Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-05-02 / 18. szám

Városi tisztújító közgyűlés. A városi képviselőtestület tisztújító közgyűlését Csertán Károly alispán elnöklete alatt a képviselők élénkrészvétele mellett április hó 27-én tartotta. Elnöklő alispán üdvözölvén a szép számmal megjelent képviselőket, jelenti, hogy a mai napra rendesen kihirdetett gvülésnek egyedüli tárgyát a tisztújítás képezi; felkérte a "gyűlést, hogy a törvény érteiméhen a tisztújítás tartamára kebelükbői négy bizalmi férfiút válaszszanak. akik egyúttal,

1 a tisztújító gyűlés lefolyásáról felveendő jegyzőkönyvnek hitelesítői is lesznek. A képviselőtestület bizalmi férfiakul Handler István, Háczky Kálmán, Krosetz Gyula és Bedö Vendel képviselőket választotta. Ezután Bot/y Lajos polgármester szólalt fel s megköszönve maga és választás alá eső tiszttársai nevében a megválasztásukkal beléjök helyezett bizalmat, állását tiszttársaival együtt a közgyűlés rendelkezésére bocsátja, s a város pecsétjét elnöklő alispán kezeibe átadja annak kijelentésével. hogy a bizalomért mindenkor hálásak lesznek a képviselőtestületnek. Az éljenzéssel fogadott beszéd után megalakittatott a kijelelő választmán}-, melynek tagjaiul elnöklő alispán a maga részéről dr. Czinder István és Krosetz István' képviselőket kérte fel. a képviselőtestület pedig Skublies Jenő és dr. Kele Antal képviselőket választotta meg. Amennyiben egyes állások egyhangúlag nem tölthetők be s igy szavazás elrendelése válik szükségessé, elnöklő alispán a szavazatszedő küldöttség tagjaivá Udvardy Ignác elnöklete alatt Büchler Jakab és Dervarics Lajos képviselőket jelelte ki s egyúttal a kijelelő választmány működésének tartamára a közgyűlést felfüggesztette. A • kijelelő választmány Csertán Károly alispán elnöklete alatt működését befejezvén, elnök a gyűlést folytatólag megnyitotta s előteijesztette jelentését a kijelelő választmány működéséről, melynek alapján ellenjelölt nélkül egyhangúlag a képviselőtestölet élénk éljenzése között megválasztattak : Botfy Lajos polgármesterré, Braunstein József beitanácsos s árvaszéki előadónak, Simonffy Istvántllenőrnek, Gombás István számvevőnek, Horváth Béla városgazda- és közgyámnak, Tanár 1 gnác számtisztnek, Hártl István szállásmesternek, dr Szigethy Elemér ügyésznek, akiket elnöklő alispán egyhangúlag megválasztott tisztviselőknek efnökileg kijelentett. Folytatólag elnöklő alispán előadja, hogy a kijelölő választmány pénztárnoknak Magyar Lajost ós Kovács Lászlót, a négy kiiltanácsosi állásra pedig Fischer László, Nagy János és Paczonay Sándor eddigi kiiltanácsosokat, továbbá Farkas Mártont, Gombás Tivadart és Zsuppán Gergelyt jelelte ki, egyúttal a már előzőleg kijelelt szavazatszedő küldöttség közreműködése mellett úgy a pénztárnoki, valamint a négy kiiltanácsosi állásra a titkos szavazást elrendelte. A szavazás befejeztével úgy a pénztárnoki állásra, mint a négy kiiltanácsosi állásra bea'dott szavazatok összeszámláltatván, elnöklő alispán kihirdette a szavazás eredményét, amely szerint beadatott 51 érvényes szavazat s pénztárnokká Magyar Lajos 35 szavazattal Kovács László 16 szavazata ellenében, mig kii [tanácsosokká Físcher László 49, Nagy János 49. Paczonay Sándor 35, Zsuppán Gergely 30 szavazattal Farkas Márton 21 és Gombás Tivadar 21 szavazata ellenében megválasztattak s elnökileg megválasztott tisztviselőknek kijelentettek. A tisztújítás befejeztével az új tisztikar a hivatalos esküt letette, mely után elnöklő alispán üdvözölte az újonnan megválasztott tisztviselői kart; bizalomteljesen nyújtja a megválasztott polgármesternek a város pecsétjét s annak tudatában, hogv eddig ismert ügybuzgósággal fogja vezetni a jövőben is a város ügyeit s fogja leküzdeni okos körültekintéssel a felmerülő akadályokat, melyeket útjában a város nehéz pénzügyi viszonyai gördítenek s közmegelégedéssel fogja terhes hivatását betölteni; üdvözli még egyszer a tisztviselői kart s működéséhez kitartást kíván Az éljenzéssel fogadott elnöki beszéd után Botfy Lajos polgármestei köszönta meg maga ós tiszttársai nevében az újabb megválasztásukkal ismételten nyilvánított szives bizalmat; a hála érzete sugalja e köszönő nyilatkozatot annak kijelentése mellett, hogy a jövőben is főtörekvésük lesz buzgó és lankadást nem ismerő munkásságukkal a képviselőtestület által megválasztásukkal feléjük irányult kitüntető bizalmat kiérdemelni; valamint a múltban, úgy a jövőben is legfőbb törekvéselesz szigorú takarékossággal a város pénzügyi helyzetét megjavítani, egyúttal a lehetőséghez mérten a város haladását előmozdítani; rajta lesz teljes erővel, hogy a hivatalos iigyvétel a tisztviselői kar vállvetett munkássága mellett minél pontosabb és szabályosabb legyen. Ez irányú törekvésének minél sikeresebb keresztülvifietése szempontjából kéri a képviselőtestületnek eddig tapasztalt hathatós közreműködését, valamint elnöklő alispánnak bölcs támogatását. Szavait az alispánnak s a képviselőtestület tagjainak éltetésével fejezte be. Egyéb tárgya a gyűlésnek nem levén, elnök a gyűlést btv'.rta s a képviselők az elnöklő alispán s a megválasztott tiszt:aar éltetése között hagyták el az üléstermet. Alispáni jelentés. Csertán Károly, Zalavármegye alispánja, által a vármegye törvényhatósági bizottságának május hó 3-án tartandó gyűlésére készített s a mult év szeptember 1-től a f. év március végéig terjedő időszakot, magában foglaló s a vármegyei közigazgatás s azzal összefüggő ügyek állapotát feltüntető részletes jelentése alapján közöljük a következőket: A felnőttek közegészségi állapota a lefolyt egész időszak alatt nemcsak kielégítő, de több helyen teljesen kedvező volt; megbetegedés kevés fordult elő és a gyógykezelés tárgyát képező bajok is nagyobb részben kedvezően folytak le. Az uralkodó kórjellegre nézve a légzőszervi bántalmak szerepeltek nagyobb számmal, ezentúl mindinkább előtérbe léptek az emésztő szervek hurutjai; gyógykezelés tárgyát képeztékmég a hasi hagymáznak szórványos esetei. A gyermekek közt a közegészségi állapot a köztük több helyén felmerült járványok és ezek folytán származott nagyobb betegforgalom miatt kevésbbé volt kedvezőnek mondható. A szórványos kórnemek közt leginkább bélhurutok kerültek gyógykezelés alá, továbbá váltóláz, vérhas, nemkülönben roncsoló toroklobnak, kanyarónak, himlőnek és vörhenynek esetei. A bejelentésre kötelezett hevem fertőző betegségek közül a roncsoló toroklob 131, kanyaró 160, himlő 10, vörheny !) községben öltöttek járványos jelleget, és pedig roncsoló toroklobban megbetegült 278, gyógyult 173, meghalt 104, ápolás alatt maradt 1; — himlőben megbetegült 30, gyógyult 28, meghalt 1, beteg maradt 1; — kanyaróban megbetegült 2666, gyógyult 2454, meghalt 155, gyógykezelés alatt maradt 57; — vörheny volt 27 eset, melyek mind gyógyulással végződtek. E járványokon kivül a hasi hagymás a vármegye 38 községében merült fel 46 kóresettel, melyek közül gyógyult 34, halállal végződött 10, és márczius végén ápolás alatt maradt 2; — gyermekágyi láznak 3 községben 3 esete észleltetett, ezek közül gyógyult 2, beteg maradt 1 ; — járványos agy- és gerincagy hártyalobnak két községben hat esete jelentetett be, ezek közül gyógyult 2, meghalt 3, ápolás alatt maradt 1. Görcscs köhögés 3 községben 49 esettel fordult elő, melyek mind meggyógyultak; — vérhas 4 községben 9 esettel merült fel, ezekből gyógyult 7, meghalt 2. Trachoma, mely az alsó-lendvai-, Csáktornyái- és perlaki járásokban, mint tájkór, uralkodik, 88 községben 2031 esettel észleltetett, melyek közül gyógyult 192, távozott vagy elhalt 28, márczius hó végén beteg maradt 1811. Mindezen kórnemek felmerültekor azok tovaterjedésének megakadályozására mindenütt lehetőleg azonnal megtétettek a szükséges óvintézkedések, s ezen eljárásnak tulajdonítható, hogy azok mindenütt .járványos jelleget nem öltbettek; a betegek lehető elkülönítése, s legtöbbször a fertőtlenítés pontos keresztülvitele bizonyultak legjobbnak a betegségek tovaterjedésének meggátlására, azonban e tekintetben a köznép tudatlansága, makacssága és előítélete sok kívánni valót hagyott hátra. Az 1896. évi védhimlőoltás az őszi időszakban befejeztetvén, az ennek eredményét feltüntető jegyzőkönyvek beterjesztettek, melyek szerint 1896. évben beoltatott 14.452 gyermek ; jó eredményű volt az oltás 13.248-nál, ujraol tátott 16.903. Boncvizsgálat rendőri tekintetből 16 esetben teljesíttetett, ezeknél a halál a legközelebbi okául 4 esetben fulladás, 1 veselob, 1 mérgezés, 2 agyvérömleny, 3 szívszélhűdés, 1 ütérhártyalob, 3 elvérzés és 1-szer tüdölob találtatott. Külső hullaszemle rendőri tekintetből történt 20, súlyos testi sértés bejelentetett 15. Öngyilkosságot 23 egyén követett el, ezek közül 2 .lövéssel vetett véget életének, 13 magát felakasztá, 8 pedig mérget ivott. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 38 egyén esett áldozatává, és pedig vizbefult 9, magasból leeséskor agyrázódást szenvedett 6, megégett 7, gombamérgezés folytán balt el 1, leomló part alá temettetett 1, ledőlt fa által agyonnyomatott 6, villám által sújtatott 1, elvérzett 1, szekér által elgázoltatott 3, meglágyult 2, ló által agyonrugatott 1; — szerencsétlen szülés öt esetben fordult elő. Elmekórnak 16 esete lett hivatalos beavatkozás tárgya, 5 beteg kórházba vitetett észlelés végett, 6 mint csendes elmebeteg, házi gondozás alatt hagyatott, 5 pedig mint közveszélyes az országos tébolydába szállíttatott. Veszettség gyanújában volt eb és macska által Kalloson 1, Gulácson 3, Keszthelyen 2, Deáki pusztán 1, összesen 7 egyén maratott meg, kik azonnal a budapesti Pasteur-féle intézetbe szállíttattak gyógykezelés végett, s i'zideig mindnyájan egészségesek. A jelentésnek a közegészségügyet tárgyaló része kiegészítéseid járásonként fel vannak sorolva a népesedési mozgalom adatai, melyeknek végeredménye, hogy vármegyénk területén mult év szeptember 1-től a I. évmárcius végéig születeti 9.987, meghalt 7.527 s így a szaporodás 2.460. Az állategészségügyi viszonyok, habár a ragadós száj-, és körömfájás betegség a vármegye egész területén megszüld, teljesen kielégítőnek nem mondható, mert a sertésvész még 11 községben uralg. Ezen és más szórványosan előfordult állati betegüléseknél a szabályszerű gyógy- és óv intézkedések foganatosítva lettek. A fennálló megyei szabályrendelet értelmében az apaállatok megvizsgáltattak. A vármegye területén 41 fedeztetési állomáson 110 állami mén van elhelyezve. Az 1897. évi fedezésre bejelentett magán-mének megvizsgáltatván, a tapolczai járásban 5, a sümegiben 1, a kanizsaiban 2, a pacsaiban 9, a zala-egerszegiben 9, a novaiban 10, az alsó-lendvaiban 11, a perlakiban 13 és a Csáktornyái járásban 12 lett tenyészigazolványnyal ellátva. A hasznos házi állatok járati- és kereskedelmi forgalmát illetőleg a központból kiadatott 96.572 darab 5 krajezáros, 35.757 clarab 3 krajezáros marhajárlatí űrlap, melyekért összesen 5901 forint 31 krajezár bélyegilleték szolgáltatott át a m. kir. adóhivataloknak. A vármegye területén előfordult tüzesetek száma 1 I li volt, melyeknél az összes elhamvasztott érték a hivatalos kárfelvételi jegyzökönyvek szerint 224.089 frt 40 krt tett ki; biztosítás által megtéi :lt 60.755 Irt 70 kr, s igy a biztosítatlanul szenvedett kár 163.323 frt 70 krra rug. - A"tüz keletkezésének oka a teljesített vizsgálatok szerint 23 esel hon gondatlanság, 11 esetben gyújtogatás, 1 esetben villámcsapás és 81 esetnél kidcritbetíon volt. A jelentésnek a vármegye népoktatásügyét felölelő részéből közöljük a következő adatokat: A legutolsó összeírás szerint a vármegyében 29.247 tanköteles volt, akik közül 72.399 r. kath., 2.440 ev. ref., I.511 ág. ev., 3 unit., 2.894 izr. vallású; nyelvre nézve 58.652 magyar, 782 német, 14.692 horvát, 5.122 vend. Van a tankötelesek" közt: 6—12 éves fiú 27.895, 6—12 éves leány 29.137, 13—15 éves fiú 10.524, 13—15 éves leány II.691 — A vármegye népoktatási tanintézeteit 64.470 tanköteles látogatta s így 428-al több, mint a megelőző évben. Közülök elemi iskolába járt 24.467 fiú, 22.953 leány ; általános ismétlő iskolába 6.728 f., 6976 I., iparos tanonciskolába 1.162 f., kereskedő tanonciskolába 138 f'., fölső népiskolába 30 f., 68 1.; polgári iskolába 722 f., 359 I.; felső kereskedelmi iskolába 220 f. ; középiskolába 647 f. — Az 1893. évi 26 t. c. alapján a tanító fizetésének 300, illetve 400 frtra való kiegészítése, részint második tanítói állás szervezése végett a vármegye területén 30 r. kath., 10 ev. ref., 9 ág. ev. és 7 községi jellegű iskola részére a miniszter összesen 7.038 frt államsegélyt engedélyezett; e mellett elintézés alatt van 11 községi, 11 r kath., 2 ev. ref. .jellegi! iskola kérvénye. A vármegye 13. teljesen iskola és iskolázás nélküli községeinek érdekében a miniszter olykép intézkedett, hogv a mennyiben az illető községek iskola állítására önerejükből képtelenek, azokban az 1898- 1900. években fokozatosan állami iskolák állíttassanak. — A vármegyében jelenleg van 10 polgári, 4 felsőnép-, 416. elemi iskola, 7 iparos tanonc-, 3 kereskedő tanonciskola s Zala-Egersegen szakrajz tan folyam az iparos-segédeknek. — A vármegye tanítóinak száma 677; közülök 595 rendfis, 82 segéd; 585 férfi, 92 nő; 643 képesített, 34 nem képesített, ezek között vannak a képezdét végzett, de oklevelet még nem nyert tanítók is. — A tantermek száma 676. — A megyei kisded védelmet illetőleg van vármegyénkben 16 kisdedóvoda, 6 állandó és 37 nyári menedékház, bennök 3.738 kisded nyer gondozást. Az ovodák ingatlanai és alapítványainak értéke 122.100 frt, fentartásuk 10.130 írtba kerül. A gyermek-menedékházak évi fenntartása 3.408 frtot vett igénybe. A vármegye területén mult évben előírásban volt egyenes adónak és hadmentességi díjnak számadatait a jelentés alapján következőkben foglaljuk össze: a) egyenes adóban 1895. év végén hátralék ''954.898 frt 80Vs kr., 1896. évi előírás 1.948.809 frt 86 kr. s íuv megállapított tartozás 2,903.708 frt 66V2 kr., erre 1896-ban befizettetett 1,778.515 frt 36' 2 kr. s így 1896. végén hátrálékban maradt 1,125.193 frt 10 kr.; b.) had,mentességi díjban 1895. év végén hátralék 97.658 frt 2OV2 kr.. 1896. évi elöirás 60Í96 frt 43 kr., megállapított adó tartozás 157.854 frt 63V2 kr., 1896-ban befizettetett 46.956 frt 98V2 kr., 1896. végén hátrálékban maradt 110.894 frt 65 kr. — A hátrálék emelkedését a mult évi silány gabonatermés, különösen 225 községnél a jégverés, árvíz, továbbá a sertésvész, a marhaállományban uralkodott ragadós száj- és körömfájás miatt elrendelt zárlat, a gyümölcstermés hiánya, a phylloxera és peronospora terjedése, valamint a jégverés miatt a szőlőtermés elpusztulása okozta. A törvényhatósági közutak állapotát illetőleg a jelentés szerint az 1896. évben szabályszerűen engedélyezett fedanyag, szállítása az utfentartás körül fölmerülő egyéb munkák és építések általában kellő időben beterjesztettek és'szabályszerüen fejül vizsgáltattak. Ez évben biztosíttatott négy évre a törvényhatósági közutak fentartásához szükséges fedanyagok vállalati uton való beszerzése. A törvényhatósági útadó alap állása a jelentés szerint 1896. szept. 1-én hátrálék volt 156.598 frt 90 kr., 1896. szept. l-töl 1896. végéig esedékes útadó 158.707 frt 69 kr. s így 1896. végéig összes útadó 315.306 frt 59 kr., ebből 1896. végéig befizettetett 209.617 frt 15 kr., hátrálékban maradt 1896. végén 105.689 Irt 44 kr. Az 1897. évi kivetés folyamatban van. A f. év első háromhónapjában befolyt 28.981 frt 24 kr., maradt hátrálék április l-én 76.708 frt 20 kr. Közgazdasági viszonyainkat illetőleg a jelentés szerint az őszi vetések és termények jelenlegi állása jó, s kedvező időjárás méllett kielégítő termést fog nyújtani; a gyümölcstermés kozépjónak ígérkezik, de attól lehet tartani, hogy a meleg időjárás következtében erősen kifejlődött termo bimbók elfagynak. A tavaszi gazdásági munkák a kedvező tavaszi időjárással nagy részben már bevégeztettek, csupán a kapás növények eírakása van folyamatban, mely ezen hónapban' teljes befejezést nyer. A szemes gabona ez idő szerint keresett áruezikket képez ugyan, de a lakosság nagy része ezekből, részint az alacsony árak, részint pedig a mult évi rossz termés miatt kielégítő jövedelmet nem élvezhet. A bortermés, mely az előző években a lakosság egyik fő jövedelmi forrását képezte, a szőlőket ért mult évi jégverés, szőlőpenész, különösen egyik-másik helyen a phylloxera pusztítása miatt szintén kedvezőtlen, s öt némely hegyekben oly annyira rossz volt, hogy még a termelési költségét sem fedezte. A szőlők jól teleltek, sem a fagy, sein a hó kárt nem tett bennök, s a lakosság nagy szorgalommal és nevezetes tőkebefektetéssel fog megmunkálásukhoz. Sok helyütt tapasztalható a szőlők alapos felújítása, amerikai s honi vesszőkkel való ujraiiltetése és ha elemi csapás közbe nem jön, s a szölögazdák munkakedvüket el nem vesztik, remény van arra, hogy a szőlők rég nélkülözött termőképességükbe jutnak vissza. A lakosság kereseti forrását a tél folyamán erdei l'amunka, ennek fuvarozása, részben pedig az állattenyésztés képezte, jelenlegi főjövélelmét pedig a tavaszi munkálatok utáni elég magas napszámbér szolgáltatja, mely jövedelmek együttvéve is alig elegendők a lak osság mindennapi szükségleteinek fedezésére, minélfogva azok nagy része a megélhetés gondjaival kiizd. A közbiztonsági állapot a lefolyt időszak alatt nagyobb biinmerényleltel megtámadva nem lett, s igy a személyés vagyo.ibiz onság, a betöréses lopások és kisebb tolvaj lások kivételével, melyek teLesei a csendőrség részéről legnagyobb részben kinyomozva lettek, jónak mondható. A m kir. csendőri őrjáratok által letartóztatva lett: gyilkosságért 2, gyermekgyilkosságért 1, gyilkosság kisérletérl 1,.emberölésért 7, méhmagzat elhajtásért 4, súlyos testi sértésért 14, rablás kísérletért 1, gyujtogatásért 5,