Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-03-14 / 11. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1897. évi 11-ik számához. Helyi, rqcgyci és vegyes hirck. A tapolcza keszthelyi vasút érdekeltsége f. hó 7-én délután Keszthelyen Hertelendy Ferenc elnöklete alatt igen látogatott gyűlést tartott, melyen Hertelendy referált a dolgok jelen állásáról. Előadta, hogy a vasút kiépítheté­sének engedélyezése tárgyában a minisztériumban gyűlé­seztek. Ott a vasút építési költsége 790 ezer frtban álla­píttatott meg, ebből 276 ezer frtot törzsrészvénynyel kell fedezni. Erre az érdekeltség eddig csak 60.000 frtot irt alá, államsegélyképpen várnak 100.000 frtot, megyei 85.000 frt és a hiány ez idő szerint 31 ezer frt, melyet Keszthelytől várnak. A keszthelyi érdekeltség nevében Lénárd Ernő kijelenté, hogy Keszthely áldozni fog a vasút kiépítésére, de hogy mily mérvben, azt a város képviselő­testülete van hivatva kimondani. Hencz Antal a jelenlevő egyeseket szólítja fel; ha mindenik csak egy-egy rész­vényt is jegyez, megszűnik az akadály; a maga részéről 500 frtot azonnal aláír, mire az aláírásokat mások is foly­tatták. Ezután Hertelendy azon reményben zárta be a gyűlést, hogy eddigi fáradozásuk nem lesz sikertelen. Március 15-ike. A zala-egerszegi polgári- és felső­kereskedelmi iskola tanuló ifjúsága f. hó 15-én délután 3 órakor ünnepli meg a tanintézet rajztermében március 15-ének évfordulóját. Birói kinevezés. O felsége a király az igazságügy­miniszter előterjesztésére Ajkay Miklós nagy-kanizsai kir. törvényszéki jegyzőt a keszthelyi járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Az agrárbank helyi biztosságai. A Balaton-melléki ágrár biztosságot, mely egész Zalavármegyére és Veszprém­megye veszprémi járására terjed ki. — mint értesülünk a bank hét helyi biztosságra osztotta. A tapolcai járásban három helyi biztosság lesz fölállítva Tapolcza, Köves-Kálla és Balaton-Fiired székhelyekkel. A helyi biztosok megválasz­tása most van folyamatban és kinevezésük legközelebbre várható. A kerületi bankbiztos, báró Putheány Géza, ajánlatára a tapolczai biztosságra Vastayh János, a köves­kállaira Weiler Kálmán, a balaton-füredire Varga János kérettek fel a bank képviseletére. Kinevezés. A m. kir igazságügy miniszter Steincr Dezső nagy-kanizsai kir. törvényszéki joggyakornokot a nagy-kanizsai kir. törvényszékhez aljegyzővé, Szabó Ferenc győri kir. törvényszéki Írnokot a zala-egerszegi kir. tör­vényszékhez irodatisztté nevezte ki. Adomány. A zalamegyei központi takarékpénztár részvénytársaság 15 frtot volt kegyes a helybeli kerületi betegsegélyező pénztárnak adományozni, melyért ez uton mond köszönetet az elnökség. Pénzügyi kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Körösy Pál végzett joghallgatót a zala-egerszegi m. kir. pénzügyigazgatósághoz pénzügyi fogalmazóvá ideiglenes minősegben kinevezte. Eljegyzés. Lacher Etelka és Z. Horváth Lajos jegyesek. Zala-Egerszeg, 1897. március hó 10. Iskolalátogatók 1897. március 15-től március 21-ig a városi két ovodánál: Ruzsich Károlyné és Krosetz István; a polgári fiú-iskola III. és IV-ik osztályában: dr. Manyin Károly; a polgári leányiskola I., II., III. és IV-ik osz­tályában: Németh Elek; az állami elemi fiú-iskola osztálya­iban: Botfy Lajos; az állami elemi leányiskola osztályai­ban : Thassy Kristóf. A keszthelyvidéki takarékpénztár r. t. f. hó 6-án tartotta 3. évi rendes közgyűlését. Jelen volt 65 részvényes, kik 690 részvényt képviseltek. Közgyűlési elnökké dr. Xeuinárk Béla választatván, az igazgatósági és felügyelő bizottsági jelentések alapján a mérleg elfogadtatott s a nyeremény következőleg osztatott fel: 6533 frt 18 kr. tiszta nyereményből a részvényesek 8°/o-os osztalékára 4000 frt fordittatik, a tartalékalaphoz 1500 frt csatoltatik, 893 frt igazgatói, ügyészi, felügyelő bizottsági jutalékokra, 138 frt 18 kr. az 1897. évi nyereség-veszteség számlára át­vitetik. Az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak a fel­mentvényt megadták. Igazgatósági elnökké Mandl Pált, alelnökké íteischl Venczelt választották. A kilépő 7 igaz­gatóságitag helyett titkos szavazással Hencz Antal, Mészáros Mihály, Neumark Ignác, Stegmüller Ferenc, Stieder Kálmán, Veháp Ferenc és Hotfmann Béla, póttagokká Braun Pál, Lázár József és Berger Arnold választattak, felügyelő bizottsági tagokká pedig egyhangúlag Bányai Károly, Práger Tivadar, Csathó Alajos és Grohman Károly. Az igazgatóság az alaptőkének 50 ezerről 100.000 frtra leendő felemelését hozta javaslatba, mit dr. Schwarcz Zs. ügyész terjesztett elő kellő indokolással. Az alaptőke felemelést a közgyűlés elfogadta. E szerint ki fog bocsájtatni 1000 drb. részvény 100 frt névértékkel. A régi 50 frtos részvényeket ujakkal cserélik ki és pedig 2 régit egy ujjal. A fenmaradó 500 drb. uj részvényre az eddigi részvényesek elővételi joggal bírnak; a felpénz egy uj részvény után 30 frt. Az elő­vételi jog bejelentésére május 1. tüzetett ki határidőül, amikor 30°/o lesz befizetendő, a II. befizetési határidő junius. 1., a III. pedig julius 1. — A felpénzt a tartalék­alaphoz fogják csatolni. A társaság alapszabályainak módo­sítását illetve megváltoztatását egy közelebb összehívandó közgyűlésen fogják eszközölni. A tapolczai Chewra-Kadischa (izr. szt. egylet; f. hó 3-án fennállásának félszázados jubileumát ülte meg. Az ünnepély a templomban vette kezdetét, hol dr. Singer Bernát főrabbi magvas beszédet tartott, mely a közönségre mély hatást tett. Ezután volt díszközgyűlés, melyet az elnöklő dr. Fischer Lajos lelkesítő szavakkal nyitott meg ; ezt követte az egyletek és testületek tisztelgése. A főrabbi az egylet történetét olvasta fel. Este az újonnan épült paplakban diszlakoma volt, melyen az összes tagok részt­vettek és mely alkalommal a vallásos érzéstől áthatott felköszöntők lelkes hangulatot teremtettek. A nagy-kanizsai kereskedelmi- és iparbauk 1896. évi zárszámadása szerint: vagyon: váltótárca 236.200 frt 90 kr., értékpapírokra adott' előlegek 28.417 frt, érték­papírok készlete 42.665 frt 56 kr., pénznemek 1.494 frt 02 kr., szelvények 155 frt 70 kr., intézeti ház 40.000 frt, adósok 78.489 frt 38 kr., pénzkészlet 29.714 frt, 37 kr., összesen 457.136 frt 93 kr. Teher: részvénytőke 200.000 frt, taktalékalap 2/.698 frt 55 kr., nyugdíjalap I.776 frt 05 kr., betétek 103.184 frt 41 kr.,' átmeneti kamatok 3.993 frt 31 kr., hitelezők 108.187 frt 54 kr., egyéb tartozások 6.956 frt 37 kr., nyeremény-egyenleg 5.340 frt 70 kr. A bank az 1896. évi szelvény után 2 frt 50 krt fizet osztalékul. A pénzintézet közgyűlését gelsei Gutmann Vilmos igazgatósági elnök elnöklete alatt f. hó 7-én tartotta. A közgyűlésen megjelent 22 részvényes 196 szavazat képviseletében. Az igazgatósági és felügyelő bizottsági jelentéseket a közgyűlés tudomásúl vette s a felment vényt megadta. A sorrend szerint kilépő gelsei Gutmann Vilmos elnök, Blau Pál, Grünhut Alfréd, Rapoch Gyula és Vidor Samu igazgatósági tagokat 3 évre újból megválasztották, valamint dr. Bentzik Ferennc, Halphen Mór és Goldhammer Károly felügyelő bizottsági tagokat egy évre. A zala-lövői ifjúság utcai lámpák felállítása cél­jára f. hó 18-án a helybeli kávéház helyiségében zártkörű táncvigalmat rendez. Belépti-díj: Személyjegy 50 kr., családjegy 1 frt 20 kr. Kezdete esti Va8 órakor. Felül­tizetések a nemes cél iránti tekintetből köszönettel