Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-09-26 / 39. szám

járványos jelleget, s ha bárhol felmerültek, tovaterjedésük meggátlására mindenütt azonnal alkalmazásba vétettek a legszigorúbb óvrendszabályok s ezen eljárás eredménye­nek tulajdonitható, hogy a járványok rendszerint rövidebb tartamnak és szelídebb lefolyásúak voltak; a védekezés módjai közül leghatásosabbnak bizonyultak a fertőtlenítés, s a betegek lehető elkülönítése. Az alsó-lendvai-, csáktornyai- és perlaki-járásokban, úgyszintén a vármegye egyéb helyein összesen 1570 trachomás beteg van, kiknek gyógykezelése az előirt módon, hatósági felügyelet mellett gondosan foganatosittatik, s remélhető, hogy ez által sikerül annak tovaterjedését megakadályozni, s megyénket ezen következményeiben súlyos tájkóros betegségtől megszabadítani'. — A lendvai járásban levő trachomások gyógykezelésének felülvizsgálása czéljából augusztus hónapban a vármegye főorvosa bejárta a táj­kór lepte vidékeket és a 14. községben megvizsgált 628 beteg közül, mint gyógyult, 288 töröltetett. Ezen szám­adat fényes bizonyságot tesz eme ragályos és következ­ményeiben mindenesetre igen súlyos betegség ellen fo­ganatosított hatósági intézkedések üdvös eredményéről, s a kezelő orvosok ügybuzgalmáról, melynek azonban gátat vet a nép tudatlansága, s a mindennapi megélhetéshez szükséges kenyér megszerzése. Legfőbb nehézség — melyet egyszerű büntetés-vagy elzárással megszüntetni nem lehet, — hogy a betegek az orvosi rendelésékre pontosan meg nem jelennek, s Így a távolmaradóknál a betegség nemcsak hogy nem szűnik, vagy javul, hanem ragályzó képességében fokozódik. E bajon biztosan segítendő, hogy az ily betegek naponkénti gyógykezelésbe részesülhessenek, a közigazgatási bizott­ság folyó évijszeptember havi üléséből felterjesztést intézett a nm. ni. kir. belügyminisztériumhoz aziránt, hogy Alsó­Lendván egy 8 ágyas állami trachoma kórházat felállítani kegyeskedjék. Az elért siker maradandóságát kétessé te­szi még azon körülmény is, hogy a magas kormány a nyári munkaidőre való tekintetből a cserencsóczi járvány­orvos működését beszüntette; minthogy ezen idő alatt a betegekJo"jrállapotában visszaesések állhatnak be, mert a gyógykezelést a körorvosok egyéb teendőik mellett, a rendelkezésre álló rövid idő és a nagy távolságok mellett csak nehezen, vagy éppen nem teljesíthetik : a közigaz­gatási bizottság a belügyminiszterhez intézett felterjeszté­sében még azon kérelmének is kifejezést adott, hogy a nyár folyamán beszüntetett cserencsóczi járványorvos f. évi október hó l-jével újból kireudeltessék. A védhimlöoltás szabályszerüleg teljesíttetett, s az oltási eljárás alkalmával rendkívüli hatósági intézkedések alkalmazásának szükségé sehol fenn nem forgott. Buncvizsgálat rendőri tekintetből 11 esetben teljesít­tetett, ezeknél a halál legközelebbi oka volt 1 esetben elvérzés, 1 agyonnyomás a ledülő fa által, 2 hashártya lob, 2 fuladás vízbe esés folytán, 2 tüdőlob, 1 idült agylob, I ludő vizenyő és l szívszélhűdés. Hullaszemle rendőri szempontból 4ti-szor ejtetett meg. Súlyos sértés bejelentetett 18. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 40 egyén eselt áldozatává és pedig: vizbefult 21, megégett 5, fáról leesett 2, vasvillába esett s elvérzett 1, villám által agyon­üttetett 4, lovak által elgázoltatott 1, ledülő fa által agyon­üttetett 1, szénéleg-mérgezés által halt el 2, bika által eltiportatott 1, szilda darab által agyonüttetett l, házról leesett 1. Öngyilkosságot 23 egyén követett el, kik közül 15 akasztással, 4 lövéssel, 2 kútba ugrással, 1 villóval, 1 pe­dig nyakereinek elvágásával vetett véget életének. Szerencsétlen szülés előfordult 9 esetben. Elmekórnak II esete lett hivatalos eljárás tárgya, 5 beteg kórházba szállíttatott, 4 házi ápolás alatt hagyatott, 2 pedig mint házi ápolt elhalt. A vármegye népesedési mozgalmát illetőleg a szóban forgó időszakban a vármegye területén született 6.605, meghalt 4.567, s igy a szaporodás 2.038. A hasznos házi állatok egészségi állapota, a serté­sekéi kivéve, a lefolyt időszak alatt általában jó volt. A A cigányok köréje csoportosultak és elkezdték a kedves nótáját: „Édes-anyám is volt nékem." Barkó Pista 3 üveg bort tetetett egyszerre az asz­talra és ivott szilaj kedvvel. Kádár Anti lelkiismeretesen ürítgette a poharakat, de csak nem rózsásodott a kedve. Hajnal felé a cigányok már mind ott bóbiskoltak ölbe fektetett hegedűkkel; a korcsmáros is nagyokat bó­lintott a csapszékben ; csak a két legény volt ébren. Barkó l'ista zavaros szemekkel nézett Kádár Antira, a ki csendesen merengett, könyökre támasztott fejjel. Te Anti, bolond gondolatom támadt. Manci nem döntött; döntsünk mi ketten. Kádár Anti ránézett Barkó Pistára, aztán olyan formán vont vállat, hogy nem érti: mit akar ? — Nem érted ? Hát azt gondoltam, hogy mi dönt­sünk. Igyunk most tovább egyfolytában. A" ki tovább birja, azé legyen Mancika. — Furcsa gondolat; de ha te akarod: nem bánom, en állom. Akkor azután Barkó Pista fölzavarta a korcsmárost; tele rakatta az asztalt borral, s azt mondta, hogy most már nyugodtan alhatik tovább. Elkezdett a két legény inni életre-halálra. Barkó Pista homlokán kidagadtak az erek, nyelve egyre nehezebben fordult. Kádár Anti ezalatt folyton' hal­ványabb lett, de arcvonásai semmit sem változtak, — Te még józan vagy, ugy-é? — kérdezte da­dogva Barkó Pista. — Tudod pajtás, nekem mindegy. Belém töltheted az egész Balatont borrá változottan. Talán megfulladok tőle, de a fejemet nem zavarja meg. Barkó Pista elködösült szemekkel révedt bele a semmiségbe. — Te Anti, most már bizonyos, hogy Mancika tied lesz. En pedig itt, ebben a csárdában pusztulok el; az sertések között a sertésvész még mindig uralg, bár ez ideig a betegség kisebb mértékben áll fenn, s enyhe le­folyású, de közgazdasági viszonyainkra mégis kártékony és hátrányos befolyást gyakorol az, hogy majd itt, majd ott üti fel fejét. Jelenleg 42 község van zár alatt, melyek közül néhány községben már megszűnt ugyan a betegség, de a törvényes zárlati idő még nem telt le, miből folyólag a zárlat feloldása iránt nem intézkedhettem. A szarvasmarha járlatí- és kereskedelmi fordalmát illetőleg április hó 1-től augusztus hó 31-ig a központból az illető községi megbízottak részére kiadatott 111.587 drb 5 kros és 40.058 darab 3 kros marhajárlati űrlap, melyekért 6781 frt 09 kr szolgáltatott át a m, kir. adó­hivataloknak. Közgazdasági viszongainkat illetőleg időjárásunk a lefolyt időszakban rendkívül szeszélyes volt; a nagy viha­rok, jég, felhőszakadásszerű záporok épületekben, mezőn, szóval mindenütt tetemes és érzékeny kárt okoztak. A folyó évi gabonatermés — bár kora tavasszal a legszebb reményekkel kecsegtette a gazdaközönséget — sehol sem felelt meg a várakozásnak, mert ott, hol más években 8—10 mm. szokott holdanként teremni, a folyó évben 4—5 mmázsára szállt. A takarmánynemüek általában véve ugy mennyiség, mint minőség tekintetében jótermést adtak. A kapás növények ez idő szerinti állása kielégítő ered­ményt ígér ugyan, de a helyenként nagymérvben elsza­porodott egerek és hörcsögök nagy pusztítást okoznak ; a föld alatt egész üregeket lehet találni, melyek gaboná­val és egyéb élelmi szerekkel vannak tele. A pusztításra vonatkozó miniszteri utmutató rendelet kiadatott, s egyes vidékeken ezen ártalmas állatok terjedésének megakadá­lyozására, a létezők gyérítésére a lakosság legnagyobb tevékenységet fejt ki, azonban a védekezés a czél eléré­sét nem biztosítja. A szőlő, a phylloxera által megkímélt területeken közepes termést ígér, s ha az időjárás kedvez, jóminőségü bortermésre van kilátás. Nagy károkat okozott a peronospora, mert a gazdák a gyakori esőzések miatt ritkán találhatták el a permetezés idejét, a mennyiben a permetezés után legtöbbször eső jött, s így a permetezés a kívánt eredményt nem biztosította. Az ígérkező kevés gyümölcs termést a túlságos eső és viharos időjárás meg­tizedelte ; szórványosan meglehetősen termett alma, körte és szilva. A lakosság megélhetési viszonya a gabona árak emelkedésével karöltve járó élelmi czikkek drágasága miatt oly roszra fordulhat, hogy a figyelemre méltó napszámbér, fuvarozás és állattenyésztési jövedelmek daczára is, a megélhetés nehéz gondjaival lesz kénytelen a lakosság megküzdeni. Az április hó 1-től augusztus 31-ig a vármegye te­rületén előfordult tüzesetek száma 97 volt, melyeknél az összes elhamvasztott érték, a hivatalos kárfelvételi jegyző könyvek szerint, 122.874 frt 55 krt tett ki, ebből biztosítva volt 92,120 frt 80 kinyi érték, s igy a biztosítatlan szen­vedett kár 30753 frt 75 krra rug. A tűz keletkezésének oka a teljesített vizsgálatok szerint 8 esetben gyújtogatás, 11 esetben gondatlanság, 10 esetben villámcsapás és 68 esetben kiderithetlen volt. A vármegye területén mult évben előírásban volt egyenes adónak és hadmentességi díjnak esedékessé vált összegeit illetőleg a) egyenes adóban hátralék volt 1896. év végén 1,130.504 frt 70 kr, az 1897. évi I., 11, III. negyedévi előírás 1,486.704 frt 39 kr, összesen 2,617.209 frt 09 kr, ebből lefizettetett 936.615 frt 7lVa kr, aug. végén hátralékban maradt 1,680.593 frt 37V2 kr; b) hadmentességi díjban 1896. végén hátrálék volt 109.997 frt 88 kr, 1897. évi beűzetés '13.224 frt 82V2 kr, hátrá­lék 1897. augusztus végén 96.773 frt 05V2 kr A törvh. közutak fenntartásához a jelentés szerint az 1897. évre szükséges fedanyag a közigazgatási bizott­ság által kellő időben s szabályszerűen — az utibizottsá­gok meghallgatása mellett — megállapittatván, annak szál­lítása megyeszerte oly serényen folyik, hogy nagyobb része az utibizottsági tagok közreműködésével már át is vétetett. Az 1897/8. évi költségelőirányzat lerhére a folyó évben foganatosítandó hidjavitások és építések tervelt a is bizonyos. Ha már a földben leszek, nézzetek el néha napján síromhoz. Ne hagyjátok kipusztulni a fejfámat! Könnyebb lesz nekem a föld, ha nem feledtek el. A két izmos öklével beszorította szemeit, hogy agyonszakolja azt a két nehéz könycseppet, a mi