Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-03-28 / 13. szám

Tekinthetjük korunkat, igen is, az erkölcsi alakulások erősen hullámzó korának, de legerősebb és legszokatlanabb hullámzásától sem tagadhatjuk meg az erkölcsi öntudatosságot. És ahogy a jelen nem adott igazat a társadalom egykori közvádlóinak, úgy a jövő sem fogja igazolni a jelen nagyhangú közvádlóinak véleményét. Zalavármegye erdőségeinek állapota. A szombathelyi kir erdőfelügyelőségnek Zalavármegye erdőségei állapotáról az 1896. évre vonatkozólag a foldmivelésügyi miniszterhez terjesztett s a közigazgatási, bizottság március havi ülésén felolvastatott, évi jelentése : Az 1879. évi. t.-c. 34. §-áuak rendelkezéséhez képest — bátorkodom Zalavármegye erdőségeinek 1896. évi állapotára vonatkozó jelentésemet a következőkben mély tisztelettel előadni. Az ide vonatkozó tapasztalatok úgy szólván kizárólag a beterjesztett rendszeres gazdasági üzemtervek — üzeinátvizsgálási munkálatoknak a helyszínén történt felülvizsgálása alkalmával szereztettek meg; a legtöbb birtokosnak és valamennyi magán erdőnek megvizsgálása a rendkívül felszaporodott írásbeli munkálatok miatt — 1896. évben teljesíthető nem volt. A m. kir. közalapítvány, a hitbizományok, valamint az egyházi személyek és testületeknek tulajdonához tartozó és külön kezelő, valamint őrző személyzettel rendelkező nagyobb kiterjedésű erdők - a veszprémi püspökség és gróf Andrássy Aladár hitbizománfához tartozó egy néhány erdejének kivételével — rendszeres gazdasági üzemterv szerint kezeltetnek. Ezekben az erdőkben az üzemterveket betartották, az esedékes erdősítéseket a kellő időben végrehajtották, ezeknek állapota tehát kielégítőnek mondható. A közös erdőtiszt tartására csatlakozott, illetve állami kezelésbe átvett birtokosoknak erdei hasonlóképen — kevés kivétellel — mind jóváhagyott rendszeres üzemtervek szerint kezeltetnek. Ezeknek az erdőknek a birtokosainál a rendszeres üzemtervek alapján kijemlt használatoktól való eltérés csak egy esetben észleltetett. Az erdősítések terén — azon körülmény folytán, hogy makktermés alig volt s ilyen pénzért sem volt beszerezhető — a mnlt évi 940 katasztrális holdnyi hátralékkal szemben visszaesés mutatkozik, amennyiben az 1896. év végén a tapolczai m. kir. erdőgondnokságnál mintegy 324, a zala-egerszeginél mintegy 513, az alsó-lendvainál 243, a nagy-kanizsai erdőgondnokságnál pedig 81 s így egészben mintegy 1.161 katasztrális hold erdősítési hátralék mutatkozik. Minthogy azonban úgy az állam, valamint az egyes birtokosok által fenntartott csemete kertekben meglehetős mennyiségű csemete készlet van, bizton remélhető, hogy a kimutatott hátralék mintegy 300 katasztrális holddal apadni fog. Ide vonatkozólag szükségesnek tartom felemlíteni, hogy az erdősítések elég szakértelemmel hajtatnak végre s hogy ez okból az eredmény, főleg a rosz talajviszonyokkal bíró Balaton melléken, a korábbi években elért eredménnyel szemben határozottan kedvezőbb. A magánosok tulajdonában lévő, azonban az erdő" törvény 2. és 3. §-ai értelmében felsőbb helyen megállapított használati terv fszerint kezelt véderdőknél úgy szólván az összes használatok szünetelnek; az előirt erdősítések — habár nem mindenütt — egész terjedelemben, de a rendelkezésre álló csemete készlethez mórt kiterjedésben kielégítő sikerrel lettek végrehajtva, miért is állapotuk a korábbi években észlelt állapottal szemben igen szembetűnően javult A magán kézen levő erdők mult év folyamán a helyszínén megszemlélve nem lettek s ez okból az ezeknek állapotában beállott változásokról részletesebben nem nyilatkozhatom. a fák, virágosabbak a mezők és szebben énekelnek a pillangók. — Na hallja édes barátom, az ugyan poétikus egy világ lehet ám, ahol még a pillangók is énekelnek; oda már csakugyan szeretnék elmenni- magam is, mondá a szép leány, és jóizüet kacagott a piruló Styx Jankón. — Oh líené nagysád, ha ez való volna, ha csakugyan hihetnék önnek .... — Azt elhiteti nekem, hogy én magát most már teljességgel nem értem. — Oh de annál inkább értem én önt. Kegyed tehát szeretne eljönni az én erdős-völgyes szép hazámba, ahol a csergedező kis patak partján fekete szemű tehenek legelésznek s a boróka árnyékában a pásztor zeng ábrándos dalokat kicsiny furulyáján. Szeretne eljönni oda, ahol a balzsamos lég szerelmet és örök boldogságot áraszt . Látja, gyermekkoromban, mikor felkapaszkodtam egy-egy kőszirtre, olyan boldog voltam, mert mindig azt hittem hogy közel vagyok a menyországhoz . . . líené nagysád, én kegyedetimádom, óh jöjjön, jöjjön el a mi szép vidékünkreengedje, hogy elérjem az annyira óhajtott menyországot legyen az én drága kis feleségem . . . A szép René végig nézte az áradozó Styx Janót azután el kezdett hangosan kacagni. — Isten vele kedves barátom, menjen csak oda maga, ahol a balzsamos leg szerelmet áraszt és szebben enekelnek a pillangók. Adieu édes barátocskám a viszontlátásig ! %

x Jankó egy darabig némán állott és bámult az ellebbenő szép hölgy után, azután lassú léptekkel indult kitele, miközben a következőképen tűnődött. — ügy szép hölgyem, kinevetsz ... na hiszen nem sokáig nevetsz te. Most még hamar szóltam. Pár hét múlva azonban már te kívánkozol az emberek szeme elől A nagy raü XÍV. kötete. Tán fölösleges említeni, hogy a „nagy mű" alatt azt, a litteratúránkban páratlanul álló alkotást értjük, amelyet a Pallas Nagy Lexikona néven ismer a magyar közönség. A nagy mű, melyet, a Pallas-társaság alig néhánv évvel ezelőtt óriás apparátussal indított meg és bámulatraméltó buzgalommal és áldozatkészséggel folytatott, immáron a befejezéshez közeledik. A XIV. kötet, amely magában véve is könyvóriás, most hagyta el a sajtót, és igy még csak két kötet hiányzik, hogy a magyar tudomány, a magyar irodalom, a magyar műipar dicsőségét fennen hirdető nagy koncepciójú munka teljesen kész legyen. Mindannyian büszkék is vagyunk litteraturánk e monumentális ' alkotására, amelyet már megindulásakor közéletünk valamennyi jelese sietett üdvözölni. Azóta a Pallas Nagy Lexikona fényesen megvalósította mindama reményeket, amelyeket hozzá fűztek. Tudományos szempontból tekintve épp oly magas színvonalon áll, mint az e nemű legjobb francia, német és angol munkák. De azonfelül nagyfontosságú kulturmissziót teljesített: kiszorította hazánkból a hosszú időn át károsan ható, viszonyainkról sehogysem, vagy tévesen tájékozott német lexikonokat, amelyek sokszor rosszhiszemű cikkeikkel is kompromittálták a magyarságot a külföld előtt. Most, hogy a Pallas Nagy Lexikona ezt a magyarság ügyére rendkívül komoly veszélyt elhárította, ezáltal a nemzet háláját érdemelvén ki: most csak a humor derűjében látjuk csillogni a szeretetreméltó idegenek s főként jeles szomszédaink, a németek, reánk vonatkozó egynémely kijelentéseit . . . Mert e lexikális munkákban igen sok mulattató dolgot olvashatunk társadalmi, irodalmi stb. életünkről. Igy például a magyar viszonyok alapos ismerőjének kikiáltott, gyakran szint változtató Gubernatis irodalomtörténeti lexikonából arról értesülünk, hogy jeles tudósunk, Vámbéry Ármin, jelenleg az oxfordi egyetem tanára; a hires Brockhaus-lexikon meg arról tudósít, hogy a portugál Camoéns világhírű hőskölteményét: a Luziádákat egy Gyula nevü ur fordította nyelvünkre, a német észjárás ekként fosztván meg az érdemes Greguss Gyulát vezetéknevétől. A leghervadhatatlanabb babérokat azonban a német lexikonok a műfordítás terén aratják. A Pierer-lexikon a rondirást pld. igy ülteti át magyarba: kör, köijárat, cirkáló őrjárat! Ugyanez a kiváló német munka nagy kegyesen szentelve néhány sort Jókainknak, művei felsorolása során egy Seelenformpreis cimű regényről is emlékezik. Méltóztatik tudni, micsoda regény ez? Ez, kérem, a Lélekidomár! A fordítás a német alaposság analitikai képességének diadala . . . Aki a Pallas Nagy Lexikona vaskos köteteit forgatja, az meggyőződik, hogy e nagy gonddal készült műben még a legtávolibb zulukatierekről sem olvashatni eííele badarságokat, noha mi nem is vagyunk oly mélyen alaposaknak elhíresztelve, mint a németek. Az előttünk fekvő XIV. kötet, a mely a Pillera— Simor közé eső címszavakat foglalja magában s 1111 oldalra terjed, valósággal zavarba hoz gazdag tartalmával. Csak futólagos szemlét tartva fölötte, fogunk néhány nagyobb cikket kiemelni. A kötetben mindenekelőtt sok fényes irodalmi alak tűnik szemünkben. Itt vannak l'lato, Schopenhauer, akikről Alexander Bernát irt szép cikket, Itt találjuk Rousseaut is, akinek korára való nagy hatását Huszár Vilmos vázolja. A költészet három dicső alakja : Racine, Schiller, Shakespeare mellett a festészet három gigászi nagysága áll: Rafael, Rembrandt, Rubens, akiket Éber László méltat. A világtörténelemben jelentős szerepet vitt emberek közt itt szerepelnek Richelieu (Mangold Lajos), a Scipiók (Latkóczy Mihály). A magyar históriai cikkek közt különös ügyeimet érdemel Ballagi Aladárnak II. Rákóczy Ferencről szóló kitűnő cikke, amelyet szabadságharcaink e dicső hőséről szóló rendkívül gonddal összeállított irodalom kísér. Nevezetes családaink közül e kötetben a Prónayak (Tóth Lőrincz), a Radvánszkyak (.Dézsi Lajos), Rádayak (Tóth Lőrincz és Négyesy László), fordulnak elő. Pulszlcy Ferenc polihisztorikus munkásságáoda, ahol mindent elfed a hegyek magaslata. Én tudok várni, ne félj, de azt fogadom, hogy két-három hónap alatt én leszek az úr a Ilotfer palotában . . . Ez eset óta azután tüntetőleg kerülte a Hoft'er házat. René eleintén észre sem látszott venni a Styx Jankó holdvirág-ábrázatjának hiányát, később azonban, mikor már meg kikocsizni sem volt kedve, ólom súlylyal nehezedett rá az egyedüllét. Meggondolta a dolgot. Az örökös szégyen és a dr. Borovszka János úr ajánlata közül jobbnak látta az utóbbit választani. Egy picinyke névjegyre apró betűkkel a következő szavakat irta neki : Kedves Barátom ! Holnap délután várom. Regényes szép hazájáról akarok önnel beszélni. René. E levél vétele után Styx Jankó felmondta a barátságot egész Debreczennek. Pár hét múlva nagy csendben egybekelt Hoft'er Renével és a boldog „mézes hetekre" elköltözött vele az emberek szeme elől a felvilágba, a nagy Iviiván környékére. Azóta hírét sem hallottam. A multkorában Pesten járván, az Andrássy-uton egy címeres fogat robogott eí mellettem. Csaknem legazolt. A kocsiban Styx Jankó ült élete párjával. A nothsitzen két csemete virágzott. A kisebb' valóságos' kis Styx Jankó s a nagyobb — no az pedig az volt, aki megszerezte Styx Jankónak a Gyuri bátyám által megjosolt karriért. ról Ferency József irt beható cikket. Semsey Andort, a magyar tudomány e nemes pártfogóját, Heller Ágost méltatja. E kötetben vannak a Pius-pápák életrajzai {Pápánek Ferenc), továbbá hazai katholikus klérusunk három kimagasló főpapja: Samassa. Schlauch fZelliger Vilmos), Simor (Pápánek Ferenc). A magyar tudomány jelesei közül kiemeljük Reguly Antalt (Simonyi Zsigmond), Salamo:; Ferencet (Dézsi Lajos), Simonyi Zsigmondot (Alexander Bernát), Schwarcz Gyulát (Kacziány Géza); költőink és íróink köziii itt olvassuk Pósa Lajos, Rákosi Jenő és Viktor, Reviczky Gyula életrajzait, amelyek Xégyesi/ László gondos tollát dicsérik, Politikai és jogi nagyobb cikkek: Politika (Naqy Ernő), Római jog (Vécsey Tamás), továbbá Heil Fausztin jeles cikkei a polgári házasságról rabszolgaságról, részvénytársaságról, a sajtójogról, stb. Földrajzi és történelmi cikkek: Poroszország, Portugália, Románia, Schleswig-Holstein (Brózik, Mangold), Románia történetét e téren kiváló szaktekintélyünk: Jancsó Benedek irta meg. Városaink és vármegyéink sorából e kötetben Pozsony (Thirring Gusztáv és Mangold Lajosi, Pozsega vármegye (Márki Sándor), Sáros vármegye (Latkóczy Mihály) foglalnak helyet. Irodalmi, históriai, művészettudományi cikkek : Portugál irodalom, I'rovengal irodalom (Huszár Vilmos), Román irodalom (Costa és Réthy László), Reformáció (Farkas József). Római birodalom, Róma (Latkóczy), Rézmetszet, Romai és Román művészet (Pasteiner Gyula) stb. A kötet gazdag természettudományi és mathematikai cikkei közül megemlítjük a következőket: Ragadozók (Daday Jenő), Reciprocitás (Kürschák József), Rugalmasság (Mialovich Mór), Rovarok (Vangel Jeivi), Rózsa (Borbás Vince), Réz (Szterényi Hugó és Edvi Illés Aladár), Sarki fény (iüomZsigmond). Egyéb nagyobb közlemények: l'orcellán (Petrik Lajos), Posta-ügy (Dilrr Károly és Híyer (ílennyey) Vilmos, Projektivitás (Tötössy Béla), l'rostitució (Marschalkó Tamás), Pulyka (Rodiczky Jenő), Quarnero (Gonda Bela), Rendjelek (Aldássy Antal); nagyon érdekes Hentaller cikke szabadságharcunk rendjeleiről; Rendőrség (Scheff Laszlój, Rézkor (Posta Béla), Robbanó szerek (Edvi Illés Aladár), Sajtó (Lázár Pál), Sebészet (Réczcy Imre). Selyem (Rejtő Sándor, Klemp Gusztáv), Sertés (Cselkó István) stb. stb. A gazdag tartalmon kívül ezt a kötetet is számos rajz. térkép, és néhány, gyönyörűen kiállított színes képmelleklet diszesíti. A zala egerszegi önkénytes tűzoltó-egylet közgyűlése. A zala-egerszegi önkénztes tűzoltó egyesület évi rendes közgyűlését Boschán Gyula egyleti elnök elnöklete alatt f. hó 25-én tartotta. Elnök üdvözölvén a szép számmal megjelent tagokat, a közgyűlést határozatképesnek nyilvánítja; örömmel tudatja, hogy hosszú küzdelem után az egylet rég óhajtott célját: őrtanva felállítását - elérte. E cél elérésében nagy segítségére volt városunk, mely szorult anyagi viszonyai mellett is készséggel meghozta e célra áldozatát, melylyel sikerült a rég óhajtott célt megvalósítani, miért is indítványozza, hogy a közgyűlés Zala-Egerszeg városának jegyzőkönyvileg fejezze ki hálás köszönetét. A közgyűlés az elnöki megnyitót éljenzéssel fogadta s Zala-Egerszeg városának jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét. Nagy Antal egyleti jegyző felolvasta az évi jelentést, mely hűen beszítn > 1L a/, egylet egy évi működéséről. A jelentés első sorban szól a míszótorony építéséről, m ilynek költségei részint az e célra rendezett mulatság tiszta jóvödelméböl, részint egyesek adományából nyertek fejezetet, míg a hiányzó 71 frt 74 krt az egylet fedezte; a mászótorony összes kqljségei 301 frt 21 krt tettek ki ; az egylet szabályrendelet tervezetet adott be a városhoz, a tüzoltó-egvlet szükségleteinek fedezése tárgyában, melyet az országos tűzoltó szövetséghez küldött a városi hatóság felülbírálás végett s onnan némi módosítással visszaérkeztek s remélni lehet, hogy legközelebb a városi tanács azt a képviselőtestület elé fogja terjeszteni: az 1896. évi országos tűzoltói congressuson az egylet képviselve- volt. ezen uj rangjelzést állapítottak meg, mely elfogadásra ajánltatik ; fegyelmi ügyek elbírálásinál szóba került, váljon a szertárnok és zászlótartó kötelezhető-e a gyakorlatokon való részvételre? E tárgyban a választmány véleménye, hogy a szertárnok szergyakorlatok alkalmival tartozik jelen lenni, mig a zászlótartó zászlóval való kivonulásokon ; a közgyűlés van hivatva e tárgyban végérvényesen dönteni; a lefolyt évben volt egy közgyűlés, 8 választmányi gyűlés, amelyeken 56 ügy nyert elintézést: a csapat kétszer kivonult, 14 gyakorlatot tartott s egy tűzesetnél vett részt április 22-én a kert-utcában: van az egyletnek jelenleg 64 működő, 143 pártoló, 11 segélyző és 2 alapító tagja; az egyleti számadásokai illetőleg a bevétel volt 1035 frt 01 kr., kiadás 944 frt frt 28 kr., pénzkészlet 90 frt 73 kr.; a betegsegélyező alap 1023 frt 58 kr. bevételével szemben a kiadás 270 frt 94 kr. volt s igy itt pénztármaradvány 752 frt 64 kr. ; a Hanthy-féle alapítvány áll 78 frt 28 kr. pénzkészletből és 2 db. zala-egerszegi takarékpénztári részvényből; szertáralap kiadása volt 490 frt 45 kr. s jelenlegi tartozása 1.392 frt 69 kr.; a lóbeszerzési alap pénzkészlete 18 frt 42 kr., a zene alapé 45 frt 98 kr. A közgyűlés az elnöki jele,ítést helyeslőleg tudomásul vette, egyúttal a jelentésben foglalt javaslathoz képest liatározatilag kimondotta, hogy a 'szertárnok a szergyakorlatokon tartozik jelen lenni, mig a zászlótartó csippán a zászlóval történő kivonulások alkalmával. Olvastatott a választmány részéről felkért számvizsgáló bizottság jelentése az egyesület 1896. évi számadásáról, valamint az egylet kezelése alatt levő alapokról. A közgyűlés a számadásokat a jelentéssel együtt a/, alapszabályok értelmében felülvizsgálás végett az állandó számvizsgáló bizottságnak azzal adja ki, hogy annak jel utrsrhez képest adja meg az egyleti pénztárnoknak a i'-imentvényt. Ezek után elnök maga és tiszttársai, valamint a választmány nevében — megköszönve a bizalmat — le.