Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-10 / 2. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1897. évi 2-ik számához. Fényes országháznak irvtt palotája Aranytól, márványtól tündöklő árkádja: Visszhangozd örökre, a mit ekkor láttál, Törvény csarnokává mily nagy napon váltál. Te meg, Clio, vésd fel legszebbik tábládra

3 Mint üdvözlé egymást a nemzet s királya . . . Megértették egymást hosszú évek folytán S megszerették egymást szavok szívből folyván. — Város ligetében áll egy tündéruáros, fényes ünnepekkel mindenben arányos; Ezeréves népnek élő bizonysága, Mit, produkál immár magyarok hazája. Késő unokáknak regél e napokról A hét monumentum, mely hét vezérről szól. Hát a többi emlék! templom, szinház, csarnok, Híd, Vaskapu, szobor s jótékony alapok, Kegyeletes tárgyak, emlékül szolgálnak, Mind, mind ez évről szól késő unokáknak. E bolygó csillagnak minden müveit népe Elhozta adóját s bámulattal lépe Az elismerésnek üres urnájához S százhúsz kongresszusnak ünnepi zajához. Császárok, királyok küldtek üdvözletet, Köszöntvén a magyar királyt és nemzetet, — Óh, emberi sorsnak kegyes intézője, Magyarok Istene, im, esd Árpád népe: Ruházd ránk őseink legszebb erényeit, Áldásod forrása öntözze mezeit; Hazánknak szép múltja zálog a jövőre, Buzgolkodik néped, csak Te légy szent őre! * Eddig a gaudium, ámde gyászunk is volt, — Természet törvénye! — sok jelesünk meghalt, így Dulánszky püspök, Pécsnek Maecenása, Jankó János művész, kinek képírása Sokaknak kedélyét bírta kacagásra, Rajzolóink közölt nem is akadt mása. Holdházy püspök is jobb létre szenderült, Az alcsúthi kastély újra gyászba merült, luánka Imrével l/ál/y János ment el, Két jeles hazafi; szánjuk kegyelettel. Széchen Antal gróf is, az udvari marsai, Bár konzervatív volt, megbékélt a sorssal. Nem állhatott ellen a nagy újításnak, Reformjára hajolt ama bősz kaszásnak. Margó Tivadar is súlyos veszteségünk, Ámbár ő jól tudta testileg hogy' élünk, — Anatómiában vala büszkeségünk — De jön perc, amelyben alakot cserélünk. Szeg fi Mór, at iró, „Emília férje", Szintén elköltözött. — Nyugodjék béliébe ! Degré Alajos is bejárta pályáját, S végül felhasználta Charonnak bárkáját. Jó királyunk házát is meglátogatta A kegyetlen kaszás és el is ragadta Károly Lajos derék királyi herceget, S élte virágában Saluator Albertet. — A lombhullató ősz meglepetést hozott, ' Az országyülésünk képe megváltozott, Osszezsu,gorodtak, avagy szétmálloítak Az ellenzékiek; ilyesmit nem vártak. És im, fíánffy Dezsőt átkok kerülgetik, De azért általa szívből örültetik. Zichy gróf nép-pártja bement elolvadni, — Nem lehet az Idő kerekébe kapni! — De kint felejtette keresztes vezérét, S a főrendi házban nem találja népét. Nehéz feladat vár az országgyűlésre, — Elvárjuk, dolgozzék megelégedésre! Nem kételkedhetünk hazafiságában, S úgy fog megmaradni a nép bizalmában. Ne engedje, hogy.e bizalom csökkenjen, De hazánk javára gyümölcsöt teremjen. hittak volna a lányok ablakáig. Mert azí ősi regula, hogy közvetlenül az imádott ablaka alat,t illik húzatni az éjjeli zenét. A nagybőgős borízű hangon váltig bizonykodott, hogy őt ne féltsék, ő majd csak átjut hangszerével ép úgy, a mint ide került. Különben ki van egyezkedve a cimbalmossal : ő ugyanis előbb átugrik a deszkakerítésen s aztán a cimbalmos átemeli neki a bőgőjét. No most már ő bőgőjével együtt túl volna, hanem hát a cimbalmoson is segíteni kell. E célból visszamászik, a cimbalmos meg átmászik a palánkon. No most átadja a cimbalmosnak a cimbalmát. Erre ő is átugrik, és így mind a négyen: cimbalom, bőgő, cimbalmos, bőgős odaát lesznek. Az egész jókedvű kompánia nevetett a furfangos cigányon. Csali ,Géza nem. 0 fölnézett az égre, azután nagyot fohászkodott és eltaszította magától a diófát. A két lány visszafojtott lélegzettel figyelt!.. . El volt ázva Géza úr teljesen. Nagyon elbusúlta magát azon, hogy szerelmi vallomására Rolla nem borult egyenesen a nyakába — amint várta volna — hanem csak azt mondta: — MajiJ holnap . . . Ily esetben a szerelmes fiatal urak csak vagy agyonlövik magukat, vagy — berúgnak. Géza úr célszerűbbnek találta ez utóbbit. Azt mondta a furfangos bőgősnek számos csuklás között: — Ácsil Te aztat nem érted. Majd én megmagyarázom neked. Hanem a magyarázattal adós maradt. Inkább leült a földre és onnan forgatta szemeit a zöld zsalukra. Közbe sóhajtott nagyokat: — Uh Ilolla, Ilolla mit tettél velem! A többiek ráncigálták, hogy keljen föl, csupa sár lesz a tubákszinü felöltője. Itt a kiegyezés, ott kisért a kvóta. „Mégis ..." hiszen tudjuk, régi ez a nóta! * A keleti égen látszik egy vészfelhő: „Beteg ember" sorsa aggodálomkeltő. Futkosnak körüle a buzgó doktorok, Hozzák a ment őszért öblös monitorok, A diplomácia soha ennyit nem járt, Büszke uralkodók látogatták egymást. Krétai és örmény nem tud megnyugodni . . Hová fog e helyzet végre kilyukadni! ? Oroszország adja a békés barátot, Büszke lehet, fényes koronázást látott! . . . Jaj, hogy ne vegyülne üröm az örömbe, A Chodinszky-mező . . . jut-e eszetekbe ? . . . No, de ott volt Nándor bolgár fejedelem,, Sok örömet szerzett; elismerték menten, Boris herceg áttért az orthodox hitre, Bulgáriát ezzel uj sors elé vitte. Látszik is már rajta; sok a zenebona, Puskaporos hordó a bolgárok hona, — Szerbiának sincsen valami jó dolga, Nem irigylendő az ifjú király sorsa. Nóvákovics pedig kényszerült belátni, Kár a beteg malac miatt hajbakapni . . . Hát még Spanyolország 1 ez nem tanult semmit, De nem is felejtett; folytatja a régit. Gyarmatosítani csak az angol tud még, Fülöp csoport, Cuba szabadságharcban ég. Bár meghalt Maceo, nem halt meg az eszme: A spanyol cimerpajzs újra ki van kezdve. — A lefolyt esztendőt Olaszország népe Soká emlegeti, — kinos az emléke: Abassziniában csapás csapásra ért, Erithrea földjén nem termelnek babért. No, de lagzi is volt: Viktor Emánuel Egybekelt a bájos Petrovics Helénnel. Franciaországgal bajos most beszélni, Rettentő mód büszke; de nincs mitől félni; Csak most veszi észre, nincs elég hajója . . . Jaj, meg ne tudja az oroszok császárja! Az angol okosabb, nem sokat prédikál: Érett fügeként hull ölébe Zanzibár, Okos a román is, most már szövetséges, Ila ugyan a graeca fides nem kétséges, — Hát mi hír Berlinben, a szónok császárnál ? Leplezést, pletykát, intrikákat, várnál? De nincs ott efféle; geműthlich mulatnak, Schneidig az a császár! s Bismarckra mutatnak. — És a kedves szomszéd? hát ugyan mit vétett, Hogy e krónikának legvégén említed? Nagy oka van annak, édes atyámfia: Austria erit in orbe ultima . . . S bizonyára igy lesz, ha ki nem józanul, Ha leckéket holmi Luegertől tanul. — Még sem lesz utolsó, mert finis coronat, Egy békés, kis népet illet a hódolat: Mig ágyút önt s izzad a müveit, Európa, Nansen Frithjof ott jár, ahol él a fóka, Északi hazáját s zord, kopár fjordjait Forróban szereti, mint más dús rónáit. Puritán becsület, független szabadság Élteti e népet, s övé az igazság! * Az ér eseményi krónikában vannak. Adjon Isten ilyet sokat a magyarnak! Finis. IE3I±^7-afba,lo s-ro-vat. I. Közhírré tétetik, miszerint Zala-Egerszegen 187P>-ik évben született újoncok összeirási lajstromának egy példánya Seregélyes Károly városi aljegyző urnái folyó évi január — Nem baj, hadd igyék az is, szegény ! Az egyik fiatal úr előhúzott egy elcsent boros üveget, mire nagy ujjongás támadt. Valamennyien ittak belőle, még a cigányok is. Utoljára megkínálták Gézát. Az keserűen tolta el magától az üveget. — Rollát adjátok nekem, ne bort. Egyik gavallér énekelni kezdett, a másik pedig összecsókolta a klarinét,ost és minden áron brúdert akart vele inni. A harmadik volt a legjózanabb, váltig csitította őket: — Ne csináljatok skandalumot. Menjünk! Nagy nehezen elfogadták az indítványt, mivel az üveg is kiürült. Igen ám, menjünk, csakhogy a primo amorozo, Géza, semmit se akart e felől tudni. Egyre azt hajtQgatta, hogy ő nem tágít innen egy tapodtat sem, ő itt akar aludni : — Oh Rolla! Rolla, mit tettél velem! Mikor aztán látták, hogy nem használ a kapacitáció, négy markos legény megfogta Géza urat, minden rugkapálózása dacára elvitte a kerítésig és ott egyesült erővel áttolták-huzták a palánkon. Biz ez szerfölött dísztelen látvány volt. A holtig részeg ideált cigányok viszik át a kerítésen. Mikor túl voltak, még kurjogattak sokat és gyakran ... Aztán csend lett ... a levegő megtisztult. . . Holdfény, orgona és jázminbokor újra átvette birodalmát. S a közelből megszólalt egy szerelmes kis csalogány. . . . Nini hát Rolla és Adél? . . . A két kis lány már elfeledett haragot, féltékenységet, egymás karjába borult zokogva és úgy siratták sokáig az első éjjeli zenét és az első kegyetlen, nagyon kegyetlen kiábrándulást. hó 3-tól ugyanezen hó 10-ig vagyis 8 napon át közszemlére kitétetett, s ezen idő alatt azt bárki megtekintheti, egyúttal felhivatnak az érdekeltek, hogy a kik a) valamely kihagyást vagy téves bejegyzést vesznek észre, b) vagy az illetőségi sorozó járáson kivül leendő állittatás megengedése, vagy a szolgálati kötelezettség teljesítése tekintetében megengedett valamely kedvezmény iránti folyamodványok ellen kivannak kifogást tenni, hogy ezt a fent nevezett városi aljegyző urnái jelentsék be. Zala-Egerszeg, 1897. január 2-án. Botíy Lajos polgármester. II. Közhírré tétetik, miszerint Zala-Egerszegen 1876-ik évben született újoncokra nézve a sorshúzás folyó évi január hó 11-én a kaszaházi nagyvendéglőben reggeli 9 órakor fog eszközöltetni, felhivatnak tehát az érdekelt ujjonc kötelesek, hogy a fenti helyen és időben vagy maguk, vagy rrtegbizottjaik lehetőleg jelenjenek meg. Zala-Egerszeg, 1897. január 2-án. Botíy Lajos polgármester. Helyi, megyei és vegyes hírek. Nagy-Kanizsa város képviselőtestületének Vécsey Zsigmond polgármester elnöklete alatt tartott legutóbbi gyűlésén a napirend előtt a polgármester előterjesztésére elhatározták, hogy állandó állami anyakönyvvezető alkalmazása iránt a belügyminisztert feliratilag megkeresik; mert a városi hivatalnokok a felszaporodott anyakönyvi teendőket nem képesek elvégezni. — A felső templom restaurálása tárgyában Kovács Károly képviselő kellőkép megokolt indítványt adott be, amelynek tanulmányozására egy bízottságot küldtek ki. — A pénzügyi bizottság javaslatához képest a fogyasztási adónak 100.000 frton való megváltását és házilag kezelését elhatározták. — Tudomásul vették az igazoló választmánynak jelentését az 1897-ik évre egybeállított legtöbb adótfizető városi képviselők névsorára nézve. — A helypénzszedést 15.117 frt bérért Kaufer János és társainak adta ki a képviselőtestület, elvetve Beck Miksa és társainak utóajánlatát. — Az elhalálozás folytán megüresedett városi pénztárnoki állásnak betöltésére nézve a tanács megbízatott, hogy az alispáni hivatalhoz tegyen előterjesztést. — A szépítő egyesület javaslatára

1 névszerinti szavazással elhatározta a képviselőtestület a temető mellett elterülő térségnek befásitását és sétatérré való átalakítását. Gazdaköri gyűlés. A Keszthelyvidéki gazdakör f. hó 4-én tartotta közgyűlését Keszthelyen. Jelen volt a vidék igen sok földbirtokosa és helyből a gazdasági tanintézet tanári kara. A gyűlést Bogyay Máté elnök nyitotta meg, ki biztosította a kört, hogy kitűzött céljuk megvalósításán fog dolgozni úgy itthon, mint az országgyűlésen, hová e kerület bizalma küldötte. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Sparszam Pál pénztárnok tett jelentést. A kör jövedelme volt 1561 frt, kiadása 1200 frt. A folyó 1897. évi költségvetést tárgyalták és fogadták el. Elhatározták, hogy a kör megrendel 2 vaggon szénkérreget és 1 vaggon rézgálicot a tagok számára; a földmivelési minisztert megkeresi a kör, hogy 8 tenyészkant kegyeskednék kedvezményes áron a körnek adni; az anyaegyesületet pedig felkéri a kör, hogy a kisbirtokosok részére időnként gazdasági előadásokat tartasson. Elnök jelentette, hogy a kör amerikai szőlőtelepén sima és gyökeres vesszőket kaphatnak a kör tagjai. Ezután a gyűlés berekesztetett Disztag. Az országos izraelita tanítóegyesület gelsei Gutmann Vilmos kir. tanácsost a tanügy körül bőkezűsége által szerzett érdemeiért disztagul választotta meg. Keszthely város képviselőtestülete folyó hó 3-án rendkívüli ülést tartott, melyen Nagy István városbíró bejelentette, hogy a tanács abban állapodott meg, hogy a kórházalapot Veíiáp Ferenc, a szegényalapot Riersch József, a Fehér György-fele alapot I'uly János tanácsosok] fogják kezelni. Ennek tudomásul vétele után az iskolaszék tagjai választattak és pedig: dr. Csanády Gusztáv, Pákor Adorjáii, Csathó Alajos, Bérezi Bódog,"Bányai Károly, Beck Sándor, Biró József, dr. Burány Gergely, dr. Hanny Ödön, Hofi'mann Soma, Imrik János, Lénárd Ernő, Nagy István, dr. Neumark Béla, Oppel Károly, Pető Vilmos, Schadl János, Sparszam Pál, Stieder Lajos, Takách Imre, Ülmann Venczel, Veháp Ferenc, dr. Dezsényi Árpád, Barna György, Mészáros Mihály és Riersch József; hivatalból tagok: dr. Duiist Ferenc apátplébános, az izr. rabbi, a tanítók képviselője; az ipariskolai felügyelő bizottságba : Oppél Károly, Gyarmaty Lajos, Braun Rudolf, Hencz Antal, Lénárd Ernő, Riersch József, Sándor Elek, Scheiner Henrik, Veháp Ferenc, Zitterbarth K., a számvizsgáló bizottságba: Lénárd Ernő, Beck Sándor, Hofi'mann Soma, Csathó Alajos, Hofi'mann Arthur, Hofi'mann Miksa és Rosenberg Manó ; a tűzrendészeti bizottságba: Hencz Antal, Schadl János és Schirsíng József. Városbíró előterjesztette az 1897. évi községi közmunka felosztási tervezetet, mely észrevétel nélkül elfogadtatott. A mult ülés jkönyve Lénárd képviselő módosításával elfogadtatott. Jótékonyság. A zala-egerszegi nőegylet részére nagyságos Csertán Károly alispán úr újévi üdvözlet megváltása címén befolyt összegből 13 frt 50 krt, N. N. 1 frtot, budai Goldberg Károly őnagysága 15 frtot, özv. tíraner Teréz őnagysága 1 frt 40 krt voltak szívesek beküldeni, melyért hálás köszönetet mond az elnök. A zala-egerszegi tűzoltó egylet választmánya f. hó 3-án Boschán Gyula elnök elnöklete alatt gyűlést tartott, amelyen tudomásul vették, hogy a mászóház részére a nyári táncmulatságból 111 frt 50 ln\, gyűjtésből, amelyhez a már hirlapilag közölteken kívül dr. Fürst Béla is egy forinttal járult, 118 frt s igy összesen 229 frt 50 kr. folyt be s mivel a mászótorony 301 frt 24 krba került, 71 frt