Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)
1897-02-28 / 9. szám
rozzant házak lerombolása után azok helyére építendő házakra is. Mások hangoztatták, hogy amikor a városi pótadó a város polgáraira csaknem elviselhetetlen terheket ró, nem szabad egyeseknek az összességgel szemben kedvezményt adni. A hosszas vitatkozást szavazás zárta be, melynek eredménye, hogy a képviselőtestület - a tanácsi előterjesztés elvetésével — kimondotta, miszerint semmi új épületet nem részesít városi pótadómentességben. Ezután olvastatott a főgynasiumi hozzájárulásra vonatkozó tanácsi előterjesztés, valamintennek kapcsán a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézendő kérvény tervezete. A képviselőtestület a tanácsi előterjesztést változatlanul elfogadta, egyúttal Botfy Lajos polgármesternek a nagy körültekintéssel s az adatok kellő felhasználása mellett készített, indokolt kérvényeért jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét. Előterjesztetett a róm. kath. hitoktatók folyamodványa díjazásuk megállapítása iránt. A képviselőtestület a polgári fiú -, polgári leány- és felső kereskedelmi iskolánál — mint államilag segélyezett községi intézeteknél — teljesített hittan tanításáért 1807. évi január 1-től fogva havi 15 frtot állapított meg s tett folyóvá azzal, hogy az 1896/7-ik tanévben 1896. december végéig a vallásoktatókat a régi megállapodás szerint illeti meg a díj. amint t. i. az az 1896. évi városi költségvetésben fel volt véve. A Zalamegyei központi takarékpénztár közgyiilé;e. A „Zalamegyei központi takarékpénztár részvénytársaság" évi közgyűlését Háczky Kálmán elnök elnöklete alatt f. hó 21-én tartotta az intézet helyiségében. Elnök a szép számmal megjelent részvényeseket üdvözölvén, jelenti, hogy 44 részvényes 510 db. részvény képviseletében s letétele mellett jelent meg s így a közgyűlést az alapszapályok értelmében határozatképesnek nyilvánítja s felkéli a jelenlevőket, hogy az alapszabályok intézkedésének megfelelőleg a gyűlés vezetésére elnököt válaszszanak. A közgyűlés egyhangúlag Iláczky Kálmán elnököt kérte fel az ülés vezetésére, aki a feléje irányult bizalomnak engedve, az elnökséget elfogadta s felkérte a közgyűlést, hogy a jegyzőkönyv hitelesítésére két tagot válaszszanak. A közgyűlés a jegyzőkönyv hitelesítésere dr. Obersohn Mór és Udvardy Ignác részvényeseket választotta meg. Az elnöki, igazgatósági és felügyelő bisottsági jelentések előterjesztetvén, a közgyűlés azokat tudomásúl vette. Az 1896 évi zárszámadást a közgyűlés megvizsgálta, az 1896. évi, előterjesztett mérleget megállapította. Előterjesztetett az igazgatóságnak az 1896. évi közgyűlés határozata értelmében tett javaslata az 1896, évi tiszta nyeremény felosztására nézve. Ezzel kapcsolatban felolvastatott Udvardy Ignác részvényesnek az osztalék felosztására 1896. évben tett alapszabály módosítás eltörlése tárgyában tett indítványa, valamint az igazgatóságnak indítványa, hogy az 1897-ik évtől kezdődőleg — mivel a tartalékalap az idei dotatióval a 17 ezer frtot úgy is meghaladja — a tiszta nyereségből alapszabályszerü kötelezettséggel csak 20% fordíttassák a tartalékalap gyarapítására. A tárgyalás folyamán Udvardy Ignác indítványát visszavonta s az igazgatóság indítványát magáévá tevén, a közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy a jövö évtől kezdve a tartalékalapra csak a tiszta nyeremény 20%-át fordítja, míg az alapszabály azon intézkedéseit, amelyek ennél nagyobb összeget követelnek a tartalékalap dotatiójára fordíttatni, hatályon kívül helyezi. Az igazgatóság és felügyelő bizottság részére 1896. évi működésűket illetőleg a közgyűlés a felmentvényt megadta. Az igazgatóság — tekintettel az intézet üzleti forgalmának folytonos emelkedésére, valamint különösen arra, hogy az intézet tekintélye és hitele kívánatossá teszik, hogy a részvénytársaság saját házában folytathassa üzletét — megvásárolta a piactéren levő Isoó-féle házak és belsőségekből Hajik Istvánné és Isoó Juliska úrhölgyeket illető kétharmadrészt 14.500 írton. A közgyűlés e vételmegtalálja az övéhez az utat. De rögtön visszavonult, sőt el is rejtőzködött a karcsú derék mögé. A leányka arca kipirosodott, apró lábaival hevesen dobbantott a földre s a haragtól égő arccal elutasítólag lépett vissza. — Hát a ... a csók ? Azt nem . . . nem bocsátom meg soha. Es . . . elfordult. — Ugy hát találjon másnál zavartalanabb boldogságot s az enyémnél igazabb szerelmet — hangzottak a keserűség miatt fojtottan Szörényi szavai. Még is nem indult rögtön. Várt, remélt, de Nelli nem fordult feléje. Elment hát, hogy a mamának bejelentse nem hosszú életű vőlegénységének rövid, de nehéz szenvedések utáni kimúlását. Midőn visszajött, Nellit már nem találta. Mellére horgasztott fővel, hátra tett kezekkel haladt előre és kifelé a csapáson. Végig vonult előtte a mult rövid boldogsága, ismerkedésük első percétől az édes pillanatig, a midőn nyílt vallomásuk is megmondta, a miről szemök ragyogása s a hang önkéntelen lágvsága már az előtt is mesélt s pedig épen itt, a bejárót árnyékozó vén diófa mélyen lehajló. illatos levelű lombjai alatt. S ez a tündérálom, ez a boldogság immár visszahozhatatlanul elszállni készül, mint a vihar által elsodort pillangó. De hát midőn a kertecske határmesgyéjét átlépi, csak megfordul, hogy utoljára még egy szomorú búcsú pillantást vessen a helybe, hová az edes emlékeknek, közben eső hegyen, völgyön, későbbi boldogságon vagy bánaton átható deleje vonzani fogja ? S akkor meglátja a diófa túlsó oldala mellől feléje tekintő arcot, melyen szerelem, marasztalás és szégyenkezés pirja, hogy bár igaza volt, legyőzetett mind neki szólanak. árban Graner Béla részvényes indítványára titkos szavazás utján döntött, még pedig a Dervarics Lajos, Graner Béla Udvardy Vince részvényesekből alakított szavazatszedő bizottság közreműködése mellett olykép, hogy az igazgatóságnak ez irányú intézkedését 272 szavazattal 217 szavazat ellenében s' így 55 szavazattöbbséggel jóváhagyta. Az intézet vezérigazgatójának a fizetését a közgyűlés az igazgatóság javaslatához képest évi 1.200 frlban állapította meg s azt 1897. január 1-től fogva folyóvá tette. Tichler Soma részvényes amaz indítványa fölött, hogy a 800 db. 200 koronás részvény ne vonassék egybe 400 db. 400 koronás részvénybe, mivel e tárgyban már az 1895. évi rendes közgyűlés tüzetesen intézkedett s annak értelmében való eljárással az igazgatóságot megbízta, a közgyűlés egyszerűen napirendre tért. Graner Béla részvényes indítványát, hogy az alapszabályok 50 §-ának második bekezdése olykép módosíttassák, miszerint a napibiztosok díját esetről-esetre a közgyűlés állapítsa meg, visszavonta, mivel ez év második felében úgy is tart a részvénytársaság egy reudkivü i közgyűlést, amelynek egyedüli tárgya az alapszabályok esetleges módosítása s ezeknek, valamint a már eddig tett módosításoknak tekintetbe vétele mellett az alapszabályok végleges megállapítása és kinvomatása. Végül tekintettel arra a szép eredményre, melyet a társaság négy éves fennállása után felmutat, amely első sorban az intézet élén álló elnök, vezérigazgató, igazgatóság, felügyelő bizottság s tisztviselői kar fáradhatlan buzgóságának a kifolyása: a közgyűlés dr. Hajós Ignác részvényes indítványára Háczky Kálmán elnöknek, Krosetz Gyula vezérigazgatónak, az igazgatóság, felügyelő bizottság tagjainak s a tisztviselői karnak jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét és elismerését. A zala egerszegi szövetkezeti önsegélyő egyesület közgyűlése. A zala-egerszegi szövetkezeti önsegélyző egyesület Fischer László vezérigazgató elnöklete alatt évi rendes közgyűlését f. hó 24-én délután 2. órakor tartotta az egyesület üzleti helyiségében. Elnöklő vezérigazgató üdvözölvén a nagy számmá megjelent egyesületi tagokat, az alapszabályok 43 §-a értelmében a közgyűlést határozatképesnek nyilvánította. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Csák Károly, dr. Halász Miksa és Schütz Sándor részvényesek választattak meg. Ezután felolvastatott az igazgatósági jelentés, mely kiemeli, hogy dacára annak, miszerint városunkban három pénzintézet van, a közönség bizalma az egyesület irányában évről évre fokozódik s a most lezáródott 19-ik üzletcsoport 3. év alatt 235. 364 frt 70 kr. pénztári forgalmat tüntet fel s a tisztanyeremény 13.412 frt 67 kr. Ezután indokolja a 30.629 frt 97 kr. hátrálékot, melynek legnagyobb része a csoport ügyeinek lebonyolításával megtérül s már eddig is 8.000 frtra olvadt le; a könyvelőség részére a millenáris kiállítás megtekinthetésére előlegü adott 100 frtot részükre adomáuyozni javasolja. Az igazgatósági jelentés ezután javaslatot tesz a 19-ik csoportbeli üzletrészeknek felosztása iránt, melylye kapcsolatban felolvastatott a felügyelő bizottság jelentése az üzletrészek felosztása tárgyában. A közgyűlés az igazgatóság és felügyelő bizottság egybehangzó javaslatához képest elhatározta, hogy a 13.412 frt 67 kr. tiszta nyereségből egy—egy huszonöt krajcáros törzsbetét után 3 frt 55 krt s így e címen a 3.469 darab részvény után 12.400 frt 80 kr. fizettetik ki, s ennek levonása után megmaradó 1.001 frt 87 krból a mérleg vagyon rovatába fizetési előlegképen felvett 32 frt — miután a közgyűlés a könyvelőségnek a 100 frtot uti költségül utólag megszavazta, — mint ezen csoportot terhelő összeg levonása után megmiradó 969 frt 87 kr. az igazgatóság, felügyelő- és számvizsgáló bizottság s a tisztviselői kar tiszteletdíjára fordíttatik. Az igazgatóság és felügyelő bizottságnak a közgyűlés az 1896. évi működésüket illetőleg a felmentvényt megadta. Az 1897-évi költségelőirányzatot — a mult évihez képest — változatlanúl azzal fogadta el a közgyűlés, hogy az egyleti szolga fizetését 1897. évi január 1-től fogva 120 frtról 150 frtra emeli fel. A közgyűlés utolsó tárgyát az alapszabályok 50 §-a értelmében kilépő 4 igazgatósági tag helyének választás utján való betöltése képezte, mely célból az alapszabályok 46-ának intézkedéséhez képest az elnök a titkos szavazást elrendelte s ez Deutsch Ferenc, dr. Halász Miksa és Udvardy Ignác részvényesből álló szavazatszedő küldöttség által foganatosíttatván s a szavazás befejeztével a szavazatok összeszámláltatván, elnök kihirdette a szavazás eredményét, mely szerint a beadott 795 szavazatból legtöbb szavazatot kaptak s így igazgatósági tagoknak megválasztattak Graner Géza, Rosenberg Zsigmond, Weinberger Jakab és Weisz Sándor részvényesek. Indítvány nem adatván be, elnök megköszönve a tagok szives türelmét, a közgyűlést bezárta. A főváros vásáwarnokjai. (by) Budapest élelmezésének történetében nevezetes mozzanatot jelez ez évi február hó 16-ika, a mikor is a fővárosi vásárcsarnokokat a forgalomnak átadták. Nagyban és egészben a vásárcsarnokok létesítése nem jelent mást, Budapest eddig szétszórt élelmi piacainak öt nagy s minden izében szabályozott piaccá történt centralizálásánál melynek következtében a bupapesti fogyasztó közönség egyiitt találja fel mindazt, a mit eddig szétszórt piacokon, a hatósági ellenőrködés hézagosabb garanciái mellett szerezhetett be. Mellőzve az egészségügyi szempontokat, melynek a vásárcsarnok intézmény keretében hasonlíthatatlanul jobban megóvhatok, mint széttagolt, nyílt piacokon, mellőzve továbbá a hatósági felügyelet tökéletesebb keresztül vihetöségét, a mi a fogyasztóknak mindig csak előnyt nyújthat: oka van reményleni a főváros közönségének a vásárcsarnokok révén az élelmi cikkek olcsóbbulását is. mert minden vidéki termelőnek módjában áll, hogy terményét a vásárcsarnokba elárusitás végett beküldje s szenn'lyes utánjárás nélkül konkurálhasson vele. Figyelemmel a vásárcsarnokok kihasználásának közérdekű voltára, a kővetkező rövid ismertetést adjuk. Budapesten öt vásárcsarnok van, négy kerüloti (Rákóczy-, István-, Hunyady-térl, Hold-utcai) s egy központi. A központi vásárcsarnoknak közvetlen vasúti összeköttetése levén, az ide beküldendő árucikkek 10% kedvezményben részesülnek a szállítási költségekből; a kerületi vásárcsarnokok nem nyújthatják ezt a kedvezményt. Eladható a vásárcsarnokokban minden táplálkozásra szolgáló árucikk, a melyek természetük szerint négy bérosztályba vannak sorozva. A helybér bérosztályok szerint (egy napra égy négyszögméter helyért) 25—15, illetve 8 kr. Helybeli, ha lefizeti az áruja után járó helybért, a részére kijelölt helyen minden további nélkül hozzáfoghat az elárusitáshoz. Vidéken lakó termelők árucikkeinek eladásáról a. hatósági közvetítők gondoskodnak. A gyakorlati eljárás a kővetkező : Ha valakinek eladó élelmi cikke van s ennek értékesítésére p. o. a központi vásárcsarnokot óhajtja igénybe venni, ugy az illető árut gondosan becsomagolva ekképen czimezi: »Budapestközponti #vásárcsarnok.« Amint Budapestre érkezik a küldemény — melylyel a vonat egyenesen a központi vásárcsarnok épületébe robog be, a vásárcsarnok felügyelősége kiadja a vasúti értesítő levelet valamelyik hatósági közvetítőnek; ez k iváltja az árut, kiűzeti érte a fogyasztási adót a vásárcsarnok külön vámhivatalánál, azután értékesiti az árut s a befolyt eladási árat a felmerült költségek levonásával elszámolási jegyzék kíséretében megküldi a tulajdonosnak ; fáradságáért bizonyos százalék bizományi dijat számit fel, melyet a fővárosi hatóság állapit meg. Mint hatósági közvetítő működik a központi vásárcsarnokban a „ Maggar Gazdák Vásárcsarnok Elláttó Szövetkezete" is. A szóvetkezet azonban liem pusztán a bizományi eladások lebonyolítására alakult; célja ugyanis az is, hogy a gazdákat a fővárosi élelmezés közvetetlen ellátásának minél inkább reszesévé tegye s e végből gazda tagjait időről-időre tájékoztatja a felől, hogy milyen élelmi czikkekkel nyerhetnek tért, — szóval a vidék termelését a főváros szükségleteinek figyelembevételével igyekszik irányítani. A vásárcsarnok intézmény rövid áttekintéséből is kiviláglik, annak az a kézzel fogható előnye, hogy a gazdák ezután fokozott mértékben vehetnek részt Budapest élelmezésének ellátásában, mint eddig vehettek, kirekesztvén a piacról a detail elárusítók közvetítését; habár az utóbbi foglalkozás ezreknek adott is kenyeret, a haladás, mely nagy és általános szempontoknak hódol, panaszaik folott irgalmatlanul napi rendre tér. Közelebb került egymáshoz a termelő s a fogyasztó, s ez a közelség természetes érdekeiknek kiegyenlítése érdekében csak előnyükre válhatik. Be ezeket az előnyöket meg ki kell használni a gazdáknak, még pedig mielőbb hozzá kell látniok azok kiaknázásához, mert a közvetítő kereskedelem nem csak puttón számra, de vaggon számra is tud dolgozni, s nem sokáig fog habozni a fölött, bogy a lehetőséghez képest kezeihez ragadja a vásárcsarnokok ellátási szolgálatát. ZE3Z±-v^a-fcalos-x ,o"v _a"b. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről felhivatnak a városi és a város hatósága alá 'tarzozó hegyi lakók, hogy a borseprüből adómentesen főzendő pálinkára vonatkozó vizsgálati iveket, a helybeli m. kir. pénzügyőri szakasztól 1897. március hó 10-ig okvetlen vegyék át. Zala-Egerszeg, 1897. február 27. Botíy Lajos polgármester. leljji, jegyei és vegyes hirek. Az alsó-lendvai orsz ggyülési képviselőválasztás ellen benyújtott kél vénynek tárgyalását a képviselőház nyolcadik bíráló bizottsága f. hó 23-án fejezte be s hirdette ki Fest Lajos, a bizottság elnöke, a bizottságnak egyhangúlag hozott következő határozatát: A bizottság az alsó-lendvai 1896. évi okt. hó 28-án foganatosított országos képviselőválasztás ellen benyújtott kérvény tárgyában vizsgálatot rendel s foganatosításával Jagits József bizottsági tagot bizza meg. A vizsgálat a következő pontokra terjesztendő ki: 1. Igaz e, hogy a választási, illetve a küldöttségi elnök a szavazás körül az 1874. XXXIII. t. c. lényeges határozmányait, a mint azt a kérvényezők állítják, megsértette? 2. Igaz-e, hogy a választási mozgalmak alatt Marsovszky Endre hivei vallásfelekezet-, osztály- és nemzetiség elleni izgatást íej tettek ki a Mandel l'ál pártjabeli választókkal szemben azon célból, hogy ez által őket a maguk részére megnyerjék V 3. Igaz-e, hogy Marsovszky Endre pártemberei egyenkint és tömegekben büntettek, vétségek és kihágások elkövetésével fenyegették Mandel Pál párthiveit, hogy ez által őket megfélemlítve, szavazástól való tartózkodásra, avagy Marsovszky pártjához való csatlakozásra bírják ? 4. Igaz-e, hogy a választás előtti napon, de különösen a választás napján Mandel Pál párthívei Marsovszky pártjához tartozok és ezek által felizgatott tömegek segelyével a választás színhelyére való bevonulásban korlátoztattak és akadályoztattak V Birói kinevezés. O felsége a király az igazságügyminiszter előterjesztésére Skoday Aurél esztergomi járás binósági albirót a zala-egerszegi kir. törvényszékhez bíróvá nevezte ki. Köszönetnyilvánítás. A zalamegyei központi takarékpénztár részvénytársaság a zala-egerszegi népkonyhának és a zala-egerszegi karácsonyfa egyletének 25—25 frtot, a kenyéregyletnek, izr. betegsegélyező egyletnek, munkás
