Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-26 / 52. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1897- évi 52-ik számához. II. A horvát-szlavon-dalmát bán Mitrovitza és Károlyváros tanácsának azon szabályrendeletét, melylyel nevezett városok területén a házalás — azon jogok fenntartása mellett, mely a fennálló házalási szabályok 17 §-a ós az ezt kiegészitű későbbi rendeletek értelmében bizonyos vidékek lakóinak biztosítva vannak — megtiltatott, jóváhagyta. Miről kamarakerületünk érdekelt köreit tudomásvétel és ahhoz való alkalmazkodás céljából ezennel értesítjük. Sopron, 1897. évi december havában, A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. III. A horvát-szlavon-dalmát bán jóváhagyta Iiostajnica város azon szabályrendeletét, melylyel a házalás nevezett város területén — a házalási szabályok 17 §-ában és az e §-t kiegészítő későbbi rendeletekben egyes vidékek lakói számára biztosított jogok fenntartása mellett — el tiltatott. Mire ezennel felhívjuk érdekelt köreink figyelmét. Sopron, 1897. évi december havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara forog utcák es beOSAR ITOK. Karácsonyi elmélkedés Megkondul az estharang, a nép sürög majdnem minden arcon öröm észlelhető. Az népesedtek és az üzletek zsúfolásig telve voltak azzal a sok vevővel, kik a kis gyermeksereg örömeit keresték. Karácsony elő estéje volt, a magasztos ünnep következett, mely az embert fölemeli az ég zsámolyához. Napi munkámat végezve, kimentem a tolongó sokaság közé és jól esett lelkemnek az öröm pírral borított arcokat láthatni. Végig jártam az utcákat. A karácsonyfa pislogó gyertyáinak halavány fénye édesdeden lövelte sugarait a járó kelők felé. Mindenütt fény, kivilágítás, lelkiöröm, pompa és lakmározás, csak az útszéli kis házikó sötétsége hirdeti a szegénységet, az árvaságot és a nyomort. Megálltam a kunyhó ablaka alatt és elgondolkoztam magamban azon a végtelen ellentéten, mely a paloták és uriházak lakosai és e viskónak nyomorultjai között van. Az ablakon át — bár halványan világító mécs égett a szobában — jól láttam, hogy hat ártatlan gyermek esdeklik egy asszony körül csak egy falat kenyérért. Ép bemenni akarék, midőn a küszöb előtt az ismeretlen asszony majdnem belém botolva kérdezé : Kit keres az ur V Megmondtam nevemet és utjának célját midőn kérdezem, könytelt szeműtekkel szólt: Tizennyolc éves voltam midőn oltárhoz vezetett egy derék, becsületes és munkás legény, kinek egyedüli boldogságát irántam való szeretete képezte. Tiz év alatt a Gondviselés hat egészséges, szép gyermekkel áldott meg bennünket. Ezeken csüngtünk szülői szeretetünk melegével; ezekért éltünk és dolgoztunk véres verejtékkel kora reggeltől késő estig. Tiz év alatt a nehéz munka szegény uramat megtörte és egy fagyos téli napon az erdőben fahasogatás közben meghűlt, tüdőgyuladást kapott és négy napi keserves kínlódás után meghalt. Magamra maradtam, bizva a jó Istenben és annak végtelen irgalmasságában. Itt állok elhagyatva, védtelenül, minden támasz nélkül. De bocsásson uram ! — sietnem kell nagy uricsaládokhoz, hogy az éh ségtől kinzott gyermekeim számára kenyeret szerezzek. — Es ezzel távozott. Benyitottam a szobácskába és ott egy igazán megható kép tárult elém. Öt gyermek térdelve énekelte éhesen és fázva a pásztorok