szem­pillájára rakodott. Kádár Anti elfordította fejét, mintha elnézne a messzeségbe; úgy kérdezte még pajtásától: — Hát azután mi lenne szegény öreg édes-anyádból ? Barkó kissé fölemelte fejét, elsimította a homlokára hullott fekete fürtöket, mintha világosságot, egy biztató sugárt keresne, várna a semmiségből. — Igazad van. Szegényre nem is gondoltam. Lásd én nekem mindegy: élet vagy halál. Nem hagyok itt senkit, kinek könye utánam csordulna. — Igaz, te vagy a szerencsésebb minden tekintetben. Velem, ha elpusztulok is, nem vészit senki. A két legény összeütötte poharát és leöntötték a szívökre tolult keserűséget. Aztán elhallgattak, elmerültek kavargó gondolataikba. Kádár Anti végre fölemelkedett. — Tudod mit, Pista? Látom már, hogy rajtad nagyon erőt vett a bor. Fejed nehéz; nem birnád már sokáig. Alugyál egyet! Reggelre már ott lehetsz a ménes mellett. Barkó Pista ingó fejjel, üszkös szemekkel fordult Kádár Anti felé. — Nem . . . nem .. . nem.! Iszom . . . mig ... a szivem . . . meg nem szakad . .. Most már ... a tied . . . Mancika. Csak dadogva tudta már kimondani ezt a néhány szót, feje lehanyatlott az asztalra; szemei becsukódtak. Kádár Anti szép csendesen fölkeltette a vendéglőst. Kifizette a bort. Azután fekvőhelyet kért pajtása számára. Oda le is fektette szépen s arra kérte a korcsmárost, hogy ne költse fel reggelig. kir. építészeti hivatal szabályszerűen megszerkesztvén, azoknak költsége az illetékes hatóság által engedélyezte­tett, s a munka végrehajtása szabályszerű árlejtés utján vállalati uton biztosíttatott. Említést érdemelnek a követ­kező ily építések : — az alsó-páhok-hévizi törvh. közúton levő 6-ik számu, a csesztreg-ramocsai törvh. közutonjlevö 5-ik számu, a Kámáncs-hahót-söjtöri törvh. közúton levő 1-ső és 25-ik számu-, a dobronhegy-ezupi törvh. közúton levő 2-ik számu hidak újraépítése s ezeken kívül igen számos híd javítása és uj betonáteresz létesítése. Az 1897. évi kavicsszállitásnál megtakarított összeg­ből a következő útépítések engedélyeztettek, s részben be is fejeztettek; a csáktornya-dobri-i törvényhatósági közút 0—0'5 km. szakasza, — a gyülevész-galamboki törvh. közút szabar-karosi szakasza-, a nagy-kanizsa-pacsai trvh. közút 26—26"5 km. szakasza-, a csesztreg-szécsi­szigeti törvh. közút Lenti mellett levő szakaszának fel­emelése, — a zala-egerszeg-bak-becsehelyi — a zala­egerszeg-zala-lövői törvh. közutak Zala-Egerszeg melletti szakaszának alapos kijavítása, — a keszthely-sümegi törvh. közút 0—5 km. szakaszának hengerezése stb. stb. A törvényhatósági és közlekedési közutak egy része uj trasirozást igényelvén, azok közül a miksavár-stridói törvh. közút 9—12 km. szakasza-, a vorhota-nagylengyel­zágorhidai törvh. közút petrikeresztur-bollahída-novai szakasza; — a tófej-ederics-váliczkai közlekedési közút — és a kciiida-almás-nagykapornaki közlekedési közút mérnökileg felvétetett és a kiépítésre vonatkozó tervek elkészíttettek. A megyebeli községi közlekedési- és községi közdűlő utak eddig törvényszerűen rendezve, összeírva és térké­pezve nem levén, ezen kétrendbeli közutak megállapítása végett az államépitészeti hivatal közreműködése mellett járásonként szakbizottságok működtek. Ezen bízottságok megállapodásai jelenleg feldolgozás alatt állanak és érdem­leges határozat hozatal végett a közgyűlésnek bemutat­tatni fognak. A törvh. közutak állapota, daczára a folyó évben ismételve fellépett záporesőknek, mindenkor kifogástalan volt és az utak nagyobbmérvü elemi rongálásokat sem szenvedtek. Az állami egyenes adót nem fizető, de uti közmun­kát szolgálni kötelezett egyének e részbeni kötelezettsé­gűket megyeszerte kielégítő mérvben teljesitik, azonban egyes helyeken a törvény e részbeni végrehajtása nehézsé­gekbe ütközik és így a természetbeni szolgálmány alig foganatosítható. Vasút-, pósta és távirdaügyek terén külön megem­lítést érdemlő mozzanat nem fordult elő. Az 1897. évi törvényhatósági útadót illetőleg f. évi április 1-én hátrálék volt 76.708 frt 20 kr, 1897. évi előírás 226.694 frt 18 kr, összes tartozás 303.402 frt 38 kr, az év első háromnegyedére eső útadó ebből az 1896. évi hátralékkal együtt 246.728 frt 82 kr, ebből szept. l-ig befizettetett 91.348 frt 30 kr, hátralékban maradt szept. 1-én 155.380 frt 52 kr. A vármegye különböző pótadó alapjainak állását illetőleg: a) egyesített megyei pótadónál április 1-én hát­rálék volt 32.452 frt 51 kr, erre befolyt 29.479 frt 15 kr, szept. 1-én hátralékban maradt 2.973 frt 36 kr.; b) a megye nyugdíjnál hátrálék 11 frt 35Va kr.; c) jegyzői nyugdíjnál április 1-én hátrálék volt 8.458 frt 96 kr, lefizettetett 2.319 frt 14 kr, hátralékban van 6.119 frt 82 kr, d) erdészeti alapnál hátrálék volt 8.441 frt 40 x/2 kr, lefizettetett 4.713 frt 76 kr, hátráiékbau maradt 3.727 frt 64V2 kr,; e) ebadónál hátrálék volt 736 frt 30 kr, lefizettetett 48 frt 20 kr, hátrálékban maradt 688 frt 10 kr. A vármegye törzsvagyona áll 880 frt takarékpénztári betét és 800 frt magán kötvényből; cselekvő hátráléka 1.282 frt 22 kr; vagyis összesen 2962 frt 22 kr. Ebből levonva a szenvedő hátrálékot 512 frt 47 kr, az összes cselekvő vagyon tesz 2449 irt 75 kr. A szémélybiztonságot a lefolyt időszak alatt, a május hó 25-én Szombatfa községben Dancs Mihály és fián, Maga pedig egyenesen Biró András háza felé tartott. Verő Manci már kint dolgozgatott a kertben. Kádár Anti szomorú, fájdalmas képpel nézte sokáig azt a szelid, jóságos teremtést. A kerítésre egy szép sötét-piros rózsa feküdt. Ezt vigyázva leszakította; azután megszólította Mancikát. A leány ijedt arccal futott oda hozzá. — Talán csak valami baj történt, hógy ilyeu korán a faluban jár? — Semmi baj sincs édes Macikám. Csak egy ké­résem van hozzád. Vidd el ezt a rózsát a korcsmába még ma, délelőtt. Barkó Pista vagy alszik ott, vagy iddo­gál. Add neki ezt a piros rózsát; mondd, hogy én küldöm neki. Megteszed űgy-é édes jó Mancikám? — Mért ne tenném meg a kigyelmed szép szavára! — mondta szemérmesen a leány és átvette a frissen szakított rózsát. Ha tudta volna szegény, hogy abban annak a hal­vány legénynek életét vette át. — Köszönöm, angyalom! köszönöm ! — mondta szerető hangon Kádár Anti és reszkető kézzel szorította meg a leány kezét. Elindult az alvég felé. Egyszer megállott, visszanézett. Látta, hogy Mancika még mindig kiséri őt szemeivel. Gondolkodott kissé: ne menjen-e mégis vissza, megmondani Mancinak, hogy mit jelent az a rózsa; hogy azzal adja át Mancit, boldog­ságát, életét Barkó Pistának ; ő pedig elmegy világgá; nem fogják őt látni többé soha. Nem ment vissza. Bucsut intett még egyszer Mancikának, aztán neki indult a világnak azzal a lemondó nagy, árva szivvel. —3r-

Next

/
Oldalképek
Tartalom