Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-03-07 / 10. szám

Melléklet a „ZALAMEGY E" 1897. évi 10-ik számához. stipendiumát pedig egyenként havi 10—10 írttal t'elebb emelte. A közgyűlés az igazgatóság jelentéséből sajnálattal vette tudomásul, hogy Graner Jakab, az intézet egyik legrégibb. legbuzgóbb és legtehetségesebb igazgatósági tagja, az 1896-iki év folyamán elhalt s az igazgatóság indítványára jegyzőkönyvileg örökítette meg emlékezetét, amit a család nevében Graner Béla részvényes köszönt meg. Ezután elnöklő vezérigazgató maga, valamint az igazgatóság tagjai nevében — három éves mandatumuk lejárván — megköszönte a beléjük helyezett bizalmat s kérte a közgyűlést a választás megejtésére. A közgyűlés miután a lelépő igazgatóságnak ügybuzgó és eredményes működéséért jegyzőkönyvileg elismerését kifejezte Thassy jffmfo'/elnöklete alatt Farkas Gábor, Schütz Sándor, Stolczer Jakab és Udvardy Ignác részvényesekből a szavazatszedő küldöttséget megalakította s áttért a közgyűlés utolsó tárgyára : a választásra, amelyen beadatott 182 szavazat. A szavazás befejeztével a szavazatok összeszámláltatván, kihirdettetett délután 1 órakor a szavazás eredménye, mely szerint legtöbb szavazatot kaptak s igy három évre igazgatósági tagoknak megválasztattak : Csutor János Fischer László, dr. Graner Adolf, Graner Béla, Graner Géza, Heinrich Vilmos, Horváth Miklós, dr. Kayscr Emil, Kayser József, dr. Manyin Károly, dr. Obersohn Mór, Rechnitzer Miksa, Rozenberg Sándor, Steril Farkas, Szalay Ferenc, Thassy Kristóf, Weisz Ede és Weisz Sándor részvénvesek. A vármegye fiatalságának bálja. Végin csattan az ostor! . . E mondást fényesen igazolta a íebiuár hó 27-en az „Arany Bárány" szálló termeiben Zalavármegye fiatalsága által rendezett bál, amely bár legutolsó volt a farsangi mulatságok között, mégis az első helyet vívta ki a vármegyei elite-bálok között. A nagy számú rendezőség — élén dr. gróf Jankovich László főispán őméltóságával, mint a rendező bizottság elnökével — mindent elkövetett, hogy az idei vármegyei bál úgy fény és látogatottság, mint fesztelenség és kedélyesség tekintetében a régiekkel necsak versenyezzen, hanem azokat lehetőleg felül is múlja. Hogy a mulatság látogatott volt, ennek fényes tanúbizonysága az alábbi névsor, mely szerint még a szomszéd vármegyékből is jelentek meg egyes családok a vármegye fiatalságának báljára. A bál fényét elárulták a terem ízléses és csinos feldíszítése, azok a szebbnél-szebb és szemet kápráztató toilettek, amelyekben a hölgyközönség megjelent s egymással mintegy versenyzett. A bál fesztelen és kedélyes voltának igazolásául szolgál, hogy reggel 8 óra után távozott el a teremből a hölgy közönség egy jó része is. A mulatságon jelen voltak: Balogh Gyuláné, Botka Lászlóné, Botka Babi, Jeszenszky Irén jUsebény Baranya m.), Chernel Gyuláné (Ötvös Kóny Somogy m.), Chernel Josefin, dr. Czinder Istvánné, Csertán Károlyné, Csertán Emilia, Csertán Ilka, Csutor Jánosné, Kiss Ida (P. Kálóczfa), Üervarics Jánosné (Szt.-Kozmadombja), Dervarics Irma, Dervarics Imréné (Kilimán), Dervarics Györgyike, özv. Gencsy Ödönné, dr. Gerő Lászlóné (Körmend),-Gerő Irma, Geréné Skublics Antika, Gyömörey Yincéné (Ukk), Gyömörey Katinka, özv. Hubinszky Adolfné, Hubinszky Etelka, Hajós Mihályné (Alsó-Lendva), Hajós Ella, Isoó Ferencné (AlsóLendva), Isoó Yiima, özv. Isoó Alajosné, Isoó Juliska, Ormosy Olga, Koller Istvánné (Alsó-liajk), Koller Vilma, Kapotsfy Margit (Kaposvár), Lányi Kálmánné, Losonczy Lehelne (Zala-Lövő), Nunkovich Vilmosné(Gétye),Nunkovich Örzse és Vilma, özv. Skublics Sándorné (Zala-SzentMihály), Skublics Lína, Miczi és Mariska, báró Seebach Rezsőne (Itába-Hidvég Vas m.), báró Seebach nővérek, Skublics Jenőné, Skublics Gizella és Lenke, Skublics Imréné, Szűcs Dezsőné (Nagy-Falud), Sibrik Adorjánné (Háshágy), Szily Dezsőné (Ollár), Szily Aranka, Szabó Döméné (Pór-Szombat), özv. Szabó Józsefné (Budapest), Szabó Ella, Thassy Miklósné, Thassy Ilona, Tánczos Lajosné, (Rád), Töreky Aladárné (Nemes Vita), -föreky Margit, Tolnay Tivadarné. (N. Görbő), Tolnay Stefike, Trsztyanszky Ödönné, Takács Jenőné (Tapolcza), Takács Mariska, özv. Unger Domonkosné, Antos Róza, Véssey Lászlóné (Várhely), Véssey Emilia és Irma, N ladár Imréné, dr. Zarka Zsigmondné, Zechmeiszter Viktorné (Náprátfa), Zechmeiszter Fanny és Gizella úrhölgyek. Páholyban s az erkélyen voltak : özv. Arvay^Istvánné, Bolla Ferencné, Botka Jánosné, özv. Botka Mihályné, Fitos Mártonné, Hodászy Kálmánné, Hodászi Mari, Nagy Anica, özv. Nagy Gyuláné, Nagy Józsefné (P.-Magyaród), Nagy Stefike, Nagy Lászlóné, Réíi'y Zoltánné, Skublics Istvánné, özv. Skublics Lászlóné, özv. tízentgyörgyi Dezsőné, Szigethy Mariska, Vidovich Bonaventuráné, V idovich Gizella úrhölgyek. Felülfizetések: Rosmanith Richárd (Z. Apáti) 5 frt, Dervarics Jánosné (Szt. Kozmadombja) 5 frt, dr. Gergő László (Körmend) 5 frt, dr. Czinder István 5 frt, Ilirschler Miksa (A. Domború) 15 frt, gr. Festetich Tassíló (Keszthely) 5 frt, Farkas József (F. Bagód) 5 frt, Dombradi Nagy Gyula 10 frt, Vurglich Gusztáv (Felső-Őrs) 5 frt. Helyi, jegyei ós vegyes hirck. Rendkivüli megyei közgyűlés tárgyában főispán őméltósága a vármegye bizottsági tagjaihoz a következő meghívót küldötte : „Zalavármegye törvényhatósági bizottsága több tagjának indítványa folytán, van szerencsém a tekintetes törvényhatósági bizottságot, Zala-Egerszegen a vármegyeház közgyűlési termében, folyó évi március hó 9-én d. e. 9

1 - órakor megtartandó, rendkivüli közgyűlésre meghívni. E rendkivüli közgyűlés egyedüli tárgyát a következő indítvány képezi: „Mondja ki a közgyűlés határozatilag, hogy az 1896. évben feloszlatott országgyűlés által kiküldött úgynevezett quota bizottság által kifejtett és a hírlapok utján közzétett quota megállapítási javaslatát azoknak indokolását Zalavármegye közönsége teljesen magáévá teszi és kéri a törvényhozást, hogy az országgyűlési quota bizottság által terjedelmes indokolással ellátott elveket, ezen quota megállapításánál magas figyelmére méltatni kegyeskedjék". Zala-Egerszegen, 1897. évi február hó 26-án. Dr. Jankovich László gróf sk. Zalavármegye főispánja". Képviselőtestületi gyűlés. Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete Vécsey Zsigmond polgármester elnöklete alatt f. hó 3-án gyűlést tartott, melynek első tárgyát a Kazinczy-utcai iskola építése tárgyában megtartott árlejtés jegyzőkönyvének előterjesztése képezte, mely szerint a pályázó öt vállalkozó közül Bachrác'h Gyula legelőnyösebb ajánlatot (18V2°/o leengedés) tett s így a képviselőtestület az iskola építésével őt bízta meg. Ezután az építést ellenőrző 15 tagú bizottságot alakították s annak tagjaivá Eperjessy Sándor, Hertelendy Béla, Sallér Lajos, Morandini Román, Vidor Samu, dr Tripammer Gyula, Unger llllmann Elek, Szommer iviáthán, id. Hegedűs László, Faics Lajos, Pálfl'y Alajos városi képviselőket választották. A városi tőkepénzek és gyámpéntári pénzkészletre nézve elhatározták, hogy azokat három egyenlő részletben a Nagy-Kanizsai, Délzalai és Zalamegyei Gazdasági takarékpénztáraknál fogják elhelyezni. A gymnasiumi építkezés táigyában tett interpellatiora elnöklő polgármester azt a megnyugtató felvilágosítást adta, hogy az építkezést, amennyiben csak lehetséges, még ez évben foganatosítani fogják. A Balatoni ^Halászati Társulat f. hó 1-én rendes közgyűlést tartott Keszthelyen. Az elnöki széket gr. Szécsenyi Imre foglalta e', ki az ülést vezette. A jegyzőkönyv hitelesítés után llennel Károly társulati igazgató olvasta fel jelentőset, melyből idézzük a következőket: az elmúlt év nem volt kedvező Balaton halállományának emelkedésére; mert az ivarzás idején kedvezőtlen, hüvösidő volt; a halellenség — csuka — megszaporodott a Balatonban, melynek kiirtásáról gondoskodni kell; ehhez járult néhány bérlőnek kapzsisága is, kiket halász gazdáik szándékosan nem ellenőriztek. Az általános helyzet annyiban javult, hogy a csendőrségnek kötelességévé tétetett az orvhalászat ellenőrzése ; a földmivelési miniszterum egy millió süllőikrát és, 80.000 pontyot helyezett el a Balatonban. A beérkezett adatok szerint a mult évben 6019 kgr. fogast, 48.000 kgr. süllőt, 37.000 kgr. pontyot, 25.00U kgr. harcsát es 257.261 kgr. vegyes halat fogtak. A jelentés tudomásul vetele után elhatározták, hogy a csuka-irtást azonnal megkezdik ; hogy a kihágásért megbüntetett halász többé nem halászhat; hogy a halászati területben a csendőrség szaporítandó. Kiss József tanár a Balaton halállományának emelésére és pótlására a mesterséges ivarzási telepek létesítését ajánlotta, amit el is fogadtak. A tisztújításra kerülvén a sor, elnökké gr. Széchenyi Imre, alelnökké Bertalan Lajos, igazgatóvá Hennel Károly választatott. Az 1897. évi költségvetést a választmány előterjesztése szerint változatlanul elfogadták, úgyszintén az üzemterv modositást is. Kőszeghy dr. indítványára ezután a közgvülést felváltva Keszthelyen és Siófokon lógják tartani. Köszönetnyilvánítás. A zala-egerszegi népkonyha javára a városi szegény alapból 20 forint utaltatott ki, továbbá a népkonyha javára Steril Zsigmond úr 3 frt 3 krt adományozott, melyért köszönetét fejezi az elnök. Alakuló gyűlés. A zala-egerszegi takarékpénztár részvénytársaság újonnan választott igazgatósága a közgyűlés napján megtartotta alakuló gyűlését, amelyen clr. Mangin Károly elnöknek, Weijsz Ede vezérigazgatónak, Fischer László, Horváth Miklós és Rozenberg Sándor állandó számvizsgáló bizottsági tagoknak újból megválasztattak. A korcsolyázó egylet f. hó 4-én a „Korona" szálló emeleti helyiségében mar második s igen sikerült thea estélvét tarotta reggelig elhúzódott táncmulatsággal. Az estélyen az egyesület tagjai s azok által meghívott vendégek vettek részt. Az estély létrehozásában s kiváló sikerében az oroszlán rész dr. Felber Arhturt, a korcsolyázó egyesület fáradhatlan buzgalmú elnökét illeti, aki ez estélyekkel akarta részben kárpótolni az egylet tagjait, hogy az idei gyenge téli időben a korcsolya sportot oly kevés ideig űzhették. Köszönetnyilvánítás. A zala-egerszegi takarékpénztár részvénytársaság a Népkonyhának 100 frtot, a nőegyletnek 80 frtot, a tűzoltó egyletnek 70 frtot, a kisdedovodának, karácsonyfa egyletnek, Chanuka egyletnek, kenyéregyletnek, betegsegélyző egyletnek 40—40 frtot, a közkórháznak orvosi szerekre 30 frtot, a polgári iskolai önképzőkör és segítő egyesületnek 20 irtot, ja vörös kereszt egyletnek, a zala-egerszegi tanítói járáskör nyugdíjalapjának, az iparotanoncok ösztöndíjaira 15-15 frtot, az alsóafokú kereskes delmi iskolának a legjobb tannoncok jutalmazására 10 frtot, a szegény iskolás gyermekeknek tanszerekre 8 frt 93 krt adományozott, mely kegyes adományért a nyilvánosság utján köszönetüket fejezik ki nevezett egyletek elnökei illetve intézetek igazgatói. Hangverseny. A sümegi daloskörnek február 28-án tartott, hangversenynyel összekötött táncmulatsága a farsangnak minden izében remekül sikerült zárópontja volt. Az érdekes műsor a város és vidék intelligenciájából fényes társaságot vonzott össze. A műsort Boieldied F. erőteljes Riadója nyitotta meg, melyet a kör élénk verve-vel adott elő. Második számul Mayer Istvánné és Nógrádi Jenő adták elő zongorán Kückennek Granda polonaise brillanté című darabját pompás teknikával; majd Mayerné a közönség élénken nyilvánult óhajának engedve, pár népdalt játszott, ki az édes- bús lassú és a tüzes friss nóták interpretálásában valóban ritkítja párját. Újra a dalosok kötötték le a közönség figyelmét, régi magyar népdalokból összeállított egyveleggel. A hangversenynek középpontja dr. Jenvay Gézáné szavalata volt. Kiss Józsefnek Rab asszony cimű balladáját igazi művészi talentummal adta s a csalodott hitvesi szerelem festésében valósággal remekelt. A közönség ismerve szavalónak kiváló képességét és sokoldalúságát, még hallani kívánta, mire Simon Juditot szavalta el szintén nagy hatással. Erre a Munkások kara cimű szép férfin következett, majd Király Gizella játszott cimbalmon néhan} ujabb keletű pompás népdalt. Játékával szinte elbájolta a közönséget, amely alig akart betelni a szebbnél szebb nótákkal, s folytonosan ujráztatta őket. Nemcsak a műsornak, hanem a farsangnak is nagyszerű záradéka volt az utolso szám, egy jó ötlet: az ősbudavári Jambónak, (Mokány Berci mondja) hűséges bemutatása. Nem lehet leírni a a zajos derültséget, mit Jambóék keltettek az ő helyiérdekű kupléikkal egyetemben. Zoob Lajos pompás és tő Jambó volt, kinek énekét és játékát Molnár Béla, a kacagtató szalongunyába bújt komikus, oly remek groteszk módon utánózta és tódította, hogy a közönség nem győzt' kacagással. Jambóék utolsó visszavonulása után a nag) társaság, ineiy a Korona-szálló minden termét betöltött'', vacsorához ült, majd megkezdődött a tánc olyan animoval, mint az már a farsangon illik. Az első négyest 64 pái táncolta. A mulatság a szegényeknek szép összeget jovödelmezett, a jelenvoltak pedig teljes megelégedéssel gondolnak vissza a mindenképpn sikerült estélyre. Jelen voltak : Apfel Gézáné, Bánfi Alajosné, Barkócy Károlyné, Bódis Mátyásné, özv. Bozó Manóné, Bükhel Antalné, Darna) Kajetáune, Eitner Zsigmondné, dr. Eőry-Szabó Jenőné, Epstein Vilmosáé, dr. Ficher lgnácné, Fűzik Gyuláné, dr. Gyömörey Vincéné (Ukk), lletyey Károlyné, Horváth Gáborné, dr. Jenvay Gézáné, özv. Kovács Lászlóné, dr. Kellemen Károlyné, Krisztinkovics Józsefné, Kocsis Károlyné, Kolin Izidorné, Koréin áamuné, Láng Sándorné, dr. Lukonicb Gáborné, Lázár Károlyné, Mayer Istvánné, Mojzer Józsefné, Mannich Jánosné, Német Lajosné, Neuield Zsigmondné (Budapest), Orbán Istvánné, Pintér Lajosné, Pataky ttandorne, Semetke Józsefné (Gógántá), Steiner .Simonne, Scheiber Sándorné, Scheiber Lipótné, Schmt/.ler Jakabné, Surgóth Miksáné, dr.Singer Bernáthné (Tapolca), Szidnay Antalné, Szűcs Zsigmondné (Dergecs), Tomka Kálmánné (Z.-Szántoj, Török Józsefné, Wamoscher Józsefné, Wolluer Józsefne, Zathurecky Zsigmondné (Ukk), Baboss Mariska, Barkocy Irénke, Banti Ilona, Bozó Ilona es Magda, Bükhel Kata, Csigó Mária, Epstein Aranka, Fűzik Margit, (irósic Mari, Gyömörey Adel, (Gógánía), Gyömörey Kata (Ukk), Jenvay Valéria, Kiss Ilma, Király (jrizuska, Kovács Elvira, Lázár Anna, Mojzer Mariska, Németh Erzsike, Pataky Mariska, Pallos Anna, Scheiber Hermina, Scheiber (iizella, öeftröder Tercsi, Wellner Mariska stb. Felolvasás. A keszthelyi katholikus legény egylet febr. hó 27-en leiolvasással egybekötött zártkörű táncmulatságot rendezett. Ezen élvezetes est rendezésével az egylet valóban az elite-mulatságok soraoa emelte esteijeit. Az egylet dalköre által előadott „Isten áldd meg a tisztes ipart" kezdetű dal után Hock János képviselő lololvasasa illetve előadasa következett. - tiemek ' bevezetése után ragyogó szellemességével, végtelen Könnyedséggel s előadással csevegett a nőkről. — Ismertette a hok helyzetét az ó-kori-közepkori azsiai, európai nepeknél részletesebben kifejtve ; mindenütt a történelemre, okiratokra, törvényekre hivatkozva, de ragyogó fantáziájával, szellemes ötleteivel gazdagon fűszerezve. A zsúfolásig megtöltött helyoeli és vidéki intelligencia mindvégig élvezettel hallgatta az igazán remek előadast. Majd az egylet dalköre a Hymuust enekelte igen szép precizitással. — Ezután a í'eiolvaso tiszteletére bankettre gyülekeztek, melyen szellemes felköszöntőkben nem volt hiány. Az íljusag pedig táncra perdült s járta reggelig jó kedvvel, tűzzel s azon nyugoctc-soiidsággal, mely az egylet eddigi mulatságait is jellemezte. A fenyes erkölcsi sikert szép anyagi siker ifs koronázta, a mulatság szép jövedelmet juttatott az egyletnek. Köszönet. A sümegi daloskörnek február 28-án a szegények javára rendezett táncmulatságán felülfizettek Mild Mihály 2 frt., Özv. Székely Gusztávné, Horváth János. Derrarics István, Pintér Lajos, baláta Gyula, Semetke József, Krisztinkovics József és N. N. 1—1 frtot, Horvát Károly és N. N. 50—50 krt. Simonics György a terem világítását, Apfel Géza és Epstein Vilmos pedig különb le kellékeket szolgáltattak a daloskör rendelkezésére. Mindezekért e helyütt is mély köszönetét nyilvánítja a sümegi daloskör. Iskolalátogatók 1896. március 8-ától március 14-ig a városi két ovodánál: Krosetz Gyuláné és Handler István; a polgári fiú-iskola III. és IV-ik osztályában : Hajik István ; a polgári leányiskola I., II., III. és IV-ik osztályában Kovács László; az állami elemi fiú-iskola iskola osztályaiban : Skublics Jenő; az állami eiemi leány-skola oszttályaiban : Preszler Gyula. Meghívás. A zala-egerszegi iparosifjuság önképző egylete 1897. évi március hó 25-én délután 2 órakor a polgári iskola rajztermében rendes évi közgyűlést tart, melyre az egyesület rendes és pártoló tagjai megjelenés végett felkéretnek. Tárgysor: 1. Elnöki jelentés az egyleti működéséről. 2. A jegyzőkönyv hitelesítésére egy 3 tagu bizottság kiküldése. 3. A zárszámadás előterjesztése és felülvizsgálása. 4. A választmány javaslata 2 segéd könyvtárnok választása iránt. 5. Az egylet tisztviselőinek, továbbá a választmány tagjainak és 3 számvevőnek megválasztása. 6. Az évi költségvetés megállapítása. 7. Indítványok. Zala-Egerszegen, 1897. evi március hó 7-én Bődy József elnök. Balaton Sándor titkár. Adomány. A z.-egerszegi kenyér-egylet részére egy kaszaházi víg táraság 2 forintot volt szives adományozni, melyért köszönetét fejezi ki Graner Teréz elnök. A helybeli izraelita temetkező egyasület 3 évi időtartamra terjedő tisztujitása f. hó 1-én nagy s mozgalmas érdeklődés mellett folyt le. A választás eredménye: Rechniczei Lipót elnök, Ragendorfer Samn pénztárnok, Lakenbach Ferenc ellenőr, Fuchs Samu és Grünvald Lajos gondnokok. Képviselők: dr. Gráner Adolf, Ragendorfer Jakab, Rosenb rg Zsigmond, Salczer Miksa, Schiitz Sándor, Winl r Igna •/. Weinberger Hermann, Grünbaum Ferenc, Steril D-ni.it. Büchler Jakab, Heinrich Vilmos, Heinrich Lipót, Pfeif* r Henrik, Boschán Gyula, Fenyvesi Miksa és Schwarz Mól a Póttagok : Deutsch Ferenc, Breisach Samu, dr. Obersohn Mór, Veisz Armín és l'oliczer Ignác.