Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-09-12 / 37. szám

a gymnasium felállítása tárgyában annak idejen tett felterjesztést is ismertetvén, a polgári iskolara vonatkozo euyes kitételeket, mint pl. hogy a polgan iskola csak ípIműveltséget nvujt, proletárokat nevel, kik sem reahs. sem tmiomahyos képzettséggél nem túrnak stb., különösen hangsúlyozva, erős nyomatékkal mondott el. , Semmi esetre sem tételezhetjük fol az illető szónokrol, az intézetnek minden körben csak tiszteletet s rokonszenvet keltő igazgatójáról, hogy a féltékenység s tehetetlenseg szokott eszközeit használva, a mások ocsarlasával s lealacsonyitásával akaita volna magát vagy intezetet kiemelni, fölmagasztalni ; azért hát eljárását nem magyarazhatjuk másként, mint hogy ő a fölterjesztésben foglaltakat magaeva tévén az ott felhozott vádak alapossagarol lelke melyeben meggyőződve, hivatalos állásából s lelkiismerete sugallatabol folvó kötelességének ismerte, abban az ünuepelyes órában s helyről a polgári iskola kártékony, nepamito intézményétől a sok száz főnyi közönséget, a tömegesen egybesereglett szülőket s tanuló ifjúságot is o.a intem. Természetesnek fogja találni e/.ek után az igen t. Igazgató Ur hogy mi. mint a helybeli polgári iskolanak tantestülete, fentjelzett fölfogásáia vonatkozólag kötelessesünknek ismerjük néhány megjegyzést kockáztatni. Először is megjegyezzük, hogy a megye íojegyzojenek nem éppen kötelessége a tanügy külső s belső administratiójához érteni ; hogy egy teljesen más szakmában s téren mozgó közhivatalnok érdemeiből s értekéből vagy tekintélyéből mit sem von le, ha az egyes iskolafajok speciális rendeltetésével nincs is teljesen tisztában. Tanügyi fertiu azonban már tudhatná, hogy a polgári iskolanak nem volt soha s nem is lehet feladata növendekeinek doctori diplomákat, püspöki süvegeket, tanári kathedrákat, vagv ezekre jogosító okleveleket osztogatni; hogy a polgári iskola tanulóinak zsenge koránál, helyzete mostohaságánál, eszközeinek szegénységénél fogva, a minden oldalról rázúduló támadások közt 4, legfeljebb 6 ev alatt nem művelhet csodákat s nem mutathat föl olyan eredmenyeket, mint a nagy költséggel s apparatussal működő, előszeretettel dédelgetett gymnasium s egyetem együttvéve 8 illetve 12 esztendő alatt; hogy a polgári iskola tulajdonképeni hivatása a középfokú szakiskolákra (Ludoviceum, hadapród, középipar, felsőkereskedelmi iskola, tanítóképző, gazdasági s állatorvosi tanintézetek) előkészíteni, az alsóbb fokú hivatalnoki pályákra, a számviteli s kezelési szakállásokra képesíteni, gazda-, iparos s kereskedő osztályunknak megadni a szükséges általános és szakmiveltséget, mely ugyan nem egyrangu az egyetem nyújtotta tudományos készültség gel, de azért csak a rossz akarat vagy elfogultság által bélyegezhető meg a „félművelt" vagy „proletár"-féle elnevezésekkel. S hogy körvonalazott tulajdonképeni céljának éppen a zala-egerszegi polgári iskola is fennállásának 25 esztendeje alatt mindenkor legjobb igyekezettel s lelkiismeretesen meg is felelt, annak igazolására a kétes értékű öndicséret helyett elég legyen csak arra a fiatal gárdára rámutatnunk, mely itt Zala-Egerszegen is hatóságoknál, magánvállalatokban s intézetekben alkalmazva, helyét úgy a hivatalos, mint a társadalmi téren sikerrel s becsülettel betölti, s kiképeztetését teljesen vagy nagy részben szintén a lenézett polgári iskolának köszönheti. Nem mulaszthatjuk el továbbá annak a meggyőződésünknek is kifejezést adni, hogy az illető főjegyző ur, ha nem az asztalfiók vagy hivatal discretioja, hanem a nyilvánosság, a nagy közönség számára irta volna fogalmazványát, bizonnyára enyhébb kifejezéseket használt volna a fölterjesztésben foglaltak helyett, melyeket tán különben is csak inkább célzatosan, a polgári iskola beszüntetését s a gymnasium felállítását sürgető kérelem megokolására s nem annyira meggyőződésből írhatott; mert hisz köztudomású tény, hogy egyetlen fiát is annak idején ebbe a polgári iskolába járatta. Már pedig csak nem tételezhetjük föl egy oly kiválló állású s műveltségű, anyagi javakkal is gazdagon megáldott atyáról azt, hogy egyetlen gyermekét csupán azért, mert városunkban más intezet nem volt, olyan iskolába küldötte volna, mely félműveltséget nyújt s proletárokat nevel. Proletárokat, igen t. Igazgató Ur, nem nevel egyetlen iskola sem s nagyon kár különösen még ez idő szerint, közoktatásügyünknek még mindig hézagos, fejletlen állapotában ilyen súlyos vádakkal illetni s gyengíteni annak bármelyik szerény szervezetét is, proletárok azonban igenis kerülnek ki mindenféle fokú s rendű iskolából egyaránt. Es ha Ön proletárok alatt a félbe maradt, pályát vagy tanulmányokat tévesztett existentiákat érti, hát akkor éppen a gymnasium az, mely természetesen önhibáján kivül — a proletároknak legnagyobb százalékát szolgáltatja. Ez a legkeresettebb, legnépesebb intézet, ebbe tódul tehát a valószínűség s a köztapasztalat szerint is a legtöbb oda nem való elem; és nem a mi képzelődésünk szülte túlzás, de a statistika megdönthetlen adataival beigazolt tény, hogy a gymnasium tanulóinak legalább is 70-80 százaléka soha sem éri él a kezdetben kitűzött célt, hanem családi körülmények, anyagi s szellemi akadályoknál s nehézségeknél fogva az ut felében, harmadában elmaradozva, vagy elzüllik, vagy rátér olyan pályákra,melyeken a holt nyelvek s a classicus irók különben igen szép és crti'-kes ismeretének vajmi kevés hasznát veheti, ellenben a polgári iskolának egyszerűbb, de practicusabb ismereteit s készségeit igen gyümölcsözően értékesíthetné. Hanem azért nekünk távolról sem jut eszünkbe a gymriásiumot proletár nevelő intézetnek tartani, még kevéslibé pedig szülők s tanulók előtt annak hirdetni s igy már a zsenge ifjúság lelkében az osztálygyülölség s kasztszellem magvát elhinteni; sőt ellenkezőleg nagy nyereségnek, megbecsiilhetlen vívmánynak tartjuk Z.-Egerszeg városára nézve a gymnasium létesítését, s bár nézetünk szerint teljesen felesleges -s elhibázott dolog volt föltételül a virágzó polgári iskola fokozatos beszüntetését kötni ki, szives készséggel érdemül rójuk föl mégis az uj intézmény fölállítását mindazoknak, kik altban kezdettől fogva a legcsekélyebb mértékben is közreműködtek. Mivel pedig nem lehetetlen, hogy az elmondottakkal csekélységünknek netn sikerült az igen tisztelt Igazgató Urat tévedéséről, a polgári iskolai intézmény célszerűségéről meggyőznünk: nem kisebb tekintélynek, mint közoktatásügyünk éles látású, kiválóan gyakorlati érzékű, fáradhatlan vezérének, Wlassics miniszterünknek azon tartalmas s találó nyilatkozataira akarunk még csak hivatkozni, a melyekben Ü Excellentiája a nála tisztelgő küldöttségek előtt több ízben, de a költségvetés tárgyalása alkalmával az országgyűlés plénuma előtt is a polgári iskoláknak a gyakorlati irányú képzésben való nagy fontosságát, sőt nélkülözhetlenségét hangsúlyozva, a mostoha viszonyok közt is életképesnek bizonyult intézmény fejlesztésére az 1883-iki minősítési törvény módosítását is kilátásba helyezni kegyeskedett. Ezeket tartottuk szükségesnek nem a magunk vagy intézetünk reputatiójának érdekében — hisz a szónál szebben s hatásosabban beszél a 25 éves mult — hanem az esetleg tépelődésre indított, aggodalomba ejteti szülők megnyugtatására szintén a nyilvánosság előtt — síne ira et odio-elmondani. S most már azzal a hő és őszinte óhajtással fejezzük be igénytelen felszólalásunkat, vajha a nevelésügy minden napszámosa — dolgozzék bár font vagy alant, csekélyebb vagy nagyobb ranggal, bérrel a hazai kulturának épülő palotáján — minél előbb és inkább megértené s megbecsülné egymás személyét, képességeit, s munkáját és igaz kartársi szeretetben s bizalomban tömörülve, egyesült erővel igyekeznének mindannyian megfelelni önmagukat emésztő, de nemzedékeket éltető, magasztos hivatásuknak. A zala-egerszeyi polgári és kereskedelmi iskolának tantestülete. i, megyei cs vegyes hírek. Nyilvános köszönet. Zala-Egerszeg rend. tan. város közönsége nevében fogadják hálás és Őszinte köszönetem kifejezését mind azon egyesek, egyesületek, testületek, a kik és a melyek az 1897. évi szeptember 8-án megtartott ünnepség fényét és díszét emelni, vagy annak sikerét előmozdítani kegyeskedtek. Zala-Egerszegen 1897. szeptember 10. Botfy Lajos, polgármester. Üdvözlő sürgönyök. A zala-egerszegi állami főgymnásium zárkőletételi és megnyitási ünnepélye alkalmával Spitkó Lajos székes-fehérvári tankerületi főigazgató és Molnár Viktor, a kultusz minisztérium elnöki osztályának osztálytanácsosa, táviratilag fejezték ki üdvözletüket. A küldött sürgönyöket Botfy Lajos polgármester a bankett alatt a jelenvoltak lelkes éljenzése között olvasta föl. Csendőrségi áthelyezés. Dombrádi Nagy Gyula százados Zala-Egerszegről a szegedi csendőr-kerület törzséhez a másod-törzstiszti teendők végzésével megbízva, Rónay Béla főhadnagy, kassai segédtiszt, e minőségétől való felmentés mellet Zala-Egerszegre szárnyparancsnok sággál való megbízással áthelyeztettek. Autonomiai választás eredménye. A keszthelyi autonomiai választó kerületben a választás befejeztetvén, a központi bizottság összeszámította á választás eredményét A választó kerülethez 29 plébánia tartozik, amely plébániák hivei közül leszavazott 8.537. Mind a 8.537 szavazat Mocsy Antal tapolczai kerületi országgyűlési képviselőre esett. Harminc éves jubileum. Az alsó-domborúi olvasókör folyó hó 4-én ünnepelte fenállásáriak 30-ik évfordulóját. Ez alkalommal a kör számos tagja vett részt a diszgyilléssel egybekötött banketten. Ilirsehler Ödön elnök megnyitó beszéde után a kör egyik tagja, Gránicz Károly, rövid összefoglalásban előadta az olvasókör monográphiaját s lendületes szavakkal körülirta az egyesület fontos culturális misszióját. A bankett folyamán llii'schler Odöu, a kör joviális elnöke, indítványozta, hogy megyénk nagynevű szülöttje, Vlassícs Gyula m. kir- vallás- és közoktatásügyi miniszter, megyénk egyik kerületének országgyűlési képviselője, ki már számos esetben adta tanújelét Muraköz iránt való jóindulatának, ezen ünnepély méltó emlékére, választassák meg a kör disztagjául. A kör tagjai Hirschler Ödön indítványát nagy örömmel és lelkésedéssel egyhangúlag ellogadták, és elhatározták, hogy a díszoklevelet, megválasztásának előzetes értesítése mellett, küldöttségileg kézbesítik. A költségek fedezéséhez első sorban Hirshhler Ödön, a kör elnöke, ötven forinttal hozzájárult, amit a kör köszönettel elfogadott. Hálával tartozik az olvasókör alsó-domborúi Hirschler Miksának, a kör érdemdús tagjának, ki a kör alapítása óta jó és rosz időben egyaránt mélyreható erköcsi befolyásával és tetemes anyagi hozzájárulásával nagylelkűen gyámolítja ezt a nemzeti eszme szolgálatában álló hazafias egyesületet. A sümegi iskolabizottság f. hó 5-én tartott ülésében több reál- és népiskolai üggyel foglalkozott. Ezek közül első sorban Spitkó Lajos főigazgató leiratára a reáliskola alap- és tervrajzát, keresztmetszetét az épület állapotát ismertető jelentés kíséretében újból fölterjesztik a minisztériumhoz, mert ezekre az államosítás kivitelénél Szükség van. A város által kezelt alapok alapítási leveleinek kiállítására az elöljáróságot keresik meg. Kellemen Károly dr. relálisk. igazgató jelentvén, hogy Ádám Iván volt igazgató és a tápintézet Kezdeményezője, valamint ennek többi alapítói beleegyeztek, hogy a kamatok a mult évben szervezett segítő-egyesület céljaira fordittasanak: az iskolabizottságot megkeresi a képviselő testületet, hogy'ebbe szintén egyezzék bele, Á felállítandó állami nöípariskola ügyében alkalmas helyiségről és fölszerelésről Eitner Sándor elnök és Bánfi Alajos igazgató fog gondoskodni, mig a tanfelügyelöséget megkérik, hogy a tanítónőnek mielőbbi kinevezése érdekében lépéseket tenni szíveskedjék. A gazdasági ismétlő iskola szervezetét elfogadta az ülés és lépéseket tesz államsegély elnyerése végett. Tóbb kisebb ügy után az 1897/8-iki iskolaév első ülése véget ért. Állandó gazdasági tudósító. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Tóth Lajos hegyesdi lakost Zalavármegye tapolczai járására nézve az állandó gazdasági tudósitói tiszttel bizta meg. Képezdei tanári kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Nagy Károly csáktornyai tanitóképezdei segédtanárt ugyanazon tanintézethez rendes tanárrá nevezte ki. A zala-egerszegi állami főgymnásium zárkőletételi és megnyitási ünnepségén a keszthelyi főgymnasiumot Ggörffy Sándor és dr. Haraszti Endre premontrei rendű kanonokok, a sümegi reáliskolát dr. Kelle>nen Károly igazgató, Hólzer Ferenc és Nógrádi Jenő tanárok képviselték A sümegi izr. jótékony nőegyesület f. hó 5_é

n közgyűlést tartott, melyen meleg óvócióval vett b

Uesut özv. Kell Dávídnétöl, ki 20 évig vezette az egyesület pénzügyét s most távozása miatt tisztéről lemondott. Az egyesület hálából tiszteletbeli tagjává választotta. Elnök Epstein Vilmosné, alelnök dr. Fischer Ignácné, pénztáros Seheiber Lipótné, ellenőr Kohn Izidorné lett. Az egyesületnek a mull év végén 1326 Irt 04 kr. vagyona volt, tagjainak száma 52. 189(i-iki pénztárforgalma 246 frt 96 krra emelkedett. El'egyzés. Horváth Jenő tapolcai városi aljegyző eljegyezte Arvay Jolán kisasszonyt, Arvay Lajos tapolczai városi jegyző kedves leányát. Javító érettségi vizsgálat. A zala-egerszegi felsőkereskedelmi iskolánál az 1897/8-ik tanévi szeptemberi javító- és pótló érettségi vizsgálat írásbeli része szept. hó 13. és 14-én, a szóbeü része szeptember hó 16-án £Og lenni. Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Berger l. Jenőt a balaton-füredi járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki. Puska- és tekeverseny. A sümegi lövésztársulat f. hó 5-én tartotta második puska- és tekeversenyét, mely tánccal volt egybekötve. A puska-verseny 7 órára végződött. Győztösei Zobb Lajos, Pintér Lajos (Deáki) és Székely Albert dr., mig a tekeversenyen Gonda Albert. Eitner Jenő és Farkas János győztek. A verseny végeztével jó kedvvel indult meg a tánc s belenyúlt a reggeli órákba. A jelenvolt hölgyek névsora: özv. Bozó Maqóiié, Fűzik Gyuláné, özv. Kijatz Gyuláné, Krisztinkovich Józsefné, Luiszer Lajosné, Menich Jánosné", Mayer Istvánné, Moizer Józsefné, Németh Dezsőné (L.-Istvánd), Papszt Oszkárné, Pataky Sándorné, Sümegi Tivadarné, Vid Lajosné, Bozó nővérek, Gsanády Elza (Keszthely), Fűzik Margit, Hauch nővérek (Gsabrendek), Király Gizike, Kovács Elvira, Luiszer Linka, Mojzer Mariska, Németh Erzsike (Z.-Istvánd), Németh Aranka és Iza, Papszt Klementina és Bóza, Pataky Mariska, Szobovics Stefiké (Sz.-Udvarhely). Beiratások eredméwye. Az 1697/8-ik tanévi beíratások eredménye a zala-egerszegi tanintézeteknél: beíratott a) az állami főgymnásium I-ső osztályába 74, II-ikba 40, a Ill-ikba 37, a IV-ikbe 21, összesen 172 tanuló; b) a felsőkeresk. iskola alsó osztályába 45, a középsőbe 37, a felsőbe 36, összesen 118 tanuló.; d) a polgári fiúiskola IV-ik osztályába 26 tanuló; d) a polgári leányiskola I-ső osztályába 48, a II-ikba 34, a Ill-ikba 26, a IV-ikbe 21, összesen 129 tanuló; e) az állami elemi iskola ósszes osztályaiba 463 fiu, 400 leány, összesen 863 tanuló. Iskolai értesítés. A női kereskedelmi tanfolyamba beiratkozott növendékeket tisztelettel értesítem, szíveskedjenek f. hó 15-én d. u. 2 órakor a polgári leányiskela 4-ik osztályú termében megjelenni, amikor is a tanórarend, rendtartási szabályok és összes utasítások megadatnak. Zala-Egerszegen, 1897. szeptember 11-én. Balassa Benő felső keresk. is.k. tanár. Szőlőszeti kerületek. A földmivelésügyi miniszter az egész országot 21 szőlőszeti és borászati kerületre osztotta be. Vármegyénk egy külön kerületet képez, amely kerület felügyelőjévé a miniszter Tuss Antalt, a tapolczai vincellér iskola igazgatóját, nevezte ki. A csáktornyai községi iskolaszék f. hó 4-én és 7-én ülést tartott. Az első ülésben bemutatja Dugovich Betti és Polesinszky Emil megerősített díjleveleit, továbbá a községi képviselőtestület átiratát, melyben Thorday János, Dobosy Elek és Polesinszky Emil tanítókat arról értesíti, hogy kérelmükhöz képest, korpótlékukat nem véglegesítésük, hanem megválasztásuk napjától számítja. Folyóvá teszi Polesinszky Emilnek fölemelt lakás átalányát. A súlyos beteg Jeney Gusztáv igazgató-tanítónak egészsége helyre állítására öt havi szabadságot ad. Ennek kapcsán a tanítótestület által helyettes igazgatónak megválasztott Pol'ák Mátyás választását tudomásul veszi, az iskolaszékbe pedig helyettes jegyzőül Mencsey Károlyt választja meg. Végül tudomásul veszi az 1897/8. tanévre szóló költségvetést, mely 8971 frtnyi végösszeget tüntet föl. Az utóbbi ülésben pedig pályázati hirdetés által óhajt azon időre helyettes tanítót alkalmazni havi 50 frt tiszteletdíj mellett, hogy a tanulók előmenetelében fönakadás ne legyen. Városunk kölcsönének konvertálása a végmegoldáshoz közeledik. A pesti hazai takarékpénztár részvénytársaság igazgatósága — mint értesültünk — hajlandó 740.000 frt kölcsönt adni 96V-2 frt árfolyammal és 4.877-2 °/o törlesztés mellett 50 évi visszafizetés kötelezettsége mellett. A kölcsön után 36.075 frt évi annuitást fizetnénk, vagyis 50 írttal többet, mint a mostani 655.000 frtos kölcsön után 5V2°/o kai fizetünk, azonban a pesti magyar kereskedelmi banknál levő tartozásunk letörlesztésztése mellett mintegy 40.000 frt a város rendelkezésére fog fen maradni. A város pénzügyi, kölcsönügyi, valamint a jogügyi bizottságai már foglalkoztak is ez ajánlattal s a legközelebbi városi képviselőtestületi gyiilés tárgysorozatába felveszik, hogy a képviselőtestületi határozatot j >váhagyás végett még az októberi törvényhatósági bizottsági gyűléshez be lehessen terjeszteni. Megjegyezzük, hogy a takarékpénztár mostani ajánlata első ízben tett ajánlatánál előnyösebb ; inert akkor 96 frt árfolyammal 4.92% os annuitással akarta a kölcsönt adni. Segítő egyesület. Az alsó-lendvai állami polgári fiú-iskola segélyző egyesülete alakuló közgyűlését Kiss Dénes polgári iskolai igazgató, mint az egyesület igazgatóelnökének elnöklete alatt tartotta, aki megnyitó beszédéb n örömmel emlékezeti meg arról az áldozatkészségről, amelylyel a városnak főkép intelligentiája az új egyesülétet felkarolta, melynek legfényesebb bizonyítéka, hogy az ala-