Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-11 / 28. szám

A forgalmi szempontot is figyelembe véve szükséges, ho-vaz nocsak ki-és befelé irány íttassék, .le Szombathelyivel is létesíttessék a gyorskőzlekedés, esetleg pejás-forgalom segélyével. Kéri szóló a kérdés megfontolását es nezeteik, véleményeik nyilvánítását. Szapáry László gróf: Bejelenti az értekezletnek, !iO"V a vállalIkozóval már előszerződés köttetett a nyomjelzési (trace) költségeket viseli ő maga. A tervezett vasútra nézve megjegyzi, hogy az nemcsak helyi, de valójában országos érdekű lesz, sőt stratégiai szempontbol is kiválóan fontos Bosniát illetőleg. Pollák Pongrácz: Azon helyzetben van, hogy kijelentheti, miszerint a vármegye alispánja melegen érdeklődik a vasút iráni, a vármegye készséges támogatását kilátásba helvezte, réui óhaja a megye kn/.yont|.'i\ al való összköltetés megteremtése; reméli egyúttal, hogy a vármegye és járás tekintélyes részének óhaja is figyelembe véve és méltányolva leend ezen vonal részéről a regede—gyanaíalvái vasul támogatásának kérdésében. Szapáry László gróf indítványa folytán az értekezlet egyhangúlag közlelkesedéssel a következő határozatot hozta: „kimondja az értekezlet, miszerint ezen vasút éidekeltsége u gyanafalvi—regedei vasutat nemcsuk érdekeivel ellenkezőnek nem véli, sőt annak létrejövetelét a vidék érdekében kívánatosnak tartván, a maga részéről annak kiépítését is szívesen és minden kitelhető módon támogatni fogja." Pollák Pongrácz ezen határozatot melegen köszöni a me«ye és a vizlendvai vidék nevében annál is inkább, mert így, mint hatóságnak is, a közreműködésre tágabb tér nyihk. Szapáry László gróf az ügy technikai részére áttérve, a részvény aláírások gyűjtésének eszközlésére az elsőbbségi és törzsrészvényeket értve|felkérni javasolja: a) a községek ben Pollák Pongrácz főszolgabíró, b) Muraszombaton : id. Horváth Pál, dr. Czipott Zoltán, Árvái Bernát, dr. Geiger Vilmos, Bácz János, Takács R. István, c) a Múra vidékre : Batthyány Zsigmond gróf, dr. Ivánóczy Ferenc és Vogler József; d) Battyándon: Csaplavits Ferenc és Horváth Lajos; e) Mártonhelyen: Huna Sándor, Kolossá Ferencz és Krabán Iván; f) Bodóhegyen: Siftár Károly (Bodóhegy), Siftár István (Pálmafa), BakóJáitös (Süruház),Pitz János (Jegenyés)

:; g) a muraszombati körjegyzőség területére ; Metzker Mátyás, Schweinhanimer János (ISatthyányfalva), Fiszter Ignác (Barkócz), Bácz János; h) Vas Ilidegkuton: Vogler György urakat; az értekezlet ily értelemben határoz. Pollák Pongrác kérelmére gyüjtőtársakul még Gáspár Ferenc és Kovács István, dr. Czipott Zoltán, Csaplovits Ferenc. UaLlhyány Zsigmond gróf, dr. Ivánóczy Ferenc, Huna Sándor, Kolossá Ferenc, Kuhár István urakat kéri föl az értekezlet Kzeken kivül körjegyzők és községi bírák szintén (elkéretnek az aláírások gyűjtésére. Szapáry László gróf az értekezlet osztatlan tetszése közi tudatja, hogy Regede polgármestere és a tartománygyűlés képviselője tegnap jelentették ki, hogy Regedétől a magyar határszélig a vasutat kiépítik, ők lelkesednek a csatlakozás fölött. Tudatja továbbá, hogy a mai értekezlet határozatait beható megbeszélés után tegnap Batthyány Zsigmond gróf és űr. IvánóozN Ferenc urak is elfogadták s a részvényaláirási iveket néhány nap múlva kioszthatják, a nagybirtokosuk aláírásának gyűjtését magára vállalja. A jegyzőkóm hitelesitésére elnök Saán József és Horváth Pál urakat kérvén fel, az értekezletet lelkes éljenzés közt bezárja, Kmf. Hitelesít jiik Saáry József sk. Horváth Pál sk Szapáry László gróf sk értek, elnök. Török Ernő sk. ('•rtek jegyző. A Balatoni-Muzeum-Egyesület megalakulása.^) A Balatonvidék kulturális haladásának nem utolsó tényezőjévé lehet az az egyesület, a mely, inteligentiánk egy lelkes csapatának buzgalma következtében, a keszthelyi árosház nagytermében*mult vasárnap megalakult. S tekintve egyrészről, hogy a három balatonparti ármegyére egyaránt általános érdekű s a különböző személyes tekintetek és anyagi érdekek körén egészen kívül eső ügyről van szó; tekintve másrészről, hogy a mozgalom élén az ügy iránt lelkesedő, tevékeny erők állanak, a kik előre jól megfontolt szervezés alapján szándékoznak az egyesületi életet megindítani: erős a meggyőződésünk. hogy a Balatoni-Muzeum-Egyesület tevékenységet kifejtő kultu ális egyesületünk leend, s nem fogja alvó egyesületeink számát szaporítani. Mult vasárnap d. u. 2. órakor a városház nagytermében szép számú közönség gyűlt egybe, intelligens elemünk minden árnyalatából Dr. Lovassy Sándor gazdasági tanintézeti tanár üdvözölte, az összehívó bizotttág nevében, a megjelenteket s miután körvonalozta, hogy mily régi óhajtásnak dűlőre juttatása céljából jött össze ezen értekezlet, kéri, hogy a tanácskozásnak a kellő forma megad assék, annak vezetéséie elnököt s a határozatok megörökítése céljából jegyzőt válaszszanak. Tanácskozási elnökké dr. Lovassy Sándort, jegyzővé pedig Csák Árpád szolgabírót kiáltották ki egyhangúlag. Elnök, miután megköszönte a megtisztelő bizalmat, az iilést alakuló ülésnek jelenti ki s ezt, mint ilyet, megnyitja. A jegyzőkönyv hitelesítésére Lénárd Ernő kir. közjegyző s Takách Imre főszolgabíró urakat kéri fel. Elnök, miután körvonalozta, hogy a balatonkultusz hol állott pár évtized előtt, mily fokon áll máshol kellene állania, a magarészéről isa Balatonkultusz emelésének egyik szükséges tényezőjéül tekinti a balatonparti városok egyikében létesítendő Balatoni-Muzeum-Egyesiiletet, mert e muzeumot csakis egyesületi alapon véli megteremthetőnek. A BalatoniMuzeumot olyan intézménynek képzeli, a mely, a Muzeumígyesulet szakszerű vezetése mellett, úgy a magunk, mint az idegenek tájékoztatására szolgáló oly állandó közkiállítást képez, a mely a Balatonvidék történelmét, földrajzi, tájrajzi, természetrajzi, néprajzi és házi ipari viszonyait tárja elő. Felemlítette követendő például a felkai Tátra-Muzeumot, a melyet a Kárpát-Egyesület vezetőinek buzgalma létesített. Ajánlja a maga részéről a Balatoni-Muzeum Cgyesület szükségességének s megalakításának határozatikig történő kimondását. Csák Árpád hosszasabban fejtegeti i Balatoni muzeum kulturális fontosságát, üdvözli az alakuló közgyűlést s a megalakulás kimondásához midőn örömmel járul hozzá, szükségesnek tartja annak a kérdésnek a felvetését is már most, hogy a Balatoni-Muzeum s az egyesület székhelye hol legyen? Véleménye szerint erre első sorban a parti városok kerülhetnek szóba; ezek között pedig Keszthely a Icmayobb azok között, ahol egész éven van élet: tisztán fürdőhelyet erre nem tart alkalmasnak, mert ily helyeken az é\ háromnegyed részében nincs élet. Ajánlja ennek a kimondását. AZ alakuló közgyűlés a/, előadottak után egyhangula® elhatározta a Balatoni-Muzeum-Egyesület megalakítását s ugyancsak kimondotta általános helyeslés között ho»y az egyesület székhelye Keszthely s a megalakulandó BalatoniMuzeum. e székhelyen legyen. Elnök jelzi ezután, hogy az alakuló ülésnek egyik legfőbb tárgya az alapszabályok kidolgozására s a tat gyűjtés megindítására egy végrehajtó bizottság kiküldése. Ezzel kapcsolatban szükségesnek véli, hogy a tagsági járulékok már most megállapíttassanak; A maga részéről nagyon fontosnak tartja, ha az egyesület a tagoktól inka ügybuzgalmat, mint anyagi áldozatot kíván, ~s a rendes a csülökházi választás borzalmainak íontosabb, megrázóbb hatásosabb mozzanatait. Akkorra már szerencsésen eloltották a szobatüzet is. Levetkőzött, lefeküdt. Még jó ideig nem bírt elaludni. Maga elé képzelte az egész t. Házat. Azután rae: hogy hogyan fog állani, hogyan tartja a balkezében beszéd konceptusát, jobbjában a bűvös plajbászt? — hogyan fog azzal alkalmas momentumokban, hatásosabb helyeknél vészes szúró gesztusokat intézni a miniszterelnök felé ': Mikor igy a pózzal is tisztába jött, az a jóltevő kéz. mely pallosát két Ízben is megállította, lesimuít szempilláira és elaludt. Álma azonban rettenetes volt. Beszélt az országházban. Az ellenzék zajos éljenzéseiközöttmondta szűzbeszédét Eldörögte már azt az általános érdeklődést keltő szónoki fölkiállást is: »de hát lássuk: mi történt Csülök házán?« Megvillantotta pallosát. A plajbász hegyét kegyetlen erővel szegezte a miniszterelnök fejének. (Le fog az most hullani egyszerre!) Ekkor ott a miniszter-elnök háta mögött rémesen emelkedett föl egy sírból kelt alak, halvány," ijeztö arccal mintha a fogait is vicsorította volna feléje. Megakadt. A pallos: a gyilkos szónoki plajbász hanyatlott. A síri alakban, a vigyorgó halálfejjel, megismerte Czuppon Andrást, azt az egyetlen szavazót, akivel "vözott de akit a kórházból kellett elhozatni az urnához "és «t adta ki lelkét a szavazóbizottság előtt. A rettenetes, kisértő álomkép hatása alatt megráz kódott és fölébredt. Már í) óra felé járt az idő. Gyorsan felöltözködött, megreggelizett, azután sieletett a Házba. letagsági díjat a minimumban: évi cg} forintban, az alapító tagsági járulék minimumát pedig egyszer s mindenkorra szólóV) frtban ajánlja megállapítani. Az 1 frtos évi hozájárulást — azt hiszi — a bárom vármegye intelligens elemei nem fogják megtagadni s a tervezett kerületi központok szervezése alapján százakra menő évi jövedelmet remél, a melyből, valamint a városoktól s intézetektől remélhető alapítványi járulékok alapján, a BalatoniMuzeum csarnokait egy évtizeden belül felépíthetőnek tartja. Kéri a tagsági járulékok megállapítását s a végrehajtó bizottság kiküldését. Lénárd Ernő hozzászólása után az alakuló közgyűlés i rendes tagsági járulékot évi egy frtban, az alapítványi lil minimumát azonban 20 frtban állapította meg. A végrehajtó bizottság tagjai lettek: Beck Sándor, Ir. Buráin Gergely, Csák Árpád, dr. Csauády Gusztáv, li üunst Ferenc, Hencz Antal, Huszár Károly, ímrik ános Lénárd Ernő, dr. Lovassy Sándor, Nagy István és l'akach Imre, olyan meghatalmazással, hogy a bizottság önmagát a szükséghez képest kiegészítheti s azon inegbiással, hogy az alapszabály tervezetet dolgozza ki, a taggyüjlésl indítsa meg, s az alapszabály tervezet elkészülte után iz első rendes közgyűlést hívja össze s az alapszabálytervezetet elfogadás végett annak mutassa be. Felolvastattak ezután Ováry Ferenc képviselő és Uarnay Kálmán archeologus üdvözlő táviratai, a melyek kapcsán elnök az összehívó bizottság nevében a kiváló érdeklődést és szépszámú megjelenést megköszönve, az ilakuló ülést berekesztette. M A Balatoni Muzeum-Egyesiilet végrehajtó bizottságának megkeresésere készséggel hozzuk az egyesület megalakulására vo natuozo ezt a közleményt. kereste, iszonyúan Od a érve, beszédje konceptusát elsápadt. - Mi bajod Berci ? — kérdezték részvéttel közel ben ülő kollegái. — Semmi, semmi! — nyögte zavarral. Csak a be szédemet hagytam otthonn. — Az csakugyan semmi! — mondta ördögi szatirá val egyik kormánypárti képviselő, aki egvik ellenzéki kép viselő-barátjával beszélgetett ott Mindnyájan jóízűt nevettek, csak Rigó Bertalan vetett a közbeszólóra olyan arcot, mintha az édes-apját ölte volni meg az. Az első beszéd elhangzása után, a jegyző érces han gon mondta : Szólásra jegyezve van Rigó Bertalan képviselő úi. A szónok fölemelkedett. Valami rettenetes káhulatol erezett. Az elnök, a jegyzők, a gyorsírók és az előtte ülő képviselők egy tömegbe folytak össze előtte, alaktalan ziü zavarra. Agyán valami kínos boszorkánynyomást érzett. Csak kónceptusára gondolt és zavarában a hegyes plajbászt baltenyerére fektette, aztán nézett rá valamiké seru lemondást tükröző arccal, — hallgatott. A nagy csendben valamelyik gonosz veséjü mamelul észrevette ezt a komikus pózt és megjegyezte: — »Már lerakta fegyverét!« A többség nagy derültsége kísérte a megjegyzést. »Csak azon gondolkodik, hogy ki ellen emelje' föl — tódító a másik. E közben Rigó Bertalan felszabadult az alól a szorkány nyomás alól, mit a gyakorlatlan szónokra , csend gyakorol és tompa hangon, kissé vontatottan mondt beszédének bevezető részét. A kormánypárt kitűnően mulatott rajta, mert adatokat fölcserélte minduntalan. — Otthon feledte a konceptusát! — incselkedett az a képviselő, akinek tudomása voll erről a dologról boáz Muraközi hegyvidéki vizsgálatok. A muraközi hegyvidéken szervezett állami elemi iskolában julius hó 2. es 3. tartattak meg az évzáró vizsálatok a hatóságok és társadalom meleg érdeklődese mellett. Megjött a vizsgákhoz dr. Jankovich László gróf, Zala vármegye főispánja, Orosz fái, a közigazgatási bizottság tagja, clr. Ruzsieska Kálmán, kir. tanácsos, tanfelügyelő. KolbensChlag Béla, csáktornyai járási fószolgabiro, Margitai József, állami tanítóképzőintézeti igazgató. A videkiek közül báró Knezevich Viktor birtokos, llittműller Armin uradalmi főerdész, a hegyvidéki iskolák gondnokságai, elöljáróságai, számos sziilo s a hegyvidék sok tanítója. Stridón az elöljáróság, lelkészek s tantestület nevében Danitz Sándor állami elemi iskolai igazgató fogadta meleg beszéddel, szép diadalkapunál a főispánt és a vele érkező vendégeket. A főispán buzdító válasza után a stridói, délután pedig a rácz-kanizsai állami elemi iskola növendékei mutatták be előmenetelüket. Úgy ezen, valamint a második hegykerületi és királylaki állami iskolában a növendékek szabatos feleletei, a magyar nyelvben tanúsított haladásuk, lelkes szavalataik és hazafias dalaik az egész közönséget mélyen megindították. Az ünnepélyek alatt a főispán és tanfelügyelő ismételten intéztek buzdíló beszédeket a szülőkhöz, tantestületekhez és növendékekhez. A magyarnyelv tanításában és tanulásában kitűnő tanítóknak és tanulóknak a vallás-és közoktatásügyijminiszter,a vármegye törvényhatósága, a nemesi pénztári- választmány ós több lelkes tanügybarát által adott jutalmak osztottak ki. A festői fekvésű Rácz-Kanizsán vidám zene hangjainál ünnepi ebédhez gyűlt a társaság, mely hazafias pohárköszöntőkkel méltatta a szép nap nagy jelentőségét. Dr Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszterhez pedig, ki nemcsak Zalavármegye szülöttje, hanem a muraközi hegyvidéket magában foglaló kerületnek országgyűlési képviselője is, üdvözlő táviratot intézett, melyre a miniszter meleg hangon válaszolt. Rigó Bertalan azért nem zökkent ki, tovább sorolta föl a választási atrocitásokat. — Rosszul citál! — hangzott föl megint egy hang. Végre nagy nehezen elért Csülökházára. Mindez azonban még semmi! — dörögte a szónok. — Most jön Csülökháza! — hangzott a gonosz közbeszólás jobbfelől. — Hanem hát mi történi Csülökházán'? — hangzott a szónoki fölkérdezés, mire óriási derültség lett. A szónok zavartan ismételte : — Mi történt Csülökházán? Az történi . . . — Hogy egy halott mentette meg a képv iselő urat.! - hangzott az elevenbe vágó megjegyzés. Erre egyszerre magasra emelte fejét a szónok, oda szegezte plajbászát is, tekintetét is, a miniszter elnökre és megriadt arccal, mintha csak Czuppon András sápadt fejét látta volna ott, — kezdte dörögni az igéket: Igen egy félhalott, mondjuk, hogy egy valóságos halott. De ha így történt volna is, mit jelent ez? — Azt, hogy az önök erőszakosságaira még a halottak is megfordulnak sírjukban és visszajárnak, hogy szemébe vágják a hatatalomnak az elnyomottak akaratát, Kitört az éljen és a tapsvihar az ellenzék minden árnyalatánál. A szónok megállott egy pillanatra, elfeledett, konceptust, szorongást, szónoki pózt, mindent. Csak Czuppon András halálfejét látta a miniszterelnök háta mögött és szórta a vádakat, mintha csak annak kihűlt koponyájáról olvasta volna a gondolatokat, - Milyen jó, hogy otthon feledted a konceptusodal.' mondták neki gratuláló elvtársai. —- Igen, de ilt volt helyette Czuppon András szelleme Csülök házáról! — szólt, a szíízbeszélö és önérzetesen törülgette homlokáról a verejték-gyöngyöket. - y-