Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-03 / 1. szám

önfeláldozó bajnokai a tökéletesedésnek, az elfojtott szabadság drága eszméjének. Ez a nagy erényünk képezi titkát létezésünknek. Ezért van velünk az Isten. Ebben rejlik meggyőző oka annak, hogy „annyi balszerencse közt s oly sok viszály után él nemzet e hazán !" Ezértbámulták a népeknek milliói ezeréves ünnepségeinknek örömzaját. Ezért pihentette rajtunk az emberiség fáradt szemeit a felejthetlen emlékű 1896-ik évnek tavaszától a késő ősznek alkonyáig. És most, amikor az új évnek fenséges pillanatában beléptünk a második ezer esztendő titkokkal teljes birodalmába : ne feledjük, hogy ami boldoggá teszi reánk nézve a jövendőt, az ezer éves multunknak nagy tanulságaiban rejlik. Legyünk az új ezredévben is mindenkor igaz hivei a szabadság eszméjének s akkor nincsen hatalom, amely győződéimeskedhetuék országunk kapuin! Legyünk hivei, lelkes harcosai ebben az új ezredévben is a kulturának! A legközelebb lefolyt negyedszázad békéje között a közművelődés terén hála a Gondviselésnek — helyrepótoltuk mulasztásait annak a zivataros kornak, amidőn majd a kereszténység, majd a nyugoti civilizáció megvédésének szolgálatában állva, a folytonos fegyverzaj között önművelődésünkre időt nem fordithatánk. Mivé lehet nemzetünk az új ezredévben a béke áldásai között a közművelődés terén! Isten! magyarok Istene, áldd meg e nemzetet az új ezredév hajnalán! Adj neki bátorságot a küzdésre, erőt a kitartásra! Forraszd össze népét a közös cél elérésében ! Süsd rá a boldogság ragyogó napját, mert, „megbűnhődte már e nép a multat s jövendőt!" A zala-egerszegi kaszinó közgyűlése. A zala-egerszegi kaszinó évi rendes közgyűlését Cseitán Károly egyleti alelnöknek elnöklete alatt december hó 29-én tartotta. Elnök üdvözölvén a nagy számmal megjelent egyesületi tagokat, a közgyűlést megnyitja s annak határozatképességét konstatálja. A tárgysorozat előtt felolvastatott Svastits Benó egyesületi elnöknek a közgyűléshez intézett levele, melyben utalva az öt ért szerencsétlenségre, melynél fogva nem lehetne képes az elnöki tiszt betöltésére, kérte a közgyűlést, hogy az elnökválasztás foganatosításánál más egyesületi tagot sziveskedjék kitüntetni. A lemondó levél felolvasása után Staniszlavszky Adolf egyesületi tag méltányolva azokat az érdemeket, amelyeket Svastits Benó a kaszinó megalapítása körül, valamint 1878 -tól, mint a kaszinó megalapítása óta annak folytonosan volt elnöke, az egyesület felvirágoztatása körül kifejteni szives volt, indítványozá, hogy a közgyűlés a lelépő Svastits Benó elnöknek elismerését és köszönetét nyilvánítsa s ezt a határozatát jegyzőkönyvileg örökítse meg. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Előterjesztetett a számvizsgáló bizottság jelentése az egyesület 1896. évi számadásának megvizsgálásáról. A jelentés szerint az 1896. évi bevétel volt: a) tagsági díjban 1542 frt, b) hírlapok eladásából 51 frt 55 kr., c) váltóra felvétetett 834 frt 70 kr., d) 1895. évi maradvány 491 frt 19 kr., összesen 2.919 frt 44 kr. Ezzel szemben a) folyó kiadás 1.341 frt 70 kr., b) a megrendelt bútorokra végtörlesztés 921 frt, c) bútorok javítására 60 frt25kr., d) váltótörlesztés- és kamatokra 219 frt 62 kr., összesen 2542 frt 57 kr.. melyet a 2.919 frt 44 kr. bevételből levonván, pénztármaradvány 1897-re 3 <6 frt 87 kr. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a számadás helyesen vezettetvén, a közgyűlés Marton László egyesületi pénztárnoknak — köszönete kifejezése mellett — a felmentvényt megadta. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a tagsági hátralék az előző évekről 615 frt 50 kr., az 1896. évről 688 frt 50 kr., vagyis összesen 1.304 frt. Ezek behajtására nézve a bizottság javaslatához képest a közgyűlés elhatározta, hogy a hátralékosok névsorát az ügyésznek azzal adja ki, hogy a hátralékosokat hátralékaiknak záros határidőn bellii való lefizetésére Szólítsa fel és ha a felszólításra nem fizetnének, a hátralékokat pör utján az egyleti elnök részéről kiállítandó meghatalmazás alapján — hajtsa be. Amennyiben egyeseken a hátralékkövetelés pör utján nem volna behajtható, úgy azok tartozása törlendő s az illetők a tagok névsorából kitörlendők. Végül kimondta a közgyűlés, hogy az egyleti ügyész három hó múlva a választmánynál jelentést tartozik tenni eljárása eredményéről. Az 1897-ik évi költségvetési előirányzatot a számvizsgáló bizottság javaslatához képest a közgyűlés következőleg állapította meg: Bevételi előirányzat: a) pénztármaradvány 1896-ról 376 frt 87 kr, b) tagsági díjakból 1.471 frt 50 kr, c) hátralékokból 652 frt, d) újságok eladásából 30 'frt, remélhető bevétel 2.530 f''t 37 kr. Kiadási előirányzat: házbérre 900 frt, újságokra 400 frt. könyvtárra 300 frt, váltótörlesztés és kamatra 300 frt', felszerelés- és javításokra 200 frt, kaszinó szolgának 60 frt, újság hordó- és gondozónak_13 frt, nem várt kiadásokra 100 frt, összes kiadás 2.275 frt, amelyet a 2.530 frt 37 krral előirányzott bevételből levonván, remélhető pénztármaradvány 255 frt 37 kr. Ezután felolvastatott Fridrich Márkussal, az „Arany Bárány" szálloda bérlőjével, a kaszinói helyiségek bérbevétele tárgyában kötött szerződés, amelyet a közgyűlés változatlanul elfogadott. Ezek után elnök maga, valamint tisztársai s a választmány nevében megköszönvén a megválasztatásukkal beléjük helyezett bizalmat, felkérte a közgyűlést a tisztújítás foganatosítására. Az alapszabályokban előirt titkos szavazás Orosz Pál elnöklete alatt Pogonyi Nándor és Szam?cz Lsjos tagokból álló küldöttség vezetése mellett történt. A szavazás befejeztével a szavazatok összeszámláltattak s kihirdettetett az eKedmény, amely szerint a kaszin > tisztviselői kara és válaszmánya az 1897-ik évre: Dr. gróf Jankovich László elnök, Fitos Márton háznagy, dr. Szigetiiy Elemér ügyész, Marton László pénztárnok. Udvardy Ignác és Pogonyi Nándor jegyzők, Kőrössy Sándor könyvtárnok. Választmányi tagok: Arvay Lajos, Boschán Gyula, Csertán Károly, Iláczky Kálmán, Lányi Kálmán, dr. Mangin Károly, Nagy Géza, dr. Iluzsicska Kálmán, Skublics Imre, Skublics Jenő, Staniszlovszky Adolf, Vidovich Bonaventura. A zala-egerszegi kereskedelmi kör közgyűlése. A zala-egerszegi kereskedelmi kör évi rendes közgyűlését december hó 27-én tartotta dr. Graner Adolf elnök elnöklete alatt. 72 egyleti tag jelent meg a gyűlésen, kik nagy figyelemmel hallgatták Balassa Benő titkárnak a kör összes ügyeit részletesen felölelő évi jelentését, melyből kiemeljük a következőket: a körnek jelenleg 144 tagja van: a választmány az elmúlt évben 9 gyűlés tartott: folyamodott a vasutügyben a szentiváni állomással leendő kényelmesebb összeköttetés tárgyában; előkészítette ZalaEgerszeg és vidékének 1895. évi forgalmi és közgazdászati viszonyait feltüntető jelentését; folyamodtak az izraelita ünnepre eső vásárnak más napra való áthelyezése végett: — Légy te az enyém, légy az én mindenségem! Hadd itt ezt a tájat, hagyj itt mindent ésjöjj velem oda, hol a szerelem bűvös világában királynő leszesz! Dobd el a gyöngyöt, az ékszert, a korált s légy szegény, olyan szegény, mint én vagyok, de a te bírásodban gazdagabb a világ uránál! Hallod, miért eped a madár; hallod mit susog a szél . . . megérted ugy-e? . . . Vad virágos réten, madárdalos erdőn uj tanyát keresünk a szerelmünknek, uj hazát a boldogságunknak! S a szép olasz leány mosolygott s mosolya glóriájában reszketve gyúltak ki a szavak: — Jo t'amo! Szeretlek! . . . Eternemente il tuo! Örökre a tied! . . . III. Es ettől a perctől kezdődött a mi tragédiánk. Az olasz leány egy fiorenczi bankárnak volt a jegyese s a család hallani sem akart természetesen arról, hogy egy olv szegény ördög neje legyen, mint én vagyok. Osz felé hajolt az idő. Néhány vendég lézengett még a fürdőn, azok is már útra készen. Ekkor azután eljött az az előbb általatok hánytorgatott alkalom is. Annyi fájdalom, annyi keserűség rezgett a hangjában, midőn az Isten hozzád elhagyta ajakát, hogy azt hittem, a szivünk hasad szét. Kezem a kezében pihent, szemünk sugára egy forró, szenvedélyes tekintet tüzében mintegy akarattá izmosodott; láttam, hogy ég minden csepp vére, láttam bíborba borulni fehér arcát, éreztem forró, szerelmes leheletét az arcomba szállani; ott pihent a karjaim között és én, én az álomlátó idealista nem fontam át élveteg karokkal a szerelmi lázban égő szüzet, nem csókoltam le ajakáról a tiltott szerelem kábitó mérgét! . . . Egy rettenetes hir terjedt szét másnap a fürdőn. A szép olasz leány eltűnt; utoljára a tengerparton látták; bizonyára a tengerbe zuhant s azt a habtermetet elnyelte a piszkos, haragos-zöld ár. Es azóta kisért az a fehér arc, az a lángban égő szerelmes szempár, az a leomló fekete haj erdő. És szeretem most is, az én ideális szerelmem tisztult filozófiájával, soha el nem muló rajongásával! . . . Ez az én ideálizmusom története! . . . Es az újságíró szemeit elönté a szivéből szivárgó könycsepp. Megnézte az óráját. Kilenc! Pincér, fizetek! Fel kell menni a szerkesztőségembe, holnapra én vagyok a napos tárcaíró. Fizetett és elment. A három tisztnek egyszerre jutott valami az eszébe. — Te fiuk, kezdi a vöröshaju hadnagy, emlékeztek-e még főhadnagy ur Thury stiklijére, midőn két évvel ezelőtt Abazziából elszöktetett egy olasz leányt? — Te fiuk, nem ennek a civilnek a madonnája volt az a leány! . . . A tisztek kacagtak egyet a szegény fiún s hozattak egy üveg pezsgőt. IV. Egy szerkesztőségi íróasztal előtt görnyed a fiatal ideálista s kezdi a holnapi tárcáját: „Előttem állasz, beomló éj hajaddal, fehér ruhádon, fehér arcodon az ártatlanság glóriája fénylik... Szeretlek te tiszta, te szent! ..." Szegény ideálista, jobban tenné pedig, ha megénekelne egy leányt, kinek nincs neve, mert az előkelő utcák éjjeli koborlóit nem ismeri senki, ha tárcát irnaarról a lényről, kit a szerelem szép, üres, csillogó és gyalázatos alakjában sodort le, egyre lejebb s kinek pirosra van festve az arca s korom fekete a szemöldöke . . . Eternemente il tuo! Örökre a tiéd ! . . . létesitett 500 frtos millenáris alapítványt, melynek évi kamatát a kereskedő tanonciskola szorgalmas tanulói élvezendik: folyamodtak a pécsi postaigazgatósághoz, hogy a levelek este 8-ig feladhatók legyenek és ezek az éjjeli közlekedő déli vasúthoz továbbittassanak, továbbá a délután érkező ajánlott leveleknek még azon napon való kihordása tárgyában ; elhatározták, hogy részvénytársulati alapon saját egyleti helyiséget építenek, amely célból kibocsátanak 201) db. 100 frtos részvényt, a melyek 36 havi részletben lesznek fedezertdők ; beszereztek 200 kötet, a modern irodalom színvonalán álló művet stb. A sikerült és gonddal egybeállított elnöki jelentést nagy helyesléssel fogadták, s annak egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe való iktatását elhatározták. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a pénztári számadások rendben találtattak; összes bevétel volt: 1844 frt 22 kr, összes kiadás; 1735 frt 22 kr, marad egyenlegképen 109 frt. Javasolja a bizottság a felment vény megadását és pénztárnoknak a pontos kezelésért köszönet szavazást, mit a közgyűlés elfogadott. Az 1897. évi költségvetés következőleg állapíttatott meg : bevétel: pénztármaradvány 11 frt 32kr.. hátralékos követelések 80 frt, tagsági dij 1016 frt, városi segély 300 frt, kamarai segély 50 frt, kereskedők hozzájárulása a tanonciskolához 330 frt, eladandó újságokból 50 frt, takarékpénztári segély 15 frt; összesen: 1852 frt 32 kr.; kiadás : lakbér 300 frt, könyvtárnok tiszteletdija 60 frt, helyettes künyvtárnoknak 20 frt, titkárnak 50 frt, egyleti szolgának 80 frt, iskola szolgának 25 frt, könyvtárra 100 frt, hírlapokra 212 fre 50 kr, 1896. évi tartozás 90 frt, tanonciskola kiadásai 697 frt 50 kr, apróbb kiadások 30 frt; összesen: 1685 frt. Marad egyenlegül: 167 frt 32 kr. Ezek után elnök a maga és tiszttársai nevében leköszönt állásáról és átengedi helyét Fischer László korelnöknek a tisztújítás megejtése végett. A választás eredménye következőkben hirdettetett ki: dr. Graner Adolf elnök, Deutsch Ferenc alelnök, Balassa Benő titkár, Grész Károly háznagy, dr. Rosenthál Jenő másodháznagy, dr. Jámbor Márton ügyész, Magyar Hermán könyvtárnok, Csillag Aladár helyettes könyvtárnok, Tichler Soma pénztárnok. Mondschein Samu és Mattuschek Richárd jegyzők. Választmányi tagok: Büchler Jakab Boschán Ödön, Fangler Mihály, Fischer László, Fischer Pál, dr. Fiirst Béla, Grünwald Lajos, Schűtz Sándor, dr. Grünwald Samu, dr. Kaiser Emil, Rosenberg Zsigmond, Fürst Salamon, Ösztreicher Samu, Weinberger Jakab, dr. Ruzsicska Kálmán és Varga Vilmos. A gyűlés az elnök éltetésével nyert befejezést. A zala-egerszegi karácsonyfa egyesület ruhakiosztási ünnepélye. Egész éven keresztül csendben, zajtalanul működik a karácsonyfa egyesület, hogy a kereszténység legszentebb ünnepét, a Megváltó születésének napját, emlékezetessé tegye azokra a gyermekekre nézve, akiknek a szülői szegénységük miatt nem képesek gyermekeiket a tél hidege ellen kellőkép felruházni s hogy ezek az elhagyatott gyermekek is érezzék azt a boldogságot, amit a ragyogó karácsonyfa látása öregnek és kicsinynek a szivében kelt. Az idén a társaskör helyiségében, a Kummer-kávéház emeleti helyiségében volt felállítva egyik teremben a szépen feldíszített karácsonyfa, voltak elhelyezve a kiosztandó ruhák, míg a másik teremben a kalács, sütemény, alma, dió, füge, amikkel a jótékony szivek a szegény gyermekeket oly gazdagon elhalmozák. Este 5V2 órakor folyt le a karácsonyfa egyesület választmánya és szép számú közönség részvétele mellett a lélekemelő ünnepély, melynek fényét nagyban emelte az a gyönyörű alkalmi beszéd, amelyet a választmány felkérésére dr. Iluzsicska Kálmán kir. tanácsos, vármegyei tanfelügyelő, tartott. Kár, hogy az ünneyély lefolyása alatt a szegény gyermekek nem voltak a teremben. Ők az ünnepségnek csak a prózai részét: a ruha- és ajándék kiosztást élvezték, míg magát a beszédet, amely az ünnepség magasztosságát ecsetelte s egyúttal hozzájuk is volt intézve, nem hallhatták; mert a termen kivül a folyosón és lépcsőkön szorongtak. Végül illő megemlékeznünk azokról a nemesszivüekről, akik az ügybuzgó tisztikait és választmányt kitűzött magasztos célúk elérésében elősegíteni szivesek valának. Eyy-eyy leánygyermek ruhájának varrását, illetve varratását elvállalni szivesek voltak: Szalay Lászlóné, dr. Fritz Józsefné, Nagy Károlyné, Dervarics Lajosné, id. Derencsény Pálné, ifj. Derencsénv Pálné, Kummer Gyuláné, özv. Tahy Rozália, Czill nővérek (2), Pintér Róza, Gazta Terész, l'uer nővérek, Antal Béláné, Gresz Paula, Lázár Ilona, Stefanetz Józsefné, Szabó Györgyné, Jeney Mihályné (2), Csík Lászlóné. Eyy-egy jérfi gyermek ruhájának varrását illetve varratását elvállalni szivesek voltak: özv. Isoó Alajosné (2), Krosetz Gyuláné, Szirmay Béláné, Varga Vilmosné, özv. Hrabovszky Flóriné, Skublics Imréné, Handler Istvánná (2), özv. ílubinszky Adolfné,Nagy Gézáné, KaszterSándor (2), Horváth Miklósné, Hajik Jstvánné, özv. Unger Domonkosné, dr Czinder Istvánné, dr. Mangin Károlyné (2), dr. Szigethy Elemérné, Szigethy Antalné, dr. Kele Antalné, Udvardy Vincéné, Ilangay Gézáné, özv. Tomasich Sándorné, Ferenczy Józsefné,Lányi Kálmánné,Trsztyánszky Ödönné, Spur Jánosné, Fitos Mártonné, dr. Felber Arthurné, I'áukovich Györgyné, Kovács Józsefné, Rigó Ferencné, Botka Mihályné, dr. Csák Károlyné, Skublics Jenőné (2), dr. Ruzsicska Kálmánná, Udvardy Ignácné, Remm Józsefné, Krosetz Istvánné, Kovács Károlyné, Gernya Lászlóné, Skublics Zsigmondné (2), Mihálovits Géza, A felruházási ünnepélyhez pénzbeli adománynyal hozzá járulni szivesek voltak: dr. gróf Jankovich László 10 frt, Vaszary Kolos hercegprímás, dr. Mangin Károlyné, Kőnigmayer János, Farkas József (F. Bagód), Handler