Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-12 / 50. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1897. évi 50-ife számához. A midőn a közgyűlés köszönettel vesz tudomást a magas minisztérium gyors és beható ezen intézkedéséről magarészéről igyekezik gazda társait az ajánlott új tási kíséretekre buzdítani; meri mini a vizsgálatból kitűnt, a hivatkozott ójtási eljárás sem szakszerűen nem lett végezve, sem az ojtó anyag" nem volt kellő minőségű és megbízható forrás bót beszerezve. 12/117. Fóldmivelésűgyi m. kir. minister ur megkönnyíteni óhajtván a serlésvész elleni védekezésben a vérsavóval való ojtási kísérletezéseket, a következő rendeletet küldi az egyesülethez : Megkönnyebiteni ©hajtván a sertésvész elleni védekezésben a vérsavóval való ojtási kísérletezéseket, értesítem a címet, hogy a székes-főváros közelében egy sertésvész elleni vérsavót előállító ideiglenes telepet létesítettem A vérsavó előállítása államilag és állami felügyelet alatt történik s a telep "naponta mintegy 500 adag vérsavót termel s a vérsavót egyelőre ingyen bocsátja a gazdák rendelkezésére, mely postai utánvét mellett a megrendelés beérkezésének sorrendjében és a készlet arányában fog kiszolgáltatni. A megrendelések a vezetésemre bízott minisztérium állategészségügyi osztályához Budapestre intézendök. Felhívom a cimet, hogy jelen leiratom tartalmát minél kiterjedtebben tegye közhírré. A közgyűlés a miniszteri leiratnakegész terjedelmében való közzétételét nem csak az egyesületi »Értesítöben«, hanem a »Zalamegye« cimü hivatalos közlönyében is elrendeli. 13/103. Fóldmivelésűgyi m. kir. miniszter ur 60.221/sz. IY/1. szám alatt f. évi okt. hó 7-én kelt rendeletében felhívja az egyesületet, hogy a mennyiben az egyesület működése területén a viszonyok eddig márolykép alakultak, hogy a téli gazdasági előadások és vándor tanítások a közelgő tél folyamán rendezhetők lesznek, az ide vágó előkészületeket megtenni és a programmot és költség előirányzatot lehetőleg mielőbb hozzá beterjeszteni szives kedjék. A közgyűlés a leiratot tudomásul veszi, az egyesületi titkárt utasítja, hogy a már eddig általa beszerzett és előterjesztett adatok alapján tegye meg a kívánt felterjesztést; hangsúlyozván abban, miszerint kívánatos, hogy a szölőszet és borgazdaságra Zalamegyében, mint első rendű bortermelő megyében, nagy figyelem fordíttassék és szőlészeti vándor-tanító alkalmaztassák. 14/101. Fóldmivelésűgyi m. k. miniszter ur megküldi a m. kir. pénzügyminiszternek a trág\ ázó buroksó és hulladéksónak stb. külföldről mezőgazdasági célokra való tárgyában f. é. szeptember havában 75.55-1/97. sz. a. kiadott körrendelete külön lenyomatát. Tudomásul szolgál. 15/109. Fóldmivelésűgyi minister ur közli a » Bulgária és Nagy-Britannia«, »Bulgária és Oroszország« között életbe lépett kedvezményes kereskedelmi szerződésekben nyújtott vám- és adó mérsékléseket. Tudomásul szolgál. 16/100. Az országos m. kir. növény termelési és kísérleti állomástól az egyesület gyümölcsfa műtrágyát kért kísérletezés céljából; a műtrágya, valamint a használati utasítás, a növénytermelési állomás részéről megküldetvén, a trágya már fel is használtatott; az elért eredményről a jelentés annak idején ugy a növénytermelési állomáshoz, mint az egyesülethez meg fog tétetni. Tudomásul szolgál. 17/99. »Az országos magy. g. egyesület«, ugy is mint a » Gazdasági egyesületek országos szövetségének központjáé 3023/97. szám alatt november 4-ről kelt leiratában sajnálkozását fejezi ki a felett, hogy a zalavármegyei gazdasági egyesület nem lépett be a szövetségbe. Tudomásul szolgál. 17/106. Zalavármegyc m. kir. pénzügyigazgatósága értesíti az egyesületet, hogy »Letenyén« és »Tapolcán« 1898. jan. 1-től marhasó áruidák létesíttetnek. Tudomásul szolgál. Í9/107. és 112. Egyesületi titkár jelentése, hogy 1898-ik január 1-től az egyesületből leendő kilépésüket bejelentették: dr. Dunszt Ferenc, Plihál Ferenc, Eőrv Miklós, Forster Ferenc és Zala-Mibályfa község. Ugyan egyesületi titkár jelenti, hogy az egyesület rendes tagjai sorába felvételre jelentkeztek 1898. évi január 1-től: Kaiser Vilmos baki, Ebenspanger Ernő ujnépi és Oroszy József orosztonyi lakósok. Tudomásul szolgál; részükre a felvételi okmányok elküldendők; felvételükről »Az első m. ált. b. Társaság föügynöksége Nagy-Kanizsán«, a »Zalamegye« cimü lap kiadóhivatala és az egyesületi pénztárnok értesítendők. 20/111. Zalamegye alispánja felhívja az egyesületet, hogy néhai Festetics György gróf — a Georgíkpn alapító — arckép költségeit a megyénél lizesse be. A közgyűlés 1897. évi. május hó 2-án tartott közgyűlésének 1/21 sz. alatt hozott határozat értelmében ismét határozatilag kimondja, hogy a zalamegyei nemesi pénztár által e célra megszavazott 1000 frt után fenn maradó összeg fele részét az egyesület elvállalja és kifizeti. Ezen határozat a tok. megyehatósághoz beterjesztendő lesz. Koller István 2. alelnök indítványozza, hogy Keszthelyen felállítandó Festetics György gróf szobrára az egyesület is áldozzon vagyonábol, kezdeményezze és indítsa meg a gyűjtést. Sajnálatának ad kifejezést a felett, hogy mikor a borászati enquette alkalmával a fóldmivelésűgyi minister dr. Darányi Ignác ur Őméltósága oly magasztos példával járt elől, azonnal nem indíttatott meg a gyűjtés e nemes célra. Óhajtja továbbá, hogy írjon' ál az egyesület a törvényhatósághoz is, felkérve azt, hogy szintén indítson mozgalmat a szobor létesítése ügyében és gyűjtést rendezzen. Ezen ügy rendszeres megindítása és vezetése, valamint az egyesület vagyonából ezen célra fordítandó összeg iránti javaslattételre egy bizottság kiküldését kéri. A közgyűlés az indítványt elgogadja és ugyanazon bizottságot küldi ki, melyet az alapszabályok revíziójával bizott meg; ezen bizottság javaslatát a márciusi egyesilleti közgyűlésre terjessze be. Ezen határozat a törvényhatóságnak és a bizottsági elnöknek kiadatni rendeltetik. 21/105. Szigetvári József, z.-egerszegi lakós, egy gyógyszert mutatott be, mely a csatolt bizonyítvány szerint, a »szarvasmarha dobkór« — felfúvódás -— ellen, mint biztos ellenszer ajánl tátik; kéri az egyesületet, hogy találmánya forgalomba hozatala engedélyezését a magas minisztériumnál eszközölje ki. A közgyűlés elhatározta, hogy felterjesztést intéz a nméltsgu minisztériumhoz és a iyógy-port vegyelmezés végett szintén beküldi. 22/115. Pirity Gyula z.-egerszegi járási állatorvos kérvényt intéz az egyesülethez; jelentésében, hogy az egyesület által községeknél kihelyezett tenyészbikákat már több éven át kiszállásai alkalmával megvizsgálta; kéri, hogy az egyesület ezen működését méltányolva némi segélyben részesítse, A kérvényben működése csak általánoságban lévén megérintve, a közgyűlés figyelembe nem vehette. 28. Koller István Il-od alelnök indítványozza, miszerint írjon fel az egyesület a magas ministeriumhoz, hogy a megye területén más helyeken is állíttasanak fel szénkéneg raktárak, ne csak Tapolczán és Keszthelyen; irjon át az éremben a megyehatósághoz is, hogy mely helyeken volnának szénkéneg raktárak létesítendők és mily menynyiség igényeltetik vidékenkint. A közgyűlés az indítványt elfogadja és annak értelmében a felterjesztéseket megteszi. 24. Szily Dezső tagtárs indítványozza, hogy keresse meg az egyesületet Zala-Egerszeg r. t. város polgármesterét, hogy a marhvásártért a kor kívánalmainak megfelelően rendeztesse; mert az dacára a magas vásár állástérnek, a legkezdetlegesebb és elhanyagolt állapotban leledzik. 23/91. Kövesi Ferenc szőlőszeti és borászati felügyelő jelentése a »Francia országban® észlelt szölöbetegségekről. Tudomásul szolsál. 24/93. »Trencsénmegye gazdasági egyesülete« a mayyarországi szarvasmarhának Ausztiában való értékesítése körül felmerült nehézégek megszüntetés iránti ministeri felterjesztését pártolás végett megküldi. A közgyűlés a kérvény pártolását elhatározza és felterjesztést intéz a magas ministerziumhoz. 25/97. A m. k. gazdasági tanintézet igazgatósága Keszthelyen az egyesület 100 frtos millenáris ösztöndíjára az 1897/8-ik tanévre »Szetler József III. éves hallgatót® ajánlja. A közgyűlés az ajánlatot alapján 1897/98-ik tanévre Szetler Józsefnek adományozza a 100 frtos ösztöndijat. Amiről a gazdasági tanintézet igazgatója és folyamó értesítendők. 26. A mai ülés jegyzökönyvének hitelesítésére felkérettek: Skublics Jenő és Szűcs Dezső tagtársak. Egyébb tárgya nem lévén az ülésnek, elnök megköszöni az érdeklődést, az ülést bezárja. Kmf. Jegyezte: Orosz Pál Háczky K imán mázó küldemények cim iratát ugy kell alkalmazni, hogy a leszakadás lehetősége kizárassék s e célból legcélszerűbb, ha azok ciinirata keresztkötésekkel erős zsineggel a kosán a köttetik vagy pedig a cimirat fatáblácskára ragasztatik | vagy iratik, s a cimtáblácska sodronnyal vagy erős zsi| neggel mindkét végénél fogva a csomaghoz tartósan hozzáköttetik, hogy a szállítás alatt a cim le ne szakadhasson. Hogy főleg a romlandó tartalmú küldemények kézbesíthetése minden eshetőséggel szemben biztosíttassák, célszerű egy cimirat másolatot a küldeménybe legfölül elhelyezni azon célból, hogy a küldeményre alkalmazott cimirat leszakadása esetén is, a bizottsági felbontás alkalmával, a címzett megállapítható s a küldemény kézbesíthető legyen. A pecsételésre csak jó minőségű, erős, tartós pecsétviaszt szabad használni. Vignetták csak a csekély értékű küldemények lezárására használandók. Minden csomaghoz szállítólevél szükséges, melynek a csomagra irt összes cim adatokat kell tartalmaznia. A címzés a szállítólevél adatával egybehangzóan tisztán, olvashatóan és tüzetesen (vezeték és keresztnév, társadalmi állás, lakhely község vagy puszta, utolsó posta, vármegye, utca, házszám, emelet, ajtószám) magára a csomag göngyöletére írassék, hogy a címzett, főleg ha a küldemény nagyobb városba szól, könnyen és késedelem nélkül feltalálható legyen. Ila a göngyöletre írni egyáltalán nem lehet, ez esetben azon papírlapot, melyre a cim írva van, nemcsak széleivel, hanem egész lapjával kell a csomagra és pedig mindig az azt összekötő zsineg alá, ragasztani. Aranyat, ezüstöt, pénzt, ékszert és drágaságokat tartalmazó küldeményeknél a cimet .mindig magára a göngyöletre (vászonra vagy faládára) kell írni. Gyorsan romló targyaknál szükséges, hogy e záradék: „gyorsan romló", törékeny tárgyaknál pedig ezáradék: „törékeny" vagy a szokásos palack alak szembetünőleg kitétessék. A Budapest és Bécs fő- és székvárosokba szóló élelmi szereket tartalmazó küldemények fogyasztási adó alá esnek, a bor és húsfélét tartalmazók pedig bárhová szóljanak, utólagosan fogyasztási adóval terheltetnek; szükséges tehát, hogy a szállító levelen és csomagon a fogyasztási adó alá eső küldemény minősége és mennyisége kilogramm, darab vagy liter szerint megjelölve legven. — (Például: 1 pulyka, 2 klgl szalonna, 3 kacsa, 2 klg. őzhus stb.) mert különben a küldemény a rendeltetési helyen megadóztathatás céljából fölbontatik, mi a kézbesítést felette késlelteti. Végre a torlódás lehető csönkkentése céljából, de még azért is, hogy a küldeményeket még az nap biztosan tovább küldeni lehessen, igen kívánatos, hogy a küldemények föladása a délelőtti időben történjék; e célból intézkedett a posta igazgatóság, hogy kerülete nagyobb hivatalainál folyó év december hó 20—24-ig bezárólag a küldemények a déli órákban is felvétessenek. e. jegyző és titkár. e. alelnök. Figyelmeztetés a postát igénybe vevő közönség érdekében. A pécsi ki/, posta és távirda igazgatóság megke-[ resésére a közönség tájékoztatása végett közöljük a karácsonyi ünnepek alkalmával össztorlódni szokott postai küldemények csomagolási módjára nézve az alábbi figyelmeztetést : Jelentékenyebb értékű tárgyak, mint csipkék, selyem kelmék stb. és oly küldemények, melyek nagyobb távolságra és kivált tengelyen szállíttatnak, értékük, terjedelmük és súlyukhoz képest megfelelő módon, közönséges vagy fonákjával kifelé fordított viaszos vászonba, bőrbe, szűkség esetén vászonnal körülburkolt dobozba teendők és jól k-örülköt.özendők vagy j<3 szerkezetű erős faládába csömagolandók. Ékszerek, drágaságok tokban elhelyezve, azon felül vászonnal körül burkolt erős fadobozba vagy taládácskába zárva és jól körülkötözve és lepecsételve adandók fel. Csekélyebb értékű tárgyak csomagolásához elégséges, ha jó minőségű és többrétű csomagoló papirba burkoltainak és egy darabból álló erős zsineggel többszörösen köriilköttetnek. Csomagolás nélkül csak bezárt utazó táskák, bőröndök, jól abroncsolt hordók, erősen beszegezett ládák, továbbá már nem vérző egy-egy darab vad adható fel. — Több drb. vad, péld. nyul, fácán, fogoly stb. csakis csomagolva adható postára. Bécs városba és annak kerületeibe szóló halküldemények göngyöletére — könnyű fölismerés céljából — • egy negyedrét vörös papiros ragasztandó s a címzett lakásának pontos megjelölésére (kerület, utca neve, házszám, emelet, lakás száma) annálinkább kell kiváló go idot fordítani, hogy az ily gyors romlásnak alávetett küldemények le hetőleg gyorsan kézbesíthetők legyenek. A kosarakba helyezett tisztított szárnyasokat tartalA soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből i. A m. kir. pénzügyminiszter ur az egész vasúti kocsirakományként érkező egyes áruk tiszta súlyának meghatározása, valamint a hordókban szállított ásványolajok teljsűlyának megállapítása tárgvában f. é. 70.775 sz. a. rendeletet bocsátott ki. Mire 'az érdekelt Körök ügyeimét oly megjegyzéssel hívjuk föl, hogy e rendelet hivatalos helyiségünkben, a hivatalos órák alatt, bármikor megtekinthető. Sopron, 1897. évi november havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. II. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur értesítése alapján felhívjuk kamarakerületünk kivitelű kereskedőinek es gyárosainak figyelmét arra: hogy a koreai kormány Mokpo és Chimampo tengeri kikötőket f. é. október hó l-jével az idegen kereskedelem számára megnyitotta. Sopron, 1897. évi november havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. III. Vidosits Gyula és Porcsalmy nagyváradi kamarai alkalmazottak „Nagyvárad és Biharmegye cim- és névtára" czimmel egy müvet .adtak ki, mely felöleli Nagyvárod vuroá és Biharmegye összes közigazgatási, igazságügyi, pénzügyi, egyházi, közgazdasági, közlekedési, közegész segügyi, politikai, katonai, csendőrségi hivatalainak személyzetét s azok lakhhelyét; az összes pénzintézeteket, társadalmi, jótékonysági, sport stb. egyleteit; az egész kamarai kerület gyárosait, kereskedőit, iparosait, szakonkint és iparágankint, betűk szerint, csoportosítva s az utca és házszám feltüntetésével. Mely kimerítően tájékoztató cim- és névtárra oly megjegyzéssel hívjuk fel érdekelt köreink figyelmét.- hogy ezen mű, diszes vászon kötésben, Vidosits Gyula nagyváradi kamarai alkalmazottnál 1 frt. 30 írért, megrendelhető.Sopron, 1897. évi december havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara Hivatalos-rovat. Zala-Egerszed rend. tan. város tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a legtöbb adót fizető v. képviselőknek 1898-ik évre összeállított névjegyzéke a városházán a v. főjegyző irodájában 1897. deczember 9-től december 14-igaz 1886. évi XXII. t.-cz. 33. §-a értelmében közszemlére kitétetett, a hol a hivatalos órák alatt felszólamlás céljából bárki áltál is betekinthető. Zala-Egerszeg, 1897. december hó 9-én. wwt iMm, polgármester.