Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-04-18 / 16. szám

Melléklet a „ZALAMEQYE" 1897. évi 16-ik számához. 16. „ költségekre 492.75 17. Hírlapi hirdetésekre 342.47 18. Hivatalszolga ruha átalánya . 50.— 19. Előre nem látható kiadásokra . 302.72 20. Fizetési előlegekre .... 175 — 21. Ezredéves kiállítás céljaira 715.—' 22. Török István körmendi műszövő gépe­ire előlegeztetett .... 397.50 Összesen: 17327.05 Pénztármaradvány 1896. év végével: 23.885.86 A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. 1 Hi-vatalos-ro"vat. JEPeUtLi-vás­Tekintve, hogy Zala-Egerszeg város területén a cserebogarak ijesztő nagy tömegekben jelentek meg,, melyek főleg a szép reményekkel kecsegtető idei gyümölcstermé­sünket megsemmisítéssel fenyegetik : a mezőgazdaságról, és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. töiv. c. 50-ik szakasza alapján felhivatnak a birtokosok, hogy a belső­ségekben, majorokban, szőlőkben, gyümölcsösökben éá kertekben a fákról és bokrokról a cserebogarakat alkal­mas módokon saját jól felfogott érdekükben annyival inkább azonnal pusztítsák; mert azok, kik ezen ,hatósági intézkedésnek nem, vagy csak késedelmesen tesznek eleget az idézett törvény 95-ik szakaszának k,) pontja alapján 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fognak fenyíttetni. Zala-Egerszeg, 1897. április 16-án. Botfy Lajos polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirck. Boldog Állelúját kivánnnk lapunk tisztelt előfizetőinek és nagyrabecsült munkatársainknak! Tisztelgés Wlassics miniszternél. A sümeghi reál­iskolai bizottság küldöttsége, melynek Eitner Sándor, Epstein Vilmos, Fűzik Gyula, dr. Kellemen Károly, Kondor József és Mojzer József voltak tagjai, f, hó 10-én tisztel­gett dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minisz­ternél. A küldöttség vezetője, Eitner Sándor, üdvözölvén a minisztert, előadta küldetésük célját s nyújtotta át a város és az iskola bizottságnak a reáliskola államosítása ügyében hozott egyértelmű határozatát. A miniszter a küldöttséget lekötelező szivélyességgel fogadta, örö­mének adott kifejezést, hogy a törvény korlátain belül szülő vármegyéje érdekében valamit tehet. Ezután Zsilinszky Mihály államtitkárnál tisztelgett a küldöttség. Az állam­titkár e tisztelgés alkalmával tudatta, hogy az államosítási csak 1898-ban történhetik meg; mert a szérződések meg­állapítása időbe kerül és az e célra szükséges költségek csak az 1898-ik évi költségvetésbe vehetők fel. Végül a küldöttség dr. Axaméty Lajos miniszteri tanácsosnál és Molnár Viktor elnöki titkárnál tisztelgett, kérve mindket­tőt ügyük szives támogatására. A városi képviselők választása f: hó 14-én nagy élénkség mellett folyt le. A választás d. u. 4 órakor íe r jeztetett be és az eredmény délután 6 órakor hirdettetett ki Csertán Károly alispánnak, mint választási elnöknek; elnöklete alatt. Megválasztattak: az 1. kerületben Bencze György, Heincz János,' Heinrich Vilmos, Horváth Ferenc, Kéner Dániel, Kovács Károly (ügyvéd), KraxneT .lános, Skublics Jenő rendes-, Puer István, Radó István, Fürst Salamon póttagoknak; a lL-ik kerületben Csertán Károly, Horváth Miklós, Keszly Ferencz, Krosetz István, Lányi Kálmán, Koscuberg Sándor, Stefáuecz József, dr. Szigethy Elemér rendes-, Bedő János, Leudvav László, Nagy János póttagoknak; a lll-ik kerületben Ösztreicher Samu, Ro­zenkrahez József rendes-, Soroncz József póttagnak. .V megmaradt választott képviselők : az 1-sö kerületben asszonyok mellett elhaladva, egy pár szóval elmondta; nekik, amit látott, mire az asszonyok a kertbe mentek ; midőn pedig a csarnokba léptek, a szent sir két imádó angyala fehér világító papi ruhában állott előttük. Az egyik angyal mondá, hogy ne féljenek, a keresztre feszí­tettet ne itt keressék, ő él, feltámadt; mondják meg a tanítványoknak, hogy előre ment Gali|eába. Erre az an­gyalok eltűntek. Ezalatt Magdolna a vacsoraterembe ment, de megint visszatért a kertbe, a sír fejénél két angyalt látott, egyik mondá: „Asszony! mit sirsz?" Magdolna vissza fordult, a bokrok közt egy pálma mögött egy hosszú fehér ruhás alakot látott széles kalappal és kezében la­páttal; szavaira: „kit keresszV" — feleié: Uram, ha te vitted el őt, mondd, hová tetted ? Erre Jézus szokott hangján mondá: „Mária!" Hangját megismerve, moildá: „Rabboni" (Uram) térdre borult, karjait lábai után nyujtá. Jézus kezeivel elutasítja s mondja: „Ne illess!" ós Jézus eltűnt; ekkor fél bárom lehetett. Péter és János is a sirhoz menték. Azután az őrök is felocsúdtak és félénken a városba mentek. A sírkert közelében a szent asszonyoknak is meg­jelent Jézus, és mondá: „Üdv nektek!" Ezek lábaihoz bo­rultak, az Ur néhány szót szólt és eltűnt. Jézus megje­lent Jakab és Tádénak, Péter és János mellett pedig el­ment. —­Az altiszt Pilátushoz ment és elbeszélte a látot­takat. Pilátus titkos borzadással hallgatta, de úgy tett, mintha nem hinné. Még négy katona ment Pilátushoz ugyanazon vallomást téve, — de Pilátus Kajfáshoz küldte őket, hogy ha az ellopott testet vissza nem hozzák; de ők bátran védekeztek, mire elfogták őket. A többi katonát pénzzel megvesztegetve, azt a hirt terjesztették, hogy Jézus testét tanítványai ellopták. <——> Fángler Mihály, Háczky Kálmán, dr. Kele Antal, Kovács László, Kummer Gyula, Médvessy Gyula, Preszler Gyula, Vörös Gyula rendes-, Bréisach Samu, Farkas Márton, ISaly Béla póttagok ; a Il-ik kerületben Bedő Vendel, id. Cinder István, Góldfmger János, Krosetz Gyula, Páslek József, Sanits Sándor, Udvardy Ignác, Zsuppán Gergely rendes 1,. Griüivafd Lajos, Balogh Gyula, Somody Sándor póttagok. -— Virilista képviselők 1897-ben: zala-egerszegi takarék-: íénztár, dr. Hidassy Kornél szombathelyi püspök,' Zala­megyei központi takarékpénztár, Balaton József, Zalavár­megyei takarékpénztár, Cráner Géza, Skublics Imre,; Hajik István, Schütz Sándor, dr. Isoó János, dr. Czinder István, Fürst Bencze, Grünbáum Ferenc, dr. Hajós Ignác, Fischer László, Horváth G. Károly, Handler István, Der­varics János (I'.-Kozmadombja), llüchler Jakab, özv. Isoó Alajosné, Boschán Gyula, Buzsich Károly, özv. Hubins'zkv Adolfné, Fischer Pál, Weinberger H. és fia' cég, özv.. Kesseldorfer Mihályné, Szigethy Antal, Weisz Mályás,' Fridrich Márkus, Comin Júlia, Weisz Fde, Déutsch FörencJ liitscher Gyula rendes-, Fenyvesi Miksa, íffsénbergZsig j mond, Kohn Salamon póttagok. A képviselőtestület alakuló gyűlése tárgyában kibocsátott hirdetmény: Zala-Egerszeg rend. tan. város által elnökletem alatt 1897. április 21-én d. e. 9 órakor a városháza tanácskozási helyiségében képviselő^ testületi alakuló közgyűlés tartatik, melynek egyedüli tárgyát képezi a képviselő testület újra alakulása. Melyre a képviselő testületnek üjohan választott, benmáradt és leg­több adót fizető tekintetes tagjait meghívom. Zala-Eger szegen 1897. április 9-én. Csertán Károly m. k. alispán. A msgyei állandó válazstmány f. hó 14-én gyűlést tartott, amelyen tárgyalás alá vették a vármegyei főszám­vevőség által megvizsgált és helyesnek talált megyei házi pénztári, árvapénztári 1896. évi számadásokat, valamint a különböző alapok 1896. évi számadásait. A bizottság a számadásokat átvizsgálván, azokat a törvényhatósági köz­gyűlésnek elfogadásra ajánlja. Az átvizsgált számadások betekinthetés végett a vármegyei első aljegyzői irodában közszemlére ki vannak téve. A zala-megyei gyógyszerész egyesület Kaszter Sándor zala-egerszegi gyógyszerésznek, mint az egylet el­nökének, vezetése alatt küldöttségileg vett bucsut folyó hó 10-én dr. Mangin Károly kir. tanácsostól, volt vármegyei t. főorvostól, nyugdijbavonulása alkalmával. Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete f. hó 10-én Vécsey Zsigmond polgármester elnöklete alatt gyűlést tartott ; amelyen a városi gyámipénztár 1896. évi zár­számadását, és mérlegét a számvizsgáló bizottság jélentése alapján elfogadta s a számadónak a szokásos óvás fenn­tartása mellett a felmentvényt megadta. — A képviselő­testület által már elrendelt és még foganatosítandó városi építkezések költségeinek fedezésére, valamint a város ren­dezése céljából szükséges telkek vásárlására, nem különben a két városrész közt levő ,ut áthelyezési költségeihez való hozzájárulásra a képviselőtestület 400.000 frtos kölcsön fölyételet határozta el olykép, hogy belőle esetről-esetre mindig csak a szükséges Összeget veszik fel. Ezen össeg bői építik fel a Kazinczy utcai iskolát, a közvágóhidat, átalakítják a főgymnásium épületét; tervbe vették a honvéd laktanya kiépítését, a katonai kórházáthelyezését a két urodalmi vendéglőnek, valamint a főtéren ugyan­csák az uradalom tulajdonát képező házcsoportnak meg­vételét, a Hunyadi utcai és VI—VII. kerületi iskoláknak átalakítását. A kölcsön ügylet módozatainak megállapítására EbénSpanger Lipót, Eperjessy Sándor, gelsei Gutmanii Vilmos, Hertelendy Béla, l'lihál Ferenc, képviselők, Vécsey Zsigmond polgármester, Lengyel Lajos v. főjegyző és dr. Bentzik Ferenc v. ügyészből álló bizottság küldetett ki azzal, hogy az eddigi kölcsönök konvertálásával is fo lalkozzék. Elismerés. A m. kir. pénzügyminiszter Botka Fet"Me zala-szent-grothi és Kolbenschlag Béla Csáktornyái járási főszolgabírónak a közadók behajtása körül kifejtett buzgó és Sikeres közreműködéseért főispán őméltósága utján legmagasabb elismerését nyilvánította. Harmincéves jubileum, Szép és megható ünnepet ült a nagy-kanizsai izr. hitközség f. hó 11-én abból az alkalomból, hogy Kellert Lajos polgári iskolai tanár 30 éve működik a nagy-kanizsai izr, hitközség iskolájában. Az ünnepségén részt vett Nagy-Káüizsén a különböző tanin­tézetekben működő pádagogusoknák legnagyobb része. Az ünnepélyt a tanulók énekkara nyitotta meg Üdvözlő t-i mii alkalmi darabbal. A tanintézet nevében Buti Samu igaz gató, az iskolaszék nevében dr. Szukits Nándor iskolaszéki elnök, a hitközség nevében dr. Neumann Ede főrabbi, kar­társai nevében Kertész József polg. iskolai tanár'üdvözölték, mely üdvözletekre a jubiláns meghatva mondott köszönetet. Az ünnepélyt a Kossuth indulóval zárták be. Este a jubiláns tiszteletére a kaszinó dísztermében fényes bankett, volt, amelyen számos lelkes felköszöntőt mqndottak. A zala/ölgyi helyi érdekű vasút részvénytársa­ság f. hó 9-én tartotta évi közgyűlését Szájbély Gyula országgyűlési képviselő elnöklete alatt. A társaság vonala a szerződák tartamára forgalmi szempontból a dunántúli h. é. vasút vonalával van egyesítve s a lefolyt: évre az üzleti részesedés a dunántúli h. é. vasút első vagyis 1892. évi bruttó szállítási bevételének 50%-ka, vagyis kilométe­renként 38.099 frt 55 kit tesz ki. Ezen kívül az üzletből kifolyólag még a távírda és lerakó bérbevételek 413 frt 98 krt eredményeztek s a forgalmi eszköz tőkének kama­tai 4.250 frtot képviselnek. A lefolyt év tiszta jövödelme az előző csonka évnek 1.432 frt 64 krt tevő egyenleg­áthozatalával együL 33.679 frt 92 kr., melyből az 1896. julius 1-én kisorolt 10 elsőbbségi részvény beváltására 1000 fi tót, míg a forgalomban lévő 12.411 darab elsőbbség részvény első szelvényeire egyenként 2 frt 50 kr. oszta­lékot fordítanak. A közgyűlés az igazgatósági jelentést tudomásul vette s az igazgatóságnak 1896. évi működésére nézve a felmentést megadta. Halálozás.. Sövegjártó Móric szepetueki plébános f. hó ÍO-án délután 5Va órakor hosszas szenvedés után életének 32-ík s áldozárságának 9-ik évében elhunyt. EL | hunytáról a letenyei alesperesi kerület lelkészkedő pap­sága külön gyászjelentést adott ki. Béke poraira! Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Czunf István váali m. kir. adótárnokot hasonló minőségben a tapolczai m. kir. adóhivatalhoz helyezte át. Irodaigazgatók áthelyezése. A m. kir. ígazság­ügyniiiilzter Horváth Kálmán nagykanizsai és Embery István egri törvényszéki irodaigázgatókat kölcsönösen Uhelypzte. Halálozás. A keszthelyi községi elemi népiskola tanitói testületét fájdalmas veszteség érte. Bányai Károly, a községi népiskola közbecsülesbén álló igazgató-tanítója, nagypénteken d. e. 9 órakor szivszélbüdésben elhunyt. A megboldogult reggel fél 8 órakor vidám kedély hangulat­ban távozott el családja köréből az igazgatói irodába, ahonnan kevéssel 9 óra előtt templomba ment. A passióhoz készülő kántortól tréfásan kérdezte, van-e szükség énekesre, mert <V ma kart fog énekelni. Kevéssel azután az orgona előtt álló Mihelics Károly főgymnasiumi tanár karjaiba dőlt, s egy végső hörgéssel kilehelte lelkét. Megrázó lát­ványt nyújtott, a midőn élettelen holttestét lakására szállították. A megboldogult 45 éves volt s 24 év óta működött a keszthelyi községi iskolánál. Halálának ltire villámként futotta be az egész várost, s a községi iskolákon, i ... ' valamint a togymnasium épületének ormán és — a hol tornatanár volt — gyászlobogó jelzi az ezen intézeteket ért súlyos csapást. Temetése húsvét napján d. u. 4 órakor lesz. A tanitói testület és főgymnasiumi tanárikar külön gyászjelentést adnak ki. A megboldogult gyászos elhunytát bánatos özvegye és 3 kiskorú gyermeke gyászolja. Az elhunytban lapunk páratlan buzgalmú levelezőjét veszítette el. Béke poraira! Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Bükkel Antal sümegi kir. adóhivatali gyakornokot a szikszói adóhivatalhoz adótisztté nevezte ki. Debreczeni kirándulók Keszthelyen. A debreczeni ke­reskedelmi akadémia hallgatói dr. Bayer Ferencz igazgató és 5 szaktanár vezetése alatt f. hó 12. este 9 órakor Balaton-Füredről gőzhajón Keszthelyre érkeztek A keszt­helyi gőzhajó állomásnál dr. Burány Gergely főgymnasiumi igazgató és több tanár fogadta az érkezőket, kik szavakban alig birták kifejezni, hogy a Balatonvidek mily nagy mérvben elbájolta őket utjokban. A balatoni „Hullám" vendéglőben jo zene mellett eltöltvén az estebédett, nyuga­lomra térlek mindannyian a „Balaton" szállodában. Másnap f. hó 13-án reggel feljöttek a városba. Először is az ujonati restaurált rk. templomot szemlélték meg. Ezután dr. Burány főgymnasiumi igazgató kalauzolása mellett megnézték a főgymnasiumot, gazdasági tanintézetet, Festetics Tassilló gr. pompás palotáját és parkját. Tervbe volt véve kirán­dulás Hevizre, de az idő rövid lévén, a grófi parkból a Reischl-féle sörgyárba mentek, hol a sörgyártást tanul­mányozták. Itt Reischl Imre, a gyár vezetője, szakszerű magyarázatok kíséretében mutatott meg mindent. A gyár­tulajdonos végűi megvendégelte a kiránduló ifjúkat és tanárokat, kik lelkes szavakkal mondottak köszönetet a szives vendéglátásért. Szerettek volna még tovább Keszt­helyen időzni, hol oly kellemesen érezték magukat, de programúi szerint leiben tovább kellett utazniok. Vasúton mentek B.-Szent-Györgyre, honnan Somogy-Szobbou és Gyékényesen át egyenesen Fiúméba utaztak. Zalavármegye posta- és távirda forgalma az 1898. évben. A pécsi posta- és távirda igazgatósag megküldte a közigazgatási bizottságnak a vármegye területén levő posta­és távirda-hivataloknai 1896. évi posta- és távirda, valamint távbeszélő és posta takarékpénztári forgalmáról ejybeállí­t itt s a bizottság április havi gyűlésén tudomásúl vett kimutatást. A beteijesztett kimutatás szerint az 1896. évüen érkezett: közönséges levél 1,862.406, levelező lap 910.708, nyomtatvány és áru-minta 549.016, díjmentes levél 670.696, ajánlott levél 207.610, levélpostai uHuvét 5.092, csomag 226.434, pénzes levél 24.180, utánvételek 63.518, utalványok száma 207.377, az utalványok összege 6,584.914 frt, táviratok száma 81.778, közvetített táv­iratok száma 140.986, távbeszélőn 2.206; feladatott: ajánlott levél 244.920, levélpostai után­vétellel 2.262, csomag 130.988, pénzes levél 33.904, utal­ványok száma 328,264, utalványok összege 8,367.054 frt, megbízások darabszáma 4.888, táviratok száma 74.212, távbeszélőn 1.173, váltott beszélgetések 45.370. Jövödelmi bevétel volt 293.616 frt, e közt távirdai bevétel 23.572 frt, távbeszélő bevétel 3.169 frt. A posta­takarékpénztárnál befizettetett 5,557.898, kifizettetett 1,111.043 frt. A zala egerszegi nőegylet 1896. éyípénztárforgalmi kimutatása szerint bevétel: pénzmaradvány 32 frt 98 kr., havi díjakból 478 frt 45 kr., beiratási díjakból 1 .t, horzsolva gyűjtésekből 6 frt 43 kr., templomi adakozások­ból 21 frt 96 kr., takarékpénztári betétekből kivétetett 100 frt, kamat 12 frt 83 kr., szelvényekből 10 frt 20 kr, adakozásokból 191 frt, összesen 854 frt 85 kr. Ki­adások: munkaképtelen szegényeknek 423 frt 70 kr., isYolái díjazások szegény gyermekeknek 108 frt 20 kr., szegények rendkívüli segélyezésére 112 frt 25 kr., betegek és betegágyasaknak 29 frt 50 kr., nyomtatványokra 3 frt, takarékpénztárba elhelyeztetett 50 frt, pénzkészlet év végén 128 frt 20 kr., összesen 854 frt 85 kr. Vagyon kimutatás szerint az eyylef vagyona: pénzkészlet 128 frt 20 kr., takarékpénztári betétekben 817 frt lő kr., sorsjegyekben (178 frt, összesen 1.781 frt 35 kr. A keszthelyi iparestület alakuló ülését f. hó 10-én tartatta, mely alkalommal alelnökké Polgár Antal, jegy­zővé Pöltz Pál, pénztárnokká Salamon József, könyvtár­nokká : Kenyeres József és Fizáry A. választattak. Az Uiiterberger-alapítvány kezelő-bizottságba ()ppel Károly elnöklete alatt Salamon J., Gerssl K., Károlyi G., Polgár A., Sehreibcr József és Pöltz Pál választattak. Elhatározták, hogy az ipartestület f. é. junius havában munkakiállítást rendez, melyben mindazpn iparos tanoncok köteleztetnek részt venni, akik a f. év folyamában felszabadultak. Az érdemes kiállítók a kiállítási alapból jutalmat nyernek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom