Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-03-21 / 12. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE " 1897. évi 12-ik számához. nek figyelembe vételére vannak fölhiva, a mennyiben e termékek ár_és minőség tekintetében megfelelők. Sopron, 1897. évi március havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara II. A romániai kir. belügyminisztérium az ásványvizek bevitelét uj rendelettel szabályozta, melynek értelmében a borszéki, budai és előpataki ásványvizeken kivül minden más magyar ásványvíz beviteléhez a nevezett minisztérium előzetes engedélye szükséges, a bevitelre kerülő külföldi ásványvizek pedig különbség nélkül származási bizonyit­ványnyal látandók el. Miről az érdekelt körök olv megjegyzéssel értesíttet­nek, hogy az említett rendelet hivatalos helyiségünkben, a hivatalos órák alatt megtekinthető. Sopron, 1897. évi március havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. Hi^ratalos-rovat. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa által köz­hirré tétetik, hogy a Zala-Egerszeg város: házi pénztári, — gyám pénztári, - közkórházi forgalmi alap és tartalék alappénztári, — és egyéb alapok pénztári 1896-ik évi zárszámadásai, az 1886. évi XXII. t. c. 142. §. értelmében, 1897. évi március hó 14-től egész 1897. évi március hó 30-ig az az tizenöt napon át az esetleges észrevételek megtehetése végett, a városháza tanácstermében közszem­lére kitétetnek, a hol a községi adófizetők által naponként a hivatalos órák alatt betekinthetők. Zala-Egerszeg 1897. március hó 13-án. Botfy Lajos polgármester. Helyi, nicgyci és vegyes hirck. Március Í5 ének ünneplése. A zala-egerszegi polgári és felsőkereskedelmi iskola tanulóifjúságának „Kisfaludy" önképzőköre Március 15-ét, nemzeti újjászületésünk év­fordulójának emlékünnepét, f. hó 15-én délután 3 órakor tartotta szép számú közönség részvétele mellett a polgári fiúiskola rajztermében a következő műsorral: 1. Nemzeti zászló. Énekli: az ifjúság énekkara. 2. Elnöki megnyitó. Tartja Kiss Lajos tanár, az önképzőkör elnöke. 3. Nemzeti dal. Szavalja: Piri József k. o. t. 4. Márciusi események méltatása. Tartja: Aschenbrenner József k. o. t. 5. „La mort de Claire" Beetlioven-től és részlet, Normából. (Fuvola és hegedű II-ős). Előadják Tóth István f. o. t. és Düch István k. o. t. 6. Március 15-ike. Szavalja: Sümegi Zoltán a. o. t. 7. A rongyos zászló. Szavalja: Erdős írnák k. o. t. 8. Kossuth nóta. Énekli: az ifjúság énnekkara. 9. Jó Petőfi. Szavalja; Krausz Rezső polg. IV. o. t. 10. Riadó. Szavalja: Lichtenstein Zsigmond k. o. 1.11. Szózat. Énekli: az ifjúság énekkara. A szereplők mindegyike, ágy­az ifjúság énekkara a közönség elismerésével találkozott, amelynek a műsor minden egyes száma után felhangzott élénk éljenzéssél és zajos tapssal adott kifejezést. — Szabadságharcunk emléknapján városunkban a nagy ünnep jeléül számos házon lengett a nemzeti zászló. Március 15-ike Alsó-Lendván. A szabadság hajna­lának évfordulóját a jelen évben is megünnepelte Alsó­Lendva hazafias intelligentiájának legnagyobb része a Polgári Olvasó-egylet nagytermében rendezett és fényesen sikerült bankettel, melyen K. Hajós Mihály ügyvéd szónoki hévvel előadott és nagy hatást keltett beszéddel méltatta a nap jelentőségét, dr. Wollák Adolf a jelenlevő két honvéd: Nagy József és Iváth János kapitány egészségére ürítette poharát lelkes éljenzés között, mely ünnepeltetést a honvédek nevében Nagy József köszönte meg; ezután dr. Csizmazia Endre valóban talpraesett beszéddel köszön­tötte fel városunkban a hazafias szellem legbüzgobb ápo­loját. K. Hajós Mihályt, továbbá Ráth János Karabélyos Elek táblabírót stb- Közben hazafias dalok hangzottak fel, s az emlékezetes ünnepély emeléséhez nagyban hoz­zájárultak a jelen volt honvédek azáltal, hogy a dicső 48-ki harcokból, mint résztvevők, ifjúi lelkesedéssel elő­adott érdekes epizodokat beszéltek el, különösen Komárom és Budavár bevételéről. Március 15. Keszthelyen. A nemzeti ujjáébredés nagy napján valóságos ünnep volt Keszthelyen. A kath. főgymnasium lelkes ifjúságának „Helikon" önképző köre nyilvános ünnepélylyel tette az idei március 15-ét felejt­hetetlenné a keszthelyi közönségnek. Dr. Burány Gergely igazgató 9 órakor rövid, magvas bevezető beszéde után az énekkar precíz énekével gyönyörködtette a közönséget, majd Stelfier Lajos VIII. o. t. Petőfinek a „Magyarok Istene" c. költeményét szavalta. Ezek után következett az ünnepély fénypontja, Siposs Géza VIII. o. t., az önképző­kör elnökének, ünnepi beszéde, melyben 1848. március 15-ének jelentőségét fejtegette. Utánna ismét az énekkar adott elő egy milleniumi dalt, mire Gramling Elemér VIII. o. t. a Honvédek emléke c. költeményét szavalta el. Az ünnepély, mely minden tekintetben lélekemelő volt, s a jelen volt közönség tetszését és elismerését minden tekin­tetben kivívta, a Himnus hangjaival és a felejthetetlen Kossuth-nótával ért véget. — Ezután délelőtt 10 órakor a gazdasági tanintézet hallgatósága folytatta az ünnepélyt, hol az ének és zenekar hazafias dalokat adott elő, Lányi Arthur és Szenteli Dezső szavaltak, Mihók Sándor pedig felolvasást tartott. — Este 7 órakor az iparos iíjuság önképzőköre fáklyás-zenével járta be az utcákat s az Andrássy-téren a dalkör hazafias dalt zengett, Buday Nádor elszavalta a Talpra magyart, Treffler Ferenc egy alkalmi költeményt, Ulmann I. a kör elnöke pedig ünnepi beszédet tartott, ostorozván a szocializmust. Március 15 ike Nagy-Kanizsán. Három helyen is megünnepelték március 15-ét: A főgymnasium gyakorló iskolájában, a felső kereskedelmi iskolánál s az „Irodalmi és Művészeti kör" a Polgári Egylet helyiségében. A nagy­terem nem győzte befogadni itt az ünnepségre megjelenteket s így a kistermet is fel kellett nyittatni, azonban a közön­ség egy része mégis kinn rekedt. Az ünnepélyt az „Iro­dalmi és művészeti kör" dalosköre nyitotta meg a Hymnus elénekelésével. Ezután dr. Kiss Ernő, a kör alelnöke, emelkedett szellemű ünnepi beszédet tartott, mély hatást keltve a jelenvoltakra. Ezt követte a daloskör által elő­adott Kossuth nóta. Majd Szálkái színtársulatának tagjai élőképet formáltak és Deési Petőfi-jelmezben elszavalta a Talpra magyart. Utána a „Szigetvári vértanuk" első fel­vonása következett, melyet szintén Szálkái színtársulatának tagjai adtak elő. A hazafias ünnepséget a kör egy induló­val zárta be. Március 15. Sümegen. A városnak két egyesülete ünnepelte meg március 15-ét, a polgári-kör és a kaszinó. A polgári körben Pozsonyi József alelnök lendületes beszéd­del nyitotta meg az ünnepet, mire a daloskör a Himnuszt énekelte. Ezt Könnye József tanítónak szép felolvasása követte, melyet megéljeneztek. Utána a daloskör hatalmas Riadója zendült föl. Balasics József Ima az aradi vérta­nukért című szép fohászt adott elő, majd Bódis Mátyás ismertette felolvasásában az egész szabadságharc lefolyását. Az ünnep műsorát a Szózat zárta be. Az ünnepélyt, nielyen a város iparos osztályából és az intelligenciából sokan vettek részt, társas vacsora követte. Másnap a kaszinó nagyterme öltött ünnepi díszt. Nemzeti zászlók, szalagok dekorációjában ott függött a magyar címer, Kossuth Lajos és Petőfi Sándor arcképe. A kitűnő ízléssel díszített terem méltó keret volt az este megjelent ünneplő közönséghez, melyhez a kaszinó elnöke, dr. Lukonich Gábor, a nagy nap jelentőségét ecsetelő szép beszédet intézve, az ünne­pélyt megnyitotta. Utána a daloskör a Szózatot énekelte, melynek elhangzása után dr. Kellemen Károly ódai szárnya­lású költői beszédben festette március 15-ét, össze­hasonlítva az 1838-iki árvíz pusztító rombolását s az 1848-iki márciusi események új korszakot nyitó jelentőségét. A szép szónoklat után a daloskör a Tavasz elmúlt kezdetű Kossuth-nótát énekelte, mint kegyeletes megemlékezést az ünnepelt kor negnagyobb alakjára. Erre Gaál Jenő Várady Antalnak Petőfi visszatér című remek költeményét szavalta nagy hatással. Az ünnepélyt a Hymnuszzárta be. Ezután vacsorához ült a nagyszámú közönség, majd a fiatalság táncra kelt s járta a hajnali órákig. Ez volt a sümegi kaszinónak első nagyobbszabásu március 15-iki ünnepe, mely a nagy napnak kegyeletéhez illő s valóban megható komolysággal és méltósággal folyt le. Elismerés értedr. Lukouics Gábornak, akinek elnöksége a kaszinó életé ben új korsíakot nyitott. Nyilvános köszönet. Dr. Kaiser Emil ur a zala­egerszegi városi szegények között leendő kiosztás végett, kezemhez ötven forint adományt kegyeskedett juttatni. Ezen nemeslelküségért, városunk szegényei nevében fo­gadja hálás köszönetemet. Zala-Egerszegen 1897. március 17. Botfy Lajos polgármester. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: „Kaiser Józsefné szül. Leitner Eugénia és fiai Kaiser Albert és dr. Kaiser Emil úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében fájdalomtelt szívvel jelentik Kaiser József urnák folyó évi március hó 11-én este 8 órakor, élete 67. évé­ben, rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei folyó évi március hó 16-án délután 3 órakor fognak a zala-egerszegi izraelita sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Zala-Egerszeg, 1897. március 14. Áldás és béke hamvaira!" F. hó 16-án délután nagy részvét mellett kisérték ki örök nyugalmi helyére. Béke poraira! Evangélikus isteni tisztelet. F. hó 25-éu a polgári fiu-iskola rajzterméban evangelikus isteni tisztelet tartatik. Kezdete fel tizenegy órakor. Iskolalátogatók 1897. március 22-étől március 28-ig a városi két ovodánál: Udvardy Ignácné és Boschán Gyula; a polgári fiú- iskola III. és IV-ik osztályában: Botfy Lajos '; a polgári leányiskola L, II., III és IV-ik osztályában: Braunstein József; az állami elemi fiú-iskola osztályaiban; dr. Graner Adolf; az állami elemi leány­iskola osztályaiban, dr. Háry István. Köszönetnyilvánítás. Kaiser József ur elhalálozása alkalmából Leitner Jozefa úrnő, koszorú adomány helyett a helybeli nőegyletnek 10 frtot, Sattler Ignácné 4 frtot, Iíozenberg Ernő úr (Nagy-Kanizsa) a népkonyha részére 5 frtot, Sattler Ignácné a Chanuka egylet részére 3 frtot voltak szívesek adományozni, mely összegért hálás köszö­netet mond az elnök. A letenyei kaszinó évi rendes közgyűlésén dr. Csempesz Kálmán elnök részletesen beszámolt a kaszinó egy évi működéséről; az egylet könyvtárában 800 kötet mű van; ezen kivül a berendezés is 500 frt értéket képvisel. A választás eredménye: dr. Csempesz Kálmán elnök, Zakál Gyula alelnök, Freytag Géza háznagy, dr. Kertész Arnold titkár, Korách Fülöp pénztárnok, Wesel Manó könyvtárnok. Választmányi tagok: Merkly Antal, dr. Hajós Sándor, Májer István, Sólyomy Tivadar, Arady Alajos. Választmányi póttagok: Ivapossy Antel, Öszterreicher József. Szám­vizsgálók : Vajda Adolf és Sukossy Aladár. Társasestély. A „Zala-egerszegi társaskör" f. hó 27-én saját helyiségében (Kunimer kávéház, emelet) tár­sasestély t rendez, amelyre a tagokat családjukkal és vendégekkel együtt meghívja a háznagy. A csáktornyai állami polgári tiú- és polgári leány­iskola épületére nézve a pályanyertes tervezet szerint készített részletes s a város által elfogadás végett a vallás-és közoktatásügyi miniszterhez felterjesztett tervezetet a miniszter tetemes javításokkal küldötte vissza a városnak A javítások némely, fölösleges helyiségeknek törlését, más helyiségeknek a szükséghez mért kisebbítését célozzák, minek folytán a 145.000 frtos költségtervezet 95.000 frtra szállít­tatott le. E javításoknak megfelelőleg fogja a város az uj költség és építési tervezetet elkészíteni s végleges jóvá­hagyás végett a miniszterhez felterjeszteni. Megjutalmazott tanítók. A m. kir. vallás- ós köz­oktatásügyi miniszrer Danitz Sándor stridói állami és Dobossy Elek csáktornyai községi népiskolai tanító részére a magyarnyelv oktatásában tanúsított kitűnő buzgalmuk elismeréseid egyenként ötven forintjutalomdíjat engedélyezett. Unterberger emlékezete. A keszthelyi ipartestület néhai Unterberger Ferenc, a keszthelyi ipartestület dísz­tagja, arcképe leleplezésének emlékünnepélyét f. hó 13-án társasvacsorával egybekötve tartotta meg. A társas vacsorán az iparosokon kívül a város több intelligens tagja is jelen volt Az első felköszöntőt a királyra Braun R. ipartestületi elnök mondotta, ezután Pöltz Pál tartotta Unterberger Ferencről az emlékbeszédet; Rierseh József a vendégeket, Kenyeres József az elnököt, Braun György erdőmester az iparosokat éltette. — Fátyol Ferenc "humoros előadásával keltett többször élénk derültséget. Városunk 1896. évi zarszamadása, valamint az egyes alapokra vonatkozó 1896. évi számadások már el­készültek s a városi tanács részéről a gyámi számvevő, míg a képviselőtestület részéről a számvizsgáló bizottság azokat átvizsgálta, helyesnek találta s elfogadásra ajánlja a képviselőtestületi ülésnek a zárszámadás kapcsán egybe­állított vagyonmérleggel együtt. A zárszámadás főbb téte­leit lapunk jövő számában fogjuk ismertetni. Jutalom elveszett postaküldemény megtalálója­nak. A konstanzi német csász. postafőigazgatóság közlése szerint f. évi február 3-án este a sigmaringeni pályaudvarban elveszett 40.000 márka értéknyilvánítással ellátott posta­küldemény ; a pénz, körülbelül 21 c/m hosszú, 13 c/m széles és 9 c/m magas barnaszinü megvasalt, vasfogantyu­val ellátott tölgyfaládácskában volt s állt 7 db 1000 márkás német birodalmi bankjegyből s 33 db németbirodalmi, valamint würtenbergi, bajor, badeni és délnémet 100 márkás bankjegyből. Február 4-én Nasgeustadtban Ebingen mellett (Würtenberg) a kérdéses faládácskához hasonlót láttak a Dunában úszni, ami azt a feltevést kelti, hogy a küldemény a Dunába esett. A német csász. postaigazgatás a kérdéses küldeményt visszaszolgáltatónak ezer márka pénz­jutalmat ad. A találó — a küldemény megtalálása esetén — forduljon a m. kir. posta- és távirdaintézet vezérigaz­gatóságához (Budapest kereskedelemüdyi miniszter.) Sorozás eredménye Zala-Egerszegen s a zala­egerszegi járásban. Városunkban, előzőleg a z.-egerszegi járásra nézve a sorozás f. hó 15—19-ig bezárólag volt. A zala-egerszegi járásból felhiva lett az I-ső korosztályból 353, a II-ikból 211, a Ill-íkból 135, magasabb korosz­tályból 2, összesen 701 hadköteles; köziilökbesoroztatott az I-ső korosztályból 139, a II-ikból 30, a III-ikból 29, a magasabb korosztályból 1, összesen 199. Városunk területéről felhiva lett uz I-ső korosztályból 65, a II-ikból 45, a III-ikból 29, összesen 139 hadköteles; közülük be­soroztatott az I-ső korosztályból 29, a II-ikból 9, a I/I-ikból 6, összesen 44 hadköteles. Tüz. Galmbokon f. hó 9. és 10-ike közti éjjel nagy tűzvész pusztított. A lakosság nagy erőmegfeszítéssel dol­gozott a tiiz lokalizálásán, azonban ennek dacára 9 lakó­ház több melléképülettel együtt leégett. A kár nagyobb része biztosítva volt. Vásár idejének megváltoztatása. A kereskedelem­ügyi miniszter megengedte Alsó-Lendva nagyközségnek, hogy a f. hó 25-én tartandó országos vásárját ez évben kivételesen f. hó 24-én tarthassa meg. Korai fürdö-saison. A magyarországi fürdőkben rendszerint későn, csak május hó közepén kezdődik a fürdő-saison. Jó részt ez az oka annak, hogy a magyar közönség még mindig óriási tömegekben keresi föl a külföldi fürdőket, holott a magyar fürdőkben is meg­találhatná a klimatikus hatások és a források gyógyító ereje mellett azokat az intézményeket, melyek a különféle betegségek ellenében szükségesek. Ezen a bajon segít most az utóbbi esztendők során nagyszerű fejlődésnek indult Rajefíz-fürdőnek az igazgatósága. É fürdőben ugyanis az idén már április hó 1 én kezdődik a saison. Eire kü­lönösen alkalmas rendkívül kedvező éghajlati viszonyai­nál fogva, melyek már áprilisban is tökéletesen megfelelnek a különféle bajok ellen orvoslást kereső betegeknek. Rajeczfürdőn, hol esztendőről-esztendőre szinte meglepő arányokban nyilvánul a fejlődés, moly ezt a gyönyörű fekvésű helyet egyik leglátogatottabb és legkedveltebb magyar fürdővé tette, a kitűnő gyógyhatású meleg ásvány­fürdő, ugy Marienbad és Carlsbad között helyet foglaló hideg és meleg ásvány ivókúrája mellett tavai óta a modern technika és orvostudomány minden igényeinek megfelelő hidegvizgyógyintézet és a Franzensbádival j egyenlő tökéletesen kipróbált vasas lápfiirdők is állnak az üdülést és gyógyulást kereső közönség rendelkezésére, A most életbeléptetettt újítás, vagyis az, hogy a saison már április 1-én megkezdődik, hasonlóképen arra vall, hogy a fürdő igazgatósága semmi áldozatot nem kímél, mikor a fürdőző közönség igényeinek a kielégítéséről van szó. Rajeczfürdő­nek vasúti állomása Zsolna, a m. kir államvasutak mentén. Téli vasúti menetrend. Z.-Egerszegröl indul Bobára 9 ó. 29 p. d. e., 4 ó. 49 p. d.u.; Csáktornyára 4 ó. 54 p. reg., 5 ó. 54 p. d. u. Zala-Egerszegre érkezik: Bobáról 9 ó. 28 p. d. e , 5 ó. 44 p. d'. u. Csáktornyáról 9 ó. 13 p. d. e., 8 ó. 24 p. este. Helyi közlekedés Zala-Egerszeg és Szent-Iván között: Zala-Egerszegről Szent-Ivánra indul 6 ó. 22 p. reg. 11 ó. 39 p. d. e., 2 ó. 39 p. d. u., 5 ó. 08 p. d. u. Szent-Ivánról Zala-Egerszegre érkezik : 8 á 19 p. reg., 1 ó. 03 p. d. u., 4 ó. 01 p. d. u., 6 ó. 53 p. este. Szent-Ivánról indul Nagy-Kanizsa felé 6 óra 4 p. reg. (vegyes vonat), 12 ó. 25 p. d. u., 6 ó. 12 p. d. u. (gyors vonat), 8 ó. 53 p. este, 2 ó. 19 p. éjjel; Szent-Ivánról indul Szombathely felé 7 ó. 36 p. reg., 9 ó- 52 p. reg. (gyors vonat), 3 ó. 15 p. d. u., 2 o.^ 15 éjjel. — Nagy-Kanizsáról a vegyes vonat Szent-Ivánra érkezik 7 óra 22 p, este. I IR O ID -A. L O HVH­Alborák Emöd, a Kakas Márton nagyhírű riportere, arról értesiti az érdeklődő közönséget, hogy a Kakas Márton összes előfizetőinek óriási meglepetést készít húsvét vasárnapra a Rejtelmes Sziget-ről. A Kakas Márton elő­fizetési ára negyedévre 1 frt. Mutatványszám ingyen. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom