Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-09-19 / 38. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1897. évi 38-ife számához. nem állapithat meg fix beszer­vissza a kölcsön, azonban zési árat, hanem a börzei árfolyam"mellett fogja esetről esetre a vásárlást teljesíteni. Ezzel kapcsolatban jelenti elnöklő polgármester, hogy a pénzügyi és kölesőnügyi bizottságok együttes ülésben az első hazai takarékpénztár ajánlatát tüzetes tárgyalás alá vévén, arra a meggyőződésre jutottak, hogy a konverzió keresztül vitele mellett a város évenként 50 írttal több annuitást fizetne ugyan, mint jelenleg a pesti magyar ke­reskedelmi banknál levő 655.000 frtos kölcsön után fizet, azonban az első hazai takarékpénztártól oly összeget kapna kölcsön, anielylyel a pesti magyar kereskedelmi banknál levő tartozás kiegyenlítése mellett még mintegy 2:—30.000 frt készpénze maradna a városnak. Ép azért ajánlják ne­vezett városi bizottságok a konverzió keresztül vitelét. A képviselők közül többen hozzászóltak a kérdéshez; kiemelték egyesek a konverzio keresztül vitelének előnyös voltát, amennyiben^a város egyezer s mindenkorra meg­menekednék a pesti magyar kereskedelmi bankkal szemben fennálló abbeli kötelezettségetői, hogy kötvényekben kell tartozását visszafizetnie, amely kötvények árfolyama folyto­nos ingadozásnak van kitéve, mig az első hazai takarék­pénztárral szemben a tartozást bármikor akarná a város vissafizetni, úgy az al-parin, vagyis a névértéknek megfe­lelő összegben teljesíthető. Végül névszerinti szavazás alá bocsáttatván a kérdés eldöntése, két szavazat ellenében a többi jelen volt képviselő igen szavazatával a képviselő­testület a város kölcsönének konvertálását elhatározta. Válasz a zala-egerszegi polgári és kereskedelmi iskola tantestületének. A „Zalamegye" folyó évi szept. 12-iki számában néhány észrevétel jelent meg a főgymnasium ünnepélyes megnyitása alkalmával elmondott beszédemre. Nem értem, hogyan írhatta rólam az igen tisztelt tantestület, hogy beszédemben azt mondtam: „A polgári iskola „proletárokat nevel", mert én ezt a szót „proletár" sem kéziratomban, sem beszédemben, a mint emlékszem, nem használtam, ennél fogva egész támadásuk tárgytalan. T-ULCZ77- János. Viszonválasz Az állami főgymnásium igazgatójának, tek. Tuczy János urnák, nyilatkozatára válaszunk röviden a következő : A „proletár" kifejezés használata fölötti vitát teljesen meddőnek s fölöslegesnek találjuk. Az ünnepen jelen volt közönség maga bizonyára legjobban tudja, hogy mit hallott, s ezt nem kérdi sem tőlünk, sem az igen t. igazgató úrtól, kit a beszéd heve s a helyzet izgalma érthető­képen elragadhatott. Örömmel fogadtuk volna, ha az igazgató ur nyilat­kozatával minket is meggyőzött volna múltkori felszólalásunk tárgytalanságáról, erre azonban fentebbi soraiban az alapot, valamint a szándékot is sajnálattal nélkülözni vagyunk kénytelenek. Amennyiben azonban erős meggyőző­désünk. hogy a leghiggadtabb s mérsékeltebb, de részben mégis személyes vonatkozású cikkezés a közönség körében félreértésekre, találgatásokra adhat alkalmat, s így az in­tézetek jó hírnevére, a testületek tekintélyére és munkánk sikerére is csak káros hatással lehet: az ügynek nyilvános tárgyalását részünkről tisztelettel befejezzük. A zala-egerszegi polgári és felső kereste, iskola tantestülete. A megyei állandó választmány folyó hó 15-én dr. Jankovich László gróf főispán Őméltóságának elnöklete alatt ülést tartott, amelynek kizárólagos tárgyát a tör­vényhatósági 1898-ik évi költségvetésének megállapítása képezte. Az állandó választmány a költségvetés tárgyalá­sából kifolyólag az októbeii törvényhatósági közgyűlésnek javasolni fogja a főszámvevő részére 200 frt személv i pót­léknak megállapítását, a megyei tiszti főorvos mellé orvosi szaksegédnek, esetleg Írnoknak alkalmazását, a központi és járási kezelő segéd személyzet fizetésének 20%-kal, lak­bérének 50%-kal felemelését, az árvaszéknél egy ülnöki, e8'y jegyzői és díjnoki állás szervezését és pedig olyképén, hogy a tartalék alapból ellátott zala-szent-gróthi szolga­biróság költsége állami javadalmazás utján fedeztetnék, mig az eddig e célra a tartalékalapból fizetett összeg az újonnan tervbe vett állások költségeinek fedezésére hasz­náltatnék fel. megyei központi választmány f. hó 14-én Csertán Károly alispánnak elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésnek egyedüli tárgyát az 1898-ik évre egybeállított lépviselőválasztók névjegyzéke ellen beérkezett felebbezések tárgyalása képezte. Összesen hét felebbezés érkezett he; felebbezők közül három a választók névjegyzékébe fel­vétetett, mig négynek felebbezését á bizottság elutasította. Kaszinó estély. A zala-egerszegi kaszinó október hó 4-én estélyt tart, Köszönetnyilvánítás. A zalavármegyei takarékpénztár részvénytársaság a zala-egerszegi nőegyletnek 3 ftot, a zala-egerszegi népkonyhának 3 frtot, a zala-egerszegi arácsonyfa egyletnek 3 frtot, a zala-egerszegi iparos ifjak önképző egyletének 4 frt 35 krt volt szives adományozni, melyért nevezett egyesületek elnökségei köszönetüket nyilvánítják. Áthelyezés. (3 felsége a király Weiner Ferenc perlaki járásbirósági albirónak a budapesti IV. kerületi járásbírósághoz eddigi minőségben saját kérelmére leendő áthelyeztetését megengedte. Búcsú. Zala-Egerszegről áthelyeztetésem folytán gyorsan kellvén távoznom, ez uton veszek bucsut ismerőseim­éi barátaimtól, kérve őket, szíveskedjenek jóindulatu emiékökben továbbra is megtartani, amint én örömmel gondolok mindenkor a Zalavármegyében töltött időmre. Zala-Egerszeg, 1897. szeptember 16-án. Dombrádi Nagy Gyula. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszterEpstein Józsefet zala-egerszegi pénzügyigazgatóságház pénzügyi segéd titkárrá nevezte ki. Zalavármegye 1898 ik évi költségvetését a megyei állandó választmány f. hó 15-én tartott ülésében meg­állapítván, a törvény értelmében az a vármegyei első aljegyzői irodában közszemlére kitétetett s a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető. Zalavármegye községi és körjegyzők egylete elnöksége Zalavármegye községi és körjegyzőihez lapunk, mint az egyesület hivatalos lapja utján, a kövekező hiva­talos értesítést intézte: „Van szerencsén értesíteni, miszerint a magyarországi községi és körjegy­ző központi egylete, a f. évi rendes közgyűlést szeptember hó 26-án délelőtt 10 órakor fogja Budapesten Pest-l'ilis­Hivatalos-rovat). I. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről köz­hírré tétetik, hogy Zala-Egerszeg rend. tan. város kép viselő-testülete 1897-ik évi szeptember hó 15-én tartott rendkívüli közgyűlésében a város 655000 frt kölcsöneinek conversioját elhatározta; ezen határozat esetleges fellebezés végett 1897. évi szeptember hó 30-áig bezárólag a város háza tanács-termében közszemlére kitétetett. Zala-Egerszegen, 1897. szeptember hó 15-én. Botfy Lajos, polgármester. II. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa mint l-ső fokú iparhatóság részéről, az 1884. évi XVII. t. c. 27. § a értelmében közhírré tétetik, hogy Pallos János zala egerszegi lakós a Baross-ligetnél a zala-egerszegi m. á vasut-vonal 409. és 410. szelvényeinél a tüz-távlaton belül ács, illetőleg épületfa-telepet szándékozik létesíteni; ennél fogva fel hivatnak mindazok, akik ez ellen bármi okból vagy oknál fogva kifogást akarnak tenni, kifogásukat akár szóval, akár írásban, az 1897. évi szeptember hó 25-én (1. e. 9 óráig, vagyis a helyszínén megtartandó tárgyalás idejéig a város tanácsánál bemondják, illetőleg benyújtsál Zala-Egerszeg, 1897. szeptember hó 14-én. Németh Elek, h. polgármester Helyi, mogyci ós vegyes hirck. Csányi emlék. Csányi László szülőházának Csányban emléktáblával való megjelelési ünnepélyének programmját a vármegye törvényhatósági bizottsága részéről kiküldött rendező bizottság, mely e célból ülését f. hó 15-én tar­totta a vármegye székhelyén, végleg még nem állapította meg; mivel az október hóval életbe lépő uj vonatközle­kedés még ismeretlen. Az ünnepség napjául október hó 10-ét tűzték ki, mig a programmot a f. hó 25-én tar­tandó választmányi ülés alkalmával fogják véglegesen meg­állapítani, mikorra a magyar államvasutak igazgatóságától a vonatok menetrendjére nézve biztos tudomás szerezhető. Solt­és Kis-ivun vármegye székvárosának nagytermében megtartani. Amelyre a t. tagtársak ezúttal meghivatnak. Kelt Légrádon, 1897. szeptember hó 7-én. Kováts Gyula egyleti elnök. Uj plébános. Az elhalálozás folytán megüresedett dráva-vásárhelyi plébánia javadalmat Festetics Jenő gróf kegyúr Filipics Lajos dekánoveczi plébánosnak adományozta. A legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1898. évi névjegyzékének összeállítása tárgyában a vármegye alispánja a következő hirdetményt bocsátotta ki: „Az 1886-ik évi XXL t cikk 25. §-a értelmében ezennel közhírré tétetik, hogy a megyei legtöbb adótfizető bizottsági tagok 1898. évre érvényes névjegyzéke összeállításának alapjául szolgáló adóhivatali kimutatások Zala-Egerszegen a megyéi első aljegyzői irodában ki vannak téve, hol azok folyó évi október hó 10-ig megtekinthetők, továbbá, hogy az adó­hivatali kimutatások elleni felszólamlások ugyancsak a fentebb említett napig lesznek hozzám benyújthatók. Azok pedig, kik mái p a hivatkozott 1886. évi XXLig törv.-cikk 26. §. kedvezményét igénybe venni kívánják vagyis a me­gyei legtöbb adófizető bizottsági tagok névjegyzékébe kétszeresen számított adójuknak megfelelő helyre kivannak felvétetni, — e végett, az. idézett törvény 27-ik szakaszá­hoz képest, folyó évi október 10-én délelőtt 11 órakor a megyei igazoló választmány előtt Zala-Egerszegen a megyei első aljegyzői irodában szóval vagy írásban jelentkezzenek s jogosultságukat, igazolják. Zala-Egerszeg. 1897. szept. hó 6-án. Csertán Károly sk., Zalavármegye alispánja. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Szómmer Géza adóhivatali gyakornokot a nagy-kanizsai adóhivatal­hoz ideiglenes minőségben adótisztté nevezte ki. Javitő érettségi vizsgálat. A zala-egerszegi felső kereskedelmi iskolánál a szeptemberi javító érettségi vizsgálat t'. hó 16-án volt Péter János székes-fővárosi felsőkereskedelmi iskolai igazgatónak, mint a vallás- és közoktatásügyi minisztérium részéről kiküldött biztosnak, elnöklete alatt; a keréskeeelemügyi minisztérium részéről mint biztos Szigethy Antal, a zala-egerszegi ügyvédi kamara elnöke, vett részt. A javító vizsgálatra jelentkezett hét növendék közül négy megfelelt, mig három junius hóra visszavettetett. Képviselőtestületi tagok választása. Csáktornyán új városi képviselőkké a legutóbb megtartott választás alkalmával Bernyák Károly, Szilágyi Gyula. Pálya Mihály, Baumhack Frigyes, Prusatz Alajos, dr. Hajós Ferenc, Szeiverth Antal, Rosenberg Lajos, Toplek István és Czvetkovics Antal választattak meg. Magmaradott választott tagjai a képviselőtestületnek: Alszeghy Alajos, Petrus Ignác, Neumann Simon, |Premecz Miklós, Golub József, l'odvezavecz Antal, Ivacsics Mihály, Horváth Pál, Komár Ferenc. Virilista képviselők: Festetics Jenő gróf, Csáktornyai takarékpénztár, Muraközi takarékpénztár, A. Hirschmann cég, dr. Krasovecz Ignác, Csáktornyai tárházak részvény társaság, ifj. Neumann Miksa, Gráner—Csakathurner cég, Ferencrendi zárda, Morandini Bálint, Ziegler Kálmán, Benedikt E. és fia cég, Mayer Salamon, Gráner testvérek, YVollák Rezső, Mayer testvérek, Molnár Elek, Szakonyi Zsigmond, Nuzsy Mátyás, Neumann Mór. A zala-egerszegi iparos ifjúság önképző egylete folyó hó 11 és 12-én műkedvelő színielőadást rendezett az Arany Bárány dísztermében. Mindkét este szinre hozták Tóth Edének közismeretű népszínművét: A falu roszá-t. Az első este tisztán csak színielőadás, a második este az előadás után tánc is volt. A közönség főleg az első este bizony nem nagyon szorongott a tágas nézőtéren, ami talán némileg abból is magyarázható, hogy a kényesebb közönség szivesebben sétál kin a hűvös estén corsón, mintsem hogy egy zárt teremben szorongjon. A második este azonban mégis megtelt úgy — a hogy a színház; ha másokkal nem, hát a szereplő hölgyek ismerőseivel, akik aztán — a hátulsó sorban — lelkesen meg-meg újrázták a tapsot egy-egy szélesebb körben ismerős sze­replő tiszteletére. A szereplők egyebkent rá is szolgáltak a tapsra. A főbb szerepeket nevezetesen Feledít Janzsó Sándor, Lajost Dömötör Sándor, Boriskát Horváth Mariska, Bátki Tercsit Kopácsi Mariska, Göndört Körmendi Pál, Finum Rózsit Varga Mariska, Gonoszt Balaton Sándor a rendező, hozzájuk méltó igyekezettel és sikerrel ala­kították. Gonoszné szerepében Mojzer Teréz keltett őszinte derültséget. A rendezés kifogástalan volt. A vasárnap esti táncmulatság az iparos iljaktól már megszokott buzgó­sággal és jókedvvel meglehetősen belenyulott a reggelbe. Amit még, megjegyezni valónak tartunk, az az, hogy épen a jobb módú iparos családokat a mulatságon hiába kerestük. Új ipartestület varmegyénkben. Alsó-Lendván Simon Zsigmond iparhatósági biztos elnöklete alatt Alsó­Lendva és Hossúíalu iparosai ipartestületet létesítettek. Az alakuló gyűlésen megállapították a testület alapszabályait, egyúttal megválasztották a testület elnökét és a 12 tagból áílo elöljáróságot. Elnök lett Faragó István; előljárósági tagokká választattak: öreg Áugwsztich György, Alszeghy József, Adorján Pál, Hegedűs Sándor, Torna Gábor, Varga Ferenc, Bánfi Sándor, Ekker Pál, Toplak János, Óriás János, Monda János, Kopeczky József; számvizsgálók lettek : Hartman Ede, Tkálcsecz József, Schmied Lipót. A jegyző tiszteletdíját 30 frtban állapították meg. A köz­gyűlés befejeztével az elöljáróság megtartotta alakuló gyűlését; alelnök lett Alszeghy József, pénztárnok Varga Ferenc, jegyző s egyúttal ügyész Baranyay Kálmán. A tanonciskola- és műhelyek