dalát; az énekbe oly meghatóan vegyült bele a legkisebb, egy éves gyermeknek sirása. Meglátva engemet, felugráltak és összetett kezekkel könyörögtek kenyérért. Hamarosan gondoskodtam éhségük lecsillapításáról és mire az anya visszaérkezett, kicsikék jókedvvel ugrándoztak és újból énekeltek. Az anya hálálkodás közben elmondta, hogy merre járt és mindenütt elutasították, sőt több helyen el is kergették. Sok ilyen képet lehetne kiszakítani a tásadalom rideg valóságából, a melyek mindegyike csak arról tesz tanúságot, hogy felebaráti kötelmeinket nem akarjuk is merni, hanem csak saját önzésünk, önéidekiink bilincseli le egész valónkat. Karácsony van ma! Gondolkozzunk az ember rendeltetéséről. Elmélkedésünk folyamán bizonyára arra a meggyőződésére jutunk, hogy azért van szivünk, hogy a szegények nyomorát enyhítsük, azoknak a megélhetést lehetővé tegyük; azért van lelkünk, hogy az emberben Isten legfenségesebb teremtményét lássuk, annak ezerféle ba jait ós fájdalmas jajait elenyésztetni segítsük; végre azér van eszünk, hogy leküzdjük gőgűnket, félre tegyük önzésünket és isteni|iblettől áthatva, szeressük és támogassuk felebarátainkat. Ezt parancsolja a mai magasztos ünnep Nefolejts. Helyi, megyei ós vegyes hirck. Lapuk mai számmal tizenhatodik évi pályafutását fejez

1 be. A tizenhetedik évfolyam küszöbén bizalommal kérjük olvasó közönségünk eddig tanusitott szives érdeklődését és hatható támogatását. Távol a nagy hangzású reclámtól, Ígérjük, hogy valamint eddig, úgy a jövőben is fötörekvésünk leend olvasö közönségünk igényeit kielégíteni. Kérjük az előfizetés szíves megújítását és a hátralékos összog mielőbbi beküldését. Elő fizetési összeg: egy évre 4 ft, félévre 2 ft, negyedévre 1 ft Községi- és körjdgzzőknek, valamint tanítóknak lapunkat jövőben ls két frt évi kedvezményes előfizetési áron adjuk. A lap kiadóhivatala Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk lapunk igen tisztelt előfizetőiuek és nagyrabecsült munkatársainak Értekezlet a Balaton-parti vasút ügyben. F. hó 21-én Keszthelyen dr. Jankovieh László gróf főispán őméltóágának elnöklete alatt népes értekezlet volt Keszthelyen. Elnöklő főispán üdvözölvén a megjelenteket, megnyitó beszédében előadta az értekezlet célját, részletesen ismertette a Keszthely—tapolczai vasút ügyét. Az értekezlet elnökéül a jelenvoltak dr. Jankovieh László gróf főispánt, jegyzőül dr. Schwarcz Zsigmond keszthelyi ügyvédet kérték fel. A vasutügyhöz hozzászóltak Györjfy Géza, Czuppon Sándor, báró Putheány Géza, mindnyájan hangoztatva a asutnak a phylloxera által tönkre ment vidék lakosságára nézve nagy fontosságát. Az értekezlet alatt érkezett főispán (méltóságához Veszprémből dr. Óváry Ferenc országgyűlési képviselő és Reé Jenő veszprémmegyei nagybirtokos távirata, melyben tudatják az értekezlettel, hogy a a tervbe vett vasut Veszprémből indulna ki, úgy Veszprém vármegyének, mint Veszprém városának hathatós támogatása várható. A távirat felolvasása után elnöklő főispán maga részéről kiindulási pontul szintén inkább Veszprém városát, mint Lepsényt ajánlja, mire az értekezlet egyhandulag abban állapodik meg, hogy a létesítendő balatonparti vasut Veszprémből induljon lei s végpontjai Veszprém és Keszthely legyenek; elhatározták továbbá, hogy az értekezlet jegyzőkönyve hiteles másolatban Veszprémmegye és Veszprém városának megküldessék dr. Ováry Ferenc címére azon kérelem kapcsán, hogy az ottani érdekeltség válaszszon a maga kebeléből érdekeltségi társelnököt és végrehajtó bizottságot és ennek foganatosításáról dr. •Jankovieh László gróf főispánt értesíteni szíveskedjék. Ezután hozzá szólt általános óhajra a vasutügyhöz Hertelendy Ferenc, mint a Keszthely—tapolczai vasutiigy érdekeltségének a képviselője, aki beszédében kifejti, hogy most tervezett vasut nem áll amavval ellentétben; miéi a Veszprém—keszthelyi vasut csak ugy létesíthető, ha Tapolczán keresztül vezettetik; egyúttal visszautasítja azt a gyanúsítást, mely a »Tapolcza és Vidéké-«ben legközelebb megjelent cikkben ellene irányult, mintha ö az érdekeltséget cserbe hagyta volna. Végül indítványozta az érdekeltségi kör megállapítását, egyúttal az érdekeltség képviseletére kéressék fel a főispán Őméltósága és a további munkálatokra válaszszák meg a végrehajtó bizottságot. Az értekezlet az érdekeltség képviselőjéül óriási lelkesedéssel dr. Jankovieh László gróf főispánt, a végrehajtó bizottság elnökévé Hertelendy Ferenczet választotta meg. A végrehajtó bizottságot vidékenként következőleg alakította meg az értekezlet: Keszthelyről: Nagy István, Lénárd Ernő, Beck Sándor, dr. Dezsényi Árpád, Hofímann Soma, Hencz Antal dr. Schwarz Zsigmond; Vonyarcz: Ángyán János, Pap György; AL-Győrök: Major Károly; B.-Ederics: Nodeczky Jenő, Páczay vitai jegyző; L.-Tomaj: Virius Vince, Hertelendy István; L.-Németfalu: Koller tanító; L.-Istvánd: Németh Dezső ; Tapolcza: Glázer Sándor, Vastag János, Leszner Samu, Frisch Lipót, Mojzer Ferencz, dr. Kovács Vilmos, Csendes József, Takács Jenő; Szigliget: br. Putheány Géza, Freystádtler Jenő; Tördemicz: Pap Imre, Rauch János, Gaál Ödön; B.-Tomaj: Bogyay Máté, Bogyay István, Horváth lózsef plebáons ; Gulács: Csigó Ferenc, Eőry Miklós, Neisziedler József. Gy.-Keszi: Rajky Lajos, Nusal János|; Kövágó-Ors : Czuppon Sándor, Pap Lajos, Szollár István, dr. Herczeg Mihály; Köveskálla: Győrffy Géza, Fehér Sándor, Kaszás Kálmán, Csemesz Elek; Zánka. Csemesz Pál; Akaii: Kiss János, Németh Ignácz; Dörgicse: Hertelendy István, Bertalan jószágkormányzó ; Orvényes: Molnár János ; Aszófő-Tihany : Halbyg Cziprián ; B.-Füred: Segesdy Miklós, Segesdy Ferencz, Bedegi Gábor, Pálffy Gábor; Füred-Fürdő: Lindl Valérián; Arács: Vajda József, Kanovics György; Csopak: Kapdebó István ; Paloznak: Sladányi József, Lovas: Dénes János ; A.- és F.-Eörs: Köves Ede, Vurglics József apát, Mihálkovics Tivadar; Révfülöp: Gaál Lőrincz ; A vármegye részéről: Csertán Károly alispán, Takách Imre, Szentmiklóssy Gyula, Vécsey Zsigmond, dr. Tuboly Gyula, Ebenspanger Lipót, Koller István. Állandó gazdasági tndósitó. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Paál Viktort Zalavármegye zala-szent-gróthi járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiozttel bizta meg. Köszönetnyilvánítás. A zala-egerszegi népkonyha részere dr. Jankovieh László gróf főispán őméltósága 20 frtot, dr. Mangin Károlyné úrhölgy 5 frtot, dr. Rosenberg Sándorné úrhölgy (Budapest) 2 frtot, dr. Graner Einőné úrhölgy (Budapest) 2 frtot, özv. Isoó Alajosné úrhölgy 1 frtot adományoztak, melyért hálás köszönetet mond az elnök. Nyilt kérelem! Hazafias tisztelettel kérem a jelen lapok t. olvasóközönségét, hogy engem alulírottat azon esetben, ha a karácsony utáni ősrégi eredetű regélés, vagy valami ehhez hesonló újévi köszöntés valahol még divatban volna, a regések falujáról s esetleg neveiről is rövid uton értesíteni kegyeskedjék. — A ki számomra beköszöntő szavaikat és verses mondókáikat pontosan, lehetőleg tájszólás szerint lejegyezné, irodalom-történeti szempontból megbecsülhetlen közleményét saját neve alatt s a számára esedékes tiszteletdíj kiutalványozása mellett a Kisfaludiársaság népköltési gyűjteményének sajtó alá kerülő IV. cötetében, vagy a Magyar Néprajzi Társaság „Etlmographia" ímii folyóiratának jövő évi folyamában bocsátanám tulományos magyarázatok kíséretében nyilvánosság elé. Budaiest, (Nemzeti Múzeum). Dr. Sebestyén Gyula, a Magyar Síéprajzi Társaság főtitkára. A karácsonyi és busvéti iskolai [szünidők egyöntetűvé tétele tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miliszter 50680. sz. a. a következő rendeletet bocsátotta <i: »Oly végből, hogy egy részt a tanuló ifjúság a karácsonyi és húsvéti pihenő alatt ujabb erőt meríthessen a szellemi munka folytatására; másrészt, hogy az iskola íelyiségeinek alapos tisztogatására elegendő idő jusson, rz állami iskolai gondnokságok, valamint a községi iskolaszékek számára a népoktatás, törvénynek végrehajtása tárgyában kiadott »Utasítás« 39., illetve 4-9. §-ának 2-ik békezdése alatt a karáksonyi és húsvéti szünidőre vonatkozó rendelkezést egybehangzóan a székesfőváros összes iskoláiban, a felsőkereskedelmi iskolákban, a tanitó képzőkben és az állami középiskolákban fennálló intézkedéssel oda módosítom, hogy az állami és községi elemi-, felső nép- és polgári iskolákban a folyó tanévvel^ kezdödőleg a karácsonyi szünidő minden év december havának 24-étől a következő év január hava 2-áig, a húsvéti szünidő pedig virágvasárnaptól húsvét utáni keddig tartson bezárólag." Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: „Özv. Simon Ignácné szül. Noszlopi Sípos Szidónia, ugy a maga, mint nevelt leánya: Szente Ilonka nevében is fájdalommal megtört szívvel tudatják, a forrón szeretett felejthetlen férj és nevelőatyának Simon Ignác m. kir. pénzügyigaz^atósági számellenőrnek élte 47-ik s boldog házasságának 23-ik évében, folyó évi december hó 24-én éjjel fél 2 órakor agyszélhüdés következtében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei folyó évi december hó 25-én délután fél 4 órakor fognak beszentestetni és a rom. kath. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat folyó hó 27-én délelőtt 8 órakor fog az Urnák bemutattatni. Zala-Egerszeg, 1897. évi december hó 24-én. Áldás és béke lengjen drága porai fölött.") A zala egerszegi Chanuka egyesület ruha kiosztási ünnepélyét f hó 19-en délután 5 órakor tartotta a választmány és nagy számú érdeklődő közönség jelenlétében. A kiosztás előtt két hu tolmácsolta megható szavakban társaik nevében háláját az egylet íáradhatian buzgalmu elnökének, Rosenberg Henrietta úrhölgynek, valamint a választmánytagjainak. Huszonnégy szegény gyermeket tetőtől talpig felruházott az egyesület, e mellett a nemesszivü választmány bőven gondoskodott a szegény fiuk számára kalács- é süteményről. Újévi üdvözbtek megváltása címén Händler István ur 20 frtot (6 frtot a polgári és felső kereskedelmi iskolai segélyegyesületnek, 5 frtot egy kereskedelmi iskolai tanuló jutalmazására, 5 frtot a népkonyhának, 4 frtot a karácsonyfa egyletnek). Szigethy Antal ur 5 frtot (2 frtot a fögymnasiumi, 2 frtot a felsőkereskedelmi iskolai segélyegyesületnek, 1 frtot a karácsonyfa egyesületnek), Varga Vilmos ur 6 frtot (3 frtot a karácsonyfa egyletnek, 3 frtot a polgári- és felsőkereskedelmi iskolai segélyegyesületnek. Udvardy Ignác 3 frtot a polgári- és felsőkereskedelmi iskolai segélyegyesületnek adományoztak. A beküldött összegeket rendeltetési helyiikre juttattuk. Hagyomány Budapesten elhunyt Steiner Máriá úrhölgy a zala-egerszegi nőegyletnek végrendeletileg 50 forintot hagyományozott. Benne a helybeli nőegylet hathatós támogatót veszített, a ki ugy a nőegyletről, valamint a népkonyháról gyakran megemlekezett. Béke lebegjen porai felett. A nagy-kanizsa malátagyár és serfőzde részvénytársaság ötödik évi rendes közgyűlését Gutmann Vilmos igazgatósági elnök elnöklete alatt tartotta. A jelentés szerint a lefolyt üzletében eladtak 22.036 hl. sört, termelteK 24.000 hl-t, továbbá 10.783 q malátát. Az évi nyereség a sergyárnál 1.196 frt. 14 kr., a malátagyárnál 4.522 frt. 76 kr. s igy összesen 5.718 frt. 90 kr. volt, a tulajdonképeni nyereség 14.526 frt. 58 kr. volt, mivel a sergyári berendezés értékcsökkenésére tartalékalapot létesítettek s erre összesen 8.807 frt. 68 krt. fordítottak a megelőző évekből eredt kétes követelések cimén 4.962 írt. 93 krt. írtak le. A közgyűlés úgy az igazgatóság, mint a felügyelő bizottság jelentését tudomásul vette s a felmentvényt megadta. Az 5.718 Irt. 90 kr. nyereségből az igazgatóság javaslatához képest 5°/o-ot a tartalékalapra fordítanak, 2%-ot az iroda- és segédszemélyzet jutalmazására, kifizetik a felügyelő bizottság részére biztosított minimális jutalékot, a többit — az igazgatóság a javára biztosított 15°/

0 jutalékáról lemondván —új számlára írják elő. Igazgatósági tagokká megválasztattak 3 évre: Bogenrieder József, Rapocli Gyula, Stern Sándor, Rotschild Samu, dr. Tuboly Gyula; felügyelő bizottsági tagokká egy évre: dr. Rotschild Jakab, Halphen Mór, dr. Häuser János, Unger Ullmann Elek, Engländer Ottó, Lendvai Samu. Hivatalos közlönyül a „Zala" jeleltetett ki. Jótékonyság. A zala-egerszegi Chanuka egylet felruházó ünnepéhez pénzadományokkal járultak: Fischer Lászlóné 5 frt, Tichler Henriette 3 ft, Büchler Jakabné, Rosenberg Zsigmondné, N. N., Fischer Pálné, Deutsch Ferencné, dr. Obersohn Mórné, Löbel Regina, Boschán Gyuláné, Berger Henrichné 2-2 ft, Weinberger Jakabné. 1 ft. 50 kr.. Pauk Edéné 1 ft. 30 kr. (tea pénz), N. N, Berger Jakabné, Rosenthál Gyuláné, Goldner Jánosné, Löbl Berta, Lövy Matild, Rechnitz Eva, Pauk Edéné, Graner Gézáné, Engelsman Izraelné, özv. Deutsch Manóné, Csillag Miksáné, Rechnitz Miksáné l-l frtot, elhunyt Steiner Mária hagyatékából 25 ft. összesen 67 ft, 80 kr. Ruhanemüeket küldöttek : özv. Grauer Jakabné, Ragendorfer Samuné, Isoó Vilma, Altstädter Mórné, Pauk Edéné, Weisz Tivadarné. Süteményt küldöttek: özv. (Iraner Jakabné, N. N., Pauk Edéné, Büchler Jakabné, Balassa Benőné, Rechnitz Éva, Berger Henrichné, Berger Jakabné, (gyümölcscsel), Weisz Samuné, Wimmer Ilona, Gráner Berta, Muth Jakabné. Mind azon tisztelt hölgyeknek, akik