Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-04 / 27. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1897. évi 27-ik számához. virágzásra emelkedett, liogy 51 évi fennállása alatt- mert ennyi ideig volt a Festetics grófok pénzén füntartott in­tézet - 144-1 szakképzett gazdatisztet adott a hazának. Édes elégtétel lehetett Festetics grófnak és Mátyás király idejére emlékeztethette a magjar nemességet, József nádor kir. hercegnek látogatása Keszthelyen. A nádor méltányolni akarván a Georgicon nemzetgazdasági jelen­tőségét, ugy mutatta ki céljai iránt való nagyrabecsülését, hogy maga fogta kezébe az eke szarvát s egy diilőhosszat néhány barázdát szántott. De mindenesetre betetőzte Festeticsnek örömét az a tény, hogy maga az uralkodó fejedelem, Ferenc király is, teljesen megbékülvén hűséges alattvalójával, meglátogatta 1807-ben kedvelt tanintézetét. Megemlékeztünk eddig nagy vonásokban Festetics György grófnak működéséről a honvédelem, a nemzeti politika, a közgazdaság terén. Legyen szabad még röviden visszaidézni emlékezetünkbe azt is, amit azon célból tett, hogy népünket a közművelődés terén szintén előbbre vigye. Kezdjük az elemi ismereteken. E tekintetben kato­násan járt el a gróf. Cselédeinek külön tanítót tartott, de meg is követelte kenyérvesztés terhe alatt minden cseléd­játől, hogy irni, olvasni, számolni tudjon. Iv.en erélyes föllépésének sikere annyira ment, hogy György gróf éle­tében a pásztorok könyvvel a közökben őrizték nyájaikat az urodalmi mezőkön. A keszthelyi gymnasiumot ugyan már György gróf­nak atyja Festetics Pál alapította 1772-ben, de György gróf mentette meg ismételten az eltörléstől; ő űzette a tanárokat, s 1792-ben tápintézetet állított föl a gymná­siumba járó zalai és soniogymegyei nemes ifjak részére. A 12 es 20 között váltakozó konviktorok fele része a nemeslelkü alapító költségén nyert itt ellátást. 1803-ban Pesten is létesített stipendiátust, hol az ifjak a francia és angol nyelvben, a rajzolásban és más rendkívüli tantárgyakban a gróf költségén nyertek külön oktatást. 1808-ban fölállította Keszthelyen a tilozoíiai liczeumot, a melyet szintén maga tartott főn. A Georgiconrol már megemlékeztünk. Csak azzal pótlom az előadottakat, hogy ezen intézet idővel nyolc társintézetté bővült. Ezek közül elemi gazdasági ismerete­ket közvetített a földmives iskola; részleges szakoktatást nyújtott a lovász iskola és a kertész iskola; a leányisko­lának föladata volt művelt és takarékos háziasszonyokat nevelni; magasabb színvonalon állott a tulajdonképeni „Georgikon" vagyis gazdatiszteket képező tanfolyam, vala­mint az erdészeti és az építészeti szakiskolák ; végül leg­magasabb fokon állott a pristaldeum, a melyen a gazda­sági oktatáson kivül a jószágkormányzásra szükséges jogi ismeretek is előadattak. Nem számítom ki, hogy ennyi intézet föntartása mennyi pénzébe került Festetics Györgynek ; mert a nemes gróf sem számolgatta a pénzt, tuidőn arról volt szó, hogy a közmivelődést terjeszsze. S ha ez áll az ifjúság nevelése és oktatása érdeké­ben tett áldozatairól, még inkább áll a magyar irodalom emelésében, a magvai irók jutalmazásában tanúsított, pazar bőkezűségéről. Minden georgikoni tanárnak, minden keszt­helyi születésű irónak munkája az ő költségen jelent meg. Hány magyar író szabadult meg sokszor nyomasztó gond­tól azon dús írói tiszteletdíj vagy jutalom által, a melyét Festetics György gróf oly szívesen osztogatott ? 8 e mellett a gróf oly gyöngéd volt az ajándék osztogatásában, hogy szinte ő kért bocsánatot, a miért az irónak ajándékot adni bátorkodik. 1817-től íogva a szépirodalom emelésére és a gaz­dasági szakirodalom ápolására a Helikoni és Georgikoni ünnepélyeket rendezte Keszthelyen, s ezen tinnepé/yekre meghívta vendégeiül a szomszédos és a távolabbi megyék birtokos urait, az írókat és tudósokat. Az irók közül ki­vált a dunántúliak jöttek itt össze: Horváth Ádám, Kis­faludy Sándor, Berzsenyi, Ruszék apát, Horváth Endre, Dukai Takács Judit és mások. Már az első ünnepély is mintegy 30 ezer forintjába került a grófnak, nem is szá­mítva a nagyrészt ismeretlen irói tiszteletdíjakat. Félre ismeri az akkori viszonyokat, a ki ezen ünnepélyeknek jelentőségét tagadja. Napjainkban a magyar iró - ha ugyan megérdemli e nevet már az író neve által is tiszteletet és rokonszenvet biztosít magának: akkor előítéletekkel ál­lott szemben. Nem volt divat magyarkönyvet olvasni; még kevésbbé magyar könyvet venni; mi buzdíthatta volna tehát az irót arra, hogy magyar könyvet írjon? Az íróknak ezen ünnepélyeken való találkozása, az ott összegyülekező előkelő közönséggel való érintkezésük, Festetics grófnak példája, a ki a szellemi elet ezen fák­lyavivőit mindenképen kitüntette: mindez hatalmasan hozzá járult ahhoz, hogy a magyar Íróknak nem kedvező elő­ítéletek megszűnjenek, s hogy a magyar irodalom uj mun­kásokat és uj pártolókat nyerjen. Összesen öt ilyen ünnepély tartatott, az utolsó 1819 febr. 12-én. Ezen ünnepély után alig 2 hónapra, 1819. ápril 2-án Festetics György gróf befejezte áldásdus életét. Nyugodtan halhatott meg; mert azon tudattal léphetett az örök ítélő biró trónja elé, hogy egész életén megtette kötelességét Istene, királya, hazája irányában; hogy jól sáfárkodott a neki osztályrészül pitott szellemi és anyagi kincsekkel. Hosszú ideig vettem igénybe kegyes türelmüket. Ki­jelentettem, hogy Festetics György grófnak erényeit és érdemoit magasztalni nem fogom. Nem is teszem. De egyet legyen szabad befejezésül mondanom, s ez az, hogy sza vaim teljesen eltévesztették céljukat, ha nem erősítették meg a mélyen tisztelt ünneplő közönséget azon meggyő ződesében, a melyet eddig is bizonyára táplált, hogy t. i Festetics György gróf valóban ideálja volt a magyar fő­úrnak, a magyar hazafiúnak. Nemcsak társadalmi magas állása és nagy vagyona jelöltek ki számára vezérlő szerepet, hanem még inkább kiváló egyéni tulajdonai. Élesen látó elme, a mely az egyéni és társadalmi célokat s az ezen célok elérésére al kalrnas eszközöket tisztán, szabatosan fölismeri; vasakarat és kitartás, a mely nem riad vissza semmi nehézségtől, semmi áldozattól, midőn a helyesnek megismert cél megvalósításáról van szó; emberi félelme'; nem ismerő sziláid jellem: s ezek mellett, ezekkel párosulva a legjóságosabb szív, a mely minden szépért, minden jóért, lelkesedni tud ; a mely a maga körében segít, ösztönöz, bátorít, jutalmaz, a hol jutalmazni valót talál; amelynek legfőbb öröme abban telik, ha másoknak örömöt szerezhet. E tulajdonok mind megvoltak Festetics Györgyben; de ha ennél több nem volt volna benne, még nem nevezném őt a magyar főúr, a magyar hazafi ideáljának; mert a mit vázoltam, az pusztán a társadalomban élő ideális fér­fiunak képe. A főúrnak, a hazafinak ideáljában ennél többet ki­várniuk. Az emberi társadalomban bármennyire rajongja­nak is az emberek az egyenlőség eszméjeért, — mindig az egyenlőtlenség uralkodott és fog is uralkodni szükségsze­riíleg az idők végeztéig. Ds ezen egyenlőtlenség csak úgy van igazolva, ha. mindenki elfogadja azon természetjogi elvet, hogy annak, aki többet kapott Istentől, nemzetétől, az emberi társadalomtól, nagyobb kötelezettségei is vannak Isten, a haza, az emberi társadalom irányában. Csak a tömeg között alacsony sorban álló embernél menthető ki az, ha a maga négy falán, a maga egyedi és családi szűk körén tiil nem lát, ha ezeken túlmenő érdekeket nem ismer. A ki pedig a „hazafi" kitüntető ciméxe tart igényt, annak nem elég jó embernek, jó polgárnak, vagy akár jó főúrnak is lennie. Excelsior! Magasabbra kell törekednie. Oly szellemi magaslatra kell emelkednie, a honnan lete­kintvén, már nem különbözteti meg a maga birtokának tágabb vagy keskenyebb határait az édes haza földjétől, családjának szűk körét nemzetének összességétől, egyéni érdekeit és boldogságát honfitársainak, népének boldogsá­gától ; s azért kész, a maga egyéni érdekeinek félretete­lével, szolgálni nemzetét, hazáját vagyonával, karjával, eszével, minden tehetségével. Méltóztassanak ezen mértéket alkalmazni Festetics György grófra, s akkor meg fogják érteni: mikép lelt, ő oly világító oszlopa nemzetünknek, a melyhez a késő utó­kor is nemcsak tisztelettel és hálával, de szeretettel is föl fog tekinteni mindenkor. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. Smerdon Jósé mexikói ügynök hazai gyárosokhoz kör leveleket intézett, melyekben úgynevezett „osztrák-magyar kereskedlmi ügynökségét" ajánlja nekik. Erről az érdekelt, körökét oly megjegyzéssel érte­itjük, hogy Smerdon Jósé mexikói ügynökről —ezirányű megkeresésre — kamaránk készséggel szolgál közelebbi informacziókkal. Sopron 1897. évi június hó 22-én. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Helyi, jegyei ós vegyes hirck. Miniszteri elismerés es köszön t A vallás- és közoktatásügyi miniszter Vaszary Kolos, bihomok herczeg­primásnak a keszthelyi kath. főgymnásium szegénysorsú tanulóinak segélyezésére tett ötvenezer korona alapítvá­nyáért leghálásabb elismerését és köszönetét nyilvánította. Személyi hir. Ur. Jankovich László gróf főispán őméltósága f. hó 1-én dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő kíséretében Csáktornyára érkezett, honnan 2-án és 3-án. Kolbeuschlag Béla főszolgabíró, Tóth István urodalmi tiszttartó és Margitai József kepezdei igazgató társaságában a muraközi hegykerület vidékén levő állami iskolák évzáró vizsgálataira ment. Zalavármegye fiatalságának több lagja által junius 28-án a Festetics iinnepélv alkalmából a Bninssligeti ven­déglőben rendezett táncmulatság, katona banda és cigány zenekai közreműködése melleit igén láloga||>tt voll s ki­tűnően sikerült. Az üimepségiv megjelent vidéki közönség majd ininil részt veit benne, sokan voltak helyből is. Ksle 8-ig sétahangversem volt, mely ulán kezdődött Lint a szabadban á tánc; közben sikerűit tűzijáték mulattatta a közönségei. A mulatság reggeli 3 órakor éri véget. A megyei központi választmánynak legutóbbi ülésén a tapolczai, keszthelyi, z.-szent-gróthi, n.-kanizsai, zala-egerszegi, alsó-lendvai, baksai, letenyei és Csáktornyái választókéiületekről községenkint külön betűrendben össze­állított választói ideiglenes névjegyzékek felvétetvén, azok tárgyában a választmány következő határozatot hozta: „Az országgyűlési képviselőválasztóknak jövő 1898. évre összeállított ideiglenes névjegyzékei ellen az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 44. §-a értelmében tehető felszólalások,, valamint a felszólalásokra a 45 §. értelmében tehető ész­revételek benyújtására f. évi julius hó 5-től 25-ig bezá­rólag terjedő határidőt tűzte ki, mely határidő alatt a megyebeli választókerületek összes választóinak ideiglenes névjegyzékei Zala-Egerszegen a megyei központi választ­mány székhelyén a megyei kiadói irodában, ezen kívül az egyes város és község névjegyzéke az illető város, nagy­község és körjegyzőségekben lesznek közszemlére kitéve; mi végből a megyebeli nagyközségek és körjegyzőségekben saját választóinak ideiglenes névjegyzéke jelen végzés kap­csán a község és körjegyzőségeknek járásbeli főszolgabíró urak utján, Nagy-Kanizsa és Zala-Egerszeg választóinak ideiglenes névjegyzéke pedig jelen végzés kapcsán Nagy­Kanizsa és Zala-Egerszeg r. t. városok t. tanácsainak a végett küldetik ki, hogy az ideiglenes névjegyzéket a vá­rosban illetőleg nagyközségekben a községházán, kisköz­ségekre nézve pedig a körjegyzőség székhelyén folyó évi julius hó 5-ére közszemlére kitegyék s ellene a központi választmányhoz intézendő és a szükséges okiratokká' fel­szerelve írásban julius 5-től 15-ig benyújtandó felszólalá­sokat, valamint ezekre julius 10-től 25-ig bezárólag be­adható észrevételeket julius 25-én azonnal az illető járási főszolgabíró urakhoz heküldjék, vagy felszólalás be nem adásáról jelentést tegyenek, azonkívül a névjegyzék pontos átvizsgálásával az esetleg hibásan leírt nevekről helyesbí­tett jegyzéket készítsenek, a hiányzó életkor és jogezimet kitüntessék s a jegyzéket fent kitett határnapig fő,szolga­bíró urakhoz heküldjék, járásbeli főszolgabíró urak, ugy Nagy-Kanizsa és Zala-Egerszeg város t. tanácsai pedig azokat lagkésőbb julius hó 31-ig ezen megyei központi választmányhoz mulhatlanul beti rjesztendik vagy azt, hogy felszólamlás be nem adatott, jeleutendik. Kinevezés A m. kir. pénzügyminiszter Spur János zala-egerszegi pénzügyigazgatósági segédtitkárt Bndpa­pestre pénzügyi titkárrá nevezte ki A sümegvidéki gazdakör válaszlmáhya Sümegben Szűcs Zsigmond elnöklete alall gyűlést tartott, melynek tárgyai közül fölemlítjük az anyaegyesület átiratát, mely szerint az 5 frtos tagdijak ezenlnl közvetlenül az anya­egyesületnél fizeefendök. A választmány megkéri az egye­sületet, hogy a folyó évi már főrészt befizetett tagdíjak a kör pénztárában maradhassanak-, mert a költségvetésben bevételként szerepelnek. Mojzer József pénztárnok jelen­tette, hogy a megrendeli v etőgép megérkezel!; használatra a sümegi tagoknak adta ki a választmány. Végül elnök ismertei le Lob Ignáeznak a Sümeg és Vidékéhen a tárhá­zakról megjeleni czikkét, mely Sümegen gabonaraktárak felállítását jav asolta. A. választmány elhatározta, hogy ha a város vagy magánvállalat ez ügyben lépéseket tesz, a maga részérőlj meleg erkölcsi támogatásban részesiti. Gyászhír. Vettük a közetkező gyászjelentést. „Özv. Nagy Lajosné, szül. forintosházi Forintos Mária mint neje, Anna, Imre, Károly és Sándor mint gyermekei, özv. Uj Károlyné, szül. Nagy Fniilia mint testvérje, ennek gyermekei, valamint a összes rokonság fájdalomtól meg­tört, szívvel jelentik a szeretett, férj, apa, testver és ro­konnak karmacsi és marosi Nagy Lajosnak, Zalavármegye árvaszéki ülnökének, ez évi julius hó 2-án este 3/i 10 orakor a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének öl-ik és boldog házasságának 31-ik évében történt gyá­szos elhunytát A boldogultnak hűlt tetemei ez evi julius hó 4-én d. u. Va 5 órakor fognak a róm. kath. szertar­tás szerint, a zala-egerszegi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig a boldogult­nak lelki üdvéért, folyó hó 5-én reggeli 9 órakor fog a helybeli róm. kath. plébánia templomban az Urnák be mutattatni. Zaia-Egerszeg, 1897. évi julius hó 3-án Áldás és béke legjen drága porai felett!" A nagy-kanizsai kisded nevelő egyesület junius 26-án tartotta év i rejldes közgyűlését Vidor Samuné egye­sületi elnök elnöklete alatt a tagok csekély érdek'ő.lése mellett, Az elnök üdvözölvén a közgyűlésre megjelent egyesüle i tagokat, Rosenfehl Lajos titkár olvasta fel az egyesület egy évi működését részletesen feltüntető terje­delmes jelentéséi, amelyet a közgyűlés helyesléssel vett tudomásul és Seregély Dezső indítványára az elnöknek, választmánynak s a titkárnak a kisdedvédelem ügyében kifejteti ügybuzgó munkálkodásukért jegyzőkönyvileg fe­lezte ki köszönetét, Ezután az 1896. évi, a számvizsgáló bizottság Utal megvizsgált és helyesnek talált számadást a közgyűlés elfogadta s a pénztárnoknak a felmentvénvt megadta. A közgyűlés utolsó tárgyát a kilépő 11 választ­mányi lag helyébe uj tagok választása képezte. Vátesz t­niáuvi tagoknak megválasztattak: Bogejnrieder Józsefné, JBlumeuschein Vjfaiosné. l-'iscÜ Pálné, gels -i Gutmann Vilmosné, dr. Rotschild Samuné, Plihál Ferencné, Székely Lajosné, dr. Neumann Edéné, Deák Péterné, Farkas Vilma, Szommer Nátháimé. Nyilvános köszönet. Rosenberg Henriette urliölgv őnagysága 8 frtot volt. szives küldeni azzal, hogy ebből 4 frt, mint az általa tett 100 frtos alapítvány kamata, két keresztén) és két izr. polg; leányiskolái oly tanulónak adassék, akik a vallástanból jeles előmenetelt tettek, 4 frtot pedig szorgalmas -és jó viseletű, tanuló megjutalma­zására. A budapesti tek. Wodíáner L. udvari könyvkeres­kedő cég ugyancsak a jó viseletű és szorgalm is növendékek megjutalmazása végett saját kiadványaiból őt darab disz­kötésű művet adományozott. E szíves adományokért az intézet nevében hálás köszönetét fejezi ki az igazgató. Angolkisasszonyok Siitnegen. A Sümegen felállí­tandó zárda ügvében a várostól kiküldött bizottság junius 29-én megállapította a pontokat, melyek alapján Hornig Károly báró megyés püspökkel a tárgyalást megindítani fogja. E pontok szerint a kisdedovodát, az elemi és pol­gári leányiskolát az angolkisasszonyok vezetésére bizník s a .város a 42000 jl'rtot meghaladó Ramasetler-íéle felső leányiskolái alapítvány kamatainak b-tudásával évi 400) l'rll.al járulna az iskola költségeihez. Az iskola köteles lesz a város gyermekeit felekezeti különbség nélkül kebelébe fogadni. A város lakossága érdeklődéssel várja az ügy fejlődését. Helyettes igazgató Dr. Kuncz Adolf csornai-pre­montrei prépost Illés Rafael keszthelyi főgymmisiuiui ta­nárt a tanügy terén szerzett érdemeinek elismeréséül helyettes igazgatónak nevezte ki. Előleges jelentés. A zala-egerszegi »Karácsony!'a egv'let« f. hó 18-án nyári mulatságot rendez a »Baross li;>elben«. A rendezőség mindent elkövet, hogy a közönség­nek a mely a jótékony egyesület nemes czéljait mindenkor tömeges látogatásával előmozdítani törekszik, kellemes szórakozást is nyújtson. A változatos programúiból a következő számokat említhetjük fel: kerékpárosok virág­corzója (3 tiszteletdíjjal), vígszínház, pgjmfetti-csata és lánc. A meghívók a jövő héten küldetnek szét. A kik tévedésből meghívót nem kapnának és arra igényi tartanak, szíves­kedjenek ez iránt az egylet elnökségéhez fordulni. Igazságügyi kinevezés. A m. kir. igazságügy­miniszter Brükler István nagy-kanizsai kir. törvényszéki aljegyzőt a nyitrai törvényszékhez jegyzővé, Domokos Sándor mármaros-szigeti járásbirósági joggyakornokot a zala-egerszegi kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. Ösztöndíj. A sümegi iskolabizottság a Ramassetter­féle ösztöndíjat Dórnyev Károly és Éles András érettségit tett ifjaküák Ítélte oda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom