Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-02-14 / 7. szám

mint keretben meg-megujuló változatos rirájipompa. Ugv a pázsitkeret, valamint a gyönyörű virágok mind a Mauthner féle magvakból fakadtak. Az idén különben a Mauthner főárjegyzéke a legelső külföldi főárjegyzékeket is határozottan felül multa. A felette Ízlésesen rendezett igen gazdag (184 oldalra terjedő) tartalma, az érdekes újdonságainak tömkelege, nemhogy fárasztaná az olvasót, hanem valódi élvezet gazdának és kertkedvelőnek egyaránt és fogalmat nyújt a Mauthner-féle magnagykereskedés óriás, sokol dalu választékáról. Mauthner ezen gyönyörű uj főárjegyzékét régi vevőinek felszólítás nélkül is megküldi. A kik pedig csak ezután óhajtanak Mauthner zászlaja alá sora kőzni, azok kérjék a cégtől levélben, vagy levelező-lapon az emiitett főárjegyzéket, melyet azután ingyen és bérmetve foguak megkapni. Merénylet vasút ellen. A folyó hó 2-án Türjéről Balaton-Szent-György féle induló vonat ellen merényletet követtek el, a mennyiben a gyulevészi határban, a 161 162 számú szelvények közt lévő utúljárónál a sin és vezető sin közé egy kaszaüllőt ékeltek. Szerencsére, időjében észrevették s a kaszaüllőt eltávolították. A hatóság erélyesen nyomozza az ismeretlen tettest. Bolti tÜZ. Febr. 10 és 11-ike közti éjjelen, Nagy Kanizsán Mair József könyvkereskedő üzletében tíiz támadt, melyet azonban a rendőrség gyors és erélyes intézkedése folytán a tűzoltói őrség segélyével elfojtottak anélkül, hogy az összes tűzoltókat működésre hívták volna a szokásos trombitajelzéssel. A kár körül-belül 500 frt, mely azonban biztosítás folytán megtérül. Legújabb divatú csipkegallérok, csipke fátyol, nyakbodor (rüseh). mindennemű női pipere különlegességek, harisnyák, keztyíík dús választékban jutányosán Naményi Kálmán divatárú üzletében (Budapest, IV. Koronaherczegútca 17.) kaphatók. A quedlinburgi répamagtermelés elzüllése. Sajátságos soisra jutott a quedlinburgi piac, mely valaha híres volt takarmányrépa magjáról. A lefolyt évek nagy kereslete folytán beütött reactio, a mennyiben egyrészt e nagy túltermelés, másrészt a nyerészkedési vágy okozta, hogy e piacról kerülő répamag jelenleg úgyszólván máiveszedelem a gazdara nézve. Legutóbb egyik budapesti magárus H. I. áriapjában leleplezi az eredeti quedlinburgi plombbal ellátott répamagot, mely, mint hiteles magvizsgáló állomás bizonylatával kimutatja — nem egyéb, mint quedlinburgi plombbal ellátott — szemét. A valódi és hamis Zacheri-por. Egy bécsi biróság előtt a napokban igen érdekes védjegyper folyt le három vádlott ellen, kik Zacherl János neve alatt a hires Zacherlrovarport utánozták és meg nem engedett konkurrencziát csináltak, névszerint Kohn Mór, Denlc Ferenc voltak a válalkozók, Zacherl János káposztakereskedő pedig a nevét adta oda. A törvényszék mind a három vádlottat a védjegyhamisitásban bűnösnek találta és Kolin Mórt, Denk Ferencet két hónapi fogságra, Zacherlt pedig egyhónapi fogságra Ítélte, továbbá a használt gépeknek elkobzására és az ítéletnek két bécsi és két budapesti lapban való közzétételére. Facsemeték eladása. A zala-mihályfai faiskolában több ezer drb alma-, körte-, ringló- és kajszioltvány eladó. Darabonkint a 3—4 évesek 25—35 kr., száza 25—30 frt, az 1—2 évesek száza 10—15 frt. Tisztafaju ojtóvesszők 3 krjával. — Csak a legjobb, Bereczki által s itt is tanulmányozott fajok adatnak ki. Tóth Lajos faisk. kezelő. Veszett eb. A Sümeg melletti Deákí pusztán f. hó 8-án Domonkos György kanász legényt saját kutyája megharapta. Az állatot elpusztították s a sümegi állatorvos konstatálta, hogy a kutya veszett volt. A legényt fölszállitották a budapesti l'asteur-intézetbe. „Az 1848—49-íki Magyar Szabadságharc története" című illusztrált nagy munkából most jelent meg a 74-ik füzet, a melyben Gracza György az orosz betörés okait beszéli el. A füzet képei ezek: Az oroszok bevonulása a Kárpátokon. A hős magyar küzdelme a medve és a kétfejű sas ellen. Orosz katona. Orosz tábori pap. Orosz gyalogos. Kozákok. A jeles munka most már csakugyan a befejezéséhez közeledik, s egykét hónap múlva az olvasóközönség előtt fog feküdni, mint négy hatalmas kötet, több mint ezer nagybecsű képével. Halottkémi jelentés. Zala-Egerszeg rend. tan. város területén folyó év január havában meghaltak: 1. Horváth Mári, 6 hetes rk\, földmives gyermeke, 2. Cziráki István, 53 éves rk., özv. cseléd. 3. Ilajgató József, 7 hetes rk., rendőr fia, 4. Iteichenfeld Regina, 5V2 éves izr., ügynök gyermeke, 5. Maier Czeczilia, 56 éves rk., szolgáló, 6. Német Mári, 5 napos rk., napszámos gyermeke, 7. Saly Károly, 68 éves rk., nős földműves, 8. Schreiner Ferenc, 38 éves rk., nős hentes, 9. Sürü Mári. 372 éves rk., szolga gvermeke, 10. Fekete Géza, 17 éves rk., nőtlen csizmadia, 11. Balics Antal, 55 éves rk., nőtlen, szabó-legény, 12. Tófeji Ferenc, 35 éves rk., nős földmives, 13. Zeiszler Károly, 59 éves, izr. özvegy szatócs, 14. I'ausa István, 2V> éves rk., csizmadia fia, 15. Németh István, 23 éves rk. nőtlen kőműves, 16. Móga Oszkár, 3 éves rk., hivatalnok fia, 17. Németh Ferencné LakitsTeréz, 52é. rk. fö ldmives neje 18. Borsos Imre 3 hetes rk., földmives fia. 19. Klosovszky Márton, 73 éves rk., nős szobafestő, 20. Szalai Gyula, l

1/* éves rk., utőr gyermeke, 21. Grünwald Ernő, 6 hetes izr., szatócs fia, 22. Zsallár Irén, 1 év 1 hó rk., szabó gyermeke, 23. Vörös Ilona, 7 éves rk., tanuló, kovács gyermeke, 24. Hajnal István, 44 éves rk, nős takarékpénzt, pénztárnok. 25. Oláh Lujza, 2Va éves rk., zenész gyermeke. Zala-Egerszegen 1897. január hó 31-én. Gráner Adolf v. orvos. Henneberg-selyem csakis akkor valódi, ha közvetlen gyáramból rendelik — fekete, fehér és színes 35 krtól 14 frt 65 krig méterenként — sima. csikós, kockázott, mintázott, damasztot stb. (mint egy 240 különböző minőség és 2000 mintázatban) stb. a megrendelt áru postabér és vámmentesen a házhoz szállítva és mintákat postafordultával küld : Henneberg 6. (cs. és kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Svájczba címzett levelekre 10 kros és levelező-lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan eszközöltetnek. Kelelős szerkesztő és kiadótulajdonos : TTZDNT^IRIDY IG-HST^LO8609/tk. 1896. Árverési hirdetmény. A zala-egerszegi kir. törvszék, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Bolla Ferenez zala-egerszegi lakós végrehaj tatónak Baranyay Lujza Farkas Lászlóné zalaegerszegi lakós végrehajtást szenvedő elleni 745 frt tőke követelés és járalékai iránti végrehajtási ügyében a zala egerszegi kir. trövényszék területén levő, a szent-örzsébethegyi 234. sz. tjbvben 312/b szám alatt Farkas Lászlóné Baranyay Lujza tulajdonául felvett ingatlanra 1332 frtban megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1897. évi márczius hó 6-ik napján délelőtt 10 órakor Szent-Órzsébethegy községben megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozok tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át vagyis 133 frt 20 krt készpénzben, vagy az 1881 LX. t. cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. 1-én 3333. sz. a. kelt igaz ságügyminiszteri rendelet 8, §-ában kijelölt óvadék képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. cz. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. törvényszék tkvi. hatósága. Zala-Egerszegen 1896 december 31-én. Rutich, kir, tvszéki biró. ad. 7108./tk. 96. ^rVerési hirdetmény. A zala-egeiszegi kir. trvszék mint tkvi hatóság köz hírré teszi, hogy Poliezer Ignác zala-egerszegi lakós végrehajtatónak Sebestény János és neje Baranyai Katalin végrehajtást szenvedő elleni 86 írt 9 kr. tőke és járulékai iránti végrehajtási ügyében a zala-egerszegi kir. törvényszék területén levő, a sándorházi 401 sztjkvben 0

o/i2o-ad részben Sebestény János és neje Baranyai Katalin, %20-ad részben Ábrahám József, 8/ 120-ad részben Ábrahám Menyhért, b/i2o-ad részben Ábrahám János,

5/ 120-ad részben Ábrahám Anna Miklós Józsefné ós kkoru Ábrahám Rozi, 5/i2o-ad részben Bedőcs Teréz Bujtó Józsefné, 6/i2o-ad részben Gál István, %20-ad részben Gál Éva férj. Bécs Istvánná, 6/i2o-ad részben Bomgó Örzse Rafai Jánosné, /120-ad részben Németh Károly és Németh Teréz férj. Uj Jánosné, 6/i2o-ad részben Szabó György, 5/i2o-ad részben Ábrahám Lóri Herczeg Imréné tulajdonzul fölvett ingatlanból Sebestény János és neje Baranyai Katalin s

o/i2o-ad részbeni jutalékára és pedig f 2562. hrsz. a. 70 frtban f 1585. írsz. a. 148 frtban, f 3258. hrsz. a. 9 frtban, f 3268. hrsz. a. 7 frtban, f 3277. hrsz. a. 15 frtban, f 3288. hrsz. a. 7 frt, t 3378 hrsz. a. 21 frt, f 3543. hrsz. a. 27 frt, f 3549 hrsz. a 33 frt, f 3553 hrsz. a. 23 frtban úgy azonban, hogy ezen ingatlan jutalékára E. 89 >0/94. sz. a. Tóth Örzse Csécs Józsefné javára bekeb. haszálati jogárverés által nem érintetik. II. a sándorházi 26 sztjkven ugyanazok tulajdodául felvett ingatlanokból ugyancsak Sebestény János és neje Baranyai Katalin 0

0/i2o-ad rész jutalékára és pedig, j 2356 hrsz. a. 24 frtban, f 3597. hrsz. a. 17 frtban f 531 hrsz. a. 21 frtban, f 1173 hrsz. a. 12 írtban, f 4309. hrsz. a. 16 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban, úgy azonban, hogy az ezen ingatlan jutalékokra E. 8950./94. sz. a. Tóth Örzse Cécs Józefné javára bekebe"ezett használati jog az árverés által nem ^érintetik, ezennel megállapított kikáltási árban az árverést elrendelte s hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1897. március hó 8-ik napj n délelőtt 10 órakor Sándorházán a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/o-át vagyis 7 frt, 14 frt, 80 kr, 90 kr, 70kr, 1 frt 50 kr, 70 kr, 2 frt 10 kr, 2 frt 70 kr, 3 frt 30, kr. 2 frt 30 kr, 2 frt 40 kr, 1 frt 70 kr, 2 frt 60 kr, 1 frt 20 krajcárt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügy ministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a íiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság. Zala-Egerszeg, 1896, évi november hó 11-én. Rntich, kir. trvszéki biró. árverési hirdetmény. A zala-egerszegi kir. trvszék, mint tlkkvi hatóság, közhirré teszi, hogy Salamon Mihály mileji lakós végrehajtatónak Kustán Juli Tuboly Zsigmondné végrehajtást szenvedő elleni 22 frt tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a z.-egerszegi kir. törvényszék területén lévő, a kustánszegi 3. sztjkvben végrehajtást szenvedett tutajdonául fölvett következő ingatlanokra: f 2 hrsz. a. 10 frtban, f 4. hrsz. a. 61 frtban, f 17. hrsz. a. 3 frtban, f 382. hrsz. a 9 frtban, f 427. hrsz. a. 78 frtban, f 1578. hrsz. a 10 frtban, f 1589 hrsz. a. 7 frtban, fl579. hrsz. a. 9 frtban, a csonkahegyháti 164. sztjkvbén ugyanannak tulajdonául fölvett következő ingatlanokra : f 179. hrsz. a. alattira 35 frtban, f 446. hrsz. a. 73"frtban; a csonkahegyháti 266. sztjkvben 624. hrsz. a. felerészben végrehajtást szenvedett — felerészben Szabó Gáboi tulajdonául fölvett ingatlanból végrehajtást szenvedett felerészbeni jutalékára 41 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fönnebb megjelölt ingatlanok az 1897. évi március hú 16-ik napján d. e. 10 órakor Kustánszegen, ugyanezen nap délután 3 órakor Csonkahegyháton a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron al«l is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át, vagyis: 1 frt, 6 frt 10 krt, 30 frt 90 krt, 7 frt 80 krt, 1 frt 70 krt, 90 krt, 3 frt 50 krt, 7 fit 50 krt, 4 frt 10 krt készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t. c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és 1881. évi november hó 1-én 3333 sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t. c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. törvényszék telekkönyvi hatósága. Zala-Egerszeg, 1896. évi november hó 30-án. Rutich, kir. tszéki biró. 9/tkvi 897. Göntérháza községre nézve az 1892. XXIX. t. c. értelmében a tényleges birtokosok tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvbe való bejegyzése és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítése iránti eljárás bejegyeztetvén, ez azzal a felszólalással tétetik közzé: 1, hogy mindazok, kik az 1886. XXIX. t. c. 15. és 17, §§-ai alapján — ideértve e §-oknak az 1889. XXXVIII. t. c. 5 és 6 §-aiban és az 1891. XVI. t. c. 15. §-a a) pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889. XXXVIII. c. 7. §-a és az 1891. XVI t. c. 15. §. b. pontja alapján eszközölt bejegyzése vagy az 1896. XXIX. t. c. 22. g-a alapján történt törlések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetöket hat hónap alatt vagyis az 1897. augusztus hó 1-sö napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbíthat ó záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot vezeti, hátrányára nem szolgálhat ; 2, hogy mindazok, akik az 1886. XXIX. t. c. 16. és 11. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 1889. évi XXXVIII. t. c. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítését is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis az 1897. évi augusztus hó 1-sö napjáig bezárólag' a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelemre méltatni nem fog; 3, hogy mindazok, akik a 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül az eljárás és az esetek folyamán történt bejegyzések által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889. XXXVIII. c. 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják — e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényöket a telekkönyvi hatóséghoz hat hónap alatt, vagyis 1897. évi augusztus hó 1-sö napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmulta után az említett bejegyzéseket csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett haimadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, a kik a kiküldöttnek eredeti okiratokat adtak át, hogy a mennyiben azokhoz egyszerismind egyszerű másolatokat is csatoltak vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkvi hatóságnál átvehetik. Kir. járásbíróság telekkönyi hatóága Alsó-Lendván, 1897. évi január 4-én. Horváth, kir. albiró. 6888/tk. 96. ^rVerési hirdetmény. Koezeth István és neje Radoha Anna adriánczi akós végrehajtatóknak Koczet Jánosné szül. Peterka Verona tüskeszeri lakós végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyében a kérelem következtében a végrehajtási árverés 47 frt 82 kr. tőkekövetelés, 18 frt 10 kr. perbeli és végrehajtási már megállapított, valamint jelenlegi 6 frt 75 kr. és a még felmerülendő költségeknek kielégítése végett, valamint a csatlakozottnak kimondott Hajós Mihály alsó-lendvai lakós ügyvédnek 30 frt 51 kr. tőke, ennek 1896. évi julius hó 19-től járó 5%-os kamata és 12 frt 50 kr. költség, továbbá 53 frt 95 ki. tőke, ennek 1896. évi január hó 25-étől járó 5°/o-os kamata és 42 frt 32 kr. költség követeléseinek kielégítése végett az 1881. LX. t. c. 144. §-a alapján és 146. §-a értelmében az alsó-lendvai kir. járásbíróság területén lévő, a tüskeszeri 71. sztjkvben A. I. 2. 3. és 5. sor 284. 350. és 415. hrszok alatt foglalt bel és kül ingatlanságból végrehajtást szenvedő nevén álló, az adó alapján 351 frtra becsült fele részre 351 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendeltetik. Az árverés megtartása határidőül 1897. évi március hó 27-ik. napjának, délelőtti 10 órája Tüskeszer községébe, a község házához tűzetik ki. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át vagyis 35 frt 10 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügy-miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881. LX. t. c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.