fogad­tatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A keszthelyi kereskedők társulatának beadvá­nyára a soproni kereskedelmi- és iparkamara február hó 11-én tartott rendes ülésén elhatározta, hogy nevezett társulatnak Keszthely és a ránézve igazságügyi éa forgalmi tekintetben központot képező Nagy-Kanizsa között közlekedő egy új reggeli vegyes vonat rendszeresítése érdekében a kereskedelemügyi miniszterhez és a cs. és kir. szab. déli vaspályatársaság üzletigazgatóságához intézett kérvényeit támogatja ; továbbá azon felterjesztését, amelyet a társulat a csomagportónak a bécs-keszthelyi és budapest-keszthelyí viszonylatban Bécs javára fennálló eltérése és ezen eljárás helyesbítése iránt a kereskedelemügyi miniszterhez intézett, a maga részéről szintén pártolja. Új állami szőlőtelepek. A főldmivelésügyi minisz­ter ujabban harminchat új állami szőlőtelepnek a felállí­tását határozta el és az erre vonatkozó rendeleteket már ki is adta. Vármegyénkben az új szőlőtelepeknek helye és terjedelme a következő : Balaton-Fiireden 10 hectár, Zala­Egerszegen 8 hectár, Stridó vidékén 10 hectár. A föld­mivelésügyi miniszter ezzel az intézkedéssel egyik legér­tékesebb részét valósítja meg annak a nagyszabású pro­gramnak, melyet a szőlők rekonstrukciója tárgyában fel­állított. Keszthely város erdő- és legelő Lbirtokossága f. hó 7-én tartotta évi közgyűlését Hencz Antal elnöklete alatt. Imrik János jegyző felolvasta a nagy gonddal és részletességgel megirt évi jelentést, melynek tudomásul vétele után az 1897. évi költségelőirányzatot tárgyalták és fogadták el. A bemutatott vagyoni kimutatás szerint a vagyon ingatlanokban 683 kat. hold erdő, 105 hold legelő, 5 hold csapás — ingóságokban; kötvények IOjO frt, 3 drb. bika 553 frt; takarékpénztári betét 1394 frt 52 kr., kész­pénz 93 frt 69 kr. Sorozás Nagy-Kanizsa varosában. Az 1897. évi főujoncátlítás eredménye Nagy-Kanizsán: behivatott összesen 383 hadköteles; közülök beteg 6, máshol állíttatott 56, megjelent a bizottság előtt 321, besoroztatott 119 ; 149 visszahelyezendőnek, 42 fegyverképtelennek osztályoztatott, 8. töröltetett, 1 felülvizsgálatra rendeltetett, 2 törvénytelenül távol van New-Yorkban. A védkötelezettek közt van 38 egy éves önkénytes és foglalkozásra nézve 10 papnövendék, 9 magánhivatalnok, 12 könyvelő, 14 kereskedő, 72 iparos, a többi csekély kivétellel az iparos ossztályhoz tartozik. A zala-egerszegi kerületi betegsegélyzö pénztár igazgatóságának a f. hó 14-én tartandó közgyűlésére ké­szített s a lefolyt évi működést feltüntető jelentéséből a betegsegélyzö pánztárra vonatkozólag közöljük a követ­kező adatokat: Az 1896. évben tagsági díjbrjvétel volt II.459 korona 38 fillér, beiratás-, bírságolás-és egyebek­ből befolyt 236 k. 58 f. s így a bevétel az 1895. évi pénztár maradványnyal együtt 12.181 k. 56 f. volt, míg a kiadás 11.667 k. 40 f. Az 1896. évi bevételnek 62'1%­át fordították segély nyújtási költségekre és pedig: táp­pénzre 22'1%, temetkezés- és fürdőre 1'4%, gyógysze­rekre 13'8°/o, orvos díjazásra 19'l°/o, kórházápolásra 5'7°/o; pénztár fenntartási költségre 31'6°/o-ot fordítottak. A fel­tüntetett kiadással az 1896. évben felmerült összes tar­tozást a pénztár nem egyenlíthette ki; mert a mérleg számla szerint tartozik még orvosoknak, gyógyszerészek­nak, kórházaknak és Zala vármegye pénztárának össz-sen 8.158 k. 58 f.-rel, mely összeg a tagsági díjak hátrálé­kából nyer 1897-ben fedezetet, amely hátralék 1896. végén 9.707 k. 92 f.-t tesz. A tagsági mozgalmat illető­az 1896. évben bejelentetett 1.991, kijelentetett 1.918 s így december végén a megelőző évről meglevő tagokkal együtt összesen 1.915 tag van. Betegedés a tagoknál 1.446, családtagoknál 293 esetben fordult, elő; a felme­rült gyógyszerszámla 3.248 k. 30 f. Táppénzül 293 eset­ben 36.94 napra 2.693 k. 91 f.