Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-11-28 / 48. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1897. évi 48-ife számához. iskola rajztermében gyűlt egybe, ahol kezdetét vette a tulajdonképeni felavatási ünnep. A polgári leányiskola növendékei a Himnuszt énekeitékei, mely után Vécsey Zsigmond polgármester szép beszédben méltatta a város közönségének áldozatkészségét, ameiylyél a városnak díszét képező iskolát felállította; előadta röviden az iskolának történetét; ecsetelte a magasztos hivatást, amely benne tantestületre vár; végül átadta az új épületet a város nevében Epcrjessy Sándor iskolaszéki elnöknek. Az éljen­zéssel fogadott beszéd után dr. Jankovich László gróf főispán intézett hazafias szellemtől áthatolt és lelkes éljen­zéssel fogadott beszédet a közönséghez, végül a leány­növendékekhez fordult s buzdította őket, hogy Isten után legszentebb legyen előttük a haza. Az éljenzés lecsilla­jultával dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, vármegyei tanfelügyelő, a nála megszokott szónoki hévvel elmondott, költői szárnyalású beszédben fejtegette az új iskola nagy adatát, a leánynevelésnek a határszéli városban nemze­tiségi szempontból kiváló fontosságát. A nagy hatást keltett és zajos éljenzéssel fogadott beszéd után Epcrjessy Sándor, a községi iskolaszéknek érdemekben gazdag elnöke, át­vette az oktatás céljaira az iskolaszék nevében a városi hatóságtól az új épületet azzal a kijelentéssel, hogy az iskolaszéknek vele együtt fő törekvése lesz az intézetei feladatának színvonalán tartani, amelyhez a felettes ható­ságok támogatását kérte ki. Az utolsó szónok dr. Bartha Gyula igazgató volt, aki meghatva mondott köszönetet maga, kartársai s a növendékek nevében mindazoknak' akik az új iskola épületet a megvalósulás stádiumába jut­atták, azt az épületet, mely az erény és tudomány eszméinek szolgálatában kell hogy álljon A megható ünnepséget a növendékek Szózat éneke zárta be. Délben az Arany-Szarvas szálló nagytermében száz terítékű bankett volt, amelyen számos, lelkes felköszöntőt mondottak. Sümeg virilisei az 1898-ik évre: Hornig Károly báró, dr. megyés püspök, Tarányi Ferenc, Szakmáry József, Mild Mihály, Eitner Sándor, Dervarics István, Takács Zsigmond, Epstein Vilmos, Bárdió György dr. Barkóéi Károly Fischer Ignác dl-., Mojzer József, Eitner Zsigmond, Talabér Károly, Lukonich Gábor dr., Steiner Simon, Kaufmánn Ede örökösei, özv. Ferencyné, özv, Raile Józsefné és a sümegi takarékpénztár részvénytársaság. A legmagasabb adóösszeg 3987 frt 81 kr., a legkisebb 129 frt 22 kr. Adakozások. A zala-egerszegi népkonyha céljaira Stern Farkas ur 10 ftot, Fábiánics Gyula ur (Orbányosfa) 5 ftot, Németh Béla titkár úr (Szombathely) 3 ftot, Wocher Sarolta urnő (Bak) 2 ftot voltak szívesek adakozni, mely nemes adományukért hálás köszönetet mond az elnök. Eljegyzés. Nógrádi Jenő dr. sümegi reáliskolai ta­nár folyó hó 24-én eljegyezte Jewvay Valéria kisasszonyt, Jenvay Géza dr. sümegi úgyvédnek kedves leányát. Társasestély. A zala-egerszegi kaszinó választmánya a tagok között a társasélet élénkítése és az összetartás fokozása végett a téli évad alatt társas vacsorák rendezését határozta el. Az első ily férfi társas vacsora a kaszinó helyiségében f. hó 20 án volt, amelyre a tagok közül mintegy hatvanan gyűltek egybe. A kitűnően sikerült társas vacsorán kezdettől fogva végig a legvidámabb han­gulat s fesztelen jó kedv uralkodott. Halálozás. Keszthely polgárváros társadalmának egyik kiváló tagja Mészáros Mihály, nyugalmazott honvédszázados, 48-as honvéd fejezte be pályafutását folyó hó 21-én, éle­tének 68-ik évében. A megboldogult tagja volt a községi iskolaszéknék, s mint ilyen kiváló tevékenységet fejtett ki az iskolák látogatásában, s minden ilyen látogatása al­kalmával cukorkákat osztogatott ki a jól felelő gyerme­keknek. A szegény és szűkölködők segélyezése mindennapi dolog volt nála. A szegény iskolás gyermekeknek tanköny­vekkel való ellátására a mult évben alapítványt tett. Ha­lála általános részvétet keltett. Temetése 23-án igen nagy részvét mollett ment végbe. Béke poraira! Gyűlés helyi érdekű vasút ügyben. Az Alsó­Lendvától Letenyén keresztül Nagy-Kanizsáig tervezett helyi érdekű vasút ügyben Letenyén látogatott gyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy a, megyéhez segély megszavazása tárgyában kérvényt intéznek s egy bizott­ságot választottak, amely a vasutügyet, a nagy-kanizsai érdekeltséggel megtárgyalja; elhatározták továbbá, hogy Szepetken, Tóth-Szent-Mártonban, Becsehelyen, Letenyén és Dobri községben rendes állomások lesznek, mig l'ctri­Vente és aligvár rakodó állomásokúi jeleltetnek ki; a községi jegyzők és bírók pedig felkérettek, hogy saját községeikben törzsrészvénynek jegyzéséről gondoskodjanak s eljárásuk eredményétől a folyó év végén tegyenek jelentést. Faiskolai jutalomdíj. A Magyar Földhitelintézet a gyümölcsészet és fatenvésztés terén szerzett érdemek elismeréseid évenként 2.500 forint jutalomdijat tűzött ki a faiskolák kezelésében kitűnő lelkészek és tanítók számára. Az 1896. évi jutalomdijak kiosztása fölött legközelebb határozottja földmivelésügyi miniszter által egybehívott bírálóbizottság. Vármegyénk területéről Tóth Lajos zala­mihályfai és Békeji Elek zala-koppányi államilag segélyezett községi iskolai tanítók 100—100 frt jutalomdíjban részesültek. A nayy-kanizsai köz8Óji iskolasrek f. hó 24-én Eperjessy Sándornak, mint a közigazgatási bizottság ré­szétől kiküldött elnöknek, elnöklete alatt tartott ülésén az elhalálozás folytán megüresedett elemi népiskolai igaz­gató állásra nagy szótöbbséggel Récsey György rendes tanítót választotta meg. Ugyanezen az ülésen a kis-kanizsai segédtanítói állásra Nyakas Viktoriát hívták rrieg; Récsey György osztályába Poredus Antalt helyezték át, ennek helyére pedig Mágot Józsa eddigi helyettesítő tanítónőt választották meg segédtanitónőnek. Kinivezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Grosz Samu okleveles polgári iskolai tanítót az alsó-lendvai állami polgári fiú iskolához segéd taní­tóvá nevezte ki. Anyakönyvvezető kinevezése A m. kir. belügy­miniszter a zala-szent-iváni anyakönyvi kerületbe Ujváry Józsefet anyakönyvvezetővé, a turnischai anyakönyvvi ke­Antalt anyakönyvvezető helyettessé riiletbe Rozgonyi nevezte ki. Áthelyezés, A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Ürhegyi János alsó-lendvai állami polgári iskolai rendes tanítót a nágy-becskereki állami polgári és felső­kereskedelmi iskolához, a 111. kir. igazságügyminiszter Biró Lajos zala-egerszegi kir. törvényszéki aljegyzőt a veszprémi kir. járásbírósághoz helyezte át A nagy-kanizsai korcsolyázo egylet Grünhut Hcn­rich választmányi tag elnöklete alatt folyó hó 20-án tar­tott évi rendes közgyűlésén tudomásul vették az évi számadást, megállapították a jövő évi költségvetést s megválasztották a tisztikart és választmányt következő eredménynyel: Unger Ullmann Elek elnök, gelsoi Gutmann Vilmosné társelnöknő, Eranz Lajos iga/.gatő, dr. Ollop Mór titkár, Rosenfeld József pénztárnok. Választmányi tagok: Eranz Lajosné, Győrll'y Jánosné, Grünhut Herlrichné, Prager Béláné, Rosenberg Richardné, dr. Rothschild Sa­muné, Weiser Józsefné, Unger Ullmann lílekné, dr. Engel Sándorné, Rálz Aranka, Weisz Tivadarné, dr. Neumann Edéné, Belus Lajos, ilj. Deutsch Lajos, Glement Lipót, Krizsán Miklós, Gutmann Vilmos, Grünhut Henrich, Komlőssy Kálmán, dr. Huszár Sándor, dr. Darányi Árpád, dr. Ilolczer Henrich, Zerkowitz Lajos, Vécsey Zsigmond. Számvizsgálók: Blau Béla, Goldhammer Károly, Weisz­mayer Lipót. Iskolai alapítvány. Iványi Andor, az alsó-lendvai állami polgári fiú-iskola tanára, az alsó-lendvai polgári iskolánál eltöltött működésének huszonötéves jubileuma alkalmából az alsó-lendvai állami polgári iskola részére száz forintos alapítványt tett oly célból, hogy az alapít­vány kamatait nevezett tanintézet egy szegénysorsú és szorgalmas tanulójának jatalmazására fordítsák. Iskolaszéki gyűlés. A sümegi iskolaszék Eitner Sándor elnöklete alatt tartott ülésén első sorban több reáliskolai ós felsőleányiskolai szegény tanuló tandíját elengedték, majd tudomásul vették, hogy a közigazgatási bizottság Grósitz Mari felső leányiskolái tanítónőt állásá­ban véglegesítette. Könnye József tanítónak a faiskoláról való lemondását elfogadták, s helyébe Kocsis Károly tanítót választották meg, kinek beterjesztett munkatervét és költségvetését az ülés elfogadta s kivitel végett a képviselőtestülethez áttenni határozta. Több rendbeli elő­terjesztés után az iskolaszék Mézes János segédtanítónak meghívását jóváhagyta, Bánfi Alajos igazgatótanitó javas­latára megkeresi a képviselő testületet, hogy a segédtaní ­tói állás fizetését 200 frtra emelje föl. A letenyei szövetkezeti önsei|é'yzö egyesület újabb öt évi cyclusra megalakult s a tisztviselői kart és választ­mányt következőleg választotta meg: Filípics János elnök, Merkly Antal alelnök ; választmányi tagok: Zakál Gyula, Öszterreicher József, Leitner József, dr. Hajós Sándor, Plakk Ferenc; választmányi póttagok: Strasser Jakab, Keszler Géza. A felügyelő bizottság rendes tagjai Derica Jenő, dr. Kertész Arnold, Leitner Lipót; póttagok Schmidt János és Vajda Adolf. Könyvelőnek Glósz Gézát, pénz­tárnoknak Vesel Manót választották meg, akik az egye­sületnek eddig is tisztviselői voltak. Tanito-gyü'és. A sümeg városi róm. kath. tanítókör f. hó 24-én tartotta őszi rendes közgyűlését. Bánfi Alajos világi és Mild Mihály egyházi elnökök elnöklése mellett. A gyűlés Német Béla óvónak gyakorlati tanításával kez­dődött, ki az énektanításból tartott sikerült előadást. Azután Bánfi Alajos számolt be a Veszprémben tartott egyházmegyei közgyűlésről. Miután a gyűlés elő adóknak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott, a kaszinó nagytermébe vonult, ahol Vertán Jenő szőlőszeti és borászati felügyelő másfél órai tanulságos felolvasást tartott a szőlőmivelés köréből. A felolvasást a kör tagjain kívül a szőlőbiito­kosok köréből nagyszámú érdekeltség hallgatta végig. A nagyérdekü felolvasásért Bánfi Alajos a gyűlés nevében meleg köszönetet mondott a felolvasónak. Felolvasás. A keszthelyi kath. legényegylet kiválóan sikerült s felolvasással és szavalattal egybekötött láncz­mulatságot rendezett e hó 20-án a Nemzeti szálloda termében. Az estélyen igen szép számu intelligens közönség vett részt. A műsor első pontját BÓkány József egyleti tag szavalata képezte, aki Garay János »Obsitost című költeményét kiváló ügyességgel adta elő; — ezután.Pálfiy Péter egyleti tag szép bariton hangjában gyönyörködött a közönség s az általa énekelt népdalokat többször meg­újrázta. Az estély fénypontját Gaál József főgymnásiumi rajztanár felolvasása képezte, aki az iparról olvasott tol az iparosoknak. A felolvasás után Udvardy József egyleti ta ( r Petőfi ^Szeptember végón« költeményének olszavalá­sával, — végül pedig Pálffy Péter a »Bányamester« ós egy »CoupIe« eléneklésével arattak tapsokat. A műsor ezzel befejeztetvén, kezdetét vette a tánc, mely csak a hajnali órákban ért véget. Alapszabály megerősítés. A m. kir. belügyminiszter a pacsai iparos-kör alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. Uj legényegyesület. Sümegen katholikus legény­egyesület alakult. Álakuló gyűlését f. hó 14-én tartotta, melyen Vida János káplán fejtegette az egyesület célját, majd megalakították a tisztikart és választmányt s Ilornig Károly báró megyés püspökhöz, az egyesület védőjéhez, üdvözlő sürgönyt küldöttek. Kinevezés. A zala-egerszegi m. kir. pénzügyigaz­gatóság Gervai Nándor pénzűgyéri felvigyázót díjas irodai kezelési gyakornokká nevezte ki. Jótekonycelú müiedvelői szinelöadás. A sümegi iparos ifjúság egyesülete saját pénztára javára 1897. évi december hó 4-én a kaszinó termeiben zártkörű táncmu­latsággal egybekötött műkedvelő előadást rendez, mely alkalommal színre kerül: „A czigány" eredeti színmű 3 felvonásban. Irta Szigligeti. Rendezi Török József egyleti jegyző. Karnagy Kocsis Károly tanár. Sugó Bricht Viktor Helyárak: Oldalszék s I. II. sor 1. frt., III. IV. sor 80 kr., a többi sor 60 kr., földszinti állóhely 50 kr. Hátialékos előfizetőinket tekintettel az.év végé­nek közeledtére — tisztelettel felkérjük, szíveskedjenek hátrálékaikat mielőbb lapunk adóhivatalába beküldeni akkorára a méreg lehullott róla; legjobb a frissen impre­gnáltanyag, mikor még egy kissé nedves, de már nem vizes. i) Az ursin. Ez úgy került alkalmazásba, mint a sztrichnin, tehát impregnált buza alakjában; ma már inkább pilulákat készítenek belőle, úgy mint azt a foszfornál láttuk es pedig egy rész arsénra tizenkét rész liszt és két rész barna szörp kell. Ezt is csak gyógyszerész készítheti. A pilulák elhelyezése is teljesen ügy történik, mint az előbbi esetben. j) A bárium karbonát. Négy kilogramm lisztre egy kilogrammj praecipitált szénsavas bárium (bárium karbonát) veendő és kevés viz hozzáadásával kemény tésztává 1, gyúrandó, hogy abból borsó nagyságú pilulát lehessenkeszíteni. Minthogy ezektől a piluláktól elpusztul­hat. a nyul is, azért ez is az egérlyukba adandó és a lyuk azután betaposandó. A bariumnak más alakja a chlorharium (bárium chlor id), melyet finomra kell törni és egyenlő mennyiségű zabdarával keverve használni. Ezen keverékből egy egy egérlyukba egy kávéskanálnyit kell adni. k) A tengeri hagyma ( Scilla maritima) szintén sze repei az egérirtó anyagok között, a mennyiben azt keleten állítólag szintén egérirtási célokra használják. A hagymát föl kell aprózni és ugyanannyi mennyiségű vagdalt hússal össze keverni, s hogy az azután pilulákká legyen alakít­ható. egy kis mennyiségű liszttel kell behinteni. Az így előállított anyagot a Rovartani Állomás 1895 ben próbálta ki, de eredmény nélkül. Különben ha beválnék is, az a hozzá való hus miatt igen drága, s nagyban nem igen alkalmazható. Ezeken kívül van még sok anyag és szer, a melyet, itt-ott ajánlanak, de ezek semmiféle jelentőséggel nem bírnak s így teljesen mellőzzük azokat. Eljárás kötelező és együttes egérirtás esetén. A gazda egérjárásra minden évben számithat; ha e baj nem érte, az a jelenlegi körülményeink között csak véletlen szerencse. És minthogy e véletlen szerencsére sohasem szabad támasz­kodni, szükséges, hogy az egeret, pocokot minden gazda mindenütt és minden esztendőben a leggondosabban irtsa. S így az egérkalamításnak helyes és legkevesebb költség­gel járó megoldása csak egyedül a gazdaközönségtől függ. IIa a gazda szántáskor nem feledkezik meg arról, hogy egy egér pár egy év alatt kétszázra is szaporodhatok ós ha szigorúan meghagyja szántó emberének, hogy az eke alól felkerülő minden egei et irtson, s ha ott, hol a fel­szántás nem lehetséges (utak mentén levő füves helyeken, gyepes partokon, pajták és szélük körül, kazlak és boglyák alján, vasúti töltéseken és vízszabályozási gátakon) 14 napi időköz múlva kétszer foszforos pépet alkalmaz, akkor egérjárástól nem kell félnie. Hol azonban a gazdák mégis megfeledkeznek e teen­dőről, ott nagy egérjárás esetén csak közös és kötelező védekezés vezethet célhoz, de itt is szükséges, hogy annak okvetlen szükségességéről minden egyes tag meg legyen győződve. Ezen kötelező védekezés esetén az eljárás a követ­kező lehet : Szükséges, hogy a védekezés egységes legyen, valamint, hogy ennek vezetése egy kézben összpontosuljon. Szüksé­ges, hogy abban a vidék összes érdekeltsége részt vegyen és pedig kötelező védekezés kimondása esetén pl. várme­gyei szabályrendelet alapján esetleg büntetés terhe alatt is. Ez a kötelező védekezés kiterjedhet egy vagy több községre, egy vagy több járásra is. A védekezés egyszerre, előre megállapított és a helyi körülményeknek legjobban megfelelő terv szerint töiténjék. Az eljárás helyességét pedig hatósági közegekkel kell ellenőrizni s ha valaki a védekezést hanyagságból elmulasztja, akkor a mulasztó költségén hajtassa azt végre az esetleg megállapított birság kiszabása mellett a védekezést vezető maga. Irtás módjául alkalmaztassák először az egereknek szántáskor való agyonveretése; eke alá nem kerülő helye­ken a foszforos pép; vagy a hohenheimi egérfogó; mig ellenben olyan helyeken, hol kis területen sok egér van, ott a foszforos pép és egérfogó árok. Közös tulajdont képező területen, továbbá vasúti töltéseken, vizszabályozó gátakon az irtás közköltségen történjék. Általában az irtásmódok megállapításánál szolgáljon zsinórmértékül az, hogy a követendő mód egyszerű s a maga helyén zaklatás vagy károsodás nélkül alkalmazható legyen. Az irtás legsikeresebb ideje a késő ősz vagy a korai tavasz, foszformérges pépet csakis ilyenkor tanácsos alkal­mazni, ellenben az agyonverést minden szántáskor az év bármely szakában. Foszforos pép alkalmazása esetén a foszfor beszer­zéséről a védékezés vezetője gondoskodjék és ő legyen érte felelős is. Ezenkívül figyelmeztetni kell mindenegyes védekezőt arra a veszélyre, a mely hanyagságából vagy esetleg gondtalanságából származhatik. S ez utóbbi oknál fogva a teljes biztonság okáért szükséges, hogy az ilyen méreg alkalmazása helyén jelen legyen valamely hatósági közeg. Végül közös védekezés esetén szükséges, hogy tekin­tettel a helyi viszonyokra, megállapíttassanak azok az egérevő hasznos állatok is, a melyeknek kímélése ott kívá­natos vagy épen szükséges. Helyi, megyei cs vegyes hírek. Iskola felavatás. A nagy-kanizsai polgári leányis­kola uj épületének felavatási ünnepsége í. hó 21-én volt, amelyre a székvárosból megjelentek dr. Jankovich László gróf főispán, Csertán Károly alispán, dr. Ruzsieska Kálmán kir tanácsos, vármegyei tanfelügyelő. Az ünnepség reggel 8V2 órakor a szentferenezrendiek templomában tartott hálaadó isteni tiszteinttel kezdődött, amelyen a vendégeken kivül résztvett a városi hatóság, az iskolaszék, valamint az eicmi és polgári iskola leánynövendékei. Az isteni-tisz­te '•! befejezte után az ünneplő közönség a polgári tiu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom