveszett volna. Valóban meg is halt, hogy más névvel és javult tulajdonságaival újra feltámadjon. A Tolstoj hazájában, Oroszországban, egy dr. Zamenhof nevil tudós nem szólott senkinek semmit, félrevonult a világtól, 12 évig elzárkozottan élt, de szakadatlanul dolgozott egy lehető legjobb világnyelv létrehozásán. És eredménynyel munkált. Mintegy beleszorította a különböző nyelveknek különböző rendszerét és szellemét egy közös kis csatornába. Végre önérzettel állott elő : Ecce Esperanto! Ez a neve az ő új világnyelvének. De már ennek is van vagy 9 éve, csakhogy Magyarországon mi erről is igen keveset hallottunk még. Az új világnyelv egy amerikai filozofiai társaságot épen ilyen célú munkája között lepett meg s a társaság felhagyott munkájával, mint már feleslegessel, jónak ismerve kocsis; nem is igen mérsékelte a két csikó tüzét, inkább még biztatta őket. De milyen hamar haza érkeztek! Másnap délre már otthon voltak. Igaz, hogy kifáradt a két csikó alaposan, a sok ficánkolástól és szaladástól jól beesett a vékonyuk. Amint bekötötte őket a János, lefeküdtek, az evés se kellett nekik. A fiatal tüzes ló jobban kifárad, mint a tempóra lépő öreg, s ha lefekhetik, még horkol is alvásközben. Igy tett a két szürke is. Mikor az etetésre került a sor, bizony nem keltek azok föl, horkoltak tovább Ez nagy zavarba hozta Jánost. Azt még ő sohse tapasztalta a két szürkénél, hogy nem kellett volna nekik az evés; nagyon megijedt, hogy valami bajuk lett. Ment rögtön jelenteni, hogy el kell hívni a tudós csordást, mert bajuk van a lovaknak. — Hát csak hivd el — mondotta Horváth Ádám — majd megfizetjük neki. A tudós csordás aztán megnézte a szürkéket. — Mikor vettétek ezeket, János? — Akkor előbb el is kellett volna adni őket: há'szen ezek a régiek. — No már, szógám, ne bolondozz, hanem nézd meg a fogukat, olyan egészséges három éves csikók ezek, mint a makk. De már erre csakugyan megijedt a János. Babonára hajló göcseji ember lévén, szentül hitte, hogy gonosz szellem bujt a szürkékbe; mindjárt kikérte kommenciáját, hogy o tovább, nem szolgál mellettük. Hováth Adám azonban sejtette, hogy hogyan jutott a két csikóhoz. Nagy nehezen rávette a kocsist, ' hogy visszaviszi őket a grófhoz. Irt is egy levelet hozzá, melvben bocsánatot kér a gróftól, hogv ügyetlen kocsisa más lovakat fogott az ő kocsijába, kéri, küldje vissza vele az ő vén szürkéit. Ezzel aztán megszűntek a keszthelyi látogatások. Irt, levelet a gróf, küldte a tiszttartóját, mind hiába, Horváth Adám többet nem ment Keszthelyre. Horváth Ferenc, el az Esperantot. Müller Miksa, kinek már sokszor kellett a világnyelvekről véleményt mondani, a határozott első helyre teszi az Esperantot, mely minden eddigi kísérletet felülmúl. Tolstoj azzal végzi dicső levelét, hogy az Esperanto nyelv terjesztését, mint kiváló jótéteményt az emberiségre nézve, legszentebb kötelességének tartja. Dr. Bálint Gábor, a nagyhírű nyelvtudós, azt mondja, hogy mig a volapük betegesen élt, addig az Esperanto harcra készen született, mint Minerva a Jupiter^ fejéből. S ugyan őa rövid. 16 pontból álló szabályt megtanulva, másnap már Esperanto nyelven válaszolt a békeliga egyiktagjának, szerinte hibátlanabbul, mint az általa ismert 14 nyelv közül bármelyiken tehetné. Laikusok szintén kedvező nyilatkozatokat tesznek. Megjegyzendő azonban, hogy az európai főbb nyelveknek megelőző ismerete igen könnyűvé teszi az Esperantot, mert ez azoknak az alapján van szerkesztve. Néhány óra, legfeljebb pár nap, elégséges az új nyelt megtanulására. S ezt a nagy munkával összeállított szabályrendszer egyszerűségének lehet köszönni. A szabály 16 főpontból áll. A hangok a magyarnyelv hangjaival egyeznek meg leginkább. A mi még általában a világnyelv rekláma mellett szólhat, megemlíthetem azt, hogy nemcsak a reális élet megkönnyítésére szolgálhat, nemcsak azt teszi lehetővé, hogy Grönlandtól Brazília déli határáig. Laplandtól Szibériáig s Amerika nyugati határáig beszédbe és ismeretségbe elegyedhetik egymással az esperantista, báimily különböző nemzetiségű és nyelvű legyen is, különben olvashatók ezen az Esperanto nyelven Homer, Vergil, Shakspere szellemei s Beranger. Heine és Petőfi dalai is. En azt hiszem, hogy az Esperanto, a mint nagyobbnagyobb csapással tesz hódításokat, olyan hatalmas lépésekkel fog majd közelebb vinni minket a békeliga ma még csak eszményi czéljának megvalósításához. A világnyelv a tudományra nézve nem teszi feleslegessé azért a különböző nyelveknek különböző speciális tudományát. Ezek mellett és ezeken kívül áll a világnyelv tudósok és laikusok számára egvaránt, kik 50—100 nyelvet is helyettesíthetnek vele az élet különböző nyilvánulásaiban. Az Esperantonak, az orosz Zamenhof tudományának, magyar földön való elterjesztésére első és igen dicsérendő munkát végez most egy fiatal lelkes magyar ember, Barabás Abel, ki ennek megtanulására gyakorlati és elméleti módszert irt, magyar nyelvtannal, gyakorló könyvvel és szótárral látva el az Esperantot. Az értekes könyv október végén jelenik mer Kolozsvárt. Az ára (1 frt 80 kr amint a jelentésekből látszik) elég csekély. Bortély György. Felhívás. Magyarország összes tanítóegyesületeihez, tantestületeihez és tanítóihoz. Kedves Kartársaink I Az V. egyetemes tanítógyülés határozatához képest a „Magyarországi Tanítók Országos Bizottsága" elkeszitette azt az alapszabályzatot, mely szerint hazánk összes tanítótestülete egy szövetséget alkotva, fokozott erővel, a tanítóság tekintélyének egész súlyával fogja képviselhetni az „Országos Bizottság", a népoktatás munkásait. Az alapszabályokat jóváhagyta a minisztérium s most, rajtunk a sor, hogy szervezkedjünk. Ide mellékeljük alapszabályainkat; annak értelmében kérünk fel benneteket: csatlakozzatok mindnyájan az Országos Bizottsághoz, tömörüljetek mindnyájan zászlónk alá. legyen hazánk 26 ezer tanítója hazánk békés hadserege. egy testület s akkor bátran, bizton nézhetünk szemébe a vésznek, a viharnak. Mostani közoktatásügyi miniszterünk Wlcissics Gyula ur ő nagyméltósága, kongresszusi beszédében kiemelte a tanítók egyesülésének szükségességét. Azóta több izben ismételte, mily nagyra becsüli a tanítóságot ós azok egyesületi munkásságát. „Egyetértés!" E szót irjuk zászlónkra mi is. Célunk lesz mindenkor a tanítói közszellemet fejleszteni és megszilárdítani az egyesületek és testületek közötti egyetértést. Azon leszünk, a tanító csak a tanítót lássa kartársában s nem azt, hogy mily jellegű iskolában működik az. Célunk lesz mindenkor hazánk tanítóságának társadalmi érdekeit felkarolni és megvitatni a hatóságnak és az országgyűlésnek a népoktatásra ós népnevelésre'vonatkozó intézkedéseit. Mindezt azonban csak kartársaink közreműködésével és segítségével tehetjük meg. Az „Országos Bizottság" rendes tagja lehet minden tanítóegyesület és tantestület, mely évenként minden egyes tagja után 20 - -20 fillért fizet a Bizottság pénztárába. Ezek az egyesületek kiküldenek majd tagjaik számához képest több-kevesebb képviselőt (1. alapsz. 12 §-át) s ezek alkotják a „Magyarországi Tanítók Országos Bizottságát." Azon egyesület (testület), mely a „Bizottság" részére 500 koronás alapítványt tesz, örökös tag, a melyik pedig 100 koronát ad, alapító tagnak tekintetik. Újból kérünk benneteket, kedves Kartársaink, csatlakozzatok hozzánk, hogy sikeresen őrködhessünk hazánk tanítás-ügye felett. A jelentkezések Lakies Vendel, elnökhöz (Budapest, VI. ker, Ersek-utca 4. szám), vagy Hajós Mihály, titkárhoz (Budapest, I. ker., Attila-utcai iskola-épület; küldendők. Az ide mellékelt ivet kitöltve 1897. december 25-ig kérjük beküldeni. A tagsági dijak Kurz Sámuel pénztároshoz (Budapest, VII. ker. Király-utca 19. szám) küldendők. Budapest, 1897. Hazafiúi és kartársi üdvözlettel Lakics Vendel, Hajós Mihály. elnök. titkár. Jelentés az országos m. kir. növénytermelési kísérleti állomás 1896. évi működéséről. Irta : Cserhódi Sándor az állomás vezetője, a m. -óvári kir. gazd. akadémia tanára. Azon intézmények sorában, melyeket a földmivelésügyi kormány a mezőgazdaság előbbre vitelének érdekében az utóbbi évtizedekben létesített, legjobban megizmosodott és legnagyobb tevékenységet fejt ki az országos növénytermelési kísérleti állomás. Ez állomás VI. évi működéséről beszámoló jelentésben az ország legintelligensebb gazdaközönségének közreműködésével végrehajtott kísérletek eredménye van összefoglalva. A 236 oldalra terjedő jelentés szerint az állomás az 1896. évben szintén nagy arányú működést fejtett ki, a mennyiben a végrehajtott és megkezdett kísérletek szánta 1232. A kísérletek jelentékeny részét képezik a míítrágyázási kísérletek, melyek közül különösen a rét és szőlő műtrányázási kísérletek szolgáltattak igen kedvező eredményt. A jelentés következő kísérletekről számol be : A) A gazdák közreműködésével végzett kísérletek. I. Trágyázási kísérletek.) 1. A mesterséges trágyafélék utóhatása. 2. Rozs trágyázási kísérletek. 3. Burgonya trágyázási kísérletek, a) agyag, — b) homok talajon. 4. Rét trágyázási kísérletek. 5. Szőlő trágyázási kísérletek. 6. Gyümölcsfa trágyázási kísérletek. 7. Gypszezési kísérletek szikes talajokon. 8. Dohány trágyázási kísérletek. 9. Komló trágyázási kísérletek. 10. Magán jellegű míítrágyázási kísérletek. II. Termelési kísérletek. 1. Ignare-head bnza. 2. Imperial és schlaustedti rozs. 3. Árpa termelési kísérletek, a „Hanna" árpa a 2. és 3-ik évben, b) „lllmitzi" árpa a 2. és 3-ik évben, c) összehasonlító sörárpa termelési kísérletek. 4. Zab termelési kiserletek, a) A „duppani" és „fürt" zab a 2-ik évben, b) „Duppani" zab termelési kísérlet. 5. Termelési kísérlet „alesuthi" tengerivel. 6. Termelési kísérlet „Victona" borsóval. 7. Kísérlet a Jaeusch-féle répamaggal. 8. Termelési kísérlet bíbor herével. 9. Termelési kísérlet szöszös bükkönynyel. 10. Termelési kísérlet homoki borsóval. 11. Termelési kísérlet szeradellával. 12. Termelési kísérlet borsós csalamádival. 13. Burgonya termelési kísérletek, a) „Magyar Kincs" burgonya a 2-ik évben, b) Termelési kísérlet eredeti és utántermelt „magyar kincs" burgonyával. c) Termelési kísérlet különböző burgonyafélékkel. lí) Az állomás saját kísérletei. 1. Zöldségtrágyázási kísérlet csalamádé alá. 2, Szőlőtrágyázási kiserlet. 3. Összehasonlító takarmány répa termelési kísérlet. 4. Takarmány termelési kísérletek. 5. Burgonya termelési kísérletek. C) Fajazonossági kísérletek. A jelentés megírásánál Rázsc Imre állomásvezetőhelyettes, Somssich Béla akad. s. tanár és Bertsch Ottó gyakornok segédkeztek. A jelentés az összes kísérletezőknek megküldetett, ezen kívül közérdekű voltánál fogva a földmivelésügyi miniszter intézkedése folytán megkapják az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagjai is. Más érdeklődik jiedig a jelentést az orsz in. kir. növénytermelési kísérleti állomástól (Magyar-Óvár) díjtalanul szerezhetik be. Az iparos tanulók nwnkakiállítása. A mult számunkban csak általánosan emlékeztünk meg iparos tanlóink munkakiállításáról. Most, midőn már az ipartestület kebeléből alakult bíráló bizottság a kiállított tárgyakat szigorú bírálat alá vette és augusztus 29-én Iv'ováts László ipartestületi elnök a választmány jelenlétében a jutalomdíjakat ki is osztotta, alkalmunk nyílik a kiállításban részt vett tanoncokról, azok mestereiről is megemlékezni. A bíráló bizottság az összes kiállított tárgyakat 3 osztályba, vagyis I. 11. 111. rangfokozatba osztotta be. Az első osztályba sorolt 11111II KclK 3 koronával lettek kitüntetve, a 11.-ba sorozott 2 kor, végül a 111. osztályban 1 koronával. De mivel némely munka jóval nagyobb haladásról, szorgalomról, ügyességről tanúskodik, mint a másik, a biráló bizottság mindezek tekintetbe vetelével jóval bőkezűbben járt el a jeles kiállítókkal szemben. Az első osztályba sorolták a következő iparosok tanulóinak munkáit: Steril Ignác szabó Lövi Ignác nevű tanonca (7 k.); Szlábi Ferenc bognár Szlábi József n. t. (5 k.); Lendvay László asztalos Vörös István n. t. (4 k.); Lendí Orbán cipész Varga János n. t. (4 k.); Kraxner János kádár I'ulcei Miksa n. t. (4 k.); Róka Ferenc csizmadia Barjas Ferenc n. t. (3 k.); Németh György kovács Horváth István n. t. (3 k,); Goldtiuger János lakatok Ángyán Gyula n. t. (2 kr.); Pfeifer Heinrich bádogos Mattersdorfer Henrich n. t. (3 k.), Nagyfy József szíjgyártó Nagy Sándor n. t. (6 k.), Nóm"th Gábor kályhás Borsos József n. t. (5 k.). A II osztályba sorolt munkáknak kiállítói: Brukner József cipész Deutsch Sándor n. t. (2 k.); l'ausa János csizmadia Tóth Isván n. t. (2 k.); Garai Lipót szabó Háry Józszf n. t. (2 k.); Kováts László asztalos Polgár Elek n. t. (2 k.) Hegedűs János asztalos Horváth Vilmos n. t. (3 k.); Ringbauer János csizmadia Adravecz Pál n. t. (2 k ); Dömötör József lakatos Berényi Miklós n. t. (6 k.); Baly Béla lakatos Végh István n. t. (2 k.); Medvéssy Gyula órás Medvéssy Margit n. t. (2 k.); Bita Károly bognár Bita Gyula n. t. (2 k.). A III. osztályban sorolt munkáknak kiállítói: Lakatos János cijiész Molnár János n. t. (1 k.); Kölni Mór cipész Bizsók Károly n. t. (2 k.); Lendl Orbán cipész Ruzsics János n. t. (1 k.); Bác ai János bognár Molnár Miklós n. t. (1 k.); Komáromy Károlyné borbély Horváth Lajos 11 t (1 kr.); Klárizs Boldizsár csizmadia Varga Miklós n. t. (1 kr.); Medvésy József órás Medvésy