-t fizettek ki; kórházban 47 tag volt 1.249 napi időn át 1.577 k. 84 f. költséggel. Halálozás 6 esetben fordult elő 154 k. 22 f. költséggel. Az 1896. évben 20 orvos nyújtotta a segélyt a tagoknak; tiszteletdíjuk 3.342 k. 38 f. volt. A kerületben összesen 23 bizalmi férfiú nyújtott segédkezet az ügy kezeléséhez, akik 452 k. 19 f. tiszteletdíjban részesültek. — Tartottak 1 közgyűlést, 11. rendes és 5 rendkívüli igazgatósági ülést, melyeken 93 ügyet intéztek el. Beérkezett 920, kiadatott 1.255 ügydarab, melyek sorrendben elintézést nyertek. A pénztár napló bevételi tétele 8.107, a kiadási tétele 559 folyó számmal záródott. A Il-od fokú ipar­hatóság egyszer, az I-fokú iparhatóság kétszer, az igaz­gatóság kétszer, felügyelő bizotttság hatszor tartót pénz­tárvizsgálatot, a választott bizottság két ízben tartott ülést. Helyreigazítás. Lapunk f. évi 10-ik számában közölt és a helybeli kerületi betegsegélyezőpénztár közgyűlésének meghívóját tárgyazó hirdetésben, sajtóhiba következtében, a közgyűlésnek esetleges másodszori megtartása március hó 18-ára vétetett fel. Ezen téves hatánapot a valóságnak megfelelőleg március 28-ára igazítjuk ki. Korai íürdő-saison. A magyarországi fürdőkben rendszerint későn, csak május hó közepén kezdődik a fürdő-saison. Jó részt ez az oka annak, hogy a magyar közönség még mindig óriási tömegekben keresi föl a külföldi fürdőket, holott a magyar fürdőkben is meg­találhatná a klimatikus hatások és a források gyógyító ereje mellett azokat az intézményeket, melyek a különféle betegségek ellenéban szükségesek. Ezen a bajon segít most az utóbbi esztendők során nagyszerű fejlődésnek indult Rajecz-fürdőnek az igazgatósága. E fürdőben ugyanis az idén már április hó 1 én kezdődik a saison. Erre kü­lönösen alkalmas rendkívül kedvező éghajlati viszonyai­nál fogva, melyek már áprilisban is tökéletesen megfelelnek a kiilönléle bajok ellen orvoslást kereső betegeknek. Rajeczfürdőn, hol esztindőről-esztendőre szinte meglepő arányokban nyilvánul a fejlődés, mely ezt a gyönyörű fekvésű helyet egyik leglátogatottabb és legkedveltebb magyar fürdővé tette, a kitűnő gyógyhatású meleg ásvány­fürdő, ugy Marienbad és Carlsbad között helyet foglaló hideg és meleg ásvány ivókúrája mellett tavai óta a modern technika és orvostudomány minden igényeinek megfelelő hidegvizgyógyintézet és a Franzensbádival jegyenlő tökéletesen kipróbált vasas lápfiirdők is állnak az üdülést és gyógyulást kereső közönség rendelkezésére. A most életbeléptetettt újítás, vagyis az, hogy a saison már április 1-én megkezdődik, hasonlóképen arra vall, hogy a fürdő igazgatósága semmi áldozatot nem kiméi, mikor a fürdőző közönség igényeinek a kielégítéséről van szó. Rajeezfürdő­nek vasúti állomása Zsolna, a m. kir államvasutak inantén. Férfi ruba bezerzése céljából felhívjuk t. olvasóink b. figyelmét Platschek Vilmos most alapított férfi szabó üzletére és gyapjúszövet raktárára (Budapest, Károly­kőrút, Károlyiaktanya), hol a legízlésesebb és legjobb ru­hák, legújabb divat után mérték szerint és készen leg­olcsóbb szabott árak mellett szerezhetők be. Minták kívánatra bérmentve küldetnek. IROD ALO 3VL­Kiszóllás !! Nagyérdemű Nagyközönségnek ! Bötsös értésükre adományozom, hogy könyvem mögszülemlött.; mán el is vóna polgári anyakönyvezve Nagy-Kanizsán, Fischel nyomdász-cégnél, ezön anévön: „Göcsejországból" (Kala l'ál úr kalandjai.) Pennahögyre szödögette : Körmendy Pál. Ara: 50 kr. Kiállítása igen csinos lészön. A könyv nyolc fejezetökre osztódik, igazi göcseji humorral és nyel­vezettel mögirval. Mikor kikalapáltam ezön esetközéseket, feőrándultam az hetedik paraditsomba; ^mondok mögta­pasztalom. ho ott is mikéntösleg tetszik Mohamed nagy­prófétának, mög a török tésasszonykáknak a könyvem. A Cziböre kovácsmestör komável, aki ögyetlen göcseji anár­kista. mér csak 15 karajcárokkal füzetik az lúpatkolást, csináltattam egy szöm bombát, ami az lájbi-zsebömben feőrobbant, oszt a zég felé hajgált, mely szerencsés alRá­lőni me fölpotytyantam az Mars csillagra. Innen gyalog­szőrrel möntem a Tubafa árnyéka felé, ahun két tzigány­banda húzta Mohamödnek, mög az próféta teésasszouyok­nak az „Kállai kettőst". Szerbucz Kala Pál, kajátt felém nagy szájje, Csicsa-Ben-Bőg, amikor megpislantott. (Göcsej­ben Czulák Miksa volt a nevi: most valamelyes kormány­biztos az próféta mellett.) „Ez az ember irta „Göcsej­ország "-ot, amelyik úgy tetszött, tolakodik ki a szó Csicsa­Ben-Bőgbül. A ténasszonykák a nyakamat fogalmazták körül; Mohamöd meg maga két akó kanizsai sört ho­zatott a Sclhezingörtül Intelbe, a kedvemért. Hajnal felé már mind a hét paradicsom örege-agraja a Tubafa tövébe szopta le magát, a könyvem megvevőinek egészségeért. Rögvei egy kis feohő tolakodott a lábaimak alá. Eszömbe botlott a jó Petőfi teésur versözeti: „Ereszködik le az felhő" . . . Ráléptem az koczafelhőre és zápor-alkalmatos­sággal ereszködtem alá, Göcsejbe. Jelönleg itthon vónék; várom az kögyes-szüves mögröndölésöket. Az előfizetési pénzek : Kala Pál, avagy Körmendy Pál néven Langvizre (Zalavármegye, posta) helyben küldhetők. Rokonok, jó­barátok körében a könyv szives terjesztését kérőm. Langviz, 1897. március 6. Mély tisztöletöm kiszólásával! Kala Pál. A „Zenelö Magyarország" zongora zenemű folyó­irat V. füzetének tartalma: I. Csizmadia Ignác „Árva vagyok" hangulatos magyar dala, II. Timner F. W.-nak, a hollandiak Straussának, remek szép „Királynő kerin­gője" című keringője, III. Grieg Eduárd a ma világszerte ünnepelt norvég zeneszerzőnek „Tündérek tánca" salon­darabja hegedűre, zongora kísérettel. A „Zenélő Magyar­ország" évenként 24 füzetben jelenik meg, mindenkor ily gazdag tartalommal, füzetenként 10—10 oldal zenével a zeneirodalom minden válfaját felölelve. Előfizetési ára egész évre 24 füzetre 4 frt. Előfizethetni a „Zenélő Magyar­ország" kiadóhivatalában Bpest, VI. Csengery utca 62 sz., honnan mutatványszámot ingyen és bérmentve küldenek. Még csak egy-két füzetről kell számot adni irodalmi rovatunknak a Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) buda­pesti kiadócégnél megjelenő Szalay-Baróti-féle „Magyar nemzet történeté"-nek, s be lesz fejezve a négy kötetre tervezett szép nagy munka harmadik kötete is. Most a hozzánk beküldött 57. füzetet mutatjuk be t. olvasóink­nak. Az ausztriai uralkodóház százados harcai a törökök és a magyar „malkontensek" ellen a szövetséges szomszéd­országi hadak segítségével az egész vonalon győzelemmel koronázva, végük felé közelednek. A kard és diplomatia tervszerűen készíti elő a százados töiök uralomnak magyar földön való megdöntését, a magyar szabadságharcok meg­szüntetését és Erdélynek visszahódítását az ausztriai uralom alá. A régi Magyarország története nagy drámájának az ötödik felvonását látjuk a jelen füzetben lejátszódni s mind ezeket Baróti fényes előadásában elolvasva, valamint az egykorú illusztrációkat látva, elfelejthetlen kis tükrét látjuk előttünk ama örökemlékű nagy időknek, melyek az 1711-ik esztendőhöz képazik az áthidaló utat, melylyel Magyarország története az ő békés, modern államot al­kotó újkorába lép. Műmelléklet: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor megerősíti a nikolsburgi békét. Azon kívül több érdeke- kép van e füzetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom