Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-17 / 3. szám

kitott erdészeti albizottság tagjai Csertán Károly alispan elnöklete alatt Háczky Kálmán, Skublics Jenő. Az 1876. évi XXXI. t. c. 120. §-a értelmében alakított erdei kiliágási másodfokú bíróság tagjai főispán Őméltóságának elnöklete alatt Csertán Károly alispán, Árvay Lajos főjegyző, Eperjessy Sándor, Farkas József. Háczky Kálmán, Skublics Jenő rendes tagok, Bogyay Máté, dr. Gyömörey Vince, Koller István, dr. Vizlendvay József póttagok. Az 1886. évi VI. t. c. 53. §-a értelmében alakított fegyelmi választmány tagjai Eperjessy Sándor, Skublics Gyula, Háczky Kálmán a választott tagok, Gernya László, dr. Ruzsicska" Kálmán és Lányi Kálmán a kormány közegek közül. A törvényhatósági pótadók egyénenkénti kivetése targyában beérkező felszólalások elintézésére az 1883. évi XT . t. c. 12. §-a értelmében hivatott küldöttség tagjai Eperjessy Sándor, dr. Gyömörey Vince és dr. Vizlendvay József. Az 1876. évi VI. t. c. 38. §-a értelmében eljáró börtönvizsgáló küldöttség tagjaivá főispán Őméltósága kinevezte: a) a zala-egerszegi kir. törvényszéki börtönre: Skublics Jenő, Háczky Kálmán, Thassy Kristóf, Farkas József; b) a a tapolczai és balaton-fürédi járásbirósági fogházra: Skublics Gyula, c) a sümegi kir. járásbirósági fogházra: dr. Gyömörey Vince, d) az alsó-lendvai járásbirósági fogházra: Farkas József, e) a nagy-kanizsai kir. törvényszéki börtönre: Eperjessy Sándor, Koller István, dr. Ruzsicska Kálmán, dr. Vizlendvay József, f) a perlaki és csáktornyai járásbirósági fokházakra Ziegler Kálmán s g) a letenyei járásbirósági fogházra dr. Vizlendvay József bizottsági tagot. A letenyei járásban a járási főszolgabíró előterjesztése alapján á járási utibizottságot a közigazgatási bizottság következőleg alakította meg: Tamás Adám elnök, Piácsek Károly, Horváth Károly, Tamás Gyula, Csorna Ődön, Tamás Sándor, Filipics János, Schneider József, Stern Zsigmond tagok. Ezután a bizottság több, mezőrendőri kihágási ügyben hozott másodfokú határozatot. Olvastatott a kereskedelemügyi miniszter rendelete, melylyel a baksai átkelési szakaszon levő három fahíd fenntartásához fizetendő hozzájárulás fejében Baksa községáltál lerótt 100 frtról szóló adóhivatali nyugtatványt betekintés után visszaküldi. A szóban forgó nyugtatvány a járási főszolgabiróság utján a községnek visszaadatik. Lagler Gotlieb zala-egerszegi lakós tüztávlati ügyében hozott közigazgatási bizottsági végzés ellen a magyar államvasutak szombathelyi üzletvezetősége részéről beadott felebbezést a bizottság a miniszterhez felterjeszti. Előterjesztetett a kereskedelemügyi miniszter rendelete, melyben tudatja, hogy a bizottság által a z.-egerszegi h. érd. vasutvonalak szaporítása, valamint Tűrje és líalatonSient-György között az augusztus végén beszüntetett vonatoknak télen is közlekedésök iránt beadott kérelmet nem teljesítheti, azonban utasította az államvasutak igazgatóságát, hogy a nyári menetrend egybeállításánál vegye lehetőleg figyelembe a bizottság kérelmét. A közigazgatási bizottság a miniszter leiratát azzal vette tudomásúl, hogy annak idején — a nyári menetrend megállapítása előtt — kellőleg indokolt előterjesztést fog tenni a közönség érdekeit minden irányban kielégíteni hivatott menetrend egybeállítása tárgyában. Többrendbeli kazán vizsgálati számlát tett a bizottság folyóvá, valamint a beterjesztett vizsgálatok alapján a kazánok üzembe vételére nézve az engedélyt megadta. A kavicsszállítás tárgyában megtartott versenytárgyalás érdemében a bizottság még a szeptemberi ülésében határozott, most e határozat értelmében kötött szerződések előterjesztetvén, a bizottság azokat jóváhagyta. Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadta, hogy ezen időszakban a miniszter a zala-egerszegi községi elemi népiskola államosítását a várossal kötött szerződés alapján kimondotta, az összes tanerőket átvette s kinevezte, valamint a gondnokság tagjait s a tanítók illetményeit folyóvá tette s rendezte a hitoktatást: úgy a tantestület, mint a gondnokság a hivatalos esküt letette, s a gondnokság első gyűléséből a 3. és 4. fiúosztályok szétválasztása tárgyában a" miniszterhez előterjesztés tétetik. — A miniszter a zánkai községi és felekezeti iskolák helyett egy állami iskola felállításának feltételeit kimondván, az érdekelt egyházi és világi hatóságokkal tárgyalás lesz. — A miniszter hajlandó a sümeghi községi felsőleányiskola fölé egy női kézimunka tanfolyamot engedélyezni, illetve a tanítónőt az államkincstár terhére kinevezni; a kitűzött föltételek iránt tárgyalás tartandó. — Karmacson és Páhokon személyesen tárgyalt az érdekeltekkel a karmacsi és szent-andrási államsegély ügyében. — Meglátogatta a 2 páhoki, gyülevészi, vindornyafoki és zala-szántói iskolát, ahol a 2-ik tanterraet már felépítették. — Vindornyafokon az építés halaszthatlan levén, az érdekelteket a helyszínén figyelmeztette a halasztás következményeire, — Elkezdte a vendvidéki iskolák túltömöttségének viszonyait mindenütt a hely színén megállapítani; evégből azok egy részét meglátogatta, ig) a bellatinczi, lipahóczi, kapczai, adriánczi, gánicsai, lendvalakosi, cserencsóczi iskolákat. Lipahócz felépítette a 2-ik tantermet, Iíapcza 2-ik tantermének sürgős felállítása céljából az esperességet megkereste. Egyéb kezelési, felszerelési és dologi ügyekben a helyszínén intézkedvén, további eljárása mozzanatairól folytatandó körútja kapcsán fog esetről-esetre jelentést tenni. Végül jelenté, hogy gróf Zichy Ágoston azon telep kapcsán, ahol az őszi és téli hónapokban 150 gyermek meleg táplálékot kap, egy magyar nyelvre képesített óvónő vezetese alatt állandó kisdedovodát szándékozik szervezni. Kir. tanfelügyelő jelenté, hogy a közigazgatási bizottságnak mult évi, az iskolamulasztások megtorlását célzó végzésének számos elöljáróság oly fogyatékosan tesz eleget, hogy ily módon az iskolamulasztásoknak a miniszter által elrendelt közp. nyilvántartása és ellenőrzése lehetetlenné válik. Az összes járások főszolgabírói felhivatnak, utasítsák járásuk minden községének elöljáróságát, hogy az 1896. évi közigazgatási bizottsági végzés azon rendelkezésének, mely megköveteli, hogy a községi- és körjegyők ugy az iskolaszék által kiadott C) mulasztási kimutatásokat, valamint a bírságpénzek átvételéről, esetleg a közmunka leszolgálásáról szóló iskolaszéki elnöki nyugtatványt, illetőleg igazolványt minden elmúlt hóról a következő hónap 15-ig a tanfelügyelőséghez a tanév törvényes tartama alatt annál is inkább beküldjék, mert a mulasztás okozói ellen a legszigorúbb eljárás vétetik foganatba. A jelentés az elmúlt hóról még akkor is megteendő, ha a mulasztások kimutatását az iskolaszék az elöljáróságnak át nem adta; mivel ez esetben a tanfelügyelőség a jegyzék elmaradásának oka iránt intézkedhetik. Végül a községi elöljáróságok utasíttatnak a járási szolgabiróságok utján, hogy a köigazgatási bizottságnak az iskolamulasztások megtorlása tárgyában mult évben hozott végzését, valamint a szolgabiróságoknak a most hozott végzésre vonatkozó intézkedését a községházakban nyilvántartassák, illetve kifűggesztessék. Simon Károly alsó-rajki községi iskolai tanitó választását a közigazgatási bizottság megerősítette. Nagy Árpád okleveles tanitó a kebelei államilag segélyezett róm. kath. iskolához második tanítónak megválasztatván, a választás megerősítés végett a miniszterterhez felterjesztetik. Szent-Péterúr és Karmacs községeknek második tanítói állás szervezése végett államsegély elnyerése tárgyában, Oltárcz és Szent-András községeknek államsegély tárgyában benyújtott kérvényeit, továbbá a balaton-kis-szöllősi ev. ref., valamint az alsó-, felső-dörgicsei ág. ev. hitközségeknek a már engedélyezett államsegély folyóvá tétele tárgyában benyújtott kérvényeit a közigazgatási bizottság pártolólag terjeszti fel a miniszterhez, míg Ó-Budavár r. k. hitközségnek államsegély elnyerése végett beadott kérvénye kellő pótlás végett visszaadatik. A lenti-szombathelyi r. k. iskola, valamint a balatonhenyei ev. ref. iskola kért államsegélyét a miniszter engedélyezvén, a közigazgatasi bizottság erről nevezett iskolákat fentartó testületeket a miniszteri rendeletnek másolatban való kiadásával értesíti. Révai Ilona és Mondschein Lajos keszthelyi elemi iskolai segédtanítók megválasztását a közigazgatási bizottság megererősítette. A nagy-kanizsai községi népiskolánál a tanitóválasztásnál az elnökség ellátásával Eperjessy Sándor bizottsági tag bízatott meg, A közigazgatási bizottság tudomásúl vette a vallásés közoktatásügyi miniszternek 1896. december 17-én 54.475. sz. a. kelt rendeletét, amelylyel az állami kisdedovodákba fölvett növendékeknek az óvódíj alól való felmentésénék jogát a kir. tanfelügyelőre ruházta; valamint 1896. dec. 11-én 67.338. sz. a. kelt rendeletét, mely szerint a tankötelesek után fejenként és évenként fizetendő 15 kros járulékok az országos tanítói nyugdíjalap javára az 1896/7. tanévtől kezdve csak a mindennapi iskolába járó tankötelesektől szedendő be. Nagy-Kanizsa város polgármesterének jelentése a kisdedovodák városi segélye ügyében előterjesztetvén, a tényállásról a miniszterhez jelentés tétetik s a város polgármestere a végleges megoldásnak a közigazgatási bizottság jövő üléséig eszközlésére s arról jelentéstételre felhivatik. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál november végén hátralék volt 9521, decemberben beérkezett 3921 s így elintézés alá került 13.442 ügydarab, melyből decemberben elintéztek 3.827 ügydarabot s így december végén hátralékban maradt 9.615 db. Az irodánál november végén hátralékban volt 1198, decemberben leírás végett kiadatott 3817, összesen 5.015 ügydarab; ebből decemberben leírtak és expediáltak 3.424 drbot s így hátralékban maradt december végén 1.591 ügydarab. A pénzügyigazgató jelentése szerint decemberben befolyt 382.694 frt 42 kr. adó. Az 1896. évben összesen befolyt 2,627.333 frt 45V2 kr. adó, mely az 1895. évben befolyt 2,722.338 frt 19 kr. adóval szemben 95.004 frt. 73V-2 kr. csökkenést tüntet fel. December végén a hátrálék 1,125.193 frt 10 kr. egyenes adóban, 110.894 frt 65 kr. hadmentességi díjban, 1,830.195 frt 41V2 kr. szőlődézsmaváltságban, 313.923 frt 29 kr. bélyeg- és jogilletékben, 5.358 frt 53 kr. illetékegyenértókben, 51.261 frt 53V2 kr. fogyasztási- és italadókban, 12.217 frt 18 kr. italmérési illetékben, vagyis összesen 3,449.043 frt 70 kr. az év végén az adóhátrálék a vármegye területén. Leírásba hozatott az egész éven át: a) egyenes adóban 105.710 frt 51 kr., b) hadmentességi díjban 1.704 frt 07 kr., c) szőlődézsmaváltságban 715.817 frt 7972 kr. — Fizetési halasztás december hóban 5 esetben adatott 253 frt 02 kr. adóra; ideiglenes házadómentesség decemberben nem engedélyeztetett. Fővárosi divatlevél. — A Divat Ujság-ból. — Boldog újévet! Koccintsunk és igyunk! Mindazok fris egészségére, a kik szépségük érdekében teljesített fáradhatlan hűséges szolgálatainknak méltányolni tudták és gyakorta nyilvánított szives elismerésükkel megörvendezi ették és megjutalmazták érettük fáradó testünket és lelkünket. Mert higyjék el, kedves előfizetőink, kedves szép asszonyaink és leányaink, hogy egész lelkünk és szivünk melegével szenteljük minden tehetségünket szépségük szolgálatára. El bennünk a szépnek eleven szeretete és minden igyekezetünk arra irányul, hogy a szépet még szebbé és a kevésbbé szépet széppé tegyük. Mert ugy-e, minden asszony és minden virág szép — ezt napjaink egy szellemes emberétől és Írójától hallottam — de valamint a jó Isten emberi kezekre, a kertészekére bízta, hogy az egyszerű mezei virágból pompás virágokat fejlesszenek : ugy szintén emberi kezekre — a mieinkre bízta, hogy legszebb alkotását, az asszonyt, felruházzuk és istenadta szépségét — ha lehet — még fokozzuk. íme, ez a mi feladatunk. megpillantá, hogy a beteg az ágy takaróját magáról levonja és az ágyból távozni készül, mondá: — Őnagysága nincs hon! — Mit mond ön ... ? — Őnagysága bálba ment! — Megőrült 011 . . . nőm bálba ment ? — Igen, bálba ment. — Egyedül V — Nem! . . . Hanem egy úrral távozott, kit azonban én nem ismerek. — Jól van, távozzék ! mondá a beteg hebegve. A cseléd elhagyta a beteg szobáját, ez pedig lassan feltápászkodik ágyából, háló köpenyt vesz magára és támologva íróasztalához ül. Ott a fiókokban keresgél s végre megtalálja a keresett forgó pisztolyt. Nehézkes léptekkel neje hálófülkéjébe lép. a homályosan égő lámpát felcsavarja, megáll neje ágya előtt és zavaros tekintettel egy ideig maga elé bámul. Szemben az ajtóval egy zsölyébe ereszkedik és ezen helyzetben várja neje visszatértét. Feje többszörösen mellére esik, szemei becsukódnak, de ő ismét erőt vesz magán és ébren akarja magát tartani. Néha a hideg borzongatja s megrázkódik, de mit sem törődik testi fájdalmaival, mert a gyötrő lelki kín gondolatait egészben lebilincselte. Vad erő tartja ébren testi szervezetét, összeszorított ajakkal, fogait csikorgatva fürkészi a sötétség leple alatt megszülető titkokat/ Némelykor bal kezével megtapintja a pisztoly kakasát, mely a félsötétségben kékes szint öltött magára. Sokáig ült ily helyzetben és hallgatózott, a legkisebb neszt sem szalasztva el megfigyelés nélkül. Később elfogják őt a betegség ölő fájdalmai, melyek lassan-lassan túlszárnyalják erejét, a melyet különben is egyedül nagyfokú izgatottsága tart fenn. Sóhajtásai hörgésbe mennek át. Ereje rohamosan hanyatlik. Már a reggeli szürkület tolja be kíváncsi arcát a ködös decemberi regelen a szobába, hogy a lámpa uralkodó fényességével versenyre keljen, de a beteg csak vár; hiszi, hogy neje megjön. Egyszerre nyaka megtörik, feje hátra dől és megiivegesedett szemeit merően a padlózatra függesztve, mozdulatlan állapotban marad. A forgó pisztoly megbénult kezéből kiesik, mig karjai a zsölye támláiról tehetetlenül csüngnek alá. * Borzongva vonta be magát a szőrmével díszített körköpenybe,midőn a táncvigalom végeztével a kocsiba lépett. Most jönnek fel a lépcsőkön szótlanul. A nő kénytelen Sándor karjára támaszkodni, annyira fáradt volt a sok tánctól. Arcza viasz sárga és szemei alatt sötét félkörök képződnek az átvirrasztott éj izgalmaitól. Végre Sándor megszólal: „Tehát azt hiszed, hogy a mai napot nem éli túl? A nő igenlőleg bólintott fejével és szorosan simult kedveséhez. Az előszobában barna házi ruha csüng a fogason, melyet a nő báli ruhája fölé húz és Sándort várakozásra intve, óvatosan kinyitja az ajtót s a beteg szobájába lép. Midőn az ágyat üresen lelte, az ijedtségtől önkívületi állapotba esett. Kevés időre föleszmélvén, tekintetét a szobában körül jártatá s midőn férjét sehol sem lelte, vánszorogva a közeli szobába ment. Mintha lábai a padozathoz gyökereztek volna, nem volt képes előre haladni. A zsölyében, közel az ablaknál, ülő férjét pillantá meg. Egy darabig mereven, öntudatlanul szemlélte a meglepő jelenetet s a borzadály tói ismét elájult. Ep e percben lépett a szobába Sándor és az ingadozo nőt karjaival felfogá. Nemsokára magához tért Gizella, de egész testében remegett és erősen a férfiba kellett kapaszkodnia, hogv magát fentarthassa. Folyton a padlón fekvő pisztolyra szegzé tekintetét és a fegyverre mutatva mondá: „Ő agyonlőtte magát"! Sándor a földön fekvő pisztoly után nyúlt, felvette és midőn megtekinté, suttogva jelzé, hogy a fegyver élesre van töltve s egy töltény sem hiányzik. — Tehát nem lőtte meg magát? — kérdé Gizella fátyolozott hangon. — Nem! — Meghalt? — Igen, ő meghalt! — Es a pisztoly ? . . . Mi szándéka volt a forgópisztolynál ? — fürkészte Gizella. Sándor csak vállát vonogatta. — Meg van töltve? — kérdé Gizella kis vártatra. Sándor mit sem válaszolt, hanem a fegyvert a pipere asztalra tette. —- Te Sándor, én azt hiszem, ő keresett engem az éjjel és a cselédleány fecsegett . . . Ő itt akart engem bevárni s . . . 0I1, mily borzasztó sors várt reám! — sóhaj tá Gizella s arcát két tenyerével elfödé. Sándor újból megvizsgálta a halottat és midőn kétséget kizárólag meggyőződött a halálról, felvette a hullát és a másik szobában az ágyba fektette és gondosan betakarta, miközben Gizella némán követte őt. Ezután oda ültek a halott fekhelyéhez és csendben maradtak, várva, míg a cseléd bejön. Hosszú ideig zajtalanul nézték a halott elváltozott arcát. Végre Gizella kedveséhez hajolva, suttogva kérdé : —- Valóban meg van töltve a fegyver ? — Igen, meg van töltve ! — Azok a töltények valószínűleg nekem voltak szánva — Arra nézve semmi kétség sem marad fenn — válaszolá Sándor. Ekkor mély lélekzetvétel és nehéz sóhaj közben mindketten hirtelen felállottak s egymás keblére borultak.