Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-02-28 / 9. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1897. évi 9-ik számához. egyletnek, tűzoltó egyletnek 10- 10 frtot, a zala-egerszegi elemi iskolai szegény tanulók tanszereire 10 frtot volt szives adományozni, mely kegyes adományért hálás köszönetét fejezi ki nevezett egyesületek elnöksége illetve az állami elemi iskola igazgatásága. A sümegi reáliskola államosítása. Sümeg' város képviselőtestülete f. hó 25-én közgyűlést tartott. Legfontosabb ügye a reáliskola államosítása volt, mely három tag kivételével az összes városatyákat a gyűlésbe vonzotta. Alapos megvitatás után egyhangúlag elhatározták, hogy az iskolát az államnak átadják s a minisztertől kivánt évi 4000 frtot hozzájárulást, az alapok kamatainak beletudásával, megszavazták. Ezzel Sümegnek régi vágya teljesült, melynek érdekében már oly sok lépés történt. A tapolcza-keszthelyi vasut engegélyezési tárgyalása f. hó 17-én volt Budapesten Mándi József miniszteri tanácsos elnöklete alatt az érdekelt tényezők részvétele mellett. Az elnöki megnyitó után constatálták, hogy a tervezett vasut ellen kifogás nem merült fel és létesítése szükséges úgy állami, valamint forgalmi és közgazdasági okoknál fagva. Lándler miniszteri főmérnök az értekezleten ismertette a vasut jellegét, vezetését. — Az effectiv költségeket 790.000 frtban állapították meg, amelyből az államvasutaknak forgalmi eszközök, pályaberendezés, felügyelet és egyéb cimen készpénzben 88.300 frt lesz átadandó, tartalékalapnak 15.000 frt, a keszthelyi államás kibővítésére 54.600 frt s így a tényleges vasut építésére e tételek levonása után 632.100 frt esik. Engedményeseknek megadatik a jog a 15% törzsrészvények teljes értékeinek levonása után a fenmaradt összegért 78 frt árfolyam mellett elsőbbségi kötvényeket kibocsátani. A költségvetés egyes tételeinél az engedményesek kimutatták, hogy azok nagyon alacsony összegben lettek felvéve, mely körülményt, valamint az árfolyamnál mutatkozó nagyobb veszteséget tigyelembe véve, a vasut kiépítése csak úgy lehetséges, ha a megállapított költségvetés 35%-ka vagyis 276.500 frt törzsrészvények jegyzése utján nyer fedezetet. A financirozás tárgyalásánál az engedményesek bejelentették, hogy Tapolcza város és egyesek 30.000 frt, a keszthely-balaton-szent-györgyi vasut 5.000 frt, egyes községek 3.000 frt, Zalavármegye 85.000 fit, Keszthely város 15.000 frt, Keszthelyen egyesek 5.000 frttal járultak a vasut építéséhez; a kormányt aira kérik, hogy 120.000 frttal járuljon a vasut építéséhez, mire elnöklő miniszteri tanácsos kijelentette, hogy a kormány az e célra rendelkezésére álló alapból fogja a tervbe vett vasutat támogatni. Március 15-két, a nemzeti ujjáébredés hajnalát, ez évben is meg fogják ülni Keszthelyen, és pedig a m. kir. gazdasági tanintezet hallgatói, a kath. főgymnasinm ifjúságának önképző-köre, az iparosifjuság és a kereskedő ifjak önképző köre. Igazságügyi kinevezés. 0 felsége a király ifj. Mataska Péter alsó-kubini járásbirósági aljegyzőt a perlaki kir. járásbírósághoz abliróvá nevezte ki. A nagy-kanizsai takarékpénztár ötvenkettedik évi rendes közgyűlését Ebenspanger Lipót igazgatósági elnök elnöklete alatt tartotta. Felolvastatott az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak az 1896. évre vonatkozó jelentése, melyeket a közgyűlés tudomásul vett s úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak az 1896. évi működését illetőleg a felmentvényt megadta. Ezután előterjesztetett az 1896. évre vonatkozó zármérleg, melynek alapján a tiszta nyeremény 56 db arany 60 frank és 66.354 frt 50 krban állapíttatott meg, melynek felosztására nézve az igazgatóság javaslatához képest a közgyűlés elhatározta, hogy a tartalékalaphoz csatol három aranyat és 3.317 frt 72 krt, az igazgatóság és felügyelő bizottság jutaléka 9 arany 9.953 frt 17 kr., 800 db részvény után 50 írtjával osztalékul fizet 40.000 frtot, értékpapír árkülönbözeti tartalékalapra 500 frtot, a rendelkezésre álló tartalékalapnak 46.000 frtra leendő kiegészítésére 9.096 ftr 72 krt, városi jótékony és közhasznú célokra 1.155 frtot, s a jövö évi nyeremény- és veszteség számlára átvisz 44 db. aranyat, 60 frankot és 2.331 frt 89 krt. Ezután az alapszabályok egyes pontjait az igazgatóság javaslatához képest a közgyűlés módosította. — Az intézet hivatalos közlönyéül a „Zala" cimű hetilapot jelölték ki. — A közgyűlés utolsó tárgyát az üresedésben levő alelnöki állásnak választás utján való betöltése két évi időtartamra, valamint az alapszabályok értelmében sorrend szerint kilépő tiz igazgatósági tag és a 3 tagból álló felügyelő bizottsági tag helyének választás uáján való betöltése képezte. Megválasztattak: dr. Tuboly Gyula alelnökül, Fischer Pál, 1'rágerBéIa, Danneberg Jakab, Scherz Albert, Stern J. Mór, Maschanzker Mór, ifj. Fesselhotier József, Sartori Oszkár, Vágner Károly, Sommer Sándor igazgatósági rendes tagoknak, Ebenspanger Ernő, dr. Iiotschild Jakab, dr. Fried Ödön igazgatósági póttagoknak, Goldhammer Károly, Juhász György, Heinler József felügylő bizottsági tagoknak, dr. Schwarz Adolf, Strém Tivadar felügyelő bizottsági póttagoknak. Alapító tag. A zalamegyei központi takarékpénztár részvénytársaság a zala-egerszegi tanítói járáskör segélyegyletének 25 frttal alapító tagjává lett. A csáktornyai társaskör tagjainak feleségei f. hó 24-én a Zrínyi szálló dísztermében rendkívül szépen sikerült pikniket rendeztek. A nem nagy számú, de válogatott közönség mulatságát a supe-csárdás idején hirül hozott Pecsornik Ignác halála teljesen megzavarta, mert a boldogult rokonai a tánctermet rögtön elhagyták s ez az ott maradottakra is nyomasztó hatást gyakorolt. Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Horváth Antal győri kir. törvényszéki segédtelekkönyvezetőt a zalaegerszegi kir. törvényszékhez telekkönyvvezetővé nevezte ki. A Csáktornyái takarékpénztár részvénytársaság Szeiverth Antal elnöklete alatt f. hó 20-án tartotta rendes közgyűlését. A számadások jóváhagyattak s az igazgatóságnak s a felügyelő bizottságnak a felmentvényt megadták. Az ebnult évben az intézet jótékony célokra 450 frtot adott. Az igazgatóság kilépő tagjai: Ziegler Kálmán, Hirschmann Leó, Mayer Salamon, Nuzsy Mátyás, Deák József, Heinrich Miksa — úgyszintén a felügyelő bizottság tagjai: Pálya Mihály, Alszeghy Alajos, Hirschmann Adolf mint rendes tagok és Yrancsics Károly, Máyer Károly póttagok ismét megválasztattak. Pálya Mihály indítványozta a közgyűlésnek, hogy ünnepelje meg a társaság 25 éves fennállásának jubileumát azzal, hogy a Csáktornyái kisdedóvó-intézet alapító tagjává 10U frt tagsági dijjal beiratkozzék Dr. Schwarc Albert és Wollák Rezső ellenben azon véleményüknek adnak kifejezést, hogy a társaság nagyobb szolgálatot tenne a közjónak, ha a közkórház-alapot gyarapítaná 100 frt, esetleg nagyobb összeg alapítvánnyal. A közgyűlés úgy határozott, hogy megbízta az igazgatóságot, miszerint a jövő évi rendes közgyűlés elé járuljon indítvánnyal a jubileumi alapítványra vonatkzólag. Telefon-összeköttetés. Gr. Festetits Tassílo keszthelyi uradalmához tartozó Z.-Szántó, Vállus, Újmajor, Fenék, Vörs erdő és mezőgazdaságait legközelebb telefonnal kötteti össze. A telefon központja Keszthelyen lesz a jószágkormányzó irodában. Iskolalátogatók 1897. március 1-től március 8-ig a városi két ovodánál: Büchler Jakab és Fangler Mihály; a polgári fiú-iskola III. és IV-ik osztályában Fischer László; a polgári leányiskola I., II., III. és IV-ik osztályában: dr. Graner Adolf; az állami elemi fiú-iskola osztályaiban : Kayser József; az állami elemi leányiskola osztályaiban: Kovács József. A Balaton borvidék kerületi beosztása. Az ági árbank kerületi biztosságát vidékünkre nézve a minisztérium jóváhagyta. E beosztás szerint egy kerületbe van beosztva egész Zalavármegye és Veszprémvármegyének veszprémi járása. Ugyanazon bankbiztos fog tehát a Balaton egész éjszaki részén működni mind a két vármegyére kiterjedő hatáskörrel, míg az állami felügyeletet Zaíavármegyében Tuss Antal álami kerületi felügyelő Tapolcza székhelylyel, a veszprémmegyei részekre pedig Ádámovics Lázár pápai szőlészeti felügyelő fogja gyakorolni. Nyilvános köszönet. A zalamegyei központi takarékpénztár részvénytársaság a zala-egerszegi szegények közt való kiosztás végett 59 frt 52 krt adományozott, melyért köszönetét fejezi ki Botfy Lajos polgármester. A csáktornyavidéki takarékpénztár f. hó 22-én Benedikt Ede elnöklete alatt tartotta meg első rendes közgyűlését. Az igazgatóság évi jelenféséből kitűnik, hogy az egészen fiatal pénzintézet egy év alatt váratlan forgalmat és eredményt ért el. A bevételek állománya 99.616 korona. Leszámítoltak összesen 3672 drb. váltót 906.850 korona értékben. A tiszta nyeremény 12.433 korona, melyből a tartalék alap javára 6000 koronát tesznek félre. Jótékony célokra az elmúlt évben 100 koronát adtak. A közgyűlés úgy az igazgatóságnak, valamint a felügyelő bizottságnak a felmentvényt egyhangúlag megadta és az igazgatóság kisorsolt tagjait, valamint a felügyelő bizottságot is, újból megválasztotta. A zala-egerszegi ipartestület március hó 7-ikén délután V22 órakor az elemi iskola termében rendes évi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A mult közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 2. Az elnökség évi jelentése. 3. Az ipartestület 1897-ik évi költségvetésének megállapítása. 4. Az elnökség leköszönése. 5. Elnök és a választmányi tagok választása. 6. Indítványok. Ezen másodszori összehívott közgyűlés, tekintet nélkül a megjelentek számára, az alapszabályok 11. §-a értelmében határozatképes lesz. A csáktornyai izr. nőegylet f hó 20-ánjótékonycélu bált rendezett, melyen vidékről is nagy számmal voltak jelen. Körjegyzők választása . Keszthely - polgárvárosi körjegyzővé a f. hó 20-án Takács Imre járási főszolgabíró elnöklete alatt tartott választáson 5 pályázó közül Vass Miklós volt helyettes körjegyzőt választották meg. Letenyei körjegyzővé 50 pályázó közül 43 szótöbbséggel Dénes Jenő okleveles jegyzőt választották meg. Adomány. A zala-egerszegi karácsonyfa egylet részére a zala-egerszegi kereskedő ifjak egylete a mulatságuk alkalmával megjelent „Nemes Sziv" szépirodalmi lap tiszta jövödelméből 12 frt 20 krt adományozott, amelyért köszönetét fejezi ki Ituzsics Károlyné elnök. Halálozás. Pecsornik Ignác Csáktornyái jómódú és tekintélyes polgár f. hó 24-én végelgyengülésben 72 éves korában meghalt. Nagyszámú rokonság gyászolja. A tapolczai önkénytes tűzoltó egylet működő tagjai március 2-án az egyleti pénztár javára a „Balogh"-féle nagyvendéglő termében álarcos-bált rendeznek 60 kr. belépti díj mellett. Eljegyzés. Wachsmann Sándor, a Balaton melléki takarékpénztár könyvezetője Tapolcán eljegyezte Oestereicher Irma kisasszonyt. Felhívás. A zala-egerszegi iparos ifjúság önképző egyletének könyvtárnokai tisztelettel felkérik az egyletnek azon tagjait, kik a könyvtárból olvasás céljából elvitt könyveket még be nem adták, hogy azokat legközelebb beadni szíveskedjenek, hogy a március hóban tartandó közgyűlés alkalmával ezekről beszámolhassanak. A csesztregi önk. tűzoltó egylet saját pénztára javára f. hó 2l-én jól sikerült táncvigalmat rendezett, mely alkalommal felültizetni szíveskedtek: Osvald József 1 frt 60 kr., Eppinger József 1 Irt 10 kr., Eppinger János 1 frt 10 kr., Sándor János, Stanovszky Nándor, Rátz István, Daday János 80—80 kr., Moháp Mihály, Szabó Anna, Poller József, Rozencveig Hermann 60—60 kr., Magyar Ferenc 30 kr., Albert János, Mandler Izidor, Waltersdorfer Mór 20—20 kr., Gál Endre, Szőke Ferenc, Torma Ferenc, Halász Dénes és Németh József egyenkint 10—10 kr. — Fogadják a nemeskeblű f;lültizetők a csesztregi önk. tűzoltó egylet forró köszönetét. A zala-egerszegi iparos ifjnság önképző egyletének könyvtára javára Domonkos Ignác vendéglős ur 2 frt 40 krt volt szives adományozni, melyért hálás köszönetét fejezi ki a zala-egerszegi iparos ifjúság önképző egyletének pénztárnoka. Veterán-esíély. A keszthelyi társas-körben március 1-én lesz a szokásos veterán-estély, mely iránt már előre nagy érdeklődés nyilvánul. A kanyaró-járvany Keszthelyen megszűnvén, az ottani elemi iskolák bezárt ajtai ismét megnyitattak és f. hó 24-én a tanítás újból megkezdődött. Intés anyák rés-ere. Orvosi körökben azon . lyekre lesznek figyelmessé, melyek a gyakorta ••! .1 száj- és körömfájás következtében különösen uj /.ülőn fellépnek. Számtalan gyomor- és bélhurut eWt ki; az oly tej élvezetére vezethető vissza, mely rauályo i-t :•':•. ból került elő. Egy szigorú rendelet köve kézi :i , lyos istállókból a tejet csak forralt állapotban -zaba : i szolgálni, sajnos azonban, hogy a legtöbben - zt m in : • zik. Hogy a szülők, kiknek gyermekeik r»ó.sz!:w < életnagyon a szivükön fekszik, kínos gondjaiktól megszabaduljanak, ajánlatos az ismert Nestlé-íé\v gycnii -kt.apí; /.(i -.-/. nyúlni, mely búzaliszt, cukor és a legjobb alp ' i t j . d áll, mely egy légmentes helyen megfelelő hőfokban itsz sürüsitve, miáltal üdeségét megtartja. Ez az egyetl • 1 gvnmektápszer, mely a csecsemőnek folyton egyenlő •' nyújt, mivel ez a sok éven át legjobban ismert. • kit nek bizonyult készítmény csak hideg vízzel Y--v, : lk és azután néhány percig főzve, holott a többi vegyi gyár; mányok mind tejet kívánnak. I E. O ID -A. L O ÍM. Magyarország újjászületése. A; Athonn m i 1 saság kiadásában megjelenő „A magyar nemzet tr.rtón cimű tiz kötetes nagy munkának (niillenmmi ki.i.i - 1 todik kötetét technikai okokból megszakított.!! ; ... közrebocsájtott 93., 94., 95. füzetekkel megkezdték a I X kötetet, a melynek címe „A nemzeti államalkotás" (18151848.) írj a Ballagi Géza. Most egy ideig ezt a. k' i< folytatják, később pedig visszatérnek a VI. k"r>-t foh tat . .. "gy, hogy az V. VI. IX. köteteket még ebben az teljesen befejezik. Ballagi Géza remekül megirt korrajza révén azt a nagy korszakot tárja fel előttünk eseményéiben és a szereplő államférfiak működésének részletes leirásában, midőn a magyar nemzetnek egy részről jogait nemzeti és állami önállóságát kellett vélelmeznie u szolút hatalommal szemben, másrészről folytatnia kellett az államépités, az egyéges nemzet! alakuló.-; gl zd . munkáját. Ennek a lélekemelő, hazatia - ; «wti (,.; részéről önfeláldozással folytatott munkának : - '•:..: nek történetét találjuk ebben a kötetbe, eg-'-v. , k midőn az 1848-iki alkotmánynyal a nemzeti állam ].> talm 1 falaira a tetőt felrakták. Itt találjuk meg azokat az ír . i elveket és termékenvitő eszméket, molv.ek kell, hogy további' is irányadók legyenek a magyar nemzeti politika fejlőd í ere. Az alkotmányos élet megsemmisítésére irányuló reakezió ismertetése után Ballagi Géza a közgazdasági éleiét, maid a vármegyék küzdelmeit ismerteti, midőn azok val<>i>mi .>/ alkotmány bástyáinak bizonyultak. Rendkívüli ok tanulságot és irányelvet, eszmét meríthetünk ennek a kors tknak történetéből, melyeket igen üdvösen alkalmazhatunk a jelen politikai küzdelmekre és törekvésekre. Ezek a füzetek tele vanuak Magyarország megújhodásának, ujjas, letésének eseményeire vonatkozó igen becses képekkel Mindjárt a bevezető sorokhoz van mellékelve az akkori események legkiválóbb központjának, Kossuth Lajosnak 1843-iki arcképe, „A Tiszaszabályozás kezdeményez >i szövetség levelének" hasonmása, továbbá „Teleki Józsel . r e'

1 arcképe; „Wesselényi Miklós báró Földváry Gáborhoz az Akadémia megalapításáról szóló levelének" hasonm.i a „A lánchíd" képe, épitése korából, a budai hkin akk rí képével; a „Pesti vásár a század első felében- n .,!!: héten meg fog jelenni egy-egy füzet. Ara 30 kr. Kai ha'ó minden hazai könyvkereskedésben. Előfizetés: negv, !.ívre (12 füzet) 3 frt 60 kr Félévre (24 füzet) 7 frt 40 kr. A kert, 2-ik száma következő tartalommel jelent meg: Konyhakertészet. Az uborkahajtás a melegágyban. Hortus: A pasztinák teleltetése. Gergely István: Szalmatakarók előállítása. Takarók hideg ágyra. Gyiimölcsészet. Vitályos : A hajós szilvája. Mathiász József: Calvill almánk diadala. Moenich Károly: A fák bevermalése. B. Z.: Választandó gyümölcsfajta, késői körte. Hernyóirtás- Friss főidbe mit ültessünk. (Válasz.) Székely Irén: A narancs (Citrus Aurantium.) Tichy Gyula: „A Kert"-ről. Diszkertészet. Schwábe Ignác: A melegházi növények célszerű szaporítási módja. Vitályos: Egy igen szép di-zfíí, Pene uisetum Rüppelianum. Gillemot Vilmos: A rózsák, mint sorfák. Csérer Gyula: Passiflora és annak tenyészteNovothny Miklós: Télen viritó-di-sbokrok. L". is. Mitt Lajos: Mikor kell a szőlőt metszeni, k k • ; 1.- E iróp ii vessző, vagy amerikai oltvány. Gép ( - zközielt íi p icli; Imit t József: Javított ollórugó. Tárca. Mezrkzky Elekné: Mint díszítsük szobáinkat. Közelről és távolról. Faiskola. Hír 'k. Apró szakközlemények. Színes műmelléklet. Fametszetek. Szerkesztői üzenetek. „Szegény Dezső". Az Athenaeum idvasőtára. m ' . lassanként a művelt magyar családok nélkiilözheteí ien házi könyvtára lett, ismét egy igen érdekes, eredeti magvar regénykötettel gyarapodott. Az uj regény cime: .Szegény Dezső", irta Erdélyi Gyula. A regény tárgya az egy korvagyonos, most azonban elszegényedett magyar nemes földesúri családok életéből van merítve, mely családok tagjai nem tudják megérteni és követni a modern, a haladó koreszméit, hanem a régi kiváltságos korszak eszmekörében élve, gőgösen visszautasítják a munkát, életcéljuk tovább is a mitsem tevés. A megváltozott gazdasági viszonyok között elpusztulnak, elzüllenek és Haraszt}- Barnabás i_s már annyira a tönk szélére jut, hogy az udvarán levő, százados óriási nyárfáit bocsájtja áruba fakanalas e- 1 knővájó tótoknak. A végromlástól azonban megmenti Balaivz Dezső nevű rokona és gyámíia, ki megértve a km a llalkozó szellemét, kőmives inas, majd pallér, ép őmester és nagy vállalkozó lesz; becsületes munkája után vagyont szerez és elveszi végül Hasztóczy uram leányát, a nemeslelkű Lídiát. Persze ez nem megy olyan könnyen, mig ez a lenézett és csak „szegény Dezsőnek" nevezett kőmives legény, kit ipari foglalkozása miatt nemes .atyafiai kii.-i . teuek uri társaságukból, megnyerheti Li.üa kezet, ki.W, különben a kölcsönös érzelmek elszakíthat'.un száia val • ződik. íme a redkivüli érdekes feladat egy regényiróirak; a nemesi gőg és elfogultság megtörése, mind 111 lektani mozzanat, jelenet megfestésével kinálk.