látogatására Hartman Ede, Alszeghy József, Hegedűs Sándor és Schmied Lipót elől­járósági tagokat küldték ki. BÚCSÚ. Zalavármegyének leghíresebb búcsúja a sümegi Márianevenapi bucsu, hová messzeföldről zarándokolnak el az ájtatos hivők Mária tiszteletére. A folyó hó 12-én lefolyt bucsu különösen népes volt. Megjelent vagy 12 ezer ember. Volt is kelete ä mézeskalácsnak, rozmaringnak, gyerekjátéknak. A lacikori)hások is jó vásárt csináltak, mert a hűvös időben nagyon vágyakoztak a búcsúsok a meleg ételre. Délután pedig a panorámás ós körhintás nem győzte szedni a nikkel-piculákat. A sümegiek nem is bánnák, ha e bucsu legalabb negyedévenként ismétlőd­nék. meit egy kis vidéki pénzmag csak maradna a vá­rosban. A csáktornyai állami polgári fiú- ós polgári leányiskolának 94.500 Írttal tervbe vett építését f. hó 11-én Morandini Román és társai épitő cég vállalta el 83.500 frt általány összesen. Aranlakodalom. Scheiber Mátyás és Schwarz Franciska sümegi lakoaok f. hó 14-én tartották aranymenyegzőjüket a sümegi izr. imaházban. Az iinnepely a nagyszámú ro­konság és a templomot megtöltő közönség élénk érdeklődése között ment végbe. Beiratások eredménye. Csáktornyán a kís'dedovo­dába eddig 90 tanuló jár be, közülök 17 ingyenes, a többiek a szülők vagyoni viszonyaihoz képest 20- .i() krajcárt, vagy egy frt havi tandijat fizetnek. A népiskolák­ban a helybeliek tandíjmentesek, a vidékiek évi (i Irt tandíjat tízeinek. Eddig a népiskolába beiratkozott 42(i tanuló, amely a lavali 493 főnyi létszámhoz képest (>7 fönvi apadást tüntet fel. A hat osztályú állami polgári fiúiskolába 12(3 tanuló iratkozott be, 16-tal tobb, mint az előző évben. A polgári leányiskola négy osztályában van 57 tanuló, 5-mal kevesebb, mint előző évben, holott az idén az osztályok száma egygyel szaporodott. A tanító­képezde három osztályában 79 növendék, mig a képezde mellett fennálló gyakorló iskolába 43 népiskolái tanuló jár a város környékén levő iskolátlan falvakból. Az alsófokú iparns tanonciskola növendékeinek száma 96. A 4.00CJ lakossal bíró városban tehát az iskolába járó növendékek száma 917, mely szám azonban tul fogja haladni az ezeret, ha a tanköteles gyermekeket mind beíratják szüleik. Értesítés. A zala-egerszegi iparos ifjúság f. hó 12 ér tartott táncmulatságán egy női karkötő találtatott; a tu­lajdonosa Balaton Sándor egyesületi titkárnál át» eheti. Asphaltarankálaíok. Az asphalt részvénytársaság ; főgymnasium és a polgári jskolai épület előtt levő járdánál asphalt burkolattal való ellátását legközelebb megkezdi A polgármester felhívja városunk lakosait, akik ilynemű munkálatot teljesíttetni óhajtanak, ez érdemben mielöbl nála jelentkezzenek. Fedsztetési állomásek beosztása. Az 1898-ik év fédeztetési mén-állomások megállapítására kiküldött bízott ság f. hó 15-én tartotta ülését, amelyen az 1898-ik évr a bizottság által fedéztetési álomásokul kijeleltettek: Alsó Domború 3, Baksa 2, Becsehely 4, Bellatincz 3, Bisztricz< 2, Cserencsócz 2, Dobri 3, Dobronak 3, Drávaegyház 3 Dráva-Vásárhely 2, Egyeduta2, Felső-Szemenye 3, Gálámból 4, Gyertyános2,Gutorföld 2, Hosszúfalu 2, Kotor 3, Légrái 2, Mura-Csány 6, Mura-Keresztúr 3, Mura-Szent-Márto 6, Mura-Szerdahely 3, Nagy-Kanizsa 6, Nagy-Lengyel 2 Nagy-Palina 3, Novakovecz 3, Orehovicza 2, Pacsa 4 Alsó-Pábok 3, Söjtör 2, Sümeg 2, Szoboticza 2, Tapolcz 3, Zala-Csány 2, Zala-Eegerszeg 3, Zala-Szent-Balázs c

Next

/
Oldalképek
Tartalom