Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-10-10 / 41. szám

szülei gyermekei és számos rokonaik nevében mély faj­dalomtelt szívvel jelenti szeretett férjének, jó apa, testver, sóo-or és rokonnak Németh Ignác urnák, a nagykanizsai elemi iskolák igazgatójának, folyó hó 6-án éjjel Val 1 ura­kor hosszas, kinos betegség és a halotti szentségeknek ájtatos felvétele után, életének 53-ik, boldog hazassaganak 25-ik tanítóskodása 30-ik és igazgatói működésének 14-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt teteme folyó hó 8-án délután 4 órakor fog Arany János-utca; 101 o. számú saját házában a róm. kath. hitvallás szertartásai szerint beszenteltetni és a helybeli róm. kath. sírkertben lévő családi sírboltba őrök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent-mise áldozat folyó évi október hó 9-én délelőtt 10 órakor fog a helybeli szent Ferenczrendüek plébánia templomában a Mindenhatónak bemutattatm. Nagy­Kanizsán, 1897. évi október hó 7-én. Áldás és béke leng­jen a drága halott hamvai felett! Németh János és neje szül. Török Verona, mint szülők. Németh Géza, Jenő, Károly és Gábriel, gyermekei. Németh Karolina, Anna és Gergely, testvérei. Vincze Kálmán, sógora. Németh Ger­gelyné szül. Dreven Teréz, sógornője." Igazgatójának el­hunytáról a tantestület külön gyászjelentést adott ki. Csáktornya költségvetése, 1898-ra a) fim/íe/. Pénztári ma­radvány 1386 frt 17 kr., házbér 2396 frt. Zrínyi szálló hátralékos vételárának kamata 1080 frt, a lefizetett vételár kamata 450 frt, haszonbér a helypéuzszedési jog után 857 frt, a regále kötvények kamatai 11002 frt 48 kr., községi közmunka váltság és hátralék 1316 frt 46 kr., legelőpót­lék és hátralék 943 frt 66 kr., marhavágatási dij 1600 frt, községi pótlék hátralék 3200 frt, rendkívüli bevétel 1000 frt, italmérés és fogyasztás után 19500 frt, külön­féle címeken 1848 frt, előirányzott bevétel 51.874 frt 84 kr. _ b) Kiadás: a városbíró és többi tisztviselő fizetése 3390 frt, rendőrség fizetése, lakbére és ruházata 1960 frt, szolgák és őrök 1225 frt, bába 60 frt, irodai felszerelés, útiköltség 530 frt, az iroda kivilágítása 180 frt, a "áros kivilágítása 2564 frt, szegények segélyezésére 1300 frt, épületek fentartása 1000 frt, adó és egyenértéki illeték 2815 frt 49 kr., 50 ezer frtos kölcsön tört. részi. 2896 frt 10 kr., utak, hidak, csatornák 1000 frt, szépítő egy­letnek 600 frt, kórházi alapra 300 frt, hátraiák a korházi alapra 3200 frt, fogyasztási adó 19000 frt, népiskola 9017 frt 27 kr., képezde fölépítésére 1000 frt, iparisko­lára 559 frt, különféle címeken kisebb kiadások 1647 frt 45 kr., előirányzott kiadás 54244 frt 26 kr. Szembeál­lítva a bevételt és a kiadást, mutatkozik 2.369 frt 42 kr. hiány. A népkönyvtárak létesítése ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő rendeletet intézte a kir. tanfelügyelőségekhez: „A közműveltséget és közer­kölcsiséget fokozni alig van hatalmasabb eszköz a nép­könyvtáraknál, pedig azok szervezése és felállítása rendesen azon múlik, hogy az e célra alkalmas helyiségek hiányoz­nak. A népkönyvtárak létesítésének minden lehető eszközzel való előmozdítását óhajtván, egyfelől arra hívom fel a tanfelügyelőséget, hogy a mondott nemes célű intézmények létésítését saját határkörében is és a tanítók közremű­ködésre való buzdítása által előmozdítani igyekezzék, — másrészt ezennel elrendelem, hogy az állami, államilag segélyezett községi és községi elemi iskolák szertár helyi­ségei, esetleg tanítói szobái, tanácstermei vagy könyvtár helyiségei az iskola érdekeinek csorbítása nélkül a nép­könyvtárak számára szükségs szekrények elhelyezésére átengedtessenek ; olyan állami és községi