Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-02-21 / 8. szám

A zala-egerszegi ügyvédi kamara közgyűlése. A zala-egerszegi ügyvédi kamara évi rendes közgyűlését a kamara hivatalos helyiségében f. hó 13-án délelőtt tartotta Boschán Gyula választmányi tag elnöklete alatt; mivel úgy az elnök, mint az elnökhelyettes a közgyűlésen való megjelenésben akadályozva voltak. A közgyűlés tárgysorozata értelmében miután a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Kele Antal, dr. Grünwald Mór és dr. Obersohn Mór megválasztattak — felolvastatott és tudomásul vétetett a kamarának 1896. évi március hó 7-én tartott rendes közgyűléséről fölvett jegyzőkönyv. Hasonlóan felolvastatott és tudomásul vétetett a kamarának 1896. évi működéséről szóló jelentés. Előterjesztetett az 1896. évi kamarai pénztárnoki és • kamarai titkári számadásokra vonatkozólag a számvizsgáló bizottságnak jelentése és a választmánynak előterjesztése. A számadás szerint a kamarának 1895. december végén volt bírság készpénze 2.512 frt 74 kr., ennek 1896. évi takarékpénztári kamata 114 frt 48 kr., 1896-ban befolyt 10 frt, 1896 végén összes bírságpénz: 2.637 frt 22 kr. Ugyancsak 1895. végén birságpénzküvetelés volt 1.070 frt, 1896. évi szaporulat 100 frt s így 1896. végén birságkövetelés 1.170 frt, melyet a 2.637 frt 22 kr. bírságpénzhez hozzáadván, 1896. végén bírságpénz vagyon 3.807 frt 22 kr. A kamarai pénztárnoknak, miután a betétileg kezelt 2.637 frt 22 krról szóló betétkönyvet felmutatta, a közgyűlés a fölmentvényt megadta. Tagsági hátralék volt 1895. végén 2,384 frt 84 kr., melyből 550 frt 18 kr. leíratván, 1896-ra födözeti vagyonképen áthozatott 1.834 frt 60 kr.; leíratott 7 frt 50 kr., töröltetett 72 frt 50 kr. s így maradt 1.754 frt 66 kr., erre befolyt 1.021 frt 45 kr. s így maradt hátralék 733 frt 21 kr. Az 1896. évre kivetett 2.052 frt tagilletményből leíratott 18 frt s így maradt 2.034 frt, melyre befolyt 1.289 frt 70 kr. s így hátralékban maradt 744 frt, 30 kr. Kitörölt tagok tartozásából befolyt 44 frt, hátralékban maradt 47 frt 50 kr., e címen 1896-ban szaporulat a törlés levonása utón 126 frt s így az 1897. évre összesen áthozott követelés .1.603 frt 51 kr; vegyes címen befolyt 199 frt 96 kr., pénztári maradvány volt 1895-ről 15 frt 27 kr. s így 1896. évi összes bevétel 2.570 frt 38 kr., melyből a 2.475 frt 59 kr. összes kiadást levonván, maradt 1896. végén pénzkészlet 94 frt 79 kr. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a mindenekben helyesen vezetett számadást a közgyűlés jóváhagyta s a pénztárnoknak a felmentvényt megadta. A kamara titkárának az irodai kiadásokról s az ezekre kapott előlegekről 1896. évről előterjesztett számadása szerint 101 frt 70 kr. bevétellel szemben 55 frt 21 kr. kiadása volt s így 46 frt 49 kr. bevételi többlet az 1897. évre áthozatott. Ehhez képest a közgyűlés a számot adó titkár részére a felmentvényt megadta. Olvastatott a választmánynak az 1897-évi költségvetésre vonatkozó javaslata, mely szerint a szükséglet a tiszteletdíj hátrálékköveteléssel együtt 3.122 frt, melyre fedezetül szolgál a 94 frt 79 kr. pénztári maradvány, 1.603 frt 51 kr. követelés; fedezetlenül marad 1.423 frt 70 kr., s igy — tekintettel a tagok 169. számára — az 1897. évi tagilletményt a közgyűlés 10 frtban állapította meg, melynek fele március 15-ig, másik fele pelig julius l-ig fizetendő le. A közgyűlés a kamara pénztárnokát utasította, hogy a lejárati idő után a lejárt követelésekről a részletes kimutatást a választmánynak azonnal terjeszsze be; a választmányt pedig utasítja, hogy a követelések behajtására nézve a szükséghez képest az adósok ellen a fegyelmi eljárás megindítása iránt is intézkedjék. A kassai ügyvédi kamarának átirata, a sümegi és tapolczai ügyvédeknek előterjesztése alapján a választmány a parkszerű udvaron levő, hajnalkával és vadszőlővel süriin befuttatott fillagoriában tölté. Ernyeiné kezdetben nem sokat törődött Margit bohóságaival, de mikor barátnői és ismerősei mind sűrűbben kérdezősködtek leánya betegsége felől, ő is kezdett aggódni. Augusztus utolsó napja volt, mikor Ernyeiné délelőtti vizittjéből azon elhatározással tért haza, hogy leányát a legkomolyabban kérdőre fogja venni. Margitot nem találta a szobában. Az asztalán hagyott kézi munka és a Helyi Közlöny cimszalagja azt árulták el, hogy szokott helyén, a fillagoriában a lapot olvassa, hogy ebéd fölött neki a városban történtekről referáljon. Margit tényleg ott volt; de nem olvasott, hanem sirt, zokogott. Most temette és siratta el legszebb leányálmát; most látta összedőlni azt a szép tündér várat, melyet fantáziája oly szépen felépített. A Helyi Közlöny talán sohasem okozott senkinek oly nagy fájdalmat, mint Margitnak e rövid közleményével: Áthelyezés. A hivatalos lapból sajnálattal értesültünk, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter Halmy Károlyt, főgymnasiumunk rokonszenves fiatal tanárát, saját kcfrelmére a fehértemplomi fogymnasiumhoz áthelyezte. Ez a hirecske volt az, a mely Margit szerelmes szivének oly nagy fájdalmat okozott, letarolván reményének utolsó zöld ágát is. Mert Margit ez ideig még mindig remélt. Talán majd még is visszajő, mondogatta magában Talán visszajő s megbocsát. Hisz többször hallotta ő már hoKV a szerelmesek gyakran jelentéktelen dolgokért összeharagusznak, de hamar ki is békülnek s ismét úgy szeretik egymást, mint azelőtt. Az imént olvasott hír azonban arról győzte meg, hogy Halmy többénem akar hozzá visszatérni. Keserves sírásából egy ismerős hang riasztotta fel őt. Midőn a meglepődött Margit Halmyt látta maga előtt, szive még jobban elszorult és az asztalra borulva, még keservesebben kezdett zokogni. Halmy kezdetben nem tudván magának megmagyarázni Margit sírásának okát. tétovázva állt ott. De a mint az asztalra kiterített hírlapban az áthelyezéséről szóló hírt, Margit lecsüngő kezében pedig a könyektől nedvesen saját arcképét pillantá meg, azonnal tisztában volt az okkal. Világosabb bizonyítékot már nem kereshetett, hogy Margit szerelméről meggyőződjék. indítványára való tekintettel — mivel a m. kir. Curia a 64 számú döntvényével kimondotta, hogy a kereskedelmi ügyletekből származó, 20 frton aluli követeléseknek peres utón érvényesítése is községi bíráskodás körébe tartozik, ez az intézkedés pedig a kereskedelemre bénitólag hat; továbbá mivel a tényleges birtokos tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvbe bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítéséről szóló 1892 évi 29 t. c. rendelkezése a telekkönyvi forgalmat oly mirvben emjlte, hogy a meglevő telekkönyvi hatósági személyzet és berendezés még csak megközelitőleg sem képes az igényeknek megfelelni : a közgyűlés az igazságügyminiszterhez feliratot terjeszt az iránt, hogy 1) törvény alkottassák arra nézve, miszerint a kereskedelmi ügyletekből származó. 20 frton alul levő követeléseknek peres uton érvényesíthetóse a kir járásbíróságok^előtti sommás peres eljárásra utaltassák ; 2) a telekkönyvi hatóságok a telekkönyi forgalom által igényelt kellő munkaerővel és berendezéssel láttassanak el. A zala-egerszegi ipartestület köréből A zala-egerszegi ipartestület elnökségének évi jelentése alapján a testület mult évi működésére nézve közöljük a következőket: Az ipartestület kebelében az 1895. évben különösen fontos esemény nem fordult elő. Az ipartestület a milleniumi kiállításon való részvétel ügyében tőle telhetőleg mindent elkövetett; ez irányú működésenek eredménye, hogy a killításon Keszly Ferenc, Péterfy Sándor, Pittermann István és Németh Gábor testületi tagok részt vettek s mind a négyen jó és szép munkájukért kitüntetésben részesültek. A julius 15-étől augusztus 15-ig terjedő segéd és tanonc időleges kiállításon az ipartestület közvetítése folytán Keszly József és Bőlim Ferenc segédek vettek részt s mindketten jó és szép munkájukért kitüntetésben lészesültek. A város iparossága csak büszke lehet arra, hogy összes kiállítói kitüntetésben részesültek. Az ipartestület az év folytán több ízben volt kénytelen egyes helyeken felmerült és a testület tudomására jutott sérelmek és viszszaélések ellen a vásározó iparosok érdekeit megóvni ós biztosítani. —- Az augusztus hóban rendezett tanonc kiállításon Botfy Lajos városi polgármester elnöklete alatt 42 tanonc 46 darab munkát állított ki, amelyek úgy minőségre, mint jóságra nézve kielégítők voltak ; a tanoncok jutalmazására 118 koronát fordítottak. Az ipartestület az 1896. évben 12 választmányi gyűlést tartott, amelyen 71. ügyben hoztak érdemleges határozatot. A helyi és vidéki hatóságokkal elintéztek 187. ügyet. A beszegődött tanoucok száma 63, megszűnt végleg tanonc lenni 6, meghalt 1, fölszabadult 52, év végén maradt 174 tanonc. Tanonc szökevényt visszaállítottak a csendőrség igénybe vételével 2, a helybeli rendőrséggel 16-ot. Segéd változás volt 331, végleg eltávozott 169, év végén maradt 162. A békéltető bizottság öt ülésén 9 panaszt tárgyalt, közülök hetet békés uton elintézett, kettőt pedig végrehajtás végett áttett az illetékes hatósághoz. A zárszámadás szerint 1896. évben bevétel volt : pénzmaradvány 1895-ről 44 frt 75 kr., 1895. évi szelvények után 210 frt 25 kr., előző évi tagsági hátralékokból Í77 frt, kötelezvényekből 63 frt 64 kr., beiratási díjból 52 frt 50 kr., szegődök után 126 frt, szabadulók után 156 frt, munkába lépés után 29 frt 90 kr., munkáb'31 kilépés után 33 frt 10 kr., utasfogadóra 44 frt 85 kr., munkakönyvek után 8 frt 70 kr., adományokból 69 frt, kerületi pénztártól lakbér 80 frt, iparos ifjaktól lakbér 90 frt, takarékpénztárból kivétetett zászlójavitásra 40 frt, szegényalapból kivétetett 15 frt, összes bevétel 1240 frt 69 kr. Kiadások: 1896. évi két havi lakbér 40 frt, elnök tiszteletdíja 100 frt, pénztárnok tiszteletdíja 24 frt 06 kr., jegyző fizetése 300 frt, szolga fizetése 150 frt, lakbér 200 Melléje ült, átkarolta, vigasztalta; de sok szép szavába, sok édes csókjába került, mig könyeít fel bírta szárítani. Halmy azután elmondta, hogy ő sem Tátra-Füreden töltötte az egész időt, mint tervezte, hanem földönfutóként bolyongott fUrdőrőI-fiirdőre, városról-városra, sehol sem találva nyugalmat és sehol sem töltve többet 3—4 napnál. Ha úgy távolabbról a Margitéhoz hasonló testalkatú vagy ruházatu hölgyet látott, összerezzent, sziveverése megállott, hogy azután kétszeres erővel lódítsa a vért fejébe s ilyenkor sietve hagyta el a helyet, a mely hűtelen Margitjára emlékezteté. Athelyeztetését is azért kérte, mert érezte, hogy nem volna elég erős arra, hogy Margitot esetleg másnak a karján lássa boldogan sétálni. Bizalma a nők erényében, vagy legalább is állhatatosságában teljesen megingott s elhatározta, hogy a női társaságot minden körülmények közt kerülni fogja s őszintén megvallotta, hogy Ernyeieknél sem akart bucsu látogatást tenni, hanem csak Írásban mondani nekik Isten hozzádot; de maga sem tudja, miként történt, csak azon vette magát észre, hogy már a világos udvar közepén van, visszatérni tehát már nem lehetett. A legközönbösebb arckifejezéssel, sőt némi keserű gúny mosolylyal ajkán tartott az ajtó felé, hogy megtegye az illem kövefelte utolsó látogatást és igy Ernyeiék iránt tartozó végső kötelezettségét is lerójja. Mielőtt kezét a kilincsre tette, tekintete a fillagoriára esett, a hol annyi boldog órát töltött Margittal és észrevevén, hogy most is van ott valaki, oda ment, nem is sejtvén, hogy oly kellemes csalódás vár ott reá. Kis fél óra múlva az embergyűlölő Halmy és a világ fájdalmas Margit boldogan mosolyogva lépegettek a ház felé s Margit, miután a szalonban idéző mamájához bebocsátá Halmyt, pajzán mosolylyal s vig ugrándozással sietett a konyhába, hogy megsürgesse az ebédet* Egyik csipős novemberi délutánon a fehértemplomi hölgyeket, a férfiakat Halmy féltékenysége miatt nem akarom említeni — nem annyira a szabad levegő élvezése csalta ki szokatlan nagy számban a vasúti állomás felé vezető útra, mint inkább a kíváncsiság. Mindenki a most érkező szép Halmynét akarta látni. Kovács Lajos. frt, tanoncok jutalmazására 54 frt 50 kr., nyomtatványés irodaszerekért 35 frt 54 kr., szállóra 44 frt 85 kr., tűzifára 29 frt 40 kr., elszegényült iparos alapból kiosztatott 15 frt, takarékpénztárba betétetett szegényalaphoz 4 fit, újságokra 10 frt 05 kr., zászlójavítások s egyéb kiadásokra 59 frt 35 kr., összesen 1066 frt 75 kr., s így pénztármaradvány az év végén 173 frt 94 kr. A vagyon kimutatás szerint az ipartestület vagyona: 1896. pvi pénztármaradvány 173 frt 94 kr., elszegényült iparosok alapja tőkésítve 405 frt 76 kr., takarékpénztárban elhelyezett tőke 228 frt 06 kr., kötelezvényekben hátralék 155 frt 14 kr., ezek után kamat 26 frt 95 kr., 1891-től 1896-évig bezárólag tagsági díjhátralék 329 frt, beiratási díjból hátralék 37 frt 50 kr., bútorok 57 frt, könyvek és nyomtatványok értéke 45 frt., házbér követelés az iparos ifjúságtól 15 frt, összesen 1.473 frt 35 kr., melyből a két havi lakbérterhet 40 frtot, levonván, a tiszta vagyon 1.433 frt 35 krt tesz. A Karácsonyfa Egyesület közvacsorája. A Karácsonyfa Egyesületé az érdem, hogy a jótékonycélú mulatságoknak ezt az új nemét, amelyet vármegyénkben főkép a nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet éveken keresztül oly sikerrel kultivál, városunkban meghonosította. Nagy és merész vállalkozás volt ez az egyesület választmányától akkor, amidőn már három szombaton keresztül egymás után a város különböző társadalmi osztályának megvolt a maga jótékonycélú mulatsága s így legfőképen arra a kis táborra számíthattak, amely érdekét többé-kevesbbé mindegyik osztály érdekével azonosítván, nem riadt vissza a negyedik szombattól sem, tudva, hogy most meg a cél: a sors sújtotta szegény gyermekeknek a felruházása. S az egyesület élén álló választmány meg lehet elégedve a próba sikerével! Igaz, hogy páratlan buzgósággal fáradoztak minden irányban a mulatság sikerének érdekében! E fáradozásuknak mégis volt az óhajtott és megnyugtató sikere, ami mind a mulatságon megjelentek nagy számában, mind a közvacsorára küldött ételeknek óriási mennyiségében egyformán nyilvánult. A „Korona" szálló emeleti nagy terme, valamint mellék helyiségei mind fel voltak terítve. De szükség is volt erre az óvatosságra; mert 8 óra tájban a nagytermet, valamint jobb- és balfelől a nagyterem mellett levő szobákat a megjelentek annyira megtöltötték, hogy a később érkezettek már csak nagy nehezen kaphattak helyet. A választmány s a rendezőség tagjainak gyöngyvirág jelvényük volt. Az ételek felszolgálását kötényesen és elzász máslisan a következő úrhölgyek voltak szívesek teljesíteni: Antos Róza, Bogdán Olga, Botfy Károlin (SzentGróth), Bruck Elfrid, Gazta Teréz. Gerencsér Mariska, Grész Paula, Horváth Mari, Hubinszky Etelka, Isoó Juliska, Kiss Ida (Kálóczfa), Kovács Ilonka, Kovács Magda, Nagy Irma, Nagy Málvin, Nagy Magda, Nagy Stefanie (P Magyarod), Rácz Gizella (N.-Kanizsa), Rózenkráncz Erzse és Irma, Sípos Mariska, Szigethy Elvira, Szigethy Mariska Tretter Irén, Skublics Antíka, Udvardy Ilonka. Szerencse, hogy ily szépszámmal voltak, legalább a reájuk várakozott nagy feladatnak könnyebben megfelelhettek. Tartozunk annak kijelentésével, hogy pincérnői állásukban nagyon is szerényeu viselték magukat ; az előre megállapított áraknál többet nem számítottak, fizetésnél a többletet készséggel visszaszolgáltatták s az ételeket épen nem erőltették a megjelentekre. A zsarolásnak pedig még árnyéka sem volt tapasztalható. Ugy V2II órakor ért véget a [vacsorázás, mely után az asztalokat kihordták, a termet rendbe hozták s még 11 előtt Jóska primás egy tüzes csárdással jelt adott a táncra. Ettől kezdve azután folyt szakadatlanúl a tánc reggelig s a jelen voltak egy kellemesen eltöltött mulatság emlékével gazdagodva tértek haza. Egy olyan mulatságról, amely — nem kis lelki örömünkre — teljesen demokratikus színezetű volt, ahol a különböző társadalmi osztály tagjai egész feszi eleniil mulattak együtt, amire a mai —• nagyon is exclusiv természetű korban — égetően szükség van. A mulatságon jelen voltak: Árvay Lajosné, Botfy Lajosné, özv. Botka Mihályné, Botka Babi, Boros Imréné, Bogdán Lajosné, Bogdán Emilia, Csertán Károlyné, dr. Csendes Aladárné, özv. Csoknyay Jánosné, Csoknyay Laura, Csutor Jánosné, Fangler Mihályné, dr. Felber Arturné, Fitos Mártonná, Gerencsér Györgyné, dr. Gombás Aladárné, Hajik Istvánné, Hangay Gézáné, Horváthné, Horváth Erzse, özv. Hubinszky Adolfné, Hubinszky Nelli, Hagymássy Imréné, özv. Hrabovszky Flóriné, özv. Isoó Alajosné, Kovács Józsefné, Kovács Károlyné, Kovács Lászlóné, Kovács Ilona, Kócza Jánosné, (Zéll-puszta), Kócza nővérek, Krosetz Gyuláné, Krosetz Istvánné, Málics Józsefné, Nagy Gézáné, Nagy Józsefné(l'.-Magyarod). Nagy Sándorné,Nagy Károlyné, Németh Iza, Preszler Gyuláné, Pirity Gyuláné, dr Réfty Zoltánná, Remm Józsefné, Skublics Imréné, Skublics Jenőné, Skublics Lenke és Irma, özv. Skublics Lászlóné, Szalay Lászlóné, özv. Szentgyörgyi Dezsőné, özv. Tahy Rozália, özv. Tretter Viktorné, Tóth Gyuláné, Trsztyánszky Ödönné, Udvardy Ignácné, özv. Unger Domonkosné, Wladárné, Viosz Ferencné, Varga Vilmosné, stb. úrhölgyek. A közvacsorához adományozni szívesek valának és pedig pecsenyét: jSzigethy Elemárné (és sütemény), Boárné, Németh Györgyné, Hagymásy Gyuláné, Grész Károlyné, (és kenyér), Gerencsér Györgyné, Bolla Ferencné, Udvardy Vinczéné, özv. Kovács Károlyné, (ós kompót), Szalay Lászlóné, Kovács Józsefné, (és kenyér), özv. Szentgyörgyi Dezsőné, (és kompót), Botfy Lajosné, Kovács Károlyné, (és kenyér és ugorka), Felber Arthurné, (és torta), Hajik Istvánné, (és kompót), Dr, Kele Antalné (és torta), Zsiskó Sándorné (és ugorka), Nagy Károlyné, Marth l'álné, Gazta Antalaé, Somossy Nándorné,dr.Csák Károlyné, Feltér Antalné,