Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-02-14 / 7. szám

XVI. évfolyanj. Zala-Eá^Pszeg, 1897. február Í4. 7. száirj. Előfizetési díj: Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Hirdetmények: 3 liasábos petitsor egyszer 9 kr, többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdíj 30 kr. Nyilt-tér petit sora 12 kr. Jl A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem küldünk vissza. III ársálüií, khnM és gaászati hslilap. A „Zalamegyei gazdasági egyesület", a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara", a „kanizsai és noVai járási községi és körjegyzők egyleté"-nek hivatalos közlönye! HVn egj el enik m. inden -vasázcirxa^pA városi képviselőtestülethez. Alig van vidéki város, amely hasonló időtartam alatt minden téren oly rohamos haladást volna képes felmutatni, mint az utóbbi néhány év alatt ZalaEgerszeg városa. Aki pár évtized óta most látja újból e várost: hirtelenében rá sem ismer. Az utcákon mindenütt új házak emelkednek, mintha varázs erővel teremtették volna elő a föld gyomrából. A régi városra csak a mellék utcák régi, zsúppal fedett viskói s a főutcán itt-ott szerénykedő s a végenyészettel küzdő egy-két házacska és a szépészeti elvekkel, valamint közbiztonsággal homlokegyenest ellenkező nyilt kovács-műhely emlékeztetik az embert. Ezelőtt néhány évvel még valóságos sárfészek volt e város. Ma már van kényelmes és széles aszfalt járója, még pedig olyan, amilyennel kevés Dunántúli város dicsekedhetik. Hosszas küzdelmek után a gymnasium diszes épülete is felemelkedett és tanúsítani fogja a késő utókor előtt a milleniumi év diadalát. A nagyvendéglői épület, a pénzügyi palota, a diszes kisdedóvó, kereskedelmi- és népiskolák épületei is mind az ujabb 'kor vívmányaiként jelentkeznek és nagyban emelik a város szépségét. Ezzel kapcsolatban megemlítjük iskoláink államosítását, mely városunknak nem csekély anyagi előnyére szolgál. Es igy folytathatnánk tovább ama dolgok felszámlálását, melyek városunk haladásának kézzel fogható bizonyítékaiként jelentkeznek. Ámde a jelen esetben nem az a célunk, hogy méltassuk a mult vívmányait, hanem az, hogy a képviselő testületet, amely, mint a felsorolt példákból látható, dicséretre méltó buzgalommal igyekszik mindenben a város javát előmozdítani, figyelmessé tegyük egy-némely olyan dologra, amelynek sürgős teljesítését a megkezdett jó utón való következetes haladás szügségessé teszi. Mert bizony egész légió még azoknak a dolgoknak a száma, amelyeknek megvalósítását a közszükséglet égetően követeli. Ilyen például az egyenes vasúti összeköttetés Gráczczal Körmenden át; a fürdőügy rendezése és még sok más dolgok, amelyeket azonban lassanként majd meghoz az idő. A „Zalamegye" tárcája. A hitves. Irta : IRécLei Laj os. Házvezetőnőjét aludni küldé, ő pedig dolgozó szobájába vonult, hol élénk tüz pattogott a kandallóban. Az erős lánggal égő lámpát lecsavará, mert fényes világa bántá rövidlátásu szemeit. Kényelmes karos székébe ereszkedett és egy könyv olvasásába merült. Amint a falon függő inga óra tizet iitött, az előszoba csengetyüjének éles hangja reszketteté meg a beállni készülő csendet. Mivel ez estére senkit sem várt, mozdulatlanul maradt; háborítlanul tovább olvasott; csak midőn a csengetyü ismét megszólalt, ment ki. Kün a folyosón, az előszoba ajtaja előtt, egy fekete női alak állott, s midőn a lámpa világító sugarai a nő arcára estek, a jövevényben nejére ismert. Vontatott hangon csak e két szó kiejtésére volt képes: „Te vagy V" A nő mozdulatlan és szótlan állapotban maradt. „Jöjj be" — mondá a férj. Dolgozó szobájába vezette és egy karosszékkel megkínálva, egymást szemlélek. Öt hosszú év mult el, mióta eltávozott s csak most látta viszont. Ott ült előtte, még mindig szép, de egy különös kialvó, mondhatni hervadt kifejezéssel arcán, amelynek tükrében az átélt szenvedések nyomai visszaverődtek .Testét egy színehagyott, igen elviselt fekete ruha fedé, melynek cérnaöltései egészen kifehéredtek a folytonos használattól. A halántékokra tapadó Másként állunk azonban a csatorna ügy rendezésével. Ez már nem tűr halasztást! Egeiszegi ember talán már észre sem veszi, annyira megszokta azt a borzasztó bűzt, amely a rostélyos csatorna nyílásokon át kiömölve, megfertőzteti a város levegőjét. Az idegen azonban megbotránkozik rajta és bámulja az egerszegiek csodás idegzetét, amelynél fogva ezek képesek a miazmákkal fertőzött levegő dacára is tovább vegetálni. Hja, persze azt nem fedezi fel hirtelenében, hogy a jó Isten az egerszegiek által annyira szidott északi széllel szokta gyakorta megtisztíttatni a város levegőjét és azért nem pusztulunk el sorra. Most azonban az egész világot fenyegető pestis vész igen meggondolandóvá teszi előttünk azt a kérdést, hogy az isteni segedelmen kívül nem kellene-e nekünk is valamit tenni a netán bekövetkezhető veszély elhárítására nézve? Nem célozunk jelenleg a csatorna hálózat gyökeres átalakítására, mert tudjuk, hogy az azzal járó terhet a város jelenleg nem birná meg. Mi csupán azt indítványozzuk, hogy a csatorna nyílásokat a mostani rostéiy helyett légmentesen záródó fedőkkel látnák el. Igy azután meg lenne akadályozva a csatornák kártékony kigőzölgése. Különösen szükségesnek mutatkozik ez az iskolák környékén, ahol egészséges és tiszta levegőre mindenek felett szükség van. Hiszen az legalább is furcsa állapot, hogy az iskolákat nem lehet szellőztetni, mert kívül rosszabb a levegő, mint oda bent, ahol pedig 40—50 gyermektüdő foglalkozik allandóan az élenyfogyasztással. Ez az állapot sem a fejlődő gyermekekre, sem a folyton magyarázó tanárokra nézve nincs üdvös és egészséges hatással. Rámutattunk a bajra. Megmondtuk a legkönynyebb orvoslási módszert, tehát videant consules . . . Az általunk ajánlott mód egyszerű és olcsó szer a levegő megtisztítására és ami fő, ez által a csatornák sem lesznek elvonva eredeti rendeltetésüktől, az esőviz levezetésétől; mert megvagyunk győződve, hogy minden érdekelt házigazda örömmel magára vállalandja a csatorna födeleknek esős idő alkalmával leendő felnyittatását, csakhogy a háza előtti csatorna folytonos kigőzölgésétől megszabaduljon. hajtömegben a süriin mutatkozó ezüstös szálak egymás mellé helyezett csíkokat képeztek. A férj úgy érezé. mintha belsejében minden érzés kihalt volna; közönyös tekintettel méregeté, mint előtte teljesen ismeretlent . . . A néma csöndet megtörte a nő. Szaggatott, rövid mondatokban elbeszélte szégyenét. Elmondta, hogy tegnap óta egyedül van, elhagyatott állapotban ; az egész napot könnyek közt töltötte, s midőn az éhség erőt vett rajta, öntudatlanul az utcákon bolyongott, mignem az ő háza elő érve, gépiesen felvánszorgotl. A férj még mindig nem szólott. E félelmes csendben elvonultak lelki szemei előtt a lefolyt öt év cél nélkül eltöltött percei, amint ezt ő s az előtte ülő nő kölcsönösen átélték. Előtérbe nyomult a pillanat, midőn e nő hűtlenül elhagyá, midőn lakását üresen találta. Azt hitte, hogy a lesújtó csapást nem lesz képes elviselni. Elmúlt egy hosszú év s még mindig nem hallott róla hírt s igy lassan kialudt belőle a viszontláthatás reményének utolsó szikrája is. Felhagyott a töprengéssel, s mint egy gépezet, haladt az élet sivár utain. Csendes és kényelmes lakása nem tiint fel már előtte oly zordnak. Visszatért előbbi kedvenc szórakoztató foglalatosságaihoz. A megszokott bútorok és dísztárgyak mosolyogni látszottak feléje. Felejtett, miként az emberi lény minden nagy fájdalmat idővel feledni tud és átengedte magát a megelégedett—-némaságig zajtalan —- agglegény életnek. És neje, a ki látszólagos boldogságért elhagyá őt, szerencsésnek érzé magát egy időben, midőn a férj őt siratta, lelkének óriási kínjait alig volt ő boldog volt! egész éven át, abban a/, Midőn a férj megcsalatott képes elszenvedni: akkor Egészségügyről lévén szó, el nem mulaszthatjuk futólag megérinteni, hogy ivóvizünk javítását illetőleg is kellene valamit tennünk; mert bizony az egerszegi kutak csak mocsárvizet tartalmaznak, mely inkább gyomorfájás szerzésére, mint szomjúság oltására szolgál. Egy artézi kut nagyon, de nagyon el kelne Egerszegen. Na de azt hisszük, derék képviselő testületünk fontolóra veszi az általunk elmondottakat és gondjaiba veszi a város egészség ügyét! ip. nsr. Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság február havi ülését Csertán Károly alispán elnöklete alatt f. hó\9-én tartotta. Az alispáni havi jelentés a vármegye területén január hóban a közigazgatás egyes ágaiban előfordult eseméuyekről felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vétetett. Ezután a bízottság egyes felebbezett ügyeket intézett el, kivételes nősülésekre az engedély megadását hozta javaslatba. Majd az egyes szakelőadók felolvasták az 1896-ik évről egybeállított részletes jelentésüket, a jelentés kapcsán tett indítványaikat, amelyeket a bizottság elfogadván, azoknak az egyes szakminiszterekhez, valamint az egész jelentésnek a miniszterelnökhöz való felterjesztését elhatározta. A szent-gróthi főszolgabíró jelentése a zalavölgyi h. é. vasút Szent-Gróth állomása mellett levő átjárónál karfa felállítása iránt — érdemleges határozathozatal előtt - nyilatkozattételre kiadatik nevezett h. é. vasút igazgatóságának. Előterjesztetett a szombathelyi üzletvezetőségnek megkeresése a Zalavölgyi vasút 161/162. számú szelvényei között kért áteresz létesítésének elrendelése tárgyában. A közigazgatási bizottság ebben az ügyben érdemileg nem intézkedik, míg a szóban forgó átereszre vonatkozólag a kultúrmérnöki hivataltól a tervezet meg nem érkezik. A pécsi posta- és távírda igazgatóság tudatja a bizottsággal, hogy Bókaházán postahivatal nem fog felállíttatni. Az igazgatóság átirata a szolgabiróság utján érdekelt községnek értésére adatik. Letenye község kérvényét a Letenye és Mura-Király közti pósía-járlat kedvezőbbé tétele iránt a bizottság pártolólag teszi át a pécsi posta- és távírda igazgatósághoz. Olvastatott a kereskedelemügyi miniszter rendelete, melyben tudatja, hogy a bizottságnak a zala-egerszegi helyi vonatok szaporítása és a zalavölgyi vasút vonalon a 6013. és 6014. számú vonatok télen át való közlekedése iránt beadott kérelmét nem teljesítheti. A közigazgatási bizottság újból feliratot intéz a minisztériumhoz, hivatkozva arra, hogy ha Keszthelyen minden vonathoz van Annál borzasztóbb volt az ébredés! Midőn a csábitó kedves muló érzelmei hidegülni kezdének: akkor ismeré meg teljes valóságában azt a férfit, kinek hízelgő szavaitól megtántorodott, kiért magát szabaddá tette és megfeletkedett,hitvesi kötelességéről. És ő ezt egy kicsinyes, lelki nemesség nélküli emberért cselekedte meg, aki még csak hasonlítható sem volt az ő férjéhez, ós igy lett a képzelt végtelen gyönyör és soha nem múló boldogságtól fűszerezett életből végnélküli gyötrelem és gyógyithatlan fájdalom. S az alatt az öt év alatt, mig ehhez az emberhez vala kötve, megízlelte egy hit, remény és szerelem nélkül való élet minden undorát, egyetlen vigasztaló napsugár nem törte át gyalázattól meghomályosodott életét, sőt lassanként egymást követőleg jöttek a pénzhiány és szegénység ijesztő alakjai. Egy minden izében keserű napon arra a szomorú tapasztalatra kellett jutnia, hogy ezúttal ő van elhagyatva, egyedüli vigaszul maradva neki könnyeinek kiapadliatlan forrása. S e megmérhetlen szerencsétlenségének közepette a véletlen megcsalt férjéhez vezette vissza, ahhoz az igénytelen, most már megelégedett agglegényi életet élvező emberhez, kit ő rútul megcsalt. Most, midőn teste és lelke egyaránt kifáradt a nyomor viselésének terheiben. A néma csendet, melyben mindketten elmerülének, az utcáról felhangzó kocsi zaja tőré meg. Már a boltok vasfüggönyeit tolák fel és a távolból a vonat mozdonyának elhaló füttye tudatá velők, hogy az éj halotti szemfödöjét a pirkadó nap sugarai fellebbenték. A férj kezeit zsebébe rejté és ott a kulcscsomaggal játszott, midőn hirtelen az asszony felé fordulva, kérdé tőle : „Te éhes vagy ?" Mai sxámuiilclioíj fél iv mellél-tlet van csatolva