épületekben pedig, hol a jelzett helyiségek nem állanak rendelkezésre, szük­ség esetén az elemi iskola valamelyik tantermében, eset­leg a kisdedovoda foglalkozási termében, ha az elegendő tágas, a szükséges szekrény elhelyezése megengedendő" A sümegi iparos ifjúság önképző egyesülete f. hó 3-án avatta fel uj helyiségét. Ez alkalomból tartott társas vacsorán a tagok közül 100-an vettek rész. l li-> órakor zsufolósig telt meg a terem. „Isten áldd meg" eléneklése után az elnöki megnyitó következett s az egyesület és jelenlevők meglepetésére óriási éljenzés és tetszés között leplezte le lelkesítő beszéd kíséretében Fejes Lajos mészá­ros az egyesület elnökének, Eitner Jenőnek, művészi ki­vitelű arcképét. Eitner Jenő megköszönve a szives figyel­met, nagyszabású beszédében adta elő, hogy kettős ünnepet ül az ifjúság: „Szeretett királyunk ő felsége neve napjá­nak előestéjét s egyúttal az egylet felavatását." Szűnni nem akaró éljenzés után emlékezett meg dicső uralkodó királyunk fejedelmi adományáról. A társas vacsora felett többen mondottak felköszöntőt, s különösen Török József egyleti jegyző szépen domborította ki beszédében az egye­sület célját s megemlékezett annak I-ső megteremtőjéről, Bánfi Alajos igazgatóról s ő reá emelte poharát. — A kedélyes vacsora éjfélkor ért véget, mikor az ifjúság a Rékóczy induló hangjai mellett szétoszlott. Hizott állatvásárok. Nagyszabású ügyet kezdemé­nyez az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a folyó évben. Ugyanis rendszeresíteni akarja a budapesti marha­vásártéren a hizott állat-vásárokat, amelyeknek célja egy­részt a hizott állatok jobb értékesítésének előmozdítása, másrészt az ezen vásárokkal kapcsolatosan rendezendő próbavágások révén a legcélravehetőbb hizlalási módokat megismertetni a gazdákkal. Mint értesülünk, az első dí­jazással egybekötött hizott állatvásárt az egyesület a föld­mivelésügyi miniszter támogatásával f. évi december hó i 11-* 2 é s tartja meg a budapesti marhavásártér istállóiban. A vásárt az Országos Magyar Gazdasági Egyesü­leten kivül a következő testületek rendezik és pedig: a székesfőváros hatósága, a Magyar Mezőgazdák Szövetke­zete, a Magyar Gazdák Vásárcsarnok ellátó szövetkezete, a magyar cukorgyárosok országos egyesülete, a mészárosok és hentesek ipartestülete és a kőbányai sertéskereskedelmi csarnok. E testületek nemcsak erkölcsileg mozdítják elő a vásár sikerét, hanem messzemenő anyagi támogatásban is részesitik s értékes dijakat tűztek ki a legjobbaknak ta­lált hizott állatok díjazására. A hizott állatvásárra felhoz­hatók : hizott szarvasmarha, juh, sertés, és hizott baromfi. Az állatok díjazására állami, városi és más egyéb dijak állanak rendelkezésre. A vásáron való részvételt'november elsejéig kell az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest, Köztelek) bejelenteni, ahol a vásár részletes tervezete és a szükséges bejelentési ívek levélbeli megkeresésre kaphatók. Színeszet Sümegen. Báródy Károly színtársulata a közönségnek merev hidegsége mellett működik Sümegen. Előadásról előadásra kong a terem az ürességtől, pedig a sikerült előadások megérdemelnék, hogy a társulat me­legebb pártfogással találkozzék. Eddig színre kerültek: Rang és mód, Durand és Durand, Válás után, Gyerek­asszony, Mongodin úr felesége, Mária bátyja. A társulat siet lejátszani kevés bérletét, azután Keszthelyre távozik, hogy az ottani közönség támogatásában keressen kárpótlást a sümegi erős deficittel szemben. Gyermekg, ilkos anya. F. hó 6-án délelőtt Horváth István napszámos felesége otthon a földön, sziácscsal telt szalmazsákon fekvő két gyermeke alatt a sziácsot meg­gyújtotta, a gyermekekre a szobát rázárta s mire a szom­szédok a szobából kitóduló füstöt észrevéve, mentéshez foghattak volna, a két gyermek a füstben megfulladott. A lelketlen anyát elfogták; bevallotta, hogy szándékosan követte el szívtelen tettét, amire a nagy nyomor vitte. A rendőrség átadta a kir. ügyészségnek. Állategészségügyi kimutatás vái megyénkben okt­3-án. Lépfene: Batyk 2 u., Eger-Aracsa 1 udv., összese" 2 község 3 udvar. Takonykór és börféreg: Bánok-Szent­György 1 udv. Riihkór: And''ásliiada 3 u., Botfa 3 u., összesen 2 község 6 udvar. Sertésvész: Akaii, Alsó-Hahót, Bak, Bessenyő, Botfa, Csabrendek, Csömödér, Deklezsin, Dióskál, Egyeduta, Eszteregnye, Gyenes-Diás, Kehida, Kékkút, Kerka-Szent-Király, Keszthely, Keszthely-Polgár­város, Köveskálla, Lendva-Ujfalu, Megver, N.-Rada, Nagy­Kanizsa, Nagy-Récse, Nemes-Bükk, Palin, Petrivente, Rajk, Rédics, Rigyácz, Salföld, Sárhida, Söjtör, Sümeg, Szigliget, Szent-András, Tót-Szent-Márton, Újudvar, Zala-Erdőd, Zala-Szent-Groth, Zala-Csány, összesen 40 község. A sümeghi szüret. Szertelen rosz időjárása volt a sümegi szüretnek. Hideg havas esős idő köszöntött be, ami a szüreti munkákat nagyban hátráltatja. Ennek dacára a nép nagyrésze nekifogott as esőtől csutakos tőkék fürtjeinek leszedéséhez, az intelligencia ellenben várja, hogy az .idő kedvezőbbé váljék. A sok nedvesség bizonyára megszaporítja a tőkék hozamát, ámde eztjellensúlyozza az, hogy minősége száll alább. A gyermekbetegségek keletkezéseinek meggátol­hatása abban rejlik, hogy a gyermek oly edzett és erős ellenálló képességet kifejtő szervezettel bírjon, mely a baj csiráját fejlődni nem engedi. Különféle ezt célzó gyógy­szerkészítmények vannak forgalomban, de általánosan tu­dott dolog, hogy csak egyetlen szer létezik, mely a hozzá fűzött várakozásnak minden tekintetben megfelel; s e szer a csukamájolaj. A gyermekek a közönséges csukamájolaj bevételétől undorodnak, s ezért nagyon hézagpótló a Zoltán­féle csukamájolaj, melynek sem ize, sem kellemetlen szaga nincs s gyermekek, valamint felnőttek, szívesen veszik be Főraktára Zoltán Béla gyógyszertárában, Budapest, V. Nagykorona-utca 23. szám, hol üvegenként 1 frtért kapható Időjárásunk a héten téliesre változott. Egész héten át esett az eső, szélvihar dühöngött, majd havas eső volt. A hőmérsék 2—3 fokra szállt 0 fok fölött s a legtöbb helyen a fűtést is megkezdették. Az abnormis időjárás megakasz­totta a szüretelést. Igaz, hogy sokan az eső és szélvihar dacára is szüreteltek, a legtöbben azonban megvárják az idő esetleges megváltozását. Piaci gabona árak. Zala-Egerszegen f. hó 1-én tartott hetivásár alkalmával a következő piaci árak voltak metermázsánként: buza 10 frttól 10 frt 80 krig; rozs 7 frttól 7 frt 50 krig; árpa 6 frttól 7 frtig; zab 6 frttól 6 frt 30 krig; kukorica 6 frt; krumpli 180 2 frtig. Téli vasúti menetrend. Zala-Egerszegröl indul: a) Bobára9 ó. 29 p. reggel, 4 ó. 49. p. d. u.; h) Csáktornyára 4 ó. 54 p. reggel, 5 ó. 54 p. d. u; Zala-Egerszegre érke­zik : b) Bobáról 8 ó. 39 p. reggel, 5 ó. 44 p. d. u.; b) Csáktornyáról 9 ó. 13 p. reggel, 8 ó 24 p. este. Helyi köz­lekedés Zala-Eger szeg és Szent-Iván között. Zala-Egerszegröl indul Szent-Ivánra 6 ó. 42 p. reggel, 11 ó. 42 p. d. e., 2 ó. 39 p. d. u., 5 ó. 08 p. d. u. Zala-Egerszegre érke­zik Szent-Ivánról 8 ó. 05 p. reg., 1 ó. 57 p. d. u., 4 ó. 01 d. u., 6 ó. 53 p. esle. Szent-Ivánról indul Nagy-Ka­nizsa felé 5 ó. 54 p. reggel, (vegyes vonat), 12 ó. 25 p. délután, 6 ó. 10 p. délután (gyorsvonat), 9 ó. 38 p. este, 2 ó. 19 p. éjjel.J Szent-Ivánról indul Szombathely felé 7 ó. 22p. reggel, 1 ó. 16 p. délután (gyorsvonat), 3 ó. 15 p délután, 2 ó. 15 p. éjjel. — Nagy-Kanizsáról a vegyes vonat Szent-Ivánra érkezik 7 ó. 22 p. este. IEOD ALO IMI. Verne munkái. .Tules Verne-nek illusztrált füzetes kiadásából, melyet a Franklin-Társulat ad ki, megjelent a 71-75, füzet. Befejeződik e sorozatban Kéraban a vasfejű és megkezdődik Az uszó sziget cimü regény. Verne év­tizedek óta a legolvasottabb iró minden irodalomban, melynek nyelvére lefordították. Merész fantáziája kalandos útjait követve nemcsak gyönyörködve szórakozunk, hanem sokat tanulunk is. A természettudományok népszerűsítése Jules Verne-nek kétségtelenül sokat köszönhet. Az illusztrált magyar kiadás fordítása gondos, illusztrációi pedig az eredeti francia kiadás karakterisztikus rajzai. Az olcsóságánál fogva is ajánlatos vállalat füzetje 20 kr., mely akár egyenkint megszerezhető, akár előfizetés útján minden magyar könyvkereskedésben kapható. A Kert 29-ik száma következő tartalommal jelent meg. Farkas Elek: A talaj őszi mivelése a veteményes kertben: Mauthner Ödön: A zeller hajtatása. Víg János: A korai zöldség. Angyal Dezső: Gaucher őszi barackja. Dr. Jókai Mór: „A kert" szerkesztőjéhez. Zádor Gyula: Egy gyakori hiba a faültetésnél. Dömötör László: A gyümölcs­fák ültetése és azok ápolása. Vitályos : A legszebb rózsák. Mauthnei Ödön : Cineraria hybrida. Mauthner Alfréd : A Petúniák mesterséges termékenyítése. Kunszt János: A jáczint hajtatása. M. Ö.: Célszerű sövénynyeső. Dr. Jókai Mór: A gellérthegyi paradicsom. Gyümölcs kukacok. Dr. Kossuth János: Apró madaraink érdekében. Hírek. Apró szakközlemények. Szerkesztői üzenetek. Szines műmelléklet. Fametszetek. „Magyar Kritika". E cím alatt hovonként kétszer megjelenő kritikai folyóirat indult meg Benedek Elek szerkesztésében. O, és mellette egy szerkesztő bizottság adja ki a folyóiratot, mely a tudomány és irodalom minden ágát felölelő kritikai közleményeket tartalmaz. Manapság, midőn a könyvek úgyszólván minden kritikai ellenőrzés nélkül jelennek meg, nagy szükség van egy komoly kri­tikai újságra ; a Magyar Kritika, első számából Ítélve, annak az újságnak látszik, melyre régóta vár iró közönség. A szerkesztőbizottság tagjain kivül (Áldásv Antal, Balassa József, Heltai Ferenc, Nyári Sándor, Földes Géza, Lázár Béla, Boboz Andor, Juba Adolf) a legjelesebb szakírók munkatársai a Magyar Kritikának. Az első számban magvas kritikákat olvasunk történeti, jogi, orvostudományi, nyelvé­szeti, néprajzi stb. művekről, s több szépirodalmi mun­káról. Benedek Elek szép, komoly hangú beköszöntője után vagy harminc könyvről van nagyobb-kisebb bírálat, a következők tollából: Balassa József, Márkus Dezső, Heller Ágost, Lázár Béla, Áldásy Antal, Juba Adolf, Fodor Ármin, Boboz Andor, Zlinszky Aladár stb. A kritikai közleménye­ket nagy gonddal szerkesztett bibliográfia zárja be, mely a lapnak állandó rovata. A Magyar Kritika előfizetési ára egész évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr. Kiadóhivatal: Budapest, Wesselényi-utca, 31. Az 1848/49 iki Magyar Szabadságharc Története című illusztrált műből most jelent meg a 89. füzet melyben a szerző, Gracza György, a szabadságharc törté­netének leírását bevégezvén, a ldvégezésekre tér át. Ebben a füzetben az okt. 6-ik előtti vértanuk szomorú sorsát beszéli el a nála megszokott érdekességgel. A nagy munka mint látjuk, teljesen kész, csak az utolsó epizódok elbe­szélése van hátra. A füzet képei ezek: Honvéd foglyok szállítása, Haynau tintatartója, melyből a halálos ítéleteket megerősítette. Az aradi vértanuk börtöne. Gr. Batthány Lajos kivégzése 1849. okt. 6-án. Batthiány holttestének átszállítása a ferencz-rendiek sírboltjába. A „Zenélő Magyarország" zongora zenemű folyó­irat XIX. füzete következő érdekes zenemű újdonságokat közli: I. Langer Viktortól, 2 szép magyar dalt: „Oda fenn csillagos" és „Hej megverte" czimmel. II. II. Vilmos német császár nagyhirü szerzeményét „Dal Aegirhez" magyar német szöveggel. III. Ivánfy Iván „Cserebogár" indulóját s végül IV. Wilm Miklós „Rózsalugasban" cimű bájos salondarabját. Minden füzetben ily gazdag tartalom­mal jelenik meg e ma már oly közkedvelt zenemű folyó­irat. Negyedévben a füzet 60 oldal zeneművet ad 1 frt előfizetésért. Előfizethetni csakis a „Zenélő Magyarország" kiadóhivatalában Budapest, VI. Csengery-utca 62 a., honnan mutatványszámot kívánatra ingyen és bérmentve küldenek. Ouida „A Massarena család" című szenzációs re­gényében rikító színekben festi a modern társadalom táncát az aranyborjú körül, a pénznek ama mindenható hatalmát, mely előtt mindenki meghódol és a mely glóriát sző annak a feje köré, aki bírja, akármily ocsmány módon szerezte is légyen. „N011 olet", ezt a jelszót látjuk az angol arisztokracia zászlajára kitűzve és e jelszóhoz híven Anglia dicső issaládfáju, de anyagi javakban szűkölködő nemessége, amely dolgozni szégyel ós csak élvezni kiván, mint a darázssereg a mézescsuprot, rajongja körül a kincsarany­ban bővelkedő szerencsefit; hízeleg gyengéinek, szemet huny hibáinak, erényként dicsőíti bűneit, és tányérnyaló meghunyászkodással hódol meg a nábob minden szeszé­lyének. Az aranyhálvány pedig a legalsóbb néposztály fa­ragatlan durva fia, kiben egyetlenegy erő van hatalmasan kifejlődve: a vagyonszerzés veleszületett ereje, kincseinek magas talpazatáról cynikus megvetéssel tekint le a lábai előtt leboruló társadalomra, melynek urául és istenéül tudja és érzi magát. Szinte démoni a pénznek ami ellen­állhatatlan ereje, mely őt egyre feljebb és feljebb sodorja szédítő magasságba. Hanem a pén.t hódít í hatalmának, a pénzarisztokraták fennhéjázó gőgjének e modern társa­dalmunkat jellem/: ő, művészi ecsettel festett képéből en­gesztelő igazságszolgáltatáskép domborodnak ki a materalista kor eszményi gondolkodású képviselői. Az ősök minden évszázados erényével biró igaz arisztokrata és a dúsgazdag plebejus származású nő, aki a nép nemes erkölcsi jellemét megtestesítve, arra készti a gőgös patríciust, hogy kalapot emeljen a lenézett plebejus előtt és beösmerje, miként nem rang és születés, hanem csupán a lelki nemesség az az egyetlen született arisztokrácia, mely minden társa­dalmi különbséget áthidalva, szoros rokonságba fűd össze a fenkölt gondolkodású, kiváló jellemű embereket. Ez az örök igazság jegecesedik ki szembeötlőn Ouida e legújabb művéből, ujabb tanúságot téve arról, hogy a legnatura­lisztikusabb irodalmi remekműnek is az eszményi fe'fogás adja csak meg ama igaz és maradandó becsét, melylyel a hires angol irónő e kiváltó alkotása méltán dicsekedhet. A könyv Cserhalmi Irén fordításában jelent meg az Athenaeum Olvasótárában. Ara három kötetbe kötve 1 frt 50 kr. A Szalay Baróti-féle ,.Magyar Nemzet története" egyre halad (Wodianer F. és fiai kiadásában Budapesten.) A most szétküldött hetvenedik füzettel a nagy díszmunka már negyedik kötetének majdnem felét érte el. Benne tárgyaltatik folytatólagosan Mária Tnrcz'a uralkodása s különösen a nagy Frigyessel viselt öröklési háborúk egész láncolata, ugy azonban, hogy a váltakozó szerencséjű had­járatok leírása közé ügyes elrendezésben bele van fűzve a monarchia kűl- és belpolitikájának beható ismertetése, szakadatlan vonatkozásokkal Magyarországra, melynek az időben egy tekintetben döntő szerepe volt a nagy királynő s dynasztiája sorsának eldölésében. Az illusztrációk az akkori szerepvivőket mutatják be nagy számmal